A Hét kis véletlen egy pesti család életét követi többnyire a mai Magyarországon, néha visszatérve a közel- és távolmúlt emlékeihez. Filmes kalandozás térben, időben, lélekben… A film központi alakja Gertrúd. Középkorú énektanárnő és feleség egy kihűlt kapcsolatban. Férjével és nagyfiával él valahol a nagyváros belsejében. Fanatikus rajongással kórust vezet. A huszonéves Albán Londonból érkezett haza. A két nő villámcsapás szerű hatással van egymásra. Gertrúdban egy pillanatra felvillan az újrakezdés lehetősége, de aztán ismét visszaáll az élet „rendetlensége és bizonytalansága”. Röpke időre a család valamennyi tagja attól tart, hogy minden megváltozott. De aztán megnyugodhatnak, mert „de nem”. Ez a történet olyan emberekről szól, akikben végig ott van a szeretés vágya, az új élet reménye és a hétköznapokban megélt lét abszurditása, akik iróniával szemlélik a világot, a családi létet.

„A plakát tervezésénél egy olyan képet kerestünk, amely nem csak megmutatja a film különös, színes vizuális világát, hanem a történetből is felvillant valamennyit. Ebben a sienai jelenetben találtuk meg az ehhez talán legalkalmasabbat, amely szerintem szépen megmutatja, ahogy Blanka karaktere napfényt hoz a Judit által játszott nő, egykori tanárnője egyhangúvá vált életébe, és fenekestül felforgatja azt. Rögtön szerelmesek lettünk a filmnek ebbe a napsütötte kockájába, amin múlt és jelen együtt van: a két nő előre tekintve, semmivel sem törődve dobta le magát az ezeréves kövekre. A néhány szem eper sem véletlen, mint a szexualitás, a földi és mennyei örömök, a tökéletesség jelképe, és az éles szeműek még egy finom utalást is leolvashatnak a plakátról a Megáll az idő-re.” – mondja Frank Rizzo grafikus.

A fim főszereplői Rezes Judit, Mészáros Blanka, Mészáros Máté és Börcsök Olivér. További szerepekben olyan neves színészeket láthatunk, mint Bagossy László, Bajomi Nagy György, Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Börcsök Enikő és Znamenák István.

A Hét kis véletlen forgatókönyvét Bognár Péter, Gothár Péter és Németh Gábor jegyzik.  A film operatőre Táborosi András, vágója Szórád Máté, jelmeztervezője Tihanyi Ildikó, díszlettervezője Torma Mária. A zeneszerző Selmeczi György, a producerek Kovács Gábor és Pataki Ági, társproducer Kenesei Edina.

A film világpremierje az A kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, nemrégiben meghívást kapott a november 6-14. között zajló Sevillai Filmfesztiválra és november 26-ától látható a hazai mozikban a gyártó Filmpartners forgalmazásában.

2018 tavaszán indult a Városliget Caféban, a Műjégpálya épületében Budapest új kulturális találkozási pontja, a MiroArt sorozat. MiroArt = művészet mai tükörben. A sorozat harmadik estjére október 30-án kerül sor, ahol a regényeiről, novelláiról híres prózaíró, Szindbád megteremtője, a 140 évvel ezelőtt született Krúdy Gyula lesz a főszereplő.

Tudták, hogy Krúdynak számtalan álneve volt és mennyire szerette a finom ízeket és a bort? Krúdy kalandos életébe hódítások, párbajok és nagy barátságok is belefértek – minderről bővebben hallhatnak a MiroArt októberi, Szindbád útja című Krúdy-estjén, a Városliget Caféban, ahol a Huszárik Zoltán Alapítvány közreműködésével megidézik az 1971-es Szindbád filmet is. A 140 éve született prózaíró saját magát is beleírta leghíresebb szereplője, Szindbád életébe, aki az élet viharában belefeledkezett a gasztronómia és a nagy érzelmek nyújtotta különböző élményekbe, imádott bohémként élni annak minden velejárójával. Kortársa, Kosztolányi Dezső szerint Krúdy mindent másképp látott, mint a többiek, így az élet gazdagsága volt az övé. Az éjszakákat egy-egy étteremben vagy ital mellett rendre Ady Endrével töltötte. Az esemény helyszínéül szolgáló Városliget Café bizonyára elnyerte volna tetszését – a századfordulós romantikát árasztó épület és étterem étlapja, amelyről modern formában köszönnek vissza Krúdy kedvencei, mint mondjuk a Tányérhús.

Krúdy Gyula nagyon termékeny író volt, aki több munkát hagyott hátra, mint például Jókai Mór. A legtöbben a Vörös postakocsit és az Álmoskönyvet (amibe nagymamája meséit írta bele), valamint a Szindbád-írásokat ismerik, de több tucat regénye és novelláskötete jelent meg élete folyamán. A századforduló után a pezsgő kulturális életéről híres Budapesten Krúdy különleges figurának számított: hatalmas erejű, délceg ember lévén tehetsége mellett bárkivel felvette a versenyt evésben, italozásban, duhajkodásban.

Ideje nagy részét kávéházak és kocsmák füstös termeiben töltötte, megpihenni leginkább hotelek magányos szobáiban szeretett, egyedül. Számtalan gasztronómiai leírást köszönhetünk neki. Receptjeit, leírásait később lánya, Krúdy Zsuzsa rendezte könyv formába: ezekből visszaköszönnek a legismertebb fogások, így a főtt marhahúsból, zöldségekből és jóféle húsléből álló Tányérhús, a magyaros töltött káposzta vagy éppen az Újházy Edéről szóló novellában megénekelt tyúkhúsleves. Kevés olyan műve akad, amelyben ne bukkanna fel legalább egy finom vacsora, ahol a szereplők ne élveznék a csodás vendéglők, kocsmák kínálatát.

Október 30-án, a Szindbád útja című Krúdy Gyula-esten autentikus környezetben, a századfordulós kávéházak pezsgő kulturális életét és különleges ízeit megjelenítő Városliget Café étteremben mutatkozik be a prózaíró és világa – beszélgetésben, filmen, felolvasás keretében. A vendégek, Bezeczky Gábor irodalomtörténész, Gelencsér Gábor filmesztéta és Znamenák István színművész idézik fel Krúdy Gyula életét és munkásságát, valamint leghíresebb figuráját, Szindbádot, és a róla készült 1971-es Huszárik Zoltán filmet. Az eseményre regisztrálni a regisztracio@topartbudapest.hu címen lehet.