Egy üres műanyag palack vagy csomagolás mögött több rejlik, mint gondolnánk: a világon előállított műanyagok mintegy 98 %-a kőolajból és földgázból készül, tehát a műanyagipar közvetlenül épít a fosszilis energiahordozók kitermelésére és felhasználására. Ez a láncolat összekapcsolja a műanyagtermelést a klímaválsággal, az energiafüggőséggel és akár a geopolitikai feszültségekkel is – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség cikke.

Így támogatja egy műanyagpalack az orosz agressziót

Oroszország költségvetésének jelentős része (a GDP körülbelül 40 %-a) fosszilis energiahordozók exportjából származik, amelyekből az olaj- és földgázbevételek fedezik az ország katonai kiadásainak nagy részét. Amikor európai országok orosz olajat és gázt használnak – akár energiafogyasztásra, akár műanyaggyártási alapanyagként –, közvetve hozzájárulnak az orosz állami bevételekhez, ezzel is támogatva a háborús költségeket – írják a How Russian fuel feeds the world of plastic: a study of the correlation between fossil fuels and plastic című tanulmányra hivatkozva.

Ezek az összefüggések ritkán jelennek meg a közbeszédben vagy a döntéshozatali folyamatokban, pedig a kutatás szerint a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése közvetlenül érinti a műanyagipar alapját is.

A műanyag életciklusa – környezeti és egészségügyi hatások

Nemcsak az alapanyag előállítása okoz problémát. A műanyag termelése, használata és életciklusa során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz. A hulladék pedig nem tűnik el: óceáni szigeteket hoz létre, a folyókban és a talajban marad, miközben a mikroműanyagok és a bennük lévő veszélyes vegyi anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.

Megoldások: energiafüggőség és műanyagtermelés csökkentése

A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozóktól való függés és az egyszer használatos műanyagok tömeges gyártása nem kezelhető külön intézkedésekkel. Ehelyett rendszerszintű, összehangolt politikai döntésekre van szükség – nemzeti, európai és globális szinten egyaránt.

1. Az orosz fosszilis energiahordozók elutasítása

Az orosz olaj- és gázimport csökkentése nemcsak energiafüggetlenséget hozhat, hanem közvetlenül hat a műanyaggyártási láncra is. Minél kevesebb fosszilis alapanyag áramlik az EU-ba, annál kisebb az a pénzügyi mozgástér, amely az agresszor államot támogatja.

2. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása

A tanulmány hangsúlyozza, hogy az egyszer használatos műanyagok csökkentése kulcsfontosságú. Bár az EU egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve (SUP) fontos lépés, további termékkörök kivezetése és a megelőzés erősítése szükséges a valódi hatás érdekében.

3. Zero waste és újrahasználható rendszerek

Újrahasználható csomagolások, betétdíjas rendszerek, valamint újratöltési és visszaváltási modellek kialakítása nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem a fosszilis alapanyagok iránti keresletet is mérsékli.

4. Globális Műanyagegyezmény

Egy új, ambiciózus Globális Műanyagegyezmény célja az lenne, hogy a műanyagválságot a teljes életciklus mentén kezelje – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át a hulladékká válásig. Az EU aktív szerepvállalása nélkül azonban ez csak részleges eredményeket hozhat.

A fosszilis energiahordozókra épülő műanyaggyártás nem csupán környezetvédelmi kérdés: energia-, klíma- és biztonságpolitikai dimenziókat is érint. Az európai döntéshozóknak lehetőségük van olyan lépések meghozatalára, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést, növelik az energiabiztonságot és csökkentik a háborús agresszor közvetlen finanszírozását. A műanyagpolitika így valóban biztonságpolitikává válhat – minden egyes elkerült egyszer használatos termék egy lépés a klímavédelem, az energiafüggetlenség és a béke felé.

A Humusz Szövetség üdvözli, hogy ilyen magas szintű láthatóságot kap a hulladékmegelőzés témája, mivel Magyarországon még mindig az a közvélekedés uralkodik, hogy ha hulladék és környezetvédelem, akkor szelektív gyűjtés és az újrafeldolgozás? Márpedig a hulladékprobléma nem a hulladéknál kezdődik! Humusz Szövetség már régóta hangsúlyozza ennek a felismerésnek a fontosságát.

Arról van szó ugyanis, hogy ha a már keletkezett hulladék kezelésére koncentrálunk, akkor sose fogjuk tudni a hulladékproblémát valójában megoldani. Az kétségtelen, hogy fontos a hulladék elkülönített gyűjtése és anyagában hasznosítása.

A cél a nulla hulladék

A legfontosabb a „nulla hulladék” szemlélet kialakítása lenne, azaz nem a hulladék kezelése, hanem a keletkező mennyiség csökkentése megelőzéssel. A nulla hulladék szemlélet megjelenhet a döntéshozatalban, üzleti modellekben, de az életmódunkban is, hiszen ezáltal a hangsúly a fogyasztásról a minőségi emberi kapcsolatokra kerül.

Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a jogszabályalkotástól és tervezéstől a gyártáson és szállításon át a forgalmazásig és fogyasztásig rengeteg olyan lehetőség van, amellyel csökkenteni lehet a hulladék keletkezését és ezzel a környezetterhelést.

#NuHuNap

A Humusz Szövetség a Hulladékmegelőzési Világnap (#NuHuNap) alkalmából online kommunikációs kampányt indít a Facebook és Instagram oldalán. Március 20-tól kezdve minden nap bemutat egyet a hulladékcsökkentés tíz pontjából. Március 30-án pedig egy videóban mutatja be a hazai nulla hulladék hálózat Hulladékmegelőzési Világnapi üzenetét.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

A szomszéd földjén a termékek már zöldek

Nemzetközi szinten a termékek, kiemelten azok gyártásának társadalmi hatása egyre fontosabbá válik a fogyasztók számára. ⁴ Az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a fenntarthatónak nevezett fogyasztási cikkek egyre nagyobb százalékát teszik ki a piacnak és esetükben gyorsabb növekedés tapasztalható, mint a hagyományos termékeknél.⁵

„Megfigyelhető, hogy a vásárlók részéről nő az elvárás a termékekről elérhető információkkal kapcsolatban, kiemelten a termékek fenntarthatóságáról, figyelemmel kísérik az előállításához felhasznált víz, illetve energia mennyiségét és az esetleges újrahasznosított anyag tartalmát. Nemzetközi szinten ma már a környezettudatos szemlélet kulcsfontosságú az árucikkek választásánál, nem lehet figyelmen kívül hagyni” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetője.

Tudatosság a hétköznapok és a vásárlás szintjén

Vatera a nemzetközi tendenciát látva megkérdezte saját felhasználóit, hogy mennyire fontos számukra a környezettudatosság a mindennapokban és vásárláskor. A kutatás azt is felmérte, hogy a vaterázók gondolkodása és gyakorlata között milyen különbségek vannak. A kitöltők legalább fele tesz valamit a mindennapokban a zero waste jegyében az alábbi 10 közül:

• 78% szelektíven gyűjti a hulladékot
• 77% tusol fürdés helyett
• 75% a fagyaszott ételt nem mikróban olvasztja, inkább időben kiveszi
• 74% elsősorban LED izzókat használ
• 71% nem használ szívószálat
• 71% kihúzza a konnektorból a telefontöltőt, ha nem használja
• 70% tartós bevásárlótáskát használ
• 58% inkább hazai alapanyagot vásárol
• 57% főként elektronikusan kapja a számlákat
• 53% textilrongyot használ inkább papírtörlő helyett

Vásárlás szempontjából is próbálunk odafigyelni ökológiai lábnyomunkra. A válaszadók többsége (72%) szívesen helyez olyan terméket a kosarába, amellyel a környezetért is tesz, és közel harmaduk (31%) akár még többet is fizetne a zero waste holmikért. A kitöltők majdnem negyede (23%) szintén nyitott a tudatosabb választásokra, de vannak olyan árucikkek, szokások, amikről nem tudnak lemondani. Mindössze 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy beszerzéseinél nem szempont a hulladékmentesség.

A használt holmi nem rossz holmi

A kutatás rávilágított továbbá arra, hogy a használt termékek iránt is jelentős a kereslet. A válaszadók 46 százaléka fele-fele arányban vásárol új és használt termékeket az online piactéren. 40 százalék kizárólag, vagy főként új holmikat keres, 14 százalék pedig csak, vagy főként használt árukra költ. Összességében tehát a felhasználók több mint fele nyitott a másodkézből való cikkek vásárlására. A kitöltők fele 5 000 és 30 000 Ft közötti értékben vásárolt az elmúlt egy évben az online piactéren, illetve más használt termékeket árusító oldalakon. A válaszadók közel harmada (30%) 10 000 és 30 000 forint között költött használt árura, de ugyanennyien vannak azok is, akik még ennél is többet szántak rá. A kutatás a választás okaira is kitért. Az eredmények azt mutatják, hogy vásárlók szívesen választanak használt terméket, de elsősorban még mindig a költséghatékonyság miatt (66%). Az egyediség pedig (30%) közel azonos mértékben esik latba döntéskor, mint a környezettudatosság (32%). Mindent egybevetve tehát, bár a kitöltők 72 százaléka nyitott a zero waste termékekre, a válaszadók csupán 60 százaléka vásárol használt cikkeket, és a másodkézből vásárló felhasználók harmada tartja csupán szem előtt a környezettudatosságot, mikor kosarába helyezi a terméket. Így elmondható, hogy annak ellenére, hogy a felhasználók környezettudatosan gondolkodnak, a mindennapok gyakorlatában nem nyilvánul meg ekkora mértékben a zero waste szemlélet.

Zero waste szemlélet az online piactéren

A felmérés végén a kutatásban részt vevők értékelhették önmagukat, hogy mennyit tesznek a környezettudatosság jegyében. A válaszadók csupán közel negyede (23%) válaszolta, hogy nagy figyelmet fordít rá. A kitöltők 39 százaléka úgy érzi, a kérdőív rávilágított, hogy hulladékmentesebben él, mint gondolta, illetve közel azonos az aránya (38%) azoknak, akik saját bevallásuk szerint keveset tesznek a hulladék csökkentéséért, nem is gondolták, hogy ilyen sokat lehet.

„Ma már nem lehet elmenni a túlfogyasztás problémája mellett, épp ezért a Vatera a minimalista életmód mellett teszi le a voksát. A visszajelzésekből is látszik, hogy a vásárlók gondolkodásmódja és a cselekedetei között nagy eltérés lehet, segíteni kell a felhasználókat a tudatos döntésben, hogy a gondolatiság és a gyakorlat közelítsen egymáshoz. A zero waste túlmutat azon, hogy nem vásárlunk olyan dolgokat, amelyeket egy használat után többé elő sem veszünk. A cél, hogy száműzzük életünkből a felesleges tárgyakat, szokásokat, tevékenységeket. Erre mutat rá a témában létrehozott microsite-unk. Emellett azért, hogy konkrétabban kereshessenek a vásárlók, bevezetjük az online piactéren a zero waste kategóriát is, így tudatos termékekre való a szűrés és a keresés is egyszerűbbé válik az oldalon” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

¹ Statista [2019]

² Edelman Trust Barometer [2019]

³ Vatera online kérdőíves felmérése, 2019. augusztus

⁴ Edelman Trust Barometer [2019]

⁵ Harvard Business Review [2019]

„Te mennyire élsz tudatos életet? Ez a kérdés – szerencsére – egyre többször merül fel, és egyre inkább státusszimbólum erre megfelelő választ adni. Úgy gondolom, hogy mindenkit beemelhetünk az #ökoharcos-ok nemes táborába, aki legalább már egy kis lépést tett afelé, hogy fenntarthatóbb életet éljen. Újrahasznosított, vegán, zero waste, cruelty free… Ha most szeptemberi, tudatos lapszámunkat, Eke Angélával a címlapon a kezedben tartod, már az is egy kis lépés, mert többet szeretnél tudni a felsorolt fogalmakról…  A JOY csapatával büszkék vagyunk arra, hogy a már rég dédelgetett álmunk ezzel a lapszámmal megvalósult… Az egész magazint átjárhatja a tudatosság: 50%-ban újrahasznosított papíron olvasható cikkeink mindegyikében fenntartható, újrahasznosított, cruelty free márkákat, termékeket ajánlunk, fontos témákat veszünk górcső alá, mint a klímaszorongás vagy a hazai szaporítóhelyzet, és olyan példaértékű hazai és külföldi hírességeket, tervezőket, alkotókat mutatunk be, akik életvitelükkel, termékeikkel, projektjeikkel tesznek azért, hogy állat- és környezetbarát világban élhessünk….”– köszönti olvasóit szeptemberi lapszámban a Joy crossplatform főszerkesztője, Alberti Petra.

A JOY márka mindig is fontosnak tartotta, hogy elérését és véleményvezér hangját jó ügyek támogatására használja, és egyúttal érzékenyítse és edukálja olvasóközönségét, hogy ők is figyeljenek a környezetükre, a rászorulókra, a bolygó jövőjére. Évente kétszer a JOY Tündér egy-egy rászorulókat segítő alapítványt támogat nagy összeggel, a magazin utolsó oldalán a JOY Zoo rovat és online a külön kutyás témájú Kutyadolog blog a tudatos állattartókhoz szól. A szórakoztató mellett edukációs tartalmakkal jelenik meg a lap. Állandó rovat az életmódhírek, mely tudatos életmódmóddal, ökotudatos tippekkel, innovációkkal foglalkozik. Youtube csatornánkon pedig megtekinthetők a „Mondj te is nemet a szőrmére” videóink.

„A JOY kiadójaként büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon kizárólag a Marquard Media nevezheti magát Fur Free vállalatnak, és a magyar médiacégek közül elsőként csatlakoztunk a „Fur Free” vállalatok világszerte növekvő táborához. Ezen szellemiség jegyében sem divat-összeállításainkban, sem hirdetési felületeinken nem szerepeltetünk állati szőrből készült ruhadarabokat, táskákat és kiegészítőket. A Marquard Media vallja, hogy az üzleti működés és a felelős vállalati magatartás elválaszthatatlan egymástól. Tudatában vagyunk annak, hogy az általunk létrehozott értéken keresztül komoly hatással vagyunk a társadalom életére, és tisztában vagyunk vele, hogy emiatt kiemelt szerepünk van a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási alapelvek terjesztésében. Ez a tevékenység most már áthatja a mindennapijainkat, termékeink és munkavállalóink jövőképét, ahogy ezt a különleges lapszámot is. De cégcsoport szinten is hasonló elveket vallunk és hisszük, hogy a vállalati felelősségvállaláson túl mindannyian, egyéni szinten is felelősek vagyunk a jövőnkért. Ezt az igazi személyes elhivatottságunkat szerettük volna kifejezni, amikor a CSR-t Marquard Media Cares programra neveztük át.  – nyilatkozta Óhidi Zsuzsanna, a Marquard Media ügyvezető igazgatója.

Túl környezettudatos a magyar?

A magyarok zöldebben gondolkoznak, mint ahogy azt a logisztika elbírná. A kutatás szerint az internetezők 95 százalékának fontos a környezetvédelem, és ez a pozitív hozzáállás a szemetünkön is meglátszik. A kitöltők 89 százaléka ugyanis szelektíven gyűjti a szemetet, de hiába a magyarok buzgalma, az országban komoly nehézséget okoz a szelektív hulladék elszállítása. Sajnos nem szokatlan látvány, hogy a szelektívhulladék-gyűjtőkből szó szerint kifolyik a szemét, sőt Budapesten annyira súlyos a helyzet, hogy az elmúlt héten voltak olyan házak, ahol arra szólították fel a lakosokat, hogy ne gyűjtsék szelektíven a szemetet, inkább keverjenek össze mindent a vegyes hulladékkal, mert azt biztosan elszállítják.

A több ezer online kitöltő a legújabb környezetvédelmi trendekben is otthon van, például háromnegyedük tisztában van a zero-waste fogalmával, mely fenntartható, hulladékmentes életmódot vagy arra való törekvést jelent. Vannak azért olyanok, akik bizonytalanok a fogalommal kapcsolatban, minden ötödik kitöltő szerint a zero-waste pusztán annyit takar, hogy műanyag palack helyett üvegkulacsot kell használni.

Legkevésbé a fiataloknak fontos a szelektív hulladékgyűjtés

A kutatásból kiderült, hogy sajnos a jövő generációja gondolkozik legkevésbé zölden. A Z generáció (16–20 évesek) harmada nem tartja fontosnak a környezetvédelmet és a hulladékot sem gyűjti szelektíven. A Baby boom generáció (51–69 évesek) viseli leginkább szívén Földünk sorsát, 98 százalékuk fontosnak tartja a környezetvédelmet, és 94 százalékuk a hulladékot is válogatja. Az Y (21–35 évesek) és az X generáció (36–50 évesek) is kiemelkedően zölden gondolkozik, de a veteránoknak (70+ évesek) már csak 71%-a szelektál és 23 százalékuk szerint a környezetvédelem sem fontos.

Sajnáljuk a nejlonba szorult teknősöket

Célba ért a sok óceáni műanyag szemétről terjedő üzenet a közösségi média felületein, mert a magyar internetezők fele a kutatás szerint a műanyag hulladékot tartja a legveszélyesebbnek. 31 százalékuk a talaj-, víz- és légszennyezéstől félti Földünket, 16 százalék pedig az erdőirtást tartja legpusztítóbbnak környezetvédelmi szempontból.

Felesleges szelektíven gyűjteni, hiszen úgyis összekeverik a szemetet

Ezen az állásponton áll azoknak a kitöltőknek a fele, akik nem gyűjtik szelektíven szemetüket. A nem szelektálók közül minden ötödik ember lustaságból nem válogat, túl időigényesnek tartja. 16 százalékuk szerint az ő hulladékmennyiségük nem számít, ezért nem érdekli őket a kérdés, 15 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a szelektálás nem oldja meg a környezetszennyezés problémáját, ezért feleslegesnek tartja a folyamatot.

Fontos, hogy a legfiatalabbak is megértsék a környezetvédelem fontosságát, ezért a megfelelő edukáció kulcsfontosságú. A magyar internetezők döntő többsége fontosnak tartja a környezetvédelmet és tesz is érte, ami bizakodásra adhat okot zöldebb jövőnkkel kapcsolatban.