A független szoftverfejlesztők kitüntetett figyelmet kaptak az idei Microsoft Inspire partnerkonferencián. A rendszergazdák, a CSP (Cloud Solution Provider) partnerek és általában minden Microsoft partner találhatott olyan új szolgáltatást vagy technológiai innovációt, amely a további üzleti növekedését támogatja. Az Év Microsoft Partnere 2021 díjak átadása után, amelynek nyertese Magyarországon a Kingsol lett, a Microsoft izgalmas technológiai innovációkat is bejelentett az eseményen.

A Windows a felhőben bármilyen eszközről elérhetővé válik

A tech szakma évek óta várta és találgatta, hogy mi lesz a Windows 365 márkanév sorsa, amit még 2015-ben védett le a Microsoft. Ma a Microsoft bejelentette: az operációs rendszerét, vagyis a teljes Windows 10 (ősztől a Windows 11) élményt, az appokkal, adatokkal és beállításokkal együtt, elérhetővé teszi a Microsoft számítási felhőjéből streamelve, ami azt jelenti, hogy – a Windows 365 nevű felhőszolgáltatás révén – hozzáférhetővé válik bármilyen eszközön, épp abban az állapotában, ahogy a felhasználója a legutolsó használatkor hagyta. Ezzel egy új, hibrid PC kategória jön létre, az úgynevezett Cloud PC, amely egyszerre használja ki a felhő erőforrásait és az adott eszköz képességeit.  A Cloud PC összes adata a felhőben, nem pedig az adott eszközön tárolódik, amit – a Zero Trust jegyében – többfaktoros autentikáció véd.

„Egyetlen cég sem tudja tökéletesen megjósolni a jövőt, részben ez teszi a technológia területét olyan izgalmassá. Azonban az iparági vállalatok dolga az, hogy a jeleket olvasva megpróbálják előre jelezni a fejlődés irányát. A korábbi években jelzett trendek, pl. az 5G és a mobilkommunikáció fejlődése, a mesterséges intelligencia és a gép tanulás vagy a multicloud továbbra is meghatározóak lesznek. Ezeket igyekeztünk kiegészíteni néhány további izgalmas előrejelzéssel” – tette hozzá Dalos Ottó.

1. A jövő internete

A 21. század harmadik évtizedébe lépve sem lassul a technológiai fejlődés üteme. A digitális átalakulás komoly terhet jelent a meglévő internetes infrastruktúra számára.

2023-ra 49 milliárd eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz és számos új technológia megjelenésére, illetve elterjedésére is lehet számítani a következő évtizedben: a virtuális és a kiterjesztett valóságtól kezdve a 16K streamen, az AI, az 5G, és a kvantum technológiákon, az adaptív és prediktív kiberbiztonságon és az autonóm járműveken keresztül az intelligens IoT-ig.

Az alkalmazások következő generációi messze meghaladják majd a jelenlegi infrastruktúra lehetőségeit. Az internetes infrastruktúrát gyorsabbá, skálázhatóbbá, gazdaságosabbá, egyszerűbbé és biztonságosabbá kell tenni.

A Cisco nemrégiben jelentette be legújabb fejlesztéseit, amik lehetővé teszik a digitális innováció következő évtizedét kiszolgáló internetes infrastruktúra kiépítését. A jövő internetének három fő pillérét a szilícium chipekkel, az optikai hálózatokkal és a szoftveres architektúrákkal kapcsolatos innovációk jelentik.

2. Az alkalmazáshűség az új márkahűség

A digitális felületeken folytatott kommunikáció – legyen az alkalmazás, weboldal, vagy más – mára minden vállalkozás és szervezet életében kiemelten fontossá vált. Az egyszerűség és a felhasználói élmény lett meghatározó, a vásárlók ezek alapján döntenek arról, hogy felvegyék-e az adott vállalattal a kapcsolatot.

Az AppDynamics legfrissebb App Attention Index kutatásának megállapításai szerint a digitális szolgáltatások használata magától értetődővé, egyfajta automatizmussá vált az emberek többsége számára. Ez az úgynevezett „digitális reflex”, ami azt jelenti, hogy míg a múltban a fogyasztók tudatos mérlegelést követően döntöttek arról, hogy egy feladat vagy tevékenység elvégzéséhez digitális szolgáltatást vesznek-e igénybe, addig mára a válaszadók döntő többsége (71%) úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások igénybevétele szinte ösztönössé vált a mindennapi élet során.

A felmérés eredményei szerint az emberek gyorsan elfordulnak azoktól a márkáktól, amelyek alkalmazásaival nincs jó tapasztalatuk. Ha a digitális szolgáltatás nem működik megfelelően, a fogyasztók szinte azonnal a versenytársak felé fordulnak (49%), sőt akár aktívan megpróbálnak másokat is lebeszélni egy szolgáltatás vagy márka használatáról (63%) anélkül, hogy esélyt adnának a vállalkozásnak a korrekcióra.

A vállalkozásoknak a következő években tehát kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a fogyasztók nem tolerálják, sőt büntetik a bonyolult, lassú és átlagos digitális élményt. Ezért az alkalmazásokhoz kapcsolódó valós idejű adatelemzés, a szűk keresztmetszetek megtalálása és az azonnali beavatkozás kritikus fontosságú tényezők lesznek.

3. Threat Hunting, Zero Trust és társai

A kiberbűnözés olyan tempóban növekszik, hogy az okozott károk nagysága háromszorosa a természeti katasztrófák okozta károkénak, így a biztonság iránti igény is egyre nagyobb. A reaktív biztonság („reactive security”), amely csak akkor foglalkozik a problémákkal, amikor azok már hatással vannak a rendszerekre, ma már kevés.

A Forrester által alkotott Zero Trust modell azon az elven alapszik, hogy a szervezetek senkiben és semmiben sem bíznak a hálózatukon belül és azon kívül. Az incidensek megelőzése érdekében csak a jogosult, megbízható felhasználók, eszközök és munkafolyamatok kapnak hozzáférést a rendszerekhez – a felhasználói élmény csökkenése nélkül. Ez a megközelítés az elkövetkező évek kiberbiztonságának egyik fő trendje lesz.

A másik izgalmas trend a Threat Hunting, azaz a fenyegetésvadászat. Míg a hagyományos biztonsági modellek általában akkor reagálnak a riasztásokra, miután felismerték a potenciálisan káros tevékenységeket, a Threat Hunting a még ismeretlen fenyegetéseket figyeli, elemzi. A cél az új és még ismeretlen rosszindulatú programok és a sebezhetőségek időben történő felfedezése.

A Cisco Talos szakértői a Hunting for Hidden Threats című e-könyvben mutatják be a Threat Hunting működését, kitérve arra, hogy kinek kell részt vennie benne, illetve mit, hol és mikor kell keresni. Ezenkívül összehasonlítja a modellt más biztonsági módszerekkel, például az incidensekre való reagálással, a behatolásteszteléssel vagy a kockázatkezeléssel.

4. Hálózati trendek: út a szándék alapú hálózatokhoz

A hálózatok az internet bevezetése óta a legjelentősebb átalakuláson mennek keresztül. Az elmúlt években az iparági beszélgetések a szoftvervezérelt hálózatok (SDN), mint a fejlődés következő fázisa körül forogtak. Az SDN számos előnnyel jár, beleértve a központosított irányítást, a biztonságot, a rugalmasságot és az alacsonyabb működési költségeket.

A Cisco fontos lépésnek tekinti az SDN-t a hálózati infrastruktúrák fejlődésében a valódi szándék-alapú hálózatok (Intent-Based Networking – IBN) felé vezető úton. Ezek mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használnak a a hálózat működési folyamatainak észlelésére, előrejelzésére és az anomáliák automatikus megoldására. Illetve nem csak megállítják a folyamatban lévő kiberbiztonsági fenyegetéseket, hanem folyamatosan fejlődnek és tanulnak is.

Az SDN alapú megoldások alkalmazása folyamatosan nő. A Cisco Global Networking Trends jelentésben megkérdezett több mint 2 000 IT-vezető és hálózati szakember 41%-a használ SDN megoldást legalább egy hálózati domain esetében. Ennek ellenére mindössze 4% gondolja úgy, hogy hálózata valóban szándék-alapú. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az IBN hálózatoknak komoly szerepük lesz a közeljövőben: a válaszadók 78%-a szerint a hálózatuk két éven belül a szolgáltatásközpontú és szándék-alapú hálózatok irányába fog fejlődni, 35% szerint pedig hálózatuk teljes mértékben szándék-alapú lesz.

5. Készségek, IT szakemberhiány

A tehetséggondozás és a jól képzett szakemberek hiánya ma továbbra is az első számú kihívás az informatikai vezetők számára. A Cisco egyik felmérésében, amelynek során világszerte 600 informatikai és üzleti döntéshozót kérdezett meg, a válaszadók 93%-a nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen lassítja vállalatuk digitális átalakulását.

A legkeresettebb szakterületek köre is jelentős változáson megy keresztül. Nem meglepő, hogy az olyan szaktudás iránt, mint az adattudomány és az AI, továbbra is nő az igény. Ugyanakkor az informatikai szakembereknek stratégiai üzleti partnerekké kell válniuk. Ehhez az is szükséges, hogy az informatikai dolgozók napi rutinfeladatait (például az eszközök konfigurálása) az összetett üzleti problémák technológiával történő támogatása váltsa fel.