OneOff

A OneOf blokklánc technológiát használ, hogy lehetővé tegye az előadóknak az NFT-k létrehozását – dalok, grafikák, videók és egyéb zenei termékek formájában. A rajongók ezután korlátozott kiadású, hitelesített digitális gyűjteményeket vásárolhatnak maguknak a OneOff által.

A startup célja, hogy megkönnyítse a zenészek és a rajongók közötti közvetlen kapcsolat kialakítását, a közösségépítést és a bevételszerzést.

Riyaz

A Riyaz gépi tanulás segítségével elemzi és pontozza a felhasználók énekhangmagasságát, hangszínét, ritmusérzékét stb, miközben valós idejű visszajelzést kapnak készségeik finomításához. A tanfolyamok végig vezetik a kezdő előadókat az énektanulás minden fázisán.

A Riyaz azért jött létre, hogy a minőségi oktatást és gyakorlatszerzési lehetőséget bármikor és bárhol elérhetővé tegye bárki számára. Az alkalmazás személyre szabott visszajelzései kifejezetten a fejlesztésre szoruló területeket célozzák meg.

Yousician

A Riyazhoz hasonlóan működik a Yousician nevű platform is, amely szintén egy zenetanulási alkalmazás. Célja, hogy megtanítsa a felhasználókat olyan hangszereken játszani, mint a zongora, a gitár és a basszusgitár. A platform „hallgatja” is az adott hangszeren való játékot, és a pontosságot, időzítést is méri „Guitar Hero” stílusú felületén.

A platformnak van egy tanfolyami szekciója is, ahol olyan előadók, mint a Metallica tagjai vagy Jason Mraz, tanítják meg a felhasználóknak, hogyan játsszák le az eredetihez hasonlóan a dalaikat.

Corite

A Corite célja, hogy támogassa a feltörekvő tehetségeket és segítsen a független zenészeknek a közösségépítésben. Az oldal lehetővé teszi, hogy új előadókat fedezzenek fel a felhasználók, majd az előfizetési díjakkal közvetlenül támogassák az alkotókat.

A Corite széleskörű indie zenei katalógust kínál műfajok szerint – a lejátszási listák és az ajánlások által a felhasználók könnyedén rátalálhatnak kedvenceikre, illetve egyszerűen patronálhatják őket.

beatBread

A beatBread online stúdiókörnyezete a zenei koprodukciót segíti elő digitális eszközökkel. A művészek zökkenőmentesen megoszthatják egymással ötleteiket, rögzíthetnek közös dalrészleteket és adhatnak visszajelzést egymásnak a platform segítségével.

A beatBread a munkafolyamatokat helytől függetlenül szinkronizálja – a földrajzi korlátok felszámolásával a startup célja, hogy megkönnyítse az kooperációt a zenealkotás minden szakaszában.

USound

A USound miniatűr hangszórókat és egyéb hangeszközöket tervez, amelyek energiahatékonyságra optimalizáltak. Ultravékony hangszóróik robusztus hangzást biztosítanak 2 mm vastagság alatt.

Az USound hangprocesszorokat és szoftvereket is gyárt a hallgatási élmény fokozása érdekében. Az audio hardver újragondolásával, a mobilitás jegyében a startup gazdag, magával ragadó hangzást kíván biztosítani bárhol, bármikor, bárkinek.

Subtext

A Subtext a közönséggel való közvetlen kommunikációt támogatja szövegeken keresztül. A site-ot elsősorban újságírók, politikusok, művészek és sportolók használják, de a startup ebben az évben a zenei világ felé fordult a Sony Music, az Interscope Records és a Capitol Records társaságokkal való együttműködés révén.

Az eredmény: 26 SMS-kampány olyan előadóktól, mint Maren Morris, Carly Rae Jepsen vagy Maggie Rogers – ők a Subtext segítségével exkluzív tartalmakat és személyre szabott interakciókat kínáltak rajongóiknak, ezzel elősegítve az értékesítést is.

CotoLab

A CotoLab egy tokió startup, amelynek küldetése, hogy a japán zenét digitalizálja és a globális közönség számára online forgalmazza.

A startup számtalan új, digitális marketing eszközt és tanácsadási szolgáltatást kínál a feltörekvő japán tehetségek számára, illetve az országhatáron kívüli zenészeknek is segítséget nyújt abban, hogy betörhessenek arra az egyedülálló piacra, mint amilyen a szigetországé.

Songtradr

A különféle márkák és vállalatok folyamatosan keresik a tökéletes zenét digitális kampányaikhoz, tartalmaikhoz és produkcióikhoz.

A Songtradr új bevételszerzési utakat nyit meg az előadók számára a B2B zenei licencek révén. A zenészek és a jogtulajdonosok bemutathatják és értékesíthetik zenei anyagaikat a potenciális kereskedelmi partnereknek.

KoncertBooking.com

Végül, magyar vizekre evezve, a Tabár Zoltán és Tabár-Halász Mariann által alapított platform küldetése, hogy bárki koncertszervezővé válhasson a világ bármely pontján. A Koncertbooking.com egy olyan digitális koncertszervező asszisztens és zenei piactér, amely a kezdő produkcióknak is hozzáférést ad azokhoz a szakmai felületekhez, amellyel a profik dolgoznak.

Felhasználóbarát módon segít a zeneiparban tevékenykedőknek a minél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb fellépés foglalásban az egyedi igényeknek megfelelően. A program direktben köti össze a megrendelőt és az előadót vagy a menedzsert, leegyszerűsítve a szerződéskötés folyamatát is – írják.

„Különösen fontos számunkra ez az elismerés, mert a több évtizedes szakmai múltunk a zeneiparhoz kötődik. A kollégáink tévés és kommunikációs tapasztalattal, kivételes informatikai tudással segítik a mindennapi munkánkat. A több mint 10 ezer regisztrált felhasználó és 1200 megrendelés után az e-kereskedelmi szakma visszajelzése megerősít minket abban, hogy jó irányba haladunk azon a területen is, amiben a legtöbbet kell fejlődnünk” – emelte ki a KoncertBooking.com társalapítója, Tabár Zoltán.

Egy olyan szoftverről van szó, amely asszisztensként elvégez mindent, ami a koncertszervezés kapcsán felmerülhet. Az oldalon a dátum, az időpont és a lokáció kiválasztása után az érdeklődő előadót szűrhet a találatok közül, majd műfajok és árak alapján is listázhat. Az intelligens weboldal és mobilalkalmazás kiajánlja a produkciót, kiszámolja az árat, szerződést és számlát készít, ridert és sajtófotót küld a megrendelő számára, de személyzet vagy akár session zenész is foglalható a segítségével. A program direktben köti össze a megrendelőt és az előadót vagy a menedzsert, leegyszerűsítve a szerződéskötés folyamatát is.

Az ötletgazdák, Tabár-Halász Mariann és Tabár Zoltán zeneipari szakemberek célja, hogy a platform mindenkinek támogatást nyújtson a koncertszervezés folyamatában, legyen szó menedzserről, promóterről, szervezőről, előadóról, zenészről, kiadóról, továbbá az adminisztrációra, valamint a promócióra és a PR-ra is igyekszik hangsúlyt fektetni.

Új funkciók a láthatáron

Egy rendezvény finanszírozása mindig több lábon kell, hogy álljon, erre a problémára keresett megoldást a KoncertBooking legújabb fejlesztésével. Egy fesztiválon például általában az tapasztalható, hogy számtalan vállalkozás kínálja a portékáit, szolgáltatásait a fast foodtól kezdve a bérelhető eszközökig. Ezek a cégek egytől-egyig hozzájárulnak a fesztivál költségvetéséhez, így támogatva annak gazdaságosságát. Szintén nem meglepő ma már, hogy egy adott márka uralja a rendezvényt (például az alkoholos italok, üdítők tekintetében). Ezt a szolgáltatásportfóliót hivatott szélesíteni a KoncertBooking szponzorációs funkciója az ország minden pontján, minden nyilvános eseményen. Segítségével a szűkös anyagi lehetőségekkel fesztivált, falunapot szervező települések is széles szolgáltatói bázist versenyeztetve képesek a legkevesebb pénzből a legjobb rendezvény megszervezésére – írják.

Tavaly ilyenkor kezdtünk magunkhoz térni a covid első hullámából, ám ősszel és télen sokkal nagyobb nyomás alá kerültünk mindannyian. A médiatorta 3, a teljes kommunikációs torta 16 százalékkal esett vissza tavaly 2019-hez képest. Hogyan vészelte át az újabb, nagyon hosszú ideje tartó lezárásokat a rádiós piac?

Bevételi oldalon azt hiszem, hogy mindenki megszenvedte valamilyen mértékben a vírust és a hozzá tartozó megszorító intézkedéseket. Hogy mégsem teljesen rossz a helyzet, az abból adódik, hogy a covid megváltoztatta némileg a hallgatói szokásokat. Hála a home office-nak, sokkal többen fordultak vissza a rádiózáshoz. Nekünk mindkét rádiónk jelentős hallgatói növekedést hozott. És ezt az eredményt próbáljuk forintokra váltani.

Milyen állapotban van ma a Jazzy és a Klasszik rádió? Mindent meg lehet szokni, a válságüzemmódot is. Van az elmúlt időszaknak pozitív hozadéka?  

A home office rendszer egyértelműen lassítja a munkát. De előbb-utóbb, ha lassabban is, de megtanultunk vele együtt élni. A feladatok adottak, azokat el kell végezni, akár otthonról is. Nem mondom, hogy könnyű volt átállni, de mára már gördülékenyen megyünk előre. A legnagyobb inspirációt viszont a hallgatóktól kapjuk. Azzal, hogy egy év alatt megduplázódott a számuk mindkét rádiónkban, óriási mentális energiát kaptunk.

Sokáig abban bíztunk, legalább tavaszra normalizálódik a helyzet, de a mai állás szerint továbbra sem lesznek nagy koncertek, fesztiválok. Mi lesz a Jazzy rendezvényeivel, készültök már élő eseményekre?

Pont május elsején maradt el a szokásos „Klasszikus kedvencek” koncertünk, illetve az élő  koncert helyett on-air és on-line műsorral szolgáltunk hallgatóinknak. De mi abban gondolkodunk, hogy nyár elejétől már a rendezvények is nyithatnak. Így természetesen nekünk is lesznek koncertjeink, bulijaink.

Nem csak rádiós, DJ is vagy. Bizonyára együtt érzel a kollégákkal és a zenészekkel, meg a mögöttük álló háttériparral. Mit tudott tenni értük a rádió? Kaptak elegendő támogatást a kormányzattól? Szerinted mit kellene tenni a zeneipar talpraállításáért?

Mi a covid ideje alatt megemeltük a „magyar” zeneművek játszását. Ezzel is igyekeztünk számukra plusz bevételt generálni. Sajnos ez a szektor meglehetősen háttérbe szorult a kormányzati intézkedésekben, és még mindig nincs rá megoldás, de abban bízom, hogy hamarosan talán nyithatunk ezekre a rendezvényekre is, és ha lassan is, de talpra áll a zeneipar.

Te már megkaptad a vakcinát. Mi volt az első dolog, amit a védettségnek köszönhetően megtehettél?

Elmentünk az egyik halászcsárda kerthelyiségébe halászlevet enni. Óriási élmény volt. Hétfőn este pedig a Puskás Arénában nézhettem az Újpest győzelmével végződött Magyar Kupa döntőt.

Magyarországon már csak egy multinacionális lemezkiadó van jelen, viszont ezzel szemben élénken működnek a kisebb hazai kiadók. Mi az életképességük titka?

Ennek az éremnek két oldala van. Nem azért vonultak ki a multikiadók Magyarországról, mert a függetlenek kiszorították őket, hanem mert nem érte meg nekik itt maradni. Egy nagy kiadó elsődleges feladata, hogy a saját világsztárjait eladja egy adott országban. A CD piac összeomlásával nem volt elég bevételük a költségeik fedezéséhez.

A függetlenek pedig rugalmasan tudtak hozzáállni a piac változásához. Sok mostani kiadó a koncert- és műsorszervezői cégek közül kerültek ki, vagy menedzserek voltak, így az ideális 360 fokos kiadói együttműködést meg tudták valósítani. Szerintem pont ez a titok – már, ha van ilyen – hogy megfelelő gyorsan reagáljunk a változásokra.

A fizikai lemezkiadásnak kardinálisan megváltozott a szerepe. A digitális bevételek önmagukban tudják pótolni a bevételkiesést?

Mi 2003 óta adunk ki hangfelvételeket. Mire elértük azt a nagyságot, hogy sok CD-t tudtunk volna eladni, már nem volt kinek. Tehát nekünk nem voltak óriási CD eladásaink, eleve ehhez a környezethez vagyunk szokva.

Amúgy nagyon pozitív irányba fejlődik a digitális értékesítési hálózat. Számunkra nem az a cél, hogy egy vélelmezett időpont CD bevételeit elérjük. Hanem, hogy a hang és képfelvételek előállításához, finanszírozásához elegendő forrást tudjunk biztosítani. Mostani tendenciák alapján, ha nem is elegendő magában a digitális bevétel ehhez, de a fejlődés alapján egyre többet segít.

Miből tevődik össze a zeneiipar digitális bevétele?

Vannak a reklámalapú bevételek. Ez leginkább a Youtube-ot jelenti. Van a letöltés, mint az iTunes. Ez csökkenő tendenciát mutat. És vannak az előfizetéses/stream szolgáltatások, mint a Deezer vagy a Spotify, amelyek pedig szépen fejlődnek.

A booking és a lemezkiadás egyre jobban összefonódik. Tisztán lemezkiadásból ma már nem lehetne fenntartani egy céget?

Nem lehet. Mi például egy komplex szolgáltatást nyújtunk a művészeknek. Aminek része a kiadás, a digitális értékesítés, a marketing és a booking is. Ezek összesített bevételének egy része forgatódik vissza a hangfelvétel előállítására. Ha ezt nem a kiadó fizeti, mert a megállapodása alapján nem kap bevételeket a koncertekből, akkor legtöbbször a zenész finanszírozza meg.

A tehetségkutatókból kikerült győztesek mennyire piacképesek?

Jelenleg egy olyan médiakörnyezetben vagyunk, ahol a zeneipar legfontosabb alapja, a „slágergyártás” ellehetetlenült, hiszen nagyon kevés rádió van, és azok nagy része nem nagyon játszik magyar zenét. Így rendkívül fontos minden előadó számára egy országos média. Pláne, ha heteken keresztül szerepelhet benne. Ráadásul nem a bulvár híreivel, hanem saját magát adja, és zenél. Ezek alapján nagyon jó lehetőség egy-egy ilyen megjelenés.

Ami az idővel változott, hogy sokkal tudatosabbnak kell lennie az előadónak egy ilyen műsorban, mint pár évvel ezelőtt, hiszen nagyobb a verseny. Sokan azt gondolják, hogy elég szerepelni egy tehetségkutatóban, és minden jön magától. De nem, ez után kell jönnie a legkeményebb munkának.

Te javasolnád egy ma induló fiatal tehetséges zenésznek, zenekarnak a tehetségkutatók útját?

Igen. Ez is egy olyan marketingelem, mint a klip vagy a rádió. Nagyon okosan kell beleépíteni a karrierbe.

A Youtube és a Facebook ma már fontosabb promóciós eszköz, mint a klasszikus média az együttesek életében?

Talán még nem. És talán azért, mert nem a teljes közönség használja ezeket. A tévé és a rádió még mindig szélesebb réteget ér el. De nem hiszem, hogy a messze van az az idő, amikor a legfontosabb lesz.

Nemzetközi kiadóknál bevált szokás az, hogy akkor foglalkoznak egy új együttessel, ha már eleve produkál egy komoly Youtube-nézettséget. Itthon ez hogyan működik?

Egy kiadói szerződés eldöntése külső információk alapján történik. Ez nem azt jelenti, hogy csak akkor szállunk be egy produkcióba, ha millióan nézték meg a videóját, hanem hogy keresnünk kell olyan kapaszkodót, ami előrevetíti a sikert. Lehet ez egy jó formáció, egy jó dal, egy jó felület.

Megfordítom a kérdést. Miért gondolja egy együttes azt, hogy neki szüksége van kiadóra?

Egy bizonyos szintig szerintem nincs szükség kiadóra. De tapasztalatom szerint egy karrierfejlődési szakaszban egy produkció nem tud mindenre figyelni, és nincs meg sem a tapasztalata, sem a kapcsolatrendszere.

Persze vannak kivételek. De csak néhány produkciót lehet látni, akik saját erőből lettek nagyon sikeresek, sok-sok pedig el sem jut addig a küszöbig, hogy észlelhetőek legyenek a közönség számára.

A rádiós játszás feltétele egy zenekar sikerélnek?

A produkciók 90%-a nem működik rádiós sláger nélkül. A fennmaradó 10% sikeres tud lenni netes felületeken keresztül. De meggyőződésem, hogy ez folyamatosan el fog tolódni a netes felületek irányába.

Nagyon divatosak manapság Európában is a nemzetközi showcase fesztiválok. Ezek az események valódi hatást tudnak gyakorolni a zenei életre és a nemzetközi kapcsolatokra?

Külföldi példák alapján igen, a magyar zenekarok pedig még csak az út elején járnak. Egy showcase fesztiválon való részvétel nem csak azért fontos, mert utána az előadónak lehetősége adódik elindulni egy európai karrier felé, hanem rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséget jelent, kapcsolatokat tud építeni. Európában minden ország piaca más és más. Ezt megtapasztalni és erre felkészülni olyan rutint adhat az egy produkciónak, ami a saját – akár – itthoni karrierjében is pozitív hatással lehet.

Miért olyan nehéz kijutnia egy magyar zenekarnak a nemzetközi piacra?

Egyelőre sok minden hiányzik. Talán a legfőbb baj, hogy a magyar rádiók a magyar zenekaroktól másfajta zenét várnak el, mint ami külföldön sikeres lehet. Tehát sokszor párhuzamos karriert kell építeni.

Aztán nincs meg még az igazi szakmai háttér sem. Majdnem minden európai országban van zenei exportiroda. Itt komoly pénzügyi háttérrel, komoly hazai és nemzetközi szakemberek dolgoznak az adott ország produkciói külföldi sikeréért. Magyarországon vannak már próbálkozások erre, de igazi háttér még nem alakult ki.

Bár a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettségű nők Magyarországon jelentős többséget képviselnek a művészetek területén (62 százalék), a hazai dalszerzők csupán 20 százaléka nő. Kevésnek tűnhet, pedig valójában látványos a növekedés: a szövegíró és zeneszerző nők aránya hazánkban 2015-ben 16, míg 2005 előtt mindössze 5 százalék volt. Az elmúlt évekre jellemző 20 százalékos aránnyal Magyarország a női dalszerzők arányát tekintve felzárkózott az európai átlaghoz.

A nemek közötti egyenlőtlenség a globális zenei világ egyik nagy kihívása. Az elmúlt években számos nemzetközi kezdeményezés törekszik javítani a statisztikákon. Tavaly indult el a zeneiparban dolgozó nőket összefogó globális adatbázis, és a női esélyegyenlőségért küzd az Artisjust is a tagjai között tudó európai jogkezelők egyesületének Women@CISAC elnevezésű programja is.

A dalszöveg a favorit

Az elmúlt négy évben mintegy ezer új szövegíró és zeneszerző nő regisztrált az Artisjusnál. A statisztikák szerint ők inkább a szövegírásban aktívak, ugyanis a 2018-ban regisztrált női alkotók 43 százaléka kimondottan dalszövegíró. Közel egyharmaduk zenét is ír a szövegek mellett, míg másik egyharmaduk kizárólag zeneszerző. Ezt támasztja alá a Dal című televízióműsor idei évada is, ahol nyolc olyan szerzemény is bekerült a legjobb 30 közé, amelynek szövegét nő írta.

Vezet a pop

A 2018-ban született új magyar zeneszámok 16 százalékának volt női alkotója (is). A szerzői egyesület azt is felmérte, hogy a tavaly született új szerzemények esetében mely műfajokban voltak különösen aktívak a nők. Az általuk írt zenék 30 százaléka popdal, de több száz rock/metál számot is bejegyeztek (12 százalék) – valamint az alternatív (12 százalék), a klasszikus, instrumentális (12 százalék) és az electro/dance (10 százalék) stílusokban is aktívak voltak. Az adatok szerint a hiphopban kevés nő alkot: a szerzemények mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a műfajba.

Aktív fiatalok

Az Artisjusnál tavaly regisztrált női dalszerzők közel 60 százaléka 30 év alatti, mintegy 13 százalékuk pedig 20 évesnél is fiatalabb alkotó. A legalább egy női szerzővel bíró zeneművek egyharmadát a 30 évnél fiatalabbak írták 2018-ban.

A női alkotók szerepének erősödése a szakmai elismerésekben is tetten érhető. A legjobb zeneszerzőknek és szövegíróknak járó Artisjus-díjak kiválasztottjai között is egyre gyakrabban találhatunk hölgyeket. Különösen igaz ez a 30 év alattiaknak járó junior kategória esetén, ahol 2016 óta minden évben van női alkotó a díjazottak között:

Adamis Anna – 1998

Szabó Ágnes – 2009

Palya Bea – 2010

Szirtes Edina „Mókus” – 2012

Váczi Eszter – 2014

Tallér Zsófia – 2015

Jónás Vera – 2016 (junior díj)

Kozma Kata – 2017 (junior díj)

Várallyay Petra – 2017 (junior díj)

Lábas Viki (Margaret Island tagjaként) – 2018 (junior díj)

Szeder-Szabó Krisztina – 2018 (junior díj)

Schoblocher Barbara (Blahalouisiana tagjaként) – 2019 (junior díj)

„A dalok nagyja a magyar poptörténetben férfi szemszögből lett megírva, így van mit kifejteni a másik oldalról bőven” – bátorítja női dalszerzőtársait a junior Artisjus-díjas Szeder.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezenkívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.