Papp Viktor, a Szent Efrém Férfikar tagja számos feldolgozást készített már az együttesnek. Az Ungváron született fiatal zeneszerző Ukrán Requiemjének szövege szó szerinti fordítás a keresztény gyászmise eredeti latin szövegből, azonban több helyen a latin szöveg is belekeveredik az ukrán verssorok közé. Érdekesen fonódnak össze a keleti és a nyugati liturgikus hagyományok a műben, amiben a szerző és az előadók azokról a civilekről emlékeznek meg, akik sokszor saját házaikban, lakásaikban, kocsijukban, az utcán sétálva, biciklizés vagy bármilyen hétköznapi tevékenység közben vesztették el az életüket értelmetlenül.

A koncert második felében felcsendülő Requiem Liszt Ferenc egyik ritkán hallható egyházi kórusműve. A mű férfi szólókra és férfikarra íródott, orgona- és visszafogott (ad libitum) hangszerkísérettel. A Requiem az utolsó mű Liszt misekompozícióinak sorában. 1867–1868-ban írta, abban az időszakban, amit megelőzően számos tragikus megrázkódtatás érte. 1859 végén meghalt Daniel fia tüdőbetegségben, fiatalabb lánya, Blandine, 1862-ben hunyt el szülés után, 1866-ban pedig az édesanyját vesztette el.

A koncert (2023. február 23-án 19:30 órakor a Zeneakadémián) a Zeneakadémia és a Szent Efrém Férfikar közös szervezésében valósul meg.

A népszerű szólista luganói koncertje után, Carnegie Hall-ban esedékes fellépése előtt, kiemelt állomásként érkezik Budapestre. A bemutatkozáshoz Mendelssohn fiatalkori remekművét, a romantikus 1. zongoraversenyt választotta. A concerto a maga korában rendkívüli népszerűségnek örvendett, ma ismét egyre kedveltebb koncertdarab, ami kimagasló technikai tudást, költői érzékenységet kíván előadójától. A kritikusok ezeket az adottságokat mindig kiemelik a Decca művészeként fellépő Grosvenor esetében, így emlékezetes zenei élményre számíthatunk. A mű tökéletes megvalósítását a zenekar művészeti vezetője, Várdai István dirigensként segíti. A versenymű elhangzása előtt a teltházas Nagyteremben a Liszt Ferenc Kamarazenekar a legismertebb szerenáddal, Mozart Kis éji zenéjével köszönti a közönséget.

Az együttes a koncert második felére a 19. század végéről választott egy újra felfedezett különlegességet: az orosz komponista, Anton Arenszkij 2. vonósnégyesét vonószenekari változatban mutatják be. A rendkívül virtuóz, későromantikus alkotás szélsőségei miatt egy vonósnégyes számára is kihívásokat tartogat, kamarazenekari előadása egyenesen szakmai bravúrt jelent.

A szerdai koncert után, vasárnap egészen más hangulatú helyszínre, a Kiscelli Múzeum templomterébe várják a zeneszeretőket. A Lazíts klasszikusokkal! című délutáni előadásra már minden jegy elkelt, ezért 18 órakor megismétlik a barokk és romantikus slágerekből összeállított, pihentető programot.

Mindemellett még egy jó hírrel szolgál a zenekar: november 15-től karácsonyi akciókkal járul hozzá ahhoz, hogy a közeledő ünnep művészi élményekkel teli ajándékokban minél gazdagabb legyen.

Az intézmény közlése szerint az új – többek között a programmagazint, az egyestés műsorfüzeteket, a névjegyeket, valamint a logócsaládot is tartalmazó – intézményi imázs több mint 7 ezer pályázat közül nyerte el a 24 tagú nemzetközi zsűri tetszését. A kommunikációs dizájnverseny corporate identity elnevezésű kategóriájában a világ zenei intézményei közül egyedül a Zeneakadémia érdemelte ki a Red Dotot, amelyet október végén adnak át Berlinben.

Szabó Stein Imre, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója kiemelte, hogy a tavaly októberben újra nyílt Zeneakadémia új arculatának megtervezésére alig fél évük állt rendelkezésre az Allison Group közreműködésével. Az új arculat megalkotásának alapja a Liszt Ferenc téri épület építészeti öröksége, motívumkincse, ikonográfiája, filozófiája, a századforduló budapesti szecessziója volt. A logó a nagyterem mennyezeti babérjából font körkoszorú a közepébe helyezett lanttal, valamint a legmodernebb betűtípussal szedett névből szerveződő egység. Az arany árnyalatait használó alaplogó a hagyomány és az integrált intézményi dualitás erős progresszivitását tükrözi.

A kiadványokat, a honlapot és a hirdetésportfóliót egységbe foglalja a Zeneakadémia színvilága. Az arculatot meghatározó, egyben a komolyzenét jelző ciánkék, az egyetemi események mélykékje, az opera aranya, a dzsessz izzó vöröse, a népzene vidám napsárgája és a jövő generációinak szóló programok zöldje azonnal felismerhető színkódrendszerré áll össze.

A végeredmény a külföld számára is azonnal beazonosítható, markáns identitású vizuális jelrendszer lett, amely a kiadványokban is megjelenik. A portfólió fő pillére az új honlap mellett a koncertmagazin, amely a részletes koncertismertetések mellett interjúkat, portrékat és tárca-esszéket közöl. A prémium magazinnal szemben az újrapapírra nyomtatott havi műsornaptár csak a praktikus információkat tartalmazza. A Zeneakadémia – szintén környezetbarát papírra nyomtatott – egyestés koncertismertetői teljességgel egyedinek számítanak a nemzetközi koncertéletben – jegyezte meg a kommunikációs igazgató.

Magyarország eddig kétszer kapott Red Dot díjat kommunikációs kategóriában: 2011-ben az Izraeli Kulturális Intézet arculatát, 2012-ben pedig a Kassák Múzeumét ismerte el a zsűri.

(Forrás: MTI)