Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni. Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”. Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak. Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része. Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan„.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét. Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül. Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától. Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek. Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.

Forrás: MTI

Fotó: Sky News, Volodomyr Zelenskyy and Sky’s Stuart Ramsay

Az ülést megnyitva Roberta Metsola, az EP elnöke kijelentette, hogy a Parlament továbbra is Ukrajna mellett fog állni, amíg „a szabadság és a valódi béke meg nem valósul, ameddig csak szükséges”.

Azt is elmondta, hogy Oroszország „brutális, provokáció nélküli és jogellenes támadást indított Ukrajna ellen, és a szabályokon alapuló rend ellen is”. Metsola elnök hozzátette, hogy az ukrán nép az elmúlt 1000 napban nemcsak önmagáért hozott áldozatot, hanem minden európai szabadságáért és életmódjáért is. „Minden valódi békének arra az elvre kell épülnie, hogy Ukrajna nélkül semmit sem szabad eldönteni Ukrajnáról” – hangsúlyozta Metsola elnök záróbeszédében.

Zelenszkij: „Oroszországot minden bizonnyal az igazságos béke felé tudjuk terelni”

Zelenszkij elnök beszédében köszönetet mondott az EU-nak a folyamatos támogatásért, és kijelentette, hogy Ukrajnának, egész Európának és partnereiknek Amerikában és szerte a világon sikerült nemcsak „megakadályozni, hogy Putyin elfoglalja Ukrajnát”, hanem sikerült megvédeni minden európai nemzet szabadságát is. „Putyin továbbra is kisebb, mint Európa egységes ereje. Arra kérem Önöket, hogy ezt ne felejtsék el, és ne felejtsék el, hogy Európa mennyi mindenre képes. Oroszországot minden bizonnyal az igazságos béke felé tudjuk terelni. A béke az, amire a legjobban vágyunk” – tette hozzá.

Miközben megköszönte partnereinek az ukrán béketerv támogatását, amely egy Ukrajna által vezetett kezdeményezés a háború igazságos lezárására, Zelenszkij elnök hangsúlyozta: Oroszország háborújára határozott szankciókkal kell válaszolni, különösen a nyersolajat és kőolajtermékeket szállító „árnyékflottával” szemben. „Putyin addig gyilkolhat, amíg ezek a tartályhajók működnek,” – mondta, majd folytatta: „Nagyon jól tudják, hogy Putyin nem értékeli az embereket és a szabályokat, csak a pénzt és a hatalmat. Ezeket a dolgokat kell elvennünk tőle a béke helyreállítása érdekében.”

Zelenszkij elnök azzal zárta beszédét: „A viharban senki sem élvezheti a nyugodt vizet. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy tisztességesen és igazságosan vessünk véget ennek a háborúnak. 1000 nap háború hatalmas kihívás. A következő évet a béke évévé kell tennünk.”

A képviselőcsoportok szónokainak felszólalásai

A képviselőcsoportok vezetőinek többsége megerősítette, hogy határozottan támogatja Ukrajnát, és felszólította az EU vezetését, hogy biztosítsa Ukrajna számára a háború megnyeréséhez szükséges fegyvereket, többek között légvédelmi rendszereket, nagy hatótávolságú rakétákat, harckocsikat és drónokat. A közelmúltbeli amerikai választások fényében a képviselők szerint Európának egységesnek kell maradnia és nagyobb felelősséget kell vállalnia, miközben továbbra is pénzügyi és humanitárius segítséget kell nyújtania. Több frakcióvezető is megerősítette, hogy támogatja Ukrajna EU- és NATO-tagsági törekvéseit, valamint egy valódi európai védelmi pillér létrehozását. Hangsúlyozták, hogy Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, minden erejével, ameddig csak szükséges.

Az ülés zárásaként Metsola elnök bejelentette, hogy az ukrán zászló az uniós zászló mellett fog lobogni a Parlament brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi épületein.

Állítólag – egy jelenlegi és egy korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint – amerikai és európai tisztviselők csendben tárgyalni kezdtek az ukrán kormánnyal arról, hogy milyen lehetséges béketárgyalásokat folytathatnának Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A megbeszélések az ukrajnai katonai és az amerikai és európai politikai dinamika figyelembe vételét jelentik – mondták a tisztviselők az NBC hírcsatornának.

A harctéren ugyanis lényegében patthelyzet alakult ki, a tisztségviselő szerint ez már a centiméterek háborúja. Ukrajnának sürgősen el kellene jutnia egy megoldási lehetőségig, miután jövőre Oroszországban és Amerikában egyaránt választások lesznek. Putyin bizonyára igyekszik majd demonstrálni az erejét és komolyabb offenzívát indít. Amerikában a republikánusok és a demokraták állandó vitája kíséri az ukrán támogatások ügyét, és Trump republikánus jelölt jobban csodálja Putyint, mint Zelenszkijt. Stratégiai szempontból Ukrajna ráadásul új nehézségekkel néz szembe, mivel most Izraellel versenyez az amerikai és európai vezetők és politikai döntéshozók idejéért és figyelméért.

További fontos részletek Káncz Csaba írásában.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

A reggeli-délelőtti órákban még minden híroldal arról cikkezett, hogy Prigozsin csapatai elindultak Moszkva felé, útközben elfoglalták a milliós várost, Rosztovot, ahol az orosz Déli Katonai Körzet parancsnoksága is található, és várhatóan még szombaton este elérhetik Moszkvát.

A Wagner egységei délelőtt elérték Lipeck körzetét. A Reuters újságírói csapatszállítókat és egy tankot szállító platós teherautót láttak elhúzni Voronyezs városa mellett Moszkva felé több mint félúton, ahol egy helikopter rájuk lőtt. Több híradás is megemlékezett arról, hogy Prigozsinék felvették a harcot a támadó orosz légierővel, egy repülőgépet pedig le is lőttek.

Vlagyimir Putyin rövid tévébeszédet intézett az orosz néphez, melyben árulásnak nevezte Prigozsin akcióját. „Bármilyen belső zavargás halálos veszély államunknak, nekünk, a nemzetnek. Ez népünk hátba szúrása” – fogalmazott. Később Putyin egyik repülőgépe felszállt és Szentpétervárra repült – azt nem lehetett tudni, az orosz elnök a gépen volt-e. Moszkvában katonák lepték el az utcákat, bár pániknak nem volt látható jele. Ugyanakkor más híradások arról szóltak, hogy az oroszok torlaszokat emelnek a Moszkvába vezető utakon és hidakon, és állítólag a hidakat alá is aknázzák, hogy a Wagner előrenyomulása esetén fel tudják robbantani az átkelőket.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy hétfőn nem lesz munkanap, minden orosz maradjon otthon. Medvegyev volt orosz elnök (már nem először), az orosz atomfegyvereket emlegette, és  újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, az egész világ a katasztrófa szélére kerülne, ha az orosz nukleáris fegyverek a Wagner kezébe kerülnének. „Az emberiség történetében még nem fordult elő, hogy a legnagyobb nukleáris fegyverarzenál gengszterek ellenőrzése alá kerüljön” – jelentette ki Medvegyev.

Késő délután már arról szóltak a hírek, hogy Lukasenka fehérorosz diktátor meggyőzte Prigozsint, mondjon le a Moszkva elleni támadásról. Ezt követte Prigozsin bejelentése arról, hogy nem akarja, hogy orosz vér folyjon, ezért nem mennek Moszkva ellen, noha már csak 200 kilométerre voltak a  fővárostól.

A 24.hu Rácz András Oroszország-szakértőt idézte, aki Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte különös volt a hangüzenet, amelyben a Wagner-vezér bejelentette, hogy visszavonulnak. „Nincs követelés, nem határoz meg további célokat, semmi ilyesmi. Teljesen érthetetlen, miben reménykedik – írta Rácz, aki úgy véli, a hangfelvétel is „valahogy szokatlan” volt, olyannak tűnt, mintha összevágták volna. Rácz azt is írta, hogy a TASZSZ által elsőként lehozott hír egy másik, megtévesztő Telegram csatornán ment.

Ukrajnai háborús bloggerek, illetve néhány Wagner csoporthoz köthető Telegram-csatorna közzétette annak a megállapodásnak az állítólagos részleteit, melyet Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezére Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött azért cserébe, hogy a zsoldosbrigád leállítsa a Moszkva elleni támadást. Az egyezménynek állítólag három fő pontja van: Szergej Sojgu védelmi miniszer és Valerij Geraszimov vezérkari főnök azonnali lemondása; a Wagner csoport műveleteinek átcsoportosítása Afrikába; amnesztia minden zendülésben résztvevő Wagner zsoldosnak.

Este Prigozsinék feladták a nemrég elfoglalt Rosztovot, a zsoldoscsoport kivonulásáról videók kerültek fel a közösségi hálóra – nagyrészt orosz állami médiaügynökségek jóvoltából.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „Oroszország főnökei nem irányítanak semmit. Egyáltalán semmit. Teljes káosz.” Az ukrán elnök szerint országa minden bizonnyal képes lesz megvédeni Európát bármilyen orosz erővel szemben, és nem számít, hogy ki a parancsnokuk, meg fogják védeni. „Európa keleti szárnyának biztonsága csak a mi védelmünkön múlik” – fogalmazott. Szerinte itt az ideje, hogy a világon mindenki őszintén kimondja, hogy Oroszország minden bűnös akciója Ukrajna ellen nem provokáció eredménye. Szerinte már a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón történelmi esély nyílik arra, hogy valódi döntéseket hozzanak.

Huszonnégy óra elteltével senki sem tudja, hogy minek indult el Prigozsin, és miért fordult vissza. Puccs, dráma, bohózat vagy cirkusz, és ha cirkusz, kit akartak szórakoztatni vele? Csak annyi biztos, hogy Oroszország egyre mélyebbre merül a káoszba, amit Putyin tavaly februárban indított agressziója okozott.

Javasolta például orosz falvak elfoglalását, mi több, a magyarországi szállításokat biztosító Barátság kőolajvezeték felrobbantását is – írja tényfeltáró cikkében a The Washington Post.

A lap újabb titkosszolgálati dokumentumok tartalmát ismertette abból a nagy csomagból, amelyek a Discord nevű platformon keresztül szivárogtak ki. A Pentagon nem kérdőjelezte meg a dokumentumok valódiságát. Az újság szerint a jelentésekből egészen más kép rajzolódik ki Zelenszkijről, mint amit a nyilvánosságból ismerhetünk. Az ukrán elnök egy januári találkozón például azt javasolta, hogy foglaljanak el a határhoz közeli orosz városokat, hogy ezzel gyakoroljanak nyomást Oroszországra.

A dokumentumoknak Magyarországot érintő részei is vannak, Zelenszkij a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának ötlete nyomán arról is beszélt, ez lerombolhatná Orbán Viktor iparát, amely erősen támaszkodik az orosz olajra.

A beszélgetést ismertető titkosszolgálati szakemberek úgy látták, Zelenszkij haragszik Magyarországra, ebből következhetnek az értelmetlen fenyegetések. A cikkben arról írnak, hogy noha Magyarország a nyugati szövetségi rendszer tagja, Orbánt széles körben Kreml-barátként tartják számon – írja a 24.hu.

A Washington Postnak adott kijevi interjújában Zelenszkij fantáziálásnak nevezte az oroszországi célpontok támadásáról szóló ötleteit, ugyanakkor megvédte a jogukat ahhoz, hogy nem szokványos taktikát is alkalmazzanak az ország védelmében.

Fotó: Washington Post

Az ülést megnyitva Roberta Metsola , az Európai Parlament elnöke azt mondta Zelenszkij elnöknek: „Megértjük, hogy nemcsak a saját, hanem a mi értékeinkért is harcol”.

„Ukrajna Európa része, nemzetük jövője az Európai Unióban van” – folytatta Metsola elnök, majd hozzátette, hogy az EU-nak „a lehető leggyorsabb csatlakozási folyamatot” kell biztosítania Ukrajna számára, és „következő lépésként biztosítani kell a nagy hatótávolságú rendszereket, repülőgépeket, amik szükségesek a túl sokak által természetesnek vett szabadság védelméhez”.

Zelenszkij elnök az EP-képviselőkhöz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország nemcsak a szuverén Ukrajnát, hanem az európai „életformát” is megpróbálja megsemmisíteni. Európát olyan kontinensnek látja, amelyet áthatnak a szabályok, az értékek, az egyenlőség és a méltányosság, és (…) egy olyan hely, ahol Ukrajna határozottan otthon van. A Kreml azonban mindent megtesz az európai értékek lerombolásáért – mondta Zelenszkij elnök, hangsúlyozva, hogy Ukrajna harcol Európáért és megvédi ettől az Európa-ellenes erőtől.

Köszönetet mondott minden európainak, aki támogatta Ukrajnát az orosz megszállók elleni harcban, és mindazoknak, akik segítettek az EU-ba érkező ukrán menekülteknek. A jövőre nézve Zelenszkij elnök arra szólította Európát és Ukrajnát, hogy működjenek együtt, határozzák meg a közös európai jövőt. Hangsúlyozta azonban, ahhoz, hogy álmaink a gyermekeink és unokáink jövőjéről valóra váljanak, békére és biztonságra van szükség. Ezek az álmok ugyanis nem válhatnak valóra, ha nem győzzük le ezt az Európa-ellenes erőt, amely megpróbálja ellopni tőlünk Európát – zárta beszédét.

Zelenszkij elnöknek ez volt az első hivatalos látogatása az Európai Parlamentben, miután 2022.március 1-jén, nem sokkal azután, hogy Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni háborúját, egy rendkívüli ülésen online szólt a
képviselőkhöz. Ugyanebben az évben december 14-én is felszólalt a plenáris ülés előtt, amikor a Parlament 2022-es Szaharov-díját adták át Ukrajna bátor népének.

Fotó: John Thys/AFP

Julija Mendel visszaemlékezéseinek jogait a Jeff Wachtel által a közelmúltban alapított Future Shack Entertainment szerezte meg.

Az ukrán újságíró Zelenszkij 2019. májusi beiktatása után csatlakozott az elnök stábjához sajtótitkárként, és 2021 júliusáig töltötte be a posztot. The Fight of Our Lives: My Time with Zelenskyy, Ukraine’s Battle for Democracy, and What It Means for the World (Életünk harca: Időm Zelenszkijjel, Ukrajna harca a demokráciáért és amit ez a világnak jelent) című memoárja szeptember 13-án jelent meg. A könyvben felidézi, hogyan vált Zelenszkij népszerű színészből elnökké. Beszámol a 2022-es orosz inváziót megelőző két év kulcsfontosságú eseményeiről, mások mellett a Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozókról, amelyeken ő is részt vett, és a Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetésekről is. Mendel, akinek vőlegénye a fronton harcol, Ukrajna háborús életéről is ír a könyvben.

Az USA Network és a UCP korábbi főnöke, Jeff Wachtel azért hozta létre a Future Shack Entertaniment produkciós céget, hogy a globális közönség számára fejlesszen és társfinanszírozzon műsorokat. Mendel memoárjából a tervek szerint korlátozott epizódszámú sorozatot készítenek.

Fotó: deadline.com

A következő dokumentumfilmek láthatók vasárnap este a Discovery műsorán: Zelenszkij: Aki kiállt Putyin ellen, a Szökés Irpinből, a március 20-i, lengyelországi Együtt Ukrajnával adománykoncert és a Salisbury mérgezések titkai is.

Zelenszkij: Aki kiállt Putyin ellen

Ebben a 30 perces dokumentumfilmben átfogó képet kaphatunk Volodimir Zelenszkijről. A műsor keretein belül betekintést nyerhetünk fiatalkorába, a választások előtti életébe és abba, hogy hogyan állja meg helyét vezetőként az ostrom alatt álló Ukrajna élén.

Szökés Irpinből

Michał Przedlacki újságíró egy hete tartózkodik Ukrajnában. Utazásának célja az volt, hogy közelről bemutassa az ukrán hadsereget és a polgári ellenállást. Ennek a háborúnak szinte már az egyik szimbólumává vált a Kijev melletti Irpin lerombolt hídja, amely az egyetlen módjává vált annak, hogy a nők, a gyermekek és az idősek megmeneküljenek az orosz bombák és golyók elől.

Együtt Ukrajnával

A Discovery március 20-án, vasárnap a lengyelországi Łódźban egy egyedülálló LIVE jótékonysági koncerttel készült, amelyen lengyel és ukrán művészek álltak össze azon közös cél érdekében, hogy pénzt gyűjtsenek a háború áldozatainak. A sztárok együtt léptek színpadra a 12 000 fős tömeg, valamint több millió tévé- és online néző előtt. Az élő eseményt a Discovery Channel Közép- és Kelet-Európában több mint 50 piacon közvetítette, köztük az Egyesült Államokban is. Az esemény alatt több mint 2 millió dollár gyűlt össze a háborús károsultak megsegítésére, az adományok pedig még mindig érkeznek. A Discovery 500 000 dolláros közvetlen adományt adott az ukrán emberek megsegítésére, emellett pedig a koncert előtt Lengyelországban és Romániában sugárzott reklámok összes bevételét is eladományozta.

A Salisbury mérgezések titkai

2018-ban Szergej Szkripal kettős ügynököt és lányát megmérgezték az angliai Salisburyben; a dokumentumfilmben az érintett emberek és új bizonyítékok mesélik el azoknak a tragikus eseményeknek a történetét, amelyek a kisvárost egy globális gyilkossági összeesküvés középpontjává tették.