A kutatási eredményekből világosan látszik, hogy a válaszadók előtt álló legfontosabb kihívások ma döntően anyagiak. Mindössze a lakosság egyharmada érzi magát felkészültnek a vagyoni helyzete romlására.

Erősen tartunk az árak emelkedésétől

A válaszadók a rendszeres megtakarításokat és a különböző biztosításokat nevezték meg a felkészülés eszközeiként, ám saját bevallásuk szerint mindkét téren jelentősek a lemaradásaik. A kutatás adatai szerint a megkérdezettek harmada nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, további 43% pedig legfeljebb egy évre elegendő tartalékkal számolhat nem várt események esetén.

Az emberi életben a biztonság alapvető szerepet játszik: jogos igény, hogy megvédjük saját magunk és családtagjaink vagyontárgyait, életét, testi épségét, egészségét és otthonát. Ebből indult ki az Alfa Biztosító, amikor felkérte az Ipsost, hogy mérje fel, mennyire érzik a magyarok magukat felkészültnek a különböző élethelyzetekre.

A vagyoni helyzet romlása mellett a jövő bizonytalansága az a terület, amitől leginkább tartanak a magyarok. 10-ből 9 válaszadóra igaz, hogy erősen tart az árak emelkedésétől és az inflációtól, 45% pedig úgy nyilatkozott, hogy szorong a világban tapasztalható gyors változások miatt. Az infláció (93%), a család biztonsága (73%) és a munkahely elvesztése miatt (55%) az Y-generáció tagjai (1984-1994 között születettek) aggódnak a legjobban.

A válaszokból az is kiderült, hogy miközben az állandóság és a kiszámíthatóság tradicionálisan fontos érték a kultúránkban, a felkészültség is azzá lépett elő, a világban látható gyors változások miatt. A felkészültséget érintő kutatást is ennek jegyében készítették el: a magyar piac vezető biztosítója számára hagyomány, hogy a lakosság körében végzett társadalmilag is hasznos kutatásokat végez.

Megtakarítani vs. külföldre költözni?

A válaszadók több mint fele csökkenő biztonságérzetről számolt be az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest. 58% szerint leginkább a rendszeres megtakarítással készülhetünk fel a váratlan helyzetekre, míg 32% külföldre költözésben látja megoldást. Ma mindössze a megkérdezettek kicsit több, mint egyharmada (36%) érzi magát biztonságban a világban.

83% egyetért azzal az állítással, hogy aki jelentős megtakarítással rendelkezik, felkészültebbnek érezheti magát a váratlan helyzetekre, mint azok, akiknek nincs tartalékjuk. A Baby-boom (1940-1959 között születettek) generációban legmagasabb az aránya azoknak, akik így gondolkodnak, 89% ért egyet a megállapítással. A Z-generáción belül pedig (1995-2009 születettek) ez az arány a legalacsonyabb, 76%. A pénzügyi döntéseknél a lakosság 57%-át befolyásolja a váratlan helyzetektől való félelem. Többféle megtakarítási formával csak 38%-uk rendelkezik.

Egyre tudatosabb a magyar lakosság – pénzügyi értelemben is

10-ből 8 válaszadó szerint a saját felkészültségéért az életben mindenki maga tehet a legtöbbet. 70% úgy gondolja: a biztosítások segítenek abban, hogy legalább az életünk bizonyos területeit biztonságban tudjunk. A válaszok magas arányú pénzügyi tudatosságról árulkodnak: a lakosság 82%-a tudatosan figyelemmel kíséri a bevételeit és kiadásait, annak érdekében, hogy a pénzügyeit előre tudja tervezni.

A Z generáció ötödének nincs biztosítása

A lakosság több biztosítási formáról is magas arányban gondolja úgy: szükségesek ahhoz, hogy felkészülteknek érezhessük magunkat. Ezért az Ipsosnak adott válaszok alapján sokan terveznek valamilyen biztosítást kötni. A legmagasabb arányban (63%) lakásbiztosítással rendelkeznek honfitársaink, ezt követi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (57%). Élet- és balesetbiztosítást csupán a válaszadók alig harmada kötött, egészség-, beteg- és nyugdíjbiztosítást pedig még ennél is kevesebben (16-17%). Elsősorban a Z-generáció tagjaira jellemző, hogy nem rendelkeznek semmilyen biztosítással (közöttük 23% a nem biztosítottak aránya). Nyugdíjbiztosítással (25%) és balesetbiztosítással (36%) az X-generáció (1963-1983 között születettek) tagjai rendelkeznek a legnagyobb arányban.

Akik nincsenek biztosítva, azok az okok között első helyen a pénzt jelölik meg (32%). Így főleg a jelenleginél magasabb jövedelem esetén döntenének úgy, hogy biztosítást kötnének (43%). Azok közül, akik jelenleg nem rendelkeznek megtakarítással, 51% tervez a jövőben félretenni.

Valamennyi generáció számára a megélhetési költségek jelentik a legfontosabb pénzügyi kiadásokat, az idősebb Baby-boom generáció tagjai körében a második helyen az egészségügyi kiadások állnak. A fiatalabbak esetén viszont a lakástulajdonlással kapcsolatos ráfordítások, valamint a nyaralás és szórakozás magasabb prioritással bírnak.

„A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy magabiztosan nézzenek szembe a jövő kihívásaival. A kutatás adatai alapján a váratlan helyzetekre való felkészültség egyre nagyobb értékké lép elő, amelyet a magyar lakosság a biztonsághoz hasonlóan nagyra értékel. Az Alfa Biztosító küldetése, hogy minél több embernek mutassa meg, hogyan tud felkészülni az élet váratlan kihívásaira. A magyarországi piacon, szakértelmünknek köszönhetően folyamatosan megújuló termékeinkkel mindig is reagáltunk az újonnan felmerülő igényekre” – mondta Zatykó Péter, az Alfa Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette, az Alfa Biztosító továbbra is elkötelezett abban, hogy segítse ügyfeleit a biztosítások és megtakarítások terén annak érdekében, hogy bármilyen váratlan helyzetben is képesek legyenek megvédeni vagyontárgyaikat, vagy akár a jövőjüket.

A felkészültség fontosságára az idei, viharokban és időjárási szélsőségekben bővelkedő nyár is ráirányította a figyelmet. A lakás- és vagyonbiztosítások terén szezonnak számító periódus elképesztő számokat produkált idén: 2023 első nyolc hónapjában a meteorológiai károkra kifizetett összeg 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A kutatásról:
*A lakossági mérés országos, nem kor, régió és településtípus szerinti reprezentatív mintán alapult. 1003 embert kérdeztek meg az Ipsos Piackutató Zrt. szervezésében online 2023. augusztus 17- 25. napjai között.

Forrás: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

A névváltás és az új arculat még inkább kifejezi az Aegon Magyarország elkötelezettségét a kortárs irodalom iránt, amelynek népszerűsítésére a vállalat az elmúlt másfél évtizedben csaknem félmilliárd forintot költött. Idén a jelölési struktúra is megváltozott: míg korábban a kiadók választották ki azokat a könyveket, amelyek versenybe kerülhettek a díjért, 2020-tól egy 7 fős szakértői testület dönti el, melyik az a 20 alkotás az előző év kortárs magyar szépirodalmi terméséből, amelyik érdemes lehet az elismerésre. E szakmai testület tagjai online felületen adják le voksaikat, és körükben mostantól egy új résztvevő is helyet kap: a legfiatalabb olvasókat az Aegon Magyarország által támogatott Irodalom másképp középiskolai verseny egyik korábbi résztvevője képviseli.  A most nyilvánosságra hozott 20 alkotásból végül egy 5 fős zsűri állítja össze az 5 könyvből álló shortlistet, és dönt egyúttal a 3 millió forintot elnyerő alkotásról is.

Az idei hosszúlista:

Balla Zsófia: A darázs fészke
Bari Károly: A mozdulatlanság örökbefogadás
Barnás Ferenc: Életünk végéig
Bodor Ádám: Sehol
Csabai Lászlo: A vidék lelke
Darvasi László: Magyar sellő
Grecsó Krisztián: Vera
Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb
Kovács András Ferenc: Requiem Tzimbalomra
Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak
Kukorelly Endre: CéCéCéPé
Láng Zsolt: Bolyai
Markó Béla: Amit az ördög jóváhagy
Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
Nemes Z. Márió: Barokk Femina
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Schein Gábor: Megleszünk itt
Szilágyi István: Katlanváros
Tóth Krisztina: Fehér farkas

A jelölt könyvek a Magvető Kiadó, a Pesti Kalligram, a Jelenkor Kiadó, és az MMA Kiadó gondozásában jelentek meg.

A 2020-as szakmai jelölő testület tagjai:

Balajthy Ágnes irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus

Bazsányi Sándor irodalomkritikus, egyetemi oktató

Dr. Csobánka Zsuzsa Emese középiskolai tanár, drámapedagógus, író, költő

Kisházy Eszter, az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója

Kulcsár-Szabó Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár

Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

Thimár Attila egyetemi oktató, szerkesztő

Az Aegon Művészeti Díj Magyarország legrangosabb, független, nettó hárommillió forint pénzjutalommal és több tízmillió forint értékű médiamegjelenéssel járó magánalapítású elismerése, az előző év kiemelkedő kortárs szépirodalmi alkotását díjazza. Az Aegon Magyarország emellett ingyenesen letölthető középiskolai tancsomagokat készít, saját íróportré filmjeivel és estjeivel jelen van a fesztiválokon, valamint a fontos kulturális események támogatójaként közel viszi közönségéhez az irodalmat.

„Büszkék vagyunk arra, hogy az induló lelkesedésből tizenöt évnyi komoly munkának, értő figyelemnek és elkötelezett támogatásnak köszönhetően a díj mára a legnagyobb presztízsű szakmai díjjá lett.  Az Aegon Irodalmi Díjat 2006 óta minden évben ünnepi keretek közt adhattuk át a legjobb mai magyar mű szerzőjének. Spiró György nagyregényével, a Fogsággal kezdődött a díj története, ami máig szinte minden irodalmi műfaj és minden nemzedék munkáját megjutalmazta” – nyilatkozta Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója.