A toxikológus, sürgősségi orvos és oktató a közönség bizalmát több mint tíz jelölt közül nyerte el – nemcsak szakmai munkájával, hanem emberközeli, őszinte megszólalásaival is kiérdemelte a szavazók bizalmát.

Az RTL Hírigazgatósága 2012 óta hirdeti meg Az Év Embere-díjat. A jelöltek között minden évben olyanok szerepelnek, akik a kereskedelmi csatorna hírműsorának szerkesztősége szerint kitartásukkal, emberségükkel vagy teljesítményükkel példát mutatnak.

Az Egyensúly Intézet javaslatcsomagja ahelyett, hogy az egészségügyi ellátórendszer sokszor tárgyalt problémáit ismételné meg, a népegészségügyi rendszer jobbá tételére tesz javaslatot, és megmutatja, hogyan lehetne elérni, hogy minél kevesebb magyar betegedjen meg és szoruljon egészségügyi ellátásra. “Amikor ma a közbeszédben egészségügyről van szó, a döntéshozók valójában betegségügyről beszélnek. A hatékony népegészségügy ugyanis arról szól, hogy a lakosságnak el se kelljen jutnia az orvosig, hiszen egészségben éli le életét” – fogalmazta meg az agytröszt javaslatának egyik fő üzenetét Boros Tamás.

Zacher Gábor főorvos, egyetemi docens, a hatvani kórház és rendelőintézet orvosa, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának egykori vezetője a beszélgetésben kiemelte, hogy a 2,3 millió dohányos, illetve a 800 ezer alkoholista mellett is az elhízás és annak következményei fenyegetik a legtöbb magyart. „Az elhízott férfiaknál és nőknél 20-30 százalékkal magasabb a daganatos megbetegedés kockázata, és a túlsúly a koronavírus kiemelt rizikófaktorai között is szerepel.” Zacher Gábor emellett kiemelte a szűrési programok jelentőségét is. “Az elmúlt évtizedekben több szűrési tervezet is készült, de egyik sem gyökeresedett meg. Miért kell például több száz magyar nőnek meghalnia méhnyakrákban, amikor látható, hogy szűréssel elkerülhető, hogy ez a betegség végzetes legyen?” – tette fel a kérdést a főorvos.

Az Egyensúly Intézet javaslata is kiemeli, olcsóbbá és hatékonyabbá válik az egész rendszer, beleértve az egészségügyi ellátást is, ha a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészségfejlesztés állnak a középpontban.

„Az egészségre tőkeként, stratégiai befektetésként kell tekintenünk. 2050-re várhatóan sajnos 9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, vagyis sokkal kevesebb aktív embernek kell sokkal több passzívat eltartani” – hangsúlyozta a rendezvényen Filippov Gábor. A népegészségügy egyszerre egyéni, társadalmi és nemzetgazdasági ügy. Boros Tamás szerint „minél szegényebb, minél iskolázatlanabb valaki, annál korábban hal meg, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy a legtöbbet a szegénység csökkentésével lehetne tenni az egészségügyért”.

Az Egyensúly Intézet a két tucat konkrét javaslatát témacsoportonként fogalmazta meg. Az alapellátások népegészségügyi fókuszú megerősítését célzó javaslatok mellett a szűrési programokra, a különböző életszakaszokhoz kapcsolódó (gyerekkori, munkahelyi és időskori) intézkedésekre, a táplálkozásra és az egészséges lakókörnyezet biztosítására írtak ajánlásokat a döntéshozóknak.

A javaslatok között szerepel egy igazi hungarikum, a felnőttekre kiterjesztett védőnői szolgálat, valamint a közösségi egészségőrök intézménye, melyeknek főleg a hátrányos helyzetű településeken és a leszakadók között lenne kiemelt szerepük. Emellett az Egyensúly Intézet a tanulmányban megfogalmazott ajánlásokat a több szakmát összefogó, prevenciós és egészségfejlesztő csoportpraxisok létrehozására, a 35 és 64 év közötti magyarokra vonatkozó ötévenkénti általános egészségi állapotfelmérésre, valamint egy úgynevezett egészséglottóra, ahol pénznyeremény kisorsolásával motiválják a lakosságot egy egészségtámogató mobiltelefon-applikáció használatára.

A részletes javaslatcsomagot minden hazai vezető politikai és gazdasági döntéshozó megkapja a következő napokban.

Az Egyensúly Intézet szakpolitikája a népegészségügyi rendszer reformjáról innen, részletes háttértanulmánya pedig innen tölthető le.

Fotó: Fabio Comparelli, Unsplash

A mostani járványidőszakban mindenki szorong, sokaknak egzisztenciálisan is veszélybe került a jövőbe, ezért különböző függőségekbe menekülnek. Bálint Ferenc humoristát az első hullám idején érte az ijesztő ráébredés. Amikor két hétre előre be kellett vásárolnia, az a napi néhány sör vagy pár pohár bor egyszerre többnek tűnt, mint ahogy ő azt korábban elképzelte.

„Úgy éreztem, naplót kell vezetnem az alkoholfogyasztásomról, hogy kiderüljön, többet iszom-e, mint ami társadalmilag elfogadott, egyénileg védhető vagy pánikhelyzetben indokolt. Ez egy önsegítő könyv, így legalább nem kellett megvennem másét” – ismertette a humorista.

Miután Zacher Gábor toxikológus is elolvasta a könyvet, közösen kerestek tanulságokat a mű szerzőjével. A könyvet szakmai szemmel értékelő orvos azzal szembesítette Bálint Ferencet, hogy csalódott benne.

„Az egyik fejezetben arról ír, hogy szereti a japán sört, pedig az borzasztó. Rettenetesen sz*rok, ihatatlanok. Egyszer ittam, először és utoljára. Amikor azt a fejezetet olvastam, összeomlott minden” – mondta viccesen.

Komolyra fordítva a szót, Zacher Gábor az alkoholizmussal kapcsolatban elmondta, hogy járványhelyzetben is visszaköszönt a való világ. Ilyen helyzettel még nem találkoztunk, az emberek számára a betegség tartós veszélyhelyzetet jelent, ami szorongást és depressziót okoz, a feszültséget pedig oldani kell. Ezt pedig sokan az alkoholban találják meg.

A toxikológus szerint, ha a szülő otthon megissza a napi három sört, az még nem a világ, de az élete részét képezi, a mintát pedig a gyerek is megtanulja. A járvánnyal kapcsolatban pedig a legnagyobb gond az, hogy a megoldás, ami a vakcina, tőlünk teljesen független.

A Felelős Alkoholista című könyv már megrendelhető az Álomgyár Kiadó weboldalán és megtalálható a legnagyobb magyar könyvesboltokban.