A Prófécia a 45. Magyar Filmszemlén mutatkozott be. A nagy sikerre való tekintettel az alkotók közönségtalálkozóval egybekötött vetítést szerveznek március 19-én, a Toldi moziban, a premiert követően pedig megkezdődik a film rendszeres vetítése.

A Próféciában a Z generáció hangja szólal meg. A huszonévesek a tábortűz köré gyűlve beszélnek identitásról, félelmekről és jövőképről, történeteiken keresztül betekintést engedve egy nemzedék belső világába.

A vallomások fölött mindvégig ott lebeg a kimondhatóság határának kérdése: mi az, amit el lehet mondani, és mi az, amit inkább magukban tartanak egy olyan közéleti légkörben, ahol az eltérő vélemény megfogalmazása nem mindig biztonságos. A Prófécia ezt a feszültséget teszi láthatóvá, miközben a fiatalok saját szavaikkal beszélnek arról a világról, amelyben felnőttek, és amelyben most próbálnak eligazodni.

„A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, a következő időszak vezetői, véleményvezérei, ők maguk a jövő. Alkotótársaimmal kíváncsiak voltunk, hogy milyen problémákkal küzdenek a fiatalok és milyen jövőt szeretnének építeni. Innen származik a film címe is, hiszen azt majd a idő dönti el, hogy melyikük próféciája válik valósággá” – mondta el Fabricius Gábor rendező. „A film nem válaszokat keres, hanem teret ad. Arra voltam kíváncsi, mi történik, ha ennek a generációnak a tagjai megszakítás nélkül beszélhetnek” – tette hozzá.

A film a Kolorádó Fesztiválon született, de a bulitól távol, egy tábortűz mellett, öt végigbeszélgetett éjszaka adta az alapanyagot. A Prófécia egyszerre szól magának a Z generációnak, hiszen a korosztály tagjai a saját társaikat és élethelyzeteiket látják visszaköszönni, míg az idősebbek lehetőséget kapnak arra, hogy megértsék a saját gyermekeik, munkatársaik, szomszédaik világképét.

A filmet a Toldi Mozi vette műsorára, március 19-én tartják az első nyilvános vetítést, majd hetente találkozhat a közönség a Próféciával.

Facebook link a március 19-i eseményhez: https://www.facebook.com/events/2055264521711682/

Fabricius Gábor

Író, filmrendező, Cannes Golden Media Lion, EPICA és CLIO díjas mediadesigner. Legutóbbi könyve, a Merre vagyok, arccal előre 2025 őszén jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában. Nagyjátékfilmje, az Eltörölni Frankot a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol a Kritikusok Hete szekcióban elnyerte a leginnovatívabb film díját. Korábbi rövidfilmjei (Skinner, Dialogue) több mint száz nemzetközi filmfesztiválon szerepeltek, többek között Torontóban (TIFF), Londonban, Bostonban és Mumbaiban. Íróként a Más Bolygó című regényével vált ismertté, amelyet az Európa Könyvkiadó jelentetett meg, és amelyet 2016-ban Aegon irodalmi díjra jelöltek. Fabricius a londoni Central Saint Martins College MA alumnija, munkásságát Cannes Golden Media Lion-, EPICA- és CLIO-díjakkal is elismerték.

 Az alkotók listája:
Producerek: Kozák Soma, Kuslits Máté, Fabricius Gábor
Rendező: Fabricius Gábor
Operatőr: Kiszler Dániel
Casting Director: Kuslits Máté
Vágó: Kiss Wanda
Szereplők: a Kolorádó Fesztivál résztvevői

Immár harmadik alkalommal rendezte meg a Budapest Park a JusTeenTime nevű kamasznapot, ahol koncertek, kerekasztal-beszélgetés, interaktív játékok, smink- és bőrápolási workshop, hangszerekkel való ismerkedés, testi és lelki egészséggel kapcsolatos standok és Érzékenyítő Pontok is várták a szülőket és a tiniket. A nap egyik fő kérdése az volt, hogy a Z-generációsok hogyan egyeztetik össze online és offline identitásukat, és milyen kihívásokkal szembesülnek mindeközben. A témában saját kutatást is készített a Budapest Park^[1], amiből kiderült, hogy a válaszadó fiatalok napjuk igen jelentős részét töltik online: többségük 2-6 órát fordít erre a szabadidejéből, de a válaszadók tizede saját bevallása szerint is több, mint 8 órát okostelefonozik, néz videókat, vagy játszik. A legnépszerűbb platform körükben az Instagram, amit a TikTok, majd fej-fej mellett a YouTube és a Facebook követ.

Egyszerre stresszel és inspirál

Ezeken a platformokon pedig számos problémával szembesülnek. A legtöbbek által észlelt problémák közé tartozik a közösségi médiában tapasztalható tökéletesség illúziója, a félrevezető információk, az online csalások és adathalászat, a zaklatás vagy bántás, a trágár vagy erőszakos tartalmak és a túlzott versengés, de a Z-generációsok közel fele látott már szexuális jellegű megkeresést vagy káros, veszélyes kihívásokat is online. Mindössze 1%-uk válaszolta, hogy semmilyen hasonló problémával nem találkozott még az online térben.

A közösségi médiát egyszerre tartják stresszforrásnak és inspirálónak. Saját magán a válaszadók háromnegyede tapasztalja, hogy nehezen hagyja abba a mobilgörgetést, több mint fele rendszeresen hasonlítja össze magát másokkal a közösségimédia-platformokon, 40%-uknak pedig szorongást, stresszt, vagy önbizalomcsökkenést okoz a közösségimédia-használat. Ugyanakkor a kitöltők közel egyharmadának kifejezetten segít kikapcsolódni, feltöltődni, sőt, egyenesen inspiráló hatással van rájuk.

Talán ezért is lehetséges, hogy bár a közösségi médiához számos negatív élmény társul, mégsem az online tér a legfőbb stresszforrás a Z-generációsok számára: az első helyen a jövővel kapcsolatos bizonytalanság áll, amit a személyes kapcsolatok menedzselése, illetve majdnem azonos mértékben az iskolai feladatok, az anyagi nehézségek és a családi problémák követnek. A fiatalok harmada minden nap stresszesnek érzi magát, és közel ekkora az aránya azoknak is, akik mindennapi szorongásról számoltak be.

Tanácsot ad a ChatGPT

A kutatás rámutatott, hogy a Z-generációsok nagyon tudatosak, ha szorongásról, illetve stresszről van szó, és nem félnek segítséget kérni, amikor szükségük van rá. A válaszadók közel kétharmada fordult nehéz helyzetben barátaihoz, felük a szüleihez, 30%-uk pedig még pszichológust is felkeresett. Mindössze 16%-uk az, aki hasonló nehéz helyzetben nem kért segítséget.

A nehéz helyzetek kezelésében is az egyik legfontosabb megküzdési stratégiaként a beszélgetést jelölték meg (63%), de hasonlóan gyakori az egyedüli megküzdés, az önálló munka (60%) is. Nehéz helyzetekben a válaszadók felénél előtérbe kerülnek a hobbik, mint a sport, a zene vagy a rajzolás. A válaszadók között volt olyan is, akinek a ChatGPT ad tanácsot, ha nehéz helyzetbe kerül. A rosszabb napokon pedig a beszélgetés mellett az alvás és pihenés segít a Z-generációsoknak a legtöbbet, amit a kulturális vagy közösségi programok, például koncertek, és a testmozgás követnek.

A hazai fiatal zenészek sem kivételek

A JusTeenTime-on Labancz Dániel pszichológus Lil Frakk-kal, Cserihannával, KKevinnel és Rausz Tíciával, a girlhood frontemberével beszélgetett az online tér és a mentális egészség összefüggéseiről. „Bár az ember tudja, hogy az Instagram profilja nem egyenlő a személyiségével, mégis a saját maga által létrehozott tartalommal identifikálódik” – mondta el Cserihanna. KKevin szerint, ha a közösségimédia-szorongás elfogna minket, érdemes emlékeztetnünk magunkat arra, hogy amit ott látunk, az nem a valóság. A közösségimédia-függés pedig mindannyiukat érinti: „ha egyszer jól teljesít egy tartalom, onnantól az lesz az elvárásod. Ha a következő nem úgy teljesít, akkor akarva akaratlanul azt fogjuk érezni, hogy nem szeretnek. Ezt nagyon nehéz reálisan kezelni, amikor sokkal több időt töltünk az online, mint az offline térben” – mondta el Lil Frakk.

Zsebünkben a világ

A beszélgetés során elhangzott ugyanakkor az is, hogyha nem lenne közösségi média, az előadók nem tudtak volna láthatóvá válni: az online tér hatalmas alkotói szabadságot és számos lehetőséget ad mindenki számára, de érdemes tudatosan, szabályzók beépítésével használni azt, hogy a folyamatosan beáramló információmennyiség ne váljon stresszforrássá. A beszélgetésben résztvevők különféle módszerekhez nyúlnak a szorongás és a nehézségek feloldására, például mindannyiuk járt, vagy jár jelenleg is például terápiára, azaz a Z-generáció többi tagjához hasonlóan ők sem félnek segítséget kérni másoktól.

[1] A kérdőívet 2025.08.28. és 2025.09.02. között 513 fő töltötte ki, amelyből 304 fő a Z-generáció (1995-2009 között születettek) tagja. Az elemzett bázis kizárólag a Z-generációs kitöltők válaszaiból áll. Egyes kérdések esetében több válasz volt megadható, ami miatt a felsorolt eredmények meghaladhatják a 100%-ot.

Fotó: Rosta Márk, Budapest Park, Justeentime

A feltevést, hogy a hazai fogyasztók vásárlásait pozitívan befolyásolja egy termék vagy szolgáltatás magyar származása, igazolta az a kutatás, amelyet a MagyarBrands megbízásából az Impetus Research Piackutató Intézet végzett 2025 nyarán. A hazai fogyasztók több, mint 80 százaléka számára nem közömbös, hogy magyar vagy külföldi terméket vásárol-e, több, mint harmaduk (38%) számára ez kifejezetten fontos. A vásárlók egyharmada kifejezetten keresi a magyar márkák termékeit és előnyben részesíti őket a külföldi márkákkal szemben (míg a külföldi márkákat preferálók csak a célcsoport 13 százalékát teszik ki).

Kevésbé tudatos a Z-generáció?

Az adatok részletesebb tanulmányozása után azonban az is kiderült, hogy a fiatal generációk számára a magyar eredet már nem ennyire központi kérdés. A Z-generációsok, tehát (nagyjából) a 18-29 év közöttiek 22 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kevésbé tartja fontosnak, hogy magyar terméket vásároljon, míg ez a negyvenes korosztálynak csupán 12 százalékára igaz. Külföldi terméket is nagyobb aránnyal vásárol a Z-generáció, 22%-uk általában vagy döntően külföldi márkák termékeit vásárolja.

„Ez a generációs különbséget ily módon jelző felmérés is jól mutatja, hogy milyen sokrétű, folyamatosan bővülő feladata van a kiváló magyar márkákat értékelő MagyarBrands Programnak” – nyilatkozta Serényi János, a MagyarBrands Program elnöke. – „A díjazási rendszer küldetése az elmúlt 15 évben alapvetően változatlan volt: a kiválasztási folyamaton keresztül minden évben ráirányítani a figyelmet a sikeres hazai márkákra, a kiemelkedő teljesítményükre. Az Impetus által végzett kutatás egyik legfontosabb tanulsága azonban az, hogy az eddigi keretek között zajló munkánk folytatása mellett hangsúlyt kell helyezni azokra a kommunikációs üzenetekre és csatornákra is, amelyekkel a fiatalabb generáció figyelme a magyar márkák felé fordítható.”

A MagyarBrands logó ismertsége

A MagyarBrands Kiváló márka elismerés nemcsak a magyar eredetnek szól, komplex, többszempontú díjazási rendszerével kiemeli az adott márka kivételes üzleti teljesítményét, ismertségét is, ezáltal pozitívan különböztetve meg a versenytársaktól.

A MagyarBrands kutatás kiterjedt arra is, vajon a fogyasztók mennyire ismerik a MagyarBrands védjegyet, mit üzen számukra?

Az eredmények rendkívül pozitívak, hiszen

• a fogyasztók majdnem fele felismeri a kiváló magyar márkákat fémjelző Magyar Brands logót,
• sőt, ebben a körben a fogyasztók több mint fele előnyben is részesíti vásárlásai során az ilyen logót magán viselő termékeket.

A kutatás eredményei közül fontos kiemelni továbbá, hogy még azok körében is, akik nem látták, vagy nem emlékeznek a MagyarBrands logóra is találunk nem kevés olyan fogyasztót (28%), akik ha vásárlásaik során látnák, hajlamosabbak lennének az ezzel ellátott terméket választani. A MagyarBrands védjegyet látva a megkérdezettek közel fele szerint egy MagyarBrands termékben biztosan meg lehet bízni. Több, mint 40 százalékuk szerint az ilyen termékek a kategóriájukban a legjobb terméket/szolgáltatást jelentik.

A MagyarBrands program 

A MagyarBrands a kiváló magyar márkák versenye 2010 óta. A Program kiválasztási folyamata rendkívül komplex: egy márka pénzügyi adatok többszempontú vizsgálata, valamint fogyasztók és szakértők egyöntetű értékítélete alapján részesülhet ebben az elismerésben. A díj odaítélése számszerűsíthető kritériumok alapján történik, amelyet egy önkéntes, független szakértőkből álló bizottság döntése egészít ki. Pontozás alapján három alapkategóriában születik meg végül a díjazotti lista: kiváló fogyasztói, kiváló üzleti és innovatív márka kategóriában.

A MagyarBrands Programba a nevezés történhet a minden évben meghirdetett pályázat útján is, de a kiválasztásban fontos szerepet kapnak az adatbázisok, aktuális online kutatási eredmények, és a MagyarBrands Szakértői Bizottság zsűritagjainak jelölései is. 

A MagyarBrands program kizárólag olyan magyar márkát értékel, amely Magyarországon született, vagy a létrejöttében-alapításában magyarok vettek részt. Ezen alapfeltételen túl a márkának rendelkeznie kell az alábbi feltételek egyikével:

• a márka magyar tulajdonban van,
• vagy a márkához kapcsolódó termék gyártásának, vagy a márkához kapcsolódó szolgáltatás helyszíne Magyarország.

 A 2025-ben díjazott márkák hivatalos tájékoztatása jelenleg is zajlik. A kiértesítések lezárultát követően a MagyarBrands weboldalára is felkerül a győztesek listája.

Nyitó képünk a 2024-es díjátadón készült. 

Szerző: Lakatos Zsófia | motivációs előadó, ügyvezető | Emerald PR

E-mail: zsofia.lakatos@emeraldpr.hu

Motivációs előadó. Elég fellengzősen hangzik, nem? Úgyhogy a vajon megőrültem-e kérdés után rögtön az következett a fejemben, honnan veszem a bátorságot, hogy osszam az észt másoknak. De hát végül is ezt csinálom 25 éve, így ezt gyorsan lerendeztem magamban.

Az egész úgy kezdődött, hogy véletlenül írtam egy könyvet. Az Éld az álmod! a tudatos teremtésről szól. Arról, hogyan befolyásolhatjuk a gondolataink segítségével az életünket, hogyan tudjuk bevonzani a boldogságot, és miképp szoktuk elszúrni az egészet. Mert az az igazság, hogy a jövő nincsen kőbe vésve, tényleg minden a fejünkben dől el, és a gondolataink hatalmas teremtőerővel bírnak. Elég spirituális könyv ez tehát, amiben benne van hét év tanulás és tapasztalás. Tudtam, hogy ki fogja verni a biztosítékot, mert tőlem, aki az üzleti világban mozog, és általában rendkívül határozott és akaratos vagyok, ezt nem várták. De hát azt se várták, hogy fogom magam, és 48 évesen gyermeket hozok a világra.

A könyvem sikeres lett – most készül a második, bővített kiadás –, és sok visszajelzést kaptam, hogy segített az embereknek elindulni az önismeret útján, feloldani régi sérelmeket, átlépni a saját árnyékukon. Mert az Éld az álmod! valójában egy kőkemény önismereti könyv, tele olyan feladatokkal, amelyeket ha megold valaki, komoly lépést tesz annak érdekében, hogy egészségesebb, sikeresebb és boldogabb legyen. A gondolatok általi teremtés csak hab a tortán.

A komfortzónám az üzleti világ, 17 éve vagyok cégvezető, 25 éve PR-szakember. Mélyen hiszek abban, hogy nem lehet szétválasztani a magán- és a szakmai életet, mert nem vagyunk robotok. Ha az ember nincs jól, ha elveszett az életéből az egyensúly, akkor hosszú távon nem fog tudni eredményesen működni. Ideig-óráig képesek vagyunk kihozni magunkból a maximumot, de aztán elkerülhetetlen a kiégés vagy az összeomlás. Ahhoz tehát, hogy sikeresek legyünk, szükséges, hogy mentálisan is jól legyünk, nem elég a napi 12 óra munka. És ez az, amit az X generációnak – akik most a vezetők – senki nem tanított meg.

Mi azt hallottunk gyerekként, hogy „ne szólj szám, nem fáj fejem”, „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér”, és „mert a munka nemesít”. Elvárták, hogy tanuljunk és dolgozzunk „csak pontosan, szépen”, és ne panaszkodjunk, ha valami nem tetszik. A 1990-es és 2000-es években a multinacionális cégek hatalmas lehetőségeket adtak ennek a generációnak, de meg is kérték az árát. Sok mindent megtanultunk, de azt nem, hogyan vigyázzunk önmagunkra, hogyan legyünk fontosak magunk számára, hiszen „a lelkem a vállalatot illeti meg”.

Aztán jött a Z generáció – azok, akiket a munkamániás X generáció nevelt fel –, és berúgta az ajtót. Nem akar áldozat lenni a munka oltárán, nem hajlandó belesimulni a rendszerbe, és számára nem munka-magánélet egyensúly van, hanem magánélet-munka egyensúly. A szüleik és a főnökeik pedig zavartan pislognak, és fogalmuk sincs, hogy mihez kezdjenek ezekkel a lázadókkal. A vállalati kultúra pedig lassan megváltozik. A mentális jóllét kérdése már nem ciki, a belső kommunikáció végre értékké válik, az emberek elkezdenek foglalkozni önmagukkal. Elindult egy folyamat, és nem lehet megállítani: az a vállalat, amelyik nem törődik a munkatársai testi-lelki jóllétével, elveszíti a legjobb dolgozóit és ezáltal a versenyelőnyét.

A motivációs előadói karrieremben összeér a negyedszázados tanácsadói múltam és a tudatos teremtésről írt könyvem. Úgy gondolom, az a küldetésem, hogy összekössem az üzleti szférát a tudatos gondolkodás, a harmóniára törekvés eszméjével. Abban hiszek ugyanis, hogy a siker és a sikertelenség mögött pontosan ugyanaz az ember áll, és ami megkülönbözteti őket, az a tudatos gondolkodás. A tudatos gondolkodás, avagy tudatosság pedig azt jelenti, hogy én döntök a saját életemről. Felismerem, hogy milyen mozgatórugók vannak a tetteim mögött, észreveszem, ha manipulálnak, és megszüntetem, felszámolom mindazt, ami a boldogságom útjában áll. Mert végeredményben a sok magamra pakolt pozíció, kapcsolat, tudás és tapasztalat mögött ott van egy ember, aki ha nincs egyensúlyban, akkor az olyan, mint amikor belülről rohad egy gyönyörű gyümölcs.

Az előadásaimon elsősorban arról beszélek, hogy a kívánt egyensúlyt, a magas energiaszintet hogyan lehet elérni. Mik azok a tényezők, amelyek lehúznak, gátolnak minket, hogyan járatjuk csúcsra az önsorsrontást, és válunk önmagunk legnagyobb gátjává, miért fontos az, hogy megszüntessük a fejünkben pörgetett mártírprogramokat, és persze hogyan lehet ezeket a gátakat feloldani. Ahogy én mondom: hogyan lehet egymásra pakolni a köveket, hogy rájuk állva végül fel tudjunk mászni a kőfalra, azaz elérjünk és fenntartsunk egy olyan energiaszintet, amelyről – Esterházy után szabadon – már nem süllyedünk bizonyos szint alá. Mindezt humorosan, a saját unortodox előadásmódomban, sok érdekes történettel és személyes példával kiegészítve.

Bízom abban, hogy hiánypótló inspirációt nyújthatok majd nagyon sok embernek. Ha egy-egy előadás vagy a könyvem elég motivációt ad valakinek, hogy felemelje a fejét a homokból, szembenézzen önmagával, újra megismerje és megszeresse azt az embert, akit ebben a nagy munkaversenyben elveszített, és esetleg segítséget kérjen a problémái kezeléséhez, akkor boldog leszek. Ha egyre több vállalat veszi a fáradtságot, hogy a munkatársak mentális egészségével is foglalkozzon, és a csapatépítőkön, belső képzéseken vagy konferenciákon divat lesz minderről beszélni, akkor idővel növekedni fog az eredményességük. És ha a vezetők felismerik, felelősek azért, hogy önmagukat és munkatársaikat is hozzásegítsék a boldogabb és eredményesebb élethez, akkor elértem a célom. A kommunikációs munkám mellett erről fog szólni a következő 50 évem.

A két limitált termék támogatására indított kampány egyedi különlegessége, hogy a stratégiai tervezés során a Pepsi kifejezetten erre az alkalomra fejlesztett mesterséges intelligenciáját is bevetették, mely kreatív megközelítéseket és formabontó ötleteket kínált a csapatnak. A kampány fő üzenete: cukormentes, mégis cuki – cukibb, mint egy kiskutya, vagy akár, mint egy krumpli, és majdnem olyan cuki, mint egy üzenet a nagyitól.

A 360 fokos kampány online és offline csatornákon egyaránt fut: social media aktivitásokkal, digitális hirdetésekkel, külterületi megjelenésekkel, és influencer együttműködésekkel igyekeznek minél több emberrel megismertetni az új termékeket.

A kampány egyik kiemelt eleme a Pepsi x BP Shop kollaboráció, amelynek keretében egy limitált ruhakollekció is született. A kollekció dizájnja játékos, merész és „cukin stílusos”, tökéletesen leképezve a két új termékzvilágát és hangulatát.

A kollekció hivatalos bemutatója 2025. július 31-én lesz a budapesti BP Shop üzletében 14:00–20:00 között, ahol az érdeklődőket játékautomaták, egyedi cukiságmérő fotóautomata, és különleges nyeremények várják. Emellett a délután folyamán Lil Frakk és DJ Nara alapozza meg a hangulatot, miközben a Pepsi Bar bartenderei üdítőital alapú alkoholmentes koktélokat kevernek.

A Deutsche Telekom által megrendelt kutatás* szerint az európai Z generáció több mint 90%-a aggódik digitális magánélete miatt. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok már a digitális térben nőttek fel, mégis sokan úgy érzik, nincsenek felkészülve a problémára, kevesebb mint 7%-uk gondolja úgy, hogy magabiztosan kezeli az adatvédelmi kérdéseket. A kutatás azt is kimutatja, hogy a Z generáció több mint 70%-a szeretne még tájékozottabb lenni azzal kapcsolatban, hogyan védheti meg önmagát és adatait a digitális térben.

A Z generációs fiatalok úgynevezett online hasonmásai úgy jöhetnek létre, hogy a legtöbben még csak nem is tudnak róla. Az online felületekre, social media csatornákra feltöltött adatokat titokban klónozhatják, eladhatják, és az érintettek beleegyezése nélkül különböző célokra használhatják fel, ami hatással lehet identitásukra és a körülöttük lévő világot is befolyásolhatják.

Erre a jelenségre, vagyis a rejtett digitális fenyegetésekre és a tudatosság fejlesztésére hívja fel a figyelmet a Telekom most induló új nemzetközi kampányával, az #OwnYourWorld-del. A kampány vizualizálja és bemutatja, hogyan duplikálhatók és használhatók ki a személyes adatok – gyakran az érintettek számára kezdetben láthatatlanul. A közösségi média alapú történetmesélés révén a kampány figyelmi helyzetet teremt, beszélgetéseket indít, és fejleszti a fiatalokat, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljanak digitális életük felett.

„Digitális identitásunk birtoklásának alapvető jognak kellene lennie. Tudjuk, hogy a tudás hatalom. Ezért biztosítjuk a Z generációnak azt a tudást és önbizalmat, amire szükségük van ahhoz, hogy bekapcsolják a „privát módot” digitális életükben” – mondta el a kampány indulása kapcsán Ulrich Klenke, a Deutsche Telekom márkaigazgatója.

A valóság feltárása

A Deutsche Telekom egy szürreális videoklip és zene révén tárja fel a digitális hasonmások valóságát, amelyet VTSS-szel (Martyna Maja) – a zenei műfajok keveréséről ismert lengyel techno producerrel és DJ-vel – együttműködve hozott létre.

„Sokan érzünk szorongást azzal kapcsolatban, hogy mennyi részünk „él” online, és milyen kevés ellenőrzésünk van felette” – mondja VTSS. „Ez a projekt kreatívan ragadja meg ezt a tapasztalást – tükröt tart elé, és remélhetőleg segít majd az embereknek abban, hogy érezzék, van segítség.”

A Deutsche Telekom által gyártott videóklip merész történetmeséléssel vizualizálja a problémát, és „brainrot” stílusú tartalmakat használ, hogy megmutassa, milyen érzés, amikor a digitális identitás kezd kicsúszni valaki kezéből. Ahogy a klipben a digitális hasonmások elkezdik ellopni a művész rivaldafényét és átvenni az életét, VTSS megeleveníti, mi történik, ha egy digitális én önálló életre kel – ellehetetlenítve a probléma figyelmen kívül hagyását.

A zene és a videoklip premierjére július 16-án került sor online.

Visszaszerezni az Irányítást, online és a való életben

A Deutsche Telekom a kampánnyal egyidőben egy új digitális platformot is indít, az ownyourworld.online-t, amely egy hatrészes, rövid mesterkurzus-sorozatot tartalmaz. Ennek célja, hogy segítsen a fiataloknak megtartani az irányítást digitális életük felett. A VTSS által vezetett, az egyéniség és az online identitás témái köré épülő sorozat rövid, könnyen fogyasztható tartalmakká alakít olyan komplex témákat, mint az adatkövetés, vagy az algoritmikus befolyás.

A platform ingyenesen hozzáférhető, hetente újabb témákkal frissül, és különböző közösségi platformokra – TikTok, Instagram, YouTube, Reddit, Twitch és Snapchat – tervezett szórakoztató-oktató anyagokkal is kiegészül.  A mesterkurzusokat a Deutsche Telekom európai piacaira, így Magyarországra is lokalizálják, hogy minél több fiatalhoz juthasson el az üzenet.

A kampány Németországban és a Deutsche Telekom 8 európai országban indul egyszerre: Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Montenegróban és Észak-Macedóniában.

A kampányt egy élő esemény indította Bécsben, amelyen exkluzív VTSS előadás láthattak a résztvevők a kultikus Café Landtmannban, a Telekom Electronic Beats rendezésében.

Az #OwnYourWorld kampány a Deutsche Telekom hosszútávú társadalmi elkötelezettségének része, hogy támogassa és felhatalmazza a Z generációt, hogy nagyobb önbizalommal, befolyással és kontrollal navigáljon az online életben – teljesítve a márka „Connecting your world” ígéretét.

Kreditek

Kreatív koncepció: INGO, Stockholm

Tehetségstratégia és zenei felügyelet: X&Berlin – Universal Music Publishing Group, Berlin

Rendezte: Shadrinsky, Párizs

*Forrás: Savanta, 2025 A kutatást a Savanta készítette, a Deutsche Telekom megrendelésére. Megjelent 2025. június 20-án. 1795 válaszadó. 16-26 évesek. 7 piacról (Egyesült Királyság, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország).

„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.

Nem divat már középvezetőnek lenni

A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: csak a Profession.hu állásportál adatai szerint jelenleg „csoportvezető” kifejezésre legalább 200 álláslehetőség van meghirdetve Magyarországon – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.

A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.

Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.

Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.

A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják

Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.

Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.

A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.

A vezetőhiány a legnagyobb költség

A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.

Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.

Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.

A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.

A Coca-Cola „Oszd meg a Coca-Cola varázsát” kampánya óriási sikert aratott 2011-ben. Az egyedi palackokon a fogyasztók saját és szeretteik nevét ismerhették fel. Ezzel a márka az olyan egyszerű gesztus kifejezésére ösztönözte közönségét, amellyel erősíteni és mélyíteni tudták kapcsolataikat egy-egy megosztott üdítő révén. A kampány visszatérése új lehetőséget biztosít a fiatalok számára is, akik először találkozhatnak a “neves” palackokkal. Ráadásul a névlista 2011-hez képest jelentősen bővült, a szemfülesek több mint 150 név és kifejezés közül kereshetik ki a nekik tetsző darabokat.

A kampány felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy az üdítő szeretteinkkel, barátainkkal elfogyasztva a legélvezetesebb, ezzel buzdítva őket az élmény megosztására. Egy olyan világban, ahol a digitális trendek kultúrákat alakítanak ki és közösségeket formálnak, meglepő lehet, hogy a digitális bennszülötteknek tartott Z generáció 72%-a hitelességre, önazonosságra vágyik, és arra, hogy valódi kapcsolatot tudjon kialakítani a közösségével. Belátásuk szerint az online interakciók sokszor pillanatnyiak, és szükség van a kézzelfogható törődésre is. Ez hoz relevanciát és aktualitást az idei kampányba, a névre szóló palackokkal ugyanis egyszerűen kedveskedhetünk másoknak.

A márka arról is gondoskodik, hogy egy személyes találkozó keretein belül ünnepelje meg fogyasztóival a valós kapcsolatok erejét. A Coca-Cola május folyamán egy feledhetetlen bulira invitálja a hazai rajongókat, hogy együtt koccinthassanak a kampány visszatérésére. Az eseményen neves zenei előadókra és izgalmas aktivitásokra lehet számítani. A kampány bemutatkozó rendezvényére amúgy Mexikóvárosban került sor, ahol többek közt magyar újságírók is részt vehettek és beszámolhattak az eseményről.

„A digitális világban még fontosabb, hogy értékeljük a barátságokat és a személyes emberi kapcsolatokat. Az idei kampányunk arra emlékeztet, hogy a legszebb emlékek akkor születnek, amikor együtt vagyunk: a spontán nevetések, a megosztott történetek és az őszinte pillanatok azok, amelyek igazán különlegessé teszik az életet” – mondja Vida Annamária, a Coca-Cola magyarországi szenior márkamenedzsere.

A személyre szabott Coca-Cola palackok áprilistól egészen nyár végéig lesznek elérhetők a magyarországi üzletekben.

A technológia fejlődésének köszönhetően vásárlói szokásaink is megváltoztak, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a social platformok egyre nagyobb befolyásoló tényezővel bírnak, ha vásárlásra adjuk a fejünket. Ahogy a generatív mesterséges intelligencia (Gen MI) is átalakította az online vásárlás élményét – ezt a fogyasztók 71%-a kifejezetten igényli is. A trend hajtóerejét a Z és az Y generáció hiper-személyre szabottság és zökkenőmentes digitális élmények iránti vágya mozgatja leginkább – számol be minderről a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb kutatása.

Mesterséges intelligencia bevonásával szívesebben vásárolunk

A mesterséges intelligencia térnyerése a vásárlási szokásaink terén is megmutatkozik. A fogyasztók közel fele (46%) üdvözli a generatív MI online vásárlásra gyakorolt hatásait, míg háromnegyedük nyitott a Gen MI ajánlásaira, szemben a 2023-ban mért 63%-kal. A termék- és szolgáltatásajánlások esetében a fogyasztóknak már több mint fele (58%) helyettesítette a hagyományos keresőmotorokat generatív MI eszközökkel. A fogyasztók 68%-a azt szeretné, ha generatív MI eszközök összesítenék az online keresőmotorok, a közösségi média platformok és a kiskereskedők weboldalainak keresési eredményeit. Ugyanakkor a vásárlók kevésbé elégedettek a technológiával: 2024-ben 37%-ra csökkent ez a mutató, szemben a 2023-as 41%-kal.

„Manapság a fogyasztók személyre szabott vásárlási élményt keresnek, amelyet a (generatív) mesterséges intelligencia képes javítani. Ezen túlmenően azonnali és hatékony kiszállítást várnak el, egyre tudatosabbak a vásárlásaikat illetően” – mondta Lindsey Mazza, a Capgemini Csoport globális kiskereskedelmi vezetője. „A versenyképesség megőrzése és a márkahűség erősítése érdekében a kiskereskedőknek olyan stratégiákat kell alkalmazniuk, amelyek a fogyasztót helyezik a középpontba és a mesterséges intelligencia segítségével zökkenőmentes, mégis kiemelkedő ügyfélélményt nyújtanak. A közösségi kereskedelem felé történő elmozdulás szintén jelentős. A kiskereskedőknek hasznosítaniuk kell a közösségi és digitális hirdetési platformjaikat, hogy már a vásárlási folyamat korai szakaszában bevonják a fogyasztókat.”

MI-influenszerekre és a közösségi médiára támaszkodunk, ha vásárlásról van szó

A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott avatárok is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert: a fogyasztók negyede bízik bennük és vásárol az ajánlásaik alapján. Ahogy a közösségi médiában feltűnő influenszerek is egyre népszerűbbek: 2024-ben a Z generációhoz tartozók 70%-a rajtuk keresztül szerzett tudomást az új termékekről, ami jelentős növekedés a 2023-as 45%-hoz képest.

Az olyan platformok, mint az Instagram vagy a TikTok ugyancsak átformálják a kiskereskedelmet, ugyanis a fogyasztók több mint fele a közösségi médián keresztül fedez fel új termékeket, szemben a 2022 novemberében mért 32%-kal. A kutatás szerint a fogyasztók 40%-a időnként a közösségi médiát használja ügyfélszolgálati ügyintézés esetén is. Ez azt mutatja, hogy egyre többen támaszkodnak ezekre a platformokra a problémamegoldás és segítségkérés során.

A felár sem gond, ha azonnali a kiszállítás

Az azonnali kiszállításra épülő kereskedelem (q-commerce) iránti igény folyamatosan növekszik. Olyannyira, hogy egyes régiókban a fogyasztók egyre inkább hajlandóak felárat fizetni a gyorsaságért és hatékonyságért. A gyors kiszállításért való fizetési hajlandóság a 2023-as 41%-ról 2024-re 70%-ra ugrott, ami a termékek azonnali elérhetősége iránti erőteljes fogyasztói tendenciát tükrözi. Ez a tendencia jellemző például Indiában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban és Hollandiában, míg az Egyesült Államok jelentősen lemaradt e tekintetben.

Az online hirdetés még mindig vásárlói mágnes

A kutatás eredményei szerint a fogyasztók 67%-a figyel fel a kiskereskedők weboldalán/alkalmazásain megjelenő hirdetésekre, amikor egy termékre keres. Olyannyira, hogy az elmúlt 12 hónapban az online vásárlások közel egyharmadát befolyásolták az online hirdetések. Ezzel szemben a fogyasztók kevésbé elégedettek az üzlethelyiségekben megjelenő hirdetésekkel.

53%-uk személyre szabott hirdetéseket szeretne látni az üzlethelyiségekben, például intelligens bevásárlókocsi, intelligens tükör vagy interaktív érintőképernyő formájában. Éppen ezért a fogyasztók több mint fele (53%) rendszeresen váltogatja a márkákat/kereskedőket, amelynek oka a kísérletezésben és a személyre szabott hirdetések hiányában keresendő.

A fenntartható termék alap, a többletfizetés érte nem az

A fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező lett a vásárlással kapcsolatos döntések meghozatalakor. Míg a fogyasztók 64%-a fenntartható termékek kínálatából vásárol és 67%-uk kész kiskereskedőt váltani fenntartható termékkínálat hiánya esetén, a fogyasztók egyre kevésbé hajlandóak felárat fizetni az ilyen típusú termékekért. Az elmúlt két évben folyamatosan csökkent azon fogyasztók aránya, akik 5%-nál magasabb felár fizetését is vállalnák ezért. A kutatás rámutat arra is, hogy a fogyasztók körében viszont nagy visszhangot keltenek az olyan kezdeményezések, mint a szénlábnyommal kapcsolatos címkék feltüntetése és az élelmiszer-pazarlás csökkentése.

Az eredményekből az is körvonalazódni látszik, hogy a fogyasztók körében egyre növekvő igényként jelentkezik, hogy minél részletesebb információkat kapjanak az általuk megvásárolt termékről. A tápanyagokra vonatkozó információk a legfontosabbak között szerepelnek, a fogyasztók 67%-a nyilatkozott úgy, hogy ennek alapján akár terméket is vált.

A kutatás módszertana

A Capgemini Kutatóintézet 2024 októberében és novemberében 12 000, 18 év feletti fogyasztót kérdezett meg Észak-Amerika, Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országában.

Káosz versus tudatosság

A VML Future 100 kutatása szerint a megváltozott fogyasztói igények alapja, hogy a  válaszadók közel 70%-a aktívan törekszik a tudatosabb vásárlásra, és a minőségi, fenntartható termékeket részesíti előnyben. Ez azonban újabb kihívások elé állítja a márkákat: 2025-től a marketingkommunikációban várhatóan már nem lehet figyelmen kívül hagyni a tudatos fogyasztási vagy költekezési szokásokat, a fenntarthatósági kérdéseket vagy az offline szabadidős tevékenységek fontosságát.

Mindez a kutatás szerint a digitális megoldásokra is vonatkozik: az emberek 70%-a gondolkodik „információs diétán”, azaz az online térből való időszakos kivonuláson. A márkák erre a megváltozott társadalmi igényre egyszerűbb felületekkel, applikációkkal és üzenetekkel reagálnak. Ennek ellenére a fiatalok felismerik és használják is a technológia adta lehetőségeket a valóságból való kiszakadáshoz. A Z generáció 67%-a vallja, hogy a digitális megoldások révén tudnak elmenekülni a kaotikus hétköznapokból.

Kevesebb alkohol, újragondolt táplálkozás

És hogy mit hozhatnak ezek a digitális megoldások? Bár a hosszú élet és a jóllét kutatása nem új jelenség, a mesterséges intelligencia és a fogyasztói szektorok innovációi új távlatokat nyitnak a halandóság és az élet meghosszabbításának kérdéseiben. És bár a technológia a halál elkerülésére vagy az azutáni lehetőségekre is fókuszálhat, az életminőség javításán is nagy lesz a hangsúly 2025-ben.  A riport szerint a „longevity revolution” már zajlik, az ENSZ szerint a 100 évig élők száma 2050-re nyolcszorosára ugorhat.

A fogyasztók körében azonban a technológiai fejlesztésektől függetlenül is nő a tudatos és egészséges életmód kialakítására való igény. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a fiatalabb generációk kevesebb alkoholt fogyasztanak. 2025-ben pedig nemcsak az alkoholos élvezetekről való lemondás, de azok egészséges alternatívákkal való helyettesítése is fókuszba kerül. Sőt, egy Japánból származó új, cirkadián-ritmusra épülő dietetikai felfogás jelentősen meghatározhatja, hogy ebben az évben mi kerül majd a tányérunkra és persze, hogy mikor. A VML Future 100 riportjából kiderül az is, hogyan alakulnak a kulináris trendek, és mi lesz az a három, amúgy szintén egészséges összetevő, ami letarolhatja a #Trending listákat. A trendelőrejelzés szerint a funkcionális ételek és összetevők fejlődése is új irányba terelheti majd a speciális online és bolti vásárlási szokásokat.

„2025 az az év lesz, amikor a márkák valóban szembenéznek a modern fogyasztók folyamatosan változó értékeivel” – mondja Töllősi Ildikó, a VML magyarországi marketingkommunikációs igazgatója. – „A vállalatok olyan immerzív technológiákat karolnak majd fel, amelyek újra definiálják, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk egymáshoz. Ez alapvető változást jelent majd a gazdaságban, és azok a cégek, amelyek az emberi kapcsolatokat és kreativitást helyezik előtérbe, sikeresebbek lehetnek.”

Közösségi média helyett hobbiappok és „otherhood”?

A Future 100 a fogyasztói trendeken túl a társadalmi változásokat is vizsgálja. A digitális térben a közösségi média óriásplatformjai egyre személytelenebbé válnak a fizetett tartalmak túlsúlya miatt. A felhasználók a kisebb, közös érdeklődésre épülő hobbi-appok felé fordulhatnak, ahol autentikusabb kapcsolatokat építhetnek. Ezzel párhuzamosan egyre több nő és nem bináris személy választja az „otherhood”-ot, azaz a tudatos gyermektelenséget vagy a hagyományos családmodelltől elrugaszkodva alternatív életformákat.

„A Future 100 szerint 2025 a lehetőségek éve, amikor új valóságok születnek, feltárulnak az emberi képességek új dimenziói, és a technológia révén nem csak az életünk meghosszabbítására, de minőségének javítására is lehetőség nyílik” – mondja Emma Chiu és Marie Stafford, a VML globális intelligenciáért felelős igazgatói, a jelentés szerzői.

A Future 100 jelentésben bemutatott trendek közös vonása a valóság újragondolása, az intuíció térnyerése és az emberi képességek kiterjesztése.

Módszertan

A VML 2025-ös Future 100 kutatásához a vállalat 13 961 válaszadó adatait gyűjtötte össze 14 különböző piacon, több kontinensről. A jelentés a felsorolt makrotrendeken kívül 10 szektorra összpontosít: kultúra, technológia, utazás és vendéglátás, márkák és marketing, étel-ital, szépségápolás, kiskereskedelem, luxus, egészség és wellness, innováció.