Az online film- és sorozatnézés tömegszórakozás a CEE régióban. Az internetes nézők (másképp e-nézők: akik online néznek filmeket, sorozatokat és más professzionális tartalmakat) aránya a romániai internetezők között a legalacsonyabb (78%), míg a lengyel internetezők között a legmagasabb (87%).

A régió e-nézőinek többsége streaming platformokat használ: a Cseh Köztársaságban 72% tesz így, míg a skála másik végén a lengyelek helyezkednek el 90 százalékkal. Azonban korai lenne a torrent haláláról beszélni az egész CEE régióban. Bár Lengyelországban az elmúlt évtizedben a torrent részesedése csökkent, és jelenleg az e-nézők mindössze 9 százaléka használ ilyen felületeket, addig a cseh piacon minden harmadik internethasználó még mindig letölt filmeket, sorozatokat és más hosszabb tartalmakat az internetről.

A torrent népszerűsége kéz a kézben jár a fizetős streaminghez kapcsolódó alacsony fizetési hajlandósággal. A cseh piacon a legalacsonyabb azoknak az internethasználóknak az aránya, akik valamilyen formában fizetnek a videótartalmakért. A filmekért, sorozatokért és más long-format tartalmak megtekintéséért legalább alkalmanként fizetők aránya eközben Lengyelországban a legmagasabb (akár 70 százalék), és ez utóbbi ország a régió legnagyobb és legerősebb piaca a fizetős streaming szempontjából. Annak ellenére, hogy Lengyelország a streamingszolgáltatások szempontjából a legtelítettebb piac, náluk és Magyarországon található arányaiban a legtöbb olyan SVOD-ügyfél, akik hosszú távon fizetnek elő a Netflixre, a Maxra, a Disney+-ra vagy egyéb hasonló szolgáltatásokra. Ezzel szemben a WPP Media kutatása a csehek között azonosította a legtöbb „streamingvándort”.

Gyümölcsöző „frenemy” viszony a streaming és a pay-TV között

A streaming terjedése a CEE régióban hatással van a hagyományos televíziós tartalomfogyasztására – 5 év alatt a nézési idő 12-14 százalékkal csökkent Lengyelországban, Csehországban és Romániában, valamint 6 százalékkal Magyarországon az összes néző körében (4+; az egyes piacok televíziós közönségmérései alapján). Sokkal élesebb visszaesések figyelhetők meg a fiatal célcsoportokban, például a 15–24 évesek körében, ahol az elmúlt évtizedben Lengyelországban és Magyarországon a nézési idő felére csökkent.

Bár ez a TV-fogyasztási trend látványos, és kétségtelenül részben a „Netflix-hatás” következménye, a streaming terjedése nem ásta alá a fizetős TV-szegmens helyzetét a régióban – a fizetős TV-penetráció Romániában és Magyarországon továbbra is eléri a 90 százalékot, Lengyelországban pedig 75 százalékot, és jelenleg szó sincs tömeges elvándorlásról a régióban.

Paradox módon a streaming inkább támogatja ezt a szegmenst. Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon erős „frenemy” kapcsolat áll fenn a streamingplatformok és a fizetős TV-szolgáltatók között. Ahogy a VideoTrack mutatja, Romániában az internethasználók 37 százaléka fizetős TV-szolgáltatókon keresztül vásárol streamingelőfizetést.

Ez a vásárlási modell a legnépszerűbb az 55 év felettiek körében – e generáció számára kifejezetten a fizetős TV nyitja meg a kaput a streaming világába. A telekommunikációs szolgáltatók szintén fontos szerepet játszanak az előfizetések viszonteladásában a régió minden piacán – érdekes azonban, hogy a streamingplatformok fiatalabb nézői nagyobb valószínűséggel vásárolnak előfizetéseket rajtuk keresztül.

A fizetős TV helyzetét a CEE régióban az új streamingelőfizetés vásárlásakor érvényesülő jellemző nézői hozzáállás is igazolja. A négy vizsgált piacon megkérdezett SVOD-ügyfelek többsége azt állítja, ha új streaminghozzáférést vásárolna, nem mondaná le többi előfizetését. Azonban azok, akik mégis valamit lemondanának, inkább egy másik streamingelőfizetést áldoznának fel, mintsem a fizetős TV-előfizetésüket.

Okostévén streamingelünk a CEE régióban

A VideoTrack azt mutatja, hogy a streaming egyre inkább a televíziónézésre hasonlít a régióban: a lengyel, a cseh, a magyar és a román felhasználókra egyaránt igaz, hogy a leggyakrabban a TV-készülékükön és társaságban nézik a VOD szolgáltatásokat. Az aktív okostévé-felhasználók (azaz akik streaming-alkalmazásokat használnak televíziókészülékeken) aránya a régió e-nézői körében 52 százaléktól (Cseh Köztársaság) 61 százalékig (Románia) terjed. A TV-képernyő most már nemcsak a legnépszerűbb, hanem a kedvenc képernyő is a filmek és sorozatok online nézéséhez minden korcsoportban.

A Netflix és a YouTube vezeti a legnépszerűbb okostévé-alkalmazások rangsorát a régió minden piacán. Lengyelországban, ahogyan a VideoTrack adatai alapján készült más rangsorokban is, a globális márkák nagyobb dominanciája figyelhető meg a streaming alkalmazások között.

Ez annak köszönhető, hogy a nemzetközi streamingszolgáltatók, mint például a Netflix, a Max vagy a Prime Video több pénzt fektetnek tartalomfejlesztésbe a lengyel piacon, mint más régiós országokban. Ez részben magyarázza, hogy a lengyel nézők másoktól eltérően miért helyezik a globális szereplőket a helyi műsorszolgáltatók elé a legjobb sorozatok tekintetében.

És hogy melyek a régió kedvenc fizetős streamingszolgáltatásai?

Amint látható, a Netflix mindenhol domináns pozícióban van, és a közvetlen követő általában a Max vagy a Disney. Emellett minden piacnak megvannak a maga sajátosságai. A legerősebb „lokalitást” a cseh rangsorban látjuk, míg Lengyelországban a Prime Video emelkedik ki erős piaci pozíciójával, amelyet helyi produkciókkal és az unscripted kategóriában erős befektetéssel alapozott meg. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a kedvenc márkák rangsora nem 100 százalékban azonos a leggyakrabban előfizetett szolgáltatások rangsorával.

“A CEE egy olyan régió, ahol a globális trendek keverednek a regionális sajátosságokkal. A fizetős streaming, bár nem mindenki jósolt számára sikert itt, hatékonyan versenyez az ügyfelekért, és jelenleg harmonikusan együtt él a fizetős TV-piaccal. A tengerentúlról érkező hírek a tévés szolgáltatások elhagyásáról (cord-cutting) nem tükröződnek a CEE régió fogyasztóinak viselkedésében. A televíziófogyasztást mint olyat a streaming megkíméli. A csökkenő tendencia enyhébb, mint a nyugati piacokon – kommentálta az eredményeket Izabela Albrychiewicz, a WPP Media CEE régiós ügyvezető igazgatója. – A VideoTrack további jó híreket hordoz a hirdetők számára: az okostévék népszerűsége és a globális streamingplatformok nyitott hozzáállása a reklámokhoz igazolja, hogy a CEE piacokon elveszett TV-potenciál legalább egy része visszanyerhető lesz ugyanolyan értékes reklámkontaktusok formájában a streaming világában.”

„Az elmúlt években folyamatosan jelentek meg a piacon olyan friss trendek, amelyek új lehetőségekkel szélesítették a hirdetői eszköztárat, főleg digitális területen. Az utóbbi években ilyen volt az influencer marketing felfutása, a podcastpiac erősödése, és legújabban a connected TV is. Azt gondoljuk, hogy ez lehet a következő fontos újdonság a piacon, és sok jel mutat arra, hogy több egyszerű hype-nál. Ezért azonban a piac szereplőinek még sokat kell közösen tenniük, az első jelek bíztatóak, és a kutatás alapján a fogyasztók nyitottsága is megvan ehhez” – tette hozzá Pajor Attila, a WPP Media magyarországi ügyvezető igazgatója.

A rendelet szerint a politikai hirdetéseket jövő októbertől „átláthatósági címkével és könnyen visszakereshető átláthatósági tájékoztatóval kell ellátni”. Ezek azt a célt szolgálják majd, hogy a politikai hirdetések egyértelműen azonosíthatóak legyenek. A hirdetéseknek „néhány kulcsfontosságú információt is meg kell jeleníteni, beleértve a szponzorukat, a konkrét választást vagy népszavazást, amelyhez kapcsolódnak, a kifizetett összegeket és a célzási technikák esetleges alkalmazását.”

A szabályozás szigorítja a reklámokon keresztül történő adatgyűjtést is, a felhasználók adatait csak akkor lehet majd begyűjteni, ha „az érintettek külön hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy adataikat politikai reklámokra használják fel.” Külön kategóriát képeznek majd az olyan személyes adatok, mint a „faji vagy etnikai származásra vagy politikai véleményre utaló adatok”, ezek „egyáltalán nem használhatók fel profilalkotásra.” A rendelet azt is kiköti, hogy „a külföldi beavatkozás megelőzése érdekében választások és népszavazások előtt három hónappal tilos lesz harmadik országbeli reklámozóknak hirdetési szolgáltatásokat nyújtani.”

A Google azt írja, „a jogalkotási folyamat során megfogalmaztuk aggályainkat a rendelet potenciális hatásával kapcsolatban, de az végül nem biztosított elég konkrétumot, amely lehetővé tette volna számunkra, hogy megfeleljünk a követelményeknek.” Mivel a szabályozás szerintük túl ködös, és nehezen tudnának megfelelni annak követelményeinek, ezért még a hatályba lépés előtt leállítják a hirdetések kiszolgálását a Google-on és a Youtube-on is – teszik hozzá.

Photo by Firmbee.com on Unsplash

Az MRSZ 2022-es médiatortája szerint a reklámköltések több mint egyharmada globális szereplőkhöz vándorol – ez az adat ösztönözte az RTL Saleshouse-t és az Atmediát arra a nem mindennapi együttműködésre, amely során a lokális média erejét és a lokális hirdetések hatékonyságát igyekeztek bizonyítani a Facebook, a Youtube, az Instagram és a TikTok esetében elérhető videós hirdetési megoldásokkal szemben. A figyelemgazdaság (attention economy) az utóbbi évek egyik legfontosabb témája a világ különböző reklám- és médiapiacain, a két kereskedőház most a milánói EGTA konferencián bemutatott svéd TV4 kutatása alapján dolgozott, a projekt eredményeit pedig megpróbálták Magyarországon is validálni.

Izgalmas módszertan, még izgalmasabb eredmények

A lineáris tévé és a BVOD-hirdetések hatékonyságának vizsgálata során figyelembe vették a hirdetések láthatóságát, a reklámnézéssel töltött időt, a bevonódás mértékét, a spontán és a támogatott reklám visszaidézését, valamint az utólagos fogyasztói reakciókat.

A hirdetések láthatósága (ad viewability – vagyis mennyit és mennyire látszott a képernyőn a reklám, amíg lefutott) az egyik alap mutatószám a digitális és online kampányoknál. A kutatás kimutatta, hogy a lineáris tévé 100%-on teljesít, ugyanakkor a BVOD is közel van ehhez az elért 95%-ával. A globálisok eredményei viszont messze elmaradnak a lokálisoktól: a Youtube-nak csupán 21%-ot, az Instagramnak 11%-ot, a Facebooknak 8%-ot, a TikTok-nak pedig 6%-ot sikerült elérnie ebben a tekintetben.

A reklámnézéssel töltött idő (ad attention, amelyet szemkamerával mértek) esetében a lineáris tévé 58%-ot, a BVOD 75%-ot ért el, miközben a Youtube 26%-ot, az Instagram 24%-ot, a TikTok pedig 23%-ot. Ez azt jelenti, hogy a tévé kétszer, a BVOD háromszor hatékonyabb, mint a globális szereplők, hiszen ennyivel több időt töltött az ott elhelyezett reklámokon a nézők szeme.

Az ideális befogadási izgalmi állapot – bevonódás tekintetében (amelyet bőrellenállás-mérő eszközzel mértek) ugyancsak a hazai szereplők teljesítettek a legjobban. Az úgynevezett túlterhelt szintnél, vagyis amikor a magas izgalmi/érzelmi állapot gátolja a bevonódást, kevésbé vagyunk nyitottak a tartalomra, az új információkra, mint a közepes/optimális izgalmi állapotban. A nemzetközi szereplők kétszer-háromszor magasabb túlterhelt arányt értek el (Facebook 29%, TikTok 27%, míg a lineáris tévé 11%, a BVOD pedig 8%). A reklámok esetében nagyon hasonló adatokat látunk, mint a tartalmaknál, vagyis a tartalom befogadói állapota meghatározza a reklámkörnyezet értékét is. Mind a tartalmat, mind a reklámokat elemezve a lineáris tévé és a BVOD teljesített a legjobban az ideális befogadói izgalmi szintet tekintve.

A lokális videóhirdetés veri a globálist, a tévéhirdetések eredményessége továbbra is megkérdőjelezhetetlen

Az RTL Saleshouse és az Atmedia közös kutatásának második fázisában visszamérték, hogy mire emlékeznek a tesztalanyok, és milyen reakciókat váltottak ki belőlük a reklámok a különböző platformokon.

A spontán visszaidézésnél is igaz az állítás, miszerint a lineáris tévé kétszer, a BVOD háromszor hatékonyabb, mint a Facebook, a Youtube, az Instagram és a TikTok. Támogatott reklámok esetében a számok magasabbak lettek, de az arányok nem változtak.

A fogyasztói reakciónál azt tekintették mérvadónak, ha valaki rákeresett, utánajárt vagy akár meg is vásárolt egy terméket. A legtöbb fogyasztói reakciót kiváltó felület a lineáris tévé volt, amely 61%-kal egyértelmű és elsöprő győzelmet aratott és utána a BVOD teljesített a legjobban.

Az RTL Saleshouse és az Atmedia kutatásának eredményei nemcsak azt erősítik meg, hogy a tévéhirdetés továbbra is biztos üzleti döntés, hanem rámutatnak arra is, hogy a lokális média számos szempontból hatékonyabb. A spontán visszaidézést nézve, több mint 2000 hirdetés vizsgálata alapján a lokális videóhirdetés 2,7-szer hatékonyabb, mint a globális.

A kutatás módszertanáról

A hazai felmérés alapját a milánói EGTA konferencián bemutatott 30 fővel végzett svéd TV4 kutatása adta. A kutatásban itthon 72 főt vizsgáltak, tehát a hazai mintanagyság több, mint a duplája volt: 18–59 év közötti, rendszeres TV2 és/vagy RTL néző, akik minimum egy közösségi vagy videós platformot (Youtube, Facebook, Instagram, TikTok) használnak rendszeresen, valamint BVOD nézők, fizetős vagy nem fizetős módon (RTL+ Active vagy TV2 Play).

A kétfázisú in-home kutatás első fázisában műszeres mérést végeztek mobil szemkamera és bőrellenállás-mérő eszköz segítségével körülbelül 50 perces videófogyasztás közben, tetszés szerinti platformon: mobil, tablet, pc, laptop, nagyképernyő. A második fázisban személyes interjúk készültek a tesztalanyokkal a rögzített reklámok alapján.

Az őszi szezonban hat vadonatúj epizód érkezik az Index YouTube-csatornájára.  Az ingyenesen elérhető online sorozatot összesen tizenhárom epizódosra tervezik – és az ősz további epizódjaiban újabb sztárok, és meglepő vendégszereplők bukkannak fel. A rajongók nagy örömére – és a Hajnal-Vasad Kft. nagy rémületére visszatér a börtönből Nagybani Laci, azaz Thuróczy Szabolcs is.

Egy-egy cameo erejéig meg fogja lepni a csapatot Árpa Attila, Stork Natasa, Takátsy Péter, Köllő Babett és Mucsi Zoltán is.

„Szeretek kibújni a komfortzónámból, így izgatottan és nagy örömmel fogadtam el a lehetőséget, amikor a Marsra magyar! stábja megkeresett, hogy egy váratlan felbukkanással én is része legyek a népszerű sorozatnak” – hangsúlyozta a forgatás kapcsán Köllő Babett műsorvezető. „Minden ökörködésben szívesen veszek részt, pláne, ha a felszínen baromkodásnak ható produkció mögött tűpontos, professzionális csapat áll. A Marsra magyar! stábja pontosan ilyen csapat, így egy cameo-t boldogan bevállaltam az egyik epizódban” – adott magyarázatot felbukkanásra Árpa Attila forgatókönyvíró, producer.

A teljes egészében hazai fejlesztésű, és magyar gyártású sorozat a KMH Film és a Magyar Telekom koprodukciójában készül a részeket pedig hat héten keresztül minden hétfőn az Indexen tekinthetik meg a nézők, később pedig egyedüliként a portál YouTube-csatornáján lesznek elérhetőek az epizódok.

“Most már hagyománynak tekinthető, hogy kétévente összegezzük, mit kell tudnunk a tinédzserek online jelenlétéről. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen platformokat milyen gyakran használnak, facebookoznak-e még, vagy már mindent visz az Insta és a TiktTok, mennyire vannak kitéve az online zaklatásnak, és hogyan tájékozódnak a világ dolgairól, egyáltalán, mi érdekli őket. Az eredmények egyszerre lehetnek tanulságosak a tiniket nevelő szülőknek, a pedagógusoknak, de a Z generációt megszólítani akaró cégeknek is “ – mondja Forgács Mariann közösségimédia-szakértő, a Be Social ügyvezetője.

Van, aki több időt tölt a TikTokon lógva, mint a családjával

Ha a villamoson, parkokban, vagy akár iskolapadban mobiltelefont nyomogató fiatalokra gondolunk, nem meglepő, hogy a felmérés szerint 43,66%-uk naponta négy óránál is többet lóg a neten. És bár a megkérdezett tinik közel fele (49,75%) úgy gondolja, hogy az online töltött idő esetükben túl sok, mégis tízből nyolcan a wc-n is telefonoznak, háromnegyedük tanulás közben, 72%-uk pedig film- vagy sorozatnézés közben is előveszi a mobilját. Ez alapján nem meglepő, hogy közel egyharmaduk (30,3%) leginkább online tartja a kapcsolatot a közelebbi barátaival is.

Azért a bizonyos tevékenységekkel naponta eltöltött idő alapján összeállított rangsort tekintve a barátokkal való személyes találkozás került az első helyre, ami azt jelzi, hogy a tinik hajlandóak kiszakadni az online világból. Legalábbis egy időre, merthogy a TOP5-ben három online elfoglaltság is szerepel: második a chatelés, negyedik a TikTok videók nézése, ötödik a streaming csatornákon filmezés. A családi programok még épp beférkőztek a dobogóra, a harmadik helyre.

A klasszikus médiafogyasztás, mint a rádiózás, tévézés, de még az online hírportálok böngészése sem fért be a TOP10-be. Közösségi média posztok görgetése, YouTube videók nézése, Instagram story-k böngészése előzik be őket. Azoknál, akik négy óránál többet neteznek, a TikTok a családi programok elé kerül az összesített rangsorban.

Instagram, Messenger és TikTok a favoritok

A TikTok előretörése nemcsak a rá fordított idő mértékében érzékelhető. A tinik már gyakrabban tiktokoznak, mint amennyit a YouTube-ot vagy a Facebookot használják – igaz, az Instagram és a Messenger egyelőre még beelőzi a TikTokot, ha az a kérdés, melyik platformot milyen gyakran használják.

Ha csak egyetlen platformot választhatnának a tinik, minden hatodik közülük (15,18%) a TikTokot preferálná, ami így feljött a két évvel ezelőtti negyedik helyről a harmadik helyre a rangsorban. Az élen az Instagram áll 31,77%-kal, ami szintén erősödött 2021-hez képest, amikor is még előtte állt a most csak második helyre kerülő Messenger (26,9%).

Inkább tájékozódnak a tinik a közösségi médiából, mint a hírportálokról

A közösségi média a hírportálokat is lenyomja, még akkor is, ha arról van szó, honnan tájékozódnak a tinik a világ dolgairól. Első helyen legtöbben az Instagramot (71,54%) említik, másodikként a Facebookot (64,28%). Ez az egyetlen rangsor, ahol a Facebook előre került. Harmadik helyen a TikTok következik (64,06%), és csak negyedik helyen, több mint 20%-kal leszakadva bukkan fel az első hírportál, az Index.hu (43,52%), szorosan követi a 24.hu (40,16%) az ötödik helyen.

Ha már a tájékozódás elsődleges forrása a közösségi média, különösen az Instagram, akkor megkerülhetetlenek a tinik számára az influenszerek: jellemzően akár több mint harmincat is követnek. A megkérdezett tinik közel fele (47,43%) vásárolt már meg terméket influenszer ajánlására. És ha már az influenszerek ilyen hatással vannak rájuk, nem csoda, hogy több mint egyharmaduk (36,33%) szívesen lenne influenszer, akik a TikTokot választanák, ha csak egyetlen platformot használhatnának, azok között 11%-kal magasabb ez az arány.

Szülők figyelem: meglepően sok tini zaklattak már online, 60%-uk kapott már erotikus fotót chaten

Aki sok időt tölt online térben, ráadásul többféle platformon, arra több veszély is leselkedik. Például előfordulhat, hogy online zaklatják. Minden második tini (54,74%) élt már át ilyet. Ne legyenek a szülőknek illúzióik, chatelés közben olyan dolgok is megtörténhetnek a gyerekeikkel, amit talán elképzelni sem tudnak: a tinik 53,48%-ától kértek már erotikus fotót chaten. Minden hatodik megkérdezett tini küldött is kérésre ilyen képet magáról. Tízből hatan pedig már kaptak erotikus fotót chaten mástól, 42,58% többször is. Ez az arány 2021-hez képest ráadásul 8%-ot növekedett.

A szülőknek azzal sem árt tisztában lenniük, hogy a legtöbb tini szeret titkolózni a neten: a megkérdezettek közel felének (47,45%) jelenleg is van titkos profilja, amit csak kevesen ismernek, további 18,97%-nak pedig korábban volt már ilyenje. Ráadásul a tinik háromnegyede (76,48%) úgy érzi, hogy van olyan dolog számára, amiről könnyebben beszél chaten, mint élőben.

Vannak azért jó hírek is…

Abszolút pozitív fejleménynek tekinthető ugyanakkor, hogy tízből hatan (59,23%) érdeklődnek az ország politikai helyzete iránt, minden ötödik tini (21,54%) pedig gyakran beszélget a barátaival politikáról. Ez az arány a budapestieknél és a fiúknál még magasabb. A TikTok videók előretörését ellensúlyozza némileg, hogy a válaszolók egynegyede (25,99%) rendszeresen hallgat akár hosszabb podcasteket is, a szabadidős tevékenységi listán pedig a könyvolvasás befutott a 8. helyre, megelőzve az Insta story-k nézegetését és a videójátékokat.

Fotó: Creative Christians/unsplash.com

Roberto Favaro, avagy a barátai által csak egyszerűen Robiként ismert szabadszellemű gasztrotanácsadó nem mindennapi utat járt be az EcoFamily által indított önálló főzőműsoráig. Szülei válása után mindössze 17 évesen döntött úgy, hogy követi a Magyarországra letelepedett édesapját. Az azóta eltelt mintegy húsz évben vállalkozóként ért el sikereket, gyárat nyitott Beregszászon, míg a főzéssel 2006 óta foglalkozott komolyabban, akkor nyitotta meg első éttermét.

Most pedig egy újabb mérföldkőhöz érkezett a gasztronómia területén, ugyanis az EcoFamily csatornáján indíthatott önálló főzőműsort. Az online műsor lényege, hogy finom, egészséges, de könnyen elkészíthető ételeket készít olaszos temperamentummal, magyaros tálalásban. Itt nem a grammok és a szigorúan követendő recepteken van a hangsúly, hanem azon, hogy jót és jól főzzön olyan alapanyagokból, amelyeket az EcoFamily-nél is be tud szerezni.

„Nagyon örültem a felkérésnek és főleg annak, hogy egy nagyon jó életfelfogású üzletlánctól érkezett a megkeresés. Bár a gasztronómia számos területén kipróbáltam magam, de valójában ez az első médiaszereplésem. Remélem, hogy a nézőknek is át tudok adni egy mediterrán életérzést, vagyis azt, hogy egy picit lassuljunk vissza a hétköznapokban és hagyjunk időt magunknak arra, hogy megéljük a pillanatot. Nálam a főzés aktív pihenés, amiben benne van az alkotás öröme. Csupa olyan ételt készítek el, amelyek egyszerűek, bárki számára elkészíthetőek és egyfajta inspirációként is hathatnak az érdeklődőknek” – mondta el az új főzőműsor kapcsán Roberto Favaro.

A sorozat szeretne segítséget nyújtani a nézőknek, hogy  alkalmazhassák ezeket az ismereteket a saját életükben felmerülő kihívásokra is. Az első évadban Nyiri Gábor agykutató, Bartos Imre csillagász, a Floridai Egyetem fizikusa, Hangya Balázs agykutató, matematikus lesznek a vendégek, valamint Kubinyi Enikő etológus, biológus,  aki az emberi demenciát kutatja kutyák segítségével.

A Compact TV feladatának tekinti, hogy a nézőket a szórakoztatás mellett  informálja és edukálja. A videóik segítségével megismertesse a 21. század legfontosabb kérdéseit és megpróbálja megtalálni a válaszokat a közös problémáinkra. A gyártócég 24.hu-n jelenleg is futó „Mielőtt végleg felnövünk” dokusorozata is azt mutatja be, hogyan látják a világot a mai huszonévesek, milyen dilemmákkal találják szembe magukat a felnőtté válás küszöbén – írják.

„A széria előkészítésekor olyan kutatókat és tudósokat kerestünk, akik területükön valami különlegesen izgalmas, sokakat foglalkoztató kérdést vizsgálnak. Mindannyiukkal hetekig egyeztettünk arról, hogy hogyan lehet nézőbaráttá és közérthetővé tenni ezeket a hosszú éveken során született kutatási eredményeket. A tartalmi vázlatok elkészülte után munkához látott egy tehetséges animációs csapat akik segítettek még befogadhatóbbá tenni ezeket a szuper izgalmas témákat” – meséli a sorozat születéséről a Compact TV vezető producere, Fränk Barbara.

A „Tudnám!” videósorozat keddenként este 7 órakor debütál a Compact TV YouTube-csatornáján.

A legtöbb funkciót korábban a Premium felhasználók körében tesztelték, azonban a sok pozitív visszajelzés miatt a napokban mindenki számára elérhetővé tették. Az egyik legfontosabb újdonság a nagyítási funkciót érinti. Erre korábban is volt lehetősége a felhasználóknak, azonban csupán annyira, hogy szélesvásznúvá tegyék a lejátszott tartalmat. Most azonban annyira zoomolhatnak be a képbe, vagy kicsinyíthetik azt, amennyire csak szeretnének.

Sokat javítottak a videók alján található csúszkán is. Ezentúl jól látható indexképek segítségével kereshetjük meg, és ugorhatunk a videó egy adott részére. Emellett bemutatkozik az ambient (környezeti) mód is, amelynek segítségével a program mintavételezéssel tudja meg, milyen színvilágú az általunk nézett videó, és ehhez igazítja a hátteret. A funkció nemcsak az appokban, de a webes felületen is elérhető lesz.

Végül több, a mindennapi használatot nem igazán befolyásoló változás is érkezik. Megváltozik a Feliratkozás gomb kinézete, ahogy a reakciógomboké is, sőt a hashtagek is másképp mutatkoznak majd. A leírásban található hivatkozások gombokká alakulnak, a hozzászólások számára fenntartott mező pedig lekerekített kinézetet kap – írják.

Fotó: NordWood Themes/unsplash.com

A YouTube Music zenei streaming app megjelenése után a podcast piacon is a Spotify és az Apple nyomába ered a kaliforniai videómegosztó szolgáltatás, méghozzá komoly tervekkel – derült ki a PodNews birtokába jutott belső dokumentumokból.

A podcast piaci hírekre szakosodott portálhoz eljuttatott belső használatú prezentációból egyértelműen kiderül, hogy a YouTube felületére integrált podcast lejátszó alkalmazás érkezik a közeljövőben, ráadásul nem babra megy a játék: a tavaly több mint 300 millió dolláros podcast hirdetési piacból szeretne szeletet hasítani ezzel a fejlesztéssel a Google, a YouTube tulajdonosa, miután a hirdetési technológiájukkal összehangolják a podcastokat, nagy lépést téve a az audio hirdetési piac uralásáért is.

Sándorfy Adrián, a hazai Brocasterz podcast marketing ügynökség ügyvezetője szerint még épp jókor kapcsolt a YouTube, ha a 2021-es évben minden eddigi rekordot megdöntő podcast piac hirdetési pénzeire fáj a foga. A Podsights és az Inside Radio kutatásaiból kiderül ugyanis, hogy a tavalyi évben már csak az amerikai piacon 300 millió dollár felett pörgő audio hirdetési piac 2022-ben várhatóan további 18%-kal fog növekedni, ezzel a legdinamikusabban fejlődő digitális reklámozási alternatívát jelenti.

A Google már 2018 óta jelen van a podcast piacon, saját Google Podcasts nevű applikációjával, mely azonban nem tudott az Apple és a Spotify fejére nőni. A mostani döntés a cég erőforrás- és tudás-koncentrációjának tűnik: a meglévő podcast platform vegyítése a legnagyobb streaming platformon a Google Ads-szel, a legnagyobb online hirdetési rendszerrel logikus lépésnek tűnik a dollármilliókért folytatott harcban.

Ez a lépés pedig nem csak az amerikai, hanem a globális piacra, így a tavaly már 800.000 egyedi, aktív podcast hallgatót számláló magyar piacra is pezsdítően fog hatni – vallja Sándorfy Adrián podcast szakértő. A Spotify mellett ugyanis immár a legnagyobb streaming platform, a YouTube is olyan audio hirdetési rendszert fejleszt, mely bármelyik podcast készítőnek és bármelyik podcastekben hirdetni kívánó vállalkozásnak hamarosan elérhetővé válik. A 2020-as és 2021-es évek a Spotify podcast piaci felvásárlásaitól volt hangos: az Anchor podcast platform mellett megvásárolták a Megaphone nevű audio hirdetéskiszolgáló céget, valamint legutóbb a Podsights és Chartable nevű, kifejezetten podcast statisztikák kimutatására létrejött szoftvercégeket, mostanra pedig már egymilliárd dollár felett invesztáltak a podcast piac uralásába.

A YouTube által megszellőztetett 84 oldalas prezentációból kiderül, hogy a videómegosztó felületeire integrálva lehet majd podcasteket hallgatni, könnyebbé teszik a műsorkészítőknek az epizódok feltöltését RSS feed alapján, beépítik a rendszer fejlett kereső-algoritmusaiba a podcast epizódokat, de a nagy durranást a hirdetési és analitikai rendszerrel való integráció jelenti.

A YouTube ismert arról, hogy olyan hirdetési modellt követ, amivel részben a műsorkészítőket is honorálja az ő műsoraik alatt lejátszott hirdetések után. Jelen esetben is ezzel lehet számolni.

Podcasteket eddig is nagy számban hallgattak a videómegosztón a felhasználók, de azok eddig videófájlokként feltöltött hanganyagok voltak, vagy kifejezetten az epizódhoz forgatott videós hibrid podcastek. Hirdetésekkel a Google Ads rendszerén keresztül eddig is meg lehetett jelenni a podcast videók előtt/alatt, de ez nem terjedt ki a kifejezetten audio formátumú hirdetéstípusokra, és a célzási lehetőségek sem voltak kifejezetten a podcast iparághoz igazítva – véli Sándorfy Adrián, aki jelenleg podcast ügynökségével közel 30 műsort készít, elsősorban cégek számára.

Márciusi hírek szerint ráadásul olyannyira komolyan gondolja a YouTube a podcast piac meghódítását, hogy a független podcastkészítőket 50.000 dollárral, míg a nagyobb podcast ügynökségeket akár 300.000 dollárral is támogatja, hogy magas minőségű videós tartalmat is gyártsanak a podcast adásokhoz, ami bizony költséges feladat.

A videó és a podcast formátum keveredése már évek óta tartó trend Sándorfy Adrián szerint, számos nemzetközi és hazai podcast már képi tartalommal együtt is elérhető, akárcsak a hazai csúcstartó, Friderikusz Sándor podcastje. A videókészítés a podcastekhez az egyik legerősebb podcast marketing eszköz is, mivel ezáltal teljesen más célközönséget lehet elérni, kiaknázva jelenleg is a YouTube videókra optimalizált algoritmusait – ezért is került be a videós marketing eszközök kiaknázása a Brocasterz “Nagy Podcast Marketing Útmutató” című szakcikkébe, mely ingyenesen elérhető minden tartalomkészítőnek.

Fotó: Pexels, Adam Fejes

Nemcsak szakmai szövetség, hanem régi, mély barátság az övék, olyannyira, hogy Alföldi Róbert volt Bányai Kelemen Barna és felesége, Bánfalvi Eszter színművésznő egyik esküvői tanúja. A köztük lévő zsigeri egymásra hangoltság pedig a beszélgetésükből is sugárzik, ami így egyszerre felszabadult és torokszorítóan őszinte.

Nem csupán egy régi, eddig tisztázatlan ügyre kerül pont kettejük között és nem kizárólag „szakmáznak” a barátok. Közös megéléseik mellett a gyökereikről is mesélnek, amiknek szorításától egyikük erővel próbált szabadulni, míg másikukat úgy választották le. „Amikor az ember hazát vált, abban van egyfajta erőszak (…) Mintha a törzsemet elvitték volna, a gyökereim pedig ottmaradtak” – mondja Bányai Kelemen Barna. Alföldi Róbert viszont maga vágta el őket: „Motoros fűrésszel vágtam a gyökereimet (…) Első generációs értelmiséginek lenni valami hasonló, azt érzi az ember, ha nem vágja el a gyökereit, akkor azok ott maradnak – én viszont máshol szerettem volna virágba borulni, kihajtani.”

Eltérő élményeik ellenére mindkettejük életét erősen meghatározta, honnan jöttek: Bányai Kelemen Barnát a határon túlisága, míg Alföldit a vidékisége, amit egy időben mindenáron le akart vetkőzni, és aminek népművészeti gyökereit most már szenvedéllyel kutatja. Két művészóriás, két kolléga, de mindenekelőtt két jó barát csodás beszélgetése a Csak neked mondom harmadik évadának premieradása.

Hiszen, ahogy Máté Gábor színész-rendező, a Katona József Színház igazgatója a színház közleményében fogalmazott: „A Csak neked mondom tökéletes lehetőség, hogy művészeink új, eddig talán ismeretlen oldalukról mutatkozzanak be a közönségnek.”

A videósorozat epizódjaira a Csak neked mondom indulása óta több százezren voltak kíváncsiak, és olyan népszerű művészek szerepeltek benne, mint Ónodi Eszter és Thuróczy Szabolcs, Tenki Réka és Borbély Alexandra, Szirtes Ági és Básti Juli, Bán János és Gáspár Sándor, Bezerédi Zoltán és Stohl András vagy éppen Fullajtár Andrea és Mácsai Pál.

A harmadik évad adásaiban a következő művészpárokkal találkozhatunk:

Bányai Kelemen Barna és Alföldi Róbert
Székely Kriszta és Péterfy Bori
Vizi Dávid és Peller Anna
Mészáros Béla és Kardos Róbert
Dankó István és Kovács András Péter
Keresztes Tamás és Horváth Csaba
Kiss Eszter és Szabó T. Anna
Máté Gábor és Zsámbéki Gábor
Vajdai Vilmos és Szabó Győző.

A premieradás Bányai Kelemen Barnával és Alföldi Róberttel már megtekinthető:

A Csak neked mondom eddigi adásai pedig itt érhetők el.