A Willow projekt a ConocoPhilips olajipari vállalat nagyjából 7 milliárd dolláros javaslata, amelynek keretében az Alaszka északi részén, az Egyesült Államok legnagyobb érintetlen állami földterületén létesítenének kőolajkitermelési pontokat. A projekt eredetileg a Trump-kormányzat alatt kapott támogatást, azonban egy hibás környezeti elemzés miatt újra jóvá kellett hagyni. Végül egy kompromisszumos megoldásra bólintott rá a Biden-adminisztráció, ami kisebb felszíni infrastruktúrát és csak három fúróhelyet tartalmaz.

Csak a jóváhagyás után robbant az internet

A demokraták között is hatalmas vitákat generáló beruházás híre bejárta a világot. Az Egyesült Államokon túl kiemelkedően sokan foglalkoztak vele Európában, főleg az Egyesült Királyságban, de a klímaváltozás kapcsán kiemelten érintett Délkelet-Ázsiában is hatalmas érdeklődést regisztráltak. A Willow projektet egy hónap alatt összesen több mint 204 ezerszer említették online, a felhasználók pedig hatalmas érdeklődést mutattak iránta, hiszen több mint 650 ezer alkalommal reagáltak az ezzel kapcsolatos tartalmakra.

A Willow projektet említő online tartalmak és az ezek által kiváltott interakciók trendje jelentősen elvált egymástól. A vizsgált egy hónapos időszak közepén kezdtek csak jelentősebb mértékben foglalkozni a témával a netezők. Itt kezdett látható méreteket ölteni a civilek tiltakozása és az online aktivizmus, ami magával hozta a projekttel kapcsolatos különböző edukációs tartalmakat is. Ennek ellenére, igazán nagy érdeklődés és felháborodás csak március 13-át követően mutatkozott a téma iránt, amikor a Biden-adminisztráció hivatalosan is jóváhagyta a projektet.

A projektről szóló online beszélgetés szinte teljes egészében támadó jellegű volt, kivételt csak a projekt veszélyeiről és negatív hatásairól szóló edukatív, illetve a mobilizáló, valamilyen tiltakozási forma gyakorlására felhívó tartalmak képeztek. A projekt kapcsán érzett harag bűnbakot, a csalódottság pedig konkrét áldozatot is talált magának: a vizuális tartalmak jelentős részében Joe Biden arca látható, valamint a (többnyire rossz állapotban lévő) jegesmedvék is gyakran előkerültek az említésekben. A ConocoPhilips vagy a vállalat valamelyik képviselője szinte egyáltalán nem került megszemélyesítésre a beszélgetésben. A diskurzus hangulatát jól mutatják a legnépszerűbb hashtageket és a leggyakrabban használt emojikat összesítő felhők.

A Z generáció a leghangosabb

A Willow projekt megállításáért online petíció is indult, amit mostanáig már közel 4,5 millióan írtak alá a change.org-on. „Szeretném, ha olyan életem lehetne, amiben van családom és gyerekeim. 16 éves vagyok, és elképesztő, hogy attól kell tartanom, lesz-e tiszta vizem és jó időjárási körülményeim a túléléshez” – olvasható a petícióhoz írt legnépszerűbb hozzászólásban a weboldalon.

A komment meglepően jól rávilágít az üggyel kapcsolatban tapasztalható érzékenység generációs különbségeire, a Willow projektről szóló online beszélgetésben magasan felülreprezentáltak a fiatalok. Az online tartalmak közel 90%-a 35 év alattiaktól, és több mint 47%-a 25 év alattiaktól származott, míg a 45 év felettiekkel már alig-alig rezonált a téma.

A nemek szerinti megoszlásban is felfedezhetők különbségek. Az online beszélgetésekben a nők vettek részt nagyobb arányban – a Willow projektet említő tartalmak közel 60%-a származott női szerzőtől.

Leveleket írtak, de telefonon is hívták a Fehér Házat

A generációs különbségekből is fakadhat, hogy az online tiltakozás fő platformjává a TikTok vált. A felületen megjelenő, a Willow projekttel foglalkozó rövid videók nagyjából két csoportra bonthatók: valamilyen tiltakozási formára felhívó (mobilizáló) és/vagy edukatív, illetve a felhasználó személyes félelmeit/csalódottságát kifejező tartalom. A tiktokkerek pedig bőven gyártottak tartalmat a témában, ami a számok alapján sikeresen meg is találta a közönségét, hiszen csak a #willowproject hashtaggel ellátott videók önmagukban közel 520 millió megtekintést generáltak.

A TikTok felhasználók nem álltak meg a petícióknál. A fiatalok az aláírásgyűjtések támogatásán túl a legkülönfélébb tiltakozási módokhoz nyúltak, amit természetesen meg is osztottak a platformon, és buzdították is egymást a részvételre.

A kiábrándultság túlnőtt a projekten

A videók jelentős része azonban semmilyen cselekvésre nem buzdított, sőt sok esetben információkat sem tartalmazott, csak a konkrét tartalomgyártó személyes érzéseiről szólt. Az ilyen videók készítői pedig határozottan nem vették félvállról az ügyet, hanem a saját jövőjük elvesztéseként vagy akár az egész emberiség végeként élték meg projekt létrejöttét.

A többnyire fiatalokból álló felhasználók csalódottsága túlmutatott az ügyön. A beruházás kapcsán sokan arról számoltak be, hogy elvesztették a bizalmukat a kormányzatban, megingott a nemzeti büszkeségük, megkérdőjeleződött bennük a hitük a döntéshozatali rendszerben vagy megtört az idősebb generációkba vetett hitük. Egy kommentelő például így írt a témában: A felnőttek azt mondják, túl sokat lógunk a telefonunkon, de csak így tudunk elmenekülni a világ elől, amit számunkra kreáltak.”

Magyarországon főleg a jobboldali sajtó foglalkozott a témával

A magyar nyelvű online térben viszonylag alacsony figyelmet kapott a téma, a vizsgált időszakban 177 megjelenést regisztráltunk, amely alig váltott ki felhasználói interakciót. Csatornamegoszlás tekintetében itthon is a Twitteren jelent meg a legtöbb beszélgetés, népszerű volt még a Reddit is. A hozzászólók elsősorban a petíció aláírására buzdítják társaikat Twitteren.

Érdekes, hogy a szerkesztett online sajtóban, valamint a blogokon marginális maradt a téma és elsősorban szakportálokon, valamint jobboldali médiumokon volt jelen többnyire aktuálpolitikai kontextusban. A baloldali és független sajtó Willow projektre irányuló csendjét az érdeklődő felhasználók maguk is kiemelték, külön Reddit topicot szenteltek annak, hogy milyen torzulások jellemzik a magyar tájékoztatást. A magyar kommentelők narratívái is elsősorban a bolygó jövőjének fenyegetését, a kampányígéretek megszegését, valamint a geo- és gazdaságpolitika kritizálását helyezik előtérbe.

Fotó: CNN

A kutatás eredményei szerint a legismertebbnek a Cetirizin és az Allergodil bizonyult, de a netezők szintén sokszor említették a Loratadint, a Zyrtecet és a Lordestint is.

A különböző készítmények megítélését számos tényező befolyásolta. A netezők nagy része már különféle gyógyszereket kipróbált már, sőt sokan rendszeresen váltogatják is őket. A „jó allergia gyógyszerrel” kapcsolatban a legtöbbször emlegetett tulajdonság a hatásosság volt, vagyis az, hogy az, hogy a használat mellett az allergiás tünetek teljesen megszűnnek. Szintén sokszor merült fel, hogy a megoldás hosszútávon is működjön, ne álmosítson, valamint az ára is kedvező legyen.

A klasszikus álmosító a Zyrtec, a Loratadin az olcsó Claritine

A diskurzusban legtöbbször felmerülő Zyrtecről az az általános kép, hogy kifejezetten hatásos a tünetek ellen, viszont sokan panaszkodtak arra, hogy nagyon elálmosította őket. Ezzel szemben a Lordestinnel kapcsolatban a többség úgy nyilatkozott, hogy nem volt elég erős. Sokan használják viszont orrsprayvel (főleg Allergodillel) kombinálva, amivel együtt többnyire elégedettek.

Az Allergodilt a Lordestinen kívül a Loratadinnal is szívesen kombinálják a felhasználók. Érdekesség, hogy az egyébként allergiás tünetek kezelésére használható orrsprayt a Covid kapcsán is sokat emlegették, mivel többen is a vírus elleni védekezés egyik módjaként próbálták alkalmazni. A Loratadin szintén gyakran jelenik meg a Claritine kedvezőbb árú verziójaként, ugyanakkor sokan kifogásolják, hogy a készítmény nem igazán korszerű. A legmodernebb készítménynek a Certizint tartják a netezők, ezzel a gyógyszerrel szemben az egyetlen felmerülő probléma a hozzászokás veszélye volt.

Alternatív megoldások, melyek gyógyszerek mellett is segítségünkre lehetnek

Ha allergiáról van szó, a gyógyszerek játsszák a központi szerepet, azonban több olyan alternatív módszerről is szó esett a felhasználók között, melyek segíthetnek enyhíteni az allergiás tüneteket. Ilyen például a sóterápia, amely segíti a légutak kitisztulását. Nem jelent ugyan teljes megoldást, de a felsőlégúti betegségben szenvedők mellett az allergiások számára is megkönnyebbülést hozhat egy sóbarlangi látogatás. Szintén a só pozitív hatásaihoz kötődnek a különböző tengervizes orrspray-k és sóoldatos orrmosók is.

Többen említették a maszkviselést is, mint segítséget, ha allergiaszezonban utcára kell menniük. Bár eredetileg a Covid hozta magával a kültéri maszkviselést, több allergiától szenvedő netező számolt be róla, hogy allergiaszezonban bizony mindenhova maszkban jár, megúszva ezzel az állandó tüsszögést és orrfolyást. A maszk mellett sokat segíthet még továbbá a gyakori arc- és hajmosás is, illetve egy otthonra beszerzett légtisztító berendezés.

Alternatív megoldásként felmerült még az immunterápia is, de ennek eredményességéről a felhasználók véleménye erőteljesen megoszlott.

Szezonálisan beszélünk a legtöbbet az allergiáról

Az allergiákkal kapcsolatban az elmúlt két év során több mint 18 ezer online tartalom keletkezett, amelyekre több mint 62 ezer felhasználó reakció érkezett. A megjelenések trendjén jól láthatóan szezonálisan ugranak meg az allergiával kapcsolatos tartalmak – általában a tavasz közeledtével és a nyár végi időszakokban. 2022 januárjában egy éles kiugrás látható a trendben, melyet az önkormányzatok által berendelt EpiPen injekciókról szóló hírek generáltak, miután egy kisdiák allergiás reakcióban meghalt.

A megjelenések eloszlását tekintve tehát főként a hírportálok és blogok felületein olvashatók allergiát érintő cikkek, bejegyzések és információk, míg a netezők leginkább a fórumok, a Facebook és a Twitter felületein nyilvánultak meg. A fórumokban külön topikokban beszélték ki tapasztalataikat és adtak tanácsot egymásnak, a Facebookon a megjelenő hírekhez fűzték hozzá gondolataikat, a Twitteren pedig aktuális, allergiát érintő gondolataikról mikroblogoltak.

Fotó: Brittany Colette/unsplash.com

Korának kultikus figuráját, aki a mai napig a legismertebb költő Magyarországon, nem csak itthon, hanem a világ más tájain is sokat emlegették az Ynsight Research kutatása szerint az elmúlt egy hétben.

Összesen harminc országban találtak említést a költőről, a világ négy különböző földrészén: Európán kívül Amerikában, Ázsiában, sőt még Afrikában is beszéltek róla ebben az időszakban.

Ha az országok listáját nézzük, akkor értelemszerűen Magyarország áll az első helyen (2200), ezt követi Románia (127) és az USA (111). Érdekesség, hogy Marokkó is felkerült a tízes toplistára egyetlen afrikai országként.

További izgalmas adat, hogy a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtti héten, Ausztriában épp annyiszor említették (4) a forradalom jelképévé vált és az osztrák fennhatóság ellen lázadó költőt, mint Indonéziában, de szóba került Petőfi Sándor neve Iránban, Kolumbiában és a Dominikai Köztársaságban is.

Fotó: petofi200.hu

Az Ynsight Research legfrissebb kutatása szerint az online térben a legtöbbet a mindössze három hazai üzlettel rendelkező IKEA-t említették (8074) az elmúlt hat hónapban a bútoráruházak közül. A második helyen a JYSK áll (1 209), harmadikon, csupán 209 említéssel az XXXLutz. A szintén az XXXLutz anyavállalathoz tartozó Mömax és Möbelix bútoráruházakról elenyésző diskurzus alakult ki online, és a kizárólag magyar bútorokat forgalmazó RS Bútor sem népszerű a magyar netezők között.

A bútorcégekről és azok termékeiről folyó online diskurzusok aránya jól tükrözi a vállalatok nettó árbevételének alakulását az elmúlt időszakban. Míg az IKEA 110 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2021-es évet a ceginformacio.hu szerint, addig a JYSK-nek 57 milliárd, az XXXLutz-nak 22 milliárd forint volt a nettó árbevétele a legfrissebb adatok alapján.

Habár az Ynsight Research vizsgálatába a különböző, csak online létező cégek is beleestek (pl.: Favi.hu, Bútor1), ezek említései csak minimális mértékben voltak jelen az adatban. A bútor-webshopok feltörése tehát még várat magára, bár a kicsiknek nehéz dolguk van, hiszen a nagy áruházláncok is bevezették már az online vásárlás lehetőségét.

Személyesen vagy online?

A három legtöbbet említett áruházlánc esetében inkább a személyes látogatásról számoltak be a netezők, mint a webshopos rendelésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem szeretnek online bútort rendelni, inkább arra erősít rá, hogy a személyes látogatás varázsa még mindig erősebb a számukra, a magyar vásárlók ugyanis szeretnek csellengeni a nagy bútorláncok kiállítóterében és a piactereken nézelődni.

Ugyanakkor a kutatás szerint az is gyakori, hogy először kinézik személyesen a megvásárolni kívánt bútort, majd online megrendelik, ezzel elkerülve a cipekedést és a sorban állást. A webshopok népszerűségéhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a YouTube-on található, úgynevezett „haul” videók is, amelyekben a lakberendezési áruházakból rendelt szerzeményeket mutatják be.

A webshopos vásárlások említései részben tükrözik azt, hogy a cégek miként fektettek be az elmúlt években az online értékesítés fejlesztésébe. Az IKEA a pandémiára reagálva már 2021-ben a teljes értékesítés 19,3 százalékát bonyolította a webáruházon keresztül a nyilvánosan elérhető adatok szerint, ami 6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A JYSK esetében pedig a vásárlások több mint 10 százalékát tette ki az online rendelés 2021-22-ben. Az XXXLutz online fejlesztéseiről nem érhető el nyilvános adat.

Fotó: Alexandra Gorn/unsplash.com

A Netflix ugyan mindig feldobja az aktuális népszerűségi listát, de előfordul, hogy a hátunk közepére sem kívánjuk azt, amiért mások megőrülnek. Minden idők világszerte legnézettebb öt sorozata sorrendben a Netflixen: a Squid Game, a Stranger Things, a Wednesday, a Jeffrey Dahmer sztori és a Nagy pénzrablás. Az Ynsight Research kutatócsapata utánajárt a neten fellelhető véleményeket elemezve, vajon a hazai nézők hogyan reagáltak a TOP 5-ösre.

A Wednesday lett az abszolút közönségkedvenc

„A megjelenések trendjén látható, hogy az elmúlt másfél évben a magyarok előszeretettel beszélgettek kedvenc Netflix-sorozataikról a neten” – emelte ki Csiby Fruzsina, az Ynsight közösségi médiaszakértője, a kutatás vezetője. A szakember szerint a legnépszerűbb hazai streaming platform TOP 5 sorozatát rengetegszer, közel 21 ezer alkalommal emlegették itthon.

„A megjelenések hangulatát és a kommentek számát tekintve is a Wendesday lett itthon a legnépszerűbb sorozat, hiába végzett világszerte a 3-dik helyen” – fejtette ki Csiby Fruzsina.

A szériát ráadásul nem csak kibeszélték a felhasználók, hanem egyenesen ráálltak a Wednesday Addams-es tartalmak gyártására. Jenna Ortega ikonikus táncából TikTok trend lett, valamint a rajongók sorra készítettek magukról „Addams family vibes” típusú tartalmakat.

A nagy pénzrablás és a Squid Game megosztotta a magyar nézőket

Érdekesség azonban, hogy a világszinten TOP 1-es Squid Game itthon a negyedik helyre szorult, A nagy pénzrablás viszont harmadik helyezettként összességében jobban teljesített, mint a világranglistán. Ez utóbbi esetében élénk beszélgetés alakult ki a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom kampánya idején, amikor tavaly márciusban a sorozatból jól ismert maszkot és piros pulcsit viselő alakok jelentek meg az ország különböző pontjain, a pártot hirdetve. „Nálunk Szegeden is voltak, először azt hittem szektások de aztán rájöttem hogy nem teljesen” – mondta az egyik kommentelő.

A Squid Game esetében gyakran felmerült az örök kérdés: a fiatal generáció nézheti-e? Nos, erre a netezők nagy összhangban állították: „Nekem nem igazán volt tiltva [ilyesmi a] gyerekkoromban, aztán mégse lettem sorozatgyilkos.”

Ha sorozatokról van szó, akkor itthon is jelentős a Twitter

Bár itthon általában a Facebook tölti be az elsőszámú közösségi média szerepét, a felhasználók ott leginkább a már megjelent hírekre szoktak reagálni. A Netflix öt legnépszerűbb sorozatáról viszont a Twitter felületén zajlott leginkább a diskurzus. A második legtöbb megjelenést a különböző hírportálok és filmes blogok felületein jelentek meg. A legnépszerűbb tartalmak főleg a Nyerd meg az életed (Squid Game) sorozathoz kapcsolódtak, amelyekben a vloggerek saját vetélkedőt rendeztek ennek mintájára, vagy pedig Minecraftban alkották újra a látottakat.

A kutatás az öt legnézettebb Netflix sorozat hazai megjelenésének intervallumát, a 2021. szeptember 3-tól 2022. december 31-ig terjedő időszakot vizsgálta.

Fotó: Netflix

A Covid-19 megjelenésével nagyot változtak a bevásárlási szokásaink. A gyakran változó korlátozások és a kevesebb közösségi programlehetőség miatt a szokásosnál jóval nagyobb szerepet kapott a boltba járás. Vagy a nem járás, hiszen az utóbbi pár évben egyre gyakoribbá vált az élelmiszerek kapcsán is, hogy a vásárlók az online tér felé orientálódnak. Ma már szinte alapvetőnek tűnik, hogy otthonról is megrendelhetjük a vasárnapi ebéd hozzávalóit, azonban a kényelem mellett 2022-ben két másik szempont, mégpedig a termékek ára és elérhetősége a korábbinál is meghatározóbbá vált.

A felgyorsult inflációs környezetben a vásárlók egyre nagyobb figyelmet fordítottak arra, hogy melyik boltban milyen áron lehet éppen megvenni kedvenc ételeiket, valamint az is állandó téma lett, hogy a hatósági áras termékekhez hol lehet éppen hozzájutni. Az élelmiszervásárlásra irányuló növekvő figyelmet mutatja a témával kapcsolatos diskurzus hatalmas mennyisége is, hiszen míg 2021-ben szintén nagy számban, 886 ezer alkalommal beszéltek a magyarok a bevásárlásról, addig 2022-ben már 1 142 029 esetben emlegették az élelmiszerláncokat.

Ahogy a korábbi három évben, 2022-ben is a Lidl volt a közönségkedvenc az említések alapján. A bolt nem csak megtartotta népszerűségét, hanem növelte is, hiszen a tavalyi 22%-hoz képest, idén már a beszélgetések közel 30%-ában emlegették a hazai felhasználók. Míg a korábban is második helyen szereplő Coop képes volt megtartani a helyezését, a 2021-es bronzérmes SPAR helyét az ALDI vette át a tavalyi évben. A többi üzletlánc említéseiben nem volt jelentős változás, egyedül a Reál esetében volt nagyobb átrendeződés, hiszen míg 2021-ben a beszélgetés 14%-a foglalkozott az áruházzal, addig tavaly mindössze 5%-ot tudhatott magáénak.

Továbbra is az Auchant követik a legtöbben, de a Penny követőtábora is hatalmasat nőtt

Az egyes üzletláncok követőtábora 2021-hez képest tavaly minimális mértékben változott. A legtöbb követővel továbbra is az Auchan Facebook-oldala rendelkezik. A második és harmadik helyen az előző évekhez hasonlóan a Lidl és a SPAR Facebook-oldalai állnak. Habár a SPAR követőtábora csak nagyon minimális mértékben növekedett (0,15%-kal), a többi áruházlánc így sem tudta utolérni a platformon.

Bár mindegyik üzletlánc követőtábora gyarapodott 2022-ben, a SPAR és a Tesco esetében a növekedés minimális volt. A tavalyi évben a legnagyobb követőszám növekedést a Penny Market érte el Facebookon, míg a 2021-es győztes, a Reál az ötödik helyre szorult vissza. A korábbi dobogósok, a Coop és a Lidl továbbra is a TOP 3-ban van az áruházláncok követőtáborainak rangsorában.

A magyarok imádják a nyereményjátékokat, de ha posztolásról van szó, „a kevesebb néha több”

A múlt évben továbbra is a Lidl és a Coop áruházláncok Facebook-oldalai álltak az élen a felhasználói interakciók terén, a korábbi harmadik helyezett Spar helyét azonban az ALDI vette át. A hipermarketek ismét a sor végén állnak a METRO nagykereskedelmi üzletlánccal együtt. 2022 legnagyobb visszaesését (akárcsak 2021-ben) az Auchan produkálta. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatott az is, hogy az Auchan oldalának aktivitása a tavalyi évben nagyjából a felére csökkent.

2022-ben a követői interakciók mindegyik üzletlánc oldalán csökkentek. A 2021-ben kiugró pozitív változást elérő Penny Market a tavalyi évben a második legnagyobb negatív visszaeső: az oldal ugyan 41%-kal több tartalmat tett közzé tavaly, mint az azt megelőző évben, az interakciók száma mégis 75%-kal csökkent. Akárcsak a többi oldal esetében, a Penny Marketnél is a nyereményjátékok bizonyultak a legnépszerűbbek, azonban a heti ajánlatok és az egyes termékeket népszerűsítő tartalmak úgy tűnik nem rezonáltak túl jól a követőkkel. A harmadik legnagyobb visszaesés a korábban szintén nagymértékű emelkedést mutató Reál üzletlánc oldalán tapasztalható. Ennek hátterében az oldal saját aktivitásának jelentős visszaesése állhat, ugyanis 2022-ben 45%-kal kevesebb bejegyzést tett közzé az oldal, mint 2021-ben.

Az említésszámok alapján a Lidl, a kontextust is figyelve viszont az ALDI a kedvenc

A tavalyi év kedvenc üzletláncának az ALDI bizonyult, a bolt ezzel 2022 legnagyobb pozitív változását érte el. A második helyen a 2021-ben szintén ezüstérmes Reál szerepel, míg a korábbi győztes METRO áruház a harmadik helyre szorult vissza.

A 2021-ben harmadik helyen álló Coop a tavalyi évben már csak az ötödik helyen állhat a rangsorban a netezők viszonyulása alapján. Sokat javult ellenben a megítélése a korábban hatodik helyen álló Penny Marketnek, amely így a negyedik helyre juttatta a boltot. A SPAR üzletlánc mindössze egy helyet csúszott vissza a rangsorban, a Lidl viszont hármat – így a korábbi negyedikből hetedik lett. Az utolsó három helyezett továbbra is a Tesco, CBA/Príma és az Auchan maradtak, bár a Tesco 2021-hez képest 0,32 pontot javított megítélésén, amivel a második legnagyobb pozitív változást érte el a tavalyi évben. Nagyobb javulás látható a CBA/Príma üzletek esetében is, a korábbi eredményhez képest 0,22 ponttal javult a bolthálózat megítélése.

A magyar üzletláncok közül a Reál bizonyult a tavalyi év kedvencének a felhasználók körében, bár a 2021-es adatokhoz képest 0,03 pontot veszített népszerűségéből, míg a korábbi közönségkedvenc Coop 0,05 ponttal ért el kevesebbet 2022-ben. A Reál előretörése hátterében a nyereményjátékok népszerűsége állhat. Az oldal bár harmadannyi tartalmat tett csupán közzé, mint a Coop, ezek többsége azonban valamilyen nyereményjátékhoz kapcsolódott, így jobban megmozgatta a követőket.

Összességében elmondható, hogy továbbra is rengeteget, sőt egyre többet beszélünk az élelmiszerüzletekről. A tavalyi évben az infláció és annak hatásai határozták meg az online diskurzust. Míg a koronavírus-járvány idején a házhozszállítási lehetőségek nyomtak sokat a latba egy-egy üzletlánc megítélésénél, 2022-ben egyértelműen az árak és az egyes termékek elérhetősége volt a döntő.

Fotó: Marjan Blan | @marjanblan/unsplash.com

Az Ynsight Research netnográfiai kutatással vizsgálta, hogy milyen gyakorisággal és milyen kontextusban beszélgettek a felhasználók az utóbbi időszakban felkapott témává váló amerikai abortuszszabályozásról az interneten. A kutatás keretében elemzésre került a témát említő összes angol nyelvű nyilvános online tartalom, mint például tweetek, Facebook-bejegyzések, újságcikkek vagy fórumbeszélgetések.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1973-as, Roe kontra Wade ügyben hozott döntésének lehetséges hatályon kívül helyezésének híre hatalmas erővel robbant be az online nyilvánosságba. A hír pillanatok alatt bejárta az internetet: a tervezet kiszivárgásának napján több mint 288 ezer alkalommal említették az online térben. Az azóta eltelt idő alatt bár csökkent a megjelenések száma, a témával kapcsolatos diskurzus azonban így is elképesztő méretűre duzzadt, hiszen összesen 2,2 millió alkalommal hivatkoztak rá az interneten.

A témában megjelenő tartalmak generálta interakciók, azaz a lájkok, kommentek és megosztások a megjelenések trendjéhez hasonlóan oszlottak meg az elmúlt hetekben. A netezők részéről a legnagyobb mértékű bevonódást Legfelsőbb Bíróság döntésének kiszivárgását követően mértük, május 3-án. Ezen a napon a reakciók száma az egekbe szökött, jóval túllépve a szokványosnak egyáltalán nem mondható 3 milliós számot is. A legtöbb interakciót Pennsylvania állam kormányzója, Tom Wolf Twitter bejegyzése generálta, melyben a politikus biztosította a helyieket, hogy kormányzása alatt biztosan nem fogják betiltani az abortuszt az államban. Bejegyzését több mint 346 ezren kedvelték és/vagy osztották meg.

Szintén kiemelten nagy népszerűségre tett szert egy politikai influencer, JoJo From Jerz több mint 505 ezer interakciót generáló tweetje, amelyben így fogalmaz: „Alabamában a nemi erőszak miatt végzett abortuszt súlyosabban büntetik, mint a nemi erőszakot. Ez milyen el….ott?” Szintén sokak érdeklődését váltotta ki a korábban is említett Nancy Pelosi szentáldozástól való eltiltásáról szóló hír. Az erről szóló cikkek rendkívül nagy tömegeket értek el, a leginvolválóbb írás több mint 144 ezer felhasználót késztetett reakcióra. A texasi iskolai mészárláshoz kapcsolódó tweetek is sokak figyelmét keltették fel: Romy Reiner, író és színésznő tweetjét több mint 300 ezren lájkolták és/vagy osztották meg.

A témával kapcsolatban megjelenő online tartalmak szóhasználatából az alábbi képen látható kifejezések emelkedtek ki. Természetesen a központban az abortusz és a törvényhez kapcsolódó kifejezések álltak, mint döntés, szenátus, legális, támogatás, tilalom, gyerekek, védelem stb. A beszélgetésben konkrét esetek is előkerültek, így az abortuszjogokat szövetségi szinten garantáló határozat alapjául szolgáló Roe kontra Wade ügy is. A Texas államban május 24-én történt iskolai lövöldözés is gyakran kapcsolódott a témához a netezők posztjaiban, valamint az abortusz részlegesen vagy teljes kriminalizálását tervező államok nevei is gyakran kerültek említésre.

A TikTok-on zajló kommunikációt is áthatotta a téma. Korábban is volt már rá példa, hogy a platform egyes ügyek (pl. Black Lives Matter) kapcsán a különböző mozgalmak fontos eszközévé vált, ami nagyban köszönhető a közösségi oldal rendkívül érzékeny algoritmusának, amely rövid idő alatt nagy tömegek elérését teszi lehetővé a megosztók számára. Az Egyesült Államok abortuszszabályozásával foglalkozó tartalmak ezen a felületen is kimagasló érdeklődést generáltak: a #roevwade hashtaget használó videókat több mint 1,1 milliárd alkalommal, míg a #takeyourlawsoffmybody hashtaget használó tartalmakat közel 68 millió alkalommal tekintették meg.

A platformon folytatott diskurzusok alapvetően a trendekre, azaz olyan tartalomláncokra épülnek, amelyekben egy vagy több dolog (pl. a használt hanganyag, képi világ, téma, tevékenység stb.) közös. Ahogy a jelentősebb közéleti események kapcsán, így az abortuszbotrány esetében is generálódott konkrét TikTok-trend. A főleg fiatal nők által megosztott videókban „Take Your Laws Off My Body” (azaz „tartsd távol a törvényeid a testemről”) címszóval mesélnek el különböző történeteket, érvelve ezzel az abortuszhoz való jog mellett.

Fotó: Gayatri Malhotra/unsplash.com

A 2020-as év teljesen új helyzet elé állította a hazai élelmiszerkereskedelmet – rengeteg új szabállyal és problémával kellett megbirkózniuk az áruházláncoknak, a dolgozóknak és a vásárlóknak is. A rendkívüli körülmények pedig nem értek véget az új évvel: 2021-ben is akadtak bőven kihívások a pandémia tükrében. A 2021-es év elején a felhasználókat a részleges nyitás témája foglalkoztatta leginkább, illetve rengetegen panaszkodtak a tavasszal bevezetett négyzetméteralapú létszámkorlátozás okozta kellemetlenségekre is. Míg a 2020-as évet az olyan jelszavak uralták, mint a #maradjotthon és a #vigyázzunkegymásra, addig az online megnyilvánulásokból az szűrhető le, hogy a tavalyi évben egyre türelmetlenebbé váltak a vásárlók, egyre gyakrabban fogalmazták meg az igényeiket a „normalitáshoz” való visszatérésre.

Bár a tavalyi évben is rengeteget nyilvánultunk meg online az üzletekről a koronavírussal kapcsolatban, akadtak rendkívül pozitív megítélésű kezdeményezések és humoros hangulatú diskurzusokat generáló ügyek is. Ilyen volt az Auchan Valentin-napi kezdeményezése, vagyis a pártalálást segítő „szinglikosarak” bevezetése vagy a karácsonyi ünnepek alatt a ponytakváriumban csobbanó férfi története is.

Az év végén az élelmiszerboltokkal kapcsolatos beszélgetés fókusza hosszú idő óta előszőr elterelődött a járvánnyal kapcsolatos témákról, helyette az ún. „beszolgáltatási törvény”, azaz a nagy külföldi áruházláncok lejáratközeli termékeinek állami tulajdonba vétele foglalkoztatta leginkább a netezőket.

Továbbra is rengeteget beszélünk az üzletláncokról

A járvány hatására 2020-ban hatalmasat nőtt az élelmiszerboltokról szóló online diskurzus mérete, ami a 2021-es évben is megmaradt: tavaly 886 ezer alkalommal kerültek említésre a legnépszerűbb üzletek. Az említések magas száma leginkább annak köszönhető, hogy a koronavírus miatt a legtöbb üzletlánc már aktívan használja a közösségi médiát, de sok cikk is foglalkozott az üzleteket érintő jogszabályi változásokkal és a rendkívüli helyzetben adódó nehézségekkel, valamint rengeteg netező is nyilvánított véleményt a szolgáltatásokról.

A legtöbbet továbbra is a Lidl, Coop, Spar hármasról beszéltek a felhasználók. Az internetes vásárlás egyre nagyobb teret hódít az élelmiszerkereskedelem területén, az adatokból azonban jól látszik, hogy a felhasználók jelentős része továbbra is ragaszkodik a hagyományos bevásárlási szokásokhoz, hiszen a legtöbbször megjelent áruházlánc továbbra is a házhozszállítással egyelőre még nem rendelkező Lidl. A legtöbb élelmiszerlánc azonban igyekezett reagálni az újfajta igényekre, így többen is bevezették a termékkiszállítás funkciót.

A 2020-ban kezdődő tendencia idén is megmaradt: lényegesen többet beszéltek a felhasználók a Reálról, az Aldiról és a Penny Marketről, miközben vannak üzletláncok, amelyeket évről-évre egyre kevésbé foglalkoztatják a netezőket. A három évvel még viszonylag releváns említésszámmal rendelkező Metro már alig jelenik meg a beszélgetésekben, míg a Tesco, az Auchan és a tavalyi évben már a CBA/Príma is egyre kevésbé érdekelte a vásárlókat. A Lidl, a Coop és a Spar továbbra is a netezőket figyelmét leginkább felkeltő áruházak, de egyre nagyobb konkurenciát jelenthet számukra a következő időszakban a Reál, a Penny Market és az Aldi térnyerése.

Az áruházláncok online jelenléte – hogy alakult a követők száma?

Az egyes üzletláncok követői száma az előzőleg vizsgált időszakhoz képest 2021-ben kisebb mértékben változott. A legtöbb követővel továbbra is az Auchan, a Lidl és a Spar oldalai rendelkeznek. Az Auchan oldala továbbra is jóval nagyobb követőtáborral rendelkezik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az oldal bár magyar nyelvű tartalmakat közöl, nagyarányú nemzetközi követőbázissal is rendelkezik.

Ismét elmondható, hogy az üzletláncok többségénél nőttek a Facebook-követői számok, a felhasználók továbbra is egyre inkább érdeklődnek irántuk. A 2020-as évhez hasonlóan a Reál és a Coop 2021-ben is bekerült a TOP 3 legtöbb növekedést elérő üzletlánc közé, azonban a ranglétra korábbi harmadik szereplőjét, a Penny Marketet felváltotta a Lidl. A Penny követőtábora 2021-ben csupán 4%-kal szerzett több követőt. Szintén visszább esett a Metro teljesítménye – a korábban 4%-os emelkedés visszaesett 0,2%-ra.

Az előző időszakhoz képest pozitív változás történt a CBA/Príma láncok esetében – míg legutóbb ezen adatok csökkenést mutattak, 2021-ben az üzletláncok 4%-kal több követőt szereztek.  A Spar esetében szintén pozitív változásról számolhatunk be, azonban ez csupán minimális, 0,1%-os mértékben valósult meg.

Interakciók – melyik üzletláncokkal kommunikálunk leginkább?

Továbbra is a Lidl, Coop, Spar hármasával kommunikálnak a legtöbbet a felhasználók, a többi üzletlánc – legfőképp a hipermarketek – igencsak elmaradnak tőlük. 2021-ben a legnagyobb csökkenést az Auchan produkálta, közel 40%-os visszaeséssel. Habár az oldal aktivitása 20%-kal csökkent az előző évhez képest, valószínűleg a megosztott tartalmaik sem rezonáltak most kellőképpen a netezőkkel.

2021 legnagyobb mértékű pozitív ugrását a Penny Market érte el. Az oldal saját aktivitása ugyan 15%-kal csökkent a 2020-as adatokhoz képest, azonban megosztott tartalmai most sokkal jobban rezonáltak követőivel. A legtöbb reakciót kiváltó tartalmaik szinte mindegyike nyereményjáték volt, ami vélhetően nagyban elősegítette az oldal népszerűségét.  Szintén a nyereményjátékok voltak a legnépszerűbb tartalmak a Reál üzletlánc oldalán is, ahol a követői reakciók száma ugyancsak megugrott a tavalyi évben, 46,7%-kal.

Népszerűség – kiket szerettünk a legjobban?

2021-ben a METRO bizonyult a netezők kedvenc üzletláncának, második helyre szorítva ezzel a tavalyi győztest, a Reált. A harmadik helyezett azonban továbbra is a Coop maradt. A Tesco és a CBA/Príma oldalai a tavalyi eredményekhez képest a lista végére szorultak, míg az Auchan továbbra is alulmaradt a többi bolthálózattal szemben. A 2020-ban második helyen végzett Lidl a negyedik helyre csúszott, a Spar a Penny és az Aldi megítélése ellenben pozitív irányba változott.

A 2021-es év legnagyobb mértékű változását a METRO üzletlánc tudhatja magáénak. A lista utolsó előtti helyéről az elsőre került, ezzel mintegy 0,93 pontos pozitív növekedést produkálva. Ezt a növekedést valószínűsíthetően a bolthálózat jótékonysági akciókban való részvételei, valamint a Facebookon megosztott tartalmaik segítették elő, melyek 2021-ben jobban rezonáltak a felhasználókkal.

Szintén sokat javított megítélésén az Auchan, amely bár a listán csak egy helyet javított, arányaiban mégis a második legnagyobb mértékű pozitív változást érte el.

A magyar üzletláncok közül a Coop maradt továbbra is a felhasználók kedvence. Megítélése a 2020-ban mért adatokhoz képest 0,36 ponttal javult, melyhez nagy mértékben hozzájárultak a hivatalos Facebook oldalán közzétett nyereményjátékok és nosztalgia posztok, melyek leginkább az idősebb korosztály számára felelevenített tárgyakról/ételekről szóltak.

Összességében elmondható, hogy a továbbra is sokat beszélünk az élelmiszerüzletekről, azonban a 2021-es évben leginkább az üzleteket érintő jogszabályi változások és a rendkívüli helyzetben adódó nehézségek, valamint netezői véleménynyilvánítások és a boltok saját kommunikációja uralta a diskurzust. Míg a koronavírus-járvány előző hullámai alatti általános elégedetlenség a vizsgált bolthálózatokra is kihatott, 2021-ben egy pozitív változás kezdődött el az ezen márkákhoz való viszonyulásban. Egyedül a Tesco veszített népszerűségéből a 2020-as adatokhoz képest.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az orosz-ukrán konfliktus sok szempontból állította váratlan helyzet elé az európai társadalmakat. Kevesen számítottak a modern diplomácia működése mellett ilyen súlyos fegyveres konfliktus kialakulására Európa területén, a közösségi média korában pedig az állampolgárok sosem tapasztalt módon voltak képesek hangot megdöbbenésüknek az interneten. A közösségi média forradalomként is emlegetett Arab tavasz során már tapasztalhattunk a mostanihoz hasonló állapotokat az online térben, azonban a platformok szerepe azóta jelentősen nőtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a közösségi média csatornákat nem csak a felhasználók használják információk továbbítására és információszerzésre, hanem a vezető politikusok és tisztségviselők is.

A háborúval kapcsolatosan rekord mennyiségű online diskurzust regisztráltak, mintegy 150,405,142 megjelenést és ehhez kapcsolódó ezerszeres interakciót a vizsgált elmúlt egy hétben. A közösségi média platformok közül a legtöbb tartalom a gyors helyzetjelentésekre alkalmas és a nemzetközi politikai és közéleti szereplők által leginkább preferált Twitteren jelent meg, összesen 141,780,220 nyilvános tweetet tettek közzé. Ebből 2,370,955 jelent meg Ukrajnában, míg 2,588,114 Oroszországban. Az arányok jól tükrözik, hogy az ukránok a közösségi média ezen csatornáját jobban használják – ezt jól mutatja az a tény is, hogy az egyik legnépszerűbb tweet Zelenszkij ukrán elnöké, amelyre 360,991 felhasználói reakció érkezett. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az oroszok saját közösségi média felülettel is rendelkeznek, amelynek a legutóbb közölt adatok szerint 66 milliónál több felhasználója van.

A közösségi média több szempontból tölt be kiemelten fontos szerepet az orosz-ukrán háború tekintetében. Egyrészt a hivatalos információtovábbítás egyik fő eszközévé vált a konfliktus kiéleződése óta, amely leginkább a gyors és nagy tömegek elérését biztosító jellegének köszönhető. A hivatalos politikai szereplők egymás közötti, de a nyilvánosságnak szánt üzenetei mellett szintén jelentős szerepet játszanak a közösségi platformok a félprofesszionális humanitárius szféra szerveződésében.

Míg az előbbi esetben az egyszerű felhasználók mindössze passzív befogadóként jelennek meg, addig az utóbbi időszakban jelentős szerveződésnek lehettünk tanúi a civil társadalom vonatkozásában is. Az Ukrajnával szomszédos országokat érintő humanitárius katasztrófa kezeléséért tett erőfeszítések gyors és hatékony eszközévé váltak a különböző közösségi média platformok. A magyarországi közösségi média használat Facebook-dominált jellege miatt Magyarországon leginkább Facebook-csoportok alakulásában figyelhető meg jelenség. Az Ukrajnából érkező menekültek megsegítésére rendkívüli gyorsasággal létrehozott csoportokban az egyszerű állampolgárok a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal és vállalkozásokkal együttműködve igyekeznek a segítségnyújtás részleteinek megszervezésében. A megmozdulás méretét mutatja, hogy az egyik legnagyobb Facebook-csoport már közel 100 ezer tagot számlál mindössze néhány nap leforgása alatt.

A közösségi média ugyanakkor platformot biztosít az események dokumentálására, valamint a felhasználók, az állampolgárok véleményének megosztására is. Míg a Facebook bár hazai vonatkozásban továbbra is jelentős platform a témában, nemzetközi szempontból a diskurzus leginkább a Twitteren jelentős. Bár itt is fontos szerepet játszanak a mémek, az itteni kommunikáció jóval komolyabb és a megszokott politikával kapcsolatos online kommunikációhoz hasonló hangvételű, mint amit a TikTok-on tapasztalhatunk. A rövid zenés-táncos videók megosztására létrejött, azóta azonban átformálódóban lévő alkalmazást az utóbbi napokban elöntötték az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatos tartalmak.

A TikTokon megjelenő videók egy része a hagyományos médiaportálok csatornáiról származnak, akik általában politikusok nyilatkozatainak, riportereik bejelentkezéseinek rövid részleteit vagy televízióból származó képsorokat osztanak meg. A videók többsége azonban az egyszerű felhasználóktól származik, akik a platform működésének megfelelő módon, trendek keretében reagálnak az eseményekre.

Ezek közül az egyik legjelentősebb trend a Harmadik Világháborút jósoló, az emiatti kötelező katonai szolgálat gondolatával foglalkozó videók sora. Az ilyen videók többsége humorosnak szánt formában mutatja be, hogy az adott személy hogyan kerülné el a besorozást, illetve hogy a TikTok felhasználói táborát domináló Z Generáció hogyan viselkedne a harctéren. Szintén ide sorolhatók a nők egyenjogúságával, valamint az ő esetleges besorozásukra reflektáló videók.

Szintén rengeteg videó készült, amelyek Volodimir Zelenszkijt méltatják, illetve Vlagyimir Putyinból csinálnak viccet.

Az Ukrajnával kapcsolatos tiktokos tartalmak egyik szimbolikus eleme lett egy videókban használatos hang, Tom Odell – Another Love című zenéjének egy részlete is. A zene felhasználásával elképesztő mennyiségű felhasználó osztott meg olyan tartalmat, amelyekben „Az én otthonom, az én Ukrajnám” címszavak alatt mutatják be saját, a háború előtti békés Ukrajnával kapcsolatos érzéseiket.

Tavaly év végén a Pénzcentrum kutatása arra kereste a választ, hogy olvasói körében 2019-ben melyik FMCG üzletlánc volt a legnépszerűbb. Megjelent cikkükben összesítették a 86 ezer szavazatukat, és kiderítették, hogy adataik alapján a Lidl toronymagasan verte versenytársait. A szavazók 36,4%-a nevezte kedvencének, míg a szintén dobogós Spar/Interspar, valamint az Aldi, 15,52 és 15,32 százalékkal meg sem közelítette ezt a népszerűséget. A kutatás részleteit bemutató cikk itt érhető el.

Az Ynsight Research és a Silberstein & Partners kutatócsapata a meglepő eredmények által inspirálva, arra vállalkozott, hogy a kérdést egy más típusú módszertan, a netnográfia alkalmazásával is körbejárja. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy milyen volt az üzletláncoknak a közösségi média lenyomata, az online térben megjelenő vélemények alapján, melyik a magyarok 2019-es kedvence. A két kutatás eredményének összehasonlításából jól látható különbségek mutatkoznak meg preferenciákban, azonban vannak hasonló tendenciák is. Míg a netnográfiát alkalmazó vizsgálat rávilágít az érzelmek és megnyilvánulások mögött meghúzódó motivációkra, addig a szavazás, pedig egy tudatosabb sorrend felállítására készteti az aktív válaszadókat.

A netezők rengeteget beszélnek az egyes áruházláncokról

Adatunk volt bőven, hiszen 2019 során közel 700 ezer bejegyzés és komment foglalkozott az egyes márkákkal. Ezekre pedig további 2,8 millió like, komment és megosztás érkezett.

Nem csak sokat beszélnek róluk, de rengeteg követőjük figyeli oldalukat

Nagy különbségeket regisztrálunk az egyes üzletláncok követőinek számában. A követők dimenziójában a Lidl, Spar és Tesco a legnépszerűbb oldalak. Bár elsőre azt tapasztalhatjuk, hogy az Auchan erősen elhúz a versenytársak előtt, azonban, ha jobban megvizsgáljuk ez tulajdonképpen csak látszat. Az Auchan ugyanis az egyetlen olyan oldal, amelynek bár van magyar nyelvű tartalmakat közöl itthon, mégis a követői bázisa nemzetközi, így az kivételként kell kezelni. A CBA és a Príma áruházak külön oldallal rendelkeznek, de az eredeti kutatással való összehasonlítás kedvéért az adatokat összevontuk.

A követők magas száma azonban nem minden esetben jelenti a magas aktivitást. Meglepően a Coop követői jóval aktívabbak, mint amit az amúgy jóval népszerűbb láncok esetében rögzítettünk.

Kik a kedvencek?

A rangsorunkat ún. szentiment analízissel állítottuk fel, amely során egy összehasonlításra alkalmas érzelmi viszonyulás indikátort számoltunk, amely mutatja a pozitív és negatív megjelenések arányát. Így a népszerűségről nem csupán a megjelenésszám súlya döntött. A netezők vélemény-nyilvánításai alapján a következő rangsort állíthatjuk fel:

A fenti ábrából láthatjuk, hogy nem egyértelmű a kapcsolat a követők száma és aktivitása, a volumen és a népszerűség között.

Azt is láthatjuk, hogy az online térben némileg más preferenciák jelennek meg, mint a szavazásra építő lista esetében. Az adatokat vizsgálva a kommentelők vélemény-nyilvánítás motivációiba is betekinthetünk. Esetünkben a Reál elsősorban az akciói és nyereményjátékai miatt került be a kedvencek közé. Az Aldi esetében a jó minőségű termékek kerülnek fókuszba a Lidl pénztárcakímélő akcióival szemben. Mindkét áruházlánc esetében pozitív kontextusban jelenik meg a műanyagmentességre való 2019-es törekvés, valamint a jónak ítélt karrierlehetőségek.  A CBA / Príma lemaradása, negatívabb megítélése pedig a bejegyzések átpolitizált kontextusának köszönhető.

A cikk szerzői: Bauer Zsófia, Ynsight Research és Mezei Márk, Silberstein & Partners