A balatoni turisták egyre okosabbak, a szolgáltatók azonban sok esetben még kőkorszaki eszközökkel próbálják ide csalogatni a turistákat. Erre az ellentétre próbálja felhívni a figyelmet az idei Utazás+ Nemzetközi Turisztikai Kiállítás néhány programja is, amelyek az okos turizmus lehetőségeit állítják középpontba. Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint az okos turizmus kérdésével nemcsak azoknak érdemes foglalkozni, akik nyáron a Balatonra szeretnének jönni, hanem azoknak is, akik inspirálódni akarnak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne vállalkozásukat XXI. századivá tenni annak érdekében, hogy nagyobb bevételekre tegyenek szert. A kérdéssel mindenkinek ajánlott foglalkozni, főként azoknak, akik több lángost, fagylaltot, vagy akár belépőjegyet akarnak eladni a régióban. Az ilyen események látogatása „kötelező” volna minden önkormányzati döntéshozónak is, akik a turizmusért felelnek egy-egy településen – fűzte hozzá.

Sokan persze azért nem jönnek el egy ilyen eseményre, mert idegenkednek minden olyan megoldástól, amelyekben számok, adatok, statisztikák dominálnak. Mindez persze csak addig lehet alibi a tétlenségben, míg más, az újdonságokra fogékony desztinációk oly mértékben elhúznak mellettünk, hogy valóban kőkorszakinak tűnik majd a régió kínálata. – fogalmaznak a közleményben, előrevetítve: ha a jövőben ilyen lesz a Balaton, sokan elpártolhatnak attól, hogy itt pihenjenek. Főként a fiatalabbak érdeklődése csökkenhet.

Az Y-generáció még csak-csak elfogadja, ha egy régióban kőkörszakiak a technológiai lehetőségek. A fiatalabb generációk, mint a Z-nemzedék (1995 és 2012 között születettek ) már kritikusan viszonyulnak az ilyen szolgáltatások felé. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy az alfa-generáció (2013 és a 2020 között született) tagjai már nem is tudják majd értelmezni a régimódi megoldásokat és el fogják várni a modern, digitális szolgáltatásokat. Éppen ezért a Balatonnak sürgősen fel kell zárkóznia a legújabb trendekhez és okos turisztikai megoldásokat kell bevezetnie. Ez nem csupán a vendégek elégedettségét növeli, hanem a régió versenyképességét is javítja, biztosítva a Balaton hosszú távú sikerét a turizmus piacán – állapították meg.

Éskovács Péter, a szervezet PR- tanácsadója szerint szerencsére sok jó példa van már arra, hogyan is lehet kiszolgálni azoknak az „okos turistáknak” az igényeit, akik nem idegenkednek a modern megoldásoktól. Az ilyen intelligens turisztikai technológiák nemcsak megkönnyítik, de olcsóbbá is tehetik az utazás előkészítését azoknak, akik már használják a XXI. század technológiáit.
A legjobb példa a BalatonBike rendszere, ahol az okostelefonunk segítségével útvonalakat tervezhetünk, de arra is van mód, hogy házhoz rendeljük egy kerékpárt, vagy esetleg megnézzük, milyen éttermek vannak nyitva a régióban. Rengeteg szállodai foglalórendszer, autókölcsönzést, színházi jegyvásárlást és sok más utazási szolgáltatást támogató platform is létezik, amelynek segítségével a legjobb áron vásárolhatnak a turisták.

Azok a szolgáltatók, akik ezeken jelen vannak, jóval több vendéget érhetnek el, mint azok, akik abban bíznak, hogy elegendő az, ha a helyi kultúrház honlapjára teszik fel rendezvényeikkel kapcsolatos ajánlataikat. Fekete Tamás szerint azok, akik nem foglalkoznak az említett okos megoldásokkal, azok még az ingyenes digitális platformok területén is idegenül mozognak. Ők azok, akik még az ingyenes Google cégprofiljukat sem gondozzák rendesen, pedig ennek optimalizálásával jobb pozícióba kerülhetnének a keresőkben és a térképeken, ami akár bevételeket is hozhatna – jelentette ki.

A szövetség vezetője szerint az adatvezérelt okos megoldások alkalmazása nemcsak a turisták számára előnyös, hanem a balatoni települések és vállalkozások számára is. Ezek a technológiák segíthetnek a hatékonyság növelésében, a költségek csökkentésében.

Jó példa erre Dubrovnik idegenforgalmi központja, amely például átláthatóságot nyújt a vállalkozók számára azzal kapcsolatban, hány ember tartózkodik a városban. Itt figyelik a látogatók áramlását is. A városi hivatal ezzel kapcsolatos információi alapján intelligensebb és megalapozottabb döntéseket hozhatnak a helyi éttermek, szobakiadók, hajós társaságok is. Másik kiváló példa Valencia városa, ahol az úgynevezett Turizmus Intelligencia Rendszert működtetik, amelynek keretén belül a település részletes betekintést enged a város turizmus iparának ajánlataiba. A TIR folyamatosan frissül, a partnereknek és az érdekelteknek egyaránt lehetőségük nyílik arra, hogy hatékonyabbá tegyék a rendszereiket és a rájuk vonatkozó adatok alapján felkészülhessenek az esetleges forgalmi változásokra.

A valenciai rendszerhez hasonló megoldásokból még olyan előrejelzéseket is lehet prognosztizálni, amelyek segítik a vendéglátósokat abban, hogy a szállodai vagy az Airbnb-foglalások alapján megtervezzék azt, hány menüt kell lefőzniük, vagy kell e plusz személyzetet behívniuk egy-egy időszakban – fejtegették.

Az adatvezérelt turisztikai megoldások kiértékelésekor nem szabad kizárólag az informatikusokra hagyatkozni. Ők ugyan értenek az adatok gyűjtéséhez, tárolásához és elemzéséhez, de nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a mélyreható ismeretekkel, amelyek szükségesek az adatok kontextusba helyezéséhez és a megfelelő következtetések levonásához. Éppen ezért elengedhetetlen az együttműködés más szakemberekkel.

Fontos, hogy az adatokat mindig egyeztessék turisztikai szakértőkkel, hiszen ők ismerik az utazási trendeket, a látogatói igényeket és a piaci dinamikát. Ők segíthetnek az adatok értelmezésében és a turisztikai termékek, szolgáltatások fejlesztésében is. Nagyon fontos, hogy marketing- és PR-szakemberekkel, újságírókkal is együtt dolgozzanak a települések. Ők azok a tanácsadók, akik segíthetnek az adatok alapján célzott marketingkampányok kidolgozásában, a turisztikai desztinációk népszerűsítésében. Van olyan desztináció, ahol szociológusokkal és pszichológusokkal is megvitatják az adatokat, ők azok, akik segíthetnek megérteni a látogatók viselkedését, motivációit és preferenciáit. Ezáltal jobban lehet személyre szabni a turisztikai élményeket.

Ma már elengedhetetlen az is, hogy hosszabb távon környezetvédelmi szakemberekkel is megvitassák az adatokat, nekik köszönhetően fenntarthatóbb turisztikai megoldások születhetnek a környezet védelmében – sorolták. Fekete Tamás szerint e felsorolás jól bizonyítja, hogy az intelligens technikai megoldásokon alapuló turizmus egyik pillére maga az adat, de a másik az együttműködés, a kooperáció. Szerinte a turizmusban nem az sikeres, aki az információt pusztán birtokolja, hanem az, aki megosztja azt és együttműködik másokkal.

Mindannyian tapasztaltuk, hogyan szabtak új kereteket az elmúlt évek történései a munkavégzésnek: a home office elterjedésével és a technológiai fejlődés révén elmosódtak a határok a munka és a magánélet között. Ezek a jelentős változások lehetővé tették többek között, hogy bárhonnan, bármikor dolgozhassunk, így a munka és a magánélet integrációja vált elsődlegessé. Az Y és Z generáció számára már nem az egyensúly, hanem a harmónia a cél, ahol a munka nem verseng a magánélettel, hanem annak szerves része.

A fiatalok számára különösen fontos, hogy bár rugalmas munkavégzésre, otthoni vagy egy kávézóból, akár tengerpartról is végezhető munkára vágynak, a vezetőik jelenlétét, támogatását, mentorálását is igénylik. Ez a kettős elvárás – a szabadság és a vezetői támogatás iránti vágy – komoly kihívás elé állítja a munkaadókat és a HR szakmát, hiszen a távoli munkavégzés mellett is szükség van a személyes jelenlét biztosítására.

Így az sem meglepő, hogy a fiatal munkavállalók számára az autonómia és a mentális jólét előbbre való, mint a klasszikus értelemben vett munkavállalás. Nem pozíciókban gondolkodnak, hanem szerepekben, amelyek természetesen illeszkednek az életükbe, és összekapcsolódnak a személyes céljaikkal.

A „munka-magánélet egyensúly” kifejezés kétpólusú világképet sugall, amelyben a munka és a magánélet folyamatosan versengenek az emberi figyelemért. Az új szemlélet ehelyett a „work-life integration” fogalmát hirdeti, ahol a két terület fluid módon egészíti ki egymást. A harmónia tehát nem azt feltételezi, hogy a munka és a magánélet szétválasztható, hanem hogy képesek összhangban működni.

Számtalan munkáltató felismerte ezeket a változásokat, és olyan munkakörnyezet kialakítására törekszik, amely lehetővé teszi a kollégák számára, hogy – bizonyos keretek között – saját igényeikhez szabva dolgozhassanak. „Az egyensúly keresése helyett a jövő a munka és magánélet harmóniájában rejlik. Olyan világot teremtünk, ahol ezek a területek nem állítanak választás elé, hanem kiegészítik egymást, örömöt és elégedettséget hoznak” – mondta el Sáfrány Lilla, a WHC HR-vezetője.

A munkahelyi szerepek is átalakulnak: a fix pozíciók helyett az egyre elterjedtebb béta-típusú szervezetekben különböző szerepek tölthetők be, amelyek rugalmasan igazodnak az életszakaszokhoz és személyes igényekhez. Ez a rugalmasság nemcsak növeli a kreativitást, de segíti a munkavállalókat abban, hogy a munkát harmonikusan integrálják életükbe. Emellett a fiatalok már nem lineáris, hanem portfólió karrierútra vágynak, a klasszikus ranglétra helyett egy cégen belül akár különböző területeken is szívesen kipróbálják magukat.

Idén szeptemberig a legtöbben Londonba vettek repülőjegyet, amit Barcelona, Milánó, Róma, majd Berlin követnek. A régióban vizsgált országok Y generációsai szintén Londont részesítik előnyben, de nálunk Katalónia fővárosa különösen népszerű. Ha pedig kiterjesztjük a keresést, és a Kiwi.com-on keresztül a millenniálok által foglalt utazásokat nézzük, akkor is az Egyesült Királyság fővárosa vezet, de Budapestnek sincs oka szégyenkezésre, hiszen világszinten a 17. legnépszerűbb.

Eltérő élményekre vágynak a generáció tagjai

Másfajta élményre vágyik az utazásai során az Y generáció fiatalabb és idősebb tagja. „Korábbi felmérésünk alapján eltérőek a 26-33 és a 34-42 év köztiek motivációi, amikor utaznak. Ez természetesen nem véletlen, hiszen az idősebbek többnyire családosak, és ezért másfajta kikapcsolódásra vágynak, amikor átszelik az országhatárt” – mondta Eliška Řezníček Dočkalová, a Kiwi.com ügyfélélményért felelős alelnöke.

Míg a 26-33 évesek 33%-a tombolna koncerten, addig a 34 és 42 év köztiek közül csak minden 5. vágyik bulizásra, amikor külföldre megy, és sokkal szívesebben ülnének egy idegen város kávézójának a teraszán könyvvel a kezükben. A napozás, strandolás egyértelműen boldogságot okoz e generáció tagjainak is; a fiatalabbak inkább értékelik ezt. A túrázás is népszerűbb elfoglaltság a generáció fiatalabb tagjainak körében, de még így is bőven több mint minden 2. millenniumi húz szívesen túrabakancsot.

Ahogy a túrázásra úgy a múzeumokra is nyitottabbak e generáció fiataljai. Sőt, a korcsoportos bontás alapján a 26 és 33 év köztiek vágynak leginkább arra, hogy elvesszenek egy múzeumban és különböző képzőművészeti alkotásokat fedezzenek fel, addig a 34-42 évesek a legkevésbé. Ők inkább a festői táj felfedezésére vágynak, hiszen a felmérés adatai alapján ők azok, akik legjobban élveznék, ha egy idegen ország szép tájain autózhatnának.

További különbség is megmutatkozik az Y generáción belül: a fiatalabbak 39%-a aggódik amiatt, hogy az idő túl gyorsan megy, és ezért szeretne emlékeket gyűjteni, míg a 34 év felettieknek pusztán a negyede. Utazási trükkök bevetésére is nyitottabbak az élményekért: minden 2. 26-33 éves magyar választott már azért nagyon korai vagy kései indulást, érkezést, hogy olcsóbban repülhessen. Az idősek picit már kényelmesebbek, de azért még körükben is számottevő (43%) ez az arány.

Először is azt, hogy gyorsan kell digitalizálódnia. Az újabb generációk szülöttei számára a mobiltelefonok kiemelt fontossággal bírnak: gyors, kényelmes és könnyen navigálható hozzáférést szeretnének a szolgáltatásokhoz. Mivel az Y és a Z generáció közel fele online szeretne hozzájutni a szükséges információkhoz, a banki szolgáltatások iránti elvárásaik eltérnek a szüleikétől.

Az üzenetküldő alkalmazások segítségével a bankok a fiatalok preferenciáihoz igazítva, számukra ismerős és igazán hatékony módon kommunikálhatnak a jövő felnőttjeivel. A csevegőalkalmazások (mint a Viber) segíthetnek szorosabb kapcsolatot teremteni ezzel az ügyfélszegmenssel, valamint biztosíthatják, hogy a banki szolgáltatások relevánsak és vonzóak maradjanak a digitálisan jártas generáció számára.

Vegyük sorra, milyen előnyei vannak a csevegő alkalmazásoknak, és hogy mit várnak el a fiatalok a banki kommunikációtól.

Az adatvédelem a legfontosabb

A fiatalok egyre inkább aggódnak a magánéletük és a személyes adataik védelméért. A bankoknak olyan üzenetküldő platformot kell keresniük, amely szigorúan ellenőrzi a hivatalos fiókokat, megbízható titkosítást nyújt a márka-felhasználói csevegésekhez, nem adja ki az ügyfelek adatait, és kizárólag biztonságos HTTPS-kapcsolatokat engedélyez a szervereihez. Sok iparágban, de különösen a bankszektorban a kockázatokat tekintve ennél kevesebbel nem lehet beérni.

A legjobb csatorna a mobileszköz

A mobiltelefonok jelentik a fiatalok elsődleges kommunikációs eszközét, így a bankok számára elengedhetetlen, hogy stratégiájukat ehhez igazítsák. Az üzenetküldő alkalmazások többnyire mobil-first platformok, ami azt jelenti, hogy kialakításuk az okostelefonokra és a táblagépekre van szabva. Ezeket a kommunikációs csatornákat kihasználva a bankok alkalmazkodhatnak a jövő ügyfeleinek igényeihez, így biztosítva, hogy szolgáltatásaik könnyen elérhetőek és kényelmesen használhatóak legyenek.

A személyre szabott és interaktív élmények elengedhetetlenek

Ez a célközönség igazán értékeli a személyre szabott és magával ragadó élményeket. Az üzenetküldő alkalmazások lehetővé teszik a bankok számára, hogy személyre szabott üzenetekkel, multimédiás tartalmak megosztásával, kvízek és közvélemény-kutatások küldésével, valamint visszajelzések kérésével a célcsoportnak megfelelő élményeket teremtsenek. Így a bank hatékonyabban tud kapcsolatot teremteni ezzel a demográfiai csoporttal.

Ezt erősíti az interaktív AR-élmények népszerűsége is a Viberen: az indulás óta a felhasználók közel 1 milliárd alkalommal használtak AR-lencséket a platformon.

A szöveges üzenetek felé való elmozdulás

Az Y generáció tagjainak- az 1981 és 1996 között születettek – mintegy 75%-a inkább SMS-t küld, mint telefonál. Mivel ez a tendencia tovább növekszik, a bankoknak tiszteletben kell tartaniuk, és igazodniuk kell a kommunikációs preferenciák e váltásához. A fiatal fogyasztók felhívása tolakodónak tűnhet, és nem hozhatja meg a kívánt eredményeket. Ezzel szemben az üzenetküldés egy üzenetküldő alkalmazáson keresztül óvatos, ám hatékony módja lehet a beszélgetés kezdeményezésének és a támogatás vagy tájékoztatás nyújtásának anélkül, hogy túlságosan tolakodó lenne.

Konklúzió

Az Y és a Z generáció szülöttei online bankolnak: fontos számukra az adatvédelem, jobban szeretik az üzenetküldést, mint a telefonálást, és személyre szabott élményeket keresnek. Miközben világszerte ők válnak a bankok és pénzintézetek legfontosabb ügyfélszegmensévé, kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk a legjobb módszereket a megnyerésükre. Úgy tűnik, az üzenetküldő alkalmazások pontosan azt nyújtják, amire ennek a közönségnek szüksége van: biztonságot, kényelmet és interaktivitást. Mindezen előnyöket kínálva a csevegőalkalmazások jelenthetik azt az előrelépést, amely az intelligens bankokat magasabb szintre emeli – írják.

A 26 földrajzi területen 9370 fogyasztó részvételével végzett felmérés szerint országuk Covid-19 helyzetével kapcsolatban a beoltottak sokkal bizakodóbbak, mint a még be nem oltottak – a legalább részben beoltottak 66%-a optimista, szemben a be nem oltottak 43%-ával. A munkabeosztás is befolyásolta az optimizmus szintjét: az otthonról vagy hibrid formában dolgozók 10 százalékponttal (68%) optimistábbak, mint a nem otthonról dolgozók (58%).

Shopping, szórakozás, utazás: a fogyasztók újra költekeznek

Az optimizmus növekedésével a fogyasztók többet terveznek költeni az otthonon kívüli tevékenységekre, a bolti vásárlástól kezdve a szórakozáson át az utazásig:

• Az üzletben történő vásárlás újra fellendülőben van: a válaszadók mintegy fele (48%) mondta, hogy hetente legalább egyszer ellátogat egy fizikai üzletbe, és közel háromnegyedük (72%) „valószínűleg” felkeres egy bevásárlóközpontot a következő 6 hónapban.
• A fogyasztók többet terveznek költeni élelmiszerekre (41%), divatcikkekre (33%), valamint egészségre és szépségápolásra (30%) is, ami tovább erősíti a gazdasági fellendülést.
• Világszerte a fogyasztók közel egyharmada (31%) tervezi növelni utazásra fordított kiadásait a következő hat hónapban; ennek a fogyasztói csoportnak a 82%-a legalább részben be van oltva.

Mekler Anita, a PwC Magyarország cégtársa szerint bizakodásra ad okot, hogy a fogyasztók egyre optimistábbak. A cégvezetők számára különösen fontos, hogy felismerjék a derűlátást befolyásoló olyan tényezőket, amelyekre ők maguk is hatással lehetnek, mint például a rugalmas munkavégzés vagy a munkavállalói jóllétet elősegítő intézkedések. Az egészséget és a jóllétet elősegítő, támogató munkahelyi szabályok a pandémia elleni védekezésen túl abban is segítenek, hogy a vállalatok új alapokra helyezzék a munkavállalóikkal kialakított bizalmat. A kereskedő cégeknek pedig továbbra is fontos üzenet, hogy bár az utóbbi időben növekedett az üzletekbe visszatérő látogatók száma, az online térben való vásárlás velünk marad és preferált vásárlási mód lesz.

Befolyásoló tényező a fenntarthatóság, de még mindig a legjobb ajánlat a nyerő

A baby boomerek az üzletben történő vásárláson nőttek fel, azonban a felmérés szerint a Z generáció – a felmérésünkben a 18 és 22 év közöttieket jelenti – ugyanolyan valószínűséggel (45%) vásárolt üzletben az elmúlt 12 hónapban, mint a boomerek (44%).

A felmérés azt is megállapította, hogy az online vásárlásban továbbra is a mobileszközökre való átállás figyelhető meg. A válaszadók közel fele (41%) legalább hetente egyszer vásárol okostelefonon keresztül; ez az arány a 2020-as felmérésben 30%, a 2018-as felmérésben 17% volt. Az Y generáció tagjai lelkesen fogadják a mobilos vásárlást: 50%-uk legalább hetente vásárol okostelefonon keresztül.

A fogyasztók minden eddiginél jobban figyelembe veszik a fenntarthatóságot a vásárlási döntéseik során. A válaszadók 52 százaléka állítja, hogy környezetbarátabb, mint hat hónappal ezelőtt. A válaszadók fele (51%) azt is elmondta, hogy vásárlási döntéseiben figyelembe veszi, hogy a termék eredete és az előállítás módja mennyire átlátható, nyomon követhető. A fogyasztók számára azonban még mindig az ár és a kényelem számít a legtöbbet. A válaszadók csaknem 70%-a a legjutányosabb ajánlatot tartja elsődlegesnek, amikor üzletben vagy online vásárol, és több mint fele szerint a hatékony kiszállítás vagy átvétel mindig vagy nagyon gyakran fontos.

A fogyasztók bizalma az adatkezelésen is múlik

A felmérés adatai azt mutatják, hogy minden iparágban tízből több mint egy fogyasztó nem hiszi, hogy a vállalatok hűek az általuk hangoztatott értékekhez vagy hogy betartanák, amit ígérnek. A bizalmatlanság mértéke nagyobb a fiatalabb fogyasztók körében: a Z generációs válaszadók közel harmada (28%) szerint a vállalatok nem minden esetben járnak a jó úton.

A bizalmat befolyásoló egyik legfontosabb tényező az, hogy a vállalatok hogyan használják az adatokat. A válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adatvédelmi gyakorlatok befolyásolják a vállalatba vetett bizalmát, és a globális fogyasztók közel fele (47%) szerint az adataik felhasználása elsődleges fontosságúvá vált számukra. Ezt már sokkal fontosabbnak tartják, mint a személyre szabott ügyfélélményt, ami 22%-on áll. Míg ötből három fogyasztó (59%) úgy véli, hogy az elmúlt hat hónapban jobban védte az adatait, csaknem ugyanennyien (55%) azt is elmondták, hogy nem hajlandóak az adataikat pénzügyi ellentételezésért vagy kedvezményekért cserébe átadni.

A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az adataik erejének. Az ügyfelektől személyes adatokat kérő vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a biztonságos adatkezelés kritikus fontosságú, és el kell kerülniük, hogy személyre szabott ajánlatokkal túlságosan célzottan keressék meg ügyfeleiket.

„A vállalatoknak újra kell gondolniuk, hogyan hasznosítják a személyes adatokhoz való kiváltságos hozzáférésüket, ami az értéknövelést és a márkájukba vetett bizalom erősítését kell hogy szolgálja” – tette hozzá Mekler Anita.

Egyre fontosabb szerep jut világszerte az Y-generáció tagjainak, hiszen mind nagyobb részét alkotják a keresőképes aktív lakosságnak. Így van ez hazánkban is, hiszen közel 1,7 millió Y-os fiatal van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az X-generáció után a második legnépesebb nemzedéknek számítanak Magyarországon. Míg azonban más korosztályok esetében viszonylag egységes képet kaphatunk az őket jellemző értékekről, gondolkodásmódról és attitűdökről, ez az Y-generáció esetében egészen változatosan alakul. A betöltött életévek helyett a fiatal felnőttek között inkább az élethelyzetbeli változások számítanak valódi mérföldkőnek: míg a munkavállalás első éveiben a „bakancslistás” tételeket pipálják ki az Y-osok (főként utazásra, élményekre vagy drágább elektronikai eszközökre költenek), a házasságkötés és a gyermekvállalás után előkerülnek a megtakarítások, a lakásvásárlás, még később pedig a hosszabb távú célok és az öngondoskodás is fontos szempontként fogalmazódik meg.

Mítosz és valóság – ilyennek látja magát az Y-generáció

A Generali kutatása[1] a 20-as és 30-as korosztály pénzügyi attitűdjeit övező sztereotípiák és tévhitek valóságtartalmát térképezte fel – mégpedig éppen az érintettek, az Y-generáció tagjainak megkérdezésével. Milyen elképzelések rejtőznek valójában a hedonistának és jövőnélkülinek bélyegzett korcsoport gondolkodása mögött?

1. Mítosz: a fiatal felnőttek pénzügyi döntéseiben komoly szerepe van a szülők, közvetlen hozzátartozók által mutatott példának.

Valóság: a válaszokból az derült ki, hogy a fiatalok valóban gyakran követik az otthoni példákat a pénzügyekben is, sőt, a szolgáltatók és a termékek kiválasztásában is meghatározó példának tekintik a szülőket. Sokszor ebből a szempontból is későn önállósodnak, és inkább családi flottához vagy szolgáltatáscsomaghoz csatlakoznak szívesen.

2. Mítosz: a generáció legfiatalabb tagjainál semmilyen formában nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság.

Valóság: ez nem teljesen igaz. Jellemző, hogy mobiltelefonra, fényképezőgépre, laptopra, illetve utazásokra nem csak szívesen költenek, hanem biztosítják is őket. A válaszadók szerint csak a 20-as éveik második felében jelenik meg az igény a megtakarításra, ennek konkrét céljáról azonban még ekkor sincsenek meggyőződve, inkább csak azt tudják, hogy szeretnének félretenni.

3. Mítosz: továbbra is az ingatlan az elsőszámú befektetési cél azok körében, akik félre tudnak tenni.

Valóság: teljes mértékben igaz. Ebben a tekintetben nem történt változás az idősebbekhez képest, a lakásvásárlás az Y-generáció számára is az elsődleges befektetési forma. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik félre tudnak tenni, azok is csupán havi 10-20 ezer forintos megtakarítással gazdálkodhatnak, ráadásul sokan kilátástalannak látják ezt a vállalkozást, előtakarékosság helyett pedig jellemzően a viszonylag egyszerűen elérhető hitelfelvételben gondolkodik a korosztály.

4. Mítosz: a generáció tagjai viszonylag későn, 35 éves koruk után kezdenek el foglalkozni a nyugdíj kérdésével, ráadásul sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban.

Valóság: valóban nagy ellentmondás van a korosztályban ezen a területen, hiszen miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában egyáltalán nem hisznek, az alternatívákról nincsenek ismereteik, és egyáltalán nem jellemzi őket tudatosság ezen a téren. A gyermekek számára megkezdett megtakarítás egyébként hangsúlyos szerepet kap a generáció gondolkodásában: „nem rakok félre nyugdíjra, nem tudom, megérem-e. A gyerekeimnek rakom félre”.

Edukáció és rugalmasság kell a pénzügyekben

A Generali kutatásának eredményei tehát egyértelmű képet festetettek a kettészakadt Y-generációról: míg 30 éves kor alatt a rövidebb távú (1-3 év) megtakarítási megoldások jellemzőek, 30 év felett kerülnek képbe a hosszabb távú célok, és még ennél is később az öngondoskodás. Érdekesség azonban, hogy az előítéletekkel szemben a fiatal felnőttek egyáltalán nem ragaszkodnak annyira a digitális kommunikációhoz, mint amennyire gondoljuk: kifejezetten fontos számukra a személyes, bizalmi kapcsolat, amit az ügyintézőkkel, pénzügyi tanácsadókkal alakítanak ki, ez pedig a döntéshozatalban is sokat számít. Hogyan ösztönözhető tehát ez a korosztály a tudatosabb jövőtervezésre, megtakarításra és öngondoskodásra?

„Két fontos tanulságot vonhatunk le az Y-generációtól érkezett visszajelzésekből. Az egyik az, hogy a pénzügyi edukációt kiemelt területként kellene kezelni már az egészen fiatal korosztályok körében is, mert sokszor az tartja őket vissza a megtakarításoktól és az öngondoskodástól, hogy nincsen elegendő információjuk, a tájékoztatást pedig bonyolultnak és nehézkesnek érzik, így inkább bele sem fognak. Emellett pedig az is világossá vált, hogy ennek a generációnak szabadon felhasználható, rugalmas és könnyen módosítható pénzügyi termékekre van szükségük, melyek a folyamatosan változó igényeikhez és éppen aktuális élethelyzetükhöz is alkalmazkodnak. Ahelyett tehát, hogy céltalannak bélyegezzük ezt a generációt, olyan megoldásokat és ismereteket kell kínálnunk nekik, melyekkel hasznos és elérhető opcióként tekinthetnek a pénzügyi jövőtervezésre” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

[1] A Generali Biztosító Zrt. megbízásából a Milestone Solutions Lab készítette a fókuszcsoportos kutatást 2020-ban.

Egyáltalán, mi az, hogy fenntarthatóság? A fenntarthatóság = nem szemetelés?

A kutatás szerint a fenntarthatóság mindenkinek mást jelent: a megkérdezettek több mint 50 cselekvést társítottak hozzá a szelektív hulladékgyűjtéstől a tudatos vásárlásig. Olyan ideákkal azonosítják, mint a lehetőségek és igények közötti egyensúly, a pazarlás csökkentése vagy a nem-kizsákmányoló életforma. A szemetelés generációtól függetlenül a leggyakrabb spontán említett problémakör. A megkérdezettek 89%-a szelektív hulladékgyűjtést, 80%-a kevesebb műanyag használatot, 89%-a takarékos villamosenergia-fogyasztást említ általa is végzett tevékenységként. Bár saját generációját senki sem tartja ezekben a tevékenységekben élenjárónak, ha a kortársakról kell nyilatkozni, a szelektív hulladékgyűjtésben már csak 47%, a közösségi közlekedésben és kerékpárhasználatban már csak 33%, az árammal való takarékosságban pedig csak 42% az érintett. Magát tehát mindenki környezettudatosabbnak tartja, mint a saját korosztályát.

Fenntarthatóság vagy személyes előny?

Sok fenntartható dolgot végzünk a mindennapokban, ám sokukat nem tudatosan a fenntarthatóságért. Az anyagi előnnyel járó cselekvések (pl. lekapcsolom a villanyt, lecsavarom a fűtést, hogy spóroljak az árammal), vagy a személyes előnyökkel járó tettek (pl. azért kerékpározom, hogy fogyjak és nem azért, hogy zöldebb legyen a bolygó) sokszor erősebb mozgatórugók. A válaszadók 46%-a egyetért azzal az állítással, hogy „valójában csak az anyagi érdekek (spórolás) vezérlik az embereket, és nem a környezetre való figyelés”.

A 4 generáció nagyon különböző előélettel találkozik a fenntarthatóság kérdéskörével, így nem csoda, hogy a reakcióik is erősen különbözőek.

A Baby Boomer takarékos, az X generáció a komfortzónáját félti

„Az én unokám miben fog gázolni, ha már én a szemétben gázolok?” – kérdezik az 56-74 év közötti Baby Boomerek és hozzáteszik, a jövő generációja az, ami őket változtatásra készteti. „Mi vagyunk az a korosztály, akiknek a legnagyobb változásokon kellett keresztülmenniük, bele kellett tanulnunk, hogy a fenntarthatóság olyasmi, amit „csinálni kell” – mondják. Nekik alap, hogy az étel nem kerülhet a szemétbe, és ha elromlik valami, nem vesznek újat, előbb próbálják megjavítani. Kritikusak a saját korosztályukkal: a fűtéskorszerűsítés, az élelmiszer újrahasznosítás és a takarékos áramhasználat kapcsán kiemelik a korosztályuk szerepét, de felróják neki, hogy a cselekedeteiket sokszor a takarékoskodás és nem a környezettudatosság mozgatja. A fenntarthatóság súlyosan anyagi történet – vallják a Baby Boomerek. Az ő fiatalkorukban még nem volt téma az éghajlatváltozás, nem tanultak az iskolában a fenntarthatóságról. A korosztály alaptermészete a spórolás, a komposztálás vagy az étel újrahasznosítása (kifliből zsemlemorzsa, gyümölcsből lekvár), és ezzel ma jó példát mutatnak. Ugyanakkor nehezen változtatnak a bevett szokásaikon (hazaviszik, gyűjtik a műanyag zacskókat, nem mondanak le a húsról), és a fiatalabbaktól várják, hogy tegyenek a fenntarthatóságért.

Az X generáció (a 41-55 évesek) keményen fogalmaznak a fenntarthatóságról: „zuhanunk egy szakadékba, és valahol meg kéne kapaszkodnunk, hogy az utódaink is megfelelő mennyiségű vizet és élelmiszert örökölhessenek”. Fenntarthatósági cselekedeteik külön erőfeszítést igényelnek és sokszor a komfortzónán kívülre esnek. „A fenntarthatóság áldozathozatal, hogy szerencsétlen gyerekem is lásson még zöldet és ehessen lazacot”, vagy „ami egészségesebb, az drágább is”, mondja az X generációs, ezért sokszor a pénztárcája vezeti, amikor műanyagfóliás fagyasztott pékárut vásárol. Az X-es nem szívesen mond le a fenntarthatóság kedvéért az autójáról vagy a repülésről. Az X generáció már nem akar flakonos, vegyszeres világban élni. Maximalista, ezért számos módon óvja környezetét, de a nehezen megszerzett kényelmet és a komfortzónáját nem szívesen engedi el, mert mint mondja „ha ki van akasztva a vászonzsák, úgy jó, de ha több energiát kell befektetni, akkor nyilván az ember nem annyira motivált”.

Az Y szorong, a Z lelkes, de mindketten a Föld megmentésének terhét cipelik

Az Y generáció (a 26-40 év közöttiek) fogalmai között megjelenik az egyszerűbb élet, a tudatos fogyasztás, a zero waste, és az anyagok körforgásának igénye (használt ruha, újrahasznosított műanyag). Meglepő, de mégis ezt a generációt érdekli legkevésbé a fenntarthatóság. Tele vannak kételyekkel, például valóban újrahasznosul-e a szelektíven gyűjtött hulladék. A generáció szorongását az is táplálja, hogy mások épp tőlük várnak megoldást a fenntarthatóság problémáira. Az Y-on nagy a nyomás: úgy érzi, a jövője a tét, tennie kell érte, de közben meggyőződése, hogy nem egy-egy emberen múlik a változás, mert összefogással, edukációval, kormányzati szerepvállalással együtt többre mennénk: „egyedül, akármit csinálunk, semmit sem tudunk elérni” – mondják. A változó érzékenységű Y-osok vásárlásainál fontos szempont a környezetvédelem, szívesen mutatnak példát és a saját szférájukban tudnak is hatni, de felróják a világnak a közös tettek hiányát. Az egyéni akciók mellett az összetartó közösség erejét akarják látni, mert anélkül, úgy érzik, tehetetlenek.

A 25 év alatti Z-generációsok feje felett Damoklész kardjaként lebeg a fenntarthatóság. A korosztály 57%-a érzi azt, hogy nekik kell majd ezt a kérdést megoldani. Sokan szeretnének vegyszerek nélküli, önellátó saját kertet, szakítani a fast fashionnel, az állatokon tesztelt termékekkel, a státuszszimbólumnak számító autóval, örökre a PET-palackkal. Zero waste csoportokból inspirálódnak, ecettel és citromsavval takarítanak, zacskó helyett vászontáskát használnak. De szorongásból nekik is jut bőven, elsőként náluk merül fel, hogy merjenek-e gyermeket vállalni ebbe a világba. „Nekem pozitív a szó, hogy fenntarthatóság, de kivált bennem valami szorongást is, ettől azt érzem, hogy tennem kell valamit, mert nem nézhetem, hogy a teknős orrában van a szívószál”. Hisznek a közösségi közlekedésben, a belföldi utazásokat preferálják, a csomagolásmentes boltokat keresik, kulacsban viszik a csapvizet, eközben cipelik a „majd ti megoldjátok” terhét. A fenntarthatóságról szóló ismeretekhez már kisgyerekkorban hozzájutó Z generációsok könnyen hoznak fenntartható döntéseket, de nincs még nagy felelősség a vállukon: cselekedeteikkel, vásárlásaikkal még jobbára saját szükségleteiket elégítik ki (a válaszadók 56%-a tanul és szülei tartják el). Esetükben kulcskérdés, hogy pozitív szokásaik megmaradnak-e, ha önállóvá válnak.

34 gigabájt. Ennyi új információt fogyasztunk el minden egyes nap, miközben az emberi agyat nem erre találták ki. Ahogy a cukor és a zsír mértéktelen fogyasztása magas koleszterinszintet és elhízást okoz, úgy a szüntelen üzenetek, állapotfrissítések, reklámok és videók stresszhez, tanácstalansághoz és döntésképtelenséghez vezetnek. 2021 őszén a Brain Bar visszatér, hogy segítsen eligazodni az információs káoszban.

„A Brain Bar egy intellektuális vidámpark. Azoknak szól, akik kíváncsiak a világra, és készek rá, hogy a megszerzett új tudást a jövőjük tudatos alakítására használják. Idén is olyan emberekkel, témákkal és történetekkel jövünk, amelyek életre szóló inspirációt adnak” – mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

Lehet, hogy az analóg technológia győz a digitális fölött? Mi köze a Bitcoinnak a szólásszabadsághoz? Mire jó a magyar nyelv egy angolul beszélő világban? Mi van, ha mégsem a home office a jövő munkahelye? Hogyan találhatunk vissza a természetbe a mindennapokban? A világ minden pontjáról érkező előadóktól többek között ezekre a kérdésekre is választ kap majd a közönség. A pályakezdő tehetségeket a jövő izgalmas munkahelyeit kínáló különleges állásbörzével várják a szervezők, de művészeti produkciókban és gasztronómiai élményekben is bővelkedik a program.

Az idei rendezvénynek a megújuló Millenáris ad otthont, mely innovatív szellemiségével, valamint természeti és épített környezetének egyensúlyával illeszkedik a fesztivál tematikájához.

A diákok és tanárok számára idén is ingyenes a részvétel, regisztráció és kedvezményes early bird jegyek a Brain Bar oldalán, a legfrissebb információk pedig a Facebook-eseményben érhetők el.

A 2015-ben alapított Brain Bar célja, hogy tudást és inspirációt adjon a fiataloknak életük és karrierjük tervezéséhez. Az évente megrendezett jövőfesztivál mellett 2021 tavasza óta a Brain Bar már saját videó és podcast műsorokkal is megszólítja az Y és Z generációk tehetségeit.

Összesen közel egymillió, a 20-29 éves korosztályba tartozó fiatal bevonásával állította össze legújabb ajánlatát a Magyar Telekom az Instagram Story funkciójának segítségével. A telekommunikációs vállalat által feltett kérdések a korcsoportra jellemző telekommunikációs szokásokat vizsgálták, a válaszok pedig kérdésenként olykor tízezres nagyságrendben érkeztek, nagyban elősegítve, hogy közösen alakítsák ki a fiatalok számára legmegfelelőbb opciókat.

A tudatos mobilnetfogyasztói címre joggal pályázhatnak a felnőtté váló generáció tagjai: a válaszok szerint létfontosságú számukra a mobilinternetelérés, azonban azt felelősen beosztva használják fel, és leginkább akkor hagyatkoznak az adatkeretükre, amikor a kollégiumi wifi rossz minőségű, vagy utazás közben támad kedvük szörfözni. Nem csak akkor ütik el az időt netezéssel, amikor egyedül vannak, a közös kirándulások, utazások során is elmaradhatatlan a mobilnet, amit szívesen meg is osztanak egymással. És hogy miből gazdálkodnak? A válaszok a 15GB és a végtelen mobilnet között oszlottak meg leginkább, előbbi esetben a keret túllépésekor a felhasználók szívesen ruháznak be extra adatra. Bár azt gondolnánk, az Y és Z generáció tagjai már csak online kommunikálnak egymással, a beérkező válaszok szerint a többség valóban neten keresztül telefonál, azonban 46%-uk inkább a hagyományos hívást preferálja.

A kommunikációs szokások egyre inkább a karaktereknek kedveznek, a fiatalok 72%-a az írásos kapcsolattartást részesíti előnyben. A videók elsöprő sikert aratnak a fiatalok között, ahogy a legjobb grafikájú játékokkal is szívesen töltenek időt. Az önállósodás igénye szembetűnő: a 20-29 évesek 68%-a fizeti saját mobilszámláját, de a rokonság megkerülhetetlen faktor a mobilszolgáltató-választásánál, hiszen a megkérdezettek 70%-a vallja, hogy az előfizetői hűség „családban marad”. A fogyasztói társadalom sem fog ki a generáció ökotudatosságán, 74%-uk ugyanis inkább addig használja készülékét, amíg tudja, figyelmen kívül hagyva a legfrissebb kütyüket a piacon. Előfizetésüket leginkább mobilon használják, azonban nem ritka az olyan készülékek iránt mutatott érdeklődés sem, mint az okosóra (66%), vagy a laptop (42%).

A válaszokat feldolgozva a vállalat tisztább képet kapott a fiatalok igényeiről, és a visszajelzések alapján kétféle Kraft ajánlatopcióval állt elő, a végleges, bevezetendő ajánlatról való döntést a fiatalokra bízva. Felismerve, hogy a felnőtté válás folyamatos változással jár, mindkét ajánlatopció az előfizetők folyton változó igényeihez maximálisan igazodó, személyre szabható szolgáltatást kínál. A rövid távra tervezőknek, hektikus nethasználóknak 7 napos bővítőket az 500MB-ostól a szinte korlátlan, 85GB-os adatkeretig, illetve az olykor többet telefonálók lebeszélhető percekkel is gazdagíthatják alapcsomagjukat. A másik ajánlatopció, 30 napos bővítőkkel az előre tervező személyiségeknek ideális, kiegyensúlyozottabb nethasználati szokásokkal.

A célközönség minél hatékonyabb elérése és kiszolgálása az összes ágazatban komoly kihívás: nehéz eltalálni, hogy mire gondol az ügyfél, és melyik ajánlat lesz igazán sikeres a piacon. De mi történne, ha már a termékfejlesztés fázisában döntési helyzetbe kerülnének a felhasználók, és nem csak a készre csiszolt megoldások közül választhatnának? Ezt az utat követi a Telekom az Y és a Z generáció képviselőinek szánt mobil ajánlatának megalkotásakor: a szolgáltató szakértői úgy döntöttek, hogy segítségül hívják a célcsoport tagjait a nekik szánt termék megtervezéséhez.

A huszonéves életkor eleve a kísérletezésről, az önmegismerésről, a fejlődésről és a saját út megtalálásáról szól. Nincsenek kész receptek és készen kapott megoldások. Ezért a Telekom sem dönt a fiatalok helyett, hanem megkérdezi őket, hogy az egyéni preferenciáiknak leginkább megfelelő – és a saját fejlődésükkel, változásukkal együtt rugalmasan változtatható – csomagot állíthassa össze számukra. A Kraft ajánlat egy teljesen új megközelítés a mobilszolgáltatások piacán: abból indul ki, hogy a jelenlegi, gyorsan változó külső körülmények között egyre nagyobb hangsúly van az egyéni igényeken, különösen abban az életkorban, amikor a legnagyobb az önkiteljesítés szerepe.

A célcsoport igényeinek megismeréséhez a Telekom az érintett korosztály által elsődlegesen használt kommunikációs csatornákat veszi igénybe. A kreatív koncepciónak része volt a legrelevánsabb felületek megtalálása – az Instagramtól a TikTokig –, illetve a platformspecifikus üzenetek megfogalmazása annak érdekében, hogy minél több csatornán minél többen vegyenek részt a termékfejlesztésben.

A vállalat fontosnak tartja, hogy az Y és a Z generáció visszajelzései közvetlenül becsatornázódjanak a termékfejlesztés folyamatába. Ezzel nem csak az ajánlati csomagot tudják sokkal közelebb vinni a célcsoport elvárásaihoz, de a folyamatos interakció arra is lehetőséget ad, hogy a későbbiekben is az igényeik mentén fejleszthessék tovább szolgáltatásaikat.