Az Ynsight Research legfrissebb kutatása szerint az online térben a legtöbbet a mindössze három hazai üzlettel rendelkező IKEA-t említették (8074) az elmúlt hat hónapban a bútoráruházak közül. A második helyen a JYSK áll (1 209), harmadikon, csupán 209 említéssel az XXXLutz. A szintén az XXXLutz anyavállalathoz tartozó Mömax és Möbelix bútoráruházakról elenyésző diskurzus alakult ki online, és a kizárólag magyar bútorokat forgalmazó RS Bútor sem népszerű a magyar netezők között.

A bútorcégekről és azok termékeiről folyó online diskurzusok aránya jól tükrözi a vállalatok nettó árbevételének alakulását az elmúlt időszakban. Míg az IKEA 110 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2021-es évet a ceginformacio.hu szerint, addig a JYSK-nek 57 milliárd, az XXXLutz-nak 22 milliárd forint volt a nettó árbevétele a legfrissebb adatok alapján.

Habár az Ynsight Research vizsgálatába a különböző, csak online létező cégek is beleestek (pl.: Favi.hu, Bútor1), ezek említései csak minimális mértékben voltak jelen az adatban. A bútor-webshopok feltörése tehát még várat magára, bár a kicsiknek nehéz dolguk van, hiszen a nagy áruházláncok is bevezették már az online vásárlás lehetőségét.

Személyesen vagy online?

A három legtöbbet említett áruházlánc esetében inkább a személyes látogatásról számoltak be a netezők, mint a webshopos rendelésekről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek nem szeretnek online bútort rendelni, inkább arra erősít rá, hogy a személyes látogatás varázsa még mindig erősebb a számukra, a magyar vásárlók ugyanis szeretnek csellengeni a nagy bútorláncok kiállítóterében és a piactereken nézelődni.

Ugyanakkor a kutatás szerint az is gyakori, hogy először kinézik személyesen a megvásárolni kívánt bútort, majd online megrendelik, ezzel elkerülve a cipekedést és a sorban állást. A webshopok népszerűségéhez pedig nagymértékben hozzájárulnak a YouTube-on található, úgynevezett „haul” videók is, amelyekben a lakberendezési áruházakból rendelt szerzeményeket mutatják be.

A webshopos vásárlások említései részben tükrözik azt, hogy a cégek miként fektettek be az elmúlt években az online értékesítés fejlesztésébe. Az IKEA a pandémiára reagálva már 2021-ben a teljes értékesítés 19,3 százalékát bonyolította a webáruházon keresztül a nyilvánosan elérhető adatok szerint, ami 6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. A JYSK esetében pedig a vásárlások több mint 10 százalékát tette ki az online rendelés 2021-22-ben. Az XXXLutz online fejlesztéseiről nem érhető el nyilvános adat.

Fotó: Alexandra Gorn/unsplash.com

A lakásfelújítás felfutása és a járványhelyzet egyaránt markánsan meghatározta azt az egy évet, amely eltelt az XXXLutz áruházak magyarországi nyitása óta. Az XXXLutz üzletlánc a Kika itteni üzleteinek megvásárlásával 2020 októberében érkezett meg hazánkba, követve az osztrák cégcsoport jó ideje nálunk is működő Möbelix és Mömax üzleteit.

A márkaváltás óta eltelt 12 hónap komoly rugalmasságot követelt meg az üzemeltető XXXLutz Lakberendezési Kft-től. A lakásfelújításhoz felkínált állami támogatás nyomán megnőtt a kereslet a lakberendezési cikkek, ezen belül is tapasztalataik szerint leginkább a beépíthető bútorok iránt: elsősorban a konyhák kerültek fókuszba, de a méretre tervezhető gardróbok és egyéb szekrénymegoldások is népszerűek voltak – mondta el Ingo Schalk, az XXX Lutz Lakberendezési Kft. ügyvezetője. Mint hozzátette, az érdeklődés minden árkategóriában hasonló mértékben növekedett, ennek ellenére fontosnak tartják, hogy szortimentjük részei legyenek a magasabb árkategóriát képviselő, ezzel együtt magasabb minőségű márkatermékek is.

Az XXXLutz első magyarországi évének másik meghatározója a koronavírus-járvány volt, amely egyes termékek esetén szintén fokozott érdeklődést hozott, köszönhetően annak, hogy az emberek több időt töltöttek otthon, jellemző volt az otthoni munkavégzés, illetve az online oktatás is. A járvány miatt elrendelt lezárások az online kereskedelem erősödését is magával hozták, nem volt ez másképp az XXXLutz esetében sem. A cég mindenesetre továbbra is fontosnak tartja a személyes jelenlétet: „Az e-kereskedelem erősödése az elmúlt években tapasztaltaknak megfelelően folyik tovább, évről évre nő az online értékesítés részaránya az összforgalomból, melyet a Covid-19-járvány is tovább erősített. Mi ugyanakkor továbbra is hiszünk abban a modellben, ahol az offline és online jelenlét kiegészíti és erősíti egymást, hiszen, például egy könyvvel ellentétben, sok termék esetében mind a mai napig fontos a vásárlóknak, hogy a vásárlás előtt személyesen is benyomást szerezzenek a kiválasztott termékről, legyen szó például arról, hogy mennyire komfortos egy matrac. Az egyedileg tervezett bútorok pl. konyhák esetében pedig egyértelműen megkerülhetetlen mind a mai napig a fizikai eladótéri jelenlét a bútorkereskedelemben” – emelte ki az XXXLutz Lakberendezési Kft. ügyvezetője.

A járvány lecsengésével, ahogy minden piaci szegmens esetében, az áruházláncnak is új problémákkal kellett szembenéznie, elsősorban az alapanyaghiány és a szállítási költségek növekedése terén. Ingo Schalk ezzel kapcsolatban, előrevetítve az év végi keresletnövekedést is, úgy fogalmazott: „A vásárlók számára elsősorban a szállítási határidők megnövekedésében válnak érezhetővé ezek a mai napig fennálló problémák – főleg a távol-keleti alapanyag- és konténerhiányra visszavezethető gondok –, de ezzel párhuzamosan igyekszünk a legkeresettebb termékekből olyan raktárkészleteket felépíteni, amely főképp most, az utolsó negyedévben lehetővé teszi a kereslet azonnali kiszolgálását.”

A jubileum alkalmából az XXXLutz meglepetéssel is kedveskedik vásárlóinak: a Budapest Lehel utcai, a soroksári, a budaörsi, a győri, a pécsi és debreceni áruházakban születésnapi akció keretében száz termék minimum 50 százalékos kedvezménnyel kapható október 11-24. között.

Megkezdődött a Kika üzletek átalakítása: októbertől új tulajdonosa, az XXXLutz nevét veszik fel a lánc magyarországi áruházai. A 75 éve alapított osztrák cégcsoport 5,1 milliárd eurós árbevételével a világ második legnagyobb bútorkereskedelmi lánca, amely 13 országban, 320 üzlettel van jelen, nálunk eddig Möbelix és Mömax márkanév alatt. A hazai Kika üzletek megvételét a szintén osztrák Signa csoporttól a Gazdasági Versenyhivatal 2019 augusztusában meghozott hozzájárulása tette lehetővé.

„Az áruházak jogfolytonossággal működnek tovább, de a XXXLutz beszerzési volumeneinek köszönhetően a vásárlók a Kikánál szélesebb választékot, kedvezőbb árakat és még jobb szolgáltatásokat kapnak. A beszállítói kör bővül, új termékek, gyártók és modellek, Magyarországon eddig ismeretlen prémium és saját márkák jelennek meg az áruházakban. Az áruházak kívül és belül is megújulnak, növelve ezzel a vásárlási élményt. Mindezt támogatva Üllőn már egy új központi raktár is megkezdte működését, amivel 15-20%-kal nő azoknak a termékeknek a köre, amelyeket a vásárlók a vásárlás után azonnal elvihetnek” – mondta el a változásról Ingo Schalk, a Kika Lakberendezési Kft. ügyvezetője.

„A koronavírus járvány a hazai üzletek átalakítási tervét csupán annyiban érintette, hogy pár hét csúszás vagyunk az eredeti tervekhez képest, de a cégcsoport nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy gyorsabban behozzuk a kiesett heteket. Várhatóan október közepétől már XXXLutz áruházakban vásárolhatnak a vásárlók” – tette hozzá a szakember.

A pandémiás helyzet egyébként felívelő szakaszban érte utol a hazai bútorkereskedelmet: 2018-ban és 2019-ben is 16-16 százalékkal nőtt az ágazat bevétele. A Kika Lakberendezési Kft. ebből nettó 27 milliárdos forgalommal részesedett a tavalyi évben.

A járvány viszont a lánc forgalmi összetételére is hatással volt. Két és félszeresére nőtt a kijárási korlátozások három hónapja alatt az online forgalom az előző év hasonló időszakához képest. Ez meghaladja az általános trendet, amely duplázódást mutat a csomagküldő és internetes kereskedelemben.

Más évekhez hasonlóan ebben az időszakban is kiemelkedő volt a kerti bútorok online értékesítése, érzékelhető volt azonban egy fontos különbség: amíg a Kika forgalmának általában 65 százalékát teszik ki a bútorok, most az internetes tranzakcióknál 85 százalékos volt ez az arány.

Mindennek magyarázata, hogy – hasonlóan a 2008-as válsághoz – felértékelődött az otthon szerepe, ami élénkítő hatású a bútor- és lakberendezési piacra.

„A COVID19-járvány idején ez a hatás Magyarországon is érezhető volt: még fontosabb lesz az otthon kényelme, illetve az otthoni munkavégzés megfelelő körülményeinek a biztosítása is előtérbe kerül. Fontos tapasztalat viszont, hogy az online értékesítési rendszert erősíteni és fejleszteni kell” – véli Ingo Schalk. De hozzátette: „A bútorvásárlásnál mi abban hiszünk, hogy nem elég a bútort online megmutatni, hanem biztosítani kell azt is, hogy a vásárló kipróbálhassa, megfoghassa. Ezért az online térhódításának előretörése ellenére továbbra is teljes mértékű az áruházak létjogosultsága, sőt, ez válhat hosszú távon a Lutz egyik erősségévé is a folyamatos digitális fejlesztések mellett.”

A Baumax közleménye szerint a 14 magyarországi áruházat áprilisig sorban bezárják, a munkavállalók megfelelő támogatást kapnak, amelynek kidolgozása folyamatban van. A telephelyek ingatlanjait a XXXLutz Bútorlánc veszi át és hasznosítja a továbbiakban.

Michael Hürter, a Baumax igazgatótanácsának elnöke elmondta: „mindig is azt vallottuk, hogy maradni akarunk Magyarországon. A nehéz gazdasági körülmények miatt azonban minden erőnket a másik három országra kell összpontosítanunk és Magyarországtól el kell búcsúznunk.”

A tájékoztatás szerint a vállalat teljes figyelmével az ausztriai, a cseh és a szlovák piacra kíván koncentrálni, és ezeket az országokat akarja 2015 őszén új értékesítési koncepcióra átállítani.

(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)