Az olyan globális kihívások, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a táplálkozással összefüggő betegségek kezelése érdekében át kell alakítanunk az élelmiszerrendszerünket . A Lidl felismerve ezeket a sürgető problémákat és a felelősségét, hozzájárul a globális élelmiszerrendszer átalakításához azáltal, hogy ambiciózus célokat tűz ki teljes értékláncában. A vásárlók megtartják a termékválasztás szabadságát, de könnyebben hozhatnak fenntarthatóbb vásárlási döntéseket. Ennek érdekében a Lidl a WWF szakértelmének támogatásával tovább erősíti elköteleződését a Tudatos Táplálkozás stratégiájának céljai mellett mind a 31 országban, ahol áruházaival jelen van. A Lidl bővíti jelenlegi növényi fehérjékre vonatkozó intézkedéseit, és ambiciózus célokat tűz ki a bolygóbarát egészséges étrend (PHD) mindhárom egészséget támogató kategóriájában.

A tudatos táplálkozás, mint az egészség megóvásának és a természet védelmének motorja

„Annak érdekében, hogy az egyre növekvő világnépesség egészséges módon táplálkozhasson anélkül, hogy a bolygónkat túlterhelnénk, a globális élelmiszerrendszer átalakítása kulcsfontosságú” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője. A Lidl már évek óta elkötelezett abban, hogy hozzájáruljon ehhez a célhoz a Planetary Health Diet étrend tudományos elmélete alapján. A WWF-fel mint tapasztalt partnerünkkel együttműködve a jövőben még nagyobb hatást szeretnénk elérni, és vásárlóinknak egy folyamatosan bővülő, az egészségesebb táplálkozásba jól beilleszthető, fenntarthatóbb termékválasztékot kínálni a tőlünk megszokott kedvező áron.”

Mariella Meyer, a WWF Svájc munkatársa hozzáteszi: „Örömmel tölt el minket, hogy a Lidl csatlakozott a Planetary Health Diet bolygóbarát egészséges étrendjéhez és alkalmazza a WWF Bolygóbarát Étrend Kiskereskedelmi Modelljét . Ez egy döntő lépés az élelmiszerrendszer átalakításában, hiszen a jelenlegi globális élelmiszerrendszer az élővilág és a természet pusztulásának első számú okozója. Azzal, hogy a Lidl növelni kívánja a növényi alapú fehérjeforrások arányát termékkínálatában, előtérbe helyezi az emberek és a bolygónk egészségét. Reméljük, hogy ez majd más kiskereskedőket is arra ösztönöz, hogy kövessék a Lidl példáját, és az állati eredetű termékekkel szemben nagyobb hangsúlyt fektessenek a növényi alapú termékválasztékra.”

Ambiciózus célok a növényi alapú fehérjeforrásokra és a teljes kiőrlésű gabonafélékre vonatkozóan

A Lidl holisztikus CSR-stratégiájának és táplálkozási koncepciójának részét képezi az a nemzetközi cél, hogy termékkínálatában 2030-ra 20%-kal növelje az értékesített növényi alapú élelmiszerek arányát (2023-as évhez viszonyítva). Mindezt a fehérjeforrásokra, a teljes kiőrlésű gabonafélékre, valamint a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó célzott intézkedésekkel kívánja elérni. 2025-től kezdődően a Lidl évente jelentést fog készíteni az ezen a téren elért eredményekről, és az adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az élelmiszer-kiskereskedő a WWF módszertanát követi a tudatos és egészséges táplálkozás népszerűsítése érdekében.

• Fehérjeforrások: 2022 óta a Lidl méri és elemzi a növényi eredetű fehérjeforrások arányát a termékkínálatában az állati eredetű fehérjeforrásokhoz képest. A Lidl Magyarország célja, hogy 2030-ra 15%-ra növelje a növényi alapú fehérjeforrások arányát az állati eredetű fehérjeforrásokhoz viszonyítva. Ez magában foglalja a hüvelyeseket, dióféléket és magvakat, hús-, tojás- és haltermékek vegán alternatíváit. 2024-től kezdődően a Lidl Magyarország az átláthatóság érdekében évente nyilvánosságra hozza a fehérjeforrások arányát.
• Teljes kiőrlésű gabonafélék: az élelmi rostok elengedhetetlenek a hosszú és egészséges élethez5. A Lidl Magyarország célja, hogy 2030-ra a teljes kiőrlésű gabonafélék arányát 15%-ra növelje a teljes gabona termékkínálatában (2023-as évhez viszonyítva). A Lidl ezen kívül 2030-ig minden releváns termékkategóriában legalább egy teljes kiőrlésű gabonafélét kínál majd.
• Gyümölcsök és zöldségek: a friss gyümölcsök és zöldségek a Lidl Tudatos Táplálkozás stratégiájának fontos részét képezik. A Lidl továbbra is minden nap friss termékek széles választékát kínálja vásárlóinak.

További információk a Lidl Tudatos Táplálkozás iránti elkötelezettségéről itt érhetőek el.

Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője: szerint: „Az egyik legnagyobb élelmiszer-kiskereskedő láncként tisztában vagyunk felelősségünkkel és befolyásunkkal. Felelősségünknek tekintjük, hogy a bolygó eltartóképességének határain belül működjünk. A Lidl számára a fenntartható működés nem csak hozzáállás kérdése, hanem üzleti modellünk jövőbeli életképességének alapja is. A WWF támogatásával és szakértelmével a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket most egy magasabb szintre emeljük. Csak közös munkával tudunk megküzdeni az olyan jelentős globális kihívásokkal, mint a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése. Ezért támaszkodunk erre az erős partnerségre, hogy minden nap fenntarthatóbb választási lehetőséget kínáljunk vásárlóink számára.”

Kirsten Schuijt, a WWF International főigazgatója hozzátette: „Az, ahogyan jelenleg az élelmiszereinket előállítjuk és ahogy a rendelkezésre álló energiaforrásokat felhasználjuk, nagyban felelőssé tehető a klímaváltozásért és a biológiai sokféleség csökkenéséért. Annak érdekében, hogy megállítsuk és visszafordítsuk az emberiség előtt álló legnagyobb krízist, gyors és bátor lépésekre van szükség az élelmiszer- és energiarendszerünk megváltoztatásához, és ebben az élelmiszer-kiskereskedelemnek fontos szerepe van. Európa legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőjeként a Lidlnek óriási nemzetközi befolyása van az iparág fenntartható változásának előmozdítására. A WWF büszke arra, hogy elkísérhetjük a Lidlt ezen az úton, amelyen támogathatjuk, ugyanakkor kihívások elé is állíthatjuk a vállalatot.”

Együtt erősebbek vagyunk

A Lidl és a WWF már az elmúlt években is együttműködött, például Svájcban és Ausztriában. Az új partnerség ezt a közös munkát most tovább erősíti és nemzetközi szintre emeli, mert a Lidl fenntarthatóság iránti elkötelezettsége nem ismer határokat. A Lidl célja, hogy a jövőben világszerte minél könnyebbé tegye vásárlói számára a fenntartható vásárlást. A WWF-fel közösen azon dolgozik, hogy minél több fenntarthatóbb választási alternatívát kínáljon és hogy aktívan járuljon hozzá a fenntartható átalakuláshoz. A partnerség a következő kulcsfontosságú területekre fókuszál:

• A biológiai sokféleség megőrzése és előmozdítása
• A vízkészletek felelős felhasználása
• Klímavédelem a tudományosan megalapozott klímacélok mentén
• Átlátható, erdőirtásmentes és erdőátalakítás-mentes ellátási láncok kialakítása és bővítése
• A kritikus nyersanyagok, például pálmaolaj, szója, kakaó, tea, kávé, fa és papírtermékek felelős beszerzése
• A halak és egyéb tengeri eredetű élelmiszerek felelősségteljes beszerzése, valamint elkötelezettség a kritikus halászati területek és állományok védelme mellett
• Elkötelezettség a tudatosabb, fenntarthatóbb táplálkozás és a fenntarthatóbb fogyasztás mellett
• Az élelmiszer-hulladék csökkentése

A Lidl saját értéklánca mentén tett kötelezettségvállalásán túl a WWF különböző természetvédelmi projektjeit támogatja a környezetvédelem érdekében azokban a régiókban, ahol működik.

Thomas Vellacott, a WWF Svájc igazgatója, Christoph Pohl, a Lidl International beszerzési ügyvezető igazgatója és Kirsten Schuijt, a WWF International főigazgatója (balról) // Fotó: WWF

A 2857 km hosszú, tíz országot összekötő Duna Európa második leghosszabb folyója, melynek vízgyűjtő területén mintegy 83 millió ember él. Európa „életvonala” számos természetes élőhelyet tart fenn, több mint 20 millió embert lát el ivóvízzel és rengeteg rekreációs lehetőséget kínál.

Becslések szerint a folyó menti árterek és vizesélőhelyek 80%-a tűnt el az elmúlt 150 évben, beleértve a halállomány és az ökoszisztéma jelentős részét, melyek alapvető fontosságúak a lakosság és a természet éghajlat-változással szembeni ellenálló képességének biztosításában.

Az egyedülálló, ágazatközi Élő Duna partnerség 2014-ben indult a WWF Közép-Kelet Európai Regionális irodája és a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) összefogásával, a The Coca-Cola Foundation – a The Coca-Cola Company globális alapítványának pénzügyi támogatásával, és a létfontosságú vizesélőhelyek és árterek megőrzését és helyreállítását segíti.

2014 óta a partnerség hat országban (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Horvátország, Szerbia és Románia) több mint kilenc különböző helyreállítási projektet tett lehetővé.

A partnerség a Duna régióban kitűzött céljainak elérése érdekében a helyi érdekeltekkel, hatóságokkal, önkormányzatokkal és földtulajdonosokkal együttműködve gátakat nyit meg, vízvisszatartó megoldásokat alkalmaz és javítja a vízellátást, hogy mozaikos élőhelyeket és változatos folyószakaszokat hozzon létre, és ártereket kapcsoljon vissza a folyóhoz.

A helyes vízgazdálkodás népszerűsítése mellett pedig a partnerségnek is köszönhetően regionális együttműködés született a vizesélőhelyek megőrzése és helyreállítása érdekében.

Az Élő Duna partnerség európai uniós támogatással 2021-ig mintegy 13,45 millió köbméter vízmennyiség megújulásának lehetőségét teremtette meg, és több mint 5462 hektárnyi létfontosságú vizesélőhelyet, folyót és árteret állított helyre.

A program folytatásaként az együttműködés jelenleg a folyók és vizesélőhelyek helyreállítására, a tudatosságra és az elkötelezettségre, a vízgazdálkodásra és az érdekérvényesítésre összpontosít, miközben Szlovákia, Románia, Magyarország és Bulgária egész területén valósít meg az éghajlat-változással szembeni ellenálló képességet segítő természeti megoldásokat.

Az Élő Duna partnerség és a hozzá hasonló projektek segítik a Duna víz utánpótlásának fenntartását, valamint hozzájárul a biodiverzitás csökkenésének megállításához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez – írják.

Az orosz hatóság szerint WWF a környezetvédelem ürügyén igyekszik akadályozni az Északi-sarkvidék ipari fejlesztését és a szubarktikus területek természeti erőforrásainak kiaknázását, valamint olyan korlátozásokat próbál meg kidolgozni és legitimálni, amelyek alapul szolgálhatnak az északi-tengeri útvonalnak az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetébe való áthelyezéséhez.

A főügyészség úgy ítélte meg, hogy a WWF kezdeményezései az energia-, olaj- és gázipar, valamint az ásványi lelőhelyek és a nemesfémek kiaknázásával foglalkozó nagyvállalatok ellen irányulnak. Az indoklás értelmében a szervezet részrehajló, „független” becsléseket készített számukra, amelyek célja az Oroszországi Föderáció gazdasági fejlődésének akadályozása volt, továbbá szubjektív szabványok és kritériumok alapján állított ki környezetvédelmi minősítést a vállalatokról.

Ezen túlmenően a WWF támogatta a külföldi ügynökök nyilvántartásában szereplő szervezeteket, amelyek tagjait adminisztratív felelősségre vonták hatóságokkal egyeztetett tiltakozásokban való részvételük miatt, ami az orosz belügyekbe való beavatkozást bizonyítja – olvasható az MTI-n.

Fotó: Swissinfo

Az ételpazarlás jelentős része elkerülhető: edukáció és szervezés szükséges, amelyben most a téma komoly támogatást kapott, hogy a vendéglátásban éves szinten kidobott 150.000 tonna élelmiszer minél nagyobb részét megmenthessék.

A Progressive reklámügynökség fenntarthatósági programja a GREENHUB, amely keretében összekapcsolnak fontos szereplőket és együttműködéseket alakítanak ki olyanokkal, akikkel fenntartható megoldásokat tudnak kidolgozni. Partnerük a WWF és az Élelmiszerbank is. Hodik Tibor ügyvezető partner szerint „katalizátorként is működünk, mivel az itt kialakított, vagy felszínre hozott megoldásoknak nemcsak ránk, hanem az egész piacra is van hatásuk”.

Hodik Tibor szerint az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a környezetterhelést, eközben pedig üzletileg is értelmezhetők. A cég aktív szervezője a folyamatnak, amibe bevonják az erre fogékony ügyfeleket. Külsős partnereket, technikai, valamint civil szervezeteket kutatnak fel, hogy jógyakorlatokat mutassanak a piacnak. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: „a rendezvények szervezése során edukációval, szervezéssel és megfelelő technikával hatalmas mennyiségű élelmiszert tudunk megmenteni. Nagy megkönnyebbülés lehet a rendezvényszervező szakma számára, hogy a WWF adataival és az Élelmiszerbank új megoldásával végre tudunk változtatni”.

Szociális hatás és környezeti lábnyom

Az Élelmiszerbank 2005 óta dolgozik azon, hogy csökkenjen a hazai élelmiszerfelesleg. Csak 2022-ben 10 milliárd forint értékű élelmiszert mentettek meg a partnerek segítségével és juttattak el 250.000 emberhez. A felesleg összekötése a rászorulókkal az egyik fő feladatuk. Emellett legalább ilyen fontos a pazarlás csökkentése. Ezért is örültek a szervezetben, amikor felmerült, hogy a teljes rendezvényszervező szakmát megszólítsák: „a készételek mentése önmagában is értékes. Emellett azonban az is fontos, hogy a felesleg csökkentése szemléletformáló hatással bír. Ha az esemény résztvevői tudják, hogy a food waste milyen súlyos ügy, ők maguk is jobban figyelnek majd, akár a hétköznapokban, akár a vállalati döntéseik során”.

Szilágyi Artúr, a WWF éghajlatvédelmi szakértője világos példán keresztül mutatja be, mennyi szennyezés köthető a kidobott élelmiszerhez: „az élelmiszeripar az egyik legszennyezőbb iparág, ezért minden aprónak tűnő változtatás szokásainkban óriási eredményt érhet el. A hagyományosan egyik legszennyezőbbnek tartott polgári repüléshez képest több mint kétszer annyi üvegházhatású gázkibocsátás köthető önmagában csak az elpazarolt ételekhez”. A WWF számításai szerint karbonlábnyomot tekintve, ha ország lenne az élelmiszerpazarlás, a világ harmadik legnagyobb kibocsátója lenne az USA és Kína után. Az életciklus-elemzés segítségével vizsgálható, hogy például egyetlen hamburgerhez mennyi erőforrás szükséges. Mindezen mérések és becslések alapján a földhasználat 80 százaléka az étkezéssel köthető össze, ahogy a klímaváltozás 30 százaléka is az ágazathoz köthető.

60 fokról 5 fokra, a Nébih által bemért módszerrel

Fontos hangsúlyozni, hogy az étkezés alapszükséglet, a pazarlás viszont nem. Ezért a lakosság is sokat tehet, ahogy a rendezvények szervezői, megrendelői és vendégei is. Az Élelmiszerbank évek óta dolgozik a megoldáson, hogy az eddig jellemző pékáru, valamint zöldség-gyümölcs mellett készételeket is meg tudjanak menteni. Ahogy Cseh Balázs elmondja, „a meleg étel élelmiszer-biztonságilag nagyobb kihívást jelent, ezért nagy öröm, hogy 2022-re kidolgoztuk a módszertant, amely tökéletesen működik. Ezt laborvizsgálatok segítségével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is megerősítette”.

Mint az alapító elnök elmondta, ideális esetben a protokoll szerint napokkal az esemény előtt egyeztet a rendezvény lebonyolítója, valamint az Élelmiszerbank kapcsolattartója, hogy készenlétben álljon a megoldást biztosító autó vagy cargo bike. A rendezvényt követően a megmaradt, fogyasztható felesleget a speciális kialakítású teherautó felveszi, és rögtön megkezdi a hűtést: 300 adag ételt 60 fokról hűt gyorsan 5 fokra, így másnap még biztonságosan fogyasztható az étel. „A célunk az, hogy legyen egyetlen telefonszám és felület, amelyet az ország összes rendezvényszervezője ismer. Ezen keresztül a megmaradt étel eljuttatható a rászorulóknak.”

Hodik Tibor szerint az ügyfeleknek és az ügynökségeknek is változtatniuk kell, amelynek eredménye egyszerre lesz egy élhetőbb bolygó, valamint jól kommunikálható, üzleti siker. „Örülünk, hogy ilyen remek partnerekkel dolgozunk és hogy a zöld megoldások kidolgozására létrehozott GREENHUB ilyen gyors eredményeket produkál. A Föld napja kapcsán vállaljuk, hogy a pilot projekt során kialakítjuk a megfelelő munkafolyamatot, majd jógyakorlatként megosztjuk azt a piac többi szereplőjével.”

Egy felújított okostelefon megvásárlásának karbonlábnyoma körülbelül 50 kilogramm szén-dioxidnak felel meg, így egy hasonló kategóriájú, újonnan gyártott okostelefonhoz képest 87 százalékkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, illetve közel 80 kilogramm nyersanyag kibányászásától kíméli meg a bolygót. A Vodafone és a WWF partnersége keretében indított új program a becserélt, felújított és újrahasznosított készülékek számának növelésével támogatja a Vodafone körforgásos gazdasági stratégiájának megvalósítását.

A program arra ösztönzi a Vodafone európai és afrikai vásárlóit, hogy használt telefonjaikat a csereprogram keretében adományként vagy felelős újrahasznosítás céljából juttassák vissza a vállalathoz. 2022. november 22-től a Vodafone minden egyes leadott telefon után 1 angol fontnak megfelelő összeggel támogatja a WWF természetvédelmi projektjeit világszerte.

A program összhangban áll a Vodafone vállalásával, hogy 2040-re elérje a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást a teljes értékláncán, miközben támogatja üzleti ügyfeleit abban, hogy karbonlábnyomukat 350 millió tonnával csökkentsék 2030-ig. A Vodafone jelentős szerepet vállal a készülékekből származó hulladéktermelés visszaszorításában is, és aktívan tesz annak érdekében, hogy 100 százalékban újrafelhasználja, továbbértékesítse vagy újrahasznosítsa a cégcsoport működtetése során keletkező hulladékot.

A Vodafone és a WWF hároméves partnersége során a Vodafone európai és afrikai piacain is stratégiai kezdeményezések indulnak, melyek között lesznek olyan alkalmazások, amelyek segítenek a Vodafone ügyfeleinek fenntarthatóbb döntéseket hozni, valamint olyan projektek Dél-Afrikában, Németországban és az Egyesült Királyságban, amelyek a mobiltechnológiát használják a természetvédelmi és fenntarthatósági kihívások megoldására.

A WWF globális szakértői hálózata is segíti a szolgáltatót környezetvédelmi kérdésekben és az éghajlat- és természetvédelmi katasztrófák elleni küzdelemben való vezető szerepvállalásban.

A Vodafone Group környezetvédelmi tevékenységeiről és eddigi eredményeiről további információ itt érhető el: https://www.vodafone.com/sustainable-business/our-purpose-pillars/planet

Fotó: Andrej Lišakov/unsplash.com

A nemzetközi kooperáció magyar relevanciával is rendelkező nyolc éves projektje többek között a Living Danube Partnerség, amelyet a Coca-Cola globális alapítványa, a The Coca‑Cola Foundation 4,4 millió dolláros támogatással finanszírozott eddig. A program nyolc év alatt számos létfontosságú vizesélőhelyet, folyóágakat és ártereket állított helyre a Duna és mellékfolyói mentén. A projekt keretében 5 462 hektárnyi vizesélőhelyet (több mint 7 422 futballpályányi területet) revitalizáltak, ez 4800 úszómedencének megfelelő, minimum 13 millió köbméter plusz vízmennyiség befogadását teszi lehetővé. Az első szakasz lezárása után a következő egy év során a program öt országában – Magyarország mellett Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában – segíti majd elő a vizesélőhelyek klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelését.

„Az elmúlt években érezhetően megnőtt az érdeklődés a vállalati oldalról a fenntarthatóbb működés iránt. Ma már egyre több cég felismeri, hogy a korábbi évtizedek működése a jövő szempontjából nem járható út. Ennek hatására hajlandóak egyre komolyabb ökológiailábnyom-csökkentési és egyéb fenntarthatósági vállalásokat tenni” – fejtette ki gondolatait Bogschütz Dániel, a WWF Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős menedzsere.

“A WWF-fel való partnerség a The Coca-Cola Foundation támogatásával jelentős előrelépést hozott a Duna menti létfontosságú vizesélőhelyek és árterek védelmében. Hiszünk abban, hogy további partnerekkel, támogatással és befektetésekkel valódi változást lehet elérni, hogy tartós pozitív előrelépést tegyünk bolygónk érdekében. A Coca-Cola pedig továbbra is azért dolgozik majd, hogy megfelelő támogatást nyújtson ezen erőfeszítésekhez” – fogalmazott Sonia Dimogli, a The Coca-Cola Company magyarországi ügyvezetője.

“A víz nemcsak a legtöbb italunk első számú összetevője, de üzleti tevékenységünk hosszú távú sikerének és közösségeink egészségének is központi eleme. Vízstratégiánk a fenntartható vízbiztonságra összpontosít a vízpótlás, az intelligens vízpolitikák támogatása, valamint a felelős vízhasználat biztosítása révén” – mondta el Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatok vezetője.

Ereifej Laurice, a közép- és kelet-európai WWF (WWF CEE) Élő Folyók programjának vezetője szerint az ilyen jellegű együttműködések nagyon fontosak a környezetünk megóvásának szempontjából: “2014 és 2021 között a The Coca-Cola Foundation, a WWF CEE és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság között egy, a Duna-vízgyűjtő területére kiterjedő, ágazatok közötti partnerség jött létre. Az együttműködés 5 országban 9 folyó- és vizesélőhely-helyreállítási projektet valósított meg, amelyek 5400 hektárnyi területet érintettek, és 13,45 millió köbméter vízmegőrzési kapacitással bővültek. A közös munka eredményeként több mint 65 millió embert értünk el a folyók és vizesélőhelyek értékének tudatosításával. A korábbi hosszú távú regionális programot egy egyéves „hídprojekt” kötötte össze egy második fázissal (Living Danube Partnership II.). A szándékunk az volt, hogy az eddigi eredményekre építve a jövőben még nagyobb hatást tudjunk elérni. Ennek érdekében további revitalizációs projekteket készítünk elő, mind vidéki területeken, mind városokban: azaz értékeljük a vizesélőhelyek helyreállításának hatását az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. Továbbá feltárjuk a vízgazdálkodás lehetőségeit a fenntarthatóbb vízkészlet- és vízgyűjtő-gazdálkodás kialakítása érdekében a magánszektor bevonásával, és lobbizunk azért, hogy a folyók és árterek helyreállításának növekedjen a politikai támogatottsága.”

A partnerek elkötelezettségét jelzi, hogy a következő időszakban a WWF Magyarország – a The Coca-Cola Company támogatásával – a magyarországi Homokhátságon valósít meg egy helyi vízmegőrző programot. A folyószabályozás és a mezőgazdasági területek lecsapolása az elmúlt 200 évben országos szinten negatív éves vízmérleget eredményezett Magyarországon. A negatív vízmérleg, azaz a felszíni és felszín alatti vízkészletek folyamatos csökkenése különösen hangsúlyos az ország egyes régióiban, így a Duna és a Tisza közötti Homokhátságon is. A nagyszabású, természetre alapozó vízmegtartó projektek (például folyók ártereinek bővítése, természetközeli víztározók létesítése) mellett a kisléptékű, szintén természetre alapozott megoldásokat alkalmazó helyi projekteknek nemcsak a vízpótlás, hanem a helyi szereplők bevonása, valamint a víz és a természet értékének a mindennapi életben való fontosságának megértése szempontjából is nagy jelentősége van – írják.

„Ma Magyarországon abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy víznagyhatalom – vízben bővelkedő ország – vagyunk. E tévhitre alapozva régóta nincs annak hagyománya, hogy éljünk az időszakos víztöbblet adta lehetőségekkel. A vizek helyben megtartása helyett azok gyors elvezetésére alapuló vízgazdálkodási gyakorlat a klímaváltozással súlyosbítva oda vezetett, hogy a Duna és a Tisza között fekvő Homokhátságon a szárazodás olyan katasztrofális méreteket ölt, hogy a területet már félsivatagnak nyilvánították. Ahhoz, hogy lassítsuk a Homokhátság szárazodását, és enyhítsük az ebből fakadó gazdasági károkat, minden eddiginél nagyobb szükségünk lenne olyan vízgazdálkodási paradigmaváltásra, ahol a vízelvezetés helyett a vizek megtartása kerülne előtérbe. Ehhez többek között olyan sikeres pilot projektekre lenne szükség, amelyekkel demonstrálni lehetne a helyi vízvisszatartáson alapuló gazdálkodás előnyeit. Emiatt nagy reményekkel nézünk a The Coca-Cola Foundation által támogatott domaszéki projekt elé” – nyilatkozott Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi osztályvezetője.

Fotó: Sallai Zoltán

Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.

Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel – hangsúlyozza a WWF. Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait. Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük – hangsúlyozzák a közleményben.

Mint írják, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.

A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek. Hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.

Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.

A közlemény szerint az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.

Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a „Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.

Fotó: veeterzy/unsplash.com

Jelenleg a Föld felszínének 6 százalékát borítják ártéri vizes élőhelyek, az ilyen területek mintegy 87 százaléka tűnt el az elmúlt 300 év során. Ma a vizes élőhelyek háromszor gyorsabban tűnnek el, mint az erdők, ami számtalan, az ártéri környezetben élő növény- és állatfaj fennmaradását veszélyezteti.

A Duna mentén az árterek és vizes élőhelyek több mint 80 százalékát veszítettük el az elmúlt 150 év során. A környezet átalakulásával gyökeresen megváltozott az ökoszisztéma: zuhanásszerűen csökkennek a hal- és állatpopulációk, egyre rosszabb a vízminőség, és szorulnak vissza az ártéri élőhelyek, amelyek már nem képesek a biodiverzitás fontos központjaiként működni, illetve ellenállni az árvizeknek – márpedig ez a klímaváltozással egyre fontosabb funkciójuk lenne.

A WWF-CEE, a The Coca-Cola Foundation és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) 2021-ben bejelentette az állami, civil- és magánszektor egyedülálló együttműködésében megvalósított projekt első fázisának sikeres lezárását. A The Coca-Cola Foundation 4,4 millió dolláros (mintegy 1,39 milliárd forint) támogatásából finanszírozott Élő Duna Program nyolc év alatt létfontosságú vizes élőhelyeket, folyóágakat és ártereket állított helyre a Duna és mellékfolyói mentén. A projekt keretében 5 462 hektárnyi vizes élőhelyet (több mint 7 422 futballpálányi területet) revitalizáltak, és a Duna vízhozamát 13 millió köbméterrel (több mint 4 800 olimpiai úszómedencényivel) növelték.

Az Élő Duna program első (2014-2021 közötti) szakaszának sikeres zárásával a résztvevő felek még ambiciózusabb célokat tűztek ki. A The Coca-Cola Foundation újabb, félmillió dolláros (mintegy 158 millió forint) támogatásával a következő egy év során a program hat országban – Magyarország mellett Bulgáriában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában – segíti majd elő a vizes élőhelyek klímaváltozás-állóságát.

„Az Élő Duna programmal az elmúlt nyolc év alatt hatalmas pozitív változást értünk a természet, a lakosság és a közép-kelet-európai friss folyóvízhez való hozzáférés érdekében. Örömmel építkezünk ezekre az eredményekre, hogy további természetvédelmi, fenntarthatósági lépéseket tegyünk, amelyek víz-visszapótlási törekvéseink mellett átfogó fenntarthatósági céljainkat is támogatják: ilyenek a nettó nulla karbonkibocsátási célkitűzésünk, a környezet-pozitív működés elérése, illetve közösségeink és ellátási láncaink klímaváltozás-állóvá alakítása” – mondta Jan Burger, a The Coca-Cola Company európai klíma- és vízügyi fenntarthatósági igazgatója.

A program előzetes célkitűzése, hogy 2030-ra 50 000 vagy több hektárnyi élővizet és árteret állítsanak helyre, ezzel akár 100 millió ember életét jobbá téve.

Fotó: Adam Rhodes/unsplash.com

Az elmúlt években a Lenovo számos olyan zöld szabályozást vezetett be globális vállalati működésébe, amellyel egy fenntarthatóbb jövő megvalósításához kíván hozzájárulni. Az eddig elért kiemelkedő eredményeit pedig további célkitűzésekkel erősíti a következő évtizedben. A technológiai vállalat 5 éves tervében szerepel többek között, hogy globális üzleti tevékenységük villamos energia ellátásának 90%-át megújuló erőforrásokból biztosítsa, továbbá 1 millió tonnával csökkentse ellátási láncának üvegházhatású gázkibocsátását. 2025-re a PC termékeinek 100%-ában fog újrahasznosított anyagokat használni, míg a számítógépek műanyagcsomagolásának 90%-a, az okostelefonok csomagolásának 60%-a szintén újrahasznosított anyagból fog készülni. Célja, hogy az ellátási láncban és a terméktervezésében megvalósuló innovációk révén növelje részvételét a körforgásos gazdaságban.

A természetvédelem és a fenntarthatóság elkötelezett híveként a Lenovo Magyarország hazai szinten a WWF Magyarország segítségével ezúttal a fiatal generáció környezettudatosságának növelésében kíván szerepet vállalni. A VR Expedíció ingyenesen elérhető, digitális környezeti nevelési program keretein belül a diákok – elsősorban a 15-16 éves korosztály – a VR technológia segítségével ismerhetik meg az érintetlen természet szépségeit.

„Azt tapasztaljuk, hogy a fiatal generáció az, amely igazán fogékony a fenntarthatóság témakörére és egy

ben nyitottabbak is arra, hogy környezettudatosan éljék mindennapjaikat. Ugyanakkor ez a generáció abban is szerepet játszhat, hogy felhívják a náluk idősebbek figyelmét is arra, hogy a jövőnk érdekében környezetünk védelme napról-napra egyre meghatározóbbá válik. A Lenovo évek óta nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, amely természetesen a legfőbb stratégiai irányunkat, a Smarter Technology for All gondolatot is meghatározza. Okos technológia mindenkinek: azt gondolom ez a kezdeményezés is egy nagyon jó példa erre, hiszen a digitális eszközök segítségével hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő megvalósításához” – mondta el Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója.

 „A WWF For Children környezeti nevelési programsorozat már régóta létezik, ám a Lenovo segítségével, a VR technológia integrálásával ezt egy egészen új szintre emelhetjük. A VR szemüvegek által egy sokkal izgalmasabb és érdekesebb megközelítésből mutathatjuk be környezetünket a diákok számára, akik 10-20 éven belül akár vállalati vezetőkként vagy a jövő törvényhozóiként töltenek majd be fontos szerepet” – mondta el Bogschütz Dániel, a WWF Magyarország vállalati együttműködési menedzsere.

 A VR Expedíció digitális program keretein belül a diákok a tantermekből egyenesen a háborítatlan erdők és vízpartok világába repülhetnek a Lenovo ThinkReality eszközein keresztül. A WWF Magyarország önkéntesei által tartott foglalkozások során testközelből fedezhetik fel Magyarország természetvédelmi szempontból izgalmas pontjait (Mosoni-Duna, Szentendrei-sziget és a Balaton északi partjánál elhelyezkedő erdőségek) vagy akár az afrikai szavannák varázslatos sokféleségét is. Az ingyenesen elérhető programra a WWF For Children oldalon lehet jelentkezni. A kezdeményezés egy jó eszköz lehet arra, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az őket körülvevő természetre, vagy akár azok számára is közelebb hozhatja környezetünk varázslatos világát, akiknek nincs lehetőségük eljutni az ország ezen pontjaira.