Ebben az értéknövekedésben az értékesítési és pénzügyi eredményeken túl számos egyéb tényező is szerepet játszik, kétségkívül meghatározó szerepe van részben vagy teljesen elektromos meghajtások, a mesterséges intelligencia, a robotika és az ezekre épülő önvezető autózás fejlesztése területén betöltött szerepnek éppúgy, mint a Beyond Zero névre keresztelt vállalati stratégiának.

Ez utóbbi négy pillérre épül, az elektrifikációban megőrzött elsőség mellett szerepet kap a világ vezető autógyártójából a világ vezető mobilitási szolgáltatójává való átalakulás, a kimagasló ügyfélélmény és a társadalmi felelősségvállalás egyaránt. Mindezek együtt talán a Toyota által a Fuji lábánál építeni kezdett okosvárosban, a Woven Cityben öltenek kézzelfoghatóan testet, amelyre a japán autógyártó a jövő abszolút zöld, önfenntartó, gondoskodó, zéró emissziós városának prototípusaként és a hidrogén alapú társadalom felé tett kiemelten fontos lépésként tekint.

Az Interbrand tanulmánya szerint a Toyota immár nem csupán a világ legértékesebb autómárkája, de egyben a világ hatodik legértékesebb márkája is. Jellemző adat, hogy az összesített rangsorban a Toyota előtt végző márkák mindegyike, az Apple, a Microsoft, az Amazon, a Google és a Samsung egyaránt tech óriások. Korábban Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke rá is mutatott, hogy számos területen, különös tekintettel a C.A.S.E. (Connected, Autonomous, Shared, Electric – azaz Összekapcsolt, Önvezető, Megosztott, Elektromos) autók fejlesztésére, a Toyota már nem csupán autóipari szereplőkkel, hanem a tech szektor legnagyobb vállalataival versenyez.

Woven City születésétől fogva mind az épület energetikában, mind az önvezető közlekedésben a megújuló energiaforrások legfejlettebb technológiái és az ezekkel kéz a kézben járó zéró emissziós hidrogén technológiák optimális felhasználásának jegyében épül. A nem mindennapi víziót gyakorlatba ültető projektről az alábbi linken tekinthető meg egy inspiráló videó:

Van azonban Japánban egy olyan város, amely közel kétezer éves múlttal büszkélkedhet, mégis a jövőbe tekint, és példaként szolgálhat a világi többi nagy múltú városa számára a zöld jövő megvalósítása kapcsán: Fukuoka városa és a Toyota partnerségi megállapodást írt alá, amelynek célja a hidrogéntársadalom mielőbbi megvalósítása. A résztvevők szorosan együttműködnek a kereskedelmi projekteken dolgozó CJPT vállalattal, hogy a cél elérése érdekében számos együttműködési kezdeményezést támogassanak. Első lépésként megkezdték a megbeszéléseket az üzemanyagcellás járművek bevezetéséről.

Fukuoka már a hidrogénenergiában rejlő lehetőségek felvetődésének korai szakaszában komolyan foglalkozni kezdett a technológiával, és elindította a Hydrogen Leader City projektet. A program részeként a város megalapította a világ első kezdeményezését, amelynek célja hidrogén előállítása a lakossági háztartási szennyvízből az üzemanyagcellás járművek ellátására. Ez volt az első város Japánban, ahol különféle ellenőrző teszteket végeztek üzemanyagcellás technológiával felszerelt teherautók és motorkerékpárok esetében.

Fukuoka városa és a Toyota számos egyeztetést folytatott abból a célból, hogy a hidrogént ismertebbé tegyék a lakosok számára, és ösztönözzék annak fenntartható és gyakorlati használatát. Ennek látványos példája volt az is, amikor tavaly a Super Taikyu versenysorozat utolsó fordulójában a Toyota hidrogénmotoros járművei a Fukuoka városi háztartási szennyvízből előállított hidrogént használtak.

A partnerségi megállapodás értelmében Fukuoka és a Toyota a CJPT-vel együttműködve számos egyéb, hidrogénnel kapcsolatos témát tárgyal majd, ilyenek a a társadalmi infrastruktúrát támogató járművek fejlesztése és használata, valamint logisztikai modellek létrehozása ezeken a területeken, a hidrogénenergia felhasználása a lakosság-központú létesítmények, rendezvények esetén, illetve a hidrogéntársadalom megvalósításához szükséges előírások felülvizsgálata. Kezdetben megbeszélések zajlanak az üzemanyagcellás járművek használatáról, mint iskolai ételszállító teherautók és városi kukásautók, valamint a Moving e mobil áramtermelő és -ellátó rendszerek kiépítéséről.

A jövőben Fukuoka városa, a Toyota és a CJPT együttműködik majd a hidrogén előállításával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos technológiák fejlesztésén és ellenőrzésén. E technológiák megvalósításának felgyorsításával a cél egy olyan társadalom felépítése, amelyben a hidrogén jelentős szerepet játszik. Azt is tervezik, hogy aktívan részt vesznek olyan kezdeményezésekben, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegesség megvalósításához mind Japánban, mind az egész világon.

Amint azt Takao Sato, a Lunder Cruiser projekt vezetője elmondja, a különleges jármű alapját az az elképzelés adja, hogy az emberek képesek legyenek biztonságban enni, dolgozni, aludni és egymással kommunikálni is az autóban akár az űrben is. „A világűr kivételes átalakulásra biztosít teret. A meghódítását jelentő kihívások lehetővé teszik, hogy olyan telekommunikációs és egyéb technológiákat fejlesszünk, amelyek később kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az emberek életében” – teszi hozzá Sato.

A Gitai Japan, a Toyotával szerződésben álló vállalatként egy különleges robotkart is fejlesztett a Lunar Cruiser számára, amely képes ellenőrzési és javítási feladatokat is ellátni. Speciális kialakítása lehetővé teszi a robotkar végének gyors cseréjét, amely így különböző szerszámokat képes használni és különböző funkciókat is elláthat. Sho Nakanose, a Gitai vezetője úgy érzi, hogy a világűr meghódítása már elkezdődött, de ez a folyamat nagy költségekkel és komoly veszélyekkel is jár.  Éppen ezért a robotok különösen hasznosak ezen a területen.

Folyamatosan élen a fejlesztésekben, rezonálva a társadalmi igényekre

Az 1930-as években történt alapítása óta a Toyota számos üzletágban bizonyított, válaszként az adott korszellemre. Meghatározó autóipari szerepén túl a vállalat házakat, hajókat, repülőgépeket és robotokat is tervezett és gyártott már, ezt a sokoldalúságát pedig a jövőben is szeretné megőrizni. Erre minden esélye meg is van, hiszen a Toyota, amely jövőképében a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiálja magát, mára nem csupán a világ legnagyobb és egyben legzöldebb autógyártója, de a mesterséges intelligencia, a robotika és a zöld energetika fejlesztése területén is vezető szereplőnek számít. Az ezeket a területeket érintő folyamatos kutatási és fejlesztési tevékenység eredményei a vállalat Fudzsi hegy lábánál épülő hálózatba kötött, fenntartható okosvárosában, a Woven Cityben öltenek testet, amely az idei évben nyitja meg a kapuit, és első lakói az ezeken a területeken dolgozó vezető tudósok lesznek.

Japán egyre nagyobb mértékben koncentrál a Holdra

Az ispace Inc. japán magánvállalat folyamatosan dolgozik a Holdra történő leszálláson, az ottani közlekedésen és az állandó jelenléten – a tervek szerint pedig még az idén landolnak majd az égitesten. Yusaku Maezawa üzletember, akit nem régiben a Nemzetközi Űrállomáson láthattunk lebegni, már foglalt hellyel rendelkezik a Tesla-vezér Elon Musk űrhajóján. Shinichiro Noda, a Toyota mérnöke különösen izgatott a holdprojekt kapcsán, amely az autógyártó hosszú távú fogyasztóközpontú küldetését bővíti ki új dimenziókkal. Mint ilyen, a Hold értékes forrásokat biztosíthat a földi élethez. „Autókat küldeni a Holdra a küldetésünk része. A Toyota járművei szinte mindenhol jelen vannak. Most pedig egy olyan területet is meghódíthatnak, ahol eddig még sohasem járhattak” – fogalmaz Noda.

Akio Toyoda kétségkívül a világ egyik legismertebb és legelismertebb autóipari szakembere, akinek környezettudatosság iránti elkötelezettségét és vizionárius, jövőbe tekintő gondolkodásmódját Elon Muskéhoz szokták hasonlítani, azzal, hogy Akio esetében mindehhez tiszteletet ébresztő szerénység és emberközeliség társul. Ráadásul Akio Toyoda, a cégalapító Sakichi Toyoda dédunokája egyszerre zöld, fenntartható jövő feltétel nélküli híve és egyszerre az autózás szerelmese, aki maga is mesterpilóta, olyasvalaki, akit mindenki jó érzéssel lát a világ legnagyobb és legprofitábilisabb autógyártójának élén, akiről elhisszük, hogy sikerrel mutat utat az egész iparágnak és vezet át bennünket a zéró emissziós jövőbe.

“Akio Toyoda a Toyota karizmatikus elnök-vezérigazgatója, aki már évek óta sikeresen dolgozik vállalata átformálásán. 2020-ban a vezetése alatt a Toyota még a koronavírus-járvány ellenére is nyereséges maradt, számos munkahelyet mentve meg ezzel világszerte. A CASE (hálózatba kapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) korszakban sikerült megőriznie a Toyota lendületes tempóját, és elkezdte felépíteni Woven Cityt, a jövő városának izgalmas, valódi prototípusát. Mindemellett pilótaként maga is aktív szereplője a motorsportnak” – áll a World Car Awards Akio Toyodát méltató közleményében.

“A Toyota Csapat minden tagja, azaz világszerte 360.000 ember nevében szeretném megköszönni ezt a hatalmas megtiszteltetést. Ám ha nem bánják, szívesen megváltoztatnám a díj nevét az ’Év Autóipari Szakemberéről’ az ’Év Autóipari Szakembereire’, hiszen összes munkatársunk, viszonteladónk és beszállítónk közös erőfeszítésének köszönhetően vált a Toyota olyanná, amilyennek ma ismerjük. Én egy vagyok közülük, és mi tagadás: nem is lehetnék szerencsésebb vagy hálásabb vezérigazgató” – fogalmaz Akio Toyoda a tőle megszokott szerénységgel.

“Mi a Toyotánál rendkívül szerencsések vagyunk, hogy a világjárvány idején is meg tudtuk védeni csapatunk tagjainak munkahelyeit, és folytatni munkánkat, hogy felkészüljünk az iparágunkra váró kihívásokra. Vállalatunk elkötelezetten dolgozik azon, hogy új megoldásokat teremtsen bolygónk és a rajta élő emberek jóllétének elősegítéséhez. Nehéz időszak ez a világ történetében. Ám arra emlékeztet minket, hogy az emberek mindennél fontosabbak. És ha a Toyotánál segíthetünk valamelyest boldogabbá tenni az életüket, azzal közelebb kerülhetünk életcélom megvalósításához, ami pontosan erről szól.” – teszi hozzá, elismerve és megköszönve a teljes autóipar hozzájárulását.

Akio Toyoda 1984-ben lépett be a Toyotához, miután jogászként végzett a Keio Egyetemen, és elvégezte az amerikai Babson College vállalatirányítási mesterképzését. Miután a vállalat számos különböző részlegén dolgozott Japánban és külföldön, 2000-ban helyet kapott a Toyota igazgatótanácsában. Ezt követően további vezető és ügyvezető alelnöki pozíciókat töltött be, mielőtt 2009-ben ő lett a Toyota világszintű elnöke, épp abban az évben, amelyben a világválságot követően a Toyota elkönyvelhette fennállásának első veszteséges évét.

A kormányrudat frissen átvevő Akio Toyoda elkötelezte magát a vállalat profitabilitáshoz való visszatérése, és az akkor már több mint egy évtizede a környezetbarát részben vagy teljesen elektromos meghajtások vezető fejlesztőjeként ismert Toyota teljes zöld átállásának felgyorsítása mellett. A Toyota már a következő évben komoly profitot ért el és azóta is stabilan a világ legnyereségesebb autógyártója, ezt a kimagasló profitot pedig Akio vezetése alatt a vállalat valóban a vállalat környezeti lábnyomának drasztikus csökkentésére és a jelen és a jövő (nem egyszer az autóiparon túlmutató jelentőségű) zöld technológiáinak fejlesztésére fordítja.

Ezt jól mutatja, hogy míg a világ első hibrid autója, a Toyota Prius 1997-es bemutatása és 2009 között eltelt 12 évben a Toyota és a Lexus világszerte  2,25 millió hibridet értékesített, addig Akio elnöksége alatt, a 2009 és 2021 között eltelt 12 évben 15,6 millió Toyota és Lexus hibrid talált gazdára világszerte, a totál darabszám így közelíti a 18 milliót. Míg 2009-ben a Toyota és a Lexus világszerte 15 részben vagy teljesen elektromos autót kínált, addig ma ez a szám meghaladja az 50-et, és gyakorlatilag nincs olyan személyautó szegmens, ahol a gyártónak ne kínálna zöld alternatívát. Mára a Toyota világszintű értékesítéseinek 20%-át (Európában 55%-ot) tesznek ki a részben vagy teljesen elektromos autók (öntöltő hibrid elektromos, hálózatról is tölthető hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2025-re pedig ez a szám a tervek szerint eléri majd az 50%-ot (ebből 1 millió zéró emissziós autóval), és a Toyota és a Lexus egyetlen olyan modellt sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással.

A részben vagy teljesen elektromos meghajtások és az akkumulátorok (különös tekintettel a szilárdtest-akkumulátorokra) fejlesztése területén megszerzett vezető szerep mellett a Toyota élen jár a robotika, a mesterséges intelligencia és az ezekre épülő önvezető autózás, az autó-autó és az autó-infrastruktúra kommunikáció területén is. Akio vezénylete alatt emellett a Toyota példátlan autóipari és zöld energetikai összefogást szorgalmaz, alapító tagja és egyik vezető szereplője a Hidrogén Tanácsnak, és jó példával élen járva mintegy 24.000 a hibrid, és 5.700 az abszolút zöld, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiával kapcsolatos szabadalmat osztott meg ingyenesen a versenytársaival.

Az Év Autós Személyisége díjat 2018-ban alapították, hogy ezzel ismerjék el és ünnepeljék meg azokat az embereket, akik a megelőző évben jelentős mértékben hozzájárultak a globális autóipar fejlődéséhez. Ez a cím az egyik abból a hat díjból, amelyeket a 2003 óta működő World Car Awards oszt ki minden évben.

Varga Zsombor két évtizede dolgozik a mobilitás világában, hat évig a Michelin, nyolc évig a Ford, 2016 óta pedig a Toyota munkatársa.

A műsorban mindenekelőtt alapfogalmakat tisztázunk. A Toyota húsz éve még autógyártóként definiálta magát, ma már mobilitási szolgáltatónak a nevezik. Mit jelent ez a gyakorlatban, mi mindennel foglalkozik a nagyvállalat? És milyen céllal, milyen megfontolásból építi Woven Cityt, a „Jövő városát”?

Megbeszéljük, milyen innovációk vannak napirenden az autóiparban. A szemünk előtt zajlik a hajtásláncok csatája. A Toyota fejlesztette ki a hibrid hajtást, ki gondolná, hogy annak már több mint húsz éve. Az aktuális trend az elektromos autó. Mi a követező? Gázzal, hidrogénnel hajtjuk majd az autóinkat, vagy győz az elektromos, netán a hibrid lesz az uralkodó?

Nem marad ki a sport és autósport témája sem. A Toyota a tokiói olimpia egyik fő támogatója, de lesz-e egyáltalán olimpia idén nyáron? Mit jelent ez a Toyotának, milyen forgatókönyvekkel készülnek?  Mi van, mi lesz az autóversenyekkel?

Megtárgyaljuk azt is, merre tarthat a magyar piac idén ősszel és azután. Hogyan tovább, kinek lehet autót eladni? Autó-e még az autó, vagy már guruló számítógép? Miért fontos az autóiparnak az 5G?

A múlt hét híre, hogy a Toyota Yaris elnyerte az Év autója címet. Mivel a beszélgetés korábban készült, ehhez most utólag tudunk gratulálni.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

A Toyota és a Toyota Csoport tagvállalata, a szoftveralapú mobilitási fejlesztéseikre szakosodott Woven Planet Holdings tegnap 11 órakor ünnepélyesen elhelyezte Woven City alapkövét a Toyota Motor East Japan (TMEJ) egykori Higashi-Fuji üzeme melletti telken. Az ünnepségen részt vett Shizuoka prefektúra kormányzója, Heita Kawakatsu, Susono város polgármestere, Kenji Takamura, valamint a helyi közösséget képviselő más vendégek mellett a Toyota elnöke, Akio Toyoda, a Woven Planet vezérigazgatója, James Kuffner, a TMEJ elnöke, Kazuhiro Miyauchi, illetve a projektben közreműködő más személyek is. A megjelent vezetők kifejezték abbéli reményüket, hogy az építkezés biztonságban elkezdődik majd.

„A Woven City projekt hivatalosan a mai napon indul” – fogalmazott Toyoda elnök. – Soha nem könnyű nekilátni annak a munkának, amit elhatároztunk. Szeretném kifejezni őszinte hálámat mindazoknak, akik tiszta szívvel támogatják a projektet, és részt vesznek benne. Woven City alaptémái az ’emberközpontúság,’ az ’élő laboratórium’ és a ‘folytonos fejlődés.’ Partnereink támogatásával felvállaljuk a kihívást, hogy olyan jövőt építsünk, ahol az eltérő háttérrel rendelkező emberek boldogan élhetnek.”

A TMEJ elnöke, Miyauchi hozzáfűzte: „Nagyon hálás vagyok azért, hogy a Higashi-Fuji üzem 53 éven keresztül működhetett itt a helyi közösség támogatásával. Mindazt a tudást és szakértelmet, amire az üzemben dolgozók révén szert tettünk, magunkkal kell vinnünk életünk következő szakaszába. Azzal a meggyőződéssel dolgozom majd együtt az építőkkel, hogy Woven City nem egy üres telken áll, hanem egy olyan helyen, ami a Higashi-Fuji üzem történelmét és szellemiségét őrzi.”

 Annak érdekében, hogy felkészüljünk arra a korra, amiben a mindennapi életünket támogató összes ökoszisztéma fejlett adatáramlással kapcsolódik egymáshoz, a Toyota a Las Vegasban megrendezett, tavaly januári CES során jelentette be Woven City építését. Woven City célja, hogy folyamatosan olyan fejlesztések helyszínéül szolgáljon, amelyek a technológiai ciklus és a szolgáltatások fejlesztésének felgyorsítása révén jobbá teszik az emberek életét. Woven City azt mutatja majd be, hogyan fejleszthető egy város emberközpontú megközelítéssel. A Toyota autógyártóból mobilitási vállalattá történő átalakulása során ez a projekt számos új technológiákat kelt életre egy valós környezetben, mint például az önvezetést, a személyes mobilitást, a robotikát és a mesterséges intelligenciát (AI). A projekt várhatóan sok lehetőséget kínál majd a világ minden táján dolgozó vállalkozások és kutatók számára.

Woven Cityben háromféle, egymással talajszinten összefonódó utca lesz: egy az önvezető járműveknek, egy a gyalogosoknak, egy pedig a személyes mobilitási eszközökkel közlekedők számára. Emellett lesz egy földalatti utca is áruszállításra. A közösség nagyjából 360 lakóval kezd majd működni, és elsősorban idősekből, kisgyerekes családokból és feltalálókból áll. A lakosság teljes száma végül több mint 2000 fő lesz, beleértve a Toyota dolgozóit is. Woven City infrastruktúrájának célja egy olyan környezet létrehozása, ahol folyamatosan születnek társadalmi problémák orvoslására alkalmas találmányok.

Tavaly nyáron, majd ősszel újabb bejelentések érkeztek, amelyből kiderült, hogy a Toyota még egy ennél is nagyobb szabású, az egész bolygó jövőjét potenciális pozitív irányba terelő projektben gondolkodik, az azóta 2021 januárjában megalapított Wowen Planet Csoport pedig Woven Capital néven egy 800 millió dolláros globális befektetési alapot is létrehozott a környezetbarát energiák, az önvezető mobilitás, a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a gépi tanulás, az adatkezelés és elemzés, az okos városok és az összekapcsoltság területén dolgozó startupok támogatására.

A 2021 januárjában megalapított Woven Planet Csoport január 21-én rendezte meg virtuális nyitó ünnepségét “The Genesis” címmel. A Woven Planet Csoport küldetése, hogy biztonságos, egymással összekapcsolt mobilitási megoldások révén kellemesebb hellyé varázsolja bolygónkat. A Woven Planet Csoport ezáltal kiszélesíti a Toyota korábbi kutatási és fejlesztési részlege, a Toyota Research Institute – Advanced Development működési körét, ezzel is elősegítve a „Mobility to Love, Safety to Live” jövőkép megvalósulását. Az eseményen a csoport négy vállalatának vezetői mutatták be szervezetüket és küldetésüket, valamint ismertették munkájukat, amelynek célja az emberek életének boldogabbá formálása a jövő mobilitása segítségével. A hangzatos The Genesis, azaz az Eredet elnevezés az esemény kapcsán nem túlzás, néhány évtized múlva lehetséges, hogy fordulópontként tekintünk majd az itt megkezdett munkára.

A nagyívű virtuális megnyitó az alábbi linken tekinthető meg: Introducing Woven Planet Group : The Genesis – YouTube.

Az elhangozott beszédekből többek között az is kiderül, hogy a Woven Planet Holdings felel majd a stratégiai döntéshozatalért az egész csoport vonatkozásában, bővítve az együttműködést a partnerekkel, új üzleti lehetőségeket teremtve, és megosztott szolgáltatásokat nyújtva az operatív tagvállalatok számára. A Woven CORE feladata a Toyota Csoport önvezető technológiának fejlesztése lesz új értékek megteremtésére törekedve az önvezető technológia fejlesztése, piaci megvalósítása és elterjesztése által. A Woven Alpha a jövő technológiáit kutatja, és olyan új, innovatív projekteket gondoz, mint például a Woven City (a jövő okosvárosa), az Arene (nyitott forráskódú platform a programozható autók létrehozására)  és az AMP (nyitott forráskódú szoftver-platform, ami lehetővé teszi a precíziós térképek készítését és megosztását az önvezető autókkal kapcsolatos fejlesztések során). A Woven Capital pedig a környezetbarát energia, az önvezető mobilitás, a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a gépi tanulás, az adatkezelés és elemzés, az okos városok és az összekapcsoltság területén dolgozó startupok támogatását végzi majd befektetési alapként.

Akio Toyota, a Toyota világszintű elnöke egy 2020 nyarán elhangzott interjúban így mesélt a Wowen Planet Csoportról, és arról, hogy az elnevezésből miért marad ki tudatosan a Toyota név használata: „Az év elején mutatta be a Toyota a “Woven City” programot , ami egy élő laborként szolgáló, működő város az ember- és mobilitás-központú, még jobb életforma kialakításához.  Most átszervezzük a TRI-AD-ot három új vállalattá – és hogy még egyértelműbbé tegyük, mi is e cégek küldetése, mindhárom nevében benne lesz a woven szó. A woven szó a weave, vagyis szőni/fonni szóból származik. Részben az ihlette ezt a nevet, ahogy a különféle típusú mobilitási formákat szolgáló háromfajta utca kinéz: egymásba fonódnak, mintha együtt készültek volna az új város terveiben. Ugyanakkor a woven szónak számunkra van egy másik lényeges jelentése is. A Toyota gyökerei visszanyúlnak az automata szövőgéphez, amit Sakichi Toyoda talált fel, ő volt a Toyota Motor Corporationt megalapító Kiichiro Toyoda apja. Sakichi látta, hogy édesanyja mennyit küszködött a szövéssel, és neki próbált segíteni a gép kifejlesztésével.  Később aztán Kiichiro már autókat gyártott azzal a céllal, hogy boldogabbá tegye a társadalmat. A Toyota alapítóinak szellemiségét követve, nekünk is mindig azt kell kiindulási pontunknak tekintenünk, hogy olyasmit készítsünk, ami hasznára válik másoknak, vagy egyszerűen boldogságot hoz az életükbe. A kísérleti város nevében azért is szerepel a woven, hogy utaljon arra a kívánságunkra és törekvésünkre, hogy boldogságot hozzunk mások életébe – különösen, amikor ismeretlen vizekre evezünk ezzel a folyamatosan fejlődő, formálódó projekttel. A TRI-AD-ot azért hoztuk létre két évvel ezelőtt, hogy megvalósítsa a Toyota jövőképét. A mai bejelentés szerint a TRI-AD új, vezető szerepet vállal majd (miközben felveszi a Woven nevet), hogy kiteljesítse a ‚mások boldogsága érdekében‘ alapelvet. Most kérem, engedjék meg, hogy elmagyarázzam a három cég nevének jelentését. Elsőként jöjjön a Woven Planet Holdings. Ebben a cégnévben a planet azt jelenti, hogy olyan léptékben gondolkozunk, ami messze túlmutat egy hagyományos városon. A Woven Planet Holdings minden eddiginél szélesebb perspektívából foglalkozik majd a boldogság a jövőben kérdésével. Ezután jön a Woven CORE. A Woven CORE lesz felelős az újfajta mobilitás megvalósításáért. Az újfajta mobilitás magját pedig az önvezető technológia képezi majd. Végül nézzük a Woven Alpha nevet. Ebben az alpha azt jelenti, hogy ismeretlen vagy mérhetetlen. A Woven Alpha lesz felelős a jövőbe vezető út kikövezéséhez szükséges kutatás-fejlesztésért, beleértve az élő labormunkát, amit majd Woven Cityben végeznek. Annak érdekében, hogy e három cég nyitottabb és együttműködőbb legyen, egy dolog szándékosan kimarad a Woven Planet, a Woven CORE és Woven Alpha elnevezéséből: a Toyota márkanév használata. Ettől függetlenül, ez a három cég jelöli majd ki a Toyota számára a jövőbe vezető utat, miközben továbbviszik a mások boldogsága érdekében örökségét, ami oly mélyen beleivódott a Toyota génjeibe.“

Wowen City – A jövő városa

A város terve háromféle útfelhasználást határoz meg: csak gyors járművek számára, közös használat alacsonyabb sebességgel közlekedőknek és gyalogosoknak, valamint parkszerű promenádok kizárólag gyalogosok számára. Ez a három útfajta szövődik össze egy organikus rácsmintázatba, így segítve az önvezetés tesztelésének felgyorsítását. A tervek szerint a város teljes mértékben fenntartható módon épül, szinte kizárólag fából, a szénlábnyom minimalizálásának érdekében. Ehhez a hagyományos japán asztalosmunkát robotizált gyártási módszerekkel kombinálják. A tetőket napelemes panelekkel borítják, energiájuk a hidrogén üzemanyagcellák által termelt energiát egészíti ki. A Toyota a város kültéri részeit természetes és hidrakultúrás vegetációval tervezi betelepíteni.

A lakosok hétköznapi életét a legmodernebb embert támogató technológiával, például otthoni robotikával segítik majd. Az otthonokban, a bent lakók egészségére szenzoros mesterséges intelligencia ügyel, egyúttal kielégítve alapvető szükségleteiket is, és kényelmesebbé téve mindennapjaikat. Mindez lehetőséget teremt az összekapcsolt technológia széles körű elterjesztésére, méghozzá az integritás és a bizalom megőrzésével, biztonságosan és pozitívan. A lakosok szállítását a főbb útvonalakon kizárólag teljesen önvezető, zéró károsanyag-kibocsátású járművek végezhetik. A város szállítási és kereskedelmi feladatait önvezető Toyota e-palette modellek végzik. A közösségi életet helyi parkok, egy központi rekreációs park, valamint egy szociális eseményeket befogadó központi pláza színesíti. A Toyota hisz abban, hogy az emberi kapcsolatok támogatása egy város életének egyenrangúan fontos része. A Toyota tervei szerint az Összefont Városban a projekteken dolgozó vezető tudósok mellett a vállalat alkalmazottai és családjaik, nyugdíjas párok, látogató tudósok és kutatási partnerek fognak élni, és természetesen a város működéséhez szükséges szolgáltatók,  a tervek szerint eleinte 2000 ember, aztán a város fejlődésével egyre több.

A Toyota bemutatta az akkumulátoros, tisztán elektromos hajtású e-Pallette-re épülő önvezető járművek irányítási és szolgáltatásszervezési rendszerét. Az e-Palette alapú elektromos autók az Autono-MaaS* alkalmazás elemeiként kínálnak majd autonóm szolgáltatásokat. Több partnerrel együttműködésben, az új járművek a tervek szerint a Toyota tökéletes, és teljes konnektivitású minta-városában, a Japánban, a Fuji hegy lábánál elhelyezkedő Woven Cityben működnek majd először, de más, már kereskedelmi alapú alkalmazásuk is a tervek között szerepel a 2020-as évek elejétől.

Amikor a Toyota elnöke, Akio Toyoda 2018 januárjában, a CES-en (Consumer Electrinics Show, Las Vegas) bejelentette, hogy célja a márka komplex mobilitási szolgáltatóvá fejlesztése, egyben az e-Palette-et is bemutatta, mint a Toyota autókon túlmutató mobilitási szolgáltatásainak majdani alapját. Az önvezető funkciókkal is felvértezett e-Palette a tavalyi Tokiói Autószalonon mutatkozott be először, nyilvános üzemben pedig a jövő évi Tokiói Olimpián szerepel elsőként: az olimpiai és paraolimpiai faluban működő, körforgalmú buszjárat járműveinek alapját adja majd. A koronavírus-járvány alaposan felforgatta mindannyiunk életét, és egyben előhozta a megfelelő távolságtartás iránti igényt a tömegközlekedésben, miközben komolyan megnövelte az árucikkeket kiszállító vállalkozások terhelését is. Az öregedő, zsugorodó fejlett társadalmak önmagukban is komoly mobilitási kérdéseket vetnek fel, így a jövőben minden bizonnyal egyre nagyobb szükségünk lesz olyan megoldásokra és szolgáltatásokra, amilyeneket az e-Palette, és az egyéb Autono-MaaS megoldások képesek számunkra nyújtani.

A fenti kihívásokra adandó válaszként a Toyota célja a „just-in-time” rendszerű mobilitási szolgáltatások bevezetése, azaz hogy a felhasználók (és az áruk is) akkor és úgy jussanak el úti céljukhoz, ahogyan és amikor az a legmegfelelőbb. Ahhoz, hogy az ilyen rendszerek a kellő rugalmassággal és az elvárható, tökéletes pontossággal működjenek, elengedhetetlen a megfelelő szervezési, szabályozási és irányítási rendszer. A vállalat ezért a Toyota Gyártási Rendszer (TPS) alapjaira épülő rendszert dolgozott ki, kifejezetten az e-Palette alapú járművek forgalmának irányítására és működésük szervezésére. Ez a Toyota Mobilitási Szolgáltatások Platform (MSPF)** új szolgáltatásainak formájában jelenik meg, a járművek oldaláról az Autonóm Mobilitásirányítási Rendszer (AMMS) részeként – hogy a járműveket egymással és a rendszerrel összekapcsolja -, és az e-Palette Feladatkiosztási Platform (e-TAP) elemeként az emberek közötti kapcsolatok szervezésében. A cél a várakozási idők minimalizálása, a forgalmi dugók csökkentése, valamint ennek révén a forgalom biztonságosabbá, megbízhatóbbá és kényelmesebbé tétele. A lehető legmegbízhatóbb TPS-alapú, valós idejű szolgáltatás érdekében az AMMS akkor és oda küldi az e-Palette alapú elektromos járműveket, amikor és ahol szükség és igény van rájuk. A szolgáltatás – vagyis az e-Palette járművek forgalma – rugalmasan alakítható és időzíthető a pillanatnyi igényeknek megfelelően.

Ha az igények növekedésével újabb járművek csatlakoznak a szolgáltatásba, a rendszer automatikusan egyenletesre szabja a követési időket. Az irányítás folyamatosan figyeli valamennyi jármű műszaki állapotát, és ha hibát észlel, a kocsit visszairányítja a telephelyre, majd másikat állít üzembe helyette. Vészhelyzetben a járművek távolról is leállíthatók és újra is indíthatók az utasok maximális biztonsága érdekében. A „Jidoka” (emberi automatizálás) szabályozási elv részeként a TPS-t és az e-TAP-ot vizuális funkciókkal is kiegészítették. Ennek révén egy diszpécser egyszerre több autót is felügyelhet és kezelhet. Az esetleges javítási vagy vészhelyzeti információk és utasítások automatikusan érkeznek meg a megfelelő alkalmazottakhoz, nemcsak az irányításban dolgozókhoz, hanem a karbantartást végzőkhöz is. Így az állásidő minimálisra csökken, és kisebb munkaerői létszámmal is biztosítható a szolgáltatás pontossága és magas színvonala.

„Az elnökünk, Akio Toyoda által a közelmúltban, a cég gazdasági eredményeinek ismertetése kapcsán megfogalmazottak alapján, a Toyota bárki számára elérhető mobilitási szolgáltatóként tekint jövője elé. Hisszük, hogy minden egyes Toyota-alkalmazott a világ és az emberiség boldogsága, boldogulása érdekében tevékenykedik, hiszen ez a küldetésünk. E küldetés beteljesítésének egyik eszköze az e-Palette. A hozzá illeszkedő operációs rendszerrel ez a technikai alap komolyan hozzájárul előbb Woven City, majd az egész világ fejlődéséhez” – avat be Keiji Yamamoto, a Toyota Connected elnöke.

A kifejezetten emberközpontúan működő Woven City a Toyota teszt-terepe, méghozzá kimondottan olyan technológiák fejlesztésére, mint az önvezetés, a MaaS, a személyes mobilitási szolgáltatások, a robotika, az okos otthonok és a mesterséges intelligencia. Az e-Palette alapú járművek tökéletesen illenek ebbe a környezetbe. A valós üzemi körülmények között végzett tesztek rengeteg hasznos információval szolgálnak majd a járművek és a teljes üzemeltetési rendszer további finomítása és fejlesztése, kényelme, megbízhatósága és biztonsága szempontjából. A Toyota és partnerei már az e-Palette alapú járművek kereskedelmi forgalmának bevezetésén dolgoznak; a megcélzott határidő a 2020-as évek eleje.

*Az „autonomous” és a „mobility as a service,” kifejezések kombinációja. A Toyota önvezető autókra épülő szolgáltatásának neve.

** Kifejezetten mobilitási szolgáltatók számára létrehozott nyílt platform, több API alapú mobilitási funkcióval.

A TRI-AD 2018 márciusában alakult Tokióban azzal a céllal, hogy teljesen integrált, sorozatgyártásra érett, önvezető szoftvereket fejlesszen. A TRI-AD jövőképe a “Mobilitás a szeretet, biztonság az élet jegyében”, küldetése pedig az, hogy világszínvonalú technológiát hozzon létre, és biztonságos mobilitási termékeket dolgozzon ki. Az elmúlt két évben a TRI-AD jelentős haladást ért el, bemutatva többek közt a Mobilitási Teammate Koncepció³ alapján kifejlesztett, legújabb Teammate⁴ vezetéstámogató technológiát. A TRI-AD most fejlődése következő fázisába lép, hogy elérhetővé tegye a mobilitást (beleértve az emberek, áruk és információ mobilitását) mindenki számára; ezért is szükséges a vállalat tevékenységének kibővítése, illetve továbbfejlesztése. Annak érdekében, hogy a TRI-AD korszerű fejlesztési kapacitásainak alkalmazása hatásosan és hatékonyan haladjon előre, továbbra is új értékeket létrehozva az önvezetés, a biztonsági technológiák és a mobilitás területén, a Woven Planet Holdings a jövőben az agilisabb “software-first” fejlesztési folyamatra koncentrál. A Woven Planet Holdings felel majd a stratégiai döntéshozatalért az egész csoport vonatkozásában, bővítve az együttműködést a partnerekkel, új üzleti lehetőségeket teremtve, és megosztott szolgáltatásokat nyújtva az operatív tagvállalatok számára. Továbbra is a Woven CORE felel majd a Toyota Csoport önvezető technológiának fejlesztéséért, új értékek megteremtésére törekedve az önvezető technológia fejlesztése, piaci megvalósítása és elterjesztése által. A Woven Alpha új lehetőségeket tár majd fel az üzleti növekedésre, és olyan új, innovatív projekteket gondoz, mint például a Woven City, az Arene és az AMP.

„A TRI-AD 2018 márciusában a Toyota, a Denso és az Aisin vegyesvállalataként indult azzal a céllal, hogy erősítse a Toyota szoftveres kapacitását – különösen az önvezetés és a fejlett biztonságtechnika területén. Két évvel később már jelentős haladást értünk el, fantasztikus munkatársakat vettünk fel, stratégiai partnerségeket hoztunk létre, és erőteljes támogatásban részesültünk a Toyota Csoport részéről; mindez erősítette azt a képességünket, hogy sikeresen fejlesszünk korszakalkotó technológiákat.  Most szeretnénk a következő szakaszba lépni a TRI-AD-dal, és felkészíteni vállalatunkat arra a példátlan növekedésre, gyorsaságra és minőségre, ami majd a jövőbe repít minket. Szilárd meggyőződésem, hogy mindez lehetséges lesz majd az új, Woven Planet Holding struktúra keretében, ahol összesítjük erőfeszítéseinket, biztosítva a szükséges emberi erőforrásokat, technológiát, infrastruktúrát és vállalatvezetést ahhoz, hogy megvalósítsuk a “Mobilitás a szeretet, biztonság az élet jegyében” jelmondatban megfogalmazott jövőképet. Minden érintettel és partnerünkkel együtt keményen dolgozunk majd, hogy rengeteg új értéket, új technológiákat és új termékeket hozzunk létre, olyan tempóban és léptékben, amiről a Toyota megérdemelten híres. Mindezt azokkal a szoftverekkel és szolgáltatásokkal tesszük, amik a jövőbeni mobilitás motorját jelentik.” – fogalmaz Akio Toyoda, a Toyota világszintű elnöke.

„Az év elején mutatta be a Toyota a Woven City programot , ami egy élő laborként szolgáló, működő város az ember- és mobilitás-központú, még jobb életforma kialakításához.Most átszervezzük a TRI-AD-ot három új vállalattá – és hogy’ még egyértelműbbé tegyük, mi is e cégek küldetése, mindhárom nevében benne lesz a ’woven szó. A ’woven’ szó a ’weave’, vagyis szőni/fonni szóból származik. Részben az ihlette ezt a nevet, ahogy a különféle típusú mobilitási formákat szolgáló háromfajta utca kinéz: egymásba fonódnak, mintha együtt készültek volna az új város terveiben. Ugyanakkor a “woven” szónak van egy másik lényeges jelentése is. A Toyota gyökerei visszanyúlnak az automata szövőgéphez, amit Sakichi Toyoda talált fel; ő volt a Toyota Motor Corporationt megalapító Kiichiro Toyoda apja. Sakichi látta, hogy édesanyja mennyit küszködött a szövéssel, és neki próbált segíteni a gép kifejlesztésével. Később aztán Kiichiro már autókat gyártott azzal a céllal, hogy boldogabbá tegye a társadalmat. A Toyota alapítóinak szellemiségét követve, nekünk is mindig azt kell kiindulási pontunknak tekintenünk, hogy olyasmit készítsünk, ami hasznára válik másoknak, vagy egyszerűen boldogságot hoz az életükbe.

A kísérleti város nevében azért is szerepel a ’woven’, hogy utaljon arra a kívánságunkra és törekvésünkre, hogy boldogságot hozzunk mások életébe – különösen, amikor ismeretlen vizekre evezünk ezzel a folyamatosan fejlődő, formálódó projekttel.  A TRI-AD-ot azért hoztuk létre két évvel ezelőtt, hogy megvalósítsa a Toyota jövőképét. A mai bejelentés szerint a TRI-AD új, vezető szerepet vállal majd (miközben felveszi a Woven nevet), hogy kiteljesítse a „mások boldogsága érdekében” alapelvet. Most kérem, engedjék meg, hogy elmagyarázzam a három cég nevének jelentését. Elsőként jöjjön a Woven Planet Holdings. Ebben a cégnévben a ’planet’ azt jelenti, hogy olyan léptékben gondolkozunk, ami messze túlmutat egy hagyományos “városon”. A Woven Planet Holdings miden eddiginél szélesebb perspektívából foglalkozik majd a “boldogság a jövőben” kérdésével. Ezután jön a ’Woven CORE.’ A Woven CORE lesz felelős az újfajta mobilitás megvalósításáért. Az újfajta mobilitás magját pedig az önvezető technológia képezi majd. Végül nézzük a ’Woven Alpha.’ nevet. Ebben az ’alpha’ azt jelenti, hogy ’ismeretlen’ vagy ’mérhetetlen’. A Woven Alpha lesz felelős a jövőbe vezető út kikövezéséhez szükséges kutatás-fejlesztésért, beleértve ez élő labormunkát, amit majd Woven Cityben végeznek. Annak érdekében, hogy e három cég nyitottabb és együttműködőbb legyen, egy dolog szándékosan kimarad a Woven Planet, a Woven CORE és Woven Alpha elnevezéséből: a ’Toyota’ márkanév használata. Ettől függetlenül, ez a három cég jelöli majd ki a Toyota számára a jövőbe vezető utat, miközben továbbviszik a “mások boldogsága érdekében” örökségét, ami oly mélyen beleivódott a Toyota génjeibe.

1.Arene: A TRI-AD által fejlesztett nyitott forráskódú platform a programozható autók létrehozására. Megvannak benne a járműbiztonságot szolgáló elemek és API-k, emellett lehetővé teszi a gyors fejlesztést a koncepciótól a egészen a bevezetésig. Biztosítja a fejlesztők és az OEM-ek számára szoftvereik folyamatos frissítését, miközben garantálja a magas szintű biztonságot.

2. Automatizált Térképezési Platform (AMP): Nyitott forráskódú szoftver-platform, ami lehetővé teszi a cégek számára precíziós térképek készítését és megosztását az önvezető autókkal kapcsolatos munkák során.

3. Mobilitási Teammate Koncepció: A Toyota fejlesztési filozófiája az önvezető technológiával kapcsolatban: olyan megközelítés, ami arra a meggyőződésre épül, hogy az emberek és a járművek képesek együttműködni a biztonságos, kényelmes és hatékony mobilitás érdekében.

4. Teammate: Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a vezető átadja az autó vezetését a fedélzeti rendszereknek. Az autósztrádákon és a kizárólag gépjárművek által használt utakon a Teammate képes önállóan elvégezni az olyan feladatokat, mint a sávkövetés, a követési távolság tartása, a sávváltás és az előzés.