A 2023 júniusában induló globális mobilitási kihívás célja, hogy segítsen a városoknak felkészülni a jövőre. A városok úgy jelentkezhettek a kihívásra, hogy azonosították azokat a területeket, amelyeken az innováció segíthet a biztonságos, megfizethető és inkluzív közlekedési módokhoz való hozzáférés bővítésében, az adatok erejének kihasználásában, hogy összekapcsolt és rugalmas mobilitási ökoszisztémákat hozzanak létre, valamint a környezeti hatások csökkentésében alacsony széndioxid-kibocsátású és megújuló megoldások révén. A nevezési időszak alatt több mint kétszáz pályázat érkezett be a világ 46 országának több mint 150 városából. A pályázatokat a következők alapján értékelték: a kihívás hatása, a kérdés nyitott innovációs megközelítések iránti fogékonysága, a városon belüli kapacitás és a pályázat fókusza. A szűkített listán Brazília, Kolumbia, India, Olaszország, Malajzia, Mexikó, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok városai szerepelnek.

A tíz kiválasztott város

Bengaluru, India

Bengaluru az előrejelzések szerint az ázsiai-csendes-óceáni térség leggyorsabban növekvő települése lesz, és a világ második legzsúfoltabb városa, ahol gyakoriak a közlekedési balesetek. Az egyre növekvő város innovatív módszereket keres a közúti biztonság fokozására az olyan közlekedésbiztonsági problémák, mint a hibás közlekedési jelzések és a balesetveszélyes területek tömeges azonosítása révén.

Detroit, Egyesült Államok

Az első iparvárosként ismert Detroitban nehézipari és kereskedelmi árufuvarozási tevékenység folyik. A nagy gépjárműforgalom súlyos egészségügyi és környezeti problémákhoz, különösen rossz levegőminőséghez vezetett. E problémák leküzdése érdekében Detroit célja, hogy a globális kereskedelem bővülésével a növekvő árufuvarozási kibocsátást kezelje.

Fortaleza, Brazília

Fortaleza az elmúlt 10 évben forradalmasította városi mobilitási rendszereit. Vannak azonban még leküzdendő kihívások, például az alacsony jövedelmű közösségek tömegközlekedéshez való hozzáférése. Most a város keresi a módját annak, hogy a közlekedést megfizethetőbbé és hatékonyabbá tegye.

Medellín, Kolumbia

Az „örök tavasz városának” is nevezett Medellín hegyvidéki terepe és lejtős utcái jelentős mobilitási kihívásokat jelentenek a fogyatékkal élők és az őket gondozók számára – akiknek többsége nő és alacsony jövedelmű munkavállaló. A régió integrált megközelítéseket keres a mobilitás inkluzívabbá és hozzáférhetőbbé tételére.

Mexikóváros, Mexikó

Mexikóváros történelmi központja nemcsak a világörökség része, hanem a város legnagyobb kereskedelmi központja is. Örökségi státusza azt jelenti, hogy a városképen vagy az infrastruktúrán nehéz jelentős változtatásokat végrehajtani. A városnak innovatív módszereket kell találnia közlekedési rendszereinek javítására, hogy azok megfeleljenek a lakosok igényeinek.

New Orleans, Egyesült Államok

A francia és spanyol kreol építészetéről és gazdag kultúrájáról ismert „Big Easy” hatalmas kihívással néz szembe: a gyorsan erősödő hurrikánok előtti evakuálással. Mivel a gyorsan erősödő hurrikánok egyre többször fenyegetik a part menti közösségeket, New Orleans városa és az érdekelt partnerek innovatív megoldást keresnek a veszélyeztetett lakosok evakuálásának kihívására, mivel a hurrikánok egyre veszélyesebbé válnak, sokkal rövidebb idő alatt.

Seberang Perai, Malajzia

Bizonyítékok utalnak arra, hogy Seberang Peraiban már a neolitikum óta létezett település. Napjainkban az ipari parkok nagy mennyiségű energiát fogyasztanak és nagy mennyiségű károsanyag-kibocsátással járnak, ami egészségügyi kockázatot jelent a közeli közösségek számára. A Seberang Perai-i Batu Kawan Ipari Park terjeszkedésével a város célja, hogy a helyi vállalkozásokkal és iparral együttműködve csökkentse a karbonlábnyomot és a szállítmányozás környezeti hatásait.

Varanasi, India

A világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városában, Varanasiban az elmúlt években exponenciálisan nőtt az e-riksák használata. Az ágazat azonban jelenleg rendkívül szervezetlen és rosszul szabályozott. A város keresi a hatékonyság optimalizálásának módjait, az útvonalak egyenletesebb elosztásával a városban.

Velence, Olaszország

Velence kivételes történelmi és kulturális öröksége egy egyedülálló, szárazföldből és vízből álló környezetbe illeszkedik. Az elmúlt években a városvezetés forrásokat fektetett be a városon belüli fenntartható mobilitási lehetőségek növelésére. Velence városának kihívása a kulturális, technológiai és működési akadályok leküzdése a fenntartható közlekedési lehetőségek javítása és a fenntarthatóbb választások irányába történő viselkedésváltoztatás ösztönzése érdekében.

York, Egyesült Királyság

York a hagyományok és a csúcstechnológia tökéletes keveréke, viking múltjával és római gyökereivel, az ősi York városa a meglévő és jövőbeli innovációkat igyekszik felhasználni a város mobilitásának jövőbiztosítására. A város a széttagolt tömegközlekedési, közösségi és magán közlekedési módokat egyetlen, egységes flottává kívánja egyesíteni, hogy növelje a megközelíthetőséget, a megfizethetőséget, valamint csökkentse a kibocsátást és az utazási időt.

A kiválasztott városok meghívást kapnak egy kapacitásépítő akadémiára, és támogatást kapnak a kihívás tervének kidolgozásához, valamint más innovatív városi csapatok szélesebb hálózatának részévé válnak. Az egyes városok elődöntős innovátorairól 2024 végén születik döntés, a 2026-ban kihirdetett győztes városok és innovátorok pedig 9 millió dolláros támogatásban részesülnek, hogy tesztelhessék és bevezethessék megoldásaikat.

„Ez a lista jól mutatja, hogy a világ minden részén a különböző méretű városok a legkülönfélébb mobilitási kihívásokkal néznek szembe. Láthatjuk, hogy ezek a városok már most is erőfeszítéseket tesznek közlekedési rendszereik javítása érdekében, és nagyon izgatottak vagyunk, hogy a Fenntartható Városok Kihívás következő szakaszában közvetlenül támogathatjuk majd őket” – avat be Ryan Klem, a Toyota Moblitási Alapítvány programigazgatója.

„Ezek a városok különböző területeket emeltek ki, ahol az innovációnak megvan a lehetősége arra, hogy a mobilitási rendszereket fenntarthatóbbá, rugalmasabbá és hozzáférhetőbbé tegye. A Fenntartható Városok Kihívás összehozza a városokat és az innovátorokat a városlakókkal, hogy a nyílt innováció révén a valós világ kihívásaira testre szabott megoldásokat találjanak” – teszi hozzá Kathy Nothstine, a Challenge Works jövőbeli városokért felelős vezetője.

„A közlekedési rendszerek biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és megfizethetőbbé tételével a városok javíthatják a munkahelyekhez és az oktatáshoz való hozzáférést, és javíthatják az emberek egészségi állapotát. A Fenntartható Városok Kihívás hozzájárul a világ minden táján a városokban élő emberek életminőségének javításához” – árulja el Ben Welle, a WRI Ross Center for Sustainable Cities integrált közlekedési és innovációs igazgatója.

Bár ez biztató fejlemény, a siker nem garantált: egy 2014-ben aláírt korábbi megállapodásnak nem sikerült lassítania a fakivágások ütemét. A COP26 alatt tett vállalások a jó irányba tett lépések, de a pálmaolaj-ágazathoz kapcsolódó ellátási láncok mérete és bonyolultsága miatt a komolyabb ígéreteket csak akkor lehet teljesíteni, ha minden szereplő együttműködik az erdőirtás végleges megszüntetésében. A Fidelity szerint a befektetőknek arra kell rávenniük az érintett cégeket, hogy használják ki a különböző technológiai eszközök, például a műholdas megfigyelés adta lehetőségeket, tegyenek lépéseket az így szerzett információk alapján, és működjenek együtt a többi vállalkozással és a civil szervezetekkel egy olyan pálmaolaj-ipar megteremtésében, melynek szereplői nem vesznek részt az erdőirtásban.

A pálmaolaj-termelők által okozott károk megállításával kapcsolatban továbbra is kritikus szerep jut a befektetőknek. A Fidelity International több mint 30 további pénzügyi vállalkozással együtt vállalta, hogy 2025-ig a befektetési portfóliójából a mezőgazdasági árutermeléshez kapcsolódó erdőirtással és annak finanszírozásával összefüggő papírokat kiveszi. Ágazati elemzőik és fenntartható befektetésekkel foglalkozó csapatuk a különböző vállalatok képviselőivel együttműködve már régóta próbálnak választ találni erre a kérdésre, főleg a pálmaolaj kapcsán, és teljes mellszélességgel támogatják a műholdas technológia alkalmazását a természetes erdők kiirtásának felderítése és megakadályozása céljából.

A műholdak lassíthatják a pusztítás ütemét

A pálmaolaj-előállításhoz kapcsolódó ellátási láncok hírhedten hosszúak, több millió kisbirtokos gazdálkodó, hatalmas ültetvényesek, olajfinomítók, kereskedők, a lánc végén pedig különböző fogyasztási cikkeket és ipari alapanyagokat előállító vállalkozások vesznek részt benne. Az erdőirtás megszüntetésében a lánc minden egyes szemének részt kell vállalnia.

A megoldásban fontos szerep juthat a műholdas technológiának. A pálmaolaj-vásárlók ezeknek az „égi kémeknek” a segítségével próbálnak bizonyítékot találni az erdőirtásokra, melyeket azután eszközként használhatnak fel a beszállítók ellen, hogy termelési módszereinek megváltoztatására kényszerítsék őket. Ahhoz, hogy ezek a műholdas felvételek igazán hatékonyak legyenek, a felszínen is ellenőrizni kell őket, és még így sem akadályozzák meg automatikusan a további erdőirtást vagy a pálmaolaj értékesítését azokon a piacokon, amelyeken az ár fontosabb, mint az áru származási helye. Ettől függetlenül a műholdak fontos eszközt jelentenek az erdőirtások ütemének megfékezésében.

1. grafikon: Az olajpálma hozama nagyobb, mint az alternatív forrásoké

Felülről lefelé: Olajpálma, napraforgómag, repce- és mustármag, szója, olíva, kókusz
Kék oszlopok: Terméshozam (tonna/hektár)

Forrás: Our World In Data, 2021. június. A grafikon a hektáronként átlagosan kinyerhető növényi olaj mennyiségét ábrázolja.

Egy közelmúltban készített tanulmány [3] arra az eredményre jutott, hogy a faállomány csökkenésének üteme felére csökkent azt követően, hogy a Global Forest Watch, a World Resources Institute által működtetett nonprofit megfigyelő testület az Amazonas-medence perui részén műhold-felvételekkel bizonyítékot adott át a bennszülött közösségek rendelkezésére a földjükön végbemenő, ipari méretekben zajló erdőirtásról. Az anyag valóságtartalmát később az erdészeti felügyelők is megerősítették.

A lényeg az együttműködés

A műholdak segítségével megvalósuló, közös erdőirtás-ellenes kötelezettségvállalások is eredményesnek bizonyultak. A Fidelity fenntartható befektetéssel foglalkozó csapata részt vett a holland ACTIAM által vezetett Satellite-based Engagement Towards Deforestation (Műhold-alapú kötelezettségvállalás az erdőirtás csökkentése érdekében) elnevezésű csoportos kezdeményezésben, ahol a holland Satelligence startup által biztosított elemzéseket felhasználva igyekeztek a Malajziából pálmaolajat beszerző vállalatokat rávenni arra, hogy beszállítói láncukból küszöböljék ki az erdőirtásban érintett szereplőket.

Bár az ilyen jellegű megfigyelések nem jelentenek általános csodaszert az erdőirtás ellen, a módszerben rejlő újdonságot fel- és elismerte az Egyesült Királyságban működő Environmental Finance Awards 2021 szervezet bírálóbizottsága is, mely az Év ESG-kezdeményezése címmel díjazta a kezdeményezést. A folyamat során szerzett tapasztalatainkat követendő gyakorlatként megosztottuk a pálmaolajat felhasználó ágazatok szereplőivel is.

[1] „Investors turning up the heat on Asia’s palm oil buyers”, UNPRI, 2020. március

[2] „Financial sector commitment letter on eliminating commodity-driven deforestation”, UNFCC, 2021. november 2.

[3] „Satellite-based deforestation alerts with training and incentives for patrolling facilitate community monitoring in the Peruvian Amazon”, PNAS, 2021. július 20.

[4] „All about better sourcing of palm” AAK, 2021.

Fotó: Conscious Design, Unsplash

„Az éghajlatváltozás globális kihívás, amelyhez együttes fellépés szükséges. A Henkel pozitívan kíván hozzájárulni a klímavédelemhez. Eddigi eredményeink alapján és az elkövetkező évek céljainak megfelelően nagy örömmel csatlakozunk és támogatjuk a kezdeményezést. Az Amazonnal, a Global Optimism-mel és a többi aláíróval együtt teljes mértékben eltökéltek vagyunk mérhető haladást elérni, és közösen intézkedéseket hozni a globális felmelegedés korlátozása érdekében” – mondta Carsten Knobel, a Henkel igazgatóságának elnöke.

A fenntarthatóság terén történő fejlődés érdekében a Henkel az értéklánc mentén szoros együttműködésre fókuszál. A Henkel és az Amazon egy ideje szorosan együttműködik a fenntartható innovációk terén – például, az új és fenntartható csomagolásokkal történő vásárlói élmény tovább javítása érdekében.

Szilárd elkötelezettség és együttműködés

A Climate Pledge 2019-ben indult, és célja, hogy a vezető globális vállalkozásokat a klímaváltozás iránt elkötelezett hosszútávú tervek mentén egyesítse. A Henkel a tizenkettedik vállalat, amely csatlakozott a kötelezettségvállaláshoz. A Climate Pledge aláírójaként a Henkel vállalja a következőket:

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának rendszeres mérése és jelentése
• Dekarbonizációs stratégiák végrehajtása a Párizsi Megállapodással összhangban valódi üzleti változások és innovációk révén, beleértve az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiák felhasználását, az anyagmegtakarításokat és a szén-dioxid-kibocsátás elkerülésére irányuló egyéb intézkedéseket.
• A fennmaradó kibocsátások semlegesítése további, számszerűsíthető, valós, állandó és társadalmilag előnyös kompenzációkkal annak érdekében, hogy 2040-re elérje az éves nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást.

„A tudósok szerint csak korlátozott időnk van arra, hogy jelentős előrelépéseket tegyünk korunk legnagyobb válságára, a klímaválság megoldására. A Climate Pledge lehetőséget kínál a vállalatok a kollektív fellépésre, hogy megóvjuk bolygónkat a klímaváltozással járó pusztító hatásoktól. Örülünk, hogy a Henkel csatlakozott kezdeményezésünkhöz, az éghajlatváltozás problémájával igyekszünk megbirkózni és szebb jövőt építünk mindannyiunk számára” – mondta Kara Hurst, az Amazon Világszintű Fenntarthatósági Egységének alelnöke.

„A Párizsi Megállapodás egységes ütemtervet fogalmaz meg minden ország, minden vállalat és minden ember számára, hogy olyan intézkedések meghozatalával kezelje a klímaválságot, amelyek biztosítják, hogy a globális felmelegedés nem haladja meg a 1,5°C-ot – nyilatkozta Christiana Figueres, az ENSZ éghajlatváltozásért felelős korábbi vezetője, a Global Optimism alapító tagja. – A Climate Pledge-hez való csatlakozással ezek a vállalatok megmutatják mind a jövőre, mind a fellendülésre vonatkozó törekvéseiket. Intézkedéseik és beruházásaik munkahelyeket teremtenek, amelyekre égető szükség van, ösztönzik az innovációt, segítenek megóvni környezetünket és támogatják a fogyasztókat a fenntarthatóbb termékek vásárlásában.  A Climate Pledge-hez csatlakozó, a tudományos állásponttal összhangban tevékenykedő vállalatok növekvő csoportja bizakodásra ad okot.”

 A Henkel által elért haladás a klímapozitív vállalattá válás felé vezető úton

A Climate Pledge elkötelezettség összhangban van a Henkel azon hosszú távú céljával, miszerint 2040-re klímapozitívvá váljon. Közbenső lépésként a Henkel 2025-re 65%-kal, 2030-ra 75%-kal kívánja csökkenti termelésének szénlábnyomát a 2010-es bázisévhez képest. A vállalat ezt energiahatékonyságának folyamatos javításával és megújuló energiák felhasználásával kívánja elérni. 2030-ra a villamos energia 100 százalékának megújuló forrásokból kell származnia. 2040-re a cél az, hogy a termelés során felhasznált összes fosszilis tüzelőanyagot klímasemleges alternatívával helyettesítse a vállalat, és a többlet szénsemleges energiát átadja harmadik felek számára. Ezenkívül a Henkel márkáival és technológiáival támogatni kívánja az ügyfeleket, a fogyasztókat és a beszállítókat abban, hogy 2016 és 2025 között, tíz év alatt 100 millió tonna szén-dioxid megtakarítást érjenek el.

A Climate Pledge-hez való csatlakozás újabb lépés a Henkel környezeti lábnyomának csökkentésére irányuló elkötelezettségében. A társaság a közelmúltban nagyszabású virtuális áramvásárlási megállapodást (VPPA) írt alá egy új texasi szélerőműparkra vonatkozóan. A kölcsönösen elfogadott kapacitás megegyezik a Henkel egyesült államokbeli tevékenységének villamosenergia-igényével.

A Science Based Targets (SBTi) korábban megerősítette, hogy a Henkel tudományos alapú kibocsátás-csökkentési célkitűzései megfelelnek a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges követelményeknek. A CDP, az ENSZ Global Compact, a World Resources Institute és a World Wide Fund for Nature (WWF) szervezetek állnak a SBTi kezdeményezés mögött. Az SBTi meghatározza és elősegíti a tudományos alapú célokitűzések bevált gyakorlatát, és függetlenül értékeli a vállalatok céljait.

A Henkel fenntarthatósági stratégiájáról, teljesítményéről és előrehaladásáról szóló további információkért látogasson el a www.henkel.hu/fenntarthatóság oldalra.

2030-ra a Vodafone megszünteti a saját tevékenységeiből, valamint az általa vásárolt és felhasznált energiából származó összes széndioxid-kibocsátást (1. és 2. szint).  A vállalat elkötelezett továbbá amellett, hogy 2030-ra felére csökkenti a 3. szinthez tartozó forrásokból származó széndioxid-kibocsátást, beleértve a közös vállalkozásokat, az ellátási láncokból származó összes vásárlást, az általa értékesített termékek felhasználását és az üzleti utazásokat.

2040-re a Vodafone teljes mértékben megszünteti a 3. szinthez kapcsolódó széndioxid-kibocsátását, tíz évvel előre hozva az eredeti, 2050-re vonatkozó azon célkitűzését, hogy teljes karbonlábnyoma tekintetében elérje a „nettó nulla” értéket.

A Vodafone Csoport vezérigazgatója, Nick Read így fogalmazott: „A Vodafone hisz a példamutatás erejében, ezért ma ígéretet tettünk arra, hogy 2040-re teljes mértékben „nettó nullára” csökkentjük széndioxid-kibocsátásunkat, a „Tudományosan megalapozott célok” kezdeményezés pedig megerősítette, hogy a széndioxid-kibocsátásra vonatkozó, 2030-ig terjedő célkitűzéseink összhangban vannak a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljaival. Elkötelezettek vagyunk szénlábnyomunk visszaszorítása mellett, melyet a jobb energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata, a hálózati hulladék csökkentése, valamint a szállítók kiválasztása során alkalmazott új környezetvédelmi kritériumok révén kívánunk elérni.  Emellett azt is lehetővé tesszük ügyfeleink számára, hogy szolgáltatásainak – köztük a dolgok internetének (IoT) – igénybevételével ők is csökkentsék környezeti lábnyomukat.”

Tom Delay, a Carbon Trust vállalat vezérigazgatója, amely ICT útvonalkijelölési szolgáltatást és technikai támogatást biztosít a Vodafone célkitűzéseihez, hozzátette: „A Carbon Trust büszke rá, hogy a globális felmelegedés 1,5°C-on belül tartásához szükséges tudományos és globális célokkal összhangban támogathatta a Vodafone-t ezen ambiciózus célok megvalósításában. Ez a stratégia egyértelműen segíti a Vodafone-t az 1,5°C-os célkitűzés eléréshez vezető úton, és egy olyan ágazat élére helyezi, amely láthatóan vezető szerepet vállal saját kibocsátásainak csökkentésében.”

A Vodafone már korábban is több vállalást tett bolygónk védelme érdekében

A mai bejelentés tovább támogatja a Vodafone azon célját, hogy olyan digitális társadalmat építsen, amely magasabb szintre emeli a társadalmi-gazdasági fejlődést, senkit nem hagy hátra, és nem a bolygó kárára történik.

2019-ben a Vodafone kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes energiafelhasználását megújuló forrásokból vásárolja meg, és ezzel 2025-re felére csökkenti környezeti lábnyomát, valamint hálózati hulladékának 100%-át újrafelhasználja, újraértékesíti vagy újrahasznosítja, így támogatva a körforgásos gazdaság létrejöttét.

Legkésőbb 2021 júliusáig a Vodafone teljes európai hálózatát 100%-ban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni, ezzel 11 piacon egy olyan zöld gigabites hálózatot létrehozva az ügyfelek számára, amely fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- vagy vízforrásokból származó energia felhasználásával. Ezt a célkitűzést a Vodafone Magyarország idén november elején a Vodafone Csoportban elsőként teljesítette.

2020 júliusában a Vodafone egy újabb ambiciózus célkitűzést jelentett be, amellyel a szolgáltatásait igénybe vevő üzleti ügyfeleket kívánja segíteni abban, hogy a 2020 és 2030 közötti 10 évben összesen 350 millió tonnával csökkentsék saját szén-dioxid-kibocsátásukat.

2020 szeptemberében a Vodafone volt az egyik első globális vállalat, amely bejelentette, hogy új beszállítói esetében értékelni fogja azok környezetvédelmi, sokszínűségi és befogadási kötelezettségvállalásait, az új beszállító ilyen jellegű céljai pedig az ajánlatkérés (RFQ) értékelési kritériumainak 20%-át teszi majd ki.  A Vodafone frissített ajánlatkérési folyamata azt is vizsgálja, hogy a beszállítók rendelkeznek-e megfelelő környezetvédelmi szakpolitikákkal a széndioxid-kibocsátás csökkentése, a megújuló energia, a műanyagok alkalmazásának visszaszorítása, a körforgásos gazdaság, illetve a termékek életciklusának kezelése terén.

2019 májusában a Vodafone kibocsátotta első, 750 millió euró értékű zöld kötvényét a vállalat környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését elősegítő projektek finanszírozásához vagy refinanszírozásához, később pedig beszámolt arról, hogy mely projektek voltak jogosultak a bevétel felhasználására, és azok kiválasztása mily módon történt.

Tudományosan Megalapozott Célok

A ’Tudományosan Megalapozott Célok’ kezdeményezés a (SBTi) a CDP, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Globális Megállapodása, a World Resources Institute (WRI) és a World Wide Fund for Nature (WWF) együttműködését jelenti. Az SBTi kezdeményezés meghatározza és előmozdítja a Tudományosan Megalapozott Célok kitűzésének legjobb gyakorlatait, és függetlenül értékeli a vállalatok céljait a legújabb éghajlattudományi eredmények tükrében.

A Vodafone egyike annak a több mint 500 vállalatnak, amelyeknek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében vállalt céljait az SBTi validálta.  A Vodafone több vezető vállalathoz csatlakozott ezen a területen olyan ambiciózus csökkentési célok meghatározásával, amelyek a globális felmelegedés növekedését 1,5 °C-ra korlátozzák, összhangban a Párizsi Megállapodás legambiciózusabb céljával, amely azt tűzte zászlajára, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozza az emelkedéseket.

A Vodafone az egyik első jelentős távközlési szolgáltató, amely az ITU, a GeSI, a GSMA és a ’Tudományosan megalapozott célok’ kezdeményezés együttműködésére támaszkodva olyan tudományosan megalapozott célokat dolgoz ki, amelyek követik az ICT ágazat számára a közelmúltban kijelölt utat.  Az útvonal a mobilhálózatokat, rögzített vonalas hálózatokat, illetve adatközpontokat üzemeltető vállalatokra vonatkozó éghajlattudománnyal összhangban, konkrét kibocsátáscsökkentési pályákat határoz meg. A Vodafone a ’Tudományosan megalapozott célok’ kezdeményezés által kitűzött abszolút csökkentési megközelítés feltételeiként szabott célkitűzéseket is elérte.

„A kakaótermelésre vonatkozó fenntarthatósági céljainkat a Cocoa for Generations program testesíti meg, melynek fókuszában az ember és a bolygó védelme áll. Mostanra sikerült a globális ellátási láncunk negyedét feltérképezni és nyomon követni. Annak érdekében, hogy elérjük a 2025-re kitűzött célt, egy erdőirtásmentes kakaóellátási lánc létrejöttét, százszázalékos nyomon követhetőségre lesz szükség, és csak olyan kakaóellátási partnerekkel dolgozunk majd, akik megfelelnek a Responsible Cocoa program előírásainak. Mindezt azért teszünk, hogy megőrizzük az erdőket a jövő számára, hiszen a világ, amit holnapra szeretnénk, azzal kezdődik, ahogyan ma dolgozunk érte” – mondta John Ament, a Mars Wrigley Édesség globális kakaóért felelős alelnöke.

„Figyelemre méltó a Mars döntése, hogy erdőirtásmentes legyen a kakaóellátási lánca és a folyamat követhetővé tétele is. Ez az elhatározás, a gyermekek védelméért, a farmerek bevételeinek javításáért tett lépésekkel és a hatásvizsgálattal együtt valódi változást hozhat” – tette hozzá Janet Ranganathan, a World Resources Institute tudományért és kutatásért felelős alelnöke.

A Cocoa for Generations tervvel a Mars elköteleződött az erdők védelme mellett, és 2025-ig teljes kakaóellátási láncát nyomon követhetővé teszi. A bejelentés óta a vállalat globális kakaóellátási láncának már csaknem 24 százalékán végezte el a GPS-alapú feltérképezést, egészen az egyes kakaófarmokig lebontva.

A Mars most további lépéseket tesz az erdők védelmében, beleértve az alábbiakat:

– 2025-ig erdőirtásmentessé teszi globális kakaóellátási láncának 100 százalékát;

– 2025-ig elkészíti kakaóellátási láncának teljes GPS-alapú feltérképezését, egészen a kakaófarmokig lebontva;

– átláthatósági ígéretéhez híven, nyilvánossá teszi a jelenlegi elsődleges kakaóbeszállítók forrásait, illetve javít a másodlagos beszállítók, a farmercsoportok és a harmadlagos beszállítók, a kakaófarmerek nyomon követhetőségén;

– kizárólag olyan beszállítókkal dolgozik, akik eleget tesznek a Responsible Cocoa program nyomon követhetőségre vonatkozó előírásainak. Ezt a közvetlen beszállítók esetében 2019-ben, a közvetett, elefántcsontparti és ghánai beszállítók esetében 2022-ig lépteti életbe;

– a Cocoa and Forests kezdeményezéshez csatlakozva, részletes akciótervet tesz közzé Elefántcsontpartra és Ghána területére vonatkozóan;

– 2019-ben befejezi az Indonéziára, Brazíliára és Kamerunra vonatkozó kockázatfelmérési vizsgálatát, melyet 2020-ban tesz nyilvánossá;

– 2020 végéig befejezi az Ecuadori Köztársaságra és a többi származási országra vonatkozó kockázatfelmérési vizsgálatot is;

– az átláthatóság érdekében a folyamat ellenőrzésére és felülvizsgálatára harmadik felet von be.

Jelenleg a Mars felhasznált kakaómennyiségének 95 százalékát tudja visszavezetni elsődleges, közvetlen beszállítókhoz, a kakaó származási országához. Kakaóellátási láncának csaknem 40 százaléka köthető másodlagos beszállítókhoz, termelői csoportokhoz, 24 százaléka pedig harmadlagos beszállítókhoz, vagyis kakaófarmerekhez vezethető vissza. A vállalat elkötelezett amellett, hogy folyamatosan többet tegyen a meghatározott célokért és hogy felgyorsítsa a folyamatot azáltal, hogy kizárólag olyan kakaóbeszállítókkal dolgozik, akik felelősséget vállalnak a Cocoa for Generations tervben lefektetett célkitűzésekért. A programtervben kiírt célokról és az elért eredményekről évente tesz közzé jelentést a Mars.

A Mars Közép-Európában

A Mars 1992-ben lépett be a magyar piacra, 2016 óta pedig a Mars Multisales Central Europe tagjaként működik, amely a magyar, a cseh, a szlovák és a román piacot foglalja magában. A szervezet 540 munkatárssal, három kategóriában működik: édesség (csokoládé, rágógumi és egyéb édesség), élelmiszer (rizs és szószok), valamint állateledel. A Mars emellett a szegmenseinek két legnagyobb üzemét működteti a régióban: a száraz állateledelt és jutalomfalatokat gyártó csongrád-bokrosi üzem mellett a csehországi Poříčí nad Sázavou-ban működik a Mars édességgyártó létesítménye, valamint édességfejlesztő központja.

A Mars vállalatról

A Mars egy családi vállalkozás, melynek több mint egy évszázados tapasztalata van különböző termékek előállításában, a vásárlók és házi kedvenceik számára egyaránt. A csaknem 35 milliárd dolláros tőkével rendelkező, globális vállalat olyan világszerte ismert és kedvelt termékeket gyárt, mint az M&M’s®, a SNICKERS®, a TWIX®, a MILKY WAY®, a DOVE®, a PEDIGREE®, a ROYAL CANIN®, a WHISKAS®, az EXTRA®, az ORBIT®, a 5, a SKITTLES®, az UNCLE BEN’S®, a MARS DRINKS és a COCOAVIA®. Ezenkívül a Mars állat-egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt, ilyenek például a BANFIELD® állatkórházak, a Blue Pearl®, VCA® és a Pet Partners.  A virginiai McLeanben található központ mellett a vállalat több mint 80 országban van jelen. A Mars öt alapelve – minőség, felelősség, kölcsönösség, hatékonyság és szabadság – több mint 100 ezer munkatársat inspirál mindennap az értékteremtésre és a növekedésre, amelyre igazán büszkék lehetnek.