Elégedetlenség, sok túlóra, túlterheltség

A kitöltők 44%-a elégedetlen a munkahelyével, 19% nem tudja eldönteni elégedett-e vagy sem, és mindössze 37% nyilatkozott pozitívan a napi robotról. Az elégedetlenségnek több oka lehet. A válaszadók 53%-a úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen túlórázik (a legtöbben átlagosan heti 1-3 órát), de tizedük több, mint heti 10 órát; ők minden munkanapra plusz két órát húznak rá. Nem csoda tehát az sem, hogy a válaszadók 62%-a nagyon, 24%-a pedig közepes mértékben érzi túlterheltnek magát és mindössze 14% mondta azt, hogy csak kicsit, vagy egyáltalán nem.

Szinte mindenki stresszel a munkán

A munkavállalók nagyon stresszesek; mindössze 7% mondhatja magát olyan szerencsésnek, hogy nem okoz számára stresszt a munka. 36% nagyon, míg 57% közepes, vagy annál kissé erősebb mértékben érzi magát stresszesnek. A válaszokból az is kiderült, hogy a főnök a legnagyobb feszültségfaktor, majd a kollégák és végül a munka mennyisége következik a sorban. A jelentős stresszmennyiség is lehet az egyik oka annak, hogy a megkérdezettek 32%-a egyáltalán nem, vagy csak minimálisan élvezi a munkáját, 33% közömbös, 25% inkább élvezi, mint nem, és mindössze 10% mondhatja el magáról, hogy imádja, amit csinál. Ami a stresszkezelést illeti, itt sem jeleskednek a munkavállalók. 32% érzi úgy, hogy egyáltalán nem tudja hatékonyan kezelni a stresszt, 34% úgy értékeli, hogy van hova fejlődnie, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy jól kezelik.

Szinte mindenki produkálja a kiégés tüneteit

A WHO hivatalos definíciója szerint a kiégés egy olyan betegség, melyet a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stressz okoz. A kiégés három fő tünete a folyamatos fáradtságérzés, a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus felerősödése és a csökkent munkahatékonyság. Jó hír, hogy a válaszadók 78%-a hallott már a kiégésről. Kevésbé örömteli azonban, hogy 64% már tapasztalta is valamelyik tünetet magán. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 66%-a egyfolytában fáradtnak, 64%-a ingerlékenynek, és 63%-a folyamatosan feszültnek érzi magát. A kitöltők több, mint fele számolt be alvászavarról, 46% pedig a munkához köthető szorongást is jól ismeri. Megdöbbentő adat, hogy mindössze 7% állította azt, hogy egyik tünetet sem tapasztalta magán.

Okok és a munkáltatói felelősség

A válaszadók döntő többségének (79%) megfordult már a fejében, hogy jelenlegi karrierjét feladja, hogy valami teljesen újba kezdjen. De vajon mi az oka ennek és a fent leírtaknak? A frusztráció fakadhat az elismerés hiányából is, ugyanis 44% úgy érzi, hogy egyáltalán, vagy csak alig ismerik el felettesei a munkáját, 48% szerint van ugyan némi elismerés, lenne van hova fejlődni e téren, és mindössze 7% érzi úgy, hogy teljes mértékben megbecsülik.

Nem kérdés, hogy a kiégés megelőzésében a munkáltatónak kulcsszerepe van, ráadásul elemi érdeke is fűződik hozzá. A boldog és kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabban dolgozik. A boldogtalan és stresszes munkatársak ellenben előbb-utóbb eljátszanak a munkahelyváltás lehetőségével. A megelőzés azonban befektetést igényel a munkáltató részéről, és itt nem csak az anyagiakra gondolunk. Stresszkezelő-tréningekkel (pl. autogén tréning) is segíthetik a dolgozókat, de a közösen eltöltött minőségi idő is kiemelten fontos.

Egy jól megszervezett, élménydús csapatépítő is csodákra képes. Ebben most az egyik legnagyobb hazai állásportál segítséget nyújt, elindult ugyanis a nyerő munkahely pályázat! Pályázni kreatív és eredeti csapatépítő ötletekkel lehet, a legeredetibb ötlet pedig meg is valósul! Javaslatokat a csapatos lazításra június 23-ig várják.

Hol kezdjük a keresést, ha betelt a pohár és mennyire használjuk az állásportálokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ. A több mint 1000 kitöltő részvételével készült kutatásból izgalmas adatok derültek ki.

Szemünk a pályán

Megdöbbentő, de a válaszok tanúsága szerint téves a feltételezés, hogy már csak akkor nézelődünk az ajánlatok között, ha aktív álláskeresők vagyunk. A kutatásban részt vevők közel 52 százaléka ugyanis akkor is folyamatosan böngészi az állásajánlatokat, ha éppen nem gondolkodik a váltáson. Mindez az egyre kényelmesebb online megoldásoknak, valamint a magyar munkaerőpiac sajátosságainak is köszönhető. Nagyot fordult a világ az elmúlt évtizedben, hiszen az élethosszig tartó állás fogalma a váltásra való hajlandóság növekedésével eltűnni látszik. Amennyiben egy munkavállalót bármilyen módon is foglalkoztatja a váltás gondolata, akkor nézelődni kezd. Sőt, sokan már akkor is, ha elégedettek a munkahelyükkel, méghozzá azért, mert tisztában szeretnének lenni a piaci értékükkel.

Talán annak is köszönhető, hogy sokan folyamatosan a piacon tartják szemüket, hogy rengeteg, akár személyre szabott lehetőség áll rendelkezésre az online felületeken. Ezzel párhuzamosan persze a munkaadók is folyamatosan pásztázzák a kínálatot, és rendszeresen keresik meg az ígéretesnek tűnő munkavállalókat ajánlataikkal. Kereslet és kínálat talál egymásra tehát, hiszen a megkeresett munkavállalók tájékozottságuknak köszönhetően az esetek többségében tisztában vannak azzal, mennyit érnek, ebből kifolyólag pedig el tudják dönteni, hogy mérlegeljék-e az ajánlatot.

Hódítanak az internetes állásportálok

A felmérésből az is kiderül, hogy álláskereséskor a legnépszerűbb felületek az online állásportálok lettek. A kitöltők közel 96 százaléka az online állásportálokra szavaz, mindössze 2 százalék az, aki fejvadász segítségét veszi igénybe. A válaszadók 69 százaléka feliratkozott valamelyik álláskereső portál hírlevelére, így azt is elmondható, hogy a kutatásban részt vevők nagy része napi szinten értesül lehetőségeiről.

20 másodperc alatt dől el minden

Köztudott az is, hogy napjainkban már nem elég egy telegépelt fehér lapot benyújtanunk önéletrajzként. Egy jobb állásra a mai napig számtalan jelentkezés érkezik, és kutatások bizonyítják, hogy egy nagy volumenű kiválasztási folyamatban egy HR-szakember átlagosan 20 másodperc alatt dönti el, esélyt ad-e a jelentkezőnek vagy sem. Éppen ezért a jó CV kitűnik a tömegből, ha szépen szerkesztett, lényegre törő és olyan kvalitásokkal rendelkezik, melyeken azonnal megakad az azt olvasó HR-es szeme. Természetesen nem kell azonnal grafikust fogadnunk, mert az interneten is számtalan szerkeszthető sablon áll rendelkezésre. Ezt választotta a kitöltők többsége is, 45 százalékuk online elérhető mintákat keres és közel 9 százalékuk veszi igénybe szakértő segítségét.

Kijelenthetjük tehát, hogy az állásportálok, melyek minden eddiginél könnyebbé teszik a munkaerőpiac saját szempontjaink szerinti radarozását, egyúttal a munkavállalói szokások megváltozásához is vezettek: eddig soha nem látott szintre emelték a munkaerőpiaci (ön)tudatosság szintjét.

A Workaniáról

A Workania.hu a közel ötezer aktuális álláshirdetésével Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb állásportálja. Több mint 12 éves tapasztalattal és finn anyavállalatának köszönhetően nemzetközi háttérrel rendelkezik. A legkorszerűbb technológiai fejlesztéseket ötvözi az egyszerűséggel, így biztosítva a munkavállalóknak és a munkaadóknak a gyors és eredményes egymásra találást.