Rangos díjat nyert a Baker McKenzie

Kovacs Geza — Tue, 28 Feb 2023 05:35:06 +0000

Az ügyvédi iroda joghallgatók részére létrehozott New Lawyer Challenge elnevezésű versenye nyerte el a Joint Venture Szövetség Best Talent Program díját.

A New Lawyer Challenge versenyt 2018-ban hozta létre a Baker McKenzie azzal a céllal, hogy a részvevők betekintést nyerhessenek az ügyvédi munka sokszínűségébe és a mindennapok során felmerülő aktuális vagy jövőbe mutató jogi kérdésekbe.

A háromfordulós versenyen nyolc-tíz fő jut a döntőbe, közülük az első három helyezett pénzjutalomban részesül. A Wolters Kluwer különdíját a legkiemelkedőbb előadást bemutató versenyző kapja, emellett pedig minden döntősnek egy éves jogtár előfizetés jár. A pénz- és könyvjutalmon túl az első három helyezett hallgatónak lehetősége van gyakornokként csatlakozni az ügyvédi irodához, ahol mentorálás mellett jelentős tapasztalatra tehetnek szert.

„A versenyt azzal a céllal hoztuk létre, hogy azt a komplex tapasztalatot, amellyel irodánk rendelkezik, minél több joghallgató számára elérhetővé tegyük, így segítve őket pályaorientációjukban. Különösen fontosnak tartjuk ezt a vidéki jogi egyetemek hallgatói esetében, akiknek gyakornokként lényegesen kevesebb lehetőségük van nemzetközi ügyvédi irodáknál tapasztalatot szerezni” – mondta el a programról dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie ügyvédi iroda partnere.

Fotó: Giammarco Boscaro/unsplash.com

Wolters Kluwer: Nyugodt év volt 2018 jogalkotási szempontból

Doktor5ker — Wed, 30 Jan 2019 10:23:25 +0000

A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest.

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.

A Walt Disney a legértékesebb médiamárka

Márkamonitor — Thu, 09 Mar 2017 08:30:27 +0000

A Brand Finance összeállította a világ 25 legértékesebb médiamárkájának rangsorát. A márkák értékeléséhez a szakértők több ezer céget vizsgálnak meg számos mutató – pl. marketing-költségvetés, ismertség, fogyasztói hűség, vállalati hírnév – alapján.

A toplistát az amerikai cégek dominálják: 25-ből 17 márka az Egyesült Államokból származik. A Walt Disney megőrizte tavalyi vezető helyét; 34,5 milliárd dolláros (a megelőző évinél mintegy 10 százalékkal magasabb) értékelése és AAA+ besorolása részben a Star Wars franchise-nak, részben pedig a vidámparkok jó teljesítményének köszönhető. A dobogón egy-egy helyezést javítva a FOX (15,8 Mrd dollár) és az NBC (13,7 milliárd dollár) áll.

Az első nem-amerikai márka a jelenlegi 8. (tavalyi 7.) helyezett BBC, 5,9 milliárd dolláros értékeléssel, ami 16 százalékkal marad el tavalyi eredményétől. 14. a brit ITV, amely szintén rontott helyezésén, rögtön 3 pozíciót. A holland TNT 17., a Wolters Kluwer 19. A luxemburgi központú RTL 1,8 milliárd dolláros értékeléssel, 4 helyet és 3 százalékot rontva a 21. Szintén 4-4 pozícióval esett vissza a 22. francia Canal+ és – egyetlen nem USA-beli vagy európai játékosként – a 24. mexikói Televisa. Az év legnagyobb, 44 százalékos értéknövekedését a 23. helyen álló brit LexisNexis produkálta.

A hazánkban is jól ismert márkák eredményei (zárójelben a 2016-os helyezés):

7. (8.) Warner Bros. – 8 Mrd dollár
9. (9.) 21st Century Fox – 5,3 Mrd dollár
10. (10.) Thomson Reuters – 5 Mrd dollár
13. (13.) HBO – 3,8 Mrd dollár (30 százalékos növekedéssel)
15. (15.) Discovery Media – 3,2 Mrd dollár (34 százalékos növekedéssel)
20. (19.) MTV – 1,8 Mrd dollár
25. (új) Comedy Central – 1,3 Mrd dollár

(Forrás: Brand Finance, Warc)

Nem lehet 10-20 éves tudományt eladni

rkteam1 — Tue, 24 Nov 2015 06:50:46 +0000

Nagy vállalkozásba fogott az Akadémiai Kiadó: megújítják a marketinges alapkönyveket. Elsőként a Nemzetközi marketing kötetet mutatták be.

Réffy Balázs kiadóigazgató számolt be arról, hogy a Wolters Kluwer csoporthoz tartozó Akadémiai Kiadó a nemzetközi szakmai kiadványok és folyóiratok mellett a hazai marketing-alapkönyveket is megújítja a változó világ kívánalmainak megfelelően – tőle származik a címben foglalt idézet is. A tartalmi frissítésen túl Veres Zoltán sorozatszerkesztő kiemelte, hogy új kihívással is szembesültek: elő tudnak-e állítani olyan hagyományos, nyomtatott könyveket, amelyek a mostani huszonévesek számára is vonzók? Azokkal a szerzőkkel, akik ebben partnernek bizonyultak, tartalomgazdag, de olvasmányos stílusú, illusztrációkkal gazdagon ellátott és a „fogyaszthatóságot” támogató megjelenésű új szakkönyveket kezdtek kiadni – melyeket természetesen online kiegészítések, frissítések is támogatnak.

A sorozat első darabja a Nemzetközi marketing című kötet, mely az azóta elhunyt Tóth Tamás professzor 2008-as, azonos című munkájának átdolgozása. A Pécsi Tudományegyetem professzora, Rekettye Gábor és a Corvinuson oktató Malota Erzsébet, valamint szerzőtársaik, Hofmeister-Tóth Ágnes és Simon Judit, továbbá két fiatal oktató aktualizálta és három plusz fejezettel, összesen öt témakörrel bővítette a művet. Az új témák a világgazdasági kitekintés, Magyarország helye a világgazdaságban, a nemzetközi marketing elméleti alapjai (az egyenetlen szintű elméleti alapozás kisimítására), külkereskedelmi technikai ismeretek (az általában nem túl mélyen oktatott ismeretek pótlására) és a fiatal kollégák által írt fejezet a digitális marketingről. Jelentős teret kap a nemzetközi kereskedelem és kommunikáció kulturális háttere is, hiszen Malota Erzsébet véleménye szerint a márkázásban és a kommunikációban még most is komoly hibákat lehet elkövetni, ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk.

A bemutatón Deli-Gray Zsuzsa kutatóprofesszor, az ESSCA Magyarország Alapítványigazgatójának moderálása mellett a szerzők kiemeltek néhány fontos trendet is a nemzetközi marketing világából. A külkereskedelem 2013-ban a globális GDP 32 százalékát tette ki, és aránya folyamatosan nő. A világ az amerikai hadsereg VUCA betűszavával (sebezhető, zavaros, bonyolult, bizonytalan) írható le, de bizonyos folyamatok jól azonosíthatóak. A könyv az egyes orientációkkal igyekszik kiegyensúlyozottan foglalkozni, ugyanakkor állást foglal a keleti és déli régiók, mindenekelőtt India és Kína súlyának növekedése, a gazdasági hatalom rapid vándorlása mellett. Ezt elsősorban a helyi középosztály megerősödése magyarázza: míg jelenleg a nyugati cégek elsősorban a felső rétegek számára exportálnak, hamarosan komoly lehetőséget jelent majd a középosztály kiszolgálása is. Szintén trendszerű a nők gazdasági életben betöltött szerepének növekedése: ma még a fogyasztás kétharmada férfi-fogyasztás, de az arányok gyorsan változnak. Mindeközben a hazai piacokon a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokra kell választ találni.

A könyv eredeti céljának megfelelően egyszerre maradt információközlő és menedzsment-orientált, így nem csupán a hallgatók, de a gyakorló szakemberek is haszonnal forgathatják – bár Rekettye professzor szerint a szakmai önképzés még gyerekcipőben jár nálunk.

És ha az olvasó hasznosnak találta az új szemléletű Nemzetközi marketing könyvet, már a sorozat következő kötetét, a Bevezetés a marketingbe címűt is beszerezheti.