A Marketing Commando 2009 óta követi nyomon a kkv-szektor marketingeszköz-használatát. Friss kutatásuk szerint 2023-ban ismét a Facebook vezeti a listát, már ötödik éve a kkv-k legnépszerűbb marketingeszközeként. Ezután következik másodikként a honlap, majd a Google, utóbbi egy helyet javítva az előző évhez képest.

Legnépszerűbb kkv-marketingeszközök

Az Instagram, az ajánlatkészítés, a hírlevél és az ajánlás továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a kkv-k marketing-eszköztárában, a februárban debütált MI azonnal a kilencedik helyre ugrott. A blog a tizedik helyet foglalta el ebben az évben.

Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint az MI sikere annak köszönhető, hogy „Könnyen kezelhető és kiemelkedően hatékony. Segítségével a kkv-k könnyebben készíthetnek marketingterveket, ötleteket, reklámokat, grafikákat és közösségimédia-tartalmakat, amivel tovább növelhetik piaci részesedésüket. Mindez tovább demokratizálja, még több vállalkozás számára teszi elérhetővé a marketinget.”

Az év másik meglepetése, hogy a várakozásokkal szemben megtorpant a TikTok menetelése, és nem került be a 10 legnépszerűbb eszköz közé. A korábbi évek egyik leglátványosabb fejlődését produkáló platform idén a 12. legnépszerűbb eszköz volt.

Leghatékonyabb kkv-marketingeszközök

A kutatás nemcsak a marketingeszközök népszerűségét, hanem hatékonyságukat is vizsgálta. Ebben a tekintetben ugyancsak a Facebook áll az élen, azt követi a Google, és harmadikként az ajánlás.

„Bár egyre több kritika éri, fontos hangsúlyozni, hogy hibái ellenére a Facebook továbbra is a kis- és középvállalkozások leghatékonyabb eszköze. Nem szabad elfelejteni, hogy a divatos tendenciák vak követése helyett a valós eredményekre kell összpontosítani. A Facebook még mindig egy olyan platform, ahol egy kkv versenyképesen tud vevőket szerezni” – hívja fel a figyelmet Wolf Gábor.

Azonban az igazi meglepetést itt is az MI okozta, amely rögtön a 12. leghatékonyabb eszköz lett, míg a népszerűségi listán negyedik helyen álló Instagram fel sem került a hatékonysági toplistára, mindössze a 21. helyen áll.

Mélyponton az influenszerek iránti bizalom

Egyre csökken az influenszerek iránti bizalom a kkv-k körében. Míg 2018-ban 27 százalékuk tartotta őket hitelesnek, ez az arány mára 8 százalékra esett vissza. Ezzel szemben a Google találatai iránti bizalom 61 százalék, míg az MI-é 29 százalék. A hagyományos média megítélése 3 százalékpontot javult, 16 százalék véli úgy, hogy hiteles. A Facebook tartalmait a kkv-k 16 százaléka tartja hitelesnek.

„Az influenszerek iránti bizalomvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen mellőzni kellene az influencermarketinget, azonban azt igen, hogy a vállalkozásoknak tudatosabban kell alkalmazniuk. Fontos, hogy a kkv-k olyan influenszerekkel működjenek együtt, akik hitelesek, valóban összhangban vannak márkájuk értékeivel, célközönségükkel és üzenetükkel” – tanácsolja Wolf Gábor.

Tovább inflálódik a kkv marketingköltése

A válaszadók átlagos marketing-költségvetése 7,8 millió forint volt idén, a tavalyi 6,7 millió forinthoz képest. Ez ugyan számottevő emelkedés, ám figyelembe véve az infláció alakulását, reálértékben nem jelent növekedést.

A kkv-k 15 százalékának kevesebb lesz a várható árbevétele idén az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg további 23 százalék árbevétele stagnálni fog. A válaszadók 45 százaléka vár magasabb árbevételt idén. Azonban a kutatás rámutatott arra is, hogy azok a vállalkozások, melyek követik a marketingtrendeket, és alkalmazzák azokat, nagyobb eséllyel növelik a bevételüket, várhatóan 45 százalékkal többen fogják növelni az árbevételüket idén, mint azok, akik nem követnek egy marketingest sem, és nem marketingeznek.

A kkv-k számára kritikus jelentőségű, hogy nyitottak legyenek az új technológiák és stratégiák iránt, de ne hagyják figyelmen kívül a már bevált eszközöket sem. Az új technológiai trendek, mint a mesterséges intelligencia, és a már jól bevált platformok, mint a Facebook, lehetővé teszik a kkv-k számára, hogy versenyképesek maradjanak. Mivel a marketingeszközök egyre könnyebben használhatók, a kkv-k számára ideális az időpont arra, hogy elindítsák vagy továbbfejlesszék saját marketingtevékenységüket – összegezte a kutatás tapasztalatait Wolf Gábor kisvállalatimarketing-szakértő.

Módszertan

Online, önkitöltős, kérdőíves, kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek, hírlevél-feliratkozóinak, valamint független vállalkozói adatbázisban szereplő vállalkozók körében. Elemek száma: 844 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2023 októberében történt. A kutatás 2009 óta évente kerül elvégzésre.

A Marketing Commandóról

A Marketing Commando Magyarország egyik első kisvállalatokra specializálódott marketing-tanácsadó cége. Küldetése, hogy Magyarország a legnagyobb gazdasági erő, a kisvállalatok sikerén keresztül válhasson versenyképesebbé. A vállalkozás alapítója és vezető tanácsadója Wolf Gábor, kisvállalati marketing szakértő, a Kisvállalati Marketing Biblia szerzője, rendszeres szakmai publikációkkal és előadásokkal járul hozzá a kisvállalati marketing demokratizálásához. A Marketing Commando Magyarországon elsőként indított akkreditált felsőfokú kisvállalati marketingképzést a Budapesti Metropolitan Egyetemmel közösen. Honlap: www.marketingcommando.hu

A Marketing Commando februárban végzett reprezentatív kutatásából kiderült: a magyar fogyasztók szerint nincs helye a politikának a vállalkozásban.

Elenyészően csekély, nem egészen 1 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten azért vásároltak egy vállalkozástól, mert az politizált. Ezzel szemben a válaszadók 8 százaléka eláll a vásárlástól a politika miatt. Ráadásul e válaszadók fele úgy nyilatkozott, hogy a jövőben elzárkózik a vásárlásoktól, bojkottálja a vállalkozást. A válaszadók 7 százaléka vásárolt ugyan, de a politizálás miatt elgondolkodott, hogy megtegye-e. Ők nem a politizálás miatt vásároltak, hanem annak ellenére.

Ha egy cég – vagy annak képviselője – a boltjában, reklámjában, közösségi oldalain politizálni kezd, az emberek 77 százaléka passzívan reagál és nem vesz róla tudomást, válasz nélkül hagyja a dolgot. A válaszadók 10 százaléka udvariasan, de semleges módon válaszol, beszélgetésbe elegyedik. A válaszadók 8 százaléka elzárkózik a témától, és megkéri a vállalkozást, hogy ne politizáljon. Mindössze a vásárlók 13 százaléka megy bele a témába, és fejti ki a véleményét, ha pedig nem ért egyet, akár vitába is száll.

„A kutatás rávilágít, hogy ma még nem elfogadott a véleménynyilvánítás ilyen formája, nem megszokott, hogy egy vállalkozás állást foglaljon politikai kérdésekben” – állapítja meg Wolf Gábor kisvállalatimarketing-szakértő, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.

Véleménye szerint, ha pusztán gazdasági szempontból néznénk, ebből az következne, hogy nem éri meg a vállalkozásoknak politikai kérdésekben megnyilvánulni. Más oldalról azonban a politika közvetlenül befolyásolja vállalkozás életét, ezért a vállalkozónak szinte kötelessége foglalkozni vele. A kulcs, hogy nem pártpolitika mentén, hanem a vállalkozás értékei mellett kiállva.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ahelyett, hogy egy konkrét párt vagy politikus mellett foglalna állást egy vállalkozás, például érvelhet a szavazás fontossága mellett, felszólalhat a szabadság, a környezetvédelem, a nők jogainak védelmében.

Wolf Gábor álláspontja, hogy az értékek mentén tett politikai véleménynyilvánítás a márkakommunikáció fontos része lehet. Az értékek mentén történő kommunikáció bátran vállalható a vállalkozások számára. Nem kelt ellenérzéseket a vevőkben, ugyanakkor amellett, hogy lehetőséget ad a vállalkozásnak véleménynyilvánításra segít a politikai kérdések kezelésében a közösségi médiában épp úgy, mint a munkahelyen.

A kutatás módszertana

Országos, nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre reprezentatív kutatás. Mintavétel ideje: 2022. február. A megkérdezettek köre: 18 évesnél idősebb, felnőtt lakosság. Elemszám 500 fő. Az elemzés statisztikai módszerekkel történt.

SÉFEK SÉFE – ÖSSZEFOGLALÓ CIKK

A szerelem jegyében telt a nap konyhában, egy összetört szívvel ért véget

SÉFEK SÉFE – ADÁSRÉSZLETEK

Összeomlott a nap séfe: Könnyezve vallott társához fűzött érzelmeiről

Ők lettek a védettek: Ez a csapat örülhetett a döntő hét első napján

Krausz Gábor: ˝Én ezt nem csinálom tovább˝

PIQ saját csapattársa miatt érzi háttérbe szorítva magát

Viki színt vallott: Ez lett az eredménye annak, hogy a séfet kiállították

Rosszul lett Wolf András? Szédülni kezdett, miután levette a maszkot

Vomberg Frigyes megszegte a szabályt, Ördög Nóra nem tűrtre szó nélkül

PIQ önként ajánlotta fel segítségét: Nem azt kapta, amire számított

PIQ komoly ígéretet tett: Ezt soha többé nem engedi meg Ákosnak

SÉFEK SÉFE – TELJES ADÁS

3. évad 21. rész

Mind azt vártuk, hogy a karantén feloldását követően visszatér az élet a rendes kerékvágásba. A forgalom azonban jócskán elmaradt a várttól, ezt tapasztalják tömegesen a kis- és közepes vállalkozások. A kutatás arra kereste a választ, hogy mi ennek az oka.

A karantén ment, a szokások maradt

A felnőtt lakosság háromnegyede (64 százalék) ritkábban mozdul ki otthonról, mint a pandémia előtt. Kevesebbet jár társaságba (31 százalék), valamint vásárolni is, mert hacsak lehet, online rendel a felnőtt lakosság 22 százaléka. Rokonlátogatóba sem megy annyit, a válaszadók 23 százaléka többet tartja a kapcsolatot a barátaival, rokonaival, ismerőseivel online, mint személyesen. A munkába járás miatt is kevesebbet mozdul ki, mert a válaszadók 14 százaléka többet dolgozik otthonról.

Azok aránya is magas, 43 százalék, akik a pandémia megjelenésével a szabadidejüket növelték vagy változatosabban igyekeznek eltölteni, és ezt a szokásukat meg is tartották. Sokan (23 százalék) többet néznek filmeket, mások (17 százalék) kirándulnak, olvasnak, kreatív tevékenységeket folytatnak.

Ha megnézzük, hogy hányan vannak, akik jelöltek valamely olyan választ, ami azt jelzi, hogy kevesebbet mozdulnak ki, vagy valamely olyat, ami a szabadidő eltöltésére vonatkozik, akkor azt látjuk, hogy a válaszadók közel háromnegyede (73 százalék) választotta valamelyiket. Ezeknek a válaszoknak mindegyike hat arra, hogy mennyiszer találkozik vásárlási ajánlattal és mennyiszer jár olyan helyen, ahol a pénzét elköltheti – magyarázza Wolf Gábor, a kutatást végző Marketing Commando vezető tanácsadója.

Változó pénzköltési szokások

Talán a leglényegesebb változás a pénzköltési szokások területén történt. A lakosság egyharmada (34 százalék) jobban megnézi, hogy mire költ, megtervezi kiadásait, tartalékol a korlátozások feloldása után is.

Ez a pénzügyileg tudatosabbá váló csoport számos területen lényegesen kevesebbet költ. Érthető módon a mindennapi használati cikkeken kevesebben spórolnak, bár nincs olyan terület, amelyen ne figyelnének jobban a pénzügyeikre.

A pénzügyileg tudatosabbak közül a legtöbben (62 százalékuk) szórakozásra és kikapcsolódásra fordítanak kevesebbet, ritkábban járnak étterembe, színházba, moziba, kevesebbet utaznak. Szintén 60 százalékuk áldoz kevesebbet a ruházkodásra. Egyéb szolgáltatásokra, például szépségápolásra, 37 százalékuk költött kevesebbet.

Mindhárom területen jelentős a kkv-szektor érintettsége! Ez már önmagában is alátámasztaná a kisvállalatok tapasztalatait a visszaeső forgalomról – állapítja meg Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő.

Szívesebben vásárolunk a nagyoknál

A kutatás megvizsgálta, hogy hogyan változtak a fogyasztók termékvásárlási szokásai abból a szempontból, hogy nagy vagy kis üzletekben vásárolnak többet, illetve kevesebbet. A válaszadók 28 százaléka inkább a nagy alapterületű üzletekben és a széles választékot kínáló webplázákban vásárol. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka választja a kis boltokat és a kisebb választékot kínáló, kevésbé közismert webáruházakat. Ráadásul mindez fokozottan igaz azokra, akik jobban odafigyelnek a pénzügyeikre.

Mivel a nagy alapterületű üzleteket és a széles választékot kínáló webplázákat jellemzően nagy- és multinacionális vállalatok üzemeltetik, ezért kijelenthetjük, hogy a vásárlási szokások változásának vesztesei a kevésbé ismert kis- és közepes vállalkozások – vélekedik Wolf Gábor.

A kisvállalati marketing szakértő szerint ennek az az oka, hogy az emberek krízishelyzetben csökkenteni szeretnék a vásárlás kockázatát, ezért az ismerős márkákat választják. Ezt támasztja alá, hogy a kutatás szerint a válaszadók 85 százalékának inkább fontos, hogy már ismerje a választott terméket, szolgáltatást vagy kereskedőt, azaz legalább hallott már róla. Mindössze a felnőtt fogyasztók 15 százaléka állítja azt, hogy számára többnyire nem fontos szempont, hogy vásárlás előtt már ismerje a választott terméket, szolgáltatást.

A fogyasztói szokások megváltozása miatt visszaeső forgalom élénkítésére éppen ezért a stratégia felülvizsgálata, a márkaismertség növelése, valamint az intenzívebb marketingkommunikáció jelenthet megoldást. Utóbbit igazolja a Marketing Commando egy korábbi kutatása, miszerint szignifikáns az összefüggés a reklámozás és a forgalom között, azaz minél többet hirdetett egy cég, annál jobban emelkedett az árbevétele. A kisvállalati marketingről ma már rengeteg ingyenes tartalom érhető el az interneten.

A kutatás módszertana

1000 fős országos, nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre reprezentatív kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a koronavírus okozta korlátozások miatt megváltozott szokások mennyire maradtak tartósak a korlátozások megszüntetésével, és hogy milyen területeket érintettek ezek a tartósnak bizonyult változások leginkább, különös tekintettel a fogyasztásra.

1.Kommunikáld a nyitást!

Tájékoztass mindenkit, akit csak lehet, vevőket, alvállalkozókat, partnereket az újranyitásról. Készíts posztokat minden közösségi média felületen, ahol jelen van a céged, küldj emailt, sms-t, a legjobb vevőket hívd fel telefonon. Ne felejtsd el frissíteni a nyitvatartási időt a Facebook és a Google felületein. Ez a minimum.

2. Ismételd, hogy meghallják!

Egy reklám nem reklám! Egy Facebook-poszt nem elég. Egy email nem elég. Ha a vállalkozás most újra kinyithat, a következő két-három hétben kommunikálj erről rendszeresen. Sok vevő, ügyfél, követő csak a sokadik üzenetre fog reagálni, különösen most, amikor mindenki a vevők figyelméért verseng.

3. Szerezz több figyelmet hirdetéssel!

A vevők figyelme drága kincs, mert egyre kevesebb van belőle, különösen most. Márpedig a több figyelem eredménye több vevő. Éppen ezért költs legalább egy keveset hirdetésekre az extra figyelemért! Ha főként közösségi oldalakon vannak a követőid, emeld ki, hirdesd meg a nyitásról szóló posztjaidat, hogy minél többen láthassák.

4. Fontos a nyitás, de az egészség még fontosabb

Kommunikáld, hogyan tudod kiszolgálni a vevőidet úgy, hogy közben betartod az egészségügyi előírásokat. Mondd el, mit teszel a biztonságért. Bár magától értetődőnek tűnhet, mondd el a maszkviselés, fertőtlenítés, szellőztetés szabályait és minden más intézkedést, és természetesen tartsd, tartasd is be őket. Gondolj a felmerülő kérdésekre és válaszold meg őket, például, hogy hányan lehetnek egyszerre az üzletben az új szabályok szerint.

5. Árakció nem ajánlott

Nem csak a vállalkozások várták ám tűkön ülve az nyitást, hanem a vevők is, akik alig várják, hogy vásároljanak, hogy elmehessenek a fodrászhoz, és így tovább. Ezért most nem kell még árakciózni, így is fognak jönni a vásárlók, különösen, ha megfogadod az első három pontot. Az árakción így megtakarított profit valamicskét talán segíthet enyhíteni a lezárás miatti kiesést. Elég lesz árakciózni akkor, ha elkezd csökkenni a kereslet.

Persze az is előfordulhat, hogy árat kell emelni, például a megemelkedett a költségek miatt. Az áremelés mindig kemény dió. Olyan, mint egy libikóka, aminek az egyik végén a profitabilitás, a másik végén a márka közkedveltsége ül. A legfeljebb 10-15 százalékos, megindokolt áremelés általában nem befolyásolja negatívan a márka megítélését. Ám nagyon fontos, hogy őszintén és előre kell beszélni az áremelésről.

Erre készülj

A járvány egyik tanulsága, hogy minden vállalkozás számára nélkülözhetetlen egy erős digitális marketing láb. A Marketing Commando 2020. májusában készített kutatása rávilágított, hogy az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist. Ha a vállalkozás eddig nem használt online marketing eszközöket, akkor a következő időszak egyik legfontosabb feladata lesz ezt bepótolni – tanácsolja Wolf Gábor.

„Egyszerre egyidőben és egy helyen kellett több szerepemben kell helytállnom (anya, marketinges, szolgáltató, feleség, barátnő), de mellém senki nem állt… Totál egyedüllét a vállalkozás megpróbáltatásaira, s közben dönteni hitelmoratóriumról, bevétel-kiadás optimalizálásról, gyerekről, idős rokonról, kliensekről.” A fenti idézet egy vállalkozónő vallomása a koronavírus-vészhelyzet alatt átélt nehézségeiről.

A Marketing Commando-kutatás válaszadóinak 80%-a számolt be valamilyen negatívumról. Sokukat nyomasztotta a bizonytalanság (19%), a forgalom zuhanása (15%), valamint a személyes kapcsolatok hiánya (14%). Sokak számára jelentett óriási lelki terhet a munkatársak elbocsátása. A legmegrázóbb beszámolók azoktól származott, akiknek végig kellett nézni, hogy romba dől a cégük.

Fény derült a home office árnyoldalaira is. Számos esetben okozott nehézséget a dolgozók home office tevékenységének hatékony megszervezése. Ugyancsak visszatérő probléma volt a home office-homeschooling-housework, azaz otthonról dolgozás, otthontanulás és a házimunka összehangolása.

„A „vezető magányossága” érzés nem ismeretlen a kisvállalkozók között. Minél kisebb a vállalkozás, a probléma annál gyakoribb. A különféle vállalkozói közösségek és csoportok azonban megoldást nyújthatnak. Lehetőséget adnak a tapasztalatcserére, segítséget nyújtanak a problémamegoldásban, inspirálnak. Angliában, Amerikában ennek nagy hagyománya van, Magyarországon most éli reneszánszát. Az általunk szervezett csoportokban is azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb erre az igény” – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.

Természetesen pozitív hozadéka is volt a vészhelyzetnek. A válaszadók 5%-a kiemelte, hogy érezhetően nőtt a vevők toleranciája és empátiája, aminek a korábbiaktól eltérően hangot is adtak. Sokan fejezték ki hálájukat, köszönték meg a vállalkozók munkáját, kedvesek és megértők voltak, ami megindította és inspirálta a vállalkozókat.

A krízishelyzet sokakra ösztönzőleg hatott. A válaszadók 13%-a hajtott végre digitalis fejlesztést a webshop készítésétől az online kurzus készítésén át az online ügyintézés bevezetéséig.  11%-a nyilatkozta, hogy a járványhelyzet olyan fejlesztések elvégzésére kényszerítette, melyeket már régóta halogatott. Többen számoltak be arról, hogy kiderült, olyan feladatokat is meg lehet oldani online, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Módszertan

Online, önkitöltős kérdőíves kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek és hírlevél-feliratkozóinak körében. Elemszám 500 fő. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2020 májusában történt.

Az első háromban nincs meglepetés: a Facebook a legnépszerűbb eszköz a kkv-k marketingeszköztárában. Második a honlap, amit az ajánlás követ harmadikként. Az Instagram a negyedik helyre ugrott, hajszálnyival megelőzve a Google-t. Évek óta először idén erősödött a keresőoptimalizálás, amely így a hatodik helyen végzett. Hetedik a blog, nyolcadik az ajánlatkészítés, kilencedik a hírlevél, tizedik a YouTube.

A legnépszerűbb kkv-marketingeszközök 2019

1. Facebook (79%)
2. Honlap (65%)
3. Ajánlás (51%)
4. Instagram (45%)
5. Google (43%)
6. Keresőoptimalizálás (36%)
7. Blog (33%)
8. Ajánlat készítése (32%)
9. Hírlevél (31%)
10. YouTube (29%)

A válaszadó kkv-k 79%-a használja a Facebookot marketingcélokra, ami nagyon magas arány. Hiába csökken egyre az elérés, hiába nő a tartalom-előállítás és a hirdetés költsége, a kék óriás nem veszít népszerűségéből, negyedik éve végez az élen. Pedig a válaszadók nem bíznak benne. A válaszadók mindössze 18%-a tartja hitelesnek, amit a Facebookon lát, ezzel szemben a Google találatait 60%.

Egyre több kkv pártol át az Instagramra, a magas organikus elérés, az alacsony hirdetési költségek miatt, és mert ott hatékonyan elérhetők a fiatalabb generációk. Legalábbis jelenleg. Ugyanis az Instagram a Facebook tulajdonában van, ami a korábbi tapasztalatok alapján bármikor megváltoztathatja a feltételeket. De addig is, akinek a célközönsége instázik, annak tanácsos használni – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.

Drágul az online

A válaszadó kkv-k évente átlagosan 5 millió forintot költenek marketingre. Az online hirdetési költségek a válaszadók 63%-a szerint emelkedtek a tavalyihoz képest. A fejlesztési költségeket 60%, a tartalomfejlesztési kiadásokat 37% értékelte magasabbnak.

Wolf Gábor szerint a drágulás hatására a marketingeszközök közt népszerűsödnek az ingyenes és olcsó lehetőségek, amivel a kkv-k kompenzálni próbálják a megdrágult hirdetéseket.

Ugyanakkor tovább nehezíti a cégek helyzetét, hogy túlkínálat van marketingeszközökből. Tíz év alatt tízszeresére, több mint százra bővült a marketingeszközök száma. Ebből a bénító kínálatból leggyakrabban a trendi vagy az egyszerű megoldásokat választják a kkv-k, a célravezető helyett.

A marketingtörténelem megismétli önmagát

 A marketing olyan, mint a divat: ciklikus – magyarázza Wolf Gábor. Amikor megjelenik egy új marketingeszköz, kevesen használják, nincs verseny, alacsony a költség, nagy a hatékonyság, ami nagyszerű lehetőség a kis cégek számára. Ahogy az újdonság elterjed, egyre többen kezdik használni, nő a verseny, nőnek a költségek, romlik a hatékonyság. Ez játszódott le korábban offline, most pedig online.

Wolf Gábor úgy véli, ebben a piaci helyzetben tanácsos szakértőkre bízni a hirdetések kezelését, hogy a hatékonyság növekedjen. Ugyanakkor új eszközöket kell keresni, azonban nem csak online: érdemes elkezdeni kísérletezni offline eszközökkel is.

Ugyanis ha nem gyakoriság, hanem hatékonyság szempontjából vizsgáljuk a kkv-k által használt marketingeszközöket, egészen más sorrendet kapunk. Míg gyakoriság alapján egyetlen offline eszköz sem szerepel a top tízben, hatékonyság szerint négy is.

A kkv marketingeszközök sorrendje hatékonyság szerint 2019

1. Ajánlás – offline
2. Facebook
3. Google
4. Honlap
5. Webshop
6. Networking – offline
7. Hírlevél
8. Keresőoptimalizálás
9. Hideghívás – offline
10. Rendezvény – offline

Módszertan

Online, önkitöltős kérdőíves kvantitatív kutatás a Marketing Commando Facebook-követőinek és hírlevél-feliratkozóinak körében. Elemszám 1250 fő. Az adatok elemzése statisztikai módszerekkel történt. A felmérés nem reprezentatív. A mintavétel 2019 novemberében történt. A kutatást 2009 óta évente elvégzik.

Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint, hogy kiaknázzuk a gazdasági növekedést, három elemet kell alkalmazni a 2018-as marketingtervben: áremelés, márkaépítés, termékfejlesztés.

A vállalatoknak is van Maslow-piramisa: előbb a rezsit kell kitermelniük, csak aztán jöhet minden más. A gazdasági válság után jelentősen visszaesett és tartósan alacsony szinten maradt a lakossági fogyasztás Magyarországon, ami rányomta bélyegét a cégek marketingjére: a túlélés, a mindennapi értékesítés, a konverzió volt a legfontosabb.

Mára azonban megváltozott a gazdasági környezet. A növekvő GDP és a növekvő keresetek, az élénkülő fogyasztás alapot teremtenek a cégek növekedéséhez. Ennek ellenére a kisvállalatok többsége még mindig úgy marketingezik, mintha még tartana a válság: szinte kizárólag a Facebook és a Google konverzió-alapú megoldásait alkalmazzák. Azonban a fejlődéshez több kell.

„Tövig kell nyomni a gázt, ki kell aknázni a kedvező környezetet, együtt kell növekedni a gazdasággal. És nem csak a profitért. Ilyenkor kell felkészülni a nehezebb időszakokra. Az előbb utóbb elkerülhetetlen újabb válságot azok a cégek élik túl könnyebben, amelyek kiaknázva a növekedést, tartalékolnak: pénzt, vevőt, ötletet” – mondta Wolf Gábor.

Emelj árat

A válság után árérzékennyé váltak a vevők, alig van iparág ahol ne kellett volna árat csökkenteni. Feszessé vált a cégek gazdálkodása, éppen azoknak a területeknek a költségeit nyirbálták meg, ami a növekedést támogatja, mint a marketing, a fejlesztés, márkaépítés vagy éppen a képzések.

Ezért a legfontosabb, amit minden kisvállalkozásnak tennie kell, hogy árat emel, tanácsolja Wolf Gábor. Már egy kismértékű, 2-5 százalékos emelés jelentősen növelheti a profitot, ami lehetőséget ad a növekedés finanszírozására.

Az áremelésre a legjobb időszak az év eleje. Néhány százalékos év eleji emelést szinte minden iparágban megszokott, elfogadják a vevők. Ráadásul egy áremelési kampánnyal – tavalyi áron meghirdetve a terméket – akár extra bevétellel kezdhetjük az évet.

Márkaépítés, mint befektetés

A marketing-költségvetés 10 százalékát fordítsuk olyan eszközökre, amelynek a fő célja nem a konverzió elérése, hanem a márkaépítés. Ma, amikor mindenki konverzióban gondolkodik, a márkakommunikáció hatékonysága megnőtt. Ugyanakkor egy erős márka felépítése javítja az online kampányok teljesítményét is, hiszen már nem egy ismeretlen cég reklámjaival találkoznak a fogyasztók.

A márkaépítésre használjunk offline eszközöket, tervezzük erre a marketing költségvetés további 10 százalékát. A nagyságrend függvényében gondolkodhatunk folyamatos médiajelenlétben, vagy évi egy-két nagyobb kampányban is. A hirdetésekben érzelmeket, életérzést kommunikálva szólítsuk meg a vevőt.

A gazdag cégek szemétdombja

Az áremeléssel szerzett profit egy részét fordítsuk innovációra, termékfejlesztésre és új marketing eszközök kipróbálására. De előtte sutba kell vágni a 80/20-as szabályt – tanácsolja Wolf Gábor.

A 80/20-as szabály – más néven Pareto elv – többek között azt jelenti az üzleti életben, hogy a cég tevékenységének 20 százaléka hozza a bevételek 80 százalékát, ezért a 20 százalékra kell koncentrálni. Azonban ez tévedés, mert a tevékenységek 80 százalékból kerülhet ki az a bizonyos 20 százalék, ami aztán az eredményeket hozza.

A szakértő szerint a válságban a 20 százalékra koncentrálás, például a választék lecsökkentése eredményes lehet – ez állt Steve Jobs sikere mögött is, amikor a csődből visszahozta az Apple-t. Azonban fellendülés idején új termékeket, szolgáltatásokat kell fejleszteni. Az újítások közül kerülnek majd ki a húzótermékek és az újítások teszik lehetővé a piac bővítését is.

Ugyanakkor az innovációnak van egy másik előnye is: a gazdag cégeknek óriási érték van a „szemétdombján” meghiúsult innovációkból és ötletekből. Azonban ez „szemétdomb” lehet a válságos időkben a túlélést jelenthető fejlesztések forrása.

Kell egy csapat. Vagy több is

Amint tehetjük, építsünk saját marketingcsapatot, mert mindezt egyedül nem lehet megvalósítani! Wolf Gábor tapasztalata szerint azok a kisvállalkozások, amelyek erőteljesen növekednek, házon belülre szervezik a hirdetési fiókok kezelését, a tartalomfejlesztést és a grafikai munkák egy részét. Ezzel rugalmasságot nyernek: a reggeli megbeszélésen elhangzott ötletből a legjobb szerződéses partner sem tudna délutánra kampányt készíteni, de egy saját csapat igen.

A marketing egyre inkább technikai sporttá válik, amelyhez profi szakemberekre, kivitelezőkre van szükségünk. Fektessünk be új szakmai kapcsolatok építésébe: minden hónapban találkozzunk új szolgáltatókkal, készíttessünk velük próbamunkát, a legjobbakkal pedig kössünk stratégiai szövetséget. Akár havidíjas szolgáltatási szerződésekben is gondolkodhatunk – a tengerentúlon ezek már népszerűbbek, mint az egyszeri díjas megbízások.

Újra a márkaépítés és a kivitelezők kora, az offline marketing eszközök reneszánsza jön. A csináld magad marketingnek leáldozott – jelentette ki Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő a Kisvállalati Marketing Expo-n.

A marketingben kezdetek óta megfigyelhető egyfajta ciklikusság. Ahogyan az egyik stratégia elterjed és divatossá – egyúttal megszokottá – válik, úgy javul a többi hatékonysága. Minden a direkt marketinggel kezdődött, amikor az utazó kereskedők termékbemutatók keretében értékesítették a termékeiket.

Már ekkor – bár nem így nevezték – minden a konverzióról szólt, hogy egy városban hány előadással lehet elég eladást csinálni. A direkt marketing stratégiát a tömegmédia megjelenésével a márkaépítés váltotta fel. A következő fordulatot az online eszközök jelentették. Ezzel ismét a direkt marketing lett az uralkodó nézet, ahol a konverzió a legfőbb érték.

„Ma újra eljött a márkák kora. Ugyanis amikor mindenki konverzióban gondolkodik, a márkakommunikáció hatékonysága megnőtt. Aki érzelmeket, életérzést kommunikálva megszólítja a vevő lelkét, az győz” – mondta Wolf Gábor, a Marketing Commando vezető tanácsadója.

Az offline marketingeszközök reneszánsza

Az internet hatására a marketing gyökeresen átalakult. Az online marketing eszközei kezdetben olcsóak és egyszerűek, bárki számára elérhetők voltak. Mára ez megváltozott. A marketingeszközök menedzselése bonyolulttá és drágává vált.

Eközben az offline tömegkommunikációs eszközök – mint a TV, rádió, újság, óriásplakát – a kkv-k számára is megfizethető közelségbe kerültek, csökkent a reklámzaj, javult a hatékonyság. Ráadásul az offline marketing eszközök számos fronton jobban teljesítenek, mint az online.

El kell kezdeni offline eszközöket használni. Ehhez azonban el kell felejteni az online reflexeket, beidegződéseket. Például le kell számolni a konverzió mindenhatóságával. Ugyanis offline lesznek olyan dolgok, amiket nem lehet – vagy nagyon bonyolult – mérni. Azonban ez nem jelenti, hogy nem is működik.

„Óriási hiba azért lemondani bevált marketingeszközökről, mert nem mérhetők könnyen. Érdemes több – online és offline – marketing eszköz integrált, összehangolt használatában gondolkodni. A marketingköltés legalább tíz százalékát célszerű offline eszközökre fordítani” – tanácsolja Wolf Gábor.

Elérkezett a kivitelezők kora

Az online megjelenésével a kis- és közepes vállalkozások maguknak kezdték csinálni a marketinget. Ez azonban egyre bonyolultabb és egyre nehezebb. Csak a Facebook hirdetési szabályzata több mint tíz oldal, tele kereszthivatkozásokkal. Ezért aztán egyre több cég szervezi ki a marketinget külső szakértőknek, kivitelezőknek.

A szakértő szerint mindez azt jelzi: a csináld magad marketingnek vége. Újra eljött a marketingesek és kivitelezők ideje. A vállalkozók nem a cég marketingjéért, hanem egy márkáért felelősek. A különféle eszközök kezelését jobb szakértőkre bízni. A nagyobb cégeknek pedig érdemes saját marketingest felvenni és kineveli.

„Ma több nagy trend befolyásolja a vállalkozások marketing stratégiáját. Ezeket kiaknázva jelentős versenyelőnyre lehet szert tenni a közeljövőben. Azonban ehhez néhány jelentős döntést meg kell hozni: intenzívebb márkakommunikáció, offline eszközök használata és szakértők bevonása javasolt” – foglalta össze a 2017-es Marketing Expo üzenetét Wolf Gábor.

(Fotó: Marketing Commando)

A politika világa rendszeresen merít a vállalkozások bevált marketingmegoldásaiból. De van egyvalami, amiben a politikusok biztosan jobbak a vállalkozásoknál: ez pedig a kampányolás.

A kampány a marketing hatóereje: nagyban befolyásolja a márka ismertségét, a piaci erejét és végső soron a sikerét. Azonban nem minden kampány egyenlő.

„A legtöbb kampány lehet átlagosan jól megtervezett és tisztességesen kivitelezett. De! Azok a cégek, amelyek igazi áttörést szeretnének elérni a piacukon, évente legalább egyszer, levezényelnek egy olyan «legendás kampányt», aminek híre és eredménye kimagaslik a többi közül” – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a tizedik alkalommal megrendezett Marketing Szuperkonferencián tartott előadásában.

3 politikai marketing tipp vállalkozásoknak

A politikusok előszeretettel használják a tematizálás eszközét, mellyel igyekeznek elérni, hogy az általuk választott témáról beszéljen mindenki. Egy vállalkozás is megpróbálhatja elérni, hogy a piac a számára fontos témáról beszéljen. Például megtámadhatja a szakterületén uralkodó dogmákat, vagy lehet formabontó, provokatív, ha kell – mondta Wolf Gábor.

A politikusok nagyon jól tudják, hogy egy kampány sokkal hatékonyabb, ha egy üzenetet mondd el sokféleképpen. Az észérvekkel operáló, összetett kampányok helyett üzenetünk legyen egyszerű, érzelmekre ható, használjon szimbólumokat. A kampány időszakában csupán egyetlen mondatot, gondolatot ismételjünk.

Az egyik legelterjedtebb politikai marketingeszköz a beszéd. Egy jó, őszinte beszédnek óriási hatása lehet, a vállalkozások mégis alig használják ezt az eszközt. Készítsünk a fásult piacot felrázó, a kampánybeszédek felépítését követő szöveget, mintha politikai kampánybeszédet írnánk. Ez a figyelem felkeltése mellett leírja a problémát, annak a hallgató életére gyakorolt hatását, alternatív jövőképeket vázol és cselekvésre ösztönöz. Pontosan ilyen beszéd volt Steve Jobs legendás reklámja, melyben a másképp gondolkodókért szólalt fel.

Majd a beszéd valamennyi eleméből önálló tartalmat készíthetünk. A hallgatóság tagjaihoz egyetlen úton már nem lehet eljutni, ezért több csatornát használjunk. Készítsünk grafikákat, videókat.

Vásárlói tömegbázis növelés

„Ahogyan egy választási győzelem a bizonytalan szavazók meggyőzésén múlhat, egy vállalkozás a kampányának sikere is azok megszólításán múlik, akik számára előnyös az ajánlatunk, de elfoglaltságuk, előítéleteik miatt azzal nem foglalkoznak. Annak érdekében, hogy ne dobják félre azonnal az üzenetünket, fel kell kelteni az érdeklődésüket” – mondta Wolf Gábor.

Hozzátette: Ilyen, kampányokra példa a Múzeumok Éjszakája, Havasi Balázs nagykoncertje vagy Az Év Munkahelye díj, amelyek a mögöttük álló cégnek, ügynek, előadónak évről-évre komoly nyilvánosságot és elsöprő érdeklődést biztosítanak. De egy „legendás” kampány ürügye lehet egy termékújdonság vagy új üzlet megnyitása, egy nagyszabású, merész árakció, de egy iparági kiállítás, konferencia is.