Manapság a digitalizáció, a mobilitás és az IoT a legdivatosabb kifejezések közé tartoznak, ezek hátterében pedig minden esetben a konnektivitás áll, amelynek révén emberek és eszközök kapcsolódnak egymáshoz a hálózatokon keresztül. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. 3 év múlva pedig már 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, amelyek közül számos berendezés (robotok, gyártósorok, orvosi és oktatási eszköz) vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikál majd.

A Gartner jelentése azt vetíti előre, hogy 2020-ra az új IoT projektek 80%-a mobilnetre vagy vezeték nélküli hálózatokra épül majd. Ennek fényében jól érthető, hogy miért van szükség egy újragondolt vezeték nélküli szabványra, amely jobban igazodik a jelen és a jövő kihívásaihoz.

A Wi-Fi 6 üzleti hatása

„Az új szabvány megjelenését első lépésben a B2B területen várjuk, illetve itt hoz fontos újításokat” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „Többek között automatizált üzemcsarnokokban, a logisztikai iparágban, illetve az önvezető járműveknél fogunk vele találkozni. Egyszerre nagyszámú felhasználót képes kiszolgálni, ezért a technológia ideális a nagy befogadóképességű sport- és kulturális létesítmények, események esetében is. A rendkívül alacsony késleltetés miatt pedig az AR/VR-hoz kapcsolódóan, illetve az egészségügyben is új lehetőségeket nyit.”

Az internet indulása óta minden hálózati sebességhez köthető ugrásnak komoly hatása volt a technológiai innovációra: a 4G megjelenése az okostelefonok forradalmát hozta el, az 5G és a Wi-Fi 6 pedig az üzleti életet fogja átformálni. A Cisco szakemberei szerint a két utóbbi technológia együtt fog megjelenni a felhasználók életében, és nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

Egy kis WiFi történelem

1999-ben egy fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, létrehozták a Wireless Ethernet Compatibility Alliance szervezetet. Innentől számítjuk a vezeték nélküli hálózatok születését.

A hivatalos Wi-Fi logóval ellátott megoldások egységesen az IEEE 802.11-es adatátviteli szabványnak megfelelően működnek. Ezek a termékek a Wi-Fi Alliance hitelesítését viselik, amely garantálja a különféle vezeték nélküli eszközök kompatibilitását. Emellett a hálózati eszközök gyártói is sokat tettek a kompatibilitás érdekében. 2001-ben indult a Cisco Compatible eXtensions ingyenes licensz programja, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.

A Wi-Fi technológia későbbi fejlesztései között szerepelt az interferencia kezelése és az adatátvitel stabilitásának növelése. Ezt a törekvést támogatja a Cisco által fejlesztett Flexible Radio Assignment, valamint a Cisco CleanAir. Ez utóbbi képes azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.

A jelen kihívásai és a jövő lehetőségei

A vezeték nélküli technológia egyik legelterjedtebb üzleti alkalmazása az irodai Wi-Fi. A dolgozók szabadon mozoghatnak az irodaterekben és bárhonnan hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges erőforrásokhoz. Egyre népszerűbbek a WiFi alapú elemzések és lokációs szolgáltatások is. Az IoT elterjedésével a WiFi a mezőgazdaságtól a gyártósorokig mindenütt megjelenik.

„A kecsegtető üzleti lehetőségek és széleskörű felhasználási területek mellett azonban minden piaci szereplőnek szem előtt kell tartania, hogy az IT csapatok munkáját rendkívül megnehezíti majd az eddigieknél lényegesen nagyobb összetettség, amit a rengeteg hálózatra kapcsolódó eszköz eredményez. A hatékony munkához tehát újra kell gondolni az IT architektúrákat – a hálózatok talán még sosem voltak ilyen fontosak, és sosem voltak még ekkora terhelés alatt” – tette hozzá Dalos Ottó.

A hálózati architektúrák újragondolását jelentős részben éppen a vezeték nélküli kapcsolatok ugrásszerű növekedése teszi szükségessé. Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan új technológiák, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás révén segítik az üzemeltetők munkáját. A Cisco DNA Assurance például automatizálja a hibakeresést. Elemzi a hálózat egészéről begyűjtött adatokat és azokat grafikus formában feldolgozza. Javaslatokat tesz a hibaelhárításra, illetve a hálózati teljesítmény optimalizálására.