Az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő nyerheti el, aki az előző naptári évben magyar nyelven a legkiemelkedőbb művet – regényt vagy versgyűjteményt, nyomtatott könyv és/vagy e-könyv formában – jelentette meg.

A 2026. évi shortlistre került művek:

Barnás Ferenc: Most és halála óráján (Jelenkor Kiadó)
Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg (Magvető Kiadó)
Fancsali Kinga: Nem a haláltól (Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége)
Kollár Árpád: Nád (Kalligram Könyvkiadó)
Szálinger Balázs: Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön) (magánkiadás)
Takács Zsuzsa: A maradás szégyene (Magvető Kiadó)
Tóth Krisztina: Szeleknek fordít (Magvető Kiadó)

A díjat alapító Esterházy Magyarország Alapítvány célja az, hogy a minőségi kortárs magyar irodalom alkotóit ismerje el egy politikamentes, szakmai szempontokra épülő díjjal. Olyan művek nyerhetik el Esterházy Irodalmi Díjat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország, Európa és a világ jobb hellyé váljon. Az elismerést 2025-ben adták át első alkalommal.

Az aktuális díjat 2026 szeptemberében veheti át az az alkotó, akinek művét a zsűri a shortlistre került kötetek közül egyhangú döntéssel választja ki. A zsűri tagjai idén: dr. Margócsy István irodalomtörténész; Terézia Mora magyar származású német író és műfordító, Esterházy Péter, Tompa Andrea és Danyi Zoltán fordítója; Mácsai Pál színművész, rendező, az Örkény Színház alapító igazgatója; D. Tóth Krisztina író, újságíró, a WMN online magazin alapító-főszerkesztője; valamint Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára. Az elismeréssel Kelemen Zénó szobrászművész Aposztróf/Idézőjel című kisplasztikája, valamint 10 000 euró pénzjutalom jár.

A díj független, politikamentes és értékelvű kezdeményezés. Széles körű társadalmi beágyazottságát erősíti, hogy az Esterházy Magyarország Alapítvány konzorciális partnerként a Líra Könyv Zrt.-vel és az Örkény Színházzal működik együtt a projektben.

„Az Esterházy Irodalmi Díj alapításakor az volt a célunk, hogy magas szakmai színvonalat képviselő, örökérvényű emberi értékeket kifejező kortárs műveket díjazzunk, és ezáltal alkotóiknak is erkölcsi és anyagi támogatást nyújtsunk. A shortlist bejelentése ezért minden évben fontos pillanat: nemcsak kiemelkedő művekre irányítja rá a figyelmet, hanem arra is emlékeztet, hogy a kortárs irodalom ma is élő, alakító erejű része közös gondolkodásunknak” – mondta Czigány Balázs, az Esterházy Magyarország Alapítvány kulturális igazgatója.

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: „A Líra Csoport számára fontos küldetés, hogy a kortárs magyar irodalom minél szélesebb közönséghez jusson el. Az Esterházy Irodalmi Díj ebben a törekvésben is osztozik, és azért különösen jelentős kezdeményezés, mert nemcsak írókat és műveket ismer el, hanem olvasóközönséget is épít: ráirányítja a figyelmet a kiemelkedő alkotásokra, és segít abban, hogy ezek a könyvek valóban belépjenek a kulturális nyilvánosságba.”

Gáspár Máté, az Örkény Színház igazgatója kiemelte: „Az Örkény Színház mindig kereste a kapcsolódást a kortárs irodalommal. Az utóbbi években amellett, hogy időről-időre műsorára tűz friss szövegeket, maga is mind gyakrabban kér fel szerzőket az alkotásra. Azt tapasztaljuk, hogy minden gesztus számít, ami a mai tematikák feldolgozását és az új hangok megszólalását segíti elő. Ezért kapcsolódunk természetes módon és nagy lelkesedéssel az Esterházy Irodalmi Díjhoz. Olyan kezdeményezés partnerei lehetünk, amely a kortárs magyar irodalom értékeit nemcsak kiemeli és elismeri, hanem közösségi élménnyé is teszi.”

Az eseményen az Örkény Színház pódiumműsorában a színház művészei – Bíró Kriszta és Friedenthal Zoltán előadásában részletek hangzottak el a shortlistre került művekből.

Az eseményen az Alapítvány bejelentette a középiskolások számára meghirdetett Aposztróf – Esterházy Irodalmi Verseny indulását is. A kezdeményezés elsődleges célja, hogy minél szélesebb körben ösztönözze a fiatalokat irodalmi művek olvasására, és értő, gondolkodó befogadóként közelebb vigye őket a kortárs magyar irodalomhoz. Emellett célja az is, hogy kortárs és klasszikus műveken keresztül mutassa meg az irodalom intertextuális működésmódját, vagyis azt, miként lépnek párbeszédbe egymással különböző szövegek és hagyományok. A versenyre kiírása itt olvasható, a jelentkezés 2026. június 1-jén indul.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány a közelmúltban Esterházy Vibe címmel új kulturális podcastot is indított. A sorozat következő epizódjában, május 13-án, Winkler Nóra, a podcast házigazdája az Esterházy Irodalmi Díj két zsűritagjával, dr. Margócsy István irodalomtörténésszel és Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával beszélget az irodalmi díjról és a kortárs magyar irodalom aktuális kérdéseiről. A podcast adásai a fenti linken érhetők el.

A shortlistre jutott művekkel kapcsolatos további információk pedig ezen a linken olvashatók.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány a történelmi Esterházy család kulturális örökségét ápolja, és elkötelezett a kortárs magyar kultúra és irodalom támogatása mellett. A díjjal, a hozzá kapcsolódó közösségi, olvasásnépszerűsítő és oktatási kezdeményezésekkel, valamint új kulturális platformok elindításával egyszerre kívánja erősíteni a kortárs magyar irodalom láthatóságát, társadalmi megbecsülését és a következő olvasógenerációk felnövekedését.

Az Esterházy Magyarország további projektjei, tartalmai elérhetők az alapítvány social média felületein, a Facebookon, az Instagramon, a YouTube-on és a Spotify-on, valamint a SoundCloud-on és az Apple Podcast oldalakon.

Igazán érdekfeszítő beszélgetés bontakozott ki pénteken késő délután a Ludwig Múzeumban Ottrubay István, az Esterházy Alapítványok vezetője, Rieder Gábor kurátor, az Esterházy Art Award zsűritagja és Margócsy István irodalomtörténész-kritikus, az Esterházy Irodalmi Díj zsűritagja között Winkler Nóra moderátor kérdései nyomán.

A kortárs irodalmi művek sokkolhatnak – de nem épp ez a dolguk? Margócsy István szerint a kor konszenzusát megbontó alkotásokból válnak remekművek, bár elismerte, remekmű az, ami az olvasóját meg tudja szólítani, ideértve az ítészt is. A kritikus szerint az Esterházy Irodalmi Díj rövid listájára bejutott hét alkotás kevésbé „szaggatott” és érzelemmel fűtött, mint az Amiben hiszünk – Esterházy Art Award 2025 kiállításban felvonultatott alkotások, melyek terében a beszélgetés zajlott. Rieder Gábort, aki 16 éve kurátora a képzőművészeti díjnak, inkább csak meglepik a kortárs művek, amelyek egy közös kiállítás anyagaiként képet tudnak adni a mai magyar kortárs művészeti szcénáról, de talán a jelen Magyarországáról is. Arról nem született egyetértés, hogy vajon a képzőművészeti alkotások megfeleltethetőek-e irodalmi műveknek, bár Rieder Gábort a felvetés láthatólag felvillanyozta.

Ottrubay István szerint a kortárs művek befogadásához ismerni és érteni kell a kontextust. Az Esterházy-örökség letéteményeseként azt hangsúlyozta, hogy a kortárs művészet támogatásával a sokszázéves múltra visszatekintő alapítvány a 21. századdal való élő kapcsolatát demonstrálja. Büszke arra, hogy lökést adhatnak egy-egy alkotó karrierjének az alapítvány díjaival, amelyekről a másik két beszélgető partner is egyetértőleg állapította meg: függetlenek – még az alapító befolyásától is -, felerősítik a magyar művészeti szcéna hangját, és nemzetközi jelentőséggel bírnak.

A beszélgetés további izgalmas részleteit meghallgathatják az alapítvány hamarosan induló podcast csatornáján.

Fotó: Gosztom Gergő

A VIRTU tavaly év végén nyitotta meg kapuit Lendvai Levente séf vezetésével, hogy a magyar regionális konyha legjavát nyújthassa a város lakóinak és az ide érkező turisták számára. Az étterem célja azonban nem csupán az, hogy Budapest egyik legmagasabb pontján, a MOL Campus 28. emeletén nyújtson utánozhatatlan kulináris élményeket vendégeinek, hanem hogy kulturális központként is szolgáljon, ahol a magas művészeti és irodalmi kultúra találkozik a gasztronómiai élményekkel – írják.

Ennek a gondolatnak a mentén kerül megrendezésre az a sorozat, ahol Winkler Nóra műsorvezető beszélget a születésnapos vendégeivel. Szeptember 19-én a többek között József Attila és Márai Sándor-díjjal kitüntetett Dragomán György író 51. születésnapját ünneplik a fellegek felett.

A VIRTU különtermében megrendezésre kerülő születésnapi beszélgetőestet egy háromfogásos ünnepi vacsora mellett költheti el az a 14 fő, aki örömmel csatlakozik az íróóriáshoz, hogy  jobban megismerjék Dragomán György gondolatait, életútját, bepillanthassanak az író hétköznapjaiba, mintha csak egy baráti asztaltársaság ült volna össze felköszönteni az ünnepeltet.

A Magyar Telekom jogelődei a kilencvenes évek óta építették kortárs képzőművészeti gyűjteményüket. A vállalat kollégái nemcsak az irodaházak falain találkozhattak a képekkel, hanem kiállítások alkalmával is, melyeknek gyakran adott otthon a Krisztina körúti korábbi székház, valamint rangos kulturális intézmények. Az eseményekről több jelentős cikk, interjú, könyv, album is született, köztük a JövőKép és a TérErő.

Az új székházba költözéssel, valamint az agilis munkamódszer bevezetésével a vállalat kultúrája és prioritásai változtak, a Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik. Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét egy zártkörű munkatársi és egy mindenki számára nyilvános, december 1-én 18 órai kezdettel megszervezendő aukció során, jótékonysági céllal elárverezi a vállalat.

„A kultúratámogatás terén a jövőben hosszútávú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat kívánunk felkarolni, ezért a december 1-i nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánljuk fel. Mindemellett kollégáink számára is szervezünk egy kisebb, belső aukciót, hiszen sok olyan műtárgyunk van, melyek elsősorban a munkatársaink számára lehetnek értékesek. Ezen kisebb árverésből befolyt bevételeket a betegség miatt nehéz helyzetbe került munkatársaink megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítjuk.” – mondta a támogatási célok kapcsán Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

A jótékonysági árverésre kerülő képek előzetesen megtekinthetők a Ludwig Múzeum 1. emeleti kiállítóterében december 1-jén, 10:00-tól.

Licitálni december 1-én 18 órai kezdettel előzetes regisztrációt követően személyesen a Ludwig Múzeumban van lehetőség.

A nyilvános árverés katalógusa elérhető ITT.

Az árverés teljes anyaga megtalálható a www.axioart.com internetes műkereskedelmi oldalon is, ahol az aukció ideje alatt előzetes regisztráció után online licitálni is lehet.

A Magyar Telekom gyűjteményéről

A Magyar Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteménye a kilencvenes évek közepe óta épült, és javarészt festészeti alkotásokból áll. Kulturális szerepvállalásában a Matáv főként a zenére fókuszált, így a gyűjteményben több zenei ihletettségű művet is találunk, melyek alapjait a Zene szemeinknek nevű vizuális program adta.

Ezzel párhuzamosan, a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdett saját művészeti gyűjteményt építeni. A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták, a Jövőkép illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt – a gyűjtemény e reprezentatív válogatásból is gazdagodott munkákkal. A nagysikerű kiállításokat egy gazdagon illusztrált album a JövőKép kísérte, amely a 2003-as könyvhéten Szép Magyar Könyvdíjat nyert.

A zenei témájú képeknél néhány a zene mesterei előtti festői főhajtás, így például Lantos Ferenc, a vizuális és zenei oktatás integrált rendszerének kidolgozója, Hommage á Sári József 1989-es képe, vagy Várady Róbert Hommage a Bach I-II. című alkotása. Különleges Wolsky András három, a karmesteri pálcát absztrakt képpé alakító műve (Leonard Bernstein, Herbert von Karajan és Ferencsik János).

A gyűjteményben nem ritka, hogy mester és tanítványa találkozik, így Lantos Ferenc tanítványa, Swierkiewicz Róbert három ritka, nagyon különleges, indiai inspirációjú, taoista témájú legyezőjével képviselteti magát. Mester és tanítvány találkozását érhetjük tetten Klimó Károly és Gaál András esetében is. Egészen különlegesek Roskó Gábor diorámára emlékeztető A székely menyegző és a Bagdadi találkozás címet viselő dobozai, valamint 2008-as, színpompás akvarellje, a 2nd bite. Fotó kategóriában igazi csemegének számít Balla Demeter, 1976-os Ágy című, egy eredeti példányban készült fotója.

Az eseményen Ádám Zoltán, Bada Tibor, Balla Attila, Balla Demeter, Balogh László, Barabás Márton, Barakonyi Zsombor, Bernát András, Bocz Gyula, Bukta Imre, Chilf Mária, Csurka Eszter, drMáriás (Máriás Béla), Duliskovich Bazil, efZámbó István, feLugossy László, Ferenczy Zsolt, Gál András, Győri László, Kelemen (Kettenbrücke) Károly, Kéri László, Klimó Károly, Köves Éva, Lantos Ferenc, Lengyel András, Nádler István, Nagy Judit, Orosz István, Paizs László, Roskó Gábor, Soós Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szegedi Csaba, Szurcsik József, Szűcs Attila, Tóth Dávid, Várady Róbert, Varga Patrícia Minerva, Wolsky András alkotásai kerülnek jótékonysági árverezésre.