A Willow projekt a ConocoPhilips olajipari vállalat nagyjából 7 milliárd dolláros javaslata, amelynek keretében az Alaszka északi részén, az Egyesült Államok legnagyobb érintetlen állami földterületén létesítenének kőolajkitermelési pontokat. A projekt eredetileg a Trump-kormányzat alatt kapott támogatást, azonban egy hibás környezeti elemzés miatt újra jóvá kellett hagyni. Végül egy kompromisszumos megoldásra bólintott rá a Biden-adminisztráció, ami kisebb felszíni infrastruktúrát és csak három fúróhelyet tartalmaz.

Csak a jóváhagyás után robbant az internet

A demokraták között is hatalmas vitákat generáló beruházás híre bejárta a világot. Az Egyesült Államokon túl kiemelkedően sokan foglalkoztak vele Európában, főleg az Egyesült Királyságban, de a klímaváltozás kapcsán kiemelten érintett Délkelet-Ázsiában is hatalmas érdeklődést regisztráltak. A Willow projektet egy hónap alatt összesen több mint 204 ezerszer említették online, a felhasználók pedig hatalmas érdeklődést mutattak iránta, hiszen több mint 650 ezer alkalommal reagáltak az ezzel kapcsolatos tartalmakra.

A Willow projektet említő online tartalmak és az ezek által kiváltott interakciók trendje jelentősen elvált egymástól. A vizsgált egy hónapos időszak közepén kezdtek csak jelentősebb mértékben foglalkozni a témával a netezők. Itt kezdett látható méreteket ölteni a civilek tiltakozása és az online aktivizmus, ami magával hozta a projekttel kapcsolatos különböző edukációs tartalmakat is. Ennek ellenére, igazán nagy érdeklődés és felháborodás csak március 13-át követően mutatkozott a téma iránt, amikor a Biden-adminisztráció hivatalosan is jóváhagyta a projektet.

A projektről szóló online beszélgetés szinte teljes egészében támadó jellegű volt, kivételt csak a projekt veszélyeiről és negatív hatásairól szóló edukatív, illetve a mobilizáló, valamilyen tiltakozási forma gyakorlására felhívó tartalmak képeztek. A projekt kapcsán érzett harag bűnbakot, a csalódottság pedig konkrét áldozatot is talált magának: a vizuális tartalmak jelentős részében Joe Biden arca látható, valamint a (többnyire rossz állapotban lévő) jegesmedvék is gyakran előkerültek az említésekben. A ConocoPhilips vagy a vállalat valamelyik képviselője szinte egyáltalán nem került megszemélyesítésre a beszélgetésben. A diskurzus hangulatát jól mutatják a legnépszerűbb hashtageket és a leggyakrabban használt emojikat összesítő felhők.

A Z generáció a leghangosabb

A Willow projekt megállításáért online petíció is indult, amit mostanáig már közel 4,5 millióan írtak alá a change.org-on. „Szeretném, ha olyan életem lehetne, amiben van családom és gyerekeim. 16 éves vagyok, és elképesztő, hogy attól kell tartanom, lesz-e tiszta vizem és jó időjárási körülményeim a túléléshez” – olvasható a petícióhoz írt legnépszerűbb hozzászólásban a weboldalon.

A komment meglepően jól rávilágít az üggyel kapcsolatban tapasztalható érzékenység generációs különbségeire, a Willow projektről szóló online beszélgetésben magasan felülreprezentáltak a fiatalok. Az online tartalmak közel 90%-a 35 év alattiaktól, és több mint 47%-a 25 év alattiaktól származott, míg a 45 év felettiekkel már alig-alig rezonált a téma.

A nemek szerinti megoszlásban is felfedezhetők különbségek. Az online beszélgetésekben a nők vettek részt nagyobb arányban – a Willow projektet említő tartalmak közel 60%-a származott női szerzőtől.

Leveleket írtak, de telefonon is hívták a Fehér Házat

A generációs különbségekből is fakadhat, hogy az online tiltakozás fő platformjává a TikTok vált. A felületen megjelenő, a Willow projekttel foglalkozó rövid videók nagyjából két csoportra bonthatók: valamilyen tiltakozási formára felhívó (mobilizáló) és/vagy edukatív, illetve a felhasználó személyes félelmeit/csalódottságát kifejező tartalom. A tiktokkerek pedig bőven gyártottak tartalmat a témában, ami a számok alapján sikeresen meg is találta a közönségét, hiszen csak a #willowproject hashtaggel ellátott videók önmagukban közel 520 millió megtekintést generáltak.

A TikTok felhasználók nem álltak meg a petícióknál. A fiatalok az aláírásgyűjtések támogatásán túl a legkülönfélébb tiltakozási módokhoz nyúltak, amit természetesen meg is osztottak a platformon, és buzdították is egymást a részvételre.

A kiábrándultság túlnőtt a projekten

A videók jelentős része azonban semmilyen cselekvésre nem buzdított, sőt sok esetben információkat sem tartalmazott, csak a konkrét tartalomgyártó személyes érzéseiről szólt. Az ilyen videók készítői pedig határozottan nem vették félvállról az ügyet, hanem a saját jövőjük elvesztéseként vagy akár az egész emberiség végeként élték meg projekt létrejöttét.

A többnyire fiatalokból álló felhasználók csalódottsága túlmutatott az ügyön. A beruházás kapcsán sokan arról számoltak be, hogy elvesztették a bizalmukat a kormányzatban, megingott a nemzeti büszkeségük, megkérdőjeleződött bennük a hitük a döntéshozatali rendszerben vagy megtört az idősebb generációkba vetett hitük. Egy kommentelő például így írt a témában: A felnőttek azt mondják, túl sokat lógunk a telefonunkon, de csak így tudunk elmenekülni a világ elől, amit számunkra kreáltak.”

Magyarországon főleg a jobboldali sajtó foglalkozott a témával

A magyar nyelvű online térben viszonylag alacsony figyelmet kapott a téma, a vizsgált időszakban 177 megjelenést regisztráltunk, amely alig váltott ki felhasználói interakciót. Csatornamegoszlás tekintetében itthon is a Twitteren jelent meg a legtöbb beszélgetés, népszerű volt még a Reddit is. A hozzászólók elsősorban a petíció aláírására buzdítják társaikat Twitteren.

Érdekes, hogy a szerkesztett online sajtóban, valamint a blogokon marginális maradt a téma és elsősorban szakportálokon, valamint jobboldali médiumokon volt jelen többnyire aktuálpolitikai kontextusban. A baloldali és független sajtó Willow projektre irányuló csendjét az érdeklődő felhasználók maguk is kiemelték, külön Reddit topicot szenteltek annak, hogy milyen torzulások jellemzik a magyar tájékoztatást. A magyar kommentelők narratívái is elsősorban a bolygó jövőjének fenyegetését, a kampányígéretek megszegését, valamint a geo- és gazdaságpolitika kritizálását helyezik előtérbe.

Fotó: CNN