Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai nemcsak az eredményeket illetően, hanem az októberben mutatott játékuk alapján is nyeregben érezhetik magukat a pótselejtezőt érő második helyért folytatott küzdelemben. Az örmények 2-0-s legyőzése a Puskás Arénában olyan kulcsjátékosok nélkül, mint az akkor eltiltott Sallai Roland és Varga Barnabás, majd a portugáliai bravúros 2-2 a célként kitűzött második helyre vezette a nemzeti együttest, amely ráadásul – főleg utóbbi esetben – az elmúlt évek legjobb teljesítményét nyújtotta.

A magyar állampolgársággal is rendelkező olasz szakvezető a remek játékkal megszerzett négy pont mellett annak is örülhetett, hogy mélyebbnek érezheti a keretét, mivel ezen a két találkozón olyan új játékosok is bizonyítottak, mint az örmények ellen betaláló Lukács Dániel és Gruber Zsombor, akikre így szükség esetén sokkal bátrabban támaszkodhat. Ezúttal ráadásul kevesebb hiányzóval kell számolnia Rossinak, csupán Tóth Balázs esett ki sérülés miatt, de a tapasztalt Dibusz Dénes révén a kapusposzt így sem okoz fejtörést a szakvezető számára.

A 61 éves tréner a kerethirdetés alkalmával úgy vélte, újra megtalálták a kompakt játékukat és a megfelelő csapatszellemet. Ebben kulcsszerepe lehet a szerkezetváltásnak – a magyarok háromról négyvédős rendszerre váltottak -, illetve a kezdőcsapat stabilitásának. Rossi a tavalyi Eb óta kereste a védelem megfelelő összeállítását, a négy lejátszott vb-selejtezőn viszont ismét állandóság jellemezte a hátsó csapatrészt, amelyet minden alkalommal Nego Loic, Willi Orbán, Szalai Attila és Kerkez Milos alkotott. Rajtuk kívül ugyancsak mind a négy meccsen kezdő volt Styles Callum, Bolla Bendegúz és a csapatkapitány Szoboszlai Dominik. Varga és Sallai csupán kényszerűségből hagyott ki egy, illetve két találkozót, de ugyanez igaz a szeptemberben sérülés miatt hiányzó Schäfer Andrásra is, azaz jól láthatóan egy állandó kezdő tizenegy alakult ki.

A magyar csapat a háromórás időeltolódás miatt a szokottnál egy nappal korábban elutazott az idegenbeli összecsapásra, azaz kedden ebéd után indult Jerevánba, ahol helyi idő szerint este 21 óra előtt néhány perccel landolt. Ez azt mutatja, hogy a magyarok cseppet sem veszik félvállról az egy hónapja legyőzött riválist, mert a korai utazás azt segíti elő, hogy a játékosok frissen lépjenek pályára az örmény fővárosban.

Intő jel lehet, hogy a kaukázusi ország válogatottja hazai pályán felülmúlta az ír csapatot, ennek köszönhetően pedig hiába sereghajtó jelenleg, továbbra is van esélye a második hely megszerzésére. Ehhez mindenképpen le kellene győznie a két ponttal előtte álló magyar együttest, ráadásul a csapatkapitány Tigran Barszegjan nélkül, aki eltiltását tölti majd. Magyar szempontból a győzelem érne igazán sokat – ír vereség esetén pótselejtezőt -, de döntetlennel is mindenképpen a saját kezében maradna a sorsa az utolsó fordulóra. Vereséggel viszont az örmények megelőznék a magyarokat, igaz, a kaukázusiak az utolsó körben Portugáliába utaznak, ahol nehéz mérkőzésre számíthatnak.

Az örmény-magyar vb-selejtező a spanyol José María Sánchez Martínez sípjelére – közép-európai idő szerint – 18 órakor kezdődik a 14 403 néző befogadására alkalmas Vazgen Szargszjan Stadionban. A mérkőzést élőben közvetíti az M4 Sport, a Kossuth Rádió és a Nemzeti Sportrádió.

A 12 csoportból az első helyezettek kijutnak az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában sorra kerülő világbajnokságra, amelyen először szerepel majd 48 csapat. A második helyezettek a jövő márciusi pótselejtezőn küzdhetnek tovább a vb-részvételért.

Európai vb-selejtezők, F csoport, 5. forduló (csütörtök):

Örményország-MAGYARORSZÁG, Jereván 18.00

Írország-Portugália, Dublin 20.45

A csoport állása:

1. Portugália 4 3 1 – 11-4 9 pont

2. MAGYARORSZÁG 4 1 2 1 8-7 5

3. Írország 4 1 1 2 4-5 4

4. Örményország 4 1 – 3 2-9 3

Forrás: MTI

A hétvégén indul Európa két jelentős bajnoksága, az olasz Serie A és a német Bundesliga.  A Serie A (és a Coppa Italia) 2024-ben debütált a Network4 sportcsatornáin és a NET4+ streamingplatformon. A közönség visszajelzése azonnal egyértelművé tette, hogy hatalmas az igény Magyarországon az olasz focira, amely igényt a médiacsoport próbálta maximálisan kiszolgálni: az előző szezonban a bajnokság mérkőzéseinek 96%-át élőben láthatták a rajongók. Emlékezetes szezon volt, hiszen a Napoli és az Inter az utolsó fordulóig előzgették egymást.

Az új szezonban a címvédő Napoli és a 2024-es győztes, 2025-ben BL-döntőbe jutó Inter tűnik a legerősebb együttesnek, de a nyáron edzőt váltó és a keretét – többek között Luka Modriccsal – megerősítő Milan, valamint az örökranglista első helyén álló Juventus is ott lehet a végelszámolásnál. Érdemes lesz még figyelni a csendben, de remekül építkező Comóra, valamint a két római csapatra, a Romára és a Lazióra is.

A Serie A egyetlen magyarja továbbra is Balogh Botond, a válogatott középhátvédje, akinek nem lesz könnyű dolga a Parmában, mert sok remek játékos van a posztján a sárga-kékeknél.

A Bundesliga továbbra is a magyar futballszurkolók egyik kedvenc európai bajnoksága, a Bayern München, a Borussia Dortmund, a Bayer Leverkusen és az RB Leipzig mérkőzéseit szép számmal nézik Magyarországon. Pénteken rögtön egy rangadóval rúgja be a kaput a Bundesliga, hiszen az ARENA4-en érkezik a Bayern München – RB Leipzig találkozó.

Az induló szezon azért is izgalmas, mert a Bayernen és a Dortmundon kívül mindegyik kihívó kerete jelentősen átalakult. A Bayer Leverkusen ugyan elveszítette a legjobbjait – Florian Wirtz, Jeremie Frimpong, Jonathan Tah, Granit Xhaka távozott –, sőt az edzőjét (Xabi Alonso) is, de Erik ten Hag vezetésével, no meg fiatal tehetségekkel próbál ismét versenyképes lenni.

Ugyanez a helyzet az RB Leipzig háza táján, a nyáron kinevezett Ole Werner irányításával az előző szezon hetedik helye után szeretnének most beférni a legjobb négy közé. Az Eintracht Frankfurtot eddig sem kellett félteni az átigazolások terén, Hugo Ekitiké utódja az előző szezon legeredményesebb német labdarúgója, Jonathan Burkardt lett. Nem mellesleg a Werder Bremen, a Köln és az Augsburg is új vezetőedzővel vág neki a mostani kiírásnak, többek között emiatt lesz minden eddiginél kiszámíthatatlanabb a pénteken kezdődő idény.

A magyarok helyzete változatlan Lipcsében: Gulácsi Péter maradt az első számú kapus, a középhátvéd Willi Orbánnal pedig alighanem kezdőként számol Ole Werner. Dárdai Bence a Wolfsburgban, míg Schäfer András az Union Berlinben bizonyíthat idén is.

Kiemelt mérkőzések a Serie A és a Bundesliga első fordulójából:

Bayern München – RB Leipzig, péntek, 20:15, ARENA4, NET4+

Sassuolo – Napoli, szombat, 18:30, ARENA4, NET4+

Milan – Cremonese, szombat, 20:45, ARENA4, NET4+ 

St. Pauli – Borussia Dortmund, szombat, 18:30, MATCH4, NET4+  

Juventus – Parma, vasárnap, 20:45, ARENA4, NET4+

Szoboszlai Dominik és csapata, a Liverpool a most következő fordulóban a Premier League éllovasaként érkezik vendégségbe a bajnokság sereghajtójához, a Southamptonhoz. A Premier League-ben Kerkez Milos is pályára léphet a Brighton ellen. A Bournemouth sztárjának a válogatott meccseket sérülés miatt ki kellett hagynia, azonban a hétvégére valószínűleg játékra alkalmas állapotban lesz.

Balogh Botond a Parma játékosaként az Atalanta elleni szombati meccsen a Serie A góllövőlistáját vezető argentin származású olasz Mateo Reteguivel nézhet farkasszemet nézhet farkasszemet. Tizenkét meccs után az Atalanta várja jobb helyzetből a folytatást, így nagy a nyomás Baloghékon egy jó szereplésre.

A Bundesligában a Wolfsburg – Union Berlin meccsen magyar párharc is lehet: Dárdai Bence csaphat össze Schäfer Andrással. A Hoffenheim – RB Leipzig mérkőzésen a hazaiaknál Szalai Attila, a vendégeknél pedig Gulácsi Péter és Willi Orbán is játszhat. Mindkét mérkőzés látható lesz a NET4+-on szombaton 15:30-tól a Bundesliga körkapcsolásos programjában.

A hétvégén feltűnik a teljes Dárdai dinasztia, hiszen Dárdai Bence a Wolfsburg színeiben tűnhet fel, míg testvérei, Dárdai Palkó és Dárdai Márton a jelenleg a Bundesliga 2-ben szereplő Herthával az Ulm csapatát fogadják.

A magyar érdekeltségű meccsek mellett a Network4 felületein a futballrajongók követhetik többek között a Napoli – Roma örök klasszikus, a Milan – Juventus rangadó, valamint a Verona – Inter összecsapás eseményeit is.

Plymouth Argyle – Watford, péntek, 21:00, MATCH4, NET4+

Parma-Atalanta, szombat 20:45, MATCH4, NET4+

Hertha-Ulm, szombat, 13:00, ARENA4, NET4+

Bournemouth-Brighton, szombat, 16:00, MATCH4, NET4+

Southampton-Liverpool, vasárnap, 15:00, MATCH4, NET4+

Budapest, Puskás Aréna, 56 000 néző. Vezette: Hategan (román)

Magyarország: Lang, Dárdai M., Szalai A. − Bolla (Nego, 68.), Nagy Á. (Schäfer, a szünetben), Styles (Vancsa, 84.), Nagy Zs. (Mocsi, 88.) − Gazdag (Kleinheisler, a szünetben) Szoboszlai − Ádám M. (Varga Barnabás, a szünetben). Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Koszovó: Muric − Vojvoda, Am. Rrahmani, Aliti, Rrudhani (Hadergjonaj, 71.) − Idrizi (Loshaj, 83.), V. Berisha (Al. Rrahmani, 83.) − Zhegrova (Bytyqi, 64.), Muslija (Celina, 64.), Rashica − Muriqi (Rashani, 64.). Szövetségi kapitány: Franco Foda

Gólszerzők: Szoboszlai (58.), Nagy Zs. (86.)

Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a Koszovó elleni 2-0-ra megnyert barátságos mérkőzést követően elismerte, hogy a találkozó nem ment zökkenőmentesen. Kiemelte, hogy szándékosan adott lehetőséget azoknak a játékosoknak, akik korábban kevesebb játéklehetőséghez jutottak, ráadásul fontos játékosok, mint Sallai Roland, Kerkez Milos és Willi Orbán sérülések miatt nem léphettek pályára. A mérkőzés első felében mutatott gyengébb teljesítményért így Rossi a keret változásait és az automatizmusok hiányát okolta.

Rossi azonban pozitívan nyilatkozott a válogatott fejlődéséről, kiemelve, hogy a csapat 2020 előtt mutatott játékához képest jelentős előrelépést tett, és hogy a nemzeti együttes veretlensége már 14 mérkőzés óta tart. A kapitány realista várakozásokat sürgetett a szurkolók részéről, hangsúlyozva, hogy nem reális elvárni a magyar válogatottól, hogy minden mérkőzésen domináljon.

Egyes játékosokat külön is kiemelt: Szalai Attilát dicsérte a védekezésben nyújtott teljesítményéért, Schäfer András pedig pozitív hozzáállásáért és a csapaton belüli hatásáért kapott elismerést. Gazdag Dániellel kapcsolatban viszont elmondta, hogy többet vár tőle, különösen a támadószellemű játékot illetően.

A szövetségi kapitány kitért az Európa-bajnoki keret összeállításának kihívásaira is, különösen a kapusposzton folyó versengésre Gulácsi Péter és Dibusz Dénes között, valamint hangsúlyozta Sallai Roland és Szoboszlai Dominik pótolhatatlanságát.

A koszovói csapat német szakvezetője, Franco Foda is elismerte a magyar válogatott erősségét, kiemelve, hogy a csapat bármelyik ellenfél számára veszélyt jelenthet az Európa-bajnokságon. Foda szerint a magyar csapat jól használta ki az első adódó helyzetét, ami döntő volt a mérkőzés kimenetele szempontjából.

A magyar válogatott lehközelebb az Európa-bajnokságra való felkészülés jegyében, június 4-én lép majd pályára az írek ellen a dublini Aviva Stadionban.

Forrás: Márkamonitor összefoglaló, MTI

Bár egy rossz kirúgásból indulva a menteni igyekvő Szalai Attila öngóljával a szerbek szereztek vezetést tíz perc játék után, a magyarok a 34. és 36. perc között Varga Barnabás és Willi Orbán góljaival fordítottak. A magyaroknál Kata Mihály debütált a címeres mezben.

A belgrádi sikerrel Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai három ponttal elhúztak a riválistól, a harmadik helyezett Montenegró előtt pedig már öt pont az előnyük féltávnál. Az ötösből az első kettő jut ki a jövő évi, németországi kontinensviadalra.

A magyarok vasárnap 18 órától a cseheket fogadják barátságos mérkőzésen a Puskás Arénában, míg az Eb-selejtezőt október 14-én a szerbek ellen folytatják otthon.

Eb-selejtező, G csoport, 5. forduló:
Szerbia-Magyarország 1-2 (1-2)
Belgrád, Rajko Mitic Stadion, zárt kapus (10 ezer gyermek), v.: Juan Martínez Munuera (spanyol)

Gólszerzők: Szalai A. (10., öngól), illetve Varga B. (34.), Orbán (36.)

Sárga lap: Varga B. (66.), Szalai A. (89.)

Szerbia: V. Milinkovic-Savic – Veljkovic, Gudelj, Pavlovic – Radonjic (Zivkovic, a szünetben), Maksimovic (Milenkovic, 63.), S. Milinkovic-Savic, Kostic (Mladenovic, a szünetben) – Tadic (Ilic, 86.), Mitrovic, Vlahovic (Jovic, 86.)

Magyarország: Dibusz – Lang, Szalai A., Orbán – Nego, Nagy Á. (Kata, 77.), Styles, Kerkez (Fiola, 70.) – Sallai (Csoboth, 94.), Szoboszlai – Varga B. (Ádám, 77.)

Az európai szövetség zárt kapus büntetése miatt – márciusban a szerb szurkolók diszkriminatív rigmusokat skandáltak a Montenegró ellen 2-0-ra megnyert találkozón -, kizárólag gyerekek látogathattak ki a csoportrangadóra, ők nagyjából tízezren az egyik hosszanti lelátót töltötték meg. Bár a Rajko Mitic Stadionban megszokott pokoli hangulatot nem tudtak teremteni, de a 2010-es, dél-afrikai világbajnokságon megismert vuvuzelával állandó alapzajt szolgáltattak és időnként az ország nevét skandálták.

A magyarok kifejezetten bátran kezdtek, több ígéretes akció futott végig a jobb oldalon, de a beadások nem voltak pontosak, így helyzet nem alakult ki. Dibusz rossz kirúgását viszont azonnal megbüntették a szerbek, akik első helyzetükből vezetést szereztek, így Marco Rossi tanítványai első góljukat kapták a selejtezősorozatban. Nem sokkal később majdnem jött a második is, mert Radonjic gyönyörű csellel került a magyar védelem mögé, azonban a centerezést követően Vlahovic csak az oldalhálóba lőtt. Miután rendezte sorait a magyar csapat, többnyire mezőnyjátékkal teltek a percek, mindkét félnek a jobb oldala volt aktívabb, de nagyobb veszély a szórványos szerb támadásokban volt, amikor sikerült jó ütemben a magyar védelem mögé játszani a labdát. Támadásban továbbra is bátran, kombinatívan próbáltak játszani a magyarok, s amint egymás után sikerültek a cselek és a kulcspasszok, három perc alatt összejött a fordítás is, így a szünetre már a vendégek vonulhattak előnnyel.

A hazai szakvezető kettős cserével próbálta frissíteni a csapatát, amely a második félidő kezdetén magához ragadta a kezdeményezést és az első percekben először futballozott fölényben, de a magyar védelem – legfőképpen Dibusz vezetésével – állta a sarat. A ferencvárosi kapus kétszer is bravúrral védett, a többi alkalommal pedig a szerb befejezések voltak pontatlanok. Negyedóra elteltével enyhült a nyomás a magyar kapun, sikerült valamelyest többet birtokolni a labdát, illetve tördelni a játékot. A szerb gárda lendülete kissé meg is tört, de Vlahovicnak így is volt egy ziccere, azonban közelről mellé fejelt. Bár a hajrában ismét fölénybe kerültek a szerbek, a magyar védelem kifejezetten stabil volt, egyedül Szalai Attila bizonytalankodott, de ezt nem tudták kihasználni a hazaiak, így a magyar válogatott megszerezte mindhárom pontot a belgrádi csoportrangadón.

A csoport állása:
1. MAGYARORSZÁG 4  3  1  –  7-1 10 pont
2. Szerbia      4  2  1  1  6-3  7
3. Montenegró   4  1  2  1  3-4  5
4. Litvánia     4  –  2  2  3-7  2
5. Bulgária     4  –  2  2  2-6  2

Forrás: MTI

A nemzeti együttes legutóbb 1953-ban győzött Angliában, akkor az Évszázad mérkőzésén a Puskás Ferenc fémjelezte Aranycsapat diadalmaskodott 6-3-ra. A wolverhamptoni találkozón Sallai Roland duplázott, a hajrában betalált még Nagy Zsolt és Gazdag Dániel is. Mivel a csoport másik meccsén a németek 5-2-re verték az Európa-bajnok olaszokat, a magyar együttes az élre ugrott, és a csoportgyőzelemért játszhat szeptember 23-án, amikor a németek vendége lesz Lipcsében, majd három nappal később az olaszokat fogadja.

Az angolok összeállítása: Aaron Ramsdale – Kyle Walker, Marc Guéhi, John Stones, Reece James – Conor Gallagher (Mason Mount, 56.), Kalvin Phillips, Jude Bellingham (Phil Foden, 68.) – Bukayo Saka (Harry Maguire, 85.), Harry Kane, Jarrod Bowen (Raheem Sterling, a szünetben)

A magyar válogatott: Dibusz Dénes – Lang Ádám, Willi Orbán, Szalai Attila – Fiola Attila, Styles Callum (Nagy Ádám, 56.), Schäfer András, Nagy Zsolt – Sallai Roland (Nego Loic, 78.), Szoboszlai Dominik (Gazdag Dániel, 56.) – Szalai Ádám (Ádám Martin, 68.)

A hazaiak himnusza alatt az angol szurkolók a szigetország lobogóját formázó élőképpel köszöntötték kedvenceiket, ugyanakkor meglehetősen sportszerűtlenül viselkedtek addig, amíg a magyar himnusz szólt: előbb fütyültek, majd hangosan kiabáltak és énekeltek közben.

Az első percekben máris látható volt, hogy az angolok semmit sem akarnak a véletlenre bízni, igyekeztek folyamatosan a magyarok térfelén tartani a labdát, és nyomást helyezni a vendégvédelemre. Két lehetőséget ki is dolgoztak, de előbb a befejezésbe csúszott hiba, majd Dibusz kezében halt el a próbálkozás. Negyedóra elteltével egy veszélytelennek tűnő szituációban Styles harcolt ki szabadrúgást, melyből a védő Stones és Ramsdale kapus „segítségével” Sallai megszerezte a magyarok vezető gólját.

A folytatásban Marco Rossi együttese igyekezett továbbra is kompakt módon védekezni és kevés területet hagyni a házigazdák gyors játékosai számára. Az angolok ezzel együtt egy-két alkalommal veszélyeztettek, egyszer nagy helyzetben Saka és Bellingham egymást szerelte le a magyarok tizenhatosánál. A másik oldalon Szalai Ádám harcolt ki mesteri módon egy szabadrúgást, melynek elvégzése után Jamesnek a gólvonalról kellett kifejelnie a labdát. Az ellenakciónál Bowen lódulhatott meg, de a hátra sprintelő Szoboszlai nagyszerűen tisztázott előle a tizenhatoson belül.

A félidő hajrájához érve még veszélyesebbé vált a hazaiak játéka, legnagyobb helyzetük viszont az volt, amikor a menteni igyekvő Orbán a saját kapuja felé fejelte az oldalról beadott labdát: Dibusz résen és jó helyen volt, bravúrral hárított.

Fordulás után változatlanul folyamatos nyomás alatt volt a magyarok kapuja, de a védekezés továbbra is rendben volt, igaz, néhány alkalommal kevés hiányzott az angoloknak az egyenlítéshez. Rossi tanítványai többségében jól és nagyon hatékonyan szűkítették a területet a saját térfelükön, ezzel a játékkal pedig komolyan meggyűlt az angolok baja. A magyarok szövetségi kapitánya végig a technikai zóna széléről irányított, egyszer annyira hevesen vitatva a játékvezető ítéletét, hogy sárga lapot is kapott.

A hazaiak számára a 70. perc hozta el a hidegzuhanyt, egy magyar ellentámadás végén ugyanis Sallai ismét eredményes volt, ezt pedig már a hazai közönség sem nézte el a kedvenceknek, többen nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették a háromoroszlánosok teljesítményét.

Az angol futballisták is érezték, hogy nem hagyhatják annyiban a meccset, jóval nagyobb sebességre kapcsoltak és sorra dolgozták ki a kisebb-nagyobb lehetőségeket, hamarosan azonban Nagy Zsolt gólja már-már kegyelemdöféssel ért fel a számukra. A házigazdák ráadásul két perc múlva emberhátrányba is kerültek, így a slusszpoén Gazdag Dánielé lett, aki az utolsó előtti percben beállította a végeredményt.

Az angol játékosok a közönség hangos pfújolása és fütyülése kíséretében hagyták el a pályát, míg a magyarok a maroknyi Angliába elutazott szurkolójukkal együtt énekelték el a himnuszt, s ünnepelték a teljesen megérdemelt sikert.

Forrás: MTI, Kis Tamás, Koszticsák Szilárd

Az RB Leipzig és a Red Bull Salzburg sztoriját Farkas Máté és Papp-Váry Árpád írta meg a Márkamonitor magazin 2018/4. számában. 

Az RB Leipzig nem csupán az idei BL-ban számít meglepetéscsapatnak: a keletnémet klub az unortodox marketingstratégiát valló Red Bull egyik legsikeresebb terméke. A klubnak gyakorlatilag nincs hagyománya, nincs történelme, 2009-ben alapították, miközben a világleghíresebb futballcsapatai a tizenkilencedik század vége felé, vagy a huszadik század első éveiben születtek.

A Red Bull története a márka 1987-es alapítása óta egybefonódik a sporttal, kezdetben viszont leginkább az egyéni és különösen az extrém sportokban jelent meg a brand, olyanokban, mint a mountain bike, a BMX freestyle, a wakeboard vagy a motokrossz. Sőt maguk is kreáltak külön sportokat, illetve eseményeket, mint például a 2003 óta megrendezett Red Bull Air Race. Ezekben hangsúlyozottan az egyéni teljesítmény volt a lényeg: kifejezetten a legjobb és/vagy legígéretesebb versenyzőket keresték meg, akik aztán a verseny végén úgy nyilatkoztak, hogy egy Red Bull-os sapka vagy éppen sisak volt a fejükön. A sportok és sportolók kiválasztásánál az is hangsúlyos volt, hogy karakterükkel jól passzoljanak a márka üzenetéhez, illetve szlogenjéhez, azaz, hogy a Red Bull „élénkíti a testet és a szellemet”, illetve „szárnyakat ad”.

Ezért is volt meglepő, amikor 2005-ben a legnépszerűbb csapatsportba, a labdarúgásba is beszálltak. Érdekesség, hogy ekkor indították el Formula–1-es projektjüket is, amiről azóta már tudjuk, hogy sportszakmai és marketingszempontból is sikersztori lett. A futball azonban, úgy tűnik, még a „száguldó cirkusznál” is keményebb dió, lassabban őrölnek még a villámtempóval dolgozó Red Bull-malmok is. A labdarúgásban való szerepvállalás annyiban logikusnak tűnt, hogy a márka atyjának, Dietrich Mateschitznek a szülőhazájában, a brand székhelyéhez közel kerestek egy focicsapatot.

A választás az SV Austria Salzburgra, Ausztria egyik legsikeresebb csapatára esett. Persze rögtön át is nevezték Red Bull Salzburgra, amit talán még el is fogadtak volna a szurkolók. Azt viszont már kevéssé, hogy a hagyományos lila-fehér színkombinációt a Red Bull piros-fehérje váltotta fel. Az se nagyon tetszett nekik, hogy deklarálva lett: ez egy új klub, mindenféle történelem nélkül. A végén maga az Osztrák Labdarúgó-szövetség (ÖFB) kérte, hogy vegyék le a honlapról, hogy ez egy 2005-ben alapított sportegyesület, hiszen lényegesen hosszabb az előélete. A szurkolók és az új tulajdonos végül nem jutottak dűlőre, olyannyira, hogy előbbiek egy része megalapította (vagyis voltaképp folytatta) az SV Austria Salzburgot. A Red Bull Salzburg pedig a szurkolók körében, de a média beszámolói alapján egész Ausztriában is a „leggyűlöltebb klub” lett.

„Történelmet nem lehet venni”

A Red Bull első kézből tapasztalhatta meg, hogy a labdarúgásban óriási jelentősége van a tradíciónak. Új „piaci belépőként” nemhogy éveknek, de évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy a futballvilágban széles körű tiszteletet váltson ki egy csapat – akár nyilvánvaló sikerei ellenére is. A Red Bull tehát elindult, és azóta kilenc osztrák bajnoki címet szerzett, öt kupasiker mellett. A salzburgi gárda országos szinten kiemelkedő minőséget képvisel, sőt tavaly egészen az Európa-liga elődöntőjéig meneteltek, ami osztrák csapattól kisebbfajta csodának számít a nemzetközi fociban.

A sportszakmai sikereknek ugyanakkor nem minden osztrák örül: a rivális csapatok egyenesen megvetik őket. A „hagyománynélküliség” az egyik legfőbb érv ellenük, hiszen a patinás Rapid vagy Austria Wien, de még a Sturm Graz is jobban csengő név a helyieknek azok több mint százéves múltja miatt. A Red Bull viszont teszi a dolgát, és ahelyett, hogy a kritikákon rágódna, sorra aratja sikereit, mindemellett a vállalat marketing know-how-ját is behozza a csapathoz. A szurkolók kiszolgálása terén például magasan a legtöbbet nyújtják az osztrák csapatok közül, erről személyesen is meggyőződhettünk egy Európa-liga-mérkőzés alkalmával. A gyermekmegőrzőben PS4 és Xbox található, a meccseket megelőzően a felnőtteknek pókerverseny is van, és persze több kategóriában lövéserősség-mérő, dekázó-, valamint büntetőrúgó verseny, illetve különböző nyereményjátékok. Három órával a mérkőzések előtt már nyit a fan zone, ahol egy delegált szpíker a hangulatfelelős, egy órával a találkozókat megelőzően pedig a keretbe nem nevezett labdarúgók állnak rendelkezésre autogramosztásra.

Talán a fenti tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy miután 2006-ban a Red Bull megvásárolta a New York/New Jersey MetroStars csapatát, nem akarta annak múltját végképp eltörölni. A mez színe és a logó persze itt is új lett, de nem volt arról szó, hogy ez egy vadonatúj klub lenne. A szurkolókat akkor sikerült végképp megnyerni, amikor 2010-ben leigazolták Thierry Henryt, aki a Los Angeles Galaxyben játszó David Beckham után a Major League Soccer (MLS) legismertebb játékosa lett. Persze Amerikában az európai focinak így is megvannak a korlátjai. Egyetlen esetben sikerült New Yorkban telt házat produkálni, azaz 66 238 nézőt leültetni: 2007. augusztus 18-án, ami egyben David Beckham bemutatkozómeccse volt az MLS-ben. És bár az átlagnézőszám évről évre emelkedik, még 2015-ben is húszezer alatt maradt. Ráadásul az MLS Cupot még egy ízben sem sikerült a New York Red Bullsnak elnyernie.

Miután 2005-ben Ausztriában, majd 2006-ban az USA-ban vett focicsapatot Mateschitz, 2007-ben Brazília következett. Az itt alapított Red Bull Brasil nevű klub szép lassan halad előre: 2009 és 2011 közt három osztályt lépett felfelé. 2008-ban pedig egy ghánai csapatot is megvásárolt az energiaital-gyártó, ettől azonban 2014-ben megváltak.

A semmiből az élre

A legnagyobb siker kétségtelenül Németországban következett be: az RB Leipzig 2016-ban feljutott az első osztályba, és rögtön tizenhárom fordulón át veretlen maradt, olyan csapatokat megelőzve, mint a Bayern München, a Borussia Dortmund, a Schalke 04 vagy Dárdai Pál Hertha BSC-je. Mindezt úgy, hogy a csapat nemcsak keletnémet, ahonnan hagyományosan nem terem babér a Bundesligában, hanem lényegében egy vadonatúj, mesterségesen létrehozott klub, amely mögött ki más állna, mint Dietrich Mateschitz.

Mateschitz a Salzburg megvásárlása utáni évben, 2006-ban jó barátját, a német futball-legendát, Franz Beckenbauert kereste fel azzal, hogy mivel már van egy osztrák csapata, ajánljon neki egy németet. Beckenbauer az akkor negyedosztályban játszó Sachsen Leipziget javasolta. De sokkal inkább a város volt a lényeg: Lipcse Németország tizennegyedik legnagyobb települése, az egykori keletnémet területen csak Berlin nagyobb nála, és ugye annak egy része is az NSZK-hoz tartozott. Ennél is fontosabb érv lehetett, hogy a 2006-os németországi világbajnokságra a városban épült egy 43 ezres stadion.

Mateschitz viszont a Saschen Leipzig megvásárlásával nem járt sikerrel: a Német labdarúgó-szövetség (DFB) nem engedélyezte, hogy egy márka nevét vegye fel a lipcsei csapat, a klub szurkolói pedig folyamatosan tüntettek az átvétel ellen. Mint ahogy a Sport Plusz hetilap is beszámolt róla, Mateschitz ezután megkeresett három csapatot is Németország nyugati felében, de a hamburgi St. Paulinál, az 1860 Münchennél és a Fortuna Düsseldorfnál is elutasították.

Egy ideig így aztán lekerült a napirendről az ügy. 2009-ben azonban visszatértek Lipcsébe: csakhogy nem az említett Saschen Leipzighez, hanem a várostól 13 kilométerre található Markranstädt csapatához, s azt vették meg az ötödosztályú klublicencével együtt. Persze ez sem volt egyszerű menet, a Red Bull Leipzig nevet ugyanis nem engedélyezte a DFB, mert a szabályzat tiltja, hogy a klubok szponzornevet vegyenek fel, mint már említettük. Így aztán egy trükkös nevet kellett találni: így lett a klub RasenBallsport Leipzig, amiben a Rasen gyepet jelent. A klub címerében viszont elég egyértelműen jelenik meg a logó, és a csapat beceneve is Die Roten Bullen, azaz Vörös Bikák.

Akik bikaként törtek előre. Ebben persze szerepe volt annak, hogy a 2009-ben megvásárolt klub keretének megerősítésébe rögtön százmillió eurót invesztált Mateschitz. Láthatóan sikerrel: a csapat egy szezon után felkerült a negyedosztályba, ahonnan 2013-ban jutott fel a harmad-, 2014-ben a másod- és 2016-ban az első osztályba. Ott pedig igen eredményesen kezdte az idényt, és annak végén oda is ért a Bayern mögé a második helyre.

Gyűlölt, de szárnyaló

Mindezt úgy érte el a gárda, hogy a Red Bullnak ez a csapata is megkapta az ország „leggyűlöltebb klubja” címkét, sőt, Németországban még nagyobb ellenszenv övezte őket. Ahogy az Origo egy remek összefoglaló cikkben beszámolt róla, a Borussia Dortmund szurkolóinak egy része egyenesen nem volt hajlandó elutazni Lipcsébe egy bajnoki összecsapásra, és inkább az ifi-Dortmundot nézték helyette, mert szerintük az RB Leipzig klub filozófiája szöges ellentéte a Németországban elfogadottnak és megszokottnak. A bojkott egyik főszervezője mindezt a következőkkel indokolta: „Nyilvánvaló, hogy a Dortmund is termel pénzt, de azért, hogy azt a fociba invesztálja. Lipcsében csak azért működtetik a focicsapatot, hogy azzal egy terméket és egy életformát reklámozzanak.”

Akkor sem jár azonban feltétlenül jobban az RB Leipzig, amikor megjelennek a riválisok szurkolói. A keletnémet derbin, a Dynamo Dresden ellen például előfordult, hogy a Dynamo ultrái egy levágott bikafejet dobtak be a lelátóról. A drapériákon pedig rendszeresen üzengetnek a bikáknak, igaz, néha humorral: a Hoffenheim, mely némileg hasonló utat járt be Dietmar Hopp (SAP-vezér) üzletember által menedzselve, például a következőt: „Kérjük vissza Németország leggyűlöltebb csapatának trónját!” Külön érdekesség, hogy a testvércsapatot, a Red Bull Salzburgot sem kímélik: amikor legutóbb decemberben a Schalkéval játszottak az Európa-ligában, az utóbbi klub szurkolói egy nagy drapérián hirdették: „Alapítva bajtársak és bányászok által”, szembeállítva a Salzburg „újgazdag” státuszával a királykékek hagyományait.

Az RB Leipziggel szembeni egyik fő kritika az, hogy a Bundesligában legalább 50 százalék + 1 szavazat erejéig a szurkolók kezében kell hogy legyen a klubok többségi tulajdona, illetve a szavazati jog is. Ezért több tíz ezres taglétszámok a jellemzőek, a lipcseieknek viszont mindössze tizenhét tagjuk van, akik ráadásul szinte kivétel nélkül a Red Bull dolgozói vagy a céghez más szálon köthető személyek.

A Red Bullnál ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a brandek és a klubok összefonódására korábban is rengeteg példa volt: a Wolfsburg a Volkswagen csapata, az Ingolstadtot az Audi, a Leverkusent pedig a Bayer gyógyszergyártó cég támogatja, és a Bayern München csapatát működtető gazdasági társaságban is egyenként 8,3 százalékos tulajdonrésze van az Allianz biztosítónak, az Audinak és az Adidasnak. Ráadásul a támadások után pozitív jelek is mutatkoznak: az Intelligent Research in Sponsoring Origo által idézett felmérése szerint Szászországban a Bayern München és a Dortmund után már az RB Leipzig a harmadik legnépszerűbb klub. A keletnémet régióban pedig kifejezetten éhesek a sikerre, hiszen az Energie Cottbus 2009-es kiesése óta nem adtak innen az RB Leipzigen kívül csapatot a Bundesligába. Sőt, a futballklubok között egyre erősebb az a vélemény, hogy a bajnokság fejlődése érdekében még több teret kellene engedni a szponzoroknak és a tőkének, és el kellene törölni az ennek gátat szabó 50 + 1-es szabályt.

Nem csoda, hogy maga Franz Beckenbauer, a Bayern legendája is – némi malíciával – azt mondja: „Ha a Red Bull hosszú távon is elkötelezett marad a lipcsei foci mellett, akkor 35 év múlva komoly kihívói lehetnek a Bayernnek”. A most 72 éves Mateschitz azonban ennél sokkal bizakodóbb: már kiadta a játékosoknak a feladatot, hogy nem akar nyolcvanéves lenni, mire az RB Leipzig megnyeri a Bundesligát. Ehhez már „csak” a Bayern egyeduralmát kellene megtörni, hiszen a második hellyel szinte máris a csúcsra értek a bikák!

Magyar futballsiker: rekordösszeg a másodedzőért

De térjünk vissza a futballmarketinghez: nem csupán arról van szó, hogy három kontinensen, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában is jelen van a Red Bull, hanem hogy ezek a csapatok össze is dolgoznak, a klubok egymásra is építenek. A világ számos pontjáról (leginkább Dél-Amerikából, Közép-Kelet Európából és a Balkánról, de Afrikából is) érkező tehetségek többnyire a Red Bull Salzburgban mutatkozhatnak be, mint ahogy a jelenlegi legnagyobb magyar reménység, a tizennyolc éves Szoboszlai Dominik is, majd ha elég jónak bizonyulnak, az RB Leipzignél folytathatják. A Lipcsének jelenleg több olyan meghatározó játékosa is van, akiket a Salzburgtól igazoltak át, köztük a magyar válogatott kapusa, Gulácsi Péter, aki egyébként kiváló, stabil teljesítményt nyújt, és jelenleg is a csapat első számú hálóőre.

Egy másik magyarnak is nagy szerepe van azonban a Red Bull sikereiben. Az egykori huszonötszörös magyar válogatott Lőw Zsolt először a Red Bull Salzburgnál dolgozott utánpótlásedzőként, majd az első csapat másodedzőjeként. Innen került 2015-ben az RB Leipzighez, ahol másodedzőként nagy szerepe volt a lipcseiek feljutásában. Az ezüstérmes és a hatodik helyet hozó szezonban is ott volt a pálya szélén, és tevékeny részt vállalt a csapat szárnyalásában. És a „leggyűlöltebb klubot” sem gyűlölik már annyira. Ahogy Lőw Zsolt az Indexnek nyilatkozta: „Attól, hogy Kölnben ötvenen a busz elé ülnek, a többi 50 ezret nem lehet becsapni. Őket a jó foci érdekli. Ne legyünk álszentek. Az angol futballban is kinőttek klubok a semmiből, a németben is. A hagyomány szép dolog, de hagyományt másként nem lehet teremteni, mint előzetes invesztícióval. Pénz nélkül hogy lehetne futball? Lenne akkor City, Chelsea, Wolfsburg? Utánunk is jönnek majd újak.”

Lőw mintha megérezte volna sorsát: olyannyira kiváló szakemberré érett a Red Bull-csapatoknál eltöltött évei alatt, hogy amikor a 2018–2019-es szezon elején a német Thomas Tuchel átvette a dúsgazdag Paris Saint-Germain irányítását, ragaszkodott a magyar másodedző szerződtetéséhez. A Lipcsénél élő szerződéssel rendelkező Lőw Zsoltért végül másfél millió eurót fizetett ki a párizsi gárda, ami világrekordot jelent a nemzetközi fociban: korábban ekkora összeget sosem adtak még másodedzőért! A párizsiak pedig még a Red Bullnál is nagyobb téttel játszanak, Neymar (222 millió euró) és Mbappé (180 millió euró) leigazolásával az egész futballvilágnak üzentek, és számukra a Bajnokok Ligája megnyerése a siker egyetlen mércéje. Náluk ráadásul a Red Bull-lal ellentétben nem a marketingszempontok alkotják a futballon túlmutató célokat, sokkal inkább a katari tulajdonosok diplomáciai erődemonstrációjáról van szó. Újabb bizonyítékot adva ezzel Puskás Ferenc örök érvényű mondásához: „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.”