Konnektoros töltés: fapados módszer?

Úgynevezett konnektoros töltéssel az autó gyári töltőkábelét használva otthon is feltöltheted az akksit. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben ne használj hosszabbítót, mivel a gyári töltők termikus védelemmel vannak ellátva a túlmelegedés által okozott tűzesetek megelőzése érdekében. Jó ha tudod, hogy konnektoros töltés esetén a töltő és az autó nem kommunikál egymással.

A fali töltők, illetve a töltőoszlopok már jóval kifinomultabb technológiák, amelyekkel gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban töltheted a járgányodat. A továbbiakban ezekről lesz szó.

Gyorstöltés: fali töltők és töltőoszlopok a maximális kényelemért

A fali töltők mindegyike úgynevezett gyorstöltő, tehát 11, vagy 22 kW-os töltési sebességre képesek. Kábeles és kábel nélküli változat is elérhető  és akár otthonodban is felszerelhető, ha rendelkezel saját garázzsal, vagy a forgalomtól elzárt fedett parkolóval. A kábel nélküli modell esetén továbbra is a gyári töltőt kell használnod, ám a művelet során a töltő aktívan kommunikál az autóval, a töltési folyamatot pedig te magad is nyomon követheted.

Nyilvános töltés esetén nem csak fali töltővel, de töltőoszloppal is találkozhatsz. Fontos megjegyezni, hogy a töltőoszlopok nem mindegyike gyorstöltő, ebben a kivitelben egyre elterjedtebbek a jóval nagyobb kapacitású villámtöltők is. A 3,6 és 40 kW közötti teljesítményű töltőoszlopok a gyorstöltők, míg a 40 kW, vagy afeletti teljesítménnyel rendelkező töltőoszlopok már a villámtöltő besorolásba tartoznak. Előbbiek közül itthon a  kábeles vagy kábel nélküli 22 kW-os töltőoszlopok terjedtek el a leginkább. Ezek pontos helyéről mobil applikáció segítségével tájékozódhatsz.

A villámtöltők minden esetben kábellel szereltek, autód típusának megfelelően háromféle csatlakozófej közül választhatsz:

• Type 2
• CCS
• CHAdeMO

Gyorstöltő esetén az elektromos autó töltése nagy átlagban körülbelül négy, míg villámtöltőhöz csatlakozva hozzávetőlegesen fél óra alatt teljesül. Ezt azonban a fali töltő teljesítménye, az autó gyári fedélzeti töltőjének paraméterei és még számos más tényező befolyásolhatja. Többek között az is, hogy épp milyen hőmérsékleten történik a jármű töltése.

Az azonban bizonyos, hogy a gyorstöltő a konnektoros töltésnél jóval gyorsabb, egyszerűbb és kényelmesebb megoldás: az autó töltőhöz csatlakoztatása és leválasztása alig egy percet vesz igénybe. A maximális kényelem és költséghatékonyság jegyében Wi-Fi vagy LAN csatlakozásra képes, telefonos applikáción keresztül vezérelhető okos töltőket is bevethetsz, melyek segítségével többek között rugalmasan indíthatod a töltést. A fali töltők nemcsak nyilvános, de otthoni töltésre is rendelkezésre állnak, méghozzá igény szerinti kapacitással.

Hol töltheted hibrid autód?

A nem tisztán elektromos autók, azaz a hibridek nagy része is tölthető külső forrásból. Ez a tisztán elektromos autók töltésével nagyjából megegyezően történik. Fontos különbség ugyanakkor, hogy az 50 kW feletti teljesítményű villámtöltők a plug-in hibridekkel már nem kompatibilisek.

Fotó: Shutterstock

“Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő hálózati technológiája a Wi-Fi. Olyan helyeken is biztosítja az internetelérést, ahol erre korábban nem volt lehetőség. A Wi-Fi hálózatok új szintre emelték a mobilitást és mindennapjaink részévé váltak. A „mi a Wi-Fi kód?” kérdés valószínűleg az egyik leggyakrabban feltett kérdés napjainkban. Az üzleti életben az új generációs Wi-Fi 6 az 5G hálózatokkal kiegészülve új lehetőségek egész sorát nyitja meg és fontos szerepet játszik a szervezetek digitalizációjában” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezetője.

1. 1971: A Wi-Fi korszak kezdete: A Hawaii Egyetemen megalkották az ALOHAnet nevű hálózati rendszert, amely lehetővé tette a vezeték nélküli kommunikáció továbbfejlesztését és a Wi-Fi hálózatok előfutárának tekinthető.
2. 1997: Megjelent a 802.11-as szabvány első verziója, amely maximum 2 Mbps sebességre volt képes.
3. 1999: Létrejött a WECA: Fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, megalapították a Wireless Ethernet Compatibility Alliance (WECA) szervezetet. 2002-től a WECA új néven, Wi-Fi Alliance-ként folytatta a munkát.
4. 1999: Megjelent az első ‘Wi-Fi szabvány’: A 802.11b szabvány volt az első, már ’Wi-Fi’ néven ismert szabvány. A 802.11-nél könnyebben használható és magasabb sebességet nyújtó 802.11b szabvány megjelenését sokan tekintik a Wi-Fi korszak igazi kezdetének.
5. 1999/2000: Forgalomban az első 802.11b eszközök: Egyre több kereskedelmi forgalomban kapható eszközben, például laptopokban kezdett megjelenni a beépített Wi-Fi antenna.
6. 2002: Jelentős iparági fejlesztések a Cisco-tól: A Cisco elindította Compatible eXtensions ingyenes licensz programját, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.
7. 2004: Wi-Fi a fellegekben: Felszállt az első kereskedelmi légi járat, amely Wi-Fi hozzáférést is biztosított az utasok számára.
8. 2005: A Wi-Fi beépült a szóhasználatba: A Wi-Fi szó külön szócikket kapott a Merriam-Webster szótárban.
9. 2009: A 802.11n szabvány forradalmasítja az iparágat: Bevezették az új 802.11n, másnéven Wi-Fi 4 szabványt, amely a MIMO technológia által garantált magasabb átviteli sebesség révén több antennával nagyobb adatfolyamot tett lehetővé. A maximális átviteli sebesség közel kilencszeresére növekedett (54 Mbps vs. 450 Mbps).
10. 2010: Újabb Cisco innovációk: Az Aironet 3500 Access Point széria részeként bevezetett Cisco CleanAir technológia képes volt automatikusan azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.
11. 2011: A hotspotok terjedése: A Wi-Fi hotspotok száma világszerte meghaladja az egymilliót.
12. 2012: A Wi-Fi az otthonokba is beköltözik: Világszerte a háztartások negyedében megtalálható a Wi-Fi.
13. 2013: Még nagyobb sebesség a 802.11ac szabvány révén: A 802.11ac szabvány elérte az 1 Gbps sebességet.
14. 2015: A Wi-Fi a felhasználók életénék részévé vált: Az IDC piackutató cég kutatásában azt vizsgálta, hogy mi az a dolog, ami nélkül az emberek nem tudnának élni. A válaszadók 18 százaléka első helyen jelölte meg a Wi-Fi-t, így az összességében az élelmiszerek mögött második helyen végzett. A szex (10%), a tévénézés (8%) és az alkoholfogyasztás (4%) a Wi-Fi mögé szorultak.
15. 2018: A Wi-Fi a gazdaság egyik hajtóereje: A Wi-Fi technológia globális gazdasági értéke meghaladta a 2 billió dollárt.
16. 2018: 13 milliárd Wi-Fi eszköz használatban: A Wi-Fi eszközök száma meghaladta a 13 milliárdot, vagyis világszerte mindenkire közel 2 Wi-Fi eszköz jut.
17. 2019: A Wi-Fi 6 új korszakot nyit: Az új generációs Wi-Fi 6 már 5 Gbps sebességet biztosít. Az új szabvány az 5G-vel azonos technológiai alapokra épül, de a két technológia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A Wi-Fi 6 előnyei közé tartozik, hogy kevésbé meríti le a kapcsolódó eszközök akkumulátorait és összességében sokkal kiszámíthatóbb felhasználói élmént nyújt. Emellett a Cisco bejelentette az OpenRoaming projektet is. Ennek célja, hogy könnyebbé és biztonságossá tegye a Wi-Fi és az LTE közötti váltást, valamint a nyilvános Wi-Fi hálózatokhoz történő csatlakozást.
18. 2021: Tovább növekszik a hotspotok elterjedtsége: A Cisco becslései szerint a hotspotok száma világszerte meghaladja az 500 milliót, ami a 10 évvel ezelőtti érték 500-szorosa.
19. 2022: Még magasabb lesz az átlagsebesség: Előrejelzések szerint 2022-ben az átlagos Wi-Fi kapcsolat sebessége eléri az 54.2 Mbps-ot, vagyis több mint duplájára növekszik a 2017-es 24.4 Mbps-hoz mérten.
20. 2022: A Wi-Fi lesz a jövő internete: A Wi-Fi lesz a legfőbb internetes kapcsolódási pont. A Cisco előrejelzése szerint az internetes forgalom 59 százaléka Wi-Fi hálózatokon keresztül zajlik majd.

Manapság a digitalizáció, a mobilitás és az IoT a legdivatosabb kifejezések közé tartoznak, ezek hátterében pedig minden esetben a konnektivitás áll, amelynek révén emberek és eszközök kapcsolódnak egymáshoz a hálózatokon keresztül. A Cisco előrejelzése szerint 2022-re az adatforgalom nagyobb lesz, mint az internet elindítása óta eltelt 32 év alatt összesen. 3 év múlva pedig már 28 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, amelyek közül számos berendezés (robotok, gyártósorok, orvosi és oktatási eszköz) vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikál majd.

A Gartner jelentése azt vetíti előre, hogy 2020-ra az új IoT projektek 80%-a mobilnetre vagy vezeték nélküli hálózatokra épül majd. Ennek fényében jól érthető, hogy miért van szükség egy újragondolt vezeték nélküli szabványra, amely jobban igazodik a jelen és a jövő kihívásaihoz.

A Wi-Fi 6 üzleti hatása

„Az új szabvány megjelenését első lépésben a B2B területen várjuk, illetve itt hoz fontos újításokat” – mondta Dalos Ottó, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója. „Többek között automatizált üzemcsarnokokban, a logisztikai iparágban, illetve az önvezető járműveknél fogunk vele találkozni. Egyszerre nagyszámú felhasználót képes kiszolgálni, ezért a technológia ideális a nagy befogadóképességű sport- és kulturális létesítmények, események esetében is. A rendkívül alacsony késleltetés miatt pedig az AR/VR-hoz kapcsolódóan, illetve az egészségügyben is új lehetőségeket nyit.”

Az internet indulása óta minden hálózati sebességhez köthető ugrásnak komoly hatása volt a technológiai innovációra: a 4G megjelenése az okostelefonok forradalmát hozta el, az 5G és a Wi-Fi 6 pedig az üzleti életet fogja átformálni. A Cisco szakemberei szerint a két utóbbi technológia együtt fog megjelenni a felhasználók életében, és nem kizárják, hanem kiegészítik egymást.

Egy kis WiFi történelem

1999-ben egy fél tucat technológiai cég, köztük a később a Cisco által felvásárolt Aironet, létrehozták a Wireless Ethernet Compatibility Alliance szervezetet. Innentől számítjuk a vezeték nélküli hálózatok születését.

A hivatalos Wi-Fi logóval ellátott megoldások egységesen az IEEE 802.11-es adatátviteli szabványnak megfelelően működnek. Ezek a termékek a Wi-Fi Alliance hitelesítését viselik, amely garantálja a különféle vezeték nélküli eszközök kompatibilitását. Emellett a hálózati eszközök gyártói is sokat tettek a kompatibilitás érdekében. 2001-ben indult a Cisco Compatible eXtensions ingyenes licensz programja, amely lehetővé tette más szolgáltatók Wi-Fi termékeinek alkalmazását a Cisco vezeték nélküli hálózatokon, változatlanul magas biztonság mellett.

A Wi-Fi technológia későbbi fejlesztései között szerepelt az interferencia kezelése és az adatátvitel stabilitásának növelése. Ezt a törekvést támogatja a Cisco által fejlesztett Flexible Radio Assignment, valamint a Cisco CleanAir. Ez utóbbi képes azonosítani, illetve diagramokon és térképes nézetben ábrázolni a rádióinterferenciát, meghatározni a probléma forrását és más, kevésbé zsúfolt csatornákra terelni a felhasználókat.

A jelen kihívásai és a jövő lehetőségei

A vezeték nélküli technológia egyik legelterjedtebb üzleti alkalmazása az irodai Wi-Fi. A dolgozók szabadon mozoghatnak az irodaterekben és bárhonnan hozzáférhetnek a munkavégzéshez szükséges erőforrásokhoz. Egyre népszerűbbek a WiFi alapú elemzések és lokációs szolgáltatások is. Az IoT elterjedésével a WiFi a mezőgazdaságtól a gyártósorokig mindenütt megjelenik.

„A kecsegtető üzleti lehetőségek és széleskörű felhasználási területek mellett azonban minden piaci szereplőnek szem előtt kell tartania, hogy az IT csapatok munkáját rendkívül megnehezíti majd az eddigieknél lényegesen nagyobb összetettség, amit a rengeteg hálózatra kapcsolódó eszköz eredményez. A hatékony munkához tehát újra kell gondolni az IT architektúrákat – a hálózatok talán még sosem voltak ilyen fontosak, és sosem voltak még ekkora terhelés alatt” – tette hozzá Dalos Ottó.

A hálózati architektúrák újragondolását jelentős részben éppen a vezeték nélküli kapcsolatok ugrásszerű növekedése teszi szükségessé. Ugyanakkor ma már rendelkezésre állnak olyan új technológiák, amelyek a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás révén segítik az üzemeltetők munkáját. A Cisco DNA Assurance például automatizálja a hibakeresést. Elemzi a hálózat egészéről begyűjtött adatokat és azokat grafikus formában feldolgozza. Javaslatokat tesz a hibaelhárításra, illetve a hálózati teljesítmény optimalizálására.