Leálltak az ukrán gyárak és nem jönnek mosógépek orosz területekről sem. Nyugatról nem mindenki mer kamionokat indítani Magyarországra, mert közel van a háború, ezért onnan is áruhiány várható!

Az onlineMárkaboltok beszállítói azonnal reagáltak az orosz-ukrán háború miatti áruhiányra. Több háztartási készülék gyártó már 2022.02.24-én jelezte, hogy áruhiány lehetnek a mosógépeknél. Az Electrolux, a Whirlpool és Indesit márkának is van ukrán gyára, amelyek határozatlan időre szüneteltetik működésüket. Ennek megfelelően, a helyzet bizonytalansága miatt nem tudnak rendeléseket befogadni ezekre a termékekre, illetve a már rögzített, de még ki nem szolgált nyitott rendeléseket törölni kényszerülnek.

A többi országban lévő gyárakat nem érinti a konfliktus, itt folyamatosak a munkálatok, és a szállítás is jelenleg megoldott. Ha sokáig húzódik a háború, és nem tudnak kinyitni a gyárak, az nagy készlethiányt okozhat a háztartási gépek piacán is.

Az onlineMárkaboltok azonnal reagált az orosz-ukrán háború miatti várható áruhiányra és hatalmas raktárának feltöltését megkezdte – adta hírül a kereskedő közleménye. Az áruhiány valószínűleg áremelkedést is okoz majd.

A Whirlpool Corporation egy intenzív, kilenc hónapig tartó tenderen döntött stratégiai kommunikációs partneréről, aki hamarosan megkezdheti a munkát a világ vezető háztartási gép gyártójával a vállalat márkáinak fejlesztése és a kiemelkedő fogyasztói élmény megteremtése érdekében. A BCW (Burson Cohn & Wolfe) a WPP EMEA integrált stratégiai kommunikációs csapatának részeként működik együtt a Wunderman Thompsonnal, a VMLY & R, m / SIX, a Geometry Global, a Hogarth Worldwide, az AKQA és a Chapter4-ral.

A hazánkban évek óta jelenlévő nemzetközi hátterű Chapter 4 – a Burson Cohn & Wolfe kizárólagos hazai képviselője – számos nemzetközi ügyféllel dolgozik.  Az állandó ügyfelek – IMMOFINANZ, Lavazza, CTP, Accenture – mellett több eseti megbízása is van. Például, 2020 egyik legérdekesebb feladata az Earth Speakr művészeti kezdeményezés kommunikációja, amely az EU összes országában arra buzdítja a gyerekeket, hogy emeljék fel hangjukat bolygónk megóvása érdekében.

Boris Beker, a Chapter 4 Magyarország managing partnere kifejtette: „Örömmel és bizakodással tekintünk az új ügyféllel való közös munkára, hiszen ez a megbízás tökéletesen illeszkedik nemzetközi startégiánkba és kiemeli cégünk erősségét a regionális jelenlétben. Ehhez kapcsolódóan újítottuk meg honlapunkat is, ahol mind a 10 országban jelenlévő ügynökségünkről található információ a legfrissebb híreink mellett.”

Az Extreme Digitalnál is lehetséges az állami hűtő- és mosógépprogram keretében kapott támogatást beváltani a www.edigital.hu oldal erre kialakított szekciójában vagy a 16 szaküzlet valamelyikében. A program keretében A+, A++ és A+++ energiabesorolású hűtőszekrényeket, fagyasztókat, illetve elöl- és felültöltős mosógépeket lehet megvásárolni a fent említett mértékű kedvezménnyel, ha a pályázó igazolni tudja, hogy az új berendezése legalább 10 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd a meglévőnél. 2019-től fontos változás lép életbe a csereprogramban: a hagyományos mosógépek mellett a kombinált mosó-szárítógépet is lehet majd vásárolni.

A csereprogram hivatalos oldalán külön mosógépes és hűtőgépes kalkulátor segíti az érdeklődőket, amely a fő paraméterek megadása után tájékoztató adatokkal szolgál arról, hogy a meglévő mosógépük megközelítőleg mennyi vizet és áramot fogyaszt, illetve mekkora lehet hűtőszekrényük energiafogyasztása. Egy kilencvenes évekbeli hűtőszekrényhez képest egy mai A+-os típus akár 75 százalékkal kevesebbet fogyaszthat, de hasonló nagyságrendű megtakarítást lehet elérni a mosógépek áram- és vízfogyasztásában is a modern típusokkal. Az A++ besorolású típusok további 10 százalékos, egy A+++-os pedig 20 százalékos megtakarítást eredményezhetnek.

Mosógépből a legtakarékosabbat veszik a magyarok

Az Extreme Digital 2018-as eladási statisztikái alapján a csereprogram keretében vásárolt mosógépek döntő többsége (70%) A+++ besorolású, tehát az elérhető legenergiatakarékosabb modellek közül kerül ki, az A+ és A++ besorolású mosógépek aránya csupán 15-15%. A hűtőgépek esetén is törekszenek a minél nagyobb energiahatékonyságú típusok beszerzésére a magyar vásárlók, de ezek körében az A++ a legnépszerűbb (80%), az A+ és A+++ besorolású gépek aránya 10-10%.

A gyártók közül a csereprogramos mosógépek körében az LG, a Whirlpool és a Bosch készülékei, azok közül is az elöltöltős (30%) kivitelűek kelendők, a felültöltős kivitelűek aránya 30%. A hűtőszekrények terén pedig a Samsung, az Electrolux és a Gorenje a három legnépszerűbb gyártó. Mosógépből a keskeny kivitelű típusok, hűtőszekrények közül pedig az alulfagyasztós, és jegesedésmentes (No Frost) funkcióval felszerelt modellek a leginkább népszerűek.

Miért érdemes az Extreme Digitalnál beváltani az állami támogatásokat? Mert a vállalat a nagygépekből is óriási készletet tart raktáron, így rövid határidővel szállít, ráadásul a csereprogram keretében elérhető termékekre is folyamatosan kínál hitelakciókat és extra garancia szolgáltatást.

Ennyiért vettek karácsonykor mosógépet és hűtőt magyarok

A háztartási nagygépek egyébként a támogatási programon kívül is online slágerterméknek számítanak: tavaly karácsonykor 110 ezer forintos átlagáron vásároltak mosó-, szárítógépeket az Extreme Digitalnál a magyar vásárlók. Ennyiért vagy egy különálló, hőszivattyús szárítógépet lehetett megvenni vagy egy A+++ energiaosztályú, percenként 1400-as fordulatos sebességgel centrifugázni képes, 9 kilogrammos ruhakapacitású modern mosógépet.

Hűtőszekrényre bruttó 100 ezer forint körüli összeget szántak a karácsonyi vásárlók. Ezért az összegért például egy A++ energiaosztályú, 250-300 literes fagyasztóládát tudtak beszerezni (ezek a disznóvágások miatt népszerűek ebben a szezonban) vagy egy ugyancsak A++-os, alulfagyasztós hűtőszekrényt 200-230 liter körüli hűtőtérrel, 100-110 liter körüli fagyasztási kapacitással.

Tízből nyolc vállalat nyitott az ún. „design thinking” vagyis a tervezői gondolkodásmód bevezetésére vállalati döntéseiben – állítja a Roland Berger.

A technológiai fejlődésnek, az ügyféligények változásának és az innovatív startupok által generált versenynek köszönhetően a gazdasági élet szereplői növekvő kihívásokkal néznek szembe. A hagyományos vállalatoknak is kell használniuk a digitalizáció nyújtotta előnyöket, de ennél tovább is kell menniük. Olyan változtatásokra van szükség, amelyek garantálják, hogy a cég alkalmazkodni tud a gyorsan változó környezethez. A Roland Berger szakértői szerint a megoldás kulcsa a vállalatai döntéshozatalban rejlik, mégpedig egy innovatív módszerben, a design thinkingben. Ezt a megközelítést sikeresen alkalmazta néhány cég az elmúlt évtizedben, és ezek azok a vállalatok – például az Apple, Coca-Cola, IBM, Nike, P&Gés a Whirlpool – amelyek értéknövekedése több mint kétszeresen szárnyalta túl az S&P indexet. A Roland Berger legújabb, „Design thinking minden szinten” című tanulmánya azt a módszertant mutatja be, amellyel a tervezői gondolkodás az összes vállalati döntés alapjává válik.

„A design thinking eljárás korábban azt jelentette, hogy különböző csapatok együttműködtek a maximális ügyfélközpontúság elérése érdekében elsősorban termék- és szolgáltatás-fejlesztési területen – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. – Szerintünk azonban ennek a megközelítésnek stratégiai szinten kell beépülnie a vállalati működésbe és át kell hatnia a döntési rendszereket. A design thinking középpontjában az ügyfél érdeke áll, erre alapszik az összes vállalati döntés, amelynek kivitelezésében komoly szerep jut a digitális technológiáknak. A Roland Berger által megkérdezett vállalatok 81 százaléka nyitott ennek bevezetésére.”

Öt lépés az innovációért

Hogyan tudják a vállalatok döntéseik alapelvévé tenni a design thinking gondolkodást? A Roland Berger szakértői felállítottak egy modellt, amely bemutatja azt az öt fő lépést, amit a design thinking-alapú projektnek követni érdemes:

Alapozás: A szakasz lényege a probléma megértése, a célcsoport és a célok tisztázása.
Insightok összegyűjtése: A jelenlegi megoldások megvizsgálása és annak meghatározása, hogy miért nem született még olyan alternatív megoldás, amely találkozik a célcsoport igényeivel.

Teljes elmerülés: Az összegyűjtött insightokat értékelni és értelmezni kell. Ezek megértése az alapja a következő lépés meghatározásának.

Ötletgenerálás és prototípus gyártás: Az új ötleteket a kapott információk alapján kell kifejleszteni. A kiválasztott ötletet gyorsan prototipizálni kell, majd a prototípust tesztelni. A tesztalanyok visszajelzései gyorsítják a tanulási folyamatot és megkönnyítik a fejlődést.

Kiterjesztés: Az utolsó fázis feladata, hogy a csapat újabb potenciális területet találjon az eljárás alkalmazására. A versenytársak aktivitása és a jövőbeli trendek fontos megfontolandó tényezők lehetnek.

Ez az utolsó lépés segíti a csapatot abban, hogy magasabb szintre emelje a design thinking folyamatát. Számos jelenlegi cég kis lépésekben célozza meg az innovációt és fokozatosan dolgozik a meglévő termékeik és szolgáltatásaik fejlesztésén. „A legtöbb esetben nem gondolkodnak nagy léptékben, pedig a jelenlegi üzleti környezetben, magasabbra kell tenni a lécet. Ha olyan terméket akar nyújtani, amelyet el is tud adni, ahhoz a vállalatnak nagyban kell gondolkodnia, sokat kell kísérleteznie és szükséges, hogy néhány ötlet kútba essen. A tervezői gondolkodás pontosan ezt a fajta paradigmaváltást, startup típusú gondolkodásmódot segíti elő, amelyet megtanulhatnak a nagyvállalatok is” – mondta el Schannen Frigyes.

A kulturális változás, a gyors folyamatok és a friss kompetenciák megújult alapokra helyezik a döntéshozatalt

A design thinking projektek teljesen új mentalitást igényelnek a stratégiai döntéshozatal folyamatában, az eljárás új vállalati kultúrát alapoz meg és gyorsítja a vállalati folyamatokat. Ez a puszta gyorsaság és a multidiszciplináris megközelítés az, ami teljesen átalakítja a vállalati kultúrát. „A startupok ezt a fajta változatosságot és sebességet magától értetődőnek veszik, de azok a vállalatok, amelyek évtizedek alatt érték el jelenlegi méretüket, nehezen birkóznak meg vele” – mondta Schannen. Ennek ellenére a design thinking jó fogadtatásban részesült a munkavállalók körében, ugyanis a szükséges tréning elvégzése után a munkavállalók 71%-a gondolta úgy, hogy az eljárás gazdagítja a vállalati kultúrát.

A tervezői gondolkodás támogatja az új képességek és kompetenciák elsajátítását is, például az adatelemzés területén. Annak ellenére, hogy a vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek össze és tárolnak, még sokkal többet tudnának tenni a felhasználásuk és az értelmezésük érdekében, amikor stratégiai döntéshozatalra kerül a sor. A design thinking-re épülő folyamat arra ösztönzi az embereket, hogy jobban használják a meglévő információt és új információforrásokat keressenek. „Csak akkor beszélhetünk a folyamat stratégiai dimenziójáról, amikor a design thinking lejut ezekig a tényezőkig és szintekig” – magyarázta Schannen. – Amikor ez megtörténik, a vállalatok teljesen új szinten hoznak majd stratégiai döntéseket.”

A Roland Berger tanulmánya mellékelten letölthető.

Roland Berger: Strategic Design Thinking pdf