A magyarok közel fele félévente jut el wellnessprogramra, és ezt jellemzően nem a lakóhelyük közelében, hanem a vármegyéjükön kívül teszik – mutat rá a Csodásmagyarország.hu 1658 fő részvételével, 2025 novemberében készült online kutatása. A válaszadók 46 százaléka évente kétszer kapcsolódik ki ilyen módon, míg 29 százalék évente egyszer veszi igénybe valamelyik szolgáltatást. A megkérdezettek 16 százaléka ennél is ritkábban él a wellness lehetőségével, havonta vagy sűrűbben pedig mindössze 9 százalék jár feltöltődni.

A szállodai wellnessrészleg a befutó

A válaszok alapján a szállodai wellnessrészlegek a legnépszerűbbek, ezeket a kitöltők 52 százaléka választja pihenés céljából. A nyilvános fürdők – legyen szó gyógy-, termál- vagy élményfürdőkről – a résztvevők egyharmada (33 százalék) számára jelentenek vonzó alternatívát. Wellness-szolgáltatást kínáló vendégházakba 9 százalék látogat, míg egészségközpontokat vagy egyéni szolgáltatók által működtetett részlegeket 4 százalék keres fel. Az otthoni wellnessmegoldások ezzel szemben csupán a válaszadók 2 százalékára jellemzők.

A termál- és élményfürdőket kedveljük leginkább

A konkrét programokat tekintve a termál- és élményfürdők vezetnek 40 százalékkal, ezt a szaunák és gőzfürdők követik 24 százalékkal. A masszázs – amely sokak számára a kikapcsolódás egyik legkedveltebb formája – 23 százalékkal a harmadik helyre került. Arc- és testkezelést a megkérdezettek 7 százaléka választ, míg 6 százalék számára a wellnesshez szorosan kapcsolódik a fitnesz vagy más sporttevékenység.

A motivációkat vizsgálva kiderül, hogy a magyarok több mint egyharmada (34 százalék) elsősorban stresszoldás és relaxáció miatt keresi fel ezeket a helyeket. A válaszadók 24 százaléka egészségmegőrzési vagy rehabilitációs céllal vesz igénybe wellness-szolgáltatásokat. A megkérdezettek 18 százalékának romantikus programot jelent a párjával, 17 százaléknak pedig társasági élményt a barátokkal vagy a családdal. A szépségápolás és fiatalítás 7 százalék számára elsődleges szempont.

A kutatás rámutatott, hogy a magyarok döntő többsége (73 százalék) jelentősebb távolságot is hajlandó megtenni egy jó wellnesshelyszínért. Ők jellemzően a vármegyén kívül keresik a számukra megfelelő szolgáltatásokat, míg 18 százalék a legközelebbi nagyvárosban találja meg a feltöltődés lehetőségét. A válaszadók 9 százaléka pedig a saját településén belül marad, amikor wellnessprogramot választ.

Photo by Camille Brodard on Unsplash, free license

Tavaly márciusban bezártak a fürdők, a május-júniusi fokozatos újranyitás pedig csak néhány hónapra hozott megkönnyebbülést a szektor számára. Az újabb korlátozások értelmében november óta ismét nem fogadhatnak vendégeket a létesítmények, kivéve a gyógyfürdőket és a sportolók által használt egyes uszodákat. A fürdők a közel 70 százalékos forgalomcsökkenést dolgozói létszámcsökkentéssel és a marketingköltés minimalizálásával kellett, hogy túléljék.

Dr. Melanie Smith, a Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus és Marketing Intézetének oktatója egy nagyszabású, másfél évig tartó kutatás résztvevőjeként azt vizsgálta, hogyan alakultak át a visegrádi országokban a korábban államilag támogatott és orvosi céllal működtetett gyógyfürdők, melyek ma már kiemelt turistacélpontok. A WellSpaV4 tanulmány konkrét javaslatokat is megfogalmaz a termál- és gyógyfürdők üzemeltetői számára a koronavírus utáni talpraállás időszakára. A téma jól illeszkedik a Metropolitan Turizmus és Vendéglátás BSc szakának Egészségturizmus specializációjához, valamint az intézmény mesterképzésein elindított Egészségturizmus, Wellness és Spa kurzushoz.

A tanulmány a termál- és gyógyfürdő szektor magyar, szlovák, cseh és lengyel szakértőinek tapasztalatait gyűjtötte össze. Magyarországról a Danubius Hotels cégcsoport és a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselőivel, illetve regionális fejlesztési szakemberekkel készült mélyinterjú. A tanulmány azokra a fürdőkre koncentrált, amelyek az orvosi vagy balneológiai kategóriába tartoznak, azaz amelyeknek egyszerre kell kiszolgálnia az egészségügyi okokból beutalt vendégeket, és azokat, akik önköltségen veszik igénybe a szolgáltatásokat.

Egy medencén osztozik három generáció

A gyógyfürdők számára a legnagyobb kihívást az ebből fakadó eltérő igények jelentik: egyszerre kell kiszolgálniuk a nyugodt pihenésre és a különböző élményekre, szórakoztató lehetőségekre vágyókat, a külföldi, fizető vendégeket és az orvosi ellátást igénylő, térítésmentesen érkező közönséget.

A fürdőkben egy közösségi téren osztozik mindenki: az aktív, csoportos élményeket, például a gyógyfürdős bulikat és aqua parkokat kedvelő Z és Y generáció, a párok, akik minőségi időre, pihenésre és speciális szolgáltatásokra, például masszázsra vágynak, az egyedülálló, magasan képzett, 30-50 év közötti nők, akik inkább a szépségápolási szolgáltatásokat, a kényeztetést, a kikapcsolódást keresik, a kisgyermekes családok, akik gyermekbarát, tiszta létesítményekre vágynak kismedencével és aktív szórakozással, és az idősebb vendégek, akik konkrét egészségügyi problémákkal, néha speciális kezelési igényekkel keresik fel a fürdőket.

„Sok létesítmény egyszerre az összes célcsoportot igyekszik kiszolgálni, a WellSpaV4 tanulmány azonban pont ennek lehetetlenségére mutat rá – tette hozzá Dr. Melanie Smith. – A termál- és gyógyfürdők több vendéget vonzanának és elkerülhetnék a konfliktusokat, ha nem mindenkire vagy három generációra, hanem kifejezetten egy-egy célcsoportra fókuszálnának. Ez komoly előrelépést hozhatna a felhasználói csoportok konfliktusainak kezelésében, vagy csúcsidőben a túlzsúfoltság elkerülésében.”

Fejlesztési lehetőségek Magyarországon

A négy vizsgált ország termál- és gyógyfürdő szektora a tanulmány szerint hasonló problémákkal küzd. A fürdőknek megfelelő anyagi támogatás nélkül kell megfelelniük a nemzetközi fizető vendégek elvárásainak, és további probléma a létesítményekben dolgozók alacsony képzettsége és fizetése is. Mind a négy ország szakértői szerint az elsődleges cél az infrastruktúra fejlesztése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, elsősorban a fizető vendégek számára. További nehézség, hogy bár a wellness-szolgáltatások egyre népszerűbbek a fiatalok és a turisták körében, a V4 országok gyógyfürdőiben még mindig az egészségügyi kezelésekre helyezik a hangsúlyt.

A tanulmány szerint a magyarországi fürdők több lehetőséget kellene kínáljanak a természettel való kapcsolódásra és a szabadtéri testmozgásra, valamint bővíteniük kéne az ételkínálatot könnyű és egészséges fogásokkal, illetve vegetáriánus opciókkal. Fontos továbbá a fenntarthatóság – célszerű lenne ügyelni az energiafogyasztásra, a megbízható alapanyagok használatára és a helyi beszállítók alkalmazására.

Az interjúalanyok szerint a magyar társadalomnak alapvetően több ismeretre lenne szüksége a megelőzés fontossága és az egészséges életmód terén.  Hasonlóan fontos, hogy a fürdők folyamatosan monitorozzák a látogatók véleményét és igényeit, és a szolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan a munkaerőt is képezzék.

Így indulhatnak újra a gyógyfürdők

Dr. Melanie Smith szerint a fürdők megfelelő karbantartás mellett már most az egyik legtisztább és leghigiénikusabb közösségi környezetnek számítanak, de a nyitás után kulcsfontosságú, hogy a tisztaság elsődleges szempont legyen nemcsak a kezelőszobákban, hanem a recepciókon, éttermekben, öltözőkben és zuhanyzókban is. A szabadban is végezhető wellness-aktivitásokat a fürdőknek érdemes kiköltöztetnie. Mivel a legtöbb hazai létesítményre jellemző, hogy csúcsidőben kifejezetten zsúfoltak, a nyitás után meg kell találni a megfelelő módszereket a látogatók számának korlátozására.

Rehabilitáció, mint üzleti lehetőség a COVID után

Bár a koronavírus rövid- és hosszútávú hatásait még mindig vizsgálják, azt már biztosan tudjuk, hogy fizikai és mentális regenerálódásra is szüksége lehet a víruson átesetteknek. A termál- és gyógyfürdők szolgáltatásai kifejezetten jó hatással lehetnek a visszamaradó légzőszervi problémákra, a gyógyhatású víz pedig segít ellazítani az izmokat és megnyugtatni az elmét. A tanulmány szerint a hazai fürdőknek is érdemes kihangsúlyozniuk ezeket a pozitív hatásokat a talpraállás időszakában, amely komoly üzleti lehetőséget jelenthet a létesítményeknek. A gyógyfürdők akár speciális programokat is kínálhatnak azoknak, akiknek tüdő- és légzési problémái voltak a COVID-fertőzés miatt – erre Franciaországban már van példa.

A wellness-szolgáltatások azoknak is segíthetnek, akik nehezen élték meg a pandémiát azzal, hogy csökkentik a stresszt, kiszakítják a látogatót a kötelezettségek és a technológia világából és lehetőséget adnak arra, hogy egy kis időt egyedül töltsön a vendég. A gyógyhatású víz segít kikapcsolódni és ellazulni, ezáltal segít a vérnyomásproblémákon és a szorongáson is, továbbá erősíti az immunrendszert, azaz ellenállóbbá teheti a szervezetet a vírussal szemben.

Fotó: Crystalweed, Unsplash

Idén a szépségmárka maga mögött hagyja a klasszikus „reggeli és éjszakai bőrápolási rutin” üzenetét, és kiemelt figyelmet fordít az egészségtudatos vásárlók szépségápolási igényeire.

Az aktív szépség korszakában a FOREO hidat épít a bőrápolás és a testápolás között. Az egészségeséletmód-trendek erősödésével a brand célja megmutatni, hogy a népszerű LUNA arctisztító készülékek hogyan építhetők be a fitnesz szerelmeseinek aktív életmódjába.

Az aktív szépség filozófiájával összhangban a FOREO idén olyan események mellé áll, ahol az aktív sport és a tudatos testápolás áll a középpontban. A márka most tavasszal első ízben vett részt a német FIBO-n, amely fitnesz–egészség–wellness-világ egyik legnagyobb expója. Itt a FOREO bemutathatta, hogyan dolgozhatunk idén nemcsak a testünkön, hanem az arcunkon is.

A szépség brand Magyarországon is aktív: a FOREO nemrég összeállt az osztrák HÖGL cipőmárkával, hogy egy budapesti mezítlábas-jógaóra keretében hirdesse: a bőrünk és testünk ápolása kéz a kézben jár.

A Danubius hotelei a pályaválasztás előtt álló fiataloknak lehetőséget nyújtottak a különböző szállodai munkaterületek, úgymint vendéglátás, cukrászat, front office, recepció, valamint spa és wellness megismerésére. A tematikus programok 18 órától kezdődtek, és az érdeklődőket a különböző helyszíneken, más-más részterületeken keresztül, különféle interaktív feladatok segítségével kalauzolták a szállodák világában.

A Danubius Hotels Group idén elnyerte Az év munkáltatója címet is, így a szakmák éjszakájára érkező fiataloknak megmutathatták azt is, hogy milyen egy kiemelkedően munkavállaló-barát dolgozói környezet, és mitől válik igazán szerethetővé ez a szakma.

Az érdeklődés idén is nagy volt, ami nem véletlen, hiszen a turizmus-vendéglátás a szak- és felsőoktatási képzések aranycsapatába tartozik. A töretlen népszerűség hátterében többek között az áll, hogy a szegmens sokszínű, szerteágazó és dinamikusan fejlődő, mindemellett a fiatalok a versenyképes fizetést és az inspiráló munkakörülményeket is szem előtt tartják.

A rendezvényen 2016 óta minden évben többen vesznek részt, 2018 óta ez a szám az ötvenezret is meghaladja. A program célja az érdeklődés felkeltése a szakképzés iránt.

Hova utaztunk idén, tavaly, tavalyelőtt?

Számos húsvéti utazási ajánlatot kínál a Bónusz Brigád, ezek közül a legnépszerűbbek 2017-ben a buszos utak voltak. Két évvel ezelőtt az oldal látogatói közül a legtöbben prágai 3 napos húsvéti kirándulás mellett voksoltak, és ugyanennyien szavaztak egynapos hollókői locsolkodós programra. Népszerű volt még 2017-ben egy egynapos bécsi, kirakodóvásárokat látogató túra és egy 3 napos velencei hosszú hétvége is.

Tavaly ebben az időszakban a bécsi kirakodóvásári látogatást választották a legtöbben, de népszerű volt a szintén Bécshez közeli schönbrunni kastély látogatása is, ahol ilyenkor húsvéti vásárral várják az odalátogatókat.

Idén egy egynapos pozsonyi kirándulásra neveztek be legtöbben, de a balatoni wellness kényeztetés és a tojáspatkolás a Mátrában is nagy sikert aratott az utazni vágyók körében. Schönbrunn idén is a legjobbak között volt, már a kastély állatkertjének látogatása is a bónusz része lett.

Húsvéti élmények

A Bónusz Brigád adatai szerint sokan választják az otthoni pihenést, ők inkább lakhelyükhöz közeli élményeket, programokat kerestek a húsvéti időszakra. 2017-ben a legtöbben sétahajóztak, gokartoztak és cirkuszt látogattak bónuszaikkal a tavaszi szünetben – hiszen sokan ezt az időszakot a gyerekekkel együtt töltik otthon, nekik keresnek új élményeket. Tavaly egy 3D minigolfpálya, élménylovaglás és az elmaradhatatlan dunai sétahajózás vezette az élmények listáját húsvétkor.

Idén úgy tűnik, hogy fürdőzni vágytak az emberek húsvétkor: a hosszú tél után egy tavaszi gasztrowellness csomag és egy nyári fürdőzésre emlékeztető strandolás végzett első helyen az élmények listáján.

„Legnépszerűbb bónuszainkkal ettek-ittak és wellnesseztek a vásárlóink. A brigádosok szeretik élvezni az életet, a hosszú hétvégéken megfeledkezni a mindennapi gondokról és lazítani. Büszkék vagyunk rájuk!” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

És akkor íme az idei top 5, ezeket az élményeket választották a Bónusz Brigád vásárlói idén húsvétkor.

A Bónusz Brigád

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.