A médiaügynökségek teljesítményét értékelő nemzetközi kutatócég, a RECMA – azaz Research Company Evaluating the Media Agency Industry – nyilvánosságra hozta a 2019-es Compitches rangsorát. Az összesített lista szerint a Wavemaker Hungary az 5. legsikeresebb médiaügynökség az elmúlt 7 év adatai alapján.

A RECMA több mint 900 ügynökség eredményeit összegzi globálisan, a mennyiségi tényezők mellett a minőségi jellemzőket is vizsgálva. A RECMA általános rangsora – amely alapján a Wavemaker Hungary évek óta a magyar lista élén áll – 18 különböző kritérium alapján áll össze: a digitális és egyéb innovatív szolgáltatásoktól az üzletfejlesztésen és a versenyképességen át az ügyfélportfólió minőségéig, illetve vizsgálja a tender-sikerességi arányokat is.

Ez utóbbi, a Compitches névre hallgató rangsor a tendereken mutatott versenyképességet – beleértve az ügyfélmegtartást is – pontozza, elemzi. Ezek alapján az elmúlt 7 év összesített rangsorában első helyen az angol MediaCom végzett 30 ponttal, a budapesti Wavemaker pedig 25 ponttal holtversenyben az ötödik helyet szerezte meg a világranglistán.

A Telekom Fenntarthatósági Sajtódíjhoz a vállalat a fenntarthatóság digitális nagyköveteit kereste, olyan alkotókat, akiknek a művei, írásai ráirányították a közvélemény figyelmét a fenntarthatóság témájára, és arra, hogy a digitalizáció segítségével tehetünk a társadalmi, gazdasági és környezeti problémáinak, kihívásainak fenntartható kezeléséért. A Magyar Telekom zsűrije három kategóriában várta a nevezéseket.

A TV/rádió/videós tartalom kategóriájának nyertese a SzuperZöld c. műsor (RTL Klub, műsorvezető: Simon Krisztián) Környezetvédelem és innováció című munkája lett. Sajtócikk (print, online) kategóriában Bánáti Anna (Forbes) A körforgásos gazdaság nem egy jópofa dolog című cikke kapta a legjobbnak járó elismerést. Blog/vlog bejegyzés kategóriában idén újra Nagy Réka (Ökoanyu) vehette át a díjat, Appok és szolgáltatások a hulladékcsökkentés jegyében című bejegyzésével.

A piacvezető telekommunikációs vállalat elismerte a beszállítói körének legjobbjait is a TOP3 Fenntartható Beszállítói Díj keretében. Díjazottak: Wavemaker Hungary Kft., NEC Eastern Europe Kft. és a NET-MICRO Kft.

A fentiek mellett a Magyar Telekom Csoport idén is meghirdette DELFIN Díj (Díj egy Elkötelezett, Fenntartható, Innovatív Nemzedékért) pályázatát. A kategóriák győztesei: „Fenntartható innovációkategória”: GREEN Culture Kft.; „Sokszínűség” kategória: Élni és szeretni édesanya nélkül Alapítvány; „Fenntartható tudatformálás” kategória: CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, valamint a Jane Goodall Intézet Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. A nyertesek elismerésként Botos Péter üvegművész erre az alkalomra készített alkotását vehették át, valamint kiállítási lehetőséget kapnak a Telekom szeptember 14-én tartandó, #PISZKOS12 elnevezésű Fenntarthatósági Napján, az Akvárium Klubban. „Az ország egyik meghatározó, fenntarthatóan működő vállalataként felelősséget érzünk abban, hogy pályázataink segítségével megtaláljuk és szélesebb közönséggel is megismertessük a jó gyakorlatokat.  A példaértékű munkát díjazással ismerjük el, bízva abban, hogy környezetünk védelmének fontossága még több embert bátorít a fenntartható életvitel kialakítására.”– mondta a díjátadón Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom vállalati fenntarthatósági központvezetője.

12. Fenntarthatósági Nap
A Magyar Telekom szombaton, immár 12. alkalommal rendezi meg a Fenntarthatósági Napot 12 környezeti, társadalmi, gazdasági, illetve egyént érintő fenntarthatósági kérdés megvitatására. Lesz szó a légszennyezésről, a műanyag-hulladékokról, a klímaváltozás egészségügyi hatásairól, előítéletekről, fast fashionről, dark webről, kriptovalutáról, túlfogyasztásról és médiáról, de olyan egyént érintő problémák is nagyító alá kerülnek, mint a halogatás, a social buborék vagy épp a normaszegések.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Közép-Kelet-Európában még mindig a lineáris televízióé a pálma

A közép-kelet-európai piacokon a hagyományos (lineáris) televíziós szolgáltatás egyelőre hatékonyan lép fel az előfizetéses rendszerű (SVOD) szolgáltatásokkal szemben. A Wavemaker Hungary 2018-ban készített elemzéséből kiderül, hogy a lineáris televíziózást preferáló fiatal nézők száma egy év alatt kissé csökkent, és ez a visszaesés a tágabb demográfiai csoportokat figyelembe véve is szinte elhanyagolható.

A közép-kelet-európai térségben a románok vezetnek, akik átlagosan naponta 330 percet néztek televíziót az év első felében (4+ csoport), ami a tavalyi adatokhoz képest nem mutat változást, míg a fiatal nézők (13-29) átlagosan 220 percet, azaz 6 perccel kevesebbet töltöttek TV nézéssel, mint az előző év ugyanezen időszakában.A románokat a régióban Magyarország követi a tévénézési ranglistában. Nálunk is érezhető a lassan csökkenő tendencia, ami idén viszont megállt, de egyelőre még így is sokat, 284 percet ülünk a készülék előtt naponta. Ez köszönhető talán az elmúlt két év jelentős sporteseményeinek is (Labdarúgó VB, Téli Olimpia, Vizes VB), illetve a nagy csatornák versenyének (RTL Klub, TV2), aminek következtében a saját gyártású műsoraik száma jelentősen megnőtt. 

A Netflix 2016-os megjelenése egyelőre nem rengette meg a piacot, aminek egyik oka lehet az, hogy csak feliratos filmeket sugároznak, de igaz ez úgy általánosságban az ún. előfizetéses tartalmakra, például az HBO GO-ra is. A hazai közönség jelentős része mai napig a szinkronizált tartalmakat preferálja, melynek nemcsak kényelmi okai lehetnek, hanem visszavezethető az angol nyelvtudás hiányára is. Tovább árnyalhatja a képet a térségben meglehetősen elterjedt nem jogtiszta tartalmak fogyasztása is.

„A fiatal korcsoportok, akik a leginkább fogékonyak a tévénézés alternatíváira, szóban elég lesújtó véleménnyel vannak a televíziózás jövőjét illetően. Ezt figyelembe véve az év második fele még így is kegyes volt a műsorszolgáltatókkal a kelet-közép-európai régióban. Magyarországon is érezhető a fiatal korcsoport fogyatkozása, de ez csak a hagyományos értelemben vett, lineáris televíziózásra vonatkozik. A fiatalok sokkal tudatosabban néznek tévét, rájuk jellemzőbb, hogy csak bizonyos műsorok kedvéért kapcsolják be a készüléket. A TV2/RTL versenyének köszönhetően elképesztő mennyiségű saját gyártású műsor segít a fiatalokat a lineáris TV előtt tartani és az elvándorlási trendet lelassítani. A szolgáltatók jelentős erőforrásokat allokálnak arra, hogy megtartsák a fiatalabb nézőiket, például egyre több csatorna tartalma már digitálisan is elérhető megújult, felhasználóbarát honlapokon. A változó fogyasztói szokásokhoz a jövőben a mérési metódusoknak is igazodniuk kellene. Ennek a feloldása lehet, ha a jelenleg külön futó televíziós és digitális méréseket (különös tekintettel az online videókra) egy összevont mérés váltja le vagy egészíti ki” – mondta Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezető igazgatója.

A régió térképén talán az egyetlen kivételt Litvánia jelenti, az év első felében tapasztalt csökkenés dinamikája nagyban hasonlít a nyugati-európai piacokon tapasztalt változásokhoz. A litván fiatalok (13-29) 13%-kal kevesebbet tévéznek, mint egy évvel korábban.

Nyugat-Európában már hódít az SVOD

Az előfizetéses video-on-demand szolgáltatások piaca, a jó minőségű tartalmak széles választékával átalakítja Nyugat-Európa és különösen Skandinávia televíziós piacának nézettségi adatait.

A fiatal korosztály (13-29 évesek) napi átlagos tévénézéssel töltött ideje az utóbbi években jelentősen csökkent. A svéd fiatalok közül csak minden harmadik kapcsolja be a tévét naponta (összehasonlításképp, ugyanez a szám Romániában 56%), és akkor is csak 49 percet nézi az adást. A legnagyobb arányú változást Norvégia könyvelheti el, ahol a fiatal korosztályban mért csökkenés elérte a 29%-ot, bár időközben megváltozott a közönségmérés módszertana az országban, amit érdemes figyelembe venni az összehasonlítások során.

A televíziózás népszerűségének változása a közép-kelet-európai és a nyugat-európai piacokon egyértelműen a kiváló minőségű, alternatív programok térnyerésével magyarázható.

Ahol az előfizetéses rendszerű SVOD szolgáltatók (például a Netflix vagy az Amazon Prime) tömegszolgáltatókká váltak, a lineáris televízió veszteségei jelentősebbek. A Dataxis kutató és tanácsadó cég által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy tavaly az északi piacokon az SVOD előfizetések népszerűsége 68%-kal nőtt a televíziókészülékkel felszerelt háztartásokban. Ezzel párhuzamosan a közép-kelet-európai piacok esetében ez a szám az 5%-ot érte csak el (a Dataxis tanulmány a Wavemaker elemzésében említett országokat tartalmazza).

A magyar piac egyelőre stabil

„A televízió helyzete a médiamixben az elmúlt években (2016-2017) stabil volt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes magyarországi reklámköltés nagyságrendileg 25%-át televíziós hirdetésekre fordították az ügyfelek. Ha csak a nagy hirdetőkre koncentrálunk, akkor ez az összeg 50% körül van, a helyzet számottevően a jövőben (3 éves távlatban) sem változik meg, a (lineáris) TV dominancia megmarad, ahogyan ez igaz a közép-európai régió összes országára” – tette hozzá Gulyás János.