Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.

Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása. Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot. Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-Járó Sára.

„A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Alan Ayckbourn: Igazából komédia

robotika

Zöldi Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette:

Hársing Hilda, Szabó Máté

Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára

Adam Trainsmith: Kovács Tamás

Chandler Tate: Méhes László

Carla Pepperbloom: Petrik Andrea

Lester Trainsmith: Lukács Sándor

Prim Spring: Waskovics Andrea

Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla

Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter

Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde

Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs

További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland

Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich József közreműködését.

Díszlettervező: Pater Sparrow

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Dramaturg: Hársing Hilda

Zeneszerző: Cser Ádám

Mozgás: Kováts Gergely Csanád

Világítástervező: Ágoston András

Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu

Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond

Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert

Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika

Rendezőasszisztens: Szládek Kata

Rendező: Szabó Máté

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu

Fotók: Réti Dóra, Márkamonitor

Valamikor, a nem túl távoli jövőben – amikor minden megváltozik, kivéve az emberi természetet – a televíziós szappanoperákat már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a szerepeket pedig erre a célra kifejlesztett androidok, úgy nevezett „aktoidok” játsszák. Komédiák már nem készülnek, mivel ezek a robotok bármily illúziókeltően is utánozzák az emberi viselkedést, humorérzékkel egyáltalán nem rendelkeznek. Ám egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált…

Az előadás szereplői: Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde, Szántó Balázs.

]]> https://markamonitor.hu/ll3t4rgia-z-generacios-komedia-a-vigszinhazban/ Fri, 19 Sep 2025 07:10:53 +0000 https://markamonitor.hu/?p=71417 „A jövőm olyannyira kérdéses, hogy lassan már engem is érdekelni kezd, és ez nem csekélység.” Georg Büchner Leonce és Léna című komédiája két fiatal találkozásáról szól, akik unják, ami körülöttük van, elegük van abból, hogy a felnőttek megmondják nekik, mit kell csinálniuk, és nem kérnek a rájuk kényszerített életből. @LL3t4rgIA is erről a két kamaszról szól. Az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, tanáraik pedig próbálnak mindent megtenni, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor kezükbe veszik a jövőjüket, a jövőnket. Az éretlen komédia a zések és a boomerek, vagyis Medveczky Balázs, Márkus Luca, Ötvös András, Kovács Patrícia, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Borbiczki Ferenc, Karácsonyi Zoltán, Zoltán Áron, Igó Éva, Csapó Attila, Szász Júlia, Kovács Tamás, Böröndi Bence és Szabó Sebestyén László szereplésével, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében szeptember 20-tól látható a Vígszínházban.

Büchner mindössze 23 évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. @LL3t4rgIA az alapműből kiindulva, ifj. Vidnyánszky Attila és Németh Nikolett szövege, valamint a társulat improvizációi alapján született. „Nem feltétlenül a Leonce és Lénával szerettünk volna foglalkozni, hanem egy témával, ami a mostani fiatalokat érinti. Ehhez kerestünk alapanyagot. Az alaptörténet és néhány fontos motívum, mint például a fiatalok melankóliája, apátiája kézenfekvő analógiát adott a Z vagy az alfa generáció általunk is észlelt problémáira. Fontosnak éreztük, hogy kibontsuk ezeket, és olyan előadást hozzunk létre, ami a tizenévesek nyelvén beszél. Róluk, de nem csak nekik, hiszen igyekeztünk a többi generációnak is érthetővé és élvezhetővé tenni az előadást” – emeli ki ifj. Vidnyánszky Attila rendező.

@LL3t4rgIA az érettségi előtt álló fiatalokat megszólító témákat és problémákat dramatizálja, ennek megfelelően alakították ki a formanyelvét és kommunikációját is. A Z generáció számára természetes szlenget és az online kommunikációban használt digitális nyelvet is használja, emellett klasszikusabb formájú jelenetek is vannak az előadásban, amelyek teljesen más figyelmet igényelnek. Schnábel Zita díszlettervező egy olyan emblematikus környezetbe – egy tornaterembe – helyezte a történetet, amely nemcsak a fiataloknak, hanem valószínűleg a felnőtteknek is jóval többet jelent, mint a tornaórákhoz kapcsolódó élmények.

A darab középpontjában két olyan fiatal áll, akik nem akarják a társadalmi normák és a közösségi média által diktált életet élni. „Két olyan fiatalt látunk, akik elvágyódnak abból a közegből, amelyben működniük kellene. Egyértelműen nem találják benne a helyüket. Látjuk a magányukat, a küzdelmeiket. Talán az a legszebb benne, hogy ez a két ember úgy talál egymásra, hogy ismerős lesz számukra a másik magányérzete. Egyszer csak felismerik, ugyanazt érzik. Rájönnek, a másik valami olyasmit fogalmaz meg, amit magukban már fogalmaznak egy ideje” – meséli a Lénát alakító Márkus Luca. „Éreztem, hogy speciálisabb jelenlétet vár el ez a szerep tőlem a többi próbafolyamathoz képest. Egyfajta outsiderség lett úrrá rajtam. Szerep még sosem volt annyira közel ahhoz, mint amilyen én vagyok. Én is szeretek kicsekkolni a világból, nagy szabadság ez. Legalább annyira jó szabadság ez, mint amennyire nagy bizalmat kaptam Attilától. Azt is szeretem ebben az anyagban, hogy egyik generáció sincs véleményezve. A meg nem hallások, a meg nem értések vannak felmutatva” – teszi hozzá Medveczky Balázs, akit Leonce szerepében láthatunk.

Az előadásban a zenének is kiemelt szerepe van. Urbán Kristóf zeneszerző az eklektika jegyében állította össze a különböző stílusú elemeket: techno, klasszikus, népzene, vagy a fiatalok számára jól ismert TikTok trendzenék is hallhatók lesznek. A darab Spotify lejátszási listájára fokozatosan kerülnek fel a dalok. @LL3t4rgIA partnerként, sőt, a témában kompetensebb félként kezeli a fiatal nézőket, akiktől nem a tanult, fegyelmezett viselkedést várják, hanem őszinte, zsigeri reakciót.  Az előadásokra, melyek 800 Ft-os diákjeggyel is látogathatók, diákcsoportok és érettségi előtt álló, ballagó osztályok jelentkezését várja a teátrum szervezési irodája.

Georg Büchner

@LL3t4rgIA

Leonce                           Medveczky Balázs
Léna                                Márkus Luca
Iskolaigazgató               Ötvös András
Iskolapszichológus       Kovács Patrícia
Leonce barátja               Gyöngyösi Zoltán
Léna barátnője               Waskovics Andrea
Irodalomtanár                Zoltán Áron
Tornatanár                      Borbiczki Ferenc
Iskolaőr                            Karácsonyi Zoltán
Kémiatanár                      Csapó Attila
Vizsgaelnök                      Igó Éva
Rosita-ki                           Szász Júlia
Idegen 1                            Szabó Sebestyén László m.v.
Idegen 2                            Böröndi Bence m.v.
Diáklányok: László Rebeka e.h., Rigó Mária e.h., Szász Júlia, Bálint Bernadett, Harangozó Boglárka, Mozga Anna, Reider-Misik Renáta, Szabó Martina Dalma

Diákok: Bálint Barna, Böröndi Bence m.v., Kovács Tamás, Laczkó Bálint e.h., Steenhuis Raul e.h., Szabó Sebestyén László m.v., Mezei Ábel

Dramaturg: NÉMETH NIKOLETT

Díszlettervező: SCHNÁBEL ZITA

Jelmeztervező: PETŐ KATA

Koreográfus: KONDÁKOR AJSA PANKA

Koreográfus asszisztens: BARI ISTVÁN

Zene: URBÁN KRISTÓF

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: WIESMEYER ERIK, VARGA MIKLÓS

Súgó: SZARVAS ÉVA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: ifj. VIDNYÁNSZKY ATTILA

Fotó: Vígszínház – Dömölky Dániel

A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több, mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok. Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni, melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt. „Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan, mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen. Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”

A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen

Büszkeség és balítélet

A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter

ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea

MR. DARCY: Wunderlich József

JANE BENNET: Varga-Járó Sára

MR. BINGLEY: Medveczky Balázs

MR. BENNET: Lukács Sándor

MRS. BENNET: Hegyi Barbara

LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.

WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor

MARY BENNET: László Rebeka e.h.

KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.

LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit

CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.

WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán

CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge

MRS. GARDINER: Balázsovits Edit

MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán

FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs

Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili, Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta

Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS
Zongora: MESTER DÁVID

Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER

Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER

Koreográfus: BODOR JOHANNA

Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA

Zene: MESTER DÁVID

Világítástervező: CSONTOS BALÁZS

Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS

Súgó: GÁL TÜNDE

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: VALLÓ PÉTER

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Ötvös András a Liliomfi és Az ember, aki elvesztette az időt című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Liliomfi című előadás után.

Ötvös András Székesfehérváron született. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amit a Katona József Színházban mutattak be.

Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör– és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban. 2011-2017 között a Katona József Színház tagja, 2017-2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt, vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban. 2022-től a Vígszínház társulatának tagja. Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony –, és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár. Munkáját több díjjal is elismerték, többek között elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a Junior Prima díjat és Máthé Erzsi-díjat is. 2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán, Márkus Luca és Waskovics Andrea.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Valamennyien ismerni véljük Madách Imre főművét, Az ember tragédiáját, irodalomtörténetünk kivételesen fontos fejezetét, a magyar drámatörténet egyik csúcsteljesítményét, ezt a nagyszabású, csodálatos drámai költeményt. Talán idézni is tudjuk egy-két szállóigévé vált sorát, hiszen a középiskolában memoriter volt, kötelező olvasmány, ám a mű gondolati tartalmaira megérve már kevesen vesszük kézbe.

Ebben a Madách Imre születésének 200. évfordulójára készített néhány perces videóban számos közismert és néhány ritkábban idézett részletet hallhatnak a Vígszínház színművészeinek előadásában, hogy kedvet csináljunk e világirodalmi léptékben is jelentős mű újraolvasásához.

MADÁCH 200 – Az ember tragédiája

 Az Úr: Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor

Lucifer: Kern András, Hegyi Barbara, Orosz Ákos

Ádám: ifj. Vidnyánszky Attila, Wunderlich József, Gyöngyösi Zoltán, Kőszegi Ákos

Éva: Márkus Luca, Szilágyi Csenge

Angyalok kara: Radnay Csilla, Waskovics Andrea, Antóci Dorottya

Bár a szakmai munka szinte folyamatos volt a Vígszínházban, szeptember 4-én – közel tíz hónapos szünet után – a közönség előtt is újra megnyitja kapuit a teátrum.

„Békeidőben még nem vezettem a színházat, de talán többet tanultam ebben a kiszámíthatatlan helyzetben. Ez az egy év természetesen kevés volt ahhoz, hogy hosszútávú művészi terveinket megvalósítsuk. Célom továbbra is egy jó értelemben vett népszínházi hagyomány folytatása, vagyis a magaskultúra, a klasszikus és kortárs dráma értékeinek közvetítése széles tömegek számára, miközben vissza kell menteni azt a polgári ízlést és gondolkodásmódot is, ami fénykorában jellemző volt a Vígre. Továbbra is azt képviselem, amit eddig is: békét és rendet szeretnék a színházban. Azt szeretném, hogy az életünk legyen kiszámíthatóbb. Család- és életbarát munkahelyet szeretnék teremteni” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház további öt évre kinevezett igazgatója.

Az évad azokkal a premierekkel indul, amelyeket a pandémia miatt el kellett halasztani, vagy csak online lehetett megtartani, így már 2021 december végéig megvalósul a Vígszínházban és a Pesti Színházban a szokásos 3-3 bemutató. A Vígszínház mindig is élen járt az új, saját fejlesztésű zenés színpadi művek létrehozásában. Ennek jegyében készítette el A nagy Gatsby alkotócsapata a Szerelmek városa szövegkönyvét és zenei anyagát Marcel Carné és Jacques Prévert kultikus filmjét feldolgozva. A különleges, érzékeny és érzéki történet ősbemutatóját szeptember 4-én Vecsei H. Miklós átiratában, Kovács Adrián zenéjével, ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében láthatják a nézők. A főbb szerepekben Gyöngyösi Zoltán, Radnay Csilla, Wunderlich József, Waskovics Andrea, Hegedűs D. Géza, Csapó Attila, Ertl Zsombor, Kőszegi Ákos és Hirtling István látható, ebben az előadásban debütál a Vígszínházban a társulat egyik új tagja, Bölkény Balázs is.

A Pesti Színházban szeptember 18-án közönség előtt is bemutatják Michal Dočekal rendezésében A kő című előadást Antóci Dorottya, Hegyi Barbara, Majsai-Nyilas Tünde, Szilágyi Csenge, Telekes Péter és a társulat új tagja, Nagy-Kálózy Eszter szereplésével. A színdarab gyönyörű vallomás családi legendákról, szeretetről, árulásról és újrakezdésről.

A Kabaré Béres Attila rendezésében nyáron a Margitszigeten debütált, a Vígszínházban október 9-én láthatják a legendás történet bemutatóját. A helyszín Berlin az 1930-as évek elején. Egy igazi világváros, ahol minden megtörténhet és meg is történik. Sally Bowles-t kettős szereposztásban Szilágyi Csenge és Dobó Enikő alakítja, a főbb szerepekben Brasch Bence, Igó Éva, Kern András és Seress Zoltán látható.

Október 22-én a Pesti Színházban Török Ferenc rendezésében lesz a premierje Yasmina Reza magyar származású világhírű francia írónő darabjának, a Bella Figurának. Ezen a furcsa születésnapon, egy romantikusnak ígérkező, gyönyörű nyári estén semmi nem úgy történik, ahogy azt a résztvevők megálmodták, az este szürreális fordulatot vesz. Az előadásban a társulat két új tagja, Stohl András és Kovács Patrícia mellett Halász Judit, Wunderlich József és Radnay Csilla lép színpadra.

Követve az évad koncepcióját, hogy minél több mai történet és ősbemutató kerüljön színpadra, december 4-én a Pesti Színházban egy kortárs darabot, a Party című vígjátékot mutatják be Paczolay Béla rendezésében. Néhány éve A vendégek címmel nagy sikerrel vetítették a mozik Sally Potter filmjét, amelyből az angol forgatókönyvíró és rendező saját maga készített színpadi változatot. A darab az értelmiség kiégettségéről, meghasonlásról, magánéleti csapdáiról beszél roppant szórakoztatóan. A magyarországi ősbemutatóban Brasch Bence, Hegyi Barbara, Igó Éva, Kovács Patrícia, Lukács Sándor, Szilágyi Csenge és Telekes Péter látható.

Az év utolsó premierje december 11-én a Vígszínházban lesz. Csehov Sirályát David Doiasvili, a grúz Vaszo Abasidze Állami Zenés és Drámai Színház igazgatója rendezi. Az ő személye, rendezői látásmódja a garancia arra, hogy ez a sokat játszott klasszikus új megközelítésben, új tartalmakkal gazdagodva kerüljön a nézők elé. A főbb szerepekben Waskovics Andrea, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila és Stohl András lép színpadra.

Rudolf Péter igazgatói pályázatának kivonata ezen a linken érhető el.

Fotók: Vígszínház – Juhász Éva