A Rejtőzködő vulkán: Kitörés a mélységből című dokumentumfilm alkotói annak jártak utána, hogy generálhatott a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai 20 méteres hullámokból álló szökőárat, és hogy vajon van-e esély hasonló katasztrófára? Tongától keletre a bolygó két hatalmas kőzetlemeze ütközik egymással, a Csendes-óceáni lefelé kényszerül, közben megolvad, az így létrejött magma a felszínre tör vulkánkitöréshez vezetve. Május 5-én, vasárnap 20:00 órakor a Viasat Nature tévécsatornán vetített dokumentumfilmben láthatjuk, hogy a Rejtőzködő vulkán csapata egy hangimpulzusokat kiküldő szonár segítségével próbálja felmérni a vízalatti Hunga formáját. A szonár rendelkezik egy hőérzékelő szenzorral is, ami másodpercenként kétezerszer méri meg a vízhőmérsékletet, és a kimutatott adatok szerint nem áll fenn az újabb kitörés közvetlen veszélye.

Mi okozta a katasztrófát?

A kitörést megelőző napon egy drónnal elvégzett mérés kisebb aktivitást mutatott, amit másnap egy hetvenszer akkora explózió követett. Erre a kitörésre a megszilárdult magma, azaz a vulkáni üveg ad magyarázatot, amiből hiányoznak a buborékok – azok a gázok, melyek hirtelen tágulása vezet általában a kitöréshez. A szakértők a vulkáni üvegben talált lépcsőzetes törések alapján arra jutottak, hogy a magma érintkezett a vízzel, és ez okozta a gigantikus kitörést, a víz pedig elképesztően nagyot tud robbanni, ugyanis a magmával érintkezve azonnal gőzzé alakul, a térfogata pedig a 4000-szeresére duzzad. A gigantikus kitörést tehát egy kisebb tevékenység előzte meg, aminek hatására a víz találkozott a magmával.

De ez még mindig nem ad magyarázatot a kitörést kísérő cunamira, ugyanis a legtöbb szökőárat földrengés okozza, nagyon ritka a vulkáni eredetű cunami. Ráadásul bizonyított tény, hogy a Hungát kísérő szökőár csak jóval később jelentkezett, így az az elmélet, hogy a felfelé törő anyag tolta el a vizet körkörös hullámokat létrehozva, már meg is dőlt. A szakértők szerint a cunamit az okozhatta, hogy a vulkán közepén lévő kaldera (azaz a kőzetdugattyú, ami elzárja a magmát a felszíntől) az alatta lévő anyag hirtelen távozása miatt keletkezett űr hatására gyorsan besüppedt, a helyére tengervíz áramlott be, és ez vezetett a szökőárhoz. A Hunga esetében 750 méter magas berogyásról beszélhetünk, ez pedig magyarázatot adhat a 20 méter magas hullámokra, arról nem is beszélve, hogy a Hungát mély víz vette körül, azaz a víztömeget nem lassította semmi egészen addig, amíg el nem érte a vízpartot, ahol aztán hirtelen lelassult, feltorlódott és óriási méretűre duzzadt.

A Tongai Királyságot ért katasztrófa három halálos áldozattal járt, és hogy nem lett belőle több, leginkább annak köszönhető, hogy helyiek fel voltak készülve arra, mit kell tenniük szökőár esetén.

Hogy ez mennyire nem igaz, azt dolgozza fel egy új dokumentumfilm, az Alvó óriások: Európa nyughatatlan vulkánjai is, amelyet hazánkban a Viasat Nature vetít 2023. június 27-én, kedden 20 órától. Elemzi a tényt, hogy Európában jelenleg is nagyjából száz aktív vulkán van, és ezek mindegyike kitört már legalább egyszer az elmúlt tízezer évben. A film szerint a Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 2021-es vagy az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése mind arra figyelmeztet, hogy a szunnyadó szörnyetegek bármikor magukhoz térhetnek. Vajon hazánk mennyire veszélyeztetett vulkanikus szempontból?

800 millió ember él aktív vulkán 100 kilométeres környezetében, azaz ennyien vannak kitéve egy esetleges kitörés közvetlen veszélyének. A történelmi feljegyzések szerint az elmúlt ötszáz év során háromszázezer ember esett vulkánkitörésnek áldozatul – jelentős részük Európában. Az öreg kontinensen pedig még most is számos helyen megfigyelhető vulkanikus aktivitás: Spanyolországban, a Francia-középhegységben, az Alpok nyugati oldalán, mi több, a keleti oldalán is – Lengyelországban, Szlovákiában, sőt még Magyarországon is kimutathatók a nyomai.

A hozzánk legközelebbi vulkán az erdélyi Csomád, amely bő tízezer éve tört ki utoljára, és ugyan semmi sem utal arra, hogy mostanában feléledne, erre sosincs megfelelő biztosíték. Az elmúlt 20 millió évben egyébként a Kárpát-medence vulkánjai voltak a legaktívabbak Európában – a Mátra, a Börzsöny és a Tokaji-hegység is vulkanikus tevékenység során alakult ki. Ezek ma már nem fognak kitörni, de az úgynevezett lávafolyással „operáló” bazaltvulkán megjelenésére bármikor számíthatunk, ugyanis a Kárpát-medence földköpenyének jelenlegi állapota alkalmas arra, hogy a bazaltmagma alakulhasson ki benne. Ez akár napok alatt a felszínre bugyoghat, de szerencsére csak kellemetlenséget okozhat, katasztrófát nem.

A franciaországi Auvergne-régióban található Chaîne des Puys nem is olyan rég még egészen mozgó volt: alig nyolcezer éve tört ki utoljára. Emiatt nem lehet lehúzni az aktív vulkánok listájáról, és jelenleg nem lehet megmondani, hogy 30-40 éven belül nem tör-e ki újra. 2021-ben a Kanári-szigeteken található Cumbre Vieja 86 napon át dolgozott, hogy La Palma szigetét mindörökre megváltoztassa. A vulkáni hamu felemésztette a helyi infrastruktúrát, tönkretette a vízhálózatot, elpusztított háromezer épületet, hétezer embert pedig azonnal evakuálni kellett. A helyreállítási munkák évtizedekig el fognak húzódni és közel 1 milliárd euróba kerülnek majd.

Olaszországban a Campi Flegrei mellett jelentős még a Vezúv, amely kétezer éve elpusztította Pompeii-t és amely utoljára 1631-ben tört ki, ám esélyes, hogy épp erőt gyűjt a következő kitörésre – magmakamráját csupán nyolc kilométernyi föld és szikla súlya választja el a felszíntől, és az Alvó óriások dokumentumfilm szakértői szerint a hegy egyszer megadja magát a nyomásnak. A Vezúv környékén közel 4 millió ember él.