Tekintettel arra, hogy a kormányzat folyamatosan kommunikálja az elkövetkező évekre vonatkozó béremelési terveit, a VOSZ is kialakította álláspontját a tárgyalásokra:

Az elmúlt évtizedben az ún. „magas nyomású gazdaságpolitika” érvényesült hazánkban, amely a termelékenység növekedésénél lényegesen erőteljesebben növekvő bérszínvonalat jelentett. A kormányzati szándék és nyomásgyakorlás a minimális bértételek erőltetett emelésén keresztül a termelékenységtől elszakadó bérdinamikát eredményezett.

A 2017-től kezdődő bérmegállapodási ciklus az erőltetett bérnyomás mellett a közterhek (élőmunkát terhelő adók, járulékok) jelentős csökkentésével járt: a szociális hozzájárulási adó 27%-ról 13%-ra csökkent, és mérséklődött a TAO és a KIVA is. Mindez a 2010-es évek második felére jellemző, dinamikusan növekvő gazdasági és keresleti viszonyok mellett, fenntartható gazdaságpolitikai rendszert eredményezett, növekvő lakossági, vállalati és állami bevételekkel, továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásával. Ez a „támogatott bérverseny” így is hozzájárult a vállalkozások egészséges evolúciójához: az alkalmazkodni képtelen cégeket új, versenyképesebb vállalkozások kezdték felváltani, de ez mégsem okozott tömeges cég bedőléseket, vagy zavart a foglalkoztatásban.

Mára azonban a COVID-válság és az egymást követő energia-, kamat-, hitel-, árfolyam-, inflációs- és háborús válságok visszavetették mind a vállalatok növekedési lehetőségeit, mind a keresletet, mind a fogyasztást, mind a termelékenységi potenciált. A társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2022. vége óta folyamatosan csökken, mára 21 ezerrel kevesebb regisztrált cég van, tehát havonta átlagosan ezerrel kevesebb cég alakul, mint amennyi megszűnik. A 2024. év 3. negyedéves VOSZ Barométer vállalkozói hangulatindex értéke ismét csökkent, a fizetésemelést elutasító cégek száma eddig nem látott, 81%-os szintet ért el.

A VOSZ Barométer adatai alapján, mára a vállalkozások felének ellenálló képessége minősíthető alacsonynak, amit jól mutat, hogy a cégek tartalékai is mélypontra estek.

Ilyen körülmények között az erőltetett bérfelzárkóztatás folytatását különös körültekintéssel és alapos egyeztetés mellett lehet csak végrehajtani, ellenkező esetben a versenyképességi romlás tömeges cégbezárásokhoz és a munkahelyek elvesztéséhez vezet. A termelékenység ugyanis csak lassan változik és csak hosszabb távon fejleszthető. Ezért, ha gyors bérfelzárkóztatást tűzünk ki célul, az a bérköltségeket gyorsan növeli, amelyet nem tud ellentételezni a piaci árbevétel növekedése, akkor a munkaadók részére ezzel párhuzamosan, gyors könnyítést (ill. támogatást) kell beépíteni a rendszerbe, hogy az elszabaduló költségek ne tegyék veszteségessé (vagy a versenyképes szint alattivá) a gazdálkodást. Az élőmunkaterhek csökkentése – további vállalkozói tehercsökkentések mellett – már bizonyította hatékonyságát, ezt célzott juttatásokkal (pl. kkv-k számára kidolgozott bérfelzárkóztatási támogatással) lehet kiegészíteni – írják.

A vállalkozók hangsúlyozzák: a kötelező legkisebb bértétel független a dolgozó képzettségétől, de a munkaadó helyzetétől is: a leghátrányosabb helyzetű kistérségben, a legkevésbé termelékeny vállalkozásnak is ki kell fizetnie, így ezek szenvednek a minimális bértételektől! A versenyképes cégek és ágazatok ugyanakkor lényegesen magasabb bérszínvonalat nyújtanak, ezeket nem rázza meg annyira a minimális bértételek emelése, mint az elmaradottabb területeken működő társaikat (bár a bértorlódás ezeknél is okozhat problémát). Ezért támogatják, hogy az egységes, országos garantált bérminimumot egy jól átgondolt és kidolgozott program végrehajtásával váltsa fel az egyes gazdasági ágakra, vagy ágazatokra kidolgozott „bértarifa” rendszer, amelyben érvényesülnek az adott terület sajátosságai. A gazdasági ágak, vagy ágazatok sajátos viszonyait – eltérő szakképzettségi követelményeit, munkaköreit, termelékenységi- és hozzáadottérték-termelő képességeit – figyelembe vevő rendszerben úgy lehet magasabb „ágazati garantált bérminimumokat” kínálni, hogy nem „zavarják egymást” az egyes gazdasági ágak, ágazatok.

A VOSZ a háromoldalú tárgyalások mielőbbi folytatását várja, ahol a korábbi évekhez hasonlóan áttekinthetik a tervezett béremelések részletes hatásvizsgálatára vonatkozó modellszámításokat és megállapodhatnak a bérfelzárkóztatási folyamat mérföldköveiről és feltételrendszeréről.

Photo by Brooke Cagle on Unsplash

„Az ESG inkább előny, mintsem feladat” – mondta köszöntőjében Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, a Veszprém Vármegyei Szervezet elnöke. Hozzátette, a résztvevő VOSZ-tagvállalkozások számára a VOSZFESZT nemcsak a szakmai előadások, a tudásmegosztás miatt fontos, egyúttal kapcsolatfejlesztére is alkalmas.

A rendezvény házigazdájaként dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora tartott előadást a klímaváltozásról, valamint a tudomány, a politika és a valóság közötti észleléseinek és tartalmainak eltolódásáról. „Sokan felteszik manapság a kérdést, hogy a gonosz, a fosszilis energia legyőzheti-e a jót, a zöld energiát!” – mondta, majd bemutatott néhány olyan példát, amelyekre úgy gondol a közvélemény, mint ami könnyedén megoldhatná a klímaváltozás problémáját. „A globális energiafelhasználás 50 százalékára jelenleg nincsen érdemi karbonmentes alternatíva” – jelentette ki a Pannon Egyetem rektora.

„Az ESG és a fenntarthatóság olyan kulcsfogalmak, amelyek kiemelt figyelmet fognak kapni már a közeljövőben is a vállalkozások számára, éppen ezért szükséges az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása” – ezt már a VOSZ elnöke mondta köszöntőjében. Eppel János egyúttal kiemelte, különösen örül annak, hogy a Pannon Egyetem és a VOSZ között együttműködés kezdődött a tudomány és a vállalkozói szféra kapcsolatának erősítésére. Eppel János kijelentette, a VOSZ hidat szeretne építeni a két „világ” számára.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja méltatta intézménye és a VOSZ partnerségét. Mint elmondta, az esemény témája, az ESG, illeszkedik az egyetem kitűzött céljaihoz, ugyanis a Pannon Egyetem a fenntarthatóság és a körkörös vagy korforgásos gazdaság zászlóshajója szeretne lenni a következő években. Hozzátette, a Pannon Egyetem kitűzött céljaik szerint nemcsak kulturális, hanem innovációs és gazdaságfejlesztési központtá fog válni a jövőben. „Együttműködésünk a VOSZ-szal sok win-win helyzetet fog teremteni, nagyon sok potenciált látunk benne” – hangsúlyozta.

„A KAVOSZ kifejezetten az ESG-vel kapcsolatos kérdések megválaszolására alapított szervezetet, a KAVOSZ E-Green Zrt.-t” – jelentette be az eseményen a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Krisán László hozzátette, nemrégiben végeztek el egy kétezer fős kutatást, amelyből kiderült, hogy a hazai vállalkozások kétharmada nem ismeri az ESG-t és a vele járó feladatokat. Márpedig ebből gondok lehetnek Krisán László szerint, ezért „tompítani szeretnék a fájdalmat”, és a tanácsadáson kívül segíteni szeretnék az ESG-vel kapcsolatos jogalkotóknak is.

A II. VOSZFESZT-en aláírták a Pannon Egyetem és a KAVOSZ E-Green Zrt. stratégiai együttműködési megállapodását is.

A VOSZ tavaly ünnepelte 35. éves jubileumát, az érdekvédelmi szervezet 2024-ben is folytatja a megújult stratégia alapján partnerprogramját. Ennek állomásaként több mint húsz szövetséggel és szervezettel újítja meg együttműködési szerződését, valamint új szervezetekkel is közös munkába kezdenek. A program részeként elsőként az egyik legrégebbi partnerrel, a GÉMOSZ-szal írták alá ünnepélyes keretek között a megállapodást.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke az aláírás alkalmából a partnerség és mobilitás fontosságát emelte ki. Mint mondta: a VOSZ az új partnerek keresése mellett minden olyan szervezettel folytatja új tartalommal megtöltött együttműködését, amelyik hasonlóan gondolkodik érdekvédelemről, a kis és középvállalkozások támogatásáról, a gazdaság fellendítéséről. A VOSZ az új partnerséggel is hangsúlyozza az együtt gondolkodás fontosságát, mert csak így lehet közösen építeni a jövőt. „A mobilitás és rugalmasság ugyancsak elengedhetetlen a kkv-k számára a jelenlegi, egyszerűnek nem mondható gazdasági helyzetben, és a GÉMOSZ a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelel, ezért sikeres lesz a következő időben is a közös munka” – húzta alá Eppel János.

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke úgy látja, hogy az együttműködés eddigi két évtizedében voltak gyengébb és erősebb időszakok. A fő üzenet most az, hogy az elmúlt évtizedek VOSZ-szal folytatott kooperáció tapasztalataiból tanulva még szorosabb kooperációval közösen próbáljanak értéket teremteni a kkv szektor és a szövetségek tagjai számára. Emlékeztetett rá, hogy a VOSZ jelenlegi elnöke, Eppel János korábban a Porsche Hungária ügyvezető igazgatójaként és a Magyar Gárjárműimportőrök Egyesülete tagjaként dolgozott, régi ismerősök, jól értik a gazdaságot, ahogy egymást is. Gablini Gábor a jelenlegi legnagyobb gondok között említette a vásárlóerő összezuhanását, a tavalyi magas inflációt, a gazdaság nehezen kiszámítható jogi szabályozását, benne az új versenytörvény megalkotását. Szerinte ezek mind olyan problémák, amelyeket együtt gondolkodva lehet megoldani. A GÉMOSZ és a VOSZ is tudja, hogy mire van szüksége a tagjainak, korábban ezeket megfogalmazva tettek le javaslatokat a kormányzat asztalára. „Mi nem a sajtón keresztül üzengetünk a döntéshozóknak, hanem a háttérben dolgozva igyekszünk egymásnak segíteni, mert a kormánynak is érdeke, hogy jó gazdasági környezet legyen Magyarországon. Nem az a cél, hogy a magyarok külföldre költözzenek dolgozni, hanem az, hogy haza jöjjenek. A kkv szektornak valódi esélyt kell kapnia arra, hogy ne szoruljon vissza, hanem erősíteni tudja a pozícióját” – mondta Gablini Gábor.

Tardos János, a VOSZ társelnöke emlékeztetett rá, hogy a két szövetség kapcsolata évtizedekre nyúlik vissza, de most mindenképp időszerű volt átnézni a teendőket, az új feladatokat. Az együttműködés alapja változatlanul az lehet, hogy a GÉMOSZ mikro, a VOSZ érdekvédelmi szervezetként pedig makro szinten képviselje a magyar gépjárműkereskedő cégek érdekeit akár a kormány, akár a szakszervezetek előtt. A társelnök azt is közölte, hogy a VOSZ országos elnöksége úgy döntött: átvizsgálja a 20-25 éve kötött megállapodásokat, és azokat kölcsönösségi alapon aktuális tartalommal töltik meg. Új rendszerbe foglalják az együttműködéseket, mert amíg korábban minden megállapodást a VOSZ-központ kötött, ma már tere van annak, hogy területi, regionális szinten is folytatódjon a partneri együttműködés, mert így sokkal intenzívebb lesz a munka.

Fotó: Eppel János, Gablini Gábor, Tardos János, Konkoly Eszter, a GÉMOSZ főtitkára, Perlusz László, a VOSZ főtitkára, Szilasi János, a GÉMOSZ Felügyelőbizottsági tagja

– A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Ezzel a VOSZ beállt abba a sorba, amelyikben ott találjuk Parragh Lászlót és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Program, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összességében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

– Mekkora lehetne a kamatszint 3,8 százalékos infláció mellett?

– Az alapkamatnak mindenképp 5 százalék alatt kellene lennie, erre jönnek még a kamatfelárak, így már beindulhatna a piaci hitelezés. Azt látjuk, hogy mind a magánszemélyeknél, ha nem is a fogyasztási hiteleknél, de a lakásépítési célú hitelezésnél bruttó 5 százalék körüli kamatszint lenne most az optimális, ahogy a kkv-knál is, mert ilyen kondíciókkal mind a lakosság, mind a vállalkozások bátran felvennének hitelt. A belföldi fogyasztás ezen a szinten már tudna növekedni. Hogy ennek ne legyen magas társadalmi költsége, ne a kamattámogatás tartsa életben a hiteleket, azt szeretnénk, ha minél előbb 5 százalék alá kerülne az alapkamat, így a bankoknak is lenne kitermelhető kamatmarzsa.

– Ez a VOSZ elvárása. De az nem eltántorító, hogy az infláció idei alakulása az év elején a bázishatás miatt alacsony lesz, de aztán valamennyit megint emelkedni fog az év második felétől? Minden elemző arra figyelmeztet, ha túlszalad a jegybank a kamatcsökkentés gyorsításával, azt a forint árfolyama sínyli majd meg. A vállalkozások szempontjából milyen mozgástér van a forint árfolyamát illetően? Milyen árfolyamot bírna el „könnyedén” a hazai vállalkozói szektor?

– Leszögezném, hogy nem egy-két hónapon belül kell elérni az 5 százalékot! Aki felelősen gondolkodik a magyar gazdaságról, az ilyenbe nem megy bele! Az alapkamat jelenlegi 9 százalékos szintje, szerintünk 2024 végére csökkenhetne 5 százalékra. Ehhez az is kell, hogy az infláció ne ugorjon 5 százalék fölé. Az MNB nyilván árgus szemekkel figyeli a helyzet alakulását, és ha lassítani kell a kamatszint csökkentésének gyorsításán, akkor majd megteszi azt. Az egyensúlyi kamatszintnél egyébként már csak az egyensúlyi árfolyamszintet nehezebb megbecsülni. A vállalkozói szféra szempontjából egy 400 forintos euróárfolyam közelebb áll az egyensúlyi szinthez, mint például a 350. A jelenlegi 390 forint körüli eurót még nem tartom tragikusnak, ha ez 400 forint körülire változik, az még segíti a gazdaságot, az exportot. Az export importtartalmát nem fogja annyira megdrágítani, hogy ellenkező hatást váltson ki. A 400 forintnál jóval magasabb euróárfolyam természetesen már zavarokat okozna.

– A jegybank korábbi monetáris politikájában változás állt be, ha indirekt módon is, de az árfolyam-gyengülés a meghatározó. Ha jól értem, a vállalkozások üdvözlik a gyengébb forintot?

– El kell fogadjuk, hogy a magyar gazdaság kitörési pontjai és lehetőségei a beruházás és az export lehetnek. Az exportot hátráltatná egy sokkal erősebb árfolyam. Magánemberként persze én is azt szeretem, ha nyaralni megyek, hogy a forintomért jó sok eurót vagy dollárt kapjak, de a gazdaság szempontjából ebben az évben egy enyhén gyengülő pálya mondható egyensúlynak. A forint reál felértékelődése az utóbbi időben kimondottan hátráltatta az export növekedését. Ismétlem: kis gyengülési pályának van még tere.

– Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

– Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– Januárban a Monetáris Tanácsnak csak két tagja szavazott a 100 bázispontos alapkamat-csökkentés mellett, a többiek a 75 bázispontos mérséklés mellett szavaztak. Mi változhatott egy hónap alatt, milyen információk érkezhettek?

– Gondolom, az infláció vártnál nagyobb csökkenése és toleranciasávba kerülése is szerepet játszhatott ebben, amire kevesen számítottak. Érkeznek az uniós források is, ami nem csak a vállalkozások, hanem az egész gazdaság szempontjából nagyon fontos. Hamarosan megnyílik egy 910 milliárd forintos keret, amelynek egyik felét vállalkozás-fejlesztésre, a másik felét foglalkoztatás-bővítésre lehet fordítani a következő években.

– A tavalyi gazdasági év elég rosszul sikerült. 2024-re milyenek a kilátások a vállalkozók számára?

– A VOSZ tavaly 0,5-0,6 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált. Nehéz kilábalási folyamatban vagyunk. Nem tudom, hogy a 7 éves EU-s tervezési ciklusban végül mekkora források érkeznek majd, mert a további források megnyílásához most valóban valamivel rosszabbak az esélyek. Ne felejtsük azt sem, hogy nyáron uniós választás lesz, és a világpolitikai helyzet szintén változhat.

– Mondhatjuk azt, hogy a korábbiakhoz képest a politikai kérdések nagyobb hatással vannak a gazdasági eredményekre?

– Bár ilyen elemzésünk nincs, úgy érzem a vállalkozóinkkal beszélgetve, hogy a politikai bizonytalanság rányomja bélyegét a gazdaságra. Mi azonban a gazdaságpolitikához és nem a politikához kapcsolódó észrevételeket teszünk, így dolgozunk.

– A VOSZ januárban publikálta saját üzleti hangulati felmérésének, a VOSZ Barométernek a 2023. utolsó negyedévi eredményeit. Abban már látszott, hogy a korábbinál vártnál jobban romlottak a gazdasági várakozások?

– Bár a vállalkozói hangulatindex tovább csökkent a negyedik negyedévben, de nem jelentős mértékben, nem látszottak kirívó negatívumok. Más kérdés, hogy azt gondoltuk, kicsit optimistább lesz a vállalkozói társadalom.

– Látszik már valamilyen trend, hogy mi köszön majd vissza a 2024. első negyedéves VOSZ Barométerben?

– Nem számítok arra, hogy sokkal jobbak lesznek az eredmények. A Széchenyi Kártya Programban például az utóbbi időben valamelyest csökkenő tendenciát látunk a hitelfelvételben, bár nagyon jó a támogatott kamatszint. Ezért lenne jó a teljes gazdaságot dinamizálni, akkor jönnének nagyobb számban a megrendelések, akkor beruháznának bátrabban a kkv-k, akkor vennének fel „könnyebben” több hitelt. A lakáshitel-kamatok is csökkennek, már 6-7 százalék körül járnak, a lakossági fogyasztás is nőhet. Az 5 százalékos alapkamat ebből a szempontból lélektani határ lehet.

– Elképzelhető, hogy a nagyvállalti körben történt valami, ami még mélyebbre lökte a gazdaságot?

– A magyar gazdaság duális, lehet, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k sem érték el a célkitűzéseiket. Bár még nincsenek részletes adatok, de el tudom képzelni, hogy a kkv-k még nagyobb recesszióban voltak.

– Reményre adhatott okot, hogy tavaly szeptemberben fordulat állt be a jövedelempolitikában, decemberig növekedni kezdett a reáljövedelem. A fogyasztást bővítő folyamat eredményei mégsem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

– Mintha elszakadt volna az alapkamat alakulásától a piaci hitelek alakulása.

– A Széchenyi Kártya Program 2022-ben és 2023-ban is nagy számokat ért el. 50 ezer vállalkozáshoz nagyságrendileg 1500 milliárd forintnyi hitelt helyeztünk ki. Ezek a kkv-k nyilván nem dobták be a törölközőt, de sokan nem bírták a terheket és bezárták a céget. Egy kis vállalkozásnak nincsen tartaléka, neki nincsen anyacége, mint egy multinak, akinek, ha kell, segítenek. A VOSZ Barométer is pontosan megmutatta, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál levesebb a tartaléka. Jó esetben az egy éves tartalékkal rendelkezők túlélték az egy éves recessziót, most már szeretnének növekedni. Még egy évünk azonban nincs a visszaesésben, stagnálásban, ezért mondtunk véleményt az MNB kamatpolitikájával kapcsolatban. Ésszerű kockázatot vállalva, el kell mennünk a falig!

– A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

– Gyorsuló kamatcsökkentés mellett is tartható az 5 százalékos infláció?

– Éves szinten 5-6 százalékra számítok, ez még kontrollálható, kézben tartható infláció.

– A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

Azzal együtt, hogy a VOSZ tagvállalkozásai inkább az erős és prudens vállalkozások közé tartoznak, a makrogazdasági változások már láthatóan érintik ezeket, mint a megrendelések elmaradásai, a szakmai munkaerő hiánya és a csökkenő vásárlóerő – foglalta össze röviden a VOSZ sajtóbeszélgetésén Kozák Ákos, a kutatást végző Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Hozzátette, a viszonylagos állandóságot lehet tapasztalni az üzleti hangulatban, ugyanakkor már látszódnak a repedések, és még azt sem lehet látni, a 4. negyedévben a tendencia hogyan fog folytatódni. Kozák Ákos emlékeztetett arra, hogy már korábban is jelezték, a körbe tartozás várhatóan újra meg fog jelenni vagy erősödni.

A vállalkozások jelentős része elkezdte újragondolni a fejlesztési céljait és azok teljesítését. Majdnem minden 5. vállalkozás, a 3. negyedév adatai alapján, már elhalasztotta fejlesztési célú beruházásait, elsősorban a béremelések miatt – emelte ki Kozák Ákos. Ehhez Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, ezzel együtt az megfigyelhető, hogy az energetikai célú beruházásokat, melyeket jellemzően önerőből finanszíroznak, a vállalkozások nem halasztották el, a zöld átállás folytatódott.

„A tavaly elfogadott ötéves stratégiánk keretében a VOSZ egy olyan növekedési pályára állt, amelynek során a meglévő értékeinket, a szakértelmet, a tudást és a vállalkozási pálya ismeretét igyekszünk még inkább láthatóvá tenni” – mondta el Eppel János, az érdekképviseleti szervezet elnöke. „A kihelyezett elnökségi ülések célja, hogy elérhetőbbek és hallhatóbbak legyünk a vállalkozások számára vármegyei szinten is. Mindez nem csupán szimbolikus jelentőséggel bír: az ilyen alkalmak során a személyes kapcsolatinkat is erősítjük a vállalkozásokkal” – tette hozzá.

Érdekképviselet és információ

Az eseménysorozat első állomása Miskolctapolca volt, az esemény során Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jellegzetesen ipari vállalkozásai is szóba kerültek. Az eseményen felszólalt Ádám Imre, a VOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke, a szövetség elnökhelyettese. Mint elmondta, a VOSZ célja 35 éve az, hogy szerte az országban megismerje a vállalkozások problémáit és céljait és hatékonyan képviselje érdekeiket a szakpolitikai és társadalmi egyeztetéseken. Fontos, állandó program az is, hogy a vállalkozások részére információt szolgáltasson, aktívan segítse működésüket, döntéseik meghozatalát azzal, hogy értékeli az üzleti környezetet, felhívja a figyelmet a lehetőségekre és veszélyekre, és különböző fórumok keretében tanácsadást, valamint képzéseket is biztosít a tagságnak.

„A 35 éves VOSZ megújuláson esik át, célunk, hogy korszerűbbé és még aktívabbá tegyük az érdekképviseleti munkánkat. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére jellemző, hogy itt az ipar domináns terület, elsősorban a vegyipar, a gépipar, a fémmegmunkálás, a járműgyártás és az élelmiszeripar területén tevékenykednek a térség vállalkozásai, köztük több autógyártó beszállítója” – mondta el Ádám Imre. Az eseményen szóba kerültek a vállalkozások nehézségei is, így elsősorban az energiaárak kérdése és a dráguló finanszírozás okozta nehézségek is. „Szerencsére a tőzsdei energiaárak egy ideje csökkennek, és a KAVOSZ-szal együttműködésben biztosított finanszírozás is elérhető a vállalkozásoknak 5 százalékos kamat mellett. Ezek reményt keltő fejlemények” – fogalmazott az elnök.

Túl az exporton

A kihelyezett elnökségi ülések alkalmával minden térségben igyekszik a VOSZ egy példaértékű vállalkozást közelebbről is bemutatni. Ilyen kiemelkedő magyar vállalkozásokra országszerte lehet jó példákat említeni. Nincs ez másként Borsodban sem. A legjobb példaként az energiaitalokat, üdítőt és jegeskávékat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. merülhet fel az elsők között. A teljes egészében magyar tulajdonú cég jelentős növekedést élt meg az elmúlt években, komoly fejlesztéseket, beruházásokat eszközölt, például a térségben, Szikszón működtetik Európa egyik leggyorsabb, legfejlettebb és a higiéniai előírásokat messzemenőkig megfelelő integrált gyárát, amelyben a termelési vertikum minden eleme megtalálható: az üdítőital-dobozgyár, a professzionális italkonyha, a labor és a töltőüzem is – írják.

Valóban örömteli volt látni azt a szervezettséget, profizmust és tisztaságot, amit a Hell a teljes gyártási folyamatban érvényesít – mondta el a megtartott üzemlátogatás kapcsán Perlusz László. A VOSZ főtitkára kifejtette: a cég igazi pozitív példa, mintául szolgálhat minden magyar vállalkozás számára. A jó üzletpolitikának, a fejlesztéseknek és a sikeres marketingnek köszönhetően a Hell kiváló eredményeket ért el az exportpiacokon is, és mára igazi „magyar multinak” tekinthető. „A Hell példája bizonyítja, hogy Magyarországon is lehet világszínvonalú terméket előállítani, amely aztán a külpiacokon is megállja a helyét. A cég termelési kultúrája és a fejlett technológia használata párját ritkítja” – tette hozzá.

Vannak még potenciális klubtagok

A főtitkár szerint a vállalkozások számára az igazán nagy lehetőségeket a nemzetközi piacok jelentik. Ebben egy komoly lépcső az exportra lépés minden társaság életében, de még ennél is tovább lehet, és tovább is kell menni. A több országban való sikeres jelenlét egy teljesen új szintre emeli a vállalkozást, bekapcsolva ezeket a nemzetközi értékláncokba. „Magyarországon ma már számos, olyan szinten fejlett vállalkozás van, amelynek már megvan a belépőjegye ebbe a multiklubba. Itt az ideje beváltani ezeket a jegyeket, ehhez persze kell az állam és a társadalom támogatása és megfelelő finanszírozási háttér is, pont ezekért dolgozunk mi is a VOSZ-ban” – fogalmazott Perlusz László. Mint elmondta, ebben a folyamatban a Hell Energy Kft. története nem csupán inspirációt, hanem konkrét példát is jelent mindazoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyekben megvan a potenciál arra, hogy valóban sikeresen jelenjenek meg a nemzetközi gazdaság vérkeringésében – tették hozzá.

Az elmúlt 30-40 év során hazánkban is kialakult egy modern magánegészségügyi rendszer, amely ellátási minőségében, egészségügyi eredményeiben is bizonyított. Ezek a vállalkozások és az ott dolgozó orvosok és egészségügyi szakemberek jelentős külföldi tapasztalatokat is szereztek és a legfejlettebb gyógyító technológiákat honosítják meg hazánkban. A magánegészségügyi vállalkozói szféra hozzájárul a magyar emberek gyorsabb gyógyulásához és komoly erkölcsi és anyagi értékeket hordoz. Mérések szerint ma már három emberből kettő első körben magánorvoshoz fordul, ha szakorvosi ellátást keres. Továbbá, ez az ellátó-rendszer tízezreknek biztosít modern munkahelyet és fejlődési lehetőséget úgy, hogy sokmilliárd forint adóbevétellel járul hozzá a közösség fejlődéséhez, az egészségügyi szakembereket itthon tartva, a korábban külföldön dolgozókat hazahozva – írják.

A beteg elsődleges érdeke az, hogy mielőbb megfelelő ellátást kapjon és meggyógyuljon. A rendszerváltás óta kialakult, professzionális magánegészségügyi hálózatok eredményeiből az egész magyar egészségügyi rendszer akkor profitálhat, ha megtörténik az elért eredmények integrációja a magyar egészségügy egészébe. Az egységes egészségügyi ellátó rendszer biztosítja a megfelelő ellátást a társadalom minden tagjának. A magán és állami szektorok integrációja a szektorsemleges finanszírozás oldaláról valósulhatna meg, így minden létrejött értéket megőrizhetünk, az ellátási feladatok megoszlanának és a társadalom minden tagja az igényeinek megfelelő ellátásban részesülhet. Az akkreditált magánellátás bevonása az egészségügyi ellátó rendszerbe egyrészről csökkentené a magánellátást igénybe vevő betegek költségeit, másrészről az államnak is olcsóbb lenne mind a beruházási, mind a fenntartói feladat ellátása, kevésbé halmozódnának a kórházi adósságok és a betegeknek nem kellene kétszer fizetniük a gyógyításért.

Mindezek megvalósítása természetesen óriási feladat, sok-sok olyan részlettel, amelyek kidolgozása komoly orvostudományi, közgazdasági, pénzügyi, biztosítási, jogi, politikai, kommunikációs, azaz multidiszciplináris szakmai és szakértői munka, melynek elvégzéséhez a VOSZ segítő kezet szeretne nyújtani – teszik hozzá.

Fotó: Accuray/unsplash.com

Az árstopok a piaci folyamatok durva korlátozását jelentik, így csak átmeneti intézkedések lehetnek és csak addig maradhatnak fenn, amíg az feltélenül indokolt. Az árstopok bevezetésének elsődleges és elfogadható indoka az infláció rendkívüli és robbanás-szerű megugrása volt, amely első sorban az energiahordozókra és az élelmiszerekre terjedt ki. A lakosságot meg kellett védeni ettől a hirtelen sokkhatástól és – a gazdaság működőképességének fenntartása érdekében – fékezni kellett az árnövekedés ütemét. Az árstopok a bevezetést követő hónapokban valóban hozzájárultak az infláció fékezéséhez és lélegzethez juttatták az embereket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott helyzethez. Mára azonban az inflációt fékező hatás mérséklődött, az emberek és a piac is jellemzően alkalmazkodott az új viszonyokhoz, így az árplafonra vonatkozó szabályokat fokozatosan és jól megtervezetten ki kell vezetni. Az üzemanyagárstoppok tavaly év végi feloldását üdvözöltük; erre az ellátásbiztonság érdekében feltétlenül szükség volt. A normál piaci körülmények visszaállítása az élelmiszereknél hozzájárulna az ellátási láncok megfelelő működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripari cégek ne veszítsenek itthon piacot – írják.

Az élelmiszerárstopok feloldása is indokolt lenne a kiskereskedelem, az élelmiszeripar és inflációs szempontból is, ezt azonban megfelelően menedzselt módon – fokozatosan és körültekintő időzítéssel – kell végrehajtani, hogy ne okozzon zavarokat és a lakosság leginkább érintett részének is elviselhető legyen.

Az infláció ezekben a hónapokban tetőzik, amely a lakosság szegényebb rétegeit nehéz helyzetbe hozza. Az árstoppal érintett, alapvető élelmiszerek a szükséges tápanyagbevitelt – fehérje, szénhidrát, zsírok – segítik. A legkisebb keresetűek fogyasztói kosarában az élelmiszer nagyobb súllyal szerepel, így az árstopok azonnali eltörlése sokaknál elviselhetetlen sokkot okozna, ezt továbbra is el kell kerülni. A fogyasztás szűkülése az élelmiszereknél, a többi élelmiszer kiugró drágulása miatt egyelőre mérsékelt és nem okoz rendszerszintű zavarokat és drámai visszaesést a kiskereskedelemben. A 2022. évi boltbezárások több ezer boltot érintettek, így feltétlen komoly fenyegetést jelentenek és figyelmet érdemelnek, de ez nem írható kizárólag az árstopok kontójára: a boltbezárási hullámhoz hozzájárult az energiaválság (energiaáraknak az élelmiszerárakét is sok esetben túlszárnyaló növekedése), a munkaerőköltségek megugrása és az ágazati különadó is. Ebből következik, hogy az árstopok feloldása önmagában nem oldja meg a bolti kiskereskedelem problémáit, bár hozzájárul azok csillapodásához.

Az árstopok fokozatos kivezetését az infláció remélt csökkentésével párhuzamosan feltétlenül el kell végezni, amelyre várhatóan tavasz végétől – nyár elejétől nyílik lehetőség. A kistelepülési boltok vissza nem térítendő támogatást kaptak operációjuk fenntartásához, ehhez hasonló támogatásokat kell biztosítani továbbra is, különösen azokon a területeken működő boltoknak, ahol a bolti kiskereskedelem fennmaradása, illetve a lakosság ellátása veszélybe kerülhet – teszik hozzá.

Fotó: Markus Winkler/unsplash.com

Egyértelmű tehát, hogy e két szektor kezelése óriási energia-megtakarítási és kibocsátás-csökkentési lehetőségeket rejt magában, amelyeket érdemes kiaknázni, így itt jelentős átalakulások várhatóak annak érdekében, hogy az ország – európai uniós vállalásainak is megfelelően – klímasemlegessé váljon 2050-re. Ezért az Egyensúly Intézet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) a változásokban érintett vállalatok, szervezetek döntéshozói számára a témában három részes konzultációsorozatot szervezett 2022. szeptemberében.

A konzultációk egyik fontos célja, hogy a résztvevők megismerjék az Egyensúly Intézet szektorukat érintő klímapolitikai javaslatait, a területükön várható változásokat, intézkedéseket és lehetőségeket, a másik fontos cél pedig, hogy a résztvevők visszajelzései alapján olyan szakmapolitikai ajánlások készüljenek, amelyek egyszerre szolgálják hazánk klímasemlegességének elérését, és veszik figyelembe az érintett szervezetek szakmai álláspontját. Az Egyensúly Intézet az értékes visszajelzéseket beépíti a javaslatcsomagokba, melyeket a vezető politikai és gazdasági döntéshozók asztalára juttat el.

„Mára a fenntartható fejlődés és a klímasemlegesség elérése, illetve annak támogatása az egyik legfontosabb globális és lokális célkitűzéssé vált, főként, ha a jelenlegi gazdasági helyzetben vizsgáljuk” – jelentette ki Eppel János. A VOSZ elnöke hozzátette, hogy a háborús veszélyhelyzet kapcsán kialakult energia költségek emelkedése valamennyi gazdasági szereplőt és magánszemélyt cselekvésre késztet, így még inkább felértékelődtek a támogató fenntarthatósági beavatkozási lehetőségek. „A negyedik ipari forradalomban és az ezt követő évtizedekben Magyarország akkor tud hosszabb távon a nyertes – gazdagodó, javuló életszínvonalú – országok közé kerülni, ha megfelelő szakértelemmel és a kor kihívásaival összhangban fejleszti gazdaságát és erősíti meg szerepét, amelyben a klímasemlegesség immár megkerülhetetlen tényező” – mondta az elnök.

Ehhez illeszkedően a VOSZ is kiemelt célul tűzte ki a fenntartható fejlődés területén való aktivitásokat – jegyezte meg Perlusz László. A VOSZ főtitkára hozzáfűzte: „Szövetségünk évek óta támogatja a Fenntarthatósági Divathét nemzetközi rendezvényeit, a tavalyi évben támogatóként beléptünk az egyedülálló, magyar energiahatékonysági, energiamegtakarítási projektbe, a Virtuális Erőmű Programba, a napokban pedig létrehoztuk a Fenntarthatósági Munkabizottságot.”

A GÉMOSZ elnöke, Gablini Gábor elmondta, hogy az általa vezetett érdekképviseleti szövetség minden hasonló együttműködést, közös gondolkodást támogat, hiszen tagvállalkozási révén széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkeznek. „A közlekedés és mobilitás tekintetében a taxik mellett a városi logisztikában résztvevő alternatív hajtású járművek vásárlásához is szükséges támogatást biztosítani az elkövetkező pár évben. Az elektromos, a hybrid, illetve hidrogén meghajtású autók mellett nem szabad kizárni az alternatív üzemanyaggal működő, belső égésű motorokat sem” – hangsúlyozta az elnök.

Az Egyensúly Intézet javaslatait Csernus Dóra, az intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője mutatta be, az autópari vezetőkkel tartott beszélgetésen Botos Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet tartott előadást, és segítette a szabályozói környezet megértését, az építésgazdaság vezetőivel pedig a szektorral kapcsolatos tudományos álláspontot Ürge-Vorsatz Diana, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Harmadik Munkacsoportjának alelnöke ismertette.

Az interaktív beszélgetésekből az derült ki, hogy a résztvevők a kiszámítható jogszabályi környezetet tartják a legfontosabbnak az energiahatékonyság növelése és a kibocsátások csökkentésének elősegítésében. Második helyen az anyagi források, az ütemezett, hosszabb távon tervezhető támogatáspolitika jelent meg, mint a kibocsátások csökkentéséhez nélkülözhetetlen eszköz. Harmadik helyen pedig a szemléletváltás szükségessége rajzolódott ki, hiszen lehet szakmailag bármilyen jó egy szakpolitikai javaslatcsomag, ha nincs mögötte társadalmi támogatás, nem tudja elérni célját. Az Egyensúly Intézet javaslatai közül számos ötletet megvitattak az érintett szektorok jelenlévő vezetői, döntéshozói.

A belső égésű motorral szerelt autók forgalomba hozatalának 2030-tól való tiltása kapcsán például erősen megoszlottak a vélemények, többen támogatták, de sokan jelezték azt is, hogy komplex gondolkodásra van szükség, nem tiltásra. A javaslat miszerint 2030-tól csak e-taxik közlekedhessenek Magyarországon viszont teljes támogatást kapott, sőt, felmerült, hogy a 2030 túl távoli időpont, korábban is érdemes lenne azt bevezetni, és akár a kishaszongépjárművekre vagy a hivatali autókra is kiterjeszteni. A mobilitási szektor szereplői kiemelték, hogy az e-taxik terjedésénél az infrastruktúra-fejlesztés is kulcsfontosságú, fejlett gyorstöltő-hálózatra van szükség ahhoz, hogy működhessen a rendszer. A mobilitási rendezvényen elhangzott az is, hogy Magyarországon a közlekedési szektor kibocsátásai folyamatosan nőnek, és a technológia-váltás önmagában nem fogja biztosítani a célok elérését, a közlekedéshez való viszonyunkat is meg kell változtatnunk.

Az Egyensúly Intézet az épületszektorra vonatkozó szakpolitikai javaslatában határozottan állítja, hogy mostantól évente 100.000 lakás mélyfelújítására van szükség ahhoz, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátást elérjük. Ennek a javaslatnak a támogatottsága igen erős az iparági szereplők körében, ahogy annak is, hogy a szűkösen elérhető építőipari anyagok és humánerőforrás miatt a hangsúly kerüljön át az új építésről a felújításra.

A fenntarthatóság kérdésében világos elmozdulás látható az autóipari, mobilitási és építésgazdasági szereplőknél: mostanáig a jelenlévők által képviselt vállalatok elenyésző részénél volt dedikáltan fenntarthatósági témákkal foglalkozó munkatárs, ugyanakkor egyre többen tervezik ilyen pozíció létrehozását, mert azt igényli a piac is és a társadalom is.

A VOSZ elsietettnek tartja a KATA módosításáról szóló törvényjavaslatot, amellyel tisztességes kisvállalkozók tömegei kerülnek méltatlan helyzetbe. Ennek orvoslására további tárgyalásokat javasol az érintett felekkel az adónem kérdésében. Ez magába foglalja az esetleges kivezetés dátumának kitolását és az érintett kisvállalkozói kör további jogszerű és mérsékelt adózási lehetőségének megteremtését, beleértve az adóteher növekedését is. A jelenlegi, elhamarkodott törvényjavaslat napirenden lévő módosítása jogos felháborodást vált ki több százezer vállalkozóban.

A KATA az elmúlt években rendkívül sikeres adónemmé nőtte ki magát, jól szolgálva a KKV-szektor adózási feltételeinek javítását. Emellett kiemelkedő pozitívuma volt, hogy nagymértékben hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához. A KATA lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és a KKV-szektor szereplőit adózásra ösztönző, méltányos adómértékét ezért mindenképp fenn kell tartani. Az adónem módosítását úgy szabadna csak végrehajtani, hogy annak során figyelembe veszik a többszázezres nagyságrendben a vonatkozó jogszabályoknak mindenben megfelelően működő kisvállalkozások érdekeit is.

A VOSZ elismeri: kisebb számban valóban jelen vannak a magyar gazdaságban olyan piaci szereplők is, amelyek nem az eredeti törvényalkotói szándéknak megfelelően használják ezt az adófajtát. Ugyanakkor ennek a szűk körnek a gyakorlata más módon is kezelhető lenne, a célravezető megoldás nem eredményezheti a KATA adminisztrációjának növekedését és a KATA hatálya alatti közteherviselés vállalhatatlan emelkedését – írják.

Fotó: Markus Winkler/unsplash.com