Az ukrán elnök rámutatott, hogy Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a tűzszünetre vonatkozó nemzetközi felszólítást, és folytatja az emberéletek kioltását. Zelenszkij üzenetében kiemelte, hogy az oroszok több mint egy hete képtelenek bemutatni azt az úgynevezett memorandumot, amelynek elkészítését közvetlenül az orosz-ukrán fogolycsere után ígérték. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna – Törökországhoz hasonlóan – semmilyen dokumentumot nem kapott Oroszországtól.

Zelenszkij rámutatott: ahhoz, hogy a találkozónak valódi értelme legyen, először konkrétan meg kell határozni a napirendjét, és a tárgyalásokat megfelelően elő kell készíteni. Az ukrán elnök külön köszönetet mondott Törökországnak az isztambuli találkozó megszervezéséért, amely ezer ukrán hadifogoly kiszabadítását tette lehetővé. Az orosz fogságban levő ukránok hazatérését Zelenszkij országa egyik legfőbb prioritásának nevezte.

Forrás: MTI

Karoline Leavitt, az elnöki hivatal szóvivője pénteken napi sajtótájékoztatóján számolt be a csütörtöki telefonbeszélgetésről, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy szóba került az amerikai elnök által javasolt 30 napos tűzszünet, amely – a szóvivő szavai szerint – Európában is támogatást élvez, és amerikai remények szerint a háborúban álló két fél elfogadja majd.

A szóvivő kérdésre válaszolva közölte, hogy Donald Trump hétfőn kezdődő közel-keleti útja során nem jön létre találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A sajtótájékoztatón Karoline Leavitt megerősítette, hogy szombaton Svájcban közvetlen tárgyalás kezdődik az Egyesült Államok és Kína között a kétoldalú kereskedelemről, és a vámokról. Hozzátette, hogy az amerikai delegációt vezető Scott Bessent, pénzügyminiszter a megbeszélések lebonyolításában az elnök teljes támogatását és bizalmát élvezi. Donald Trump pénteken a közösségi oldalán tett bejegyezésben felvetette annak lehetőségét, hogy a jelenlegi 145 százalékról 80 százalékra mérséklődjön a kínai árukra kivetett vám.

Ezzel kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta, hogy az elnök nem tervez egyoldalú vámcsökkentést, ahhoz Kína részéről is szükség van engedményekre.

Forrás: MTI

Starmer hétfőn a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az Ukrajna ügyében előző nap tartott londoni csúcstalálkozóról és a korábbi napok Ukrajnával kapcsolatos fejleményeiről. A munkáspárti miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök múlt heti nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva úgy fogalmazott: a Fehér Házban olyasmik történtek a két vezető találkozóján, amiket”senki nem lát szívesen„.

Starmer hangsúlyozta ugyanakkor: az Egyesült Államok mindig nélkülözhetetlen partner lesz biztonsági, technológiai, kereskedelmi és beruházási szempontból, és létfontosságú szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében is. A brit kormányfő kiemelte: múlt heti washingtoni tárgyalásukon Trump egyértelműen kifejezésre juttatta elkötelezettségét az európai biztonság mellett, beleértve a NATO-szerződés ötödik cikkelyét, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól.

Starmer szerint nem fér kétség ahhoz sem, hogy az amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai béke megteremtésére. A miniszterelnök megerősítette: a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezleten megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország más szövetséges országokkal együtt, Ukrajnával szoros együttműködésben hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények lezárását célzó terv összeállításához. Keir Starmer hangsúlyozta, hogy ezt a csomagtervet az elkészítésében részes országok közvetlenül megvitatják majd az Egyesült Államokkal.

A kormányfő elmondta: a terv stratégiai elemei között szerepel, hogy folytatni kell Ukrajna katonai támogatását és fokozni kell az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást, emellett létre kell hozni azoknak a cselekvésre kész országoknak a koalícióját, amelyek készen állnak a majdani ukrajnai megállapodás megvédésére és a béke garantálására. Keir Starmer úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.

Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először – és ezt hétfői parlamenti tájékoztatásában megerősítette -, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.

Forrás: MTI

Photo by Aron Van de Pol on Unsplash

Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját. A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján. Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás.

London a 2024-2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030-2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba. Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Roberta Metsola, az EP elnöke az ülés elején nyilatkozatot tesz, majd Zelenszkij elnök élő videókapcsolaton keresztül Ukrajnából szól az EP-képviselőkhöz. Ezután a képviselőcsoportok vezetői szólalnak fel.

Amióta Oroszország 2022. február 24-én megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját, az Európai Unió és a Parlament határozottan támogatta Ukrajnát: elítélte az orosz agressziót, szankciókat vezetett be, és fokozta a Kijevnek nyújtott politikai, humanitárius, katonai és pénzügyi támogatást.

A Parlament emellett elszántan támogatta Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit, és többször felszólította az uniós tagállamokat, kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat. A képviselők emellett határozottan kijelentették, hogy Oroszországnak pénzügyi kártérítést kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért, és azzal érvelnek, hogy ennek előmozdítása érdekében az EU-nak fel kellene használnia az elkobzott orosz állami vagyont.

Photo by Tina Hartung on Unsplash

A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.

A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak: Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.

Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.

Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.

Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta béketervét, amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.

Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez. Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából. Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.

Forrás: MTI

Illusztráció: Joshua Sukoff, Unsplash

A megbeszélés legfontosabb témája a béke megteremtésének lehetősége. Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij megtárgyalja a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit is – közölte a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Nyitó képünk illusztráció, Brüsszelben készült július 1-jén

Egy orosz újságírót dróntámadásban öltek meg Kelet-Ukrajnában két nappal egy másik tudósító halála után a frontvonal közelében. „Nyikita Cicsaji tudósítónk az ukrán hadsereg drónjainak támadása során vesztette életét” – tette közzé a News.Ru vasárnap a Telegramon.

Míg az orosz agresszió folytatódik, a hétvégén lezajlott svájci békekonferencián több mint 80 ország és nemzetközi szervezet támogatta Ukrajna területi integritását az invázióval szemben a konferencia után kiadott közös közleményben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a záró sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „Oroszország és vezetése nem áll készen az igazságos békére”, ugyanakkor üdvözölte a „béke felé tett első lépéseket”. „Oroszország akár már holnap megkezdheti velünk a tárgyalásokat, anélkül, hogy bármit is várna – ha elhagyják a területeinket” – mondta.

A nyugati hatalmaknak és szövetségeseiknek azonban nem sikerült meggyőzniük a főbb el nem kötelezett államokat, hogy csatlakozzanak a zárónyilatkozathoz, mivel India, Indonézia, Mexikó, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Thaiföld és az Egyesült Arab Emírségek se írták alá a közleményt. Brazília megfigyelőként vett részt, és nem támogatta a szöveget.

Országos televíziós premierként az RTL Klubon látható A nép szolgája című ukrán sorozat, melynek főszerepét a háború sújtotta Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij alakítja. A forgalmazó a sorozat sugárzási jogainak értékesítéséből származó becsült jutalékát, 50 ezer eurót jótékony célra, az Ukrán Vöröskereszt támogatására fordítja. Az RTL Magyarország a sorozat jogainak megvásárlásával nemcsak hozzájárul ehhez az adományhoz, de egyúttal felajánl további 30 millió forintot az Ökumenikus Segélyszervezet javára, az ukrán bajbajutottak megsegítésére. A nép szolgája első két epizódjának tervezett premierje március 20-án lesz az RTL Klubon.

Magyarországon elsőként az RTL Klub tűzi műsorára a háború sújtotta Ukrajna elnökének főszereplésével készült A nép szolgája című, három évadot megélt ukrán vígjátéksorozatot. A március 20-i tervezett premiert követően a sorozat első évada minden vasárnap 18.50-től dupla epizóddal látható majd az RTL Klubon. A 2015 és 2019 között gyártott sorozat epizódjait a televíziós sugárzást követően az RTL Most-on is megtekinthetik a nézők. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai pályafutása előtt hazájában népszerű színész, komikus, forgatókönyvíró, filmproducer és rendező volt. Studio Kvartal 95 néven alapított produkciós cége számos filmet, rajzfilmet és televíziós sorozatot gyártott, köztük az Ukrajnában nagy népszerűségnek örvendő A nép szolgáját is. 2018-ban alapított politikai pártja neve is megegyezik legnépszerűbb sorozatának címével.

A nép szolgája indította el a politikai pályán a színészből lett ukrán államfőt

A szórakoztató vígjátéksorozat középpontjában a Zelenszkij által alakított szerény és őszinte középiskolai történelemtanár, Vaszilij áll, aki egyik napról a másikra az elnökválasztási kampány kellős közepén találja magát, méghozzá elnökjelöltként. A hirtelen jött népszerűség eredménye, hogy Vaszilijt megválasztják Ukrajna elnökének, a sorozat nézői pedig epizódról epizódra szemtanúi lehetnek számtalan humoros jelenetnek, amint az újdonsült államfő megpróbál helyt állni az ország élén. Mindeközben Vaszilij nem kíván változtatni korábbi, megszokott életmódján: továbbra is a szüleinél szeretne lakni, a hónap végén pénzt kér kölcsön a barátaitól, valamint ragaszkodik ahhoz, hogy biciklivel járjon munkába. Mindezt úgy, hogy most már ő az ország legfontosabb embere.

A nép szolgája a premiert követően minden nézettségi rekordot megdöntött a sorozatot sugárzó ukrán tévécsatornán. A három évad mellett egy mozifilm is készült, a produkció pedig számos nemzetközi tévés díjat is bezsebelt. A nép szolgája sikerén felbuzdulva jelentette be Volodimir Zelenszkij – ezúttal valódi – indulási szándékát elnökjelöltként a 2019-es ukrán elnökválasztáson, amelyet végül nagy többséggel meg is nyert.

A forgalmazó mellett az RTL Magyarország is jótékonykodik

A nép szolgája nemzetközi forgalmazási jogaival rendelkező Eccho Rights a sorozat értékesítéséből származó jutalékának saját költségek nélkül becsült összegét, 50 ezer eurót jótékony célra, az Ukrán Vöröskereszt számára ajánlotta fel. A sorozat sugárzási jogainak megvásárlásával az RTL Magyarország ezt a jótékony célt támogatta, emellett a médiavállalat további adománnyal támogatja az ukrán háború menekültjeinek megsegítését. Az elmúlt másfél hétben az RTL Klub segítőkész nézőinek köszönhetően a Fókusz hétköznap esti műsorideje alatt már eddig is több mint 36 millió forintnyi felajánlás gyűlt össze a 1353-as adományvonalon keresztül az Ökumenikus Segélyszervezet javára. Mindemellett az RTL Magyarország 30 millió forintot ajánl fel az Ökumenikus Segélyszervezet áldozatos munkájának támogatására, az ukrán rászorulók megsegítésére.

A nép szolgája – tervezett premier: március 20., vasárnap 18.50, RTL Klub

Az RTL Klubra érkezik Volodimir Zelenszkij vígjátéksorozat