Putyin állítólagos lányának tevékenységéről Nastya Rodionova, egy 2022 óta a francia fővárosban élő orosz művész rántotta le a leplet Facebook-oldalán. A hírt vegyesen fogadták a Franciaországban élő emigránsok. Voltak, akik azt hangsúlyozták, senki nem tehet arról, hova születik, és arra emlékeztettek, hogy Rozova nyíltan háborúellenes álláspontot képvisel a közösségi médiában – bár a lap megjegyzi, hogy a különböző profiljainak valódisága vitatott. Arra is felhívták a figyelmet, hogy már maga az a tény, hogy a nő Párizsban él, mutatja, hogy nem tartozik „apja” belső köreihez. Mások azt emelték ki, hogy etikailag megkérdőjelezhető, hogy a Kreml vezetőjének egyik családtagja ilyen galériában dolgozott, miközben Oroszország támadó háborút vív Ukrajna ellen.

„Olyan művészekről beszélünk, akik elmenekültek a rezsim elől […] Sokan közülük veszélyben vannak. Megosztották az összes személyes adatukat a galéria személyzetével anélkül, hogy tudták volna, kik dolgoznak ott” – közölte a portállal Nastya Rodionova.

A most 22 éves nő az orosz elnök titkárnőjének, Szvetlana Krivonogiknek a gyermekeként született 2003-ban. A Proekt nevű orosz oknyomozó portál 2020-ban leleplezte, hogy anyjának régóta fennálló kapcsolata van az államfővel, és annak ellenére, hogy titkárnőként dolgozott, 100 millió dollár (34,7 milliárd forint) körüli vagyonra tett szert. A portál hozzátette, Krivonogik ellen 2023-ban szankciókat vezetett be az Egyesült Királyságban a Bank Rossijában lévő részesedése miatt, amely többek között beruházásokra adott pénzt a 2014-ben megszállt Krímben.

További részletek az Index cikkében.

Ennek oka egyértelmű, hiszen a földrésznyi ország zenészei az ukránokkal folytatott háború miatt idén már harmadik éve nem vehetnek részt a számos ország zenészei közt kiírt versenyen.

Az orosz hírügynökség, TASZSZ rövidhíre szerint az első Intervíziót valahol a moszkvai régióban, még 2025 folyamán fogják megrendezni, felügyeletét pedig a Kreml látja majd el, hiszen a szervezőbizottság elnöke Dmitrij Csernyicsenko, az ország védelméért, illetve az űriparért felelős miniszterelnök-helyettes, az eredmények hitelesítésében kulcsszerepet játszó felügyelőbizottság feje a korábbi miniszterelnök – a Putyint 1998-ban az orosz titkosszolgálat, az FSZB élére kinevező –, a Roszatom egykori fejeként a paksi bővítés tárgyalásaiban is kulcsszerepet vállaló Szergej Kirijenko kabinetfőnök-helyettes lett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál hosszú ideje hirdeti az elfogadást, illetve enged egyenlő teret az LMBTQ+ művészeknek, félő azonban, hogy az orosz verzió nem fogja megtenni ugyanezt – írják.

Photo by Jaunt and Joy on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/trump-es-az-ukrajnai-beke-meg-van-egy-fel-napom/ Tue, 21 Jan 2025 13:13:02 +0000 https://markamonitor.hu/?p=68107 Az Ukrajna elleni orosz háború „nagy bajba” sodorta a Kreml vezetőjét, Vlagyimir Putyint, mondta Donald Trump amerikai elnök hétfőn újságíróknak.

A Politico összefoglalója idézi Trump elnököt, aki szerint „Zelenszkij ukrán elnök azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin megteszi-e… Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut. Azt hiszem, Oroszország nagy bajban van. Vessen egy pillantást a gazdaságára, nézze meg az oroszországi inflációt.”

Az újságírók emlékeztették Trumpot arra a kijelentésére, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. „Még egy fél napom van hátra” – felelte az elnök, majd hozzátette, hamarosan le akarja zárni a konfliktust. Trump úgy látja, Putyin nem lehet elégedett az Ukrajna elleni háború lassú előrehaladásával, közel három évvel azután, hogy elrendelte a teljes támadást, és 11 évvel azután, hogy álcázott orosz csapatok először léptek be az ukrajnai Krím-félszigetre.

Az amerikai elnök úgy tudja, csaknem egymillió orosz és 700,000 ukrán katona halt meg. Ukrajna korábban tagadta a Trump által mondott számokat. KIjev szerint 43 ezer katonát veszítettek a háborúban, és több mint 370 ezer megsebesült. Ugyanakkor Ukrajna becslései szerint csak 2024-ben Oroszország 150 000 halott és több mint 400 000 sebesült katonát veszített el.

Fotó: Donald Trump megválasztott amerikai elnök (b) leteszi hivatali esküjét a beiktatási ünnepségén a washingtoni kongresszus kupolatermében 2025. január 20-án. A rendkívüli hideg miatt szabadtér helyett a Capitolium kupolacsarnokában rendezik meg a beiktatási ceremóniát. MTI/AP/Reuters pool/Kevin Lamarque

Sir Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját. A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Starmer kijelentette: ebben a helyzetben folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján. Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás.

London a 2024-2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030-2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba. Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a minap maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború. Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott hétvégi interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz elnök továbbra is meg kívánja valósítani céljait: meghódítani, leigázni, elfoglalni Ukrajnát. Egy európai, egy uniós tagjelölt országot – húzta alá. Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottabban kellett volna fellépnie már 2014-ben, amikor Oroszország a Krímet lerohanta. „Nem lett volna szabad hagyni, hogy mindez megtörténhessen büntetlenség nélkül” – fogalmazott Borrell, majd egyértelműnek nevezte, hogy minden elmaradt lépés arra sarkallja Oroszországot, hogy még inkább elmérgesítse a helyeztet.

Kiemelte: az ukrajnai háborúban Kína szerepe egyre nagyobb, ahogy Irán és Észak-Korea támogatása is egyre jelentősebb. A főképviselő aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Kína katonai eszközöket és nagy mennyiségű lőszert biztosít Oroszországnak, Irán rakétákat és drónokat szállít Moszkva számára, Észak-Korea pedig katonákkal segítségi az orosz agressziót. Ezen három ország támogatása nélkül Moszkva nem tudná folytani katonai törekvéseit – jelentette ki. Az Európai Uniónak fenn kell tartania úgy a katonai, mint a pénzügyi támogatását Ukrajna számára, a megtámadott ország folytatódó támogatása az unió érdekeit is szolgálja – emelte ki Borrell.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő azt mondta, mindent meg kell tenni a béke előmozdítása érdekében.

„Amikor csak lehetőség adódik, beszélni kell a békéről” – fogalmazott Borrell, majd hangsúlyozta: mindkét oldalt nyomás alá kell helyezni a béke előmozdítása érdekében. Közölte továbbá, az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy Izrael a nemzetközi jog szerint jár-e el Gázában.

A főképviselő a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására szólított fel, majd úgy fogalmazott: „nem látok reményt arra, hogy ez megtörténjen”.

Kijelentette: az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia a világban jelentkező kihívásokra. Ezek között Borrell az ukrajnai háborút, az izraeli-palesztin konfliktust és a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséget sorolta fel. Hangsúlyozta: az EU-nak készülnie kell arra, hogy az Egyesült Államok új adminisztrációja miként fog hozzáállni ezekhez a konfliktusokhoz. A mandátuma végéhez közeledő uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kijelentette: az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a sorsát. Egységesebbé kell válnia és az erő nyelvét kell használnia a világban jelentkező konfliktusokat illetően. Az EU-nak közelebb kell kerülnie partnereihez, és reálisabb megközelítést kell alkalmaznia a világ többi részével kapcsolatban. Szorosabb együttműködésre van szükség továbbá a tagállamok között, a tagállamok és az uniós intézmények, valamint az uniós intézmények között egyaránt – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az eset azért is kavar nagy port az amerikai közéletben, mert a többek között a Teslát, a Starlinket és az X-et is birtokló techmogul az utóbbi hónapokban Donald Trump egyik leghangosabb és legelkötelezettebb támogatójává lépett elő az amerikai elnökválasztási kampányban. Márpedig Trump nem egyszer tett olyan kijelentéseket, hogy ha megválasztják elnöknek, az első teendői között lesz, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak.

A Journal cikke alapján bizalmasabb kapcsolat alakult ki az évek alatt Musk és Putyin között, olyannyira, hogy abba már olyan szívességek is belefértek, amik nem köthetők közvetlenül az ukrajnai háborúhoz. Egy olyan esetet említenek, amikor Putyin arra kérte Muskot, hogy a kínai elnök Hszi Csinping kedvéért ne aktiválja a Starlink egyik műholdját Tajvan felett, hogy a helyiek ne tudjanak internethez jutni.

Elon Musk nem reagált a lap állításaira, Moszkva ellenben tagadta, hogy szoros kapcsolat lenne a felek között. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Musk és Putyin egy alkalommal egyeztettek telefonon, akkor is a világűrről és a jövőbeli technológiáról beszéltek.

Fotó: The Moscow Times

]]> https://markamonitor.hu/finn-elnok-vlagyimir-putyin-nem-nyerheti-meg-a-haborut/ Tue, 10 Sep 2024 14:43:35 +0000 https://markamonitor.hu/?p=64841 Nem szabad megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyerje az ukrajnai háborút, a békének győznie kell – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök kedden Varsóban, a lengyel nagykövetek éves értekezletén.

A finn elnök tiszteletbeli vendégként vett részt a kedden megkezdődött, szeptember 19-ig tartó diplomáciai rendezvényen. Az értekezlet hivatalos megnyitóján mondott beszédében Alexander Stubb aláhúzta: manapság növekszik a Balti-tengeri térség geopolitikai jelentősége, a régió érzékeli az ukrajnai háborúnak és Oroszország destabilizációs cselekedeteinek következményeit.

Megengedhetetlennek nevezte, hogy Ukrajnában Vlagyimir Putyin megnyerje a háborút. „A békének győznie kell” – tette hozzá.
Utalva Finnország tavalyi és Svédország idei NATO-csatlakozására, Stubb leszögezte: a két állam inkább szavatolója, mintsem haszonélvezője a térségbeli biztonságnak, a többi között a légtérellenőrzést végző számos vadászgép révén.

Úgy ítélte meg: a jövőben növekedni fog az orosz hátterű európai szabotázsakciók száma, valamint az Oroszország által támogatott migrációs nyomás is. A szövetségeseknek összehangolt módon kell cselekedniük védelmük érdekében, és támogatniuk kell az agresszióval szembesülő Ukrajnát – hangsúlyozta a finn elnök.

A megnyitón szintén felszólaló Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter úgy látta: a Balti-tenger térsége kulcsfontosságú pillanatban találja magát a biztonság szempontjából. Kifejtette: egyrészt a finn és a svéd NATO-csatlakozás nyomán a Balti-tenger „szinte az Európai Unió és a NATO belső tengerévé vált”, másrészt viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva számára a Baltikum milyen gazdasági és katonai jelentőséggel bír.

Oroszország próbálkozik a térségbeli helyzet destabilizálásával, a NATO-nak erre egységesen kell reagálnia, a szövetség kész az ilyen lépésekre – állapította meg Sikorski.

Stubb kedd délután Varsóban Andrzej Duda elnökkel is találkozik.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola üdvözölve Julia Navalnaját az ülésteremben, azt mondta: „sokak számára Oroszországban és azon kívül Alekszej Navalnij jelentette a reményt. A jobb napok reményét. A szabad Oroszországba vetett reményt. Reményt a jövőbe”. Metsola hangsúlyozta, hogy „ha a történelem valamire megtanít bennünket, akkor az az, hogy az autokrácia pillérei végül mindig, mindig összeomlanak saját korrupciójuk és az ember szabad élet iránti eredendő vágyának súlya alatt. És amikor ez elkerülhetetlenül bekövetkezik, az annak lesz köszönhető, amit Alekszej és a családja tett”.

Beszédében Julia Navalnaja azzal vádolta az orosz hatóságokat, élükön Vlagyimir Putyin elnökkel, hogy megszervezték Alekszej Navalnij meggyilkolását. Azt mondta, hogy a nyilvános gyilkosság ismét megmutatta mindenkinek, hogy „Putyin bármire képes, és hogy nem lehet vele tárgyalni”. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU jelenlegi korlátozó intézkedései közül egyik sem állította meg Oroszország ukrajnai agresszióját. Ennek érdekében innovatívabb ötleteket sürgetett a Putyin-rezsim agressziójának legyőzésére, mind belföldön, mind a szomszédaival szembeni lépéseiben.

„Ha valóban le akarják győzni Putyint, akkor újítóvá kell válniuk (…) Nem árthatnak Putyinnak egy újabb határozattal vagy egy újabb szankciócsomaggal, amely nem különbözik a korábbiaktól (…) Nem egy politikussal, hanem egy véres maffiózóval van dolguk (…) A legfontosabbak a Putyinhoz közel álló emberek, a barátai, társai és a maffia pénzének őrzői (…) Önöknek és mindannyiunknak harcolnunk kell ez ellen a bűnbanda ellen”.

Azzal folytatta, hogy ebben az esetben a politikai innováció a szervezett bűnözés elleni küzdelmet jelenti, nem pedig a politikai versenyt.

„Nem diplomáciai jegyzékek, hanem nyomozások kellenek a pénzügyi machinációk ügyében. Nem aggódó nyilatkozatok, hanem a maffiatársak felkutatására van szükség az Önök országaiban, a diszkrét ügyvédek és pénzemberek felkutatása, akik segítenek Putyinnak és barátainak a pénz elrejtésében”.

Arra is rámutatott, hogy „ebben a harcban megbízható szövetségeseik vannak – több tízmillió orosz van, akik Putyin ellen, a háború ellen, az általa hozott gonoszság ellen vannak”. Zárásként elmondta:

„Putyinnak felelnie kell azért, amit az országommal tett. Putyinnak felelnie kell azért, amit egy békés szomszédos országgal tett. És Putyinnak felelnie kell mindazért, amit Alekszejjel tett”.

Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája

Orbán Viktor a megbeszélésen a béke fontosságát hangsúlyozta, kifejtette, az egész kontinens, így Magyarország számára is kulcsfontosságú, hogy legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.

Orbán a pekingi „Egy övezet, egy út” nevű csúcstalálkozó miatt utazott Kínába. A magyar miniszterelnök az orosz elnökkel utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt találkozott, amikor még csak arról szóltak a hírek, hogy mindketten részt vesznek a pekingi találkozón, nem volt biztos, hogy személyesen egyeztetnek.

További részletek a hvg.hu cikkében.

Fotó: MTI