Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésében közölte: mindkét javaslat kapcsán élénk és érdemi vitára számít. A politikus azt írta: az általa benyújtott előterjesztés értelmében 2026-tól teljesen megszüntetnék a parkolóautomatákat Budapesten, a mobilparkolásban pedig eltörölnék a kényelmi díjat.

Az automaták megszüntetése jelentős spórolást jelentene a kerületek és a főváros számára, „ráadásul a maffiaszerű visszaélések lehetőségét is megszüntetné” – emelte ki, emlékeztetve: az automaták ürítése és üzemeltetése kapcsán felmerülő problémákról sok cikk született már.

Saját javaslatáról Vitézy Dávid azt írta: kezdeményezte a BudapestGO mobil applikációban a BKK-bérletekhez kapcsolt új kedvezményes P+R bérlet bevezetését is. A Podmaniczky Mozgalom vezetője kitért arra, hogy Karácsony Gergely is számos pontból álló javaslatot nyújtott be a parkolás kapcsán. A főpolgármester is támogatja az automaták megszüntetését, emellett további érdemi változásokat is kezdeményezett – közölte Vitézy Dávid.

Javaslatot tett a zöld rendszámos hibrid és elektromos autók ingyenes parkolásának teljes megszüntetésére, a belvárosban a hétvégi fizetőparkolás bevezetésére és a parkolási díjak emelésére – sorolta. A parkolási díjakkal kapcsolatban Vitézy Dávid megjegyzete: a BudapestGO-ban vásárlás esetén megmaradnának a jelenleg érvényes díjak a BKK-bérlettel rendelkező autósok számára. Vitézy Dávid ismertette a főpolgármester azon javaslatát is, miszerint az 1,8 tonnánál nehezebb autók, terepjárók dupla parkolási díjat fizetnének.

Forrás: MTI

Kép: https://www.facebook.com/vitezydavid

A főpolgármester-választás eredményét az érvényes szavazatok újraszámlálása alapján kell majd megállapítani. A Kúria végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán reagált a Kúria döntésére, a posztban azt írta: „Na hát ez történik, amikor az alkotmánybírák vélt vagy valós politikai elvárásoknak kívánnak megfelelni, és bemondásra újraszámoltatják a főpolgármester-választás érvényes szavazatait. A Kúria bírái, emberileg érthetően, nem kívántak asszisztálni ehhez, és nem kívánták maguk újraszámolni a negyven fokban nyolc nap alatt a 782 ezer érvényes szavazólapot, hanem inkább törvényi alap nélkül kiadták ezt a feladatot a Nemzeti Választási Bizottságnak.”

A Kúria döntésének előzménye, hogy az Alkotmánybíróság pénteken semmisítette meg a Kúria a főpolgármester-választás eredményét jóváhagyó végzését, amely szerint Karácsony Gergely nyert Vitézy Dávid előtt. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézynek a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét idézte elő – írja a 24.hu.

Fotó: Róka László/MTI/MTVA

]]> https://markamonitor.hu/alkotmanybirosag-uj-dontest-kell-hoznia-a-kurianak-a-fopolgarmester-valasztasrol/ Fri, 05 Jul 2024 15:21:42 +0000 https://markamonitor.hu/?p=63557 Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria a főpolgármester-választás eredményét jóváhagyó végzését, amely szerint Karácsony Gergely nyert Vitézy Dávid előtt.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria végzésében nem indokolta meg kellően miért találta alaptalannak Vitézynek a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet, ami a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezetett. Az ügyben a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia – írja a 24.hu.

A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.

Jegyek online is kaphatók.

„Időszerű volt az évtizedek óta változatlan arculat megújítása, melyet átfogó tartalmi megújulás kísér a Közlekedési Múzeum újjáépítésén túl az addig is zajló kutatási, gyűjteménybővítési, restaurálási, digitalizálási és egyéb projektjeinken keresztül. Az intézmény új logója jól tükrözi a múzeum célkitűzését: a közlekedésre, mint összefüggő rendszerre tekint, és egyszerre szimbolizál villamosvágányokat, vasútvonalakat, közutakat és folyókat, utalva a különböző közlekedési módokra és azok egymásra hatására. Ugyanakkor a Budapesten, Miskolcon, Székesfehérváron és Várpalotán működő műszaki múzeumaink is végre méltó, egyedi arculatot kaptak” – mondta Vitézy Dávid, a múzeum főigazgatója.

„A kigondolt logó különlegessége, hogy variálható, mivel egy speciálisan módosított vonalsorra épül, ami lehetővé teszi, hogy a főintézmény és a hozzá tartozó alintézmények egyes karakterét tükrözze egy egységes arculati ernyő alatt. A múzeum intézményei így végre egységes képet sugároznak” – tette hozzá Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív igazgatója.

A múzeum 2016-ban pályázati úton választotta ki a MITTE Communications csapatát az arculat tervezésére. A számos jól ismert grafikai tervező részvételével lezajlott folyamat végén több szakértő mellett a MOME-t is magába foglaló zsűri választotta ki a MITTE koncepcióját.

A Közlekedési Múzeum megújult arculatának fontos elemét képezi a színvilág, melynek meghatározásánál a budapesti közlekedés eszközeit jellemző árnyalatok kerülnek előtérbe: leginkább meghatározó a villamosokról jól ismert sárga szín, melyet a grafitszürke egészít ki. A kialakított dizájnban emellett hangsúlyos szerepet kapnak ikonikus magyar közlekedési eszközök, mint például az Ikarus 280-as buszok, az UV villamos, vagy a 424-es gőzmozdony felismerhető jellegrajzai.

Az intézmény fő logója mellett megújult a múzeum tagintézményeinek arculata is. A műszaki tematikájú múzeumok logói a gyűjtemények legfontosabb ipari örökségéhez kapcsolódó forma és színvilágot kapták meg. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jelenleg is látogatható hat intézménye régóta várta, hogy karakteres arculattal jelenhessen meg, miközben a megújuló Közlekedési Múzeum Európa egyik legrégebbi technikai, közlekedési múzeumaként fiatalodhat meg.

Az arculatváltás az intézmény új honlapjának szerkezetében, letisztult vizuális világában is megvalósul. A jól áttekinthető és felhasználóbarát honlap a múzeum megújítását, jelenleg látogatható kiállításait, programjait és kiadványait is bemutatja. Az intézmény Facebook oldalai ugyancsak rendszeresen tájékoztatják a közlekedés és a hazai műszaki, ipari örökség iránt érdeklődőket.