A WHO szerint az XEC az omikron variánsból alakult ki, a KS.1.1 és a KP 3.3 variánsok rekombinációjával. Szeptember végén-október elején az XEC csupán a megbetegedések 5 százalékáért felelt, október közepére azonban ez a szám 11 százalékra nőtt, vagyis a hozzá köthető esetek száma ugrásszerűen megnőtt. A szakértők úgy gondolják, hogy az XEC gyorsabban terjed más variánsoknál, és előbb-utóbb akár át is veheti a KP 3.1.1 a legdominánsabb variánsként – írja a 24.hu.

Az XEC hasonló tüneteket idéz elő, mint a többi variáns, ezek következők:

• láz,
• hidegrázás,
• köhögés,
• légszomj,
• izomfájdalom,
• torokfájás,
• orrfolyás,
• hányinger,
• fejfájás,
• hasmenés,
• változások a szag- és ízérzékelésben,
• kimerültség.

Kemenesi Gábor virológus elmondta, hogy teljesen megszokott, normális folyamat, hogy a vírus változik, átalakul. A Covid elleni játszma korántsem ért még véget, állandóan változó helyzetben vagyunk.

Photo by Tai’s Captures on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/ujra-berobban-az-influenzajarvany-a-magyar-lakossag-nagyon-megosztott-a-kerdesben/ Fri, 05 Nov 2021 04:35:33 +0000 https://markamonitor.hu/?p=39564 Bár több járványügyi szakember és kutató is arra figyelmeztetett, hogy – korlátozások és maszkviselés híján – idén ismét megérkezik az influenzavírus hazánkba, a magyar lakosság nagyon nem ért egyet azzal kapcsolatban, hogy kell-e tartani a szezonális influenzajárvány előretörésétől. Az emberek szinte ugyanolyan arányban tartanak tőle nagyon, bizonytalanok, vagy éppen egyáltalán nem félnek tőle. Az influenza elleni védőoltás szintén megosztó kérdés a társadalomban, de elutasításában a saját immunrendszerünkben való bizalom és mellékhatásoktól való félelem mellett – főleg a gyermekek esetében – úgy tűnik, az injekciós tűnek is nagy szerepe van, ami akár az oltási hajlandóságot is befolyásolhatja – derült ki az 50folott.hu reprezentatív kutatásából.

Tavaly a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett intézkedések, köztük a kötelező maszkviselés és a társas érintkezés visszaszorítása miatt gyakorlatilag alig volt influenzás eset, de általában kevesebb volt a légúti megbetegedés is.

Idén azonban egyelőre jóval enyhébbek a járványügyi óvintézkedések, korlátozott például a kötelező maszkviselés, ami az influenza terjedését is gátolná. Biztos prognózist persze a szakértők sem tudnak mondani, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján 2021. október harmadik hetében az országban 10 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A tájékoztatás szerint a betegek negyede 14 év alatti, harmaduk 15–34 éves, 32,7 százalékuk a 35–59 éves, 12,1 százalékuk pedig a 60 éven felettiek korcsoportjába tartozik.[1] A várakozások szerint az idei influenzaszezon tehát súlyosabb lesz a tavalyinál.

Tartunk tőle? A magyar lakosság megosztott.

Az 50folott.hu – az NRC segítségével – arról kérdezte a lakosságot, hogy a koronavírus árnyékában mennyire tartanak az idei influenzaszentól, mi a viszonyulásuk saját maguk és gyermekeik védőoltásához, mitől tartanak leginkább a vakcinákkal kapcsolatban. A reprezentatív felmérést 1 000 fő töltötte ki online.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy nagyon megosztott a magyar lakosság abban a kérdésben, hogy mennyire tartanak az idei influenzajárványtól. Szinte egyenlő arányban tartanak tőle nagyon (31%), bizonytalanok (32%), vagy éppen egyáltalán nem félnek tőle (37%).

Bízunk az immunrendszerünkben

A félelmeknek megfelelőn a megkérdezettek több mint harmada válaszolta azt, hogy korábban – a COVID előtti időkben – minden évben (15%) vagy legalább néha (19%) beadatta magának az influenza elleni védőoltást, míg a lakosság 66%-a soha. Arra a kérdésre, hogy miért elutasítóak az oltással kapcsolatban, a legtöbb felnőtt azt válaszolta, hogy nem fél a betegségtől (45%), bízik a saját immunrendszerében, de sokan félnek az oltás lehetséges mellékhatásaitól (27%), minden tizedik felnőtt pedig tart a tűtől.

A gyermekeinket jobban féltjük

A kérdőív kitért arra is, hogy a gyermeket nevelő szülők szokták-e beoltatni gyermeküket. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyermeküket kevesebben oltatják be, mint saját magukat, összesen 27% szokta legalább néha kérni a vakcinát gyermekének, köztük felülreprezentáltak a Budapesten élők. Azok körében, akik jobban tartanak a mostani influenzajárványtól, szintén magasabb ez a szám (36%).

Ugyanakkor az oltás elutasításában itt már jóval kevesebben (22%) vannak azok, akik azért nem immunizálják gyermeküket, mert nem féltik őket a betegségtől, sokkal többen félnek viszont a lehetséges mellékhatásoktól (45%). Az injekciós tűtől való félelem itt is előkerült, a szülők 7%-a azért nem olttatja gyermekét, mert az tart tőle.

Tartunk a szuritól! Mást inkább preferálnánk.

Az injekciós tűhöz való érzelmi viszonyulás az influenzától függetlenül is érdekes eredményeket mutat: a lakosság 60%-ának vagy volt már ugyanis rossz tapasztalata a tűvel, ezért a válaszadók 29%-a inkább gyerekként, 7%-uk inkább felnőttként, 24%-uk pedig egész életében félt az injekciós tűtől.

Éppen a „tű hatás” miatt a kérdőív kitért más alternatív eszközzel (pl. orrspray formában) beadott oltásokhoz való viszonyuláshoz is.  Itt már jóval pozitívabb képet kapunk. Az oltást korábban elutasító felnőttek egy része ugyanis orrspray formájában már inkább beadatná az ellenszérumot: akik féltek a tűtől (9%) annak a 65%-a orrspray-vel már beadatná, míg azoknak, akik féltek a mellékhatásoktól (27%), 42% voksolna az orrspray-re. Az oltást korábban is felvevők harmada szintén inkább az orrspray-t preferálná az injekció helyett.

A gyermekek esetében még egyértelműbb az orrspray preferenciája: a gyermeküket korábban nem olttatók 40%-a hajlandó elgondolkodni az oltás kérdésén, nagy részüknél közrejátszana az orrspray. Akik korábban nem olttatták be gyermeküket és gyermekük félt a tűtől (7%) azoknak a 79%-a meggyőzhető orrspray-vel, míg azok körében, akik féltették gyermeküket a mellékhatásoktól (45%), annak 39%-a inkább orrspray-t választana.

A mostani kutatás egyik konklúziója tehát az, hogy a védőoltások kérdése a koronavírus előtt is megosztotta a társadalmat, noha a tudomány álláspontja szerint bizonyos betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Ugyanakkor az oltások elutasításában a saját immunrendszerünkben való bizalom és a mellékhatásoktól való félelem mellett – főleg a gyermekek esetében –, úgy tűnik, az injekciós tűnek is nagy szerepe van, ami akár az oltási hajlandóságot is befolyásolhatja – mindez pedig hűen megmutatkozik a kutatás eredményeiben is.

Mi is az influenza?

Az influenza kellemetlen tüneteket okozó vírusos megbetegedés, általában szövődmények nélkül, néhány nap alatt gyógyul. Ugyanakkor vannak olyan krónikus betegségben szenvedők (közülük is kiemelten az asztmások, elhízottak, cukorbetegek), akik a szövődmények szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve: akár kórházi kezelést, sőt akár gépi lélegeztetést igényelhetnek, bizonyos esetekben pedig esetükben halált is okozhat. A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, mivel az őszi-téli időszakban nagyon sok időt töltenek együtt zárt térben az óvodákban és iskolákban, de az influenzavírust bárki elkaphatja, függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél.

Az influenza leggyakrabban észlelt tünetei: magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. A légúti tünetek mellett néha gyomor-bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-7 nap. A tudomány álláspontja szerint a betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás[2].

[1] https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/influ_figyelosz_22/influ_2021_41.html

[2]https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/Influenza_archiv/influenza_gyik.html#kik_vannak_veszelyben

Fotó: David Mao, Unsplash

Gócpontok az irodában

A legszennyezettebb pontok az irodában azok, amikhez a legtöbbször érünk hozzá: ilyen az asztal, a hűtőszekrény, a billentyűzet, az egér, a bögrék, a vízadagoló, a kilincsek, a kávégép, a fénymásolók, valamint egy olyan tárgy, amit mi magunk viszünk be a helyiségbe: a mobiltelefonunk. Az Arizónai Egyetem kutatása szerint egy átlagos okostelefon képernyőjén akár 25 000 organizmus is megélhet, ezért naponta többször érdemes letisztítanunk kedvenc készülékünket.[1] Mivel a baktériumokat az irodán belül mi magunk szállítjuk, a vírusos időszakban a hot desk, azaz a szabadon elfoglalható, közös munkaállomás nem éppen a legjobb megoldás.

Élet az asztalon

Bár reggelente nem ezzel a gondolattal ülünk le számítógépünk elé, egy átlagos munkaasztal akár négyszázszor szennyezettebb lehet, mint egy átlagos toalettülőke, és akár 10 millió baktérium is megélhet rajta. Használjunk fertőtlenítő törlőkendőt az íróasztal napközbeni tisztán tartására, és mielőtt hazaindulnánk, rakjunk rendet az asztalon és takarítsunk el magunk után. Van, ahol elegendő hetente egyszer takarítani, de nagy létszámú, sűrűn látogatott irodahelyiségek esetén, valamint a jelenlegi helyzetben inkább a napi gyakoriság ajánlott.

Tiszta kéz, tiszta klaviatúra

Közlekedés közben a kapaszkodóról, a liftgombról, a kilincsekről, a lépcsőkorlátról rengeteg nem látható szennyeződést viszünk magunkkal az irodába. Éppen ezért – bár az utóbbi időben számtalanszor hallottuk – mindig érdemes kiemelni, hogy a személyi higiénia a kézmosásnál kezdődik. Az olyan baktériumok, mint a szalmonella, a kólibaktérium vagy a sztafilokokkusz és az olyan vírusok, mint az influenza vagy a megfázás 80 százaléka ugyanis érintéssel terjed – ez pedig azt jelenti, hogy bármihez is érünk hozzá az irodában, terjesztjük ezeket a baktériumokat. Érdemes észben tartanunk ezt, mielőtt legközelebb elkezdjük rágni a kedvenc tollunk végét! Ha biztosra akarunk menni, tartsunk kézfertőtlenítőt az asztalunkon és használjuk naponta többször, hogy ne jelenthessen problémát, ha az elmélyült munka közben véletlenül az arcunkhoz nyúlunk.

Gyors ebéd a monitor előtt

Bár az ételmaradékoknak, kávé- és vízfoltoknak egyébként sincs semmi keresnivalója a céges iratokon, jelen helyzetben különösen fontos, hogy az elfogyasztott ebédünk morzsái ne maradjanak az asztalunkon. Ételeinket a konyhában fogyasszuk el, tányérjainkat pedig lehetőség szerint mosogatógépbe helyezzük el, vagy azonnal mosogassuk el használat után. Mosogatáshoz a szivacs helyett inkább használjunk műanyag kefét, hiszen ebben kevesebb baktérium tud megtelepedni. Ha nem a monitor előtt, hanem a konyhában étkezünk, kisebb az esélye annak is, hogy közvetlenül az étkezés előtt hozzáérünk olyan gócpontokhoz, mint az egér vagy a forgószék karfája.

Higiénikus munkavégzés

A kézmosás után legfontosabb teendőnk az íróasztal napi tisztán tartása, amibe a klaviatúra, az egér és a monitor is beleértendő. A klaviatúrán nagyjából 7500 baktérium telepedhet meg, ráadásul az irodai dolgozók 11 százaléka soha nem tisztítja a billentyűzetét, holott a vírusok akár több mint 24 órán át képesek életben maradni a hasonló felületeken[2]. „Meglepő lehet, de a tüsszentéssel, köhögéssel, kilégzéssel monitorunkra is rengeteg baktérium kerülhet, ezért az alapos tisztításból semmiképpen se felejtsük ki a képernyőt. Hasonlóan a mobilunkhoz, a monitort vagy a laptop kijelzőjét is érdemes kijelzőtisztító folyadékkal, mikroszálas kendővel tisztítani. A fertőtlenítőszerektől sem kell tartanunk, nyugodtan használhatjuk őket az elektronikai eszközökön is, de ne közvetlenül a képernyőre, inkább egy rongyra fújjuk azokat vagy használjunk fertőtlenítő kendőt” – tanácsolja Orémus Eszter, az LG szakértője.

Rend a lelke mindennek

A tisztaságot egy rendszerezett, jól átlátható asztalon lehet a legkönnyebben megtartani, hiszen minél több felesleges tárgyat – iratokat, irodai eszközöket, kiegészítőket, stb. – tartunk magunk körül, annál több felületet biztosítunk a por és a baktériumok megtelepedésének, és annál nehezebb dolgunk lesz (vagy adott esetben a takarítóknak annál nehezebb dolga lesz) a munkaállomás tisztán tartásakor. A papírokat ezért igyekezzünk egy kupacban elhelyezni az asztalon, a már nem szükséges eszközöket pakoljuk el, a szemetet pedig mindig azonnal dobjuk ki és élelmiszermaradékot, szennyezett edényeket még véletlenül se hagyjunk magunk után.

[1] https://www.totaljobs.com/insidejob/workplace-hygiene-6-office-germ-hotspots/

[2] https://www.staplesadvantage.co.uk/get-inspired/workplace-health-and-hygiene/the-scary-truth-about-office-hygiene/

Az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve –, ez az arány pedig a jelenlegi járványügyi helyzetben még magasabb lett. Mivel a vírusok gyorsan terjednek zárt térben, érdemes átgondolni, mit tehetünk otthonunkban a levegő tisztán tartásáért.

A kültérinél kétszer szennyezettebb lehet a beltéri levegő

Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.

Veszélyeztetett csoportok

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élők. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor.

Nem mindegy, mikor és mennyit szellőztetünk

A légúti jellegű vírusok gyorsan terjednek zárt térben köhögéssel, tüsszentéssel vagy – egyes esetekben – akár szimpla kilégzéssel. Az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos városi lakás, gyorsan elhasználódik a levegő, ezért minél gyakrabban és minél alaposabban érdemes szellőztetnünk. Ha az időjárás engedi, érdemes nyitva tartani az ablakot olyan helyeken, ahol többen tartózkodnak egy légtérben. A kültéri levegő ugyanakkor gyakran szintén szennyezett, hiszen a fűtési szezon még nem ért teljesen véget és a járműforgalom sem csökkent mindenhol olyan mértékben, hogy igazán tiszta levegőről beszélhessünk. A szennyezőanyagok nemcsak önmagukban ártalmasak, hiszen azon túl, hogy a szennyezett levegő kedvezőtlen hatással van az egészségre és az ellenállóképességre, a kórokozók megtapadhatnak a fűtésből, közlekedésből és egyéb forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén. Ahhoz tehát, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén, a szellőztetés idejének megfelelő kiválasztásán túl szükség lehet a korszerű légtisztító és klímaberendezések segítségére is.

Így javíthatunk a beltéri levegő minőségén

Nem véletlen, hogy az ELF a beltéri levegőminőség javítására – a hatékonyabb szellőztetés, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használata és a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélése mellett – a légtisztító készülékek használatát javasolja.  Ezekkel ugyanis jelentősen javítható az allergia- és a fűtési szezon közepén problémásnak bizonyuló szellőztetés hatékonysága, hiszen ezek a berendezések kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből, egyes készülékek – például az LG PuriCare légtisztítói – pedig akár a háztartási környezetben gyakran megjelenő ártalmas gázokat (pl. a berendezési tárgyakból felszabaduló formaldehid) is képesek eltüntetni.

Hasonló funkciót tölthet be egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionáló is, amely a polleneket és a szintén erősen allergén poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így magas hatásfokkal semlegesítik azokat, miközben a kellemetlen szagokat is eltüntetik. Elérhetőek olyan légkondicionáló készülékek is, amelyekbe már a légtisztító funkciót is beépítették. Ilyen például az LG DualCool & Pure klímaberendezése, amely télen hatékonyan felfűti, nyáron kellemesen lehűti a lakást, miközben folyamatosan monitorozza a beltéri levegő minőségét, és automatikusan bekapcsol, ha a levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas részecskék.

Mossunk gyakrabban

Egy amerikai mikrobiológus szerint a kórokozók távoltartása érdekében a törölközőket érdemes már 3 használat után, az ágyneműket pedig hetente kimosni. Influenzajárvány idején is kifejezetten hasznos, ha a mosógépünk rendelkezik ún. gőztisztítási funkcióval: ezt az LG készülékeken a „Steam” vagy „TrueSteam” megnevezés jelöli. Az LG gőzmosógépeinek Allergy Care (Allergiavédelem) programja például forró gőzzel fertőtleníti a textileket.

Figyeljünk a gócpontokra

A rendszeres és alapos takarítás mellett gyakrabban tisztítsuk, fertőtlenítsük a sokszor használt tárgyakat, naponta többször megérintett felületeket, hiszen ezek igazi gócpontjai lehetnek a behordozott kórokozóknak. Ilyenek például a kilincsek, szekrényfogantyúk, villanykapcsolók, az íróasztal vagy a konyhapult. Ne maradjon ki a tisztító-hadjáratból a mobiltelefonunk, sőt a tévé távirányítója sem. Ha otthon is rendszeresen használjuk a számítógépet, a fertőtlenítő kendővel letörlendők közé tartozik a billentyűzet és az egér felülete is.

Tisztítsuk meg a tisztítóeszközeinket

Mindegy, milyen gyakran takarítunk, ha nem fertőtlenítjük, vagy cseréljük a használt rongyokat, szivacsokat, felmosórongyot rendszeresen, csak a bennük felgyülemlett baktériumokat és vírusokat maszatoljuk szét a lakásban. A szivacsokat minden használat után fertőtlenítsük, a felmosórongyot és rongyokat, textíliákat pedig mossuk ki magas hőfokon, gőzfunkciót használva.

Mosogassunk alaposan

A mosogató környéke a kórokozók egyik kedvenc gyülekezőhelye, pedig rendkívül fontos, hogy az étkezéskor használt evőeszközeinket mindig tisztán tartsuk. Érdemes olyan korszerű mosogatógépet választanunk, amelyben szintén megtalálható a TrueSteam funkció, ami a magas hőmérsékletű gőzt veti be a szennyeződések és a kórokozók ellen. Ha a hagyományos mosogatást választjuk, ne feledkezzünk el a mosogatószivacs gyakori fertőtlenítéséről, illetve cseréjéről sem.

Tartsuk tisztán a beltéri levegőt

Zárt terekben gyakran és alaposan szellőztessünk. A fűtési szezon miatt ugyanakkor nehéz olyan optimális időszakot találni a nap során, amikor kellően alacsony a szennyező anyagok koncentrációja a kültéri levegőben ahhoz, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén.

Ilyenkor vehetjük hasznát egy korszerű légtisztítónak, vagy egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionálónak, amely a polleneket és a poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így sterilizálva a levegőt, valamint a helyiség és a berendezési tárgyak felületeit, miközben a kellemetlen szagokat is eltüntetik. Ezek a funkciók télen, az influenza- és fűtési szezonban abban segítenek, hogy a beltéri levegő a lehető legjobb minőségű maradjon, nyáron pedig az allergiások életét könnyítik meg.

Az őszi-téli időszak hagyományosan a vírusos fertőzések ideje, ebben az időszakban megemelkedik a fertőzések száma. Hogyan védekezhetünk a légúti betegségek ellen? Dr. Ungár Anna szerint a túlóra, a pihenés hiánya és az ünnepek előtti rohanás nem tesz jót egészségünknek, ezért érdemes néha megálljt parancsolni, ha nem akarjuk az év utolsó két hetét ágyban tölteni.

Lassíts!

Tény, hogy a jó kondíció ellenállóbbá tesz. Ne hagyjuk ki az edzéseket vagy a reggeli kocogást! Hétvégén próbáljunk meg egy délelőttöt vagy délutánt keresni, amikor el tudunk menni sétálni, kirándulni a családdal, barátokkal. Reggel dobjunk be egy almát vagy narancsot a táskánkba, és figyeljünk arra, hogy ne maradjanak el a rohanásban étkezések, hiszen egy-egy kihagyott ebéd is le tudja gyengíteni az immunrendszerünket.

Figyelj oda magadra!

Ha nem érezzük jól magunkat, természetesen nem kell rögtön orvoshoz rohanni. A legfontosabb, hogy merjünk otthon maradni, ha valóban rossz a közérzetünk, különösen hőemelkedés vagy láz esetén. Ilyenkor „ki kell feküdni” a betegség első fázisát, hiszen ez lehet a gyors gyógyulás kulcsa. A szövődmények gyakran azért alakulnak ki, mert tovább hajszoljuk magunkat, hiszen féltjük a munkahelyünket, nem akarunk munkát átadni az amúgy is túlterhelt kollégáknak. Ha otthon maradunk egy napot, akkor nem fertőzzük meg a munkatársakat, gyorsabban meggyógyulunk, és jó esetben a világ sem dől össze.

Ha megtörtént a baj

Ha az otthoni pihenés ellenére nem javulnak a tünetek, elhúzódik a láz vagy hőemelkedés, a köhögés nemhogy csökkenne, inkább erősödik, az valamilyen szövődmény jele lehet, ilyenkor ne halogassuk sokáig az orvosi vizsgálatot! Ha karácsonyra dőlünk ki, vásároljunk maszkot a legközelebbi patikában, és tegyük fel, amikor a családtagokkal vagyunk! Bár nem mutatunk majd jól az ünnepi fotókon, de tökéletes védelmet nyújt a légúti fertőzések terjedése ellen.

Akik nagyon vigyázzanak

Ha krónikus légzőszervi betegségben szenvedünk, például asztmásak vagyunk, vagy idült hörghurutunk (COPD), vagy „csak” a dohányzás következményeképp kissé hurutosak vagyunk reggelente, könnyebben kapjuk meg a vírusfertőzéseket. Légutaink nyálkahártyája ugyanis eleve gyulladásban van, s így védtelenebb, mert védekező funkciójuk károsodott. Ma már sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek biztonságosak, nem szabad idegenkedni tőlük, ha tartósan szükség van rájuk. Ha krónikus légúti betegségünk van, különösen fontos, hogy időben menjünk orvoshoz, ne várjuk meg, amíg fulladás alakul ki és hetekig nem alszunk a köhögéstől, vagy arcüreggyulladássá fajul a tartós orrdugulásunk!