A felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosság háromnegyede a rántottát tekinti életmentő, gyorsan elkészíthető meleg ételnek, míg a melegszendvicsről a válaszadók 69 százaléka gondolkodik így. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén 59 százalékkal a virsli végzett, amely így letaszította a trónról a mirelit kész pizzát (20 százalék).

A virsli népszerűsége nem meglepő, hiszen egyre többen vannak tisztában azzal, hogy olyan minőségi alapanyagokból készülő ételről van szó, amelyből nem mellesleg gyorsan és praktikusan, igen változatos ételek készíthetőek. Széles hústípus- és ízválasztékának köszönhetően pedig mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább illőt, legyen az sertésből vagy csirkehúsból készült, roppanós vagy hámozott, frankfurti, sajtos vagy éppen laktózmentes sajtos ízesítésű.

A válaszadók közel fele (49 százaléka) választ megbízható márka alapján. A vásárlók 48 százaléka keresi a magas hústartalmú virsliket, míg 39 százalék a hústartalmon felül arra is odafigyel, hogy magas minőségű alapanyagokból készült virslit vegyen le a polcról. Az eredmények azt tükrözik, hogy ahányan vagyunk, annyiféle virslit szeretünk, még családon belül is: a megkérdezettek közel harmada többféle típusú virslit vásárol, ha a családtagok más-más fajtákat kedvelnek, 8 százalék pedig azt a virslit veszi meg, amit a gyermekük szeret.

A kutatásban résztvevők válaszai szerint a legnépszerűbb termékek a sertéshúsból készült virslik, a roppanós virsliket pedig a frankfurti és a bécsi virsli követi a kedveltségi listán. Bár a virsli eredeti recept alapján sertéshúsból készül (az első frankfurti virslik a 13. században készültek), mára a baromfivirslik is egyre nagyobb teret hódítanak, a megkérdezettek 16 százaléka kifejezetten ezeket a termékeket keresi, de olyanok is vannak (8%), akik ízesítés alapján választanak.

A személyes preferencia mellett az életkor, az életszakasz is nagymértékben befolyásolja, hogy ki milyen típusú virslit vásárol vagy fogyaszt: a gyermekes családok általában előnyben részesítik a hámozott és baromfihúsból készült kisebb méretű virsliket, míg a felnőttek inkább a sertéshúsból készült, roppanós virsliket fogyasztják előszeretettel.

Photo by Oliver Fetter on Unsplash

Az első virslik elkészítése egészen a 13. századig, Frankfurtba nyúlik vissza, ahol akkoriban a vágóhidakon csak egyféle állat húsát dolgozhatták fel, ezért a hagyományos értelemben vett frankfurti virsli elkészítéséhez csak sertéshúst használtak. A mai értelemben ismert bécsi virsli csak 1805-ben készült el Johann Georg Lahner hentesnek köszönhetően, aki kihasználva a megengedőbb osztrák szabályozást, marha és disznóhús keverésével, sóval, fűszerekkel, valamint víz hozzáadásával alkotta meg az első bécsi virslit, melyet juhbélbe töltött és enyhén megfüstölt. A húsfajtában különböző, de kinézetét tekintve nagyon hasonló klasszikus bécsi- és frankfurti virslik mellett azóta számtalan variáció született, pl. csirke- vagy pulykahúsos, ízesített, műbeles, ehető beles, hámozott.

A virsli népszerűsége vitathatatlan, a megkérdezettek 95 százaléka ma is rendszeresen fogyasztja valamilyen formában, ezáltal a legnagyobb volumenben vásárolt termékkategória a feldolgozott húskészítmények között. Azonban máig sokakban él az, hogy kevésbé minőségi alapanyagokból készül, ezért fontos leszögezni, hogy a jó minőségű virsli élvezeti értéke egyrészt a minősített húsalapanyagon és a gondos, harmonikus fűszerezésen alapul, másrészt azon az egyensúlyon és szakértői elkészítési technikán, amivel egyszerre lesz roppanós és szaftos a termék. Továbbá, ezen termékkategóriára is konkrét előírások vonatkoznak, melyet a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen tartalmaz: a virsli hústartalmának minimum 51%-nak kell lennie, azon felül a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége legfeljebb 10 százalék lehet, mindez nem számítható bele a hústartalomba, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 mm-t; ezen felül még számos egyéb minőségi és érzékszervi követelménynek is meg kell felelni.

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választanak virslit, a válaszadók 29 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten sertéshúsból készült virslit, 16 százalék pedig baromfihúsból készült termékeket keres. A megkérdezettek 14 százalékát befolyásolja a döntésben, hogy magyar gyártótól (pl. PICK) vásároljon, és mindössze 2 százalék az, aki inkább a külföldi termékekre esküszik – derül ki a kutatásból. 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy a vásárláskor az úgynevezett roppanós virslit preferálja. Nem árt tudni, hogy a virsli roppanóssága nem csak attól függ, hogy milyen bélbe töltik (legtöbben úgy vélik, hogy mindez csupán a juhbélnek köszönhető), hanem az ideális összetételű állománnyal is összefüggésben van, melyben a megfelelő hústartalom és gyártási technológia is jelentősen közrejátszik.

Az sem meglepő eredmény, hogy virsli vásárlás során a fenti szempontokon túl a burkolat típusa is befolyásoló, a megkérdezettek 6 százaléka a burkolat nélküli (hámozott) virslit jelölte meg, mint választási szempont. A hámozott virsli terméktípus népszerűségét a piaci adatok is alátámasztják, a magyar háztartások több mint 60%-a vásárolja, ezzel a legnépszerűbb előrecsomagolt virsli típus itthon.  A személyes preferencia mellett az életkor, az életszakasz (például a gyermekes családok virslifogyasztási szokásai) is nagymértékben befolyásolják, hogy ki milyen típusú virslit vásárol vagy fogyaszt, ez igaz a különböző burkolat típusok tekintetében is. A hámozott virslik a fiatalabbak között és a gyerekes családokban örvendenek a legnagyobb népszerűségnek, csakúgy, mint a baromfi virslik.

Népszerűségét annak köszönheti, hogy a virslit sokféleképpen készíthetjük és fogyaszthatjuk: vízben vagy mikróban melegítve, sütve vagy grillezve, feltétként, salátában, snack és sós sütemények töltelékeként is. A vízben való elkészítés kulcsa a melegítés, hiszen hőkezelt termék lévén nem szükséges még egyszer megfőzni, ráadásul melegítve a virsli zamatosabb is marad. A klasszikus eljárás, ha a virsliket gyöngyöző vízben 2-4 percig melegítjük. Mások a mikrózásra esküsznek, ez tűnik a legegyszerűbbnek, de csak akkor, ha betartjuk a csomagoláson feltüntetett utasításokat, ellenkező esetben, ha nem figyelünk, akár szét is durranhat a virsli. Még jó megoldás lehet, ha a mikróban is vízbe tesszük a termékeket és úgy melegítjük az előírt ideig.

„A PICK Pickolino virsliket olyan vákuumtasakba csomagoljuk, amely mikrózható is, ezzel ötvözve a gyorsaságot, praktikumot és a kiváló melegítési végeredményt. Ezeket a vákuumcsomagolt virsliket a csomagolással együtt egyébként vízben is fel lehet melegíteni. A különböző elkészítési lehetőségeket és azokra vonatkozó javaslatokat (például a tasakkal együtt való mikrózhatóság) a termékek csomagolásán is feltüntetjük, ezzel is segítve fogyasztóink tájékoztatását” – mondta Haluska Adrienn operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató a PICK képviseletében (Bonafarm Zrt.). „A tévhitekkel ellentétben a mikrózható vákuumcsomagolású virslik melegítésekor ugyanazt az élvezeti értéket tudjuk elérni, mintha vízben melegítenénk. Más csomagolású – például védőgázas – virslik esetén azonban javasoljuk, hogy hagyományos módon, a csomagolást eltávolítva vízben melegítve készítsék” – tette hozzá.

[1] A PICK felméréséről: az adatfelvétel időpontja: 2023.07.07-07.11.; módja: Pulzus kutatási applikáció, a 1016 fő. A kutatási minta összetétele: a végső válaszadói minta a magyar felnőtt korosztályt reprezentálja nem, kor, iskolai végzettség.

[2] NIQ Kiskereskedelmi Index, Teljes Magyarország, 2023. júniusi adatok alapján

[3] Gfk Hungária Háztartáspanel, Teljes Magyarország, MAT 2023 áprilisi adatok

Fotó: PICK

„Felkészült a SPAR az idei karácsonyra és szilveszterre: üzleteinkben minden eddiginél gazdagabb hal, hús, illetve kényelmi termék és gyümölcs választékkal gondoskodunk arról, hogy az ünnepi étkezésekhez minden élelmiszert be tudjanak szerezni a vásárlóink. Az év utolsó napja felé közeledve pedig minden évben megnő a virslik, a lencsefélék és a pezsgők iránt a kereslet, így ezekből is bőséges kínálat kerül az áruházakba. Az adventi időszak fontos szerepet játszik a kereskedelemben, a SPAR várakozásai szerint az éves forgalom több mint 10 százalékát realizálja idén is az elmúlt évekhez hasonlóan” – mondta Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.

Nincs karácsony szaloncukor nélkül, a népszerű édességből az elmúlt napokban már jelentősen megnőtt a kereslet. A hagyományos szaloncukor mellett egyre nagyobb az igény a csökkentett cukortartalmú édességek iránt is. A vásárlók ezen kívül több, a sütéshez szükséges alapanyagot, például tésztaféléket, süteménylapokat, dióféléket tesznek a kosarukba és a bejglik forgalma is látványosan megnő ezekben a hetekben.

Év vége felé jelentősen emelkedik a halfogyasztás, így az ünnepekre édesvízi és tengeri halak széles választékával készül a SPAR. A mintegy 60 tonnára tervezett választékban édesvízi halakból pontyot, szürkeharcsát, pisztrángot, afrikai harcsát, míg tengeri halakból egyebek mellett lazacot, tonhalfilét és tőkehalfilét kínálnak.

A vállalat bicskei húsüzeme az idei karácsonyi szezonban bővített frisshús és füstölt készítmény választékkal látja el az áruházakat. A Regnum Húsüzem és Oktatóközpontból kerül ki a teljes sertés, marha, bárány, birka és borjú kínálat. Az üzem a decemberi hónapra csaknem 800 tonna virslivel készül, köztük a közkedvelt bécsi, juhbeles, és frankfurti fajtákkal, valamint koktél és hámozott virslikkel.

A SPAR enjoy. convenience üzem újdonsággal indítja az ünnepi időszakot: a lédig hidegkonyha pultokkal rendelkező üzletekben kapható lesz a lencsesaláta. A kiváló minőségű, Globus lencsével készülő termékbe a Regnum Húsüzem karikázott virslije kerül. Az ünnepi időszakban hagyományosan kedvelt a virslisaláta, amely már most is elérhető. A mindig népszerű almás-sajtos kukoricasaláta, illetve a kaszinótojás mellé pedig visszatér az ünnepi franciasaláta tál is.

Széles választék várja a vásárlókat gyümölcs- és zöldségfélékből. A decemberi időszakban érezhetően több fogy trópusi gyümölcsökből, amelyek közül továbbra is a banán áll az élen, de megnő a kereslet a narancs, a mandarin iránt és egyre népszerűbbek az olyan egzotikus fajták, mint a mangó, a papaya és a pomelo.

A szilveszter slágere a virsli mellett a pezsgő, amiből a teljes éves volumen közel 20 százalékát értékesíti évről-évre a SPAR. A pezsgőfélék mellett a whiskyk, keserű likőrök, vodkák és a krémlikőrök forgalmában tapasztalható jelentős növekedés és az ajándékozási céllal vásárolt díszdobozos italok forgalma is emelkedik. Az alkoholmentes italok egyeduralkodója ebben az időszakban a gyerekpezsgő, amely több ízben kerül idén is polcokra.

A non-food termékek közül ebben az időszakban leginkább a karácsonyi dekorációk, karácsonyfa díszek, sütési és műszaki eszközök, valamint a játékok forgalma lendül fel. A vásárlók fokozott érdeklődést mutatnak a csomagolóanyagok, – dísztasakok, tekercses csomagolók – valamint a drágább konyhai műszaki cikkek iránt. Ilyen például a robotgép vagy a  kávégép. Jelentős a kereslet a sütési kiegészítők, tortaformák, serpenyők, lábasok, és tepsik iránt is. Játék területről főleg a Lego, a társasjátékok, illetve a plüssök iránti kereslet erősödik.

A SPAR áruházak nyitva tartási ideje elérhető a www.spar.hu, míg a SPAR online shop nyitva tartási rendje elérhető a https://www.spar.hu/onlineshop/ weboldalon.

Csökkent a szilveszteri hússztár forgalma: 2017 decemberéről tavaly decemberre 3 százalékkal esett vissza értékbeli teljesítménye. A szilveszter ugyanakkor erősen lendít az értékesítésen: közel ötven százalékkal ugrik meg a mennyiségi és értékbeli forgalom a kategóriánál novemberről decemberre.  A feldolgozott húsok között a virsli éves szinten 14 százalékot hasított ki 2018 novembere és 2019 októbere között, értékben.

A sertésvirsli a virslikategória abszolút favoritja, az értékbeli forgalom 55%-át viszik, míg a pulyka- és baromfivirsli hozza a részesedés egy-egyötödét. Minden virslire költött 5 forintból 4 az előrecsomagolt verzióra megy.

A 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben realizálódik az értékbeli forgalom közel háromnegyede. Ha már méret: a nagyobb kiszerelésű, egykilós virslik viszik a forgalom egyharmadát.

„A szilveszteri menü részeként erősen tartja magát a virsli-mustár kombináció – mondta Hajnal Dóra, a Nielsen vezető tanácsadója. – Érdekesség, hogy a főváros és környéke a teljes országos virsliforgalom több,  mint egyharmadát hozza.”

A klasszikus virslikísérő, a mustár értékbeli forgalma 50 százalékkal ugrik meg novemberről decemberre. Tavaly az év utolsó hónapjában 587 millió forintnak megfelelő összeget tett ki. Ezt a 6700 hektoliternyi szószt leginkább flakonos verzióban választjuk (50+%), 400-499 grammos kiszerelésben (29%). Nem kérünk a diétás mustárból: a hagyományos verzióé az értékbeli forgalom 99+%-a. Erősítettek a gyártói márkák, 2018. november-2019. október között 2 százalékponttal nőtt részesedésük, ezzel viszik a piac mintegy négyötödét értékben.

Bár a magyarok háromnegyede (72%) azt vallja, hogy neki a karácsony az evésről, a szilveszter pedig a bulizásról szól, a többség mégis inkább a szolid ünneplést választja az év utolsó napján, a második gondolata a szilveszter kapcsán pedig a virsli. Ha szilveszter, akkor tízből kilenc magyarnak a pezsgő jut először eszébe, heten a virslivel, négyen pedig a házibulival kötik össze gondolatban az óév búcsúztatásának estéjét.

Minden második ember beszélgetős, társasozós összejöveteleken szereti tölteni a szilvesztert, zenés mulatságba a válaszadók közel negyede megy szívesen, honfitársaink másik negyede pedig inkább otthon marad és tévénézés közben köszön el az idei esztendőtől.

Roppanós bécsi, mustárral: a legnépszerűbb páros

A Kométa Mindennapok felmérés eredményei szerint alig van olyan ember, aki ne szeretné a virslit. A húsos finomság legnépszerűbb kísérője a mustár: a magyarok 72 százaléka csak mustárral, 13 százaléka pedig ketchuppal és mustárral eszi. Csak magában, szósz nélkül pusztán minden 100. ember tányérján jelenik meg a virsli. A majonéz és a majonézes torma népszerűbb kísérő, mint önmagában a ketchup: a válaszadók több mint hatoda majonézzel, míg simán ketchuppal csak minden 20. ember fogyasztja.

Legjobban a roppanós bécsit szeretjük (ötből négyen ezt választják), a második nagy kedvenc pedig a frankfurti virsli.

A minőség a kulcs

A válaszadók 93%-a szerint virsli nélkül nincs szilveszter. A roppanós finomság népszerűsége nem véletlen, hiszen amellett, hogy ízletes, könnyű elkészíteni és laktató is. Felhasználási módja szinte végtelen: főzhető és süthető is, önmagában és szószokkal is megállja a helyét, de a kísérletező kedvűek tehetik tésztabundába vagy akár lencsesalátába is. A magyarok kedvenc virslis étele a frankfurti leves (35%), de bármilyen főzelék mellé is szívesen fogyasztják (34%).

„Érdemes minél magasabb hústartalmú készítményt választani, a mennyiség helyett pedig a minőség lebegjen a szemünk előtt” – tanácsolja Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. Úgy tartja a mondás, hogy a malac az, amelyik kitúrja a földből a szerencsénket a jövő évre. Babonásoknak érdemes tehát sertéshúsból készült virslit választani.

A negyvenes férfiak a legbabonásabbak

Borsó, bab, lencse – ezeket mind ehetjük a babona szerint, hogy az új évben sok pénz álljon a házhoz. A Kométa felméréséből kiderül, hogy a közvélekedéssel ellentétben a férfiak babonásabbak, mint a nők azzal kapcsolatban, hogy mi kerülhet január elsején az asztalra. A válaszadó férfiak 52%-a kerüli a baromfit és a halat, nehogy elvigyék a szerencséjét. Ugyanez pusztán tízből négy nőről mondható el.

A legbabonásabb korosztály a negyveneseké: majdnem minden második válaszadó szem előtt tartja a menüválasztásnál a hiedelmeket. A 20-as korosztály viszont fütyül a babonákra: 85%-uk egyáltalán nem foglalkozik a szilveszteri étkezést övező mendemondákkal.

A magyar felnőttek szinte mindegyike, 95 százaléka szokott reggelizni, tízből heten minden nap, további ketten pedig hetente néhányszor. A reggelizési szokások az iskolai végzettség szerint jelentősen különböznek – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Kellogg’s megbízásából készült el.

Míg a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők háromnegyede minden nap reggelizik, addig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők kevesebb mint felére igaz ez az állítás, ötödük pedig sohasem kezdi étkezéssel a napot. Szintén jelentős különbségek mutatkoznak a korosztályok között, vagyis minél idősebb valaki, annál gyakrabban kerít sort a napindító falatokra. Míg a 18–29 éves korosztály tizede sohasem, naponta pedig alig több mint felük reggelizik, addig az 50 év felettiek esetében 10-ből 8-an tesznek így.

Tízből nyolcan többnyire otthon reggeliznek, tízből négyen pedig a munkahelyükön, iskolájukban. Ehhez képest igen kevesen vannak azok, akik útközben, vagyis munkahelyre, iskolába menet fogyasztják el reggelijüket – nem egészen minden tizedik megkérdezett tartozik ide. Ennél is jóval kisebb azok tábora, akinek van ideje arra, hogy egy vendéglátóhelyen – kávézóban vagy pékségben – falatozzon. Szinte mindenki – 90 százalék – általában saját magának készíti a reggelit, a megkérdezettek ötödéről gyakran gondoskodik valamelyik családtagja, 13 százalék pedig több-kevesebb rendszerességgel, de készen veszi a reggelijét.

A legnépszerűbb reggelinek a szendvics számít, tízből hatan kezdik ezzel a napjukat, tízből hárman-hárman esznek vajas kenyeret, tojást, tejterméket, míg müzlit, gabonapelyhet, zabkását a megkérdezettek negyede fogyaszt. Ezek nem egymást kizáró választások, azaz fő a változatosság: tízből heten legalább kétféle reggelit váltogatnak a mindennapokban. A müzlit, gabonapelyhet, zabkását fogyasztók fele például időnként szendvicset és tejterméket is eszik reggelire a müzli helyett vagy mellett. Érdekesség, hogy míg hentesárut (főtt vagy sült kolbászt, virslit stb.) a válaszadók ötöde szokott több-kevesebb rendszerességgel reggelire fogyasztani, a megkérdezettek mindössze 1 százaléka kezdi a napját hentesnél.