Ahogy a sakkban a győzelem kulcsa a jól megtervezett lépések sorozata, úgy az üzleti világban is a stratégia, az összhang és az együttműködés vezet a csúcsra. Egyetlen bátor döntés vagy egy karizmatikus vezető önmagában nem elég – a valódi siker mögött egy erős, összetartó csapat áll. A MagyarBrands Program éppen erre a kooperációra és az összetartás fontosságára hívta fel a figyelmet idei díjátadó estéjén.

Kiváló márkák kategóriái

A MagyarBrands komplex, többlépcsős kiválasztási rendszere eredményeként – melyet szakmai bizottságok véleménye is kiegészít –, a 2024-ben díjat elnyert fogyasztói márkák átlagos ismertsége a vásárlók körében magasabb, mint 71 százalék volt, kedveltségük pedig 85% feletti. Ez egyértelműen tükrözi a hazai fogyasztók elköteleződését a magyar márkák iránt. A Kiváló Fogyasztói márka kategória díjait Lakatos Zsófia, a MagyarBrands Bizottság és a Magyar PR Szövetség tagja adta át az ünnepélyes díjátadón.

Kiemelkedő volt a B2B és B2C piacon mozgó magyar márkák teljesítménye is, hiszen a 2024-ben MagyarBrands díjas kiváló üzleti márkák megbízhatósági ratingje 94% feletti volt. Ez a mutató a pénzügyi stabilistást értékeli, 70% felett már kifejezetten stabil, megbízható vállalatról beszélünk. A MagyarBrands üzleti kategóriájának díjait Dr. Serényi János, a MagyarBrands Szakmai Bizottságának elnöke adta át a díjazottaknak.

A díjátadón Szabó Edit Ditte digitális marketingtanácsadó képviselte az Innovatív márka Szakmai Bizottságát és adta át a kategória díjait. Az Innovatív márkáknak járó elismerést azon márkák érdemelték ki, amelyeknek célja nem csupán a fogyasztói igények kielégítése, hanem alkalmazkodás a legújabb irányokhoz, és amelyek az elsők között vannak a technológiai fejlesztések terén is.

Ünnepi műsor

A MagyarBrands díjátadó est nyitányaként Virágh Miklósnak, a KantarMédia ügyvezetőjének médiapiaci elemzése hangzott el, ami arra hívta fel figyelmet, milyen nagy versenyelőnyt jelenthet a márkák számára, ha fenntarthatósági üzeneteket fogalmaznak meg a hirdetéseikben, mert ezt jelenleg csak a hirdetői piac 1százaléka teszi.

A díjátadót Munkácsy-vonatkozású műsorszám zárta, melyben a festőművész inspirálta vizuális látványvilág ritmikus dallamokkal ötvöződött. Mivel 2024-ben ünnepeltük Munkácsy Mihály (1844–1900) festőművész születésének 180., idén pedig halálának 125. évfordulóját, ezért a szervezők Szives Márton ütőhangszeres művészt, a Munkácsy Vizuál projekt megálmodóját kérték fel egy különleges interaktív marimbakoncertre.. „Ma már trend az interakció, az immerzivitás, így szerintem a koncertek sem maradhatnak passzívak. Főleg, hogyha ennyi új zenével találkozik az ember. Egy műtárgyhoz is sokkal közelebb érezzük magunkat, ha megfoghatjuk, ha megismerhetjük a történetét, részesei lehetünk” – vallja Márton.

Fotó: Tóth Balázs, TB Studio 

Az elmúlt évek intenzív növekedésével összhangban októbertől új szakemberrel bővíti csapatát a Kantar Millward Brown. Szabó Valéria – 15 éves, a hazai és a nemzetközi Ipsos-nál szerzett tapasztalattal a háta mögött – Group Account Directorként csatlakozik a kommunikációs és márkaspecialista céghez. A UPC regionális insight csapatából érkező szakember feladata egy új ügyfélkapcsolati csapat felépítése lesz, amely a lehető legmagasabb szinten szolgálja ki a vállalat hazai és regionális ügyfeleit, a már meglévő négy ügyfélkapcsolati csapat munkájával összhangban.

„Számos tervvel, nagy örömmel vágok bele az új csapat felépítésébe. Izgatottan várom, hogy a legújabb módszerek, technikák felhasználásával támogathassuk a Kantar Millward Brown bővülő ügyfélportfóliójában szereplő márkákat” – mondta el Szabó Valéria a kinevezése kapcsán.

Virágh Miklós, a Kantar Millward Brown magyarországi irodájának vezetője hozzátette: „Büszke vagyok, hogy Vali személyében újabb szaktekintély csatlakozott a teamhez. Új ügyfélkapcsolati csapatunk felépítése jól illeszkedik stratégiánkba, amely a testre szabott megoldásokra, márkáink hosszú távú előnyeinek kiaknázására, valamint az értékteremtésre fókuszál.”

Virágh Miklós szerint az iparág átalakulóban van: a hagyományos kutatások kizárólagossága helyett egyre inkább a többféle adat és információ integrációjára kerül a hangsúly. Így a kutatási technikákon felül az adott funkcionális terület, valamint az iparág ismerete kulcskérdéssé válik, éppen ezért a márka- és kommunikációspecialista vállalat ezen a területen is folyamatosan mélyíti tudását, bővíti eszközkészletét és megoldásait. A kutatócég az új trenddel összhangban alakította ki legújabb, legkorszerűbb technológiákkal felszerelt fókusztermét is, amely nem csak a hagyományos fókuszcsoportok elvárásait szolgálja ki, de az olyan speciális workshop technikákat is kiválóan támogatja, mint például a kreatív csoport.

Az „átigazoló” kutató közel 20 éves piackutatói tapasztalatot tudhat már a háta mögött – hosszú ideig dolgozott az Ipsosnál, majd az Ariosz specializált piackutató cégnél – és számtalan alkalommal bizonyított már magyarországi és nemzetközi környezetben is kommunikációs kutatásokért felelős szektor vezetőjeként és FMCG, B2B és OTC projektek vezetésében. A szakember a MB-nál az egyik kiemelt ügyfélcsoport vezetőjeként folytatja munkáját.

„Nagy örömmel és nagy várakozásokkal csatlakoztam a Millward Brown kutatói csapatához, hiszen a MB, és tágabb értelemben a Kantar csoport nemzetközi tapasztalata, szakmai háttere egyaránt lehetőséget kínál arra, hogy kiemelt ügyfelekkel dolgozhassam és újszerű, az online kommunikációhoz kapcsolódó módszerekkel is foglalkozhassam” – mondta el Virág Zsolt az új pozíciója kapcsán.

Virágh Miklós, a Millward Brown magyarországi üzletéért felelős vezetője a közeljövő további bővítési tervei kapcsán hozzátette: „Örülök és büszke vagyok rá, hogy Zsoltot a csapatunkban tudhatjuk. Személyiségében és szakmaiságában is jól illik a magyar csapatba, és tapasztalatával tovább erősíti márka- és kommunikációkutatásokkal kapcsolatos szakértelmünket. Biztos vagyok benne, hogy eddig megszerzett tudását és a Millward Brown módszertanokat ötvözve komoly szinergiákat aknázhatunk ki, és még sikeresebben szolgálhatjuk ügyfeleinket.” A szakember azt is elmondta, hogy jó lehetőséget látnak a magyarországi piacban, az értékorientációban. Hisznek a specializációban, az erős szakmai fókuszban, a magas hozzáadott értékben, de az öncélú árversenyben nem. A piackutatás befektetés, aminek magas hozamot kell garantálnia.

„Különösen a cégcsoport tagjaival való együttműködést tartom fontos versenyelőnynek. Úgy látjuk, hogy az ügyfeleink értékelik a specialista, tanácsadói szemléletünket és elvárják, hogy a kutatási adatokon túl minél több információ szintetizálásával teremtsünk komoly hozzáadott értéket, egyszóval: „lássuk messzire és tisztán a pályán”. Zsolt érkezésével mindkét területen egy újabb lépést tehetünk előre, hiszen ő komoly tapasztalattal rendelkezik fő kutatási területünkön, másrészt eddig is nemzetközi környezetben dolgozott, országokon átívelő projekteket vezetett” – fejezte be Virágh Miklós.

Pléh Csaba, a CEU professzora a történetek kulturális hátterének – pl. az ismétlődésre épülő „hideg” és a különleges pillanatokat, folyamatokat figyelő „forró” kultúrák – vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a márkák előtt két lehetőség áll: elmondásra méltó, egyszerű, de fura és váratlan történetekkel állnak elő, vagy önazonosságot építő kulturális játékokat, hagyományokat kínál.

Szintén a történelemből merített Papp-Váry Árpád (Budapesti Metropolitan Egyetem), amikor nagy márkák legendás ballépéseit mutatta be. Az alapvetésnek számító New Coke-sztori mellett előkerültek a rosszul végzett kutatások hatásai (a reggelire szánt Pepsi A.M.-től a kilencvenes évek tinidivatját tükröző, de a szülőket elriasztó Ken babáig), a márkakiterjesztés hibái (Xerox PC, McDonald’s pizza, Coors ásványvíz, Cosmopolitanjoghurt) és a helyi piacokon szerencsétlenül működő nemzetközi nevek (a WarsteinerAmerikában, a Gutvik gyerekágy Németországban, illetve a Punica Magyarországon) is.

Závecz Tibor kutató a magyar politikatörténet közelmúltjából idézett fel személyes márkasztorikat, sorsokat, és tiplogizálta is azokat. Így lett az örök márka Göncz Árpád, a megújulni nem tudó márka Torgyán József, a folyamatosan sikeresen megújuló brand Orbán Viktor, valamint a valaha sikeres, de állandóan jelen lévő márkanév Gyurcsány Ferenc.

Mayer Zsolt, az MPRSZ CSR tagozatának vezetője a vállalatok társadalmi felelősségvállalása szempontjából közelítette meg a márkaépítés kérdését. A „zöldre festés” ideje lejárt, ma már a fogyasztók többsége aktívan keresi a tényleg felelős vállalatok termékeit és – legalábbis globális szinten – hajlandó akár többet is fizetni ezekért. A normák ellen vétő vagy etikátlan cégek pedig egyre keményebb reakciókkal találják szembe magukat a közösségi médiának köszönhetően. Már hazánkban is találkozhatunk jól működő, integrált márka CSR-ral, például a Unilever márkáinál (Dove), a Coca-Cola mozgásra ösztönző programjai vagy épp a MagNet közösségi bank esetében. Mindenesetre a kommunikáció csak a felszín: a lényeg, hogy a vállalati gondolkodásmód és a menedzsment szemlélete is tükrözze a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget, legyen szó környezetvédelemről, a munkavállalók helyzetéről, emberi jogokról vagy a korrupcióról.

Virágh Miklós a Millward Brown márkarangsorának elmúlt 10 évét elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a változás folyamatos és egyre gyorsuló: nem csak a digitális márkák előretörése jellemezte ezt az időszakot, de általában is átalakult az élboly: a top10-be 5 új márka került be és a régi vezetők is pozíciót veszítettek. Többféle márkastratégia vezethet sikerre – építhetünk az egyediségre, az ismertségre és népszerűségre vagy épp a hasznosságra, jelentőségteljességre – de egyetlen márka sincs olyan erős, hogy nyugodtan hátradőlhessen.

Szekeres Csaba forgatókönyvíró-filmrendező a szakember szemével, példákkal gazdagon illusztrálva beszélt a történetmesélés lényegéről, a filmek sztorivezetési sémáiról, a hősök típusairól. Hiszen „nem elég, ha van egy történeted. Ha nem tudod jól elmesélni, olyan, mintha nem is lenne.”

Szintén a szereplőkre, archetípusokra épített Kun Miklós (MediaCom) előadása, aki arra is felhívta a figyelmet: ha a sztori nem vált ki érzelmi bevonódást, akkor nem lesz sikeres – például a szerzett média terén sem. A történetmesélésen keresztüli márkaépítés elsősorban a „kék óceánon” lehet sikeres, vagyis akkor, ha valós fogyasztói igényeket tudunk felfedezni és újszerű módon kielégíteni. Ellenkező esetben inkább a hangerőnkben bízhatunk.

Damjanovich Nebojsa az inbound marketing márkacélú alkalmazásáról adott elő. Az emberek egyre kevésbé hallgatnak a reklámüzenetekre, nem nyitják meg az eDM-eket, leiratkoznak a hírlevelekről, átkapcsolnak a TV-reklámokról. Ideje olyan marketinget folytatnunk, amelyet szeretnek. Ennek két kulcseleme a megtalálhatóság és a perszonalizálás. A célcsoportok igényeinek megismerése alapján értékes tartalmakat kell gyártanunk és terjesztenünk, ez vezethet a sikeres ügyfélszerzéshez. A folyamat optimalizálására integrált eszközök is rendelkezésre állnak. Az előadó néhány jó hazai példát is megemlített, mint a GE Lighting gyakorlata, az Aegon Baba-Mama program vagy a Sodexo ösztönző szolgáltatásokat népszerűsítő tartalomalapú megoldások.

A Hollandiából érkezett Martin van der Meij a programozott vásárlás és a történetmesélés kapcsolatát elemezte. Ahogy a nyomtatás, a rádió, a mozi vagy az online nem ölte meg a történetmesélést, valószínűleg az RTB sem fogja. A hatékonyság és a standardizálás a történetekkel is összeférnek, sőt, online videó és natív hirdetés is vásárolható programozott módon. A történetek a megfelelő üzenetről, befogadóról és időzítésről szólnak –a programozott vásárlás pedig éppen ezeken a területeken erős.

Óhidi Zsuzsanna (Marquard Media) a JOY, mint multiplatform médiamárka újrapozicionálásának folyamatát mutatta be. A projekt alapját a TNS Hoffmann Needscopekutatása adta. Ennek eredményeképpen választottak következetes pozicionálást (a csábító nő igényei) és döntöttek az erősebb fókusz mellett. Ehhez alakították ki az új layoutot, struktúrát és márkaüzenetet is.

A délelőttöt Dr. Piskóti István (Miskolci Egyetem) a városmarketing szekciót felvezető előadása zárta. Egy nemzetközi kutatás megállapításai szerint a városmárkázási projektek 86 százaléka kudarccal végződik. Ez azonban nem jelenti, hogy a városmárkázás halott lenne a jelenlegi környezetben. A digitális (smart) környezet mindent felerősít: középszerű, nyájaskodó márkákkal nem megyünk semmire, a városok márkáinak is stratégiaiaknak, célcsoporthoz szólónak és izgatónak kell lenniük. Ehhez mindenképpen be kell vonni az összes érintettet és kiemelten fontos, hogy a helyi lakosság is magáénak érezze a márkát.

(Az Országos Városmarketing Díj pályázat eredményeiről itt írtunk.)

Az 58 országban 87 irodával működő márka és kommunikációkutatás-specialista Millward Brown, valamint a Geometry Global égisze alatt az elmúlt hónapokban elindult Ogilvy PR mostantól szorosabban is együtt fog működni. A kommunikációs ügynökség nem csak a kutatóügynökség kommunikációs és PR tevékenységét látja majd el, hanem a két cég egyesítve a WPP-csoporton belüli szinergiákat, közös termékfejlesztésekben és szervezet szintű együttműködésekben is gondolkodik. Az együttműködés célja, hogy a két vállalat műhelyeiben olyan stratégiai anyagok készüljenek, amelyek a kérdésfelvetéstől, a kutatásokon és elemzéseket át egészen a végső kommunikációs megvalósításig nyújtanak pragmatikus megoldásokat az ügyfelek számára.

„Sok kis PR-ügynökség dolgozik a hazai piacon, de a legtöbbjük nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy számok és kutatások alapján dolgozzon az ügyfeleinek. Ez pedig nagyon sok esetben olyan, mintha komoly betegség esetén laborvizsgálat nélkül szeretne egy orvos diagnózist mondani. Mi maximálisan hiszünk a kutatás fontosságában, a számokon és adatokon alapuló gondolkodás erejében” – nyilatkozta Mezei Márk, az Ogilvy PR vezetője.

„A márkára úgy is tekinthetünk, mint a fogyasztóval kötött szövetségre, amely a két fél számára egyformán fontos értékeken nyugszik. Ahhoz, hogy a márka és fogyasztó közötti szövetség ne üresedjen ki a mai turbulens környezetben sem, folyamatos munkára, építkezésre van szükség. Mi abban hiszünk, hogy ennek az építkezésnek a kutatás egy nagyon fontos eleme, amely úgy a tervezés, mint a megvalósítás fázisaiban segíti a márkatulajdonost a helyes irány meghatározásában és az egyensúly megőrzésében. Egyszerre térkép és iránytű” – tette hozzá Virágh Miklós, a Millward Brown magyarországi ügyfélkapcsolati tevékenységéért felelős vezetője.