A vállalati környezetben egyre gyakrabban fordulnak elő digitális csalások (business fraud), amelyek nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okozhatnak a cégeknek. A jelenségre válaszul az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségét is erősíteni kívánja. A program célja, hogy a technológiai fejlesztések mellett a szemléletformálás, az edukáció és az együttműködés is hangsúlyt kapjon.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„A digitális csalások elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem társadalmi kihívás is. Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra van szükség. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak, amely így még hatékonyabban tud fellépni a digitális bizalom megőrzéséért” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A kibertámadások és csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki: a figyelmetlenséget, a hiányos ismereteket vagy a hamis bizalomra építő manipulációkat. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért nemcsak technológiai, hanem edukációs fronton is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ehhez nemcsak digitális készségek fejlesztésére, hanem kiberbiztonsági tudatosságra is szükség van. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne egy feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része.”

Az OTP Bank a sajtóeseményen bemutatta, hogy milyen fejlesztésekkel küzdenek a csalási kísérletek ellen és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A bank tapasztalatai szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni az érzékeny adatokat vagy megtéveszteni a döntéshozókat, illetve az egyes munkavállalókat.

„A közös fellépés és a tudásmegosztás a kulcsa annak, hogy a kkv-k biztonságosan fejlődhessenek a digitális térben – hangsúlyozta Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája. – A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információcsere mindennapossá váljon a hazai üzleti szférában.”

A  KiberPajzs és az IVSZ együttműködése mérföldkő a hazai vállalati kiberbiztonságban. A közös kezdeményezés célja, hogy a digitalizáció ne csak hatékonyságot, hanem biztonságot és bizalmat is jelentsen a magyar vállalkozások számára.

A New V4lley Regionális Digitális Tudásközpont feladata az lesz, hogy a V4-országok miniszterelnökei által februárban aláírt krakkói nyilatkozatban megfogalmazott, a közép-kelet-európai régió digitális átalakulását elősegítése. A tudásközpontban Magyarországot az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért képviseli, létrehozását az IVSZ által szervezett SMART 2021 hibrid konferencia részét képező SMART Region: A New V4lley Emerges eseményen jelentették be a V4-országokban működő infokommunikációs iparágat képviselő szervezetek.

A tudásközpont létrehozása tovább erősíti a korábban már megkezdett többoldalú szakmai együttműködést a V4-ek, illetve potenciálisan valamennyi közép-kelet-európai ország IKT szektorának fejlesztésében résztvevő szervezetek képviselői között, támogatva a digitalizáció által vezérelt gazdasági fejlődést, javítva az országok versenyképességét, elősegítve a régió digitális transzformációját.

“A digitalizáció egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem ismer határokat. Ha sikeresek akarunk lenni a gazdaság és a társadalom digitálissá tételében, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a valóságban is összenőjön mindaz, ami összetartozik. Márpedig a régió cégei számára a kitörést az jelenti, hogy az egy évszázada mesterségesen felaprózott piacok minden szempontból egységessé váljanak. A méretek növelésével és a verseny fokozásával, valamint a digitalizáció nyújtotta képességekkel igazi boom előtt állhat a tág értelemben vett V4-régió, amelynek jó esélye van arra, hogy Európa Szilícium-völgyévé váljon”  – mondta el a  digitális tudásközpont létrehozását célzó megállapodás kapcsán Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A régióban működő infokommunikációs iparági szervezetek együttműködése terén újabb jelentős lépésnek tekinthető a New V4lley létrejötte, mivel a központ hatékonyabbá teheti a jó gyakorlatok, az innovatív ötletek megosztását a visegrádi országok között. Emellett a tudásközpont kiemelt célja, hogy a V4-ek kormányait támogassa a szakpolitikai szintű együttműködésekben az IKT-szervezetek, tanácsadó cégek és kormányzati intézmények részvételével működő platformon keresztül.

A tudásközpont létrehozása kapcsán az egyik kiemelt cél a digitális gazdaság minél pontosabb, egységes módszertan alapján történő mérése az érintett országokban. A megfelelő, egymással összevethető mérőszámok, valamint az egységes kutatási és mérési módszerek elengedhetetlenek a digitális stratégiák meghatározásához és összehangolásához.

A tudásközpont létrehozását rögzítő nyilatkozatot az alábbi szervezetek írták alá:

• Cseh Köztársaság: ASE (Asociace spotřební elektroniky)
• Lengyelország: DigitalPoland (Fundacja DigitalPoland)
• Szlovák Köztársaság: ITAS (IT Asociácia Slovenska)
• Magyarország: IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért

Az IVSZ június 15-én megtartott éves közgyűlése több alapszabály-módosítást is megszavazott, amelyek szervezeti és személyi változásokat egyaránt hoznak a szövetség életében. A szervezeti újdonságok közé tartozik a Startup és Scale-up szakmai tagozat megalakulása, amely a startup ökoszisztéma szereplőinek (startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, tanácsadók stb.) nyújt lehetőséget közös munkára és az IVSZ tagságának szakmai segítségére, képviseletére.

A közgyűlés vendégelőadója ebben az évben Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára volt, aki azt foglalta össze, hogy milyen alap- és rendezőelvek mentén áll össze az állam innovációs ökoszisztémát fejlesztő és támogató rendszere. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy egy folyamatos építkezési folyamat zajlik, amit változatos és több szinten működő felsőoktatási, ipari, illetve kompetencia központok fognak és hangolnak össze. Az előadás érintette az ágazati digitalizációs források kérdését, amivel kapcsolatban Gulyás Tibor utalt rá, hogy a DIMOP jelenti majd a megoldást az IKT-sszektor számára. Az államtitkár több ponton együttműködést vetített elő szövetségünkkel: “Az IVSZ-szel jelenleg is zajlik egy beszélgetés a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésével kapcsolatban, de a piacra vitel módjával összefüggésben is várom a szervezet szakértőinek javaslatait és segítségét” – zárta előadását Gulyás Tibor.

Az IVSZ 2020-as eredményei kapcsán Vinnai Balázs elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak végre kézzelfoghatóvá tette a digitalizáció erejét és lehetőségeit “és az is kiderült, hogy a digitalizáció messze nem csak valós tartalom nélküli buzzword, vagy az IT varázskonyhája”. Globális gondolkodás, regionális tevékenység: az IVSZ elnöke szerint az ehhez, valamint a versenyképesség megteremtéséhez szükséges források közös stratégia melletti régiós összefogással teremthetők elő. Mindennek feltétele a megfelelő szürkeállomány, így “a teljes társadalom digitalizálására van szükség, amiben a STEM tudásnak legalább olyan fontosságúnak kell lennie, mint az írás és az olvasás.”

Az IVSZ idei terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ új főtitkára foglalta össze, aki hivatalosan a közgyűlés napján vette át a stafétát elődjétől, Molnár Attilától. A főtitkár elmondta, hogy “lehetőség és egyben nagy felelősség női főtitkárként megérkezni ebbe a szövetségbe”, ezért arra kérte a tagságot, hogy osszák meg vele elképzeléseiket, legyen aktív kapcsolat a tagság, a főtitkár és az IVSZ között. Kiemelte, hogy az IVSZ általános céljai mellett kiemelt figyelmet kap a közeljövőben a “startupok helyzetbe hozása, az ökoszisztéma fejlesztése”, és legalább ennyire fontos lesz a digitális régiós együttműködések, az ezt vezérlő stratégia, illetve a régiós partneri hálózat kialakítása.

A közgyűlés egy sor személyi ügyben döntött, amelyek közül elsőként a Startup és Scale-up tagozatért felelős alelnök megválasztása került sor. A tagság Békéssy Lászlót, a CodeBerry programozóiskola ügyvezetőjét és egyik alapítóját választották meg, aki bemutatkozó beszédében elmondta, hogy az új pozíciójában “a nagyok és kicsik összekötését” szeretné szorgalmazni, aminek rengeteg buktatója van, de érdemes érte dolgozni. Emellett kiemelte a kezdő fázisú startupokat célzó oktatás jelentőségét, valamint a remote, azaz otthonról történő munkavégzés népszerűsítésének szükségességét.

A digitális transzformációért felelős alelnöki poszt kapcsán is szavazott a közgyűlés, amely során az szavazásra jogosultak két szakember, Gulbert Ármin, valamint Jakab Roland közül választottak alelnököt a következő 3 évre; a közgyűlés végül Jakab Rolandnak (Ericsson Magyarország) szavazott bizalmat.

Mindezt négy további tagozatvezető elnökségi taggá választása követte: Zerényi Zoltán (IBM) multinacionális tagozatvezető, Dr. Vicze Gábor (Innomine Group) KKV tagozatvezető, Wolf András (BlackBelt), nagyvállalati tagozatvezető, valamint Molnár Attila (FTL Development) mikro tagozatvezető 3 éven keresztül elnökségi tagként is részt vesz az IVSZ munkájában.

Az elmúlt év megváltozott körülményeire reagálva a tagok azzal kapcsolatban is szavaztak, hogy a jövőben lehetővé váljon a személyes jelenlét nélküli közgyűlés megtartása. A döntésnek megfelelően a közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok azon nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt.

A 2021-es SMART konferenciát nyitó üzleti reggelin Lakatos Dávid, a 3D nyomtatókat gyártó és jelenleg egyetlen hazai unikornis, a Formlabs fejlesztési igazgatója osztotta meg tapasztalatait az esemény résztvevőivel.  Szerinte amerikai társaikkal ellentétben a magyar startupoknak leginkább a sales és marketing oldalon biztosan van még hova fejlődni, sikerességüket pedig egy aktívabb hazai ökoszisztéma is elősegítené. A beszélgetés során felmerült a magyar startupok közötti verseny, illetve annak a piacra gyakorolt hatása.

Ennek kapcsán elhangzott, hogy a hazai, hasonló termékkel, szolgáltatással bíró csapatok konkurálása nem feltétlenül vezet messzire, így ehelyett az együttműködésre, az egymástól való tanulásra, illetve a nemzetközi stratégiákra  érdemes fókuszálni.  A környező országokban – például Lettországban, Észtországban és Romániában- a startupokból kiáramló szakemberek spinoff cégeket hoznak létre, ezáltal fenntartva az aktív startup-szcénát.  A Formlabs nemzetközi sikere kapcsán Lakatos megjegyezte, hogy napjainkban szinte az összes iparágnak a termékek egyéni testreszabásának irányába érdemes haladnia, a 3D-nyomtatás pedig például erre kínál hatékony megoldást.

A SMART programja Tajthy Kriszta, az IVSZ új főtitkárának szavaival startolt el, aki szerint az elmúlt időszak fényesen bizonyította, hogy a digitális transzformáció felgyorsítása és megfelelő irányba terelése a Szövetség legfontosabb feladata. A főtitkár hozzátette: az IVSZ célja egy integrált, egységes digitális piac kialakítása mellett az, hogy Magyarország a digitális transzformáció kulcsfontosságú szereplőjévé váljon regionálisan és Európa-szerte. Ezért a szervezet olyan programok és platformok (ennek egyik rendkívül fontos eleme az idei SMART is) kialakításán dolgozik, amelyek párbeszédet és együttműködéseket tesznek lehetővé a régió digitalizációján dolgozó szereplők között.

“Minden, ami a technológia szolgálatában áll, az egyfajta varázslat. A digitalizáció egy olyan transzformáció, amelynek során mindenki párhuzamosan, egy időben halad – sok esetben a korábbi technológiai forradalmakban hátrább maradó országok több lehetőséggel rendelkeznek fejlettebb társaiknál –  megélhettük ezt Magyarországon is. A digitalizáció egy új növekedési motorja lehet a nemzetgazdaságnak, nagyon fontos húzóágazat már ma is, hiszen Magyarország GDP-jének min. 21 százaléka már közvetlenül a technológiához köthető. Ha ebben tényleg tudnánk a régió országaival együtt stratégiát építeni, az egy új kitörési pont lehet Kelet-Közép-Európának. Ehhez egy nagyon fontos összetevőre van szükség: a szürkeállományra” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke  előadásában, amellyel az AstraZeneca vezető szakértőjének prezentációját vezette fel.

Vinnai szerint az informatika túlnőtt azon, hogy külön IT-szektorként hivatkozzunk rá,  hiszen a digitalizáció átível az egyes iparágakon. Ma már Magyarország legnagyobb IT foglalkoztatói nem informatikai cégek, ezért kulcsfontosságú, hogy a már munkába állt embereket átképezzük a digitális világ szolgálatára. Az iparágakon átívelő digitális transzformáció egyik legjobb példája az, hogy technológia segítségével milyen gyorsan sikerült vakcinát kidolgozni a koronavírus ellen.

Azt, hogy a védőoltás hogyan készülhetett el minden korábbi vakcinánál lényegesen gyorsabban, már dr. Irás Béla, az AstraZeneca orvosigazgatója magyarázta el a konferencia közönségének. Előadása szerint a gyártói erőfeszítések mellett a hatóságok együttműködő hozzáállásának is köszönhető a példátlan gyorsaság, de elősegítette a kutatók munkáját az is, hogy más, korábbi fertőzések kapcsán itt is alkalmazható vírusvektorok már rendelkezésre álltak. Dr. Irás Béla hangsúlyozta, hogy a több mint egymilliárd védett ember elérése ellenére is  kulcsfontosságú tovább növelni a globális átoltottságot  – többek között az alacsony és közepes jövedelmű országok támogatásával -, mert csak így lehet elejét venni annak, hogy a koronavírus újabb  mutációi kezdjenek el terjedni a világban. A nemzetközi összefogás ebben az esetben is rendkívül fontos, hiszen a a gyártók és kutató cégek nem egymás ellen, hanem közösen, a koronavírus leküzdéséért harcolnak – tette hozzá az AstraZeneca szakembere.

Két nemzetközi hírű magyar tudós is előadott a SMART 2021-en: a Columbia Egyetem asztrofizikusa, Márka Szabolcs és  Eiben Ágoston, az amszterdami Vrije Egyetem kutatója. Márka Szabolcs, aki az Einstein által megjósolt gravitációs hullámok létezését bizonyító kutatócsoport tagja volt, előadásában hangsúlyozta, hogy a tudományos befektetések hozzák a legnagyobb hasznot, még ha hosszú távon, akár a kutatások megkezdése után 20-40 évvel is. Eiben Ágoston vezetésével egy kutatócsoport jelenleg önmaguktól szaporodni képes autonóm robotok kifejlesztésén dolgozik: az elméletben már kidolgozott “roboszféra” első – digitális, illetve fizikailag is létező – robotjai várhatóan már 2022-ben bemutatkozhatnak a nagyközönség előtt.

A konferencia különlegességét adták a műsorral párhuzamosan futó, a Clubhouse mintájára létrehozott SMART Conversations beszélgetések is. A Twitteren zajló, valós idejű műsorba a közösségi médián keresztül az online érdeklődők is bekapcsolódhattak, kérdéseket tehettek fel, hozzá is szólhattak a témákhoz, és mindezt a konferencia helyszínén lévő érdeklődők is nyomon követhették. Hasonló módon, de elsősorban networking céllal jöttek létre a SMART Spaces szobák (ehhez a Wonder.me adta a platformot), ahol egy-egy témához kapcsolódva zajlottak online találkozások, amelyek szintén nyitottak voltak a Groupama Arénában lévő vendégek számára.

Ha bárki lemaradt volna a konferenciáról, akkor a SMART-on elhangzott előadások a weboldalon történő regisztráció után a későbbiekben visszanézhetők lesznek, aminek módjáról és időpontjáról a szervezők a későbbiekben minden információt megosztanak.

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. („Programozd a jövőd”) projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek. Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között.

Növekvő szakadék a piaci igények és a képzési kibocsátás között

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

„Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését” – mondta el a kutatás kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

Két forgatókönyv a következő két évre: a piaci igény és az informatikusképzések kínálata közötti eltérés alapján akár 26 ezer szakember is hiányozhat a munkaerőpiacról

 „Az elmúlt években évente több mint ötezer új informatikai munkahely nyílt, és a növekedés üteme a közeljövőben csak gyorsulni fog” – mondta Vinnai Balázs. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló  „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet.

„A középiskolások körében a természettudományi szakok még mindig nem számítanak népszerűnek, ezeken a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ezért annak ellenére nem képzünk elég informatikust, hogy a kutatásban résztvevők közül a reál szakokra jelentkezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen IT-képzést tervez választani” – mondta. Az IVSZ elnök szerint „a szakokon továbbra is igen magas a lemorzsolódás, ami leginkább a középiskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza. A felvett diákok nem rendelkeznek elegendő háttértudással és készségekkel, így nehezen tudnak előrehaladni a felsőfokú tanulmányaikban.”

A munkaerőpiaci kereslet és a képzési kibocsátás különbsége 2023-ra

 Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is.

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban”[1] című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül  éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség – ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki. „Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást.”

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség. Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

• A köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása;
• Az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése;
• Vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések;
• Az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok;
• A szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása;
• Nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett;
• A hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

[1] https://ivsz.hu/a-digitalis-gazdasag-sulya-2019/

Tavalyi erősödésük után idén tovább taroltak az e-kereskedők a digitális toplistán: 2018-ban a rangsor mindhárom dobogós helyére ebből a szektorból érkező szakemberek kerültek. Idén a szakújságírókból és médiapiaci szereplőkből álló zsűri döntése alapján cserélődött a lista csaknem fele: 12 olyan digitális szakember szerepel a rangsorban, akik tavaly még nem jutottak be a Top 25-be. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője elmondta, hogy az e-kereskedelem mellett növekedett a véleményvezérek-főszerkesztők súlya is. A hazai digitális világban ugyanakkor továbbra is kevés a hölgy, legalábbis erre utal, hogy a top 25-ös listán mindössze két női szereplő foglal helyet.

Az első tíz helyezett

2018-ban is Palocsay Géza, a Jófogás.hu-t és a Használtautó.hu-t üzemeltető Schibsted Classified Media Hungary Kft. ügyvezető igazgatója lett első helyezett a toplistán. Hasonlóan tavalyi helyezéséhez, idén is második Szigetvári József, az elmúlt években komoly növekedést produkáló Szállás.hu ügyvezető igazgatója. Várkonyi Balázs, az Extreme Digital társalapítója és vezetője két helyet előre lépve érkezett 2018-ban a dobogó harmadik fokára. Negyedikként a világ egyik legbefolyásosabb digitális vállalata, a Google hazai vezetője, Bíró Pál végzett. Sopov István nemcsak az Adaptive Média tulajdonosaként, hanem az IAB Hungary elnökeként is befolyásos szereplő, ezt díjazta a szakmai zsűri az ötödik hellyel. Vinnai Balázs, a Misys-utód Finastra korábbi alelnöke, jelenleg a W.UP pénzügyi szoftverfejlesztő elnöke a digitális banki szolgáltatások vezető fejlesztő vállalatainak vezetőjeként, valamint a Codecool programozó iskola alapítójaként is befolyásos szereplője a hazai digitális iparnak, idén hatodik a rangsorban. Új belépő a listán, és rögtön a top10-be került két véleményvezér-főszerkesztő: Szigeti Péter (24.hu) hetedik, Tóth-Szenesi Attila (Index.hu) pedig nyolcadik helyezettként. A lista 9. helyén szereplő Mészáros Dávid az ingatlan.com-ot vezeti, amely ma már megkerülhetetlen a hazai ingatlanpiacon. A tizedik helyezett idén Ziegler Gábor, a CEMP-X Online Zrt. tulajdonosa lett.

Továbbra is kevés hölgy befolyásos a hazai digitális világban

A 2018-as toplista is jól mutatja, hogy a digitális világ befolyásos szereplői között nagyrészt férfiak foglalnak helyet. A 25-ös listára mindössze két hölgy került fel. D. Tóth Kriszta, a wmn.hu főszerkesztője 13. helyezett, Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális- és üzletfejlesztési igazgatója pedig 22. lett a rangsorban.

A „Top 25 – A legmeghatározóbb emberek a hazai digitális piacon” teljes lista és ágazati elemzés a Marketing&Média frissen megjelent számában olvasható.

Az informatikai munkaerőhiány mértékét Magyarországon 22 ezer főre, az EU-ban közel 1 millióra becsülik. Szakértők egyetértenek abban, hogy az IT-szakemberek utánpótlásának problémája létező, és várhatóan elhúzódó jelenség. A vállalatok jövőbeni boldogulásának és a gazdasági növekedésnek nem csak Magyarországon, hanem globális méretekben is legfontosabb kulcstényezőjévé vált a szakképzett informatikus munkaerő.

A trendeket felismerve magyar magánszemélyek 2015-ben alapították a Codecool informatikai szakoktató céget, mely jelenleg Budapesten, Miskolcon és Krakkóban tart fenn oktatási központokat. Immár négy évfolyamban, jelenleg több mint 300 diáknak oktatnak programozást, illetve a szakmában való elhelyezkedés sikerét biztosító egyéb készségeket. A Codecool 12 hónapos elméleti és 6 hónapos gyakorlati elemekből álló kurzusa során elsősorban 18 és 40 év közötti, informatikai előképzettséggel nem rendelkező pályakezdő, vagy pályamódosító fiatalokból, a felvevőpiaccal együttműködve képeznek programozókat és biztosítják számukra az elhelyezkedést. Ez a modell a hagyományos közép- és felsőoktatás mellett intenzív, nagyszámú, és a vállalati gyakorlati igényekhez igazítható munkaerőpótlást tesz lehetővé. Az elhelyezkedésre adott garancia, valamint az utófinanszírozott képzés különösen vonzó a jelentkezők részére.

A PortfoLion Regionális Magántőke Alap most kétmillió eurós befektetést biztosít a Codecool részére, amelyből a programozóiskola folytathatja nemzetközi terjeszkedését.

A Portfolion Regionális Magántőke Alap elsősorban néhány éves múlttal már rendelkező, stabil működést és reális üzleti terveket felmutatni képes, ígéretes, nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező magyar középvállalatokba fektet. „A piaci igények európai szintű jelenlétén túl a befektetés mellett az szólt, hogy a Codecool az alapítása után a magyar piacon gyorsan bizonyította az oktatási programja versenyképességét, a lengyel terjeszkedéssel pedig igazolta a képzés rugalmas nemzetközi adaptálhatóságát” – mondta el Simó György, az alapot kezelő PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési partnere.

„Az induló befektetésünk tökéletesen lefedte a minőségi oktatási háttér kialakításának költségeit, valamint az utófinanszírozású képzéssel együttjáró cash-flow igényt” – számol be Vinnai Balázs informatikai vállalkozó, a Codecool egyik alapítója. „Mivel elképzeléseinket a szakmai és a vállalati oldal pozitívan visszaigazolta immáron két országban is, elérkezettnek láttuk az időt a további, elsősorban közép-európai növekedéshez szükséges tőkebevonásra.” A rendelkezésre álló tőkéből a Codecool a következő 12 hónapban 2 új iskolát nyit külföldön, 1000-re bővítve így az általa egy évben képzett junior programozók számát. Az alapítók elképzelése szerint 2022-re Európa 24 városában működik majd Codecool iskola.

„A jövőben minden iparágban és minden szinten digitalizálódni fog a munkavégzés. Emiatt valódi szakmai tudást nyújtó, új megközelítésű oktatás kell. A Codecoolhoz hasonló alternatív iskolarendszerek éppen emiatt fogják olyan gyorsasággal és mélységben átalakítani az oktatási piacot, mint ahogyan azt az Amazon.com és az online értékesítés tette a kereskedelmi szektorban” – tette hozzá Vinnai, aki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége alelnöki tisztét is betölti.

„Az EY Az év üzletembere programjában olyan vállalkozókat keresünk, akik sikeresen és jövőbe mutatóan válaszolnak a gazdasági, társadalmi változásokra és kihívásokra. Az eddigi díjazottak példái is azt mutatják, hogy a sikerhez nem elég a növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrálni, fenntartható és társadalmilag is hasznos üzleti modellek kidolgozására és alkalmazására van szükség. A Magyarországon több mint egy évtizede működő programnak köszönhetően a vállalkozók nemcsak bemutathatják eddigi eredményeiket, de egymás tapasztalatait is felhasználva tovább fejleszthetik cégeiket” – mondta Havas István, az EY vezérigazgatója.
Az EY Az év üzletembere díjat idén tizenegyedik alkalommal ítélik oda a legkiválóbb hazai vállalkozóknak. A programban minden üzletember részt vehet, és jelölhető, aki megfelel a jelentkezési kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az üzletember alapítója, illetve jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező tagja a Magyarországon bejegyzett és legalább két éve működő cégének; valamint a vállalkozás kimagasló teljesítménye a jelölt személyéhez köthető. A jelölési határidő 2014. szeptember 30-a.
Az évente megújuló független bírálóbizottság idei tagjai: Bárány László, a MasterGood cégcsoport tulajdonosa, a Felelős Családi Vállalkozások elnöke; Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke; Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója; Galambos Márton, a Forbes magazin főszerkesztője; Legeza Péter, pénzforgalmi szakértő; Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója; Dr. Vinnai Balázs, a Misys Digital Channels üzletágának vezetője, az EY Az év üzletembere díj 2013-as fődíjasa.
A fődíjon kívül idén is három különdíjat ítélnek oda, a magyarországi program nyertese pedig részt vesz a verseny nemzetközi döntőjén Monte-Carlóban. A „Példakép” elismerést tavaly Majoros Béla József, a Csaba Metál Öntödei Zrt. vezérigazgatója kapta. A „Merész újító” kategóriában Árvai Péter, a Prezi.com Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója nyert. A „Jövő ígérete” Fazekas Gábor, a Mikropakk Kft. ügyvezető igazgatója lett.
A Magyarországon több mint tízéves múltra visszatekintő programot 1986-ban az Egyesült Államokban indította útjára az EY. A díjat ma már több mint 50 országban ítélik oda évről-évre.

A banki szoftver-rendszereket gyártó Misys felvásárolja az innovatív ügyfél-technológiájáról ismert magyar hátterű IND Group-ot, s ezzel a társaság a Digital Channels divíziójává válik – a részvények 100 százalékának adás-vételéről hétfőn írták alá a szerződést. A többségében négy magyar magánszemély tulajdonában lévő, 2013-ban 5 milliárd forint fölötti bevételű és 250 alkalmazottal működő cég eladási árát nem közölték, de a piaci becslések szerint az elérheti vagy meghaladhatja a 10 milliárd forintot – írja az MTI.
A társaság 2013. évi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) 900 millió forint volt.
Az IND hétfői közleménye szerint a 120 országban jelen lévő, csaknem 2000 ügyféllel rendelkező Misys szoftvercég a változó fogyasztói igényeket felismerve döntött úgy, hogy a jövőben az IND digitális banki termékeivel erősíti portfólióját.
A két vállalat között 2013 tavaszától van partneri kapcsolat, a Mysis a világ több országban értékesíti az IND banki megoldásait.
A közlemény szerint az 1997-ben alapított IND egyediségét az adja, hogy nem a banki elvárásoknak próbál megfelelni, hanem az ügyfelek használati szokásaiból kiindulva jut el a végső megoldásig. Ezáltal a bankok is jobban megismerhetik az ügyfeleket és személyre szabott szolgáltatásaikkal segíthetik őket pénzügyeik intézése során.
Több mint félmilliárd ember már napjainkban is használ mobil eszközöket pénzügyei intézésére és ez a szám a következő négy évben megduplázódik majd – áll a közleményben.

Az IND Group a régióból egyedüli cégként felkerült a pénzügyi szektor technológiai beszállítóit rangsoroló FinTech100-as listára, alapító ügyvezetője, Vinnai Balázs pedig 2013-ban elnyerte az EY „Az év üzletembere” díját.