A tájékoztatás szerint 16. alkalommal rendezték meg október 5. és 22. között a luxemburgi CinÉast filmfesztivált, amely évről-évre felvonultatja a közép-európai kortárs mozi új játék-, dokumentum-, rövid- és animációs filmjeit, ezúttal 21 országból. Bernáth Szilárd első mozifilmje, a Larry korábban már számos díjat nyert itthon és külföldön, a luxemburgi filmes szemle nemzetközi zsűrijétől pedig a Young Talents díjat kapta meg szombat este.

A fiatalokat megszólító Larry a juhászként tengődő, 21 éves Ádám történetét meséli el, aki dadogása miatt elszigetelve él erőszakos apjával egy borsodi faluban. Miután rádöbben, hogy a rapzene segítségével képes kifejezni a benne rejlő dühöt és frusztrációt, barátai benevezik egy tehetségkutató versenyre, az élő fellépés közeledtével azonban Ádámnak nem csak dadogását kell leküzdenie, de saját élete felett is át kell vennie az irányítást.

A film világpremierje 2022-ben a Tallinn Black Nights A-kategóriás fesztiválon volt, majd elnyerte a cottbus-i filmfesztivál legjobb elsőfilmnek és legjobb ifjúsági filmnek járó díjait, illetve a Skopje Cinedays-en a Filmkritikusok díját. A főszereplő Vilmányi Benett alakításáért a legjobb férfi főszereplő díját nyerte a Riviera Nemzetközi Filmfesztiválon, az apát alakító Thuróczy Szabolcs pedig a legjobb férfi mellékszereplőt illető Magyar Mozgókép Díjat.

A filmintézet támogatásával készült Larry rendezője Bernáth Szilárd, operatőre Hartung Dávid, zenéjét Sperling Andor szerezte, vágója Szabó Tomi. A FocusFox produkciójában készült alkotás producere Muhi András és Ferenczy Gábor volt.

„A Vándorló levelek alapvetően két ember találkozására, egymásra találására, szerelmére fókuszál, azonban semmiképp sem a műfaji szabályok mentén alakul a közös történetük. Ebből a szempontból már a film címe árulkodó, mert a kettejük kapcsolatában fontos szerepet kapnak a vándorló levelek néven ismert botsáskák. Látványteremtésben, a figurák jellemzőiben, a sorsuk alakulásában is toposzoktól, korábbi mintáktól független, saját úton jártunk. Ennek mentén végig ott van a filmben a minket körülölelő kelet-európai környezet, a bennünket meghatározó viselkedésminták, miközben az egész történetet belengi a meseszerűség is” – emelte ki a rendező.

Szabó Mátyás hozzátette, hogy főleg a vizualitásban szeretnének újat mutatni a nézőknek. A szubjektálás folyamatába – amikor a különleges képeségekkel rendelkező főszereplő, Ábel rácsatlakozik a másik ember szemére és azon keresztül lát – is betekintést adnak a filmben, aminek megörökítése komplex feladat elé állította a stábot. Egyrészt ki kellett találniuk a számítógépes játékoknál is használt, belső nézőpontból követett kamaramozgást, amikor mozdulatra-mozdulatra lekövetik annak a mozgását, akinek a szemén keresztül lát a főhős. Másrészt Ábel szemszögét is meg kellett jeleníteni ebben a helyzetben, ahogy a rákapcsolódás után folyamatosan nyílik, tágul ki előtte a világ. Az alkotók szerint ez az atmoszférateremtés, a nézőpontokkal való játszadozás mindenképpen különleges élménnyé teszi majd a Vándorló leveleket.

Akárcsak a szereplők, akik szintén nem a szerelmes filmek sztereotípiái alapján játszották el figuráikat. A rendező meglepetéseket ígér. Úgy látja, hogy a csalódott, zárkózott, a kisállatkereskedése biztonságos közegében létező Verát megformáló Hartai Petra teljesen új oldaláról mutatkozik majd be a nézőknek. Hasonlóan az egész életét a szubjektálás köré építő Ábelt játszó Vilmányi Benetthez, aki a kissé elesett, magának való, kívülálló hős alakjában szintén nem a megszokott romantikus férfitípust fogja megtestesíteni a Vándorló levelekben.

A tervek szerint a kész filmet 2022-ben láthatja a magyar közönség, és azzal párhuzamosan az alkotók szeretnék filmfesztiválokra is eljutatni a Vándorló leveleket, hogy világszerte megismertessék az emberekkel ezt az ízig-vérig kelet-európai szerelmes történetet.

A film története

Ábel (Vilmányi Benett) a különleges képességekkel rendelkező, húszas évei végén járó fiatalember, a vak Fellegi professzor (Lukáts Andor) által vezetett, gyermekmentést végző cégnél dolgozik. Ha becsukja a szemét, elveszett gyerekek szemén keresztül képes látni, és így segít őket megtalálni. Munkája az élete, amit csupán a vénkisasszony Mituk nénivel (Nagy Mari) oszt meg. Viszont minden megváltozik, amikor hibázik, és egy felnőtt nő, Vera (Hartai Petra) látására csatlakozik rá. Neki köszönhetően elkezdi másként látni a világot, és különös kapcsolat kezd köztük kialakulni. Egyre közelebb kerülnek egymáshoz, azonban ez a szokatlan összhang nem tartható fenn örökké…

Az alkotók

A film rendezője a Határ című vizsgafilmjével Karlovy Varyban debütált Szabó Mátyás, aki legutóbb a 90-es években tomboló ufóláz közepette egymásra találó férfi és nő románcát dolgozta fel a Jövetel című kisfilmjében, amelyet hamarosan az idei Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon, illetve a júniusi Magyar Mozgókép Szemlén is vetítenek.

A Vándorló levelek forgatókönyve a rendező, valamint Mikó Csaba és Barcsai Bálint együttműködésének a gyümölcse. Az egyedi képi világért a FOMO – Megosztod, és uralkodsz operatőre, M. Deák Kristóf felel, a látványtervezés Töröcsik Ambrus (Senki szigete) érdeme, míg a jelmezek Kasza Emese (Mei Kawai, ReCirquel) munkáját dicsérik, zenei világát Keresztes Gábor fogja megteremteni (Drakulics elvtárs, Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre). A film vezető producere Iványi Petra (FOMO – Megosztod, és uralkodsz).

A dagerrotípia a világ első fotóeljárása, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki 1837-ben. Ezüstözött rézlemezt políroztak, majd tisztítottak, mely így egy tükörhöz lett hasonló. Ezután jódgőzben érzékenyítették, amihez speciális fadobozt használtak. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták, majd gyertyával melegített higany gőzével hívták elő. A kész kép az ezüst lemez utolsó emléke, egy tükörbe zárt pillanat. A dagerrotípia mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia fotó egyedi műtárgy.

Ez adta a forgalmazónak az ötletet, hogy a világosi fegyverletétel után játszódó Guerillához két dagerrotípiát készíttessen. Olyan képeket akartak létrehozni, amelyek akár az 1848–49-es szabadságharc idején is készülhettek volna. A dagerrotip eljárás rendkívül körülményes, és sok időt vesz igénybe, ezért végül Bakody Máté Mráz István analóg fotóiról készítette el a két 21. századi, mégis teljesen hitelesen alkotott dagerrotípiát. A fotózás a film egyik forgatási helyszínén, a Dömörkapunál történt. A színészek tartása szándékosan merev, mintha valóban nagyon hosszú záridővel fényképezték volna őket. A képeken a színészek a filmbeli jelmezeiket hordják, amelyeket Szlávik Juli jelmeztervező állított össze és melyek között vannak eredeti 21. századi ruhadarabok is!

 A forgalmazó Mozinet úgy döntött, hogy az elkészült dagerrotípiákat árverésre bocsájtja, és annak teljes bevételét a Fortepan számára ajánlja fel! Török András, a Fortepan kommunikációját végző Summa Artium igazgatója elmondta: „A Fortepan csapata nagy örömmel fogadja el a felajánlást – mi is a nemzeti emlékezetet építjük. Szeretnénk, ha a mai fiatalok megtanulnák, hogy a történelem nem velük kezdődik. Ha nem csak 1990 előtt készült képeket gyűjtenénk, ezt a két képet is feltennénk a portálra.” Az árverés ma kezdődik a linken. A képek 1 forintos kikiáltási árról indulnak és 1000 forint a licitlépcső. A történelem és a különleges fényképezési technikák iránt fogékony érdeklődőknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy tétjeiket megtegyék. A regisztráció ingyenes. A film díszbemutatója március 6-án, szerdán lesz. A képek vásárlói a képek mellé fejenként két jegyet nyernek az eseményre.

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla 1849-ben, a világosi fegyverletétel után játszódik, mikor sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás (Váradi Gergely) korábban megszökött a sorozás elől, az öccse (Vilmányi Benett) vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz (Mészáros Blanka), aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek. A filmből ITT látható előzetes.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a január 25-én kezdődő Göteborgi Nemzetközi Filmfesztivál programját. Kárpáti György Mór Guerilla című mozifilmjének rendezői bemutatkozása a legjobb első filmnek járó Ingmar Bergman-díjért versenyez. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszög történeten keresztül mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, és tesz fel kérdéseket bátorságról és felelősségről. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában. A világosi fegyverletétel 170. évfordulója különös aktualitást ad a filmnek.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848–49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A Göteborgban megrendezett fesztivál Észak-Európa legnagyobb filmes eseménye, melyen több mint 500 alkotást vetítenek a világ 80 országából. Ingmar Bergman a Göteborg Filmfesztivál tiszteletbeli elnöke volt 2007-ben bekövetkezett haláláig. Az ő kezdeményezésére a fesztivál minden évben díjazza a legjobb első filmes rendezőt. A versenybe olyan alkotókat hívnak meg, akik műveikben egzisztenciális kérdéseket boncolgatnak és dinamikus,kísérleti módon viszonyulnak a filmes eszközökhöz. Korábban olyan rendezők kapták meg az Ingmar Bergman-díjat, mint Andrea Arnold, Alice Rohrwacher, Pietro Marcello és Derek Cianfrance.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória.

A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.