A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Idén több újítással, színesebb programokkal, és számos új csatornával is készülnek a szervezők.

„Az elmúlt évek járványhelyzete megkövetelte, hogy online formában szervezzük meg az állásbörzét. 2021 őszén egyedülálló módon, hibrid formában került megrendezésre, és a tavalyi év sikeri alapján 2022 tavaszán ismételten hibrid – online és jelenléti – változatban tudnak az érdeklődők válogatni a több ezer ajánlat közül. Az online térben a vállalati szférában leginkább elterjedt és a távoktatásban is használt Microsoft Teamsen keresztül jöhet létre az interaktív kapcsolat. A kiállítói csatornákra a www.muegyetemiallasborze.hu oldalon keresztül jelentkezhetnek be az álláskeresők. Ezeken a felületeken csetelhetnek, beszélhetnek a vállalatok képviselőivel, illetve a platform videóinterjú lebonyolítására is alkalmas. 15 kiállítóból többen is izgalmas és interaktív előadásokkal várják az érdeklődőket” – mondta Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

A legkeresettebb szakmák

A legnagyobb kereslet idén is a villamosmérnökökre (111) van. Gépészmérnököt 96 cég keres, míg mérnökinformatikusokat 94 cég szeretne alkalmazni. A villamosmérnöki és Informatikai karon végzett hallgatókat további 120 cég keres különböző pozíciókba, de sokan keresnek mechatronikai mérnököket, építészmérnököket, szerkezet-építőmérnököket, valamint műszaki menedzsert, pénzügy és számviteli szakembert, gazdálkodás és menedzsment szakembert, járműmérnököt, vegyészmérnököt és alkalmazott matematikust is.

„A Műegyetemi Állásbörze kezdetéig több mint 1200 állásajánlatot kínálnak az üzleti partnereink, de ez dinamikusan nő és folyamatosan bővül az állásbörzét követően is. A munkaadók sokszínűségét jellemzi, hogy foglalkoztatottságuk 11 és 57000 fő között mozog. A vállalatoknál foglalkoztatott felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig szektortól függően 9-100 százalék közötti, átlagosan 65,5 százalék. A kiállítóink között több egyetemi szervezet és nemzetközi versenyeken résztvevő sokszorosan díjazott versenycsapat is szerepel” – tette hozzá a Orbán Balázs főszervező.

Munkaerő-változások a pandémia után

A gyártóiparon és a turizmuson kívül gyakorlatilag minden egyéb szegmensben továbbra is adott a lehetőség az otthoni munkavégzésre, sőt, sok cégnél teljes munkaidőben home office-ban dolgoznak az alkalmazottak. A Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített friss felmérés szerint várhatóan a pandémia után is marad a home office rendszere. A közvélemény-kutatásban megkérdezett munkáltatók többsége az adókedvezmények hatására sem tervezi növelni a 25 év alattiak számát a cégnél, ám többen vélik úgy, hogy sokkal nehezebb a pandémia kirobbanása óta megfelelő jelöltet találni egy-egy pozícióra. A felmérésben több száz céget, köztük 100 börze kiállítót, IT-cégeket, a turizmusban érdekelt vállalatokat, továbbá marketinges és jogi tanácsadással foglalkozó cégeket kerestek meg.

Megújult külső, új arculat és podcast

Az idei évtől a rendezvény új arculatot kapott. „A hallgatói fókuszcsoportos beszélgetés és felmérés eredménye lett az, hogy meg kell újulnunk. Más lett a logó is, új stílusjegyeket tartalmaz, a színe és a formája követi a mai irányzatokat. Ám újdonság az is, hogy elindult a Keress jól! című podcast csatornánk is, amivel minden megosztón jelen vagyunk” – árulta el Orbán Balázs, a Műegyetemi Hallgatói Kft. ügyvezető igazgatója.

Az esemény ingyenes és nyitott minden hallgató, pályakezdő és felsőfokú végzettséggel rendelkező tapasztalt munkavállaló számára.

Dr. Drozdy Győző a Puskás Tivadar-díjat a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) 2019. május 22-i éves közgyűlésén vehette át.

A HTE a díjat a távközlés, műsorszórás, informatika, elektronika és tartalomkezelés fejlesztése terén kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére alapította 1960-ban.

Az egyesület a most odaítélt Puskás Tivadar-díjjal dr. Drozdy Győző eddigi szakmai életútját, a mobil rádiótelefon-rendszerek hazai meghonosításában és felfuttatásában végzett elkötelezett munkáját és magas színvonalú szakmai ismeretterjesztő és tudományos munkáját ismeri el.

A villamosmérnöki és híradástechnikai szakmérnök végzettségű dr. Drozdy Győző tevékenyen hozzájárult a hazánkban ma is működő digitális mobiltelefónia kialakulásában, hiszen több mint negyed évszázada, 1993 szeptembere óta folyamatosan a Telenor Magyarország (korábbi nevén Pannon GSM) felső vezetésének tagja, 2018 augusztusa óta pedig a mobiltársaság vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. Nevéhez fűződik a Magyarország első kereskedelmi GSM-szolgáltatásának elindítása, majd az országos mobilhálózat kiépítése, de közreműködött a 3G mobilszabványok kialakításában, és évtizedek óta képviseli a Telenort a GSM Szövetség és az Európai Távközlési Szabványosítási Intézeteivel való együttműködésben.

Drozdy Győző 1978-ban szerzett szakmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának híradástechnika szakán, 1981-ben pedig summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően 1986-tól hét évig Finnországban dolgozott félvezető-technológiai és távközlési projektek tudományos főmunkatársaként. Napjainkig közel hatvan tudományos és szakmai publikációt írt.

Dr. Drózdy Győző munkáját a szakma 1998-ban Aschner Lipót–díjjal, 1999-ben pedig Gábor Dénes–díjjal ismerte el.