A mesterséges intelligencia energiafelhasználásra gyakorolt hatásával kapcsolatos két tanulmányt hozott nyilvánosságra a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (SRI). Az első, „Artificial Intelligence and Electricity: A System Dynamics Approach” című elemzés négy lehetséges forgatókönyvet vázol arról, hogy a következő évtizedekben hogyan hat az MI alkalmazása a villamosenergia-fogyasztásra. Rémi Paccou, a Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézetének igazgatója és Fons Wijnhoven professzor, a Twentei Egyetem (Hollandia) docense olyan rendszerdinamikai modellt alkottak meg, amely a mesterséges intelligencia villamosenergia-igényének különböző forgatókönyveit vetíti előre, rávilágítva a fenntartható MI-fejlesztési stratégiák és a környezeti hatások mérséklését célzó szakpolitikák lehetőségeire.

A szerzők négy lehetséges szcenáriót vázoltak fel a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban, és bemutatták, hogy az egyes forgatókönyvek esetében milyen változások lennének a villamosenergia-fogyasztásban. Fontos hangsúlyozni, hogy lehetséges forgatókönyvekről van szó és nem előrejelzésekről, így a tanulmány a jövőnket alakító összetett tényezők megértéséhez lehet hasznos eszköz. Az elemzés felöleli a lehetőségek széles skáláját az MI fenntartható fejlődésétől a növekedés korlátjain át a radikálisabb forgatókönyvekig, mint például a határok nélküli bőség eléréséig, sőt, a mesterséges intelligencia okozta energiaválságokig. Az előrejelzések és elemzések mellett a jelentés ajánlásokat is tartalmaz a politikusok és más döntéshozók számára, hozzájárulva a fejlődés átgondolt és felelős megközelítéséhez, amelynek célja a haladás és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.

A második tanulmány elkészítésében, ami az „AI-Powered HVAC in Educational Buildings: A Net Digital Impact Use Case„címet viseli, szintén közreműködött Rémi Paccoum, a másik szerző pedig Gauthier Roussilhe, az RMIT tudományos munkatársa és doktorandusza volt. A dokumentumban bemutatják, hogy a mesterséges intelligenciával működtetett fűtési, szellőztetési és légkondicionálási (HVAC) rendszerek hogyan növelhetik az épületek energiahatékonyságát és erősíthetik a környezetvédelmet. Ez azért különösen fontos téma, mert a HVAC-rendszerek az épületek teljes energiafogyasztásának 35-65 százalékát teszik ki. A tanulmány több mint 87 oktatási célra használt ingatlant vizsgált Stockholmban, Svédország fővárosában, hosszabb időn keresztül. A 2019 és 2023 közötti időszakban éves szinten 65 tonna teljes szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést figyeltek meg a vizsgált létesítményekben, ami nagyjából hatvanszorosa az alkalmazott MI-rendszerhez köthető teljes CO2-kibocsátásnak.

A tanulmány még nagyobb szén-dioxid-csökkentési lehetőségekre mutat rá olyan környezetben, ahol a fűtési, hűtési vagy légkondicionálási követelmények magasabbak. A Stockholm és Boston közötti összehasonlító elemzés kimutatta, hogy ugyanannak a megoldásnak a bostoni bevezetésével hétszer nagyobb megtakarítás érhető el a szén-dioxid-kibocsátásban, mint Stockholmban.

E jelentések nyilvánosságra hozása egybeesett a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA globális energia- és mesterséges intelligencia konferenciájával, amelyen a Schneider Electric is részt vett. A konferencián az energetikai és technológiai szektor, a kormányzati szféra, a civil társadalom és a tudományos élet szakértői gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia lehetséges hatásait a globális energiarendszerekre, valamint az MI energetikai és éghajlati célok érdekében történő felhasználásának lehetőségeit. A Schneider Electric vezérigazgatója, Olivier Blum, valamint a „Data Centers & Networks Business” részlegért felelős ügyvezető alelnöke, Pankaj Sharma egy magas szintű kerekasztal-beszélgetésen vett részt.

„Jelentésünk bemutatása kiemelten fontos időpontban történt, mivel az IEA konferenciája is rámutatott a mesterséges intelligencia energiaágazatra gyakorolt átalakító erejére. Vállalkozásként és kutatóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is formáljuk az energetikai és éghajlati megoldások jövőjét” – jelentette ki Vincent Petit, a Schneider Electric Climate and Energy Transition Research területért felelős alelnöke.

A projekt a 2021–2026-ra szóló hálózatfejlesztési terv része, amelynek végrehajtása a megújuló energia 67%-os integrálását fogja lehetővé tenni a villamosenergia-szerkezetbe, és ezáltal megelőlegezi Spanyolország 2021–2030-ra szóló integrált nemzeti energia- és klímatervének (a spanyolországi PNIEC) célkitűzéseit. A PNIEC célja, hogy az 1990-es értékhez képest 32 százalékkal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és 81%-os legyen a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia-hálózatban. A Red Eléctrica adatai szerint a megújuló energia aránya 2023-ban meghaladta az 50%-ot Spanyolország villamosenergia-termelési szerkezetében.

A két szigeten az energetikai átállás előrehaladása kihívást jelent a rendszer-üzemeltető számára, ami szükségessé teszi a hálózat megerősítését, hogy meg lehessen őrizni az egyensúlyát és biztosítani lehessen a megbízható és ellenálló működést. Az ABB és a Red Eléctrica közösen azon dolgozik, hogy rugalmas, megbízható és integrált megoldást hozzanak létre a szinkronkompenzátorok segítségével.

A szinkron kompenzátorok egy forgó mozgást végző elektromos gép, amelyek a nagy generátorok működését utánozva segítenek stabilizálni a hálózatot, ha a terhelés és a megújulóenergia-termelés ingadozik. Ezek a gépek az inerciájukkal és a zárlati teljesítményükkel hozzájárulnak a hálózat stabilitásához. A szinkronkompenzátor képes előállítani inerciát, növelni a rövidzárlati teljesítményt, valamint a meddő teljesítményt is elnyeli.

„Azon dolgozunk, hogy biztonságosabb, védettebb, robusztusabb, intelligensebb és összekapcsoltabb áramhálózatot hozzunk létre, amely készen áll az energetikai átmenettel járó kihívásra, különösen a szigeti hálózatainkon. A szinkronkompenzátorok ideális megoldást jelentenek a szigeti rendszerekben, mivel a szigetek áramellátási biztonságának fenntartásához elengedhetetlen műszaki kapacitást nyújtanak, ami lehetővé teszi a megújuló energiák integrálásának további előrehaladását a meghatározott célkitűzések elérése érdekében” – mondta Juan Bola, a Red Eléctrica nem félszigeti területeken működő rendszerek üzemeltetéséért felelős igazgatója. „Az ABB szinkronkompenzátorokra irányuló ajánlata hatalmas hozzáadott értéket jelent a teljesen integrált megközelítéssel, és kiváló műszaki megoldáson és kompetenciákon alapul.”

A szinkronkompenzátorokra vonatkozó megrendelések közül három a Kanári-szigeteken valósul meg, ahol a Red Eléctrica is jelentős projekteket hajt végre annak érdekében, hogy előmozdítsa az energetikai átmenetet. A Baleár-szigeteken, ahol minden sziget össze van kötve egymással és a mallorcai szárazföldi hálózattal, szintén sor kerül egy szinkronkompenzátor telepítésére.

„Az áramtermelés dekarbonizációja az energetikai átmenet elengedhetetlen eleme. Az a kihívás, hogy elérjük ezt a célt, miközben stabil és megbízható áramhálózatokat tartunk fenn” – mondta Heikki Vepsäläinen, az ABB nagy motorokért és generátorokért felelős részlegének igazgatója. „Ez az, ahol a szinkronkompenzátorok kulcsszerepet játszanak. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Red Eléctrica vállalattal közösen elkezdtünk ezen a projekten dolgozni, amely megmutatja, hogy a technológiánk miként tudja kezelni az inerciával kapcsolatos kihívást, ahogyan azt más szigeteken is megtette.”

„Integrált automatizációs és villamosítási megoldásainkon keresztül produktivitást, megbízhatóságot és energiahatékonyságot nyújtunk az alacsony karbonkibocsátású világért” – mondta Brandon Spencer, az ABB Energy Industries elnöke. „Ez különösen fontos ahhoz, hogy nagy mennyiségű megújuló energia felvételéhez és átviteléhez szükséges stabilitású és megbízhatóságú dekarbonizált áramhálózatokat hozzunk létre.”

A három energiakereskedő vállalat azután egyesül, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft. már korábban az E.ON Hungária Csoport részeként működött, a mostani döntés a társaságcsoport magyarországi integrációjának következő lépése. Az energiakereskedő cégek egyesítésével az E.ON Hungária Csoport átalakítja magyarországi versenypiaci kereskedelmi tevékenységét. A változást a megváltozott ügyféligények, az átalakuló piaci környezet és a vállalati struktúra egyszerűsítése indokolja.

Az összeolvadást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júliusban jóváhagyta, az illetékes cégbíróság bejegyezte. Ennek értelmében 2022. szeptember 30-án az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft. és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. jogutódlással beolvad az E.ON Energiamegoldások Kft.-be, így 2022. október 1-től az ELMŰ-ÉMÁSZ versenypiaci ügyfelek kereskedője az E.ON Energiamegoldások Kft. lesz.

Az érintett versenypiaci ügyfelek szerződéseit az összeolvadás nem befolyásolja, azok változatlan feltételekkel élnek tovább. Az októbertől érkező első számlánál azonban az ügyfeleknek figyelniük kell majd arra, hogy a számlán szereplő, új bankszámlaszámra utalják befizetéseiket.

Fotó: eon.hu