Az orosz–ukrán háború nyomán az EU radikális tempóban kezdte csökkenteni az orosz gázimportot, miközben a klímavállalások teljesítése is napirenden maradt. A fordulat legsúlyosabban Közép- és Kelet-Európát érintette, ahol a gázalapú fűtés elterjedtsége és az orosz importfüggőség a legnagyobb volt.

2021-ben az EU földgázfelhasználásának több mint 40%-a származott Oroszországból, de ez 2024-re 14%-ra esett vissza. A változás oka részben az uniós szankciókban keresendő, részben abban, hogy Oroszország a háború során a gázszállítások leállításával és korlátozásával nyomásgyakorlási eszközként használta az energiahordozót, ami alapjaiban rengette meg az európai ellátási láncokat. A helyzet a klímacélokat sem hagyta érintetlenül: egyes országok a kieső gáz pótlására átmenetileg a szén felhasználását növelték, míg mások a megújulók gyors bővítésével reagáltak.

A V4-ek mozgástere: eltérő utak az orosz gáz után

A Visegrádi Négyek eltérő stratégiákat választottak a válság kezelésére. Lengyelország teljesen leállította az orosz importot, norvég gázt hoz be a Balti-tengeri vezetéken, LNG-terminálokat bővít, és hőszivattyús, valamint távfűtési fejlesztésekbe kezdett, hogy kiváltsa a széntüzelésű rendszereket, miközben az épületfelújításokat is gyorsítani kezdte.

Szlovákia a lengyel–szlovák gázvezetékkel és LNG-beszerzésekkel csökkenti függőségét, a megújulók arányát 19%-ról 28%-ra emelte a fűtésben, de a kormány jelezte: 2026-tól megszünteti a megújulók támogatását, részben az Azerbajdzsánnal kötött gázszerződés miatt.

Csehország 1990-hez képest már 43%-kal csökkentette kibocsátását a szén fokozatos kivezetésével, de továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis energiára, és a „Fit for 55” célokhoz szigorúbb klímapolitikára, energiahálózat-fejlesztésre és a megújulók rendszerbe illesztésére van szüksége.

Magyarország: gázimport mindenek felett

Magyarország ezzel szemben kitart az orosz gáz mellett, hosszú távú szerződéssel biztosítva a Gazprom szállításait a Török Áramlaton keresztül. A kormány azzal érvel, hogy az ország földrajzi helyzete és alternatív útvonalak hiánya miatt a lakossági és ipari ellátás biztonsága érdekében szükséges fenntartani a stabil orosz importot.

Bár itthon jelentős napenergia-kapacitás épült ki, a megújulók terjedése lassú és rendszertelen, különösen a szélenergia és a biogáz területén. “A rezsicsökkentés miatt nincs forrás sem a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, sem a tárolási kapacitások érdemi bővítésére. Az állami támogatások szűkössége, valamint a rezsicsökkentés mítosza nem ösztönzi eléggé a lakosságot sem az alternatív, környezetbarát technológiák használatára, sem az energiahatékonysági beruházásokra” – fogalmaz a munkacsoport elemzése. A magyar energiarendszer így továbbra is jelentős mértékben a földgázra épül, miközben az EU 2027 végéig fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot, 2025 végétől pedig új szerződéseket sem lehet kötni.

Magyarország számára ez radikális irányváltási kényszert jelent, ha el akarja kerülni az ellátásbiztonsági és árrobbanási kockázatokat a közelgő uniós importstop után. A valódi kérdés már nem az, hogy érdemes-e változtatni, hanem az, hogy a kormány a rendelkezésre álló szűk időben a tétlenséget választja-e, vagy belevág az energiarendszer érdemi átalakításába.

Forrás: masfelfok.hu

Az e megoldás korszerűsítésére kiírt, nyílt európai uniós közbeszerzésen, három éves folyamatot követően a Siemens Zrt. nyerte el az új SCADA-rendszer és a futtatásához szükséges hardveres infrastruktúra leszállítására, valamint egy 7 éves karbantartási szerződésre szóló megbízást.

A közel 2 évre tervezett, 2026 végéig tartó fejlesztési, telepítési és tesztelési folyamat során kiemelt szerepet kap, hogy a kritikus infrastruktúrának számító közcélú áramhálózat védelme megfeleljen a korszerű kiberbiztonsági megfontolásoknak, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós NIS2 irányelvnek.

Újdonság, hogy a szoftver a nagy-és középfeszültségű hálózat mellett a kisfeszültségű hálózatot is monitorozza majd, így képes lesz kezelni az áramhálózatok jelenlegi egyik legnagyobb kihívásának számító olyan új típusú fogyasztó-termelők (prosumerek) megjelenését is, mint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k). Ellenőrizni tudja majd az áramszolgáltató, hogy az egy-egy végpontnak számító háztartások éppen termelnek – például a tetőre szerelt napelemek segítségével -, vagy fogyasztanak a hálózatról, valamint késés nélkül, valós idejű adatokat látnak majd a teljes rendszerről – írják.

A megújuló energiaforrások, elsősorban a napelemes rendszerek terjedése új kihívás elé állítja az energiaszektort. Míg korábban a hálózat fő feladata az volt, hogy az erőművekben megtermelt energiát eljuttassa az ügyfelekhez, ma már egyre több ügyfél maga is energiatermelővé válik, emiatt szükséges a meglévő hálózatok fejlesztése. Az E.ON Hungária Csoport emiatt valósítja meg a Danube InGrid programot, melyben az új energiavilágra felkészülve, intelligens technológiák segítségével, valamint a villamoshálózat nagyarányú fejlesztésével és bővítésével biztosítják az a kettős célt, hogy zöldüljön a régió energiatermelése, miközben mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek számára zavartalan legyen az energiaellátás.

„A Danube InGrid projektben a jövő okos hálózatát építjük ki. Beruházásunk azt az üzenetet közvetíti, hogy bárki gondolkodhat fejlődésben – zöld megoldásokban, napelemben vagy e-mobilitásban –, mert ehhez már épül az az okos villamosenergia-hálózat, ami a teljes ökoszisztéma alapját jelenti. Mindenki részt vállalhat a jövő fenntartható Magyarországában és mi készen állunk arra, hogy ezt együtt valósítsuk meg” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója.

A program céljai összhangban vannak Magyarország klíma- és energiastratégiájával. A 2025-ig több lépcsőben megvalósuló hálózatfejlesztés azt a kormányzati célt is támogatja, hogy az ország energiaellátását az atomenergia mellett leginkább megújuló alapon, főként napenergiával tudjuk biztosítani.

„Az európai uniós és magyar nemzeti energia- és klímacélokkal összhangban Magyarország egyértelmű célja, hogy növelje a megújuló alapú energiatermelést, és biztonságos, megfizethető energiaellátást biztosítson. Ennek megvalósításában az átviteli rendszerirányítók és a villamos energia elosztók kulcsszerepet töltenek be” – mondta el a programról szóló nyilvános konzultáción Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette: „Magyarország Kormánya támogatta a „Danube InGrid” projekt közös érdekű európai projektté nyilvánítását. Ez lehetővé teszi nagyszámú megújuló villamosenergia-termelő hálózati csatlakozását, a hálózat hatékony és a Tiszta Energia Csomaggal összhangban álló működtetését, illetve hozzájárul a szolgáltatás színvonalának, valamint az ellátásbiztonságnak a növeléséhez az Észak-Nyugat-Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában egyaránt.”

A projekt tervezett költségvetése az E.ON részéről 2020-2025 között megközelítőleg 50 milliárd forint (137 millió euró). Az energiacég a Danube InGrid keretén belül tervezett hazai beruházásaira az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből 35%-os uniós támogatást nyert el, mintegy 17 milliárd forint értékben, míg a két szlovák résztvevő esetében a támogatás összege 19 milliárd forint. A határokon átnyúló, az energiapiacok közötti mélyebb integrációt szolgáló projektet az Európai Unió is kiemelten kezeli.

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatta, hogy a Danube InGrid projekt felkerüljön az EU közös érdekű projektek (PCI) listájára, mely előfeltétele volt az európai pénzügyi források elnyerésének. Örömmel állapítjuk meg, hogy a projekt előkészítése a terveknek megfelelően halad előre és természetesen a továbbiakban is elősegítjük annak megvalósulását” – hangsúlyozta előadásában Ságvári Pál a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Mint mondta, „a dekarbonizált energiarendszer elérése érdekében jelentős hálózati fejlesztéseket kell megvalósítani a következő évek során. Bízunk benne, hogy a Danube InGrid jó példaként bátorítani fog még több projektgazdát hasonló pályázatok benyújtására, hiszen az európai források becsatornázása jelentős anyagi terhet vesz le a magyar fogyasztók válláról” – tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.

Az E.ON a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában.

A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.