A koronavírus-járvány másfél évvel ezelőtti megjelenése után a pandémia elleni harc főszereplői, az oltási programok nagyban meghatározzák a globális gazdaság teljesítményét és a kilátásokat. A világ egyik vezető hitelbiztosítója, a francia hátterű Coface legfrissebb elemzése a korábbinál derűlátóbb, azaz tempósabb növekedést vár a világgazdaságban.

Több lehet

Az előrejelzés szerint a mostani kilátásokat figyelembe véve az idén 5,6 százalékkal növekedhet a globális GDP a múlt évi eredményhez képest, szemben az előző Coface-előrejelzésben lévő, 5,1 százalékos bővülést valószínűsítő prognózissal. A kedvezőbb kilátások viszont nem a világgazdaság egészének köszönhetőek, sokkal inkább annak, hogy az amerikai gazdaság jobban szerepelhet a korábban vártnál.

A világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a globális kereskedelem ledolgozhatja a pandémiás helyzetből adódó hátrányát –  a Coface-szakértők szerint a múlt évi 5 százalékos csökkenést ebben az évben 11 százalékos emelkedés követheti.

Számos kockázat látható

A prognózis az optimistább kilátások mellett a kockázatokra is rávilágít. Az elemzők úgy látják, hogy az oltási folyamat gyorsabban halad Észak -Amerikában és Európában, mint a világ többi részén. Ezeknek az oltási kampányoknak a felgyorsítása, a tavaszi korlátozások hatásaival együtt az új fertőzések számának csökkenéséhez vezetett az ominózus térségekben, az ottani hatóságok ezért már a nyár beköszönte előtt újra „kinyithatták a gazdaságot”. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a beoltottak számának tavasszal látható jelentős emelkedése lelassult a nyári hónapokra, az oltási hajlandóság alábbhagyott, ez pedig késlelteti a biztonságot jelentő nyájimmunitás elérését. Ráadásul az új vírusvariánsok megjelenése miatt több európai országban már berobbant a járvány negyedik hulláma, ami jelenleg is erős bizonytalanságot feltételez a rövid távú gazdasági teljesítmények és előrejelzések tekintetében. Magyarország azonban jelenleg jó úton halad az oltással – július 28-án a lakosság 56%-a volt teljesen beoltva a koronavírus ellen (jóval meghaladva az EU 47,4% -os átlagát), és a legtöbb mobilitási korlátozást megszüntették.

További kockázatot jelent a globális gazdaság teljesítményére az infláció gyorsulása, amely a jegybankokat szigorításokra készteti, ez pedig visszafoghatja az országok belföldi keresletének élénkülését a dráguló import miatt. A Coface elemzői Kínát hozzák fel példaként, ahol egyelőre még visszafogott, alig több mint 1 százalékos az infláció, ám a termelői árak meredek emelkedést mutatnak, 9 százalékkal nőttek, ami 12 éves csúcsot jelent és az infláció gyorsulását vetíti előre.  Az inflációs kockázatok világszerte jelen vannak, ez pedig a politikai kockázatokat is fokozhatja globálisan, de különösen a feltörekvő piaci országokban.

A koronavírus-járvány negatív hatásai miatt az idén mérséklődhet a világgazdaság GDP-je: 4,8 százalékos visszaesésre lehet számítani 2020-ban, ezt jövőre pedig 4,4 százalékos bővülés válthatja a Coface hitelbiztosító legújabb elemzése szerint.

Magyarországon a szakértők 6,1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, a többi régiós ország közül Lengyelországban 4,2, Csehországban 6,2 Szlovákiában 6,9 százalékos gazdasági visszaesést várnak. A Coface a negatív gazdasági teljesítmény ellenére ebben a negyedévben nem változtatott a közép-európai országok minősítésén.

Elégedetlenséget hozhat a kereskedelem visszaesése

A világkereskedelem a Coface-elemzés szerint jövőre még nem fog visszatérni a korábbi szintre. Ebben az évben ugyanis 13 százalékos visszaesés lesz, 2021-ben viszont mindössze 3,5 százalékos bővülésre van kilátás. A válság előtti szinthez képest tartósan alacsonyabb gazdasági aktivitás várhatóan a szegénység, a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését, s ez által a társadalmi elégedetlenség fokozódását okozza majd.

A Coface elemzői rámutattak, hogy az elemzésben közölt előrejelzéseket bizonytalanság övezi a koronavírus-járványnak, ezen belül elsősorban a globális egészségügyi helyzetnek köszönhetően. A megnyugtató megoldásra, elsősorban vakcinára várva a vállalkozások és a háztartások elhalasztották tervezett beruházásaikat és a nagyobb kiadásokat, egyrészt kényszerűségből, másrészt pedig elővigyázatosságból.

Kockázatokat jelent a politika

Az elemzésben a Coface publikálta az idei „Politikai Kockázati Index”-ét, amelyből kiderül, hogy a koronavírus-járvány emberekre és a gazdaságra gyakorolt hatása mellett milyen mértékben súlyosbítja a politikai kockázatokat. A hagyományos mutatók mellett ebben az évben a Coface egy úgynevezett „járványkitettségi” indexet is létrehozott, ez pedig megmutatja, hogy a közvélemény miként értékeli a hatóságok járványkezelését. A járvány ugyanis nem csak a lakosság elégedetlenségét fokozta, de a járványból adódó problémák, sérelmek a pandémia előtti időszakból örökölt társadalmi mozgalmakat is felerősítették, többek között Hongkongban, Franciaországban és Chilében.

A fejlett gazdaságok közül Spanyolországban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban a legelégedetlenebb a közvélemény az egészségügyi válság kezelésével. A feltörekvő világban pedig Irán és Törökország tartozik a legmagasabb társadalmi kockázatú országok közé. Emellett több, a koronaválságnak nagymértékben kitett latin-amerikai országban – például Brazíliában, Mexikóban, Peruban, Kolumbiában -, valamint Dél-Afrikában szintén magasnak tartják a politikai kockázatokat a Coface elemzői.