A termékek és a szolgáltatások árának emelkedése az alacsonyabb jövedelműeket érinti a leginkább hátrányosan (62%), de a közepes (48%) és a magasabb keresetűek (42%) is megérzik a megnövekedett terheket – az EY globális kutatásának eredményei alapján. Emiatt a vevők visszafogják a fogyasztásukat, olcsóbb árucikkekre váltanak, és kevesebbet vásárolnak a nem létfontosságú készítményekből.

A válaszadók leginkább a ruházati cikkekre (38%), a szépségápolási és kozmetikai szerekre (35%), valamint alkoholra (30%) költenek kevesebbet. Sokan azonban már a friss (20%) és a csomagolt élelmiszerek (19%) esetében is inkább az olcsóbbat választják. Az emelkedő megélhetési költségek miatt a megkérdezettek közel kétharmada (60%) kezdene el megtakarítani (60%) a közeljövőben, míg tízből négy ember (39%) már most is igyekszik félre tenni.

„Az emelkedő infláció miatt az emberek világszerte, és Magyarországon is egyre jobban vigyáznak a pénzükre. Nagyobb költésre csak egyedi ajánlatok vagy emlékezetes programok miatt lesznek hajlandóak, így kereskedők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Ennek tudatában kell átalakítaniuk termékeiket, szolgáltatásaikat és értékajánlatukat is. Aki időben és jól reagál akár növelheti is az eladásait, a tétlenül árat emelő cégek azonban könnyen szemben találhatják magukat a kereslet drasztikus csökkenésével” – mondta el László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

Az EY felmérése szerint a fogyasztók minden eddiginél jobban vágynak az élményekre. Szeretnék bepótolni a világjárvány során elmaradt programokat, és elmenekülni a nehézségek elől. A válaszadók közel fele (45%) még inkább a pillanatnak szeretne élni. Ennek következtében a vásárlók 42 százaléka tervezi, hogy többet költ élményekre, ugyanakkor tízből négyen ezeket az otthonuk biztonságában szeretnék megélni.

A társkeresők aktuális boldogsági indexe a 2020-as évhez képest 4 százalékot zuhant és úgy tűnik jobban elzárkóztunk egymástól, ugyanis 2021-ben közel 10 százalékkal többen érezték úgy, hogy nincs kivel beszélniük. Ugyanakkor a helyzet nem teljesen reménytelen! Minden második egyedülálló nem érzi magát boldogtalannak amiatt, hogy egyedül kell megélnie a hétköznapokat. Továbbra is a Vas megyei társkeresőkre jellemző ez főként, illetve a kisebb településen élők sem érzik egyáltalán boldogtalannak magukat egyedülállóként.

A nemek tekintetében viszont továbbra is a férfiaknak megterhelőbb az egyedüllét és őket zavarja jobban, ha nincs kivel beszélniük, főleg a 30 alatti korosztály kétharmadát feszélyezi ez.

Habár az egyedüllétet tízből hat társkereső többnyire jól viseli, legalább ennyiüknek hiányzik a társasági élet, főleg a 30-40 éves korosztálynak. A tavalyi kutatásban még a 30 év alatti korosztályt érintette inkább a társasági élet kimaradása, ám hosszú távon úgy tűnik az Y generációra volt nagyobb hatással az elszigeteltség.

A szociális elzártság következményei

Az elszigeteltség viszont inkább erősítette a kapcsolatokat és a kitöltők közel 70 százalékának van kihez fordulnia, akár örömről, akár bánatról legyen szó. Egyedül a kisebb településeken élőknél alacsonyabb ez az arány.

A felmérés megerősítette a korábbi év eredményét és továbbra is a 30 alatti férfiak tűnnek a legsérülékenyebbnek kötődés szempontjából, mert ők azok, akik a legkevésbé érzik közel magukat valakihez. Ráadásul éppen ebből a korosztályból főként az általános iskolát végzettek érzik úgy, hogy társas kapcsolataik felszínesek, emiatt ők különösen ki vannak éhezve a társaságra.

A legmagányosabb megye idén Tolna lett, ugyanis a megyében élő, kérdőívet kitöltő egyedülállók több mint kétharmada érzi magát magányosnak.

Fotó: shotinraww/unsplash.com

 „Ez a mérföldkő nem lett volna lehetséges globális hálózatunk minden tagjának fáradhatatlan munkája nélkül, akik partnereinkkel és ügyfeleinkkel közösen gyorsították fel a vakcinák elosztását, és segítettek a közösségek biztonságát tőlük telhetően megóvni – mondta el Kate Gutmann, a UPS Healthcare értékesítési igazgatója. – A UPS munkatársai segítenek egyenlő hozzáférést biztosítani a kritikus egészségügyi szolgáltatásokhoz a COVID-19 elleni küzdelemben is.”

A globális UPS-hálózat és a vállalat munkatársai nemcsak az egészségügyi ügyfeleket és a globális szervezeteket támogatták, hanem köz- és magánszféra közötti együttműködésben is részt vettek, hogy biztosítsák az oltóanyagokat és a szükséges hűtőlánc-szakértelmet a nehezen megközelíthető helyeken élőknek is, így biztosítva a vakcinák lehető legtöbb emberhez való eljuttatását. A UPS Healthcare a cél érdekében mintegy 500 kereskedelmi útvonalat térképezett fel, hogy világszerte lehetővé tegye a zökkenőmentes oltóanyag-szállítást. A társaság közel másfélmillió kilogramm szárazjeget használt fel az oltóanyagok biztonságos szállításához.

A UPS világjárvány elleni küzdelemben kifejtett legfontosabb tevékenységei:

• Három regionális éjjel-nappal működő egészségügyi irányítóközpont, amelyek feladata a globális vakcinamozgás előrejelzése és irányítása, hogy biztosítsák az időben történő szállítást, vészhelyzeti tervekkel és megoldásokkal a szélsőséges időjárás és egyéb akadályok kockázatainak mérséklésére.
• Valós idejű átláthatóság az oltóanyagok helyéről a UPS Premier technológia segítségével, amely pontos képet ad minden egyes oltóanyagcsomagról a UPS hálózatán belül bárhol 3 méter pontossággal.
• Eddig több mint 130 vakcina klinikai vizsgálatát támogatta a UPS Healthcare leányvállalatán, a Markenen keresztül, amely szinte az összes jelenlegi vakcinafejlesztésben és kezelések előállításában részt vesz logisztikai partnerként.
• A UPS Alapítvány által adományozott ultrahideg fagyasztószekrények és vakcinaszállítmányok, amelyek megkönnyítik a vakcinák méltányos elosztását Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában is.
• Partnerség a Gavival és más szervezetekkel a vakcinák mozgatásának elősegítésére, a COVID segélyezés és az egészségügyi infrastruktúra támogatására a COVAX-országokban.
• A UPS logisztikai szakértőinek segítségnyújtása, az oltóanyag-elosztási logisztika teljes körű és biztonságos kezelése érdekében a hátrányos helyzetű országokban.
• A Zipline és a Gavi partnerségén keresztül a UPS támogatja az afrikai klinikákra autonóm repülőgépeken keresztül szállított oltóanyagadagok szállítását.

A Danone 2020 novemberében jelentette be „Elsőbbséget a helyi piacoknak” (Local First) elnevezésű, a vállalat működésének átalakításáról szóló tervét. A Danone strukturális és szervezeti változtatásokat magában foglaló adaptációs tervének fő célja, hogy a helyi piacokra nagyobb hangsúlyt helyezve, a vállalat a fenntartható és nyereséges növekedése megvalósuljon egy agilisabb, hatékonyabb és egyszerűbb szervezet révén. Ez egyben nagyobb önállóságot is biztosít helyi szervezeteknek, miközben közelebbi kapcsolatot lehet építeni a fogyasztókkal, valamint a helyi fogyasztói igényekre is jobban lehet összpontosítani. Ennek első lépése, hogy helyi szinten a Danone összes üzletága és termékkategóriája közös irányítás alá kerül, ez valósult meg a mostani kinevezéssel.

„Nagy megtiszteltetés, hogy a jövőben én irányíthatom a Danone teljes magyarországi tevékenységét – mondta el Kralovánszky Gábor a kinevezése kapcsán. – A világjárvány új üzleti környezetet teremtett, ami megerősítette a vállalatot abban, hogy az eddigi működési struktúráján változtatni kell. Az »Egy életünk van és egy bolygónk« globális jövőképünk – amely előtérbe helyezi a cég portfóliójában lévő termékek fenntarthatóságát is – most még inkább prioritássá vált. A járvány a fogyasztók igényeit még inkább az egészséges és fenntartható étkezési szokások irányába terelte. Egy fontos új elem, hogy a döntési folyamatok lerövidülnek, azok egy része helyi irányítás alá kerül. Ez óriási felelősség, de új lehetőség is egyben. Az egészségesebb étrend népszerűsítésének új módjait keresve a fenntartható növekedést fogjuk előmozdítani célorientált termékek, márkák és szolgáltatások még erősebb portfóliója révén.”

Kralovánszky Gábor új kinevezése 2021 október 1-től él.

A Danone Magyarország Kft. ügyvezetői feladatát eddigiekben ellátó Buzási Dániel szakmai pályafutását új területen – a vállalaton kívül – folytatja. A Danone Kft. nagyon hálás eddigi munkájáért, és sok sikert kíván a jövőbeli tevékenységéhez.

„Ez azért nem minden ingatlan-kategóriára és árfekvésre igaz – kezdi a választ a kérdésre Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője. – A belvárosban, az udvari nézetű, felújítandó, emeleti lakások értékesítési ideje növekedett meg a leginkább, ennek oka, hogy az elmúlt évek során nagy lendülete volt ezeknek a lakásoknak az AIRBNB miatt. Amikor a lakás értéke alacsony volt, az utcai nézetű, emeleti lakáshoz képest, az értékesítési idejük rövid volt, kevesebb mint egy hónap. Mára ez az időintervallum 4 hónapra emelkedett, még akkor is, ha az irányár tükrözi a jelenlegi piaci állapotot. Az értékesítési idő növekedése persze elsősorban a vevőcsoport drasztikus csökkenésével indokolható, mivel a világszerte jelenlévő utazási korlátozások miatt a befektetők hosszú hónapok óta elmaradoznak a belvárosból is.”

Ahogy a belvárosi ingatlanok specialistája elmondja, az értékesítési idő szempontjából legkevésbé az exkluzív ingatlanok csoportja változott. Ebben a szegmensben nem igazán volt hatása a válságnak, megközelítőleg azonos az értékesítési idő az elmúlt évekhez megszokottakkal.

Ben-Ezra Orran hangsúlyozza, hogy amit mindenképpen figyelembe kell venni, az az, hogy a belvárosi vevődinamika és mellette az eladó lakások dinamikája is drasztikusan csökkent. Sokkal kevesebb motivált eladó van a piacon. A latolgatások szerint ennek egyik oka, hogy a tulajdonosok várják a nyarat, a korlátozások lehetséges feloldását, és a turizmus legalább részleges beindulását, az AIRBNB valamilyen szintű kihasználtságát, ezért nem kerülnek ki ezek a jelenleg még talán kihasználatlan ingatlanok a piacra. A másik ok pedig minden bizonnyal nem más, mint a kormány hitelmoratóriuma, amelynek köszönhetően nem jelentek meg bedőlt hiteles ingatlanok nagy számban a piacon.

„Jelenlegi tapasztalataink szerint a belvárosban a legmagasabb aktivitást a 35 millió forint körüli lakások és az 50 millió forint körüli ingatlanok mutatják. Ezeknél az értékesítési idő most sem több, mint nagyjából másfél hónap” – árulja el a Central Home szakértője.

2021 első negyedévére valószínűleg még mindig a várakozás és a lassú ébredés lesz jellemző. De ahogyan a világban majd várhatóan néhány hónapon belül egyre pozitívabb hírek kerülnek napvilágra, a sikeres oltási kampányok és járványelleni védekezési stratégiák beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, úgy a korlátozások fokozatos feloldásával új lendület érkezhet a budapesti, belvárosi ingatlanpiacra is.

Miklós nemrég egy tanulmányában a talajvesztett márkázásról írt. De mikor, miért, miként veszített talajt a márkázás? Hol érhető tetten a feszültség az új normák térképén?  Mely területeken mérhető a legnagyobb különbség a reklámok világa és a valóság között? Miből ábrándultak ki a fogyasztók?

Megváltoztunk-e a világjárvány hatására? Miként vette át a korábbi magabiztosság helyét a sebezhetőség érzése? Mit tehetünk, hogy jobban érezzük magunkat a világban, és hogyan tudjuk alakítani a jövőt? Kiben bízunk, kinek hisszük el, hogy a változás élére állhat?

Csak néhány kérdés a ma esti műsorból, de sok más dologról is beszélni fogunk.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adásokat itt találod meg podcast formájában.

A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.

A válaszadók több mint fele (53 százalékuk) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.

A Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket: „A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az Uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés megnövelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a Parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre.”

Egyre többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése is kedvezőbb

Az európaiak 76 százaléka előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36 százalékuk azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadóknak csak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra nézve, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.

A polgárok többsége továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével

A megkérdezettek 53 százaléka nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39 százalékuk viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal).

Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).

Fejleszteni kellene az uniós szintű, közös eszközöket a hasonló válsághelyzetek kezelésére

A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”. 26 tagállamban a válaszadók döntő többsége érzi így. Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) vannak ezen a véleményen.

A járványvédelemhez az európaiak döntő többsége növelné az uniós költségvetést

Az európaiak többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.

Magyarországon ez az adat 57 százalék. A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós rendelkezésére álló források mennyiségével (csak 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést).

Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak (a tagállamok közül 17-ben). A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék). Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok (58 százalék), a szlovének (55 százalék) és a litvánok (54 százalék) a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok (48 százalék) és a dánok (45 százalék) inkább az éghajlatvédelemét. Szlovákiában (63 százalék), Horvátországban (58 százalék) és Finnországban (46 százalék) a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.

Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.

Továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek

Mi sem jelzi jobban, hogy mielőbb szükség van a helyreállítási csomagra, hogy az európai polgárok a járvány kitörése óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.

Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény

Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41 százaléka). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Egészen megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50 százalékról most 45 százalékra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék) és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).

A közvéleménykutatást a Kantar végezte az interneten (illetve Máltán és Cipruson telefonon) 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24 798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott. A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem-, életkor- és régió-alapú kvótákat határoztak meg. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.

Vezető üdítőital-gyártóként a Coca-Cola értékesítési adatai egyfajta indikátorként hónapról-hónapra jó visszajelzést adnak a vendéglátóipar állapotáról: a járványügyi korlátozások eredményeképpen az év eddigi szakaszában a tavalyihoz képest pontosan a felére esett vissza az értékesítésük ebben a szektorban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több mint 8200 étterem vagy gyorsétterem, büfé, bár, szálloda, panzió a korlátozások két hónapja alatt egyetlen palack üdítőt sem rendelt a vendégek hiánya miatt.

A szokásostól nagymértékben eltérő számok a koronavírus okozta krízis első szakaszának végéhez közeledve most kezdhetnek javulni: a vendéglátóhelyek eddig zárva tartó ajtajai kinyíltak, üresen árválkodó asztalai végre újra megtelhetnek élettel. A korlátozások feloldásával a vendégek is lassacskán visszatérnek kedvenc éttermeikbe, ezt a Coca-Cola a rendelések növekedésnek induló számával tudja nyomon követni – és szeretné támogatni!

A világjárvány okozta krízis első, legsúlyosabb szakaszában a Coca-Cola Magyarország célja az volt, hogy minél szélesebb körhöz juttassa el az egészség és biztonság megőrzését segítő üzeneteket, amellett, hogy támogassa azokat, akik a legnehezebb helyzetbe kerültek. Ennek érdekében sokrétű segítségnyújtása mellett a vállalat átadta a márkái közösségi média csatornáit és egyéb hirdetőfelületeit a Magyar Vöröskeresztnek – melynek munkáját az elmúlt évtizedben is segítette és ezentúl is fogja.

A cég az újjáépítés időszakában a gazdasági szereplők felé fordulva a koronavírus által leginkább sújtott iparágat, a vendéglátói szektort segíti: most, hogy a kijárási korlátozásnak vége és újra kinyithattak a vendéglátóhelyek, a Coca-Cola vállalat úgy gondolja, a krízis által leginkább megérintett éttermeknek is szükségük van támogatásra, hiszen az elmúlt hónapok során zárva kellett tartaniuk és ezért bevételük sem volt. A nyár beindultával fel lehet, és fel is érdemes keresni újra a törzshelyeinket, vagy akár újakat keresni, és – persze a biztonsági előírásokat továbbra is betartva* – jól érezni magunkat együtt, és élvezni az ízletes falatokat egy pohár jéghideg Coca-Cola társaságában.

Ebben nyújt segítséget a Coca-Cola Magyarország által felkínált lehetőség: június 19-én egy palack** ajándék Coca-Cola vár mindenkire, aki a programban részt vevő, közel 350 vendéglátóhely egyikébe betér. A fővárosban többek között olyan kellemes helyeken koccinthatunk a nyárra egy üveg Coca-Colával, mint a belvárosi Fröccsterasz és Bestia, vagy a bulinegyedben a Trap Café és a Füge Udvar. Az „Ez a Coca-Cola a mi ajándékunk” akcióban részt vevő partnerek teljes listája itt található:  https://www.coca-cola.hu/szorakozz/coca-cola-mi-ajandekunk

A vállalat a következő hetekben is különféle módokon nyújt további segítséget a vendéglátóhelyeknek, így a nyár további részében a kiválasztott partnerek többoldalú támogatásban részesülnek majd.

* Az aktuális biztonsági előírások a https://koronavirus.gov.hu/ oldalon nyomon követhetők

** A készlet erejéig

Hetedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit. A világ legnagyobb, 33 országban zajló független munkáltatói márkakutatása – melynek adatfelvétele január közepén zárult –, a Randstad Employer Brand Research 2020-as eredményei alapján a LEGO lett a legvonzóbb hazai munkáltató, a Samsung ezüstérmes lett, illetve dobogós helyezést ért el az Audi. „Mindhárom vállalat esetében a pénzügyi stabilitás, a technológiai korszerűség és a kiváló hírnév voltak azok a szempontok, amelyek egyértelműen kijelölték helyüket az élmezőnyben” – értékelte az eredményeket Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Magyar Nemzeti Bank, az E.ON, a Richter Gedeon, a Hunguest Hotels, a Nestlé, a Magyar Telekom, a DHL, a Nokia, az IBM és a Szerencsejáték Zrt.. A legismertebb munkaadó a Magyar Posta lett. A szektorok között továbbra is az IT a legvonzóbb, melyet a telekommunikáció és az SSC (Shared Service Centre) követ.

Habár a munkaképes korú felnőttek körében végzett globális felmérés januárban zárult, eredményei összhangban állnak a jelenleg a világ minden táján tapasztalható újfajta munkavégzéssel. Számos munkahely még mindig szünetelteti működését, más szervezetek pedig korlátozott erőforrásokkal dolgoznak, vagy éppen az online térbe helyezték át működésüket. Új normává vált a munkaerő időben és térben rugalmas foglalkoztatása. Baja Sándor szerint a jelenlegi, példa nélküli helyzetben még fontosabb a munkáltatói márka tudatos építése, mivel a legutóbbi gazdasági válság is bebizonyította, hogy komoly károkat okoz a munkaadók megítélésében a bizonytalanság. Szerinte azok a vállalatok lehetnek a nyertesei a gazdaság és a munkaerőpiac újraindulását követő időszaknak, amelyek munkaadóként is erős márkával vannak jelen a nyilvánosságban.

Mi alapján választ a munkavállaló?

A sikeres márkaépítési folyamat során elengedhetetlen a munkáltatókról alkotott jelenlegi kép, illetve a munkavállalói oldal megismerése, a dolgozók által áhított és a vállalatok által kínált értékajánlatok közötti különbségek feltárása. A kutatás alapján munkahelyválasztást befolyásoló három legfontosabb tényező rangsora itthon változatlan az elmúlt évekhez képest. A válaszadók 73%-a számára továbbra is a bérezés a leghangsúlyosabb értékelési szempont, majd ezt követi a kellemes munkahelyi légkör (61%) és az állás hosszú távú biztonsága (56%). Ismét a munkáltatók megítélését befolyásoló szempontok élbolyában szerepel a munka-magánélet egyensúlya és a vállalat pénzügyi stabilitása. Növekedett a tavalyi felméréshez képest mind a rugalmas időbeosztás, mind a betöltött munkakör érdekességének jelentősége, illetve szintén nőtt a szerepe a vállalat általános hírnevének és társadalmi szerepvállalásának. A jelenlegi, munkaerő-piaci szempontból bizonytalan helyzetben számíthatunk az értékrend – igaz nem forradalmi léptékű – átrendeződésére. Feltételezhetően nő majd a munkahely biztonságának szerepe, a fizetés jelentősége pedig akár csökkenhet is a dolgozók döntései során.

Elvárások és valóság

A vonzó munkáltatói márka építése és az értékes munkaerő sikeres toborzása és megtartása szempontjából lényeges a munkáltatók által kínált és a munkavállalók által elvárt előnyök közötti különbségek feltárása is. Figyelemfelkeltő, hogy épp a legfontosabbak közül kerül ki az a három terület, ahol a legnagyobb a különbség a munkavállalók elvárásai és aközött, ahogyan a vállalatok jelenlegi gyakorlatát látják. Míg a vonzó fizetés, illetve a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabbak a munkavállalók számára, addig ezeket mindössze a 6. és 7. helyre sorolják a hazai vállalatok jelenlegi értékajánlatai között. A 4. legfontosabbnak tartott „work-life balance” mindössze 10. helyezést ért el akkor, ha a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet értékelésére kérték a munkavállalókat.

Sokszínű munkahelyek, eltérő értékek

Napjaink munkaerőpiacán a tudatos munkáltatói márkaépítés a megfelelő tehetségek bevonzásának és megtartásának az egyik legfontosabb eszköze, de ugyanígy kedvező hatása van a már nálunk dolgozók motivációjára, teljesítményük növelésére. A minél testreszabottabb munkavállalói értékajánlat kialakításához figyelembe kell venni, hogy a munkaerő egyre sokszínűbb, így lényeges különbségek mutatkoznak az egyes csoportok elvárásai között. Mindjárt a legszembetűnőbb, hogy a kutatás alapján itthon a nők és férfiak nem azonosan súlyozzák a munkáltatók értékelésében szerepet játszó tényezőket. Míg a három legfontosabb szempont jelentőségének megítélése közel azonos a két nem esetében, addig a nők számára fontosabb az egészséges „work-life balance”, illetve látványosan magasabbra értékelik a rugalmas munkarendet, mint a férfiak. Egyre több az olyan munkahely, ahol a különböző generációk különböző háttérrel, elvárásokkal és munkamódszerekkel dolgoznak együtt. „Az egyre inkább többgenerációssá váló munkahelyek nagyon testreszabott megközelítést igényelhetnek a tehetségek megnyerésében és megtartásában, ezért az egyedi munkavállalói értékajánlatnak mindenképpen figyelembe kell vennie ezeket a generációs különbségeket” – mutatott rá Baja Sándor. A Z generáció (18-24 évesek) számára fontos a munkaadó által képviselt sokszínűség és befogadó légkör, az Y (25-34) keresi a rugalmas munkakörülményeket, az X (35-54) értékeli a munka-magánélet egyensúlyát, míg az 55 felettiek a munkahely hosszú távú biztonságát.

Fontos a fizetés, de nem ez az egyetlen döntési faktor

A felmérés évről-évre azt mutatta, hogy a vonzó fizetés és juttatások az uralkodó tényező a munkáltató megválasztásában, de a munkanélküliség és az üzleti bizonytalanság növekedésével a nem pénzügyi szempontok várhatóan egyre jelentősebbé válnak. Beszédes, hogy a juttatási csomagok egyes elemeit milyen mértékben tartják fontosnak, és milyen arányban kapják is meg a munkavállalók jelenlegi foglalkoztatójuknál. Kiemelkedik a „home office”, az otthoni munkavégzés lehetősége, amely 77% számára vonzó, de csak 24%-nak van erre lehetősége. Rugalmas munkaidőt majdnem ugyanennyien (83%) szeretnének, de csak 45%-uk élhet is a lehetőséggel. Már a válság kibontakozása előtt is azt mutatták kutatásaink, hogy a munkavállalók fokozatosan elmozdulnak a szabadabb és rugalmasabb munkavégzés felé. A világjárvány egyszerűen felgyorsítja ezeket a trendeket, és arra készteti a munkaadókat, hogy alkalmazkodjanak a munka új világához. Kedvezőbb a helyzet a munkába járás költségeivel, ez a dolgozók 84%-a számára lényeges és 58% hozzá is jut jelenlegi munkahelyén. A dolgozók kicsivel több mint háromnegyede találja vonzónak a cafeteriát és az étkezési támogatásokat, de csak kevesebb, mint kétötödük számára elérhető.

A generációk közötti különbséget is figyelembe véve kiemelkedik, hogy a Z generációnak az utazási biztosítások, az Y számára a gyermekvállalást segítő intézkedések, az X-nek az étkezési/cafeteria támogatás, míg a középkorúak és idősebbek részére a vállalati részvények vásárlásának lehetősége motiválóbb a többi korosztályhoz képest. „Bár továbbra is a pénzügyi kompenzáció a munkavállalók legfontosabb ösztönzője, az a vállalat válhat valóban kiemelkedővé a piacon, amely összetett juttatási csomagban gondolkodik, és kellően testre szabja azt” – értékelte az eredményeket a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Valóban megéri váltani?

A hazai munkahelyek megtartóképessége alacsonyabb volt a vizsgált időszakban a kontinens átlagánál: a magyar munkavállalók 21%-a (2019-ben 23%) váltott munkahelyet az elmúlt egy évben szemben az európai 17%-kal, illetve harmaduk (2019-ben 34%) tervez váltani a következő évben, míg Európában mindössze negyedükre igaz ez. A szemmel látható különbségben fontos szerepe lehet annak, hogy a váltás legfontosabb összetevője itthon a bérezés – 57% vált a magasabb fizetés reményében, szemben az európai 52%-kal.

Kérdéses azonban, hogy valóban ekkora-e a bérek szerepe a munkahelyváltás tervezésekor. Némileg ellentmond ennek, hogy az eredetileg magasabb jövedelem érdekében munkahelyet váltók közel harmadának fizetése csökkent vagy nem változott a lépést követően, több mint negyedük 1-10% közötti fizetésemelés mellett vállalt újra munkát, míg csak közel ötödük fizetése emelkedett 16-20%-os léptékkel. Ugyanakkor a hazai munkahelyet váltók vagy váltást tervezők 72%-a említett nem anyagi jellegű tényezőt a döntése hátterében, leginkább az értelmes célokat hiányolva jelenlegi munkakörében. Természetesen itt is tapasztalhatunk korosztályos különbségeket a mobilitás főbb mutatói között: az X generációt a magasabb fizetés, az Y-t az értelmes munkahelyi célok, az 55 felettieket pedig a vonzóbb juttatások motiválják inkább, mint a többi korcsoportot.

Milyen szektorokban dolgoznának a legszívesebben a magyarok?

Az egyes munkáltatói márkák erősségei mellett meghatározó lehet a munkavállalók számára annak a szektornak az általános vonzereje is, amelyben a vállalat működik. Bár a hazai munkavállalók körében a telekommunikációs szektor munkaadói márkái a legismertebbek, mégis az IT-szektor munkaadói a legnépszerűbbek, amelyet a telekom-ágazat követ némileg beelőzve az SSC-t. Mivel a technológia kritikus szerepet tölt be a jelenlegi, tömegeket érintő korlátozások során, az IT- és a kommunikációs ágazatok (ITC) vonzereje tovább erősödik. Az ITC-szektort már a járvány kitörése előtt is a legvonzóbb foglalkoztatónak tekintették. Most, amikor a digitális eszközök egyre fontosabbá válnak a vállalkozások számára, az ágazat kulcsfontosságú szerepet tölt be a munkába való visszatérés felgyorsításában. A hazai munkavállalók számára legvonzóbb 10 szektor (sorrendben: IT, telekommunikáció, SSC, gyógyszer- és vegyipar, szolgáltatások, gyáripar, autóipar, FMCG, pénzügy, ingatlan/építőipar) esetében a népszerűség elsődleges oka az itt működő vállalatok pénzügyi stabilitása. A hét legnépszerűbb gazdasági terület esetében a legújabb technológiák használata volt a második legfontosabb szempont előnyös értékelésükben, míg a TOP 3 legvonzóbb szektor esetében ehhez hozzájárult a vállalatok kedvező általános megítélése is.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2020-ban a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint:

1. LEGO
2. Samsung
3. Audi

Különdíjak:

Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet: Magyar Nemzeti Bank

Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás: E.ON

Legvonzóbb munkaadó – Gyógyszer- és vegyipar: Richter Gedeon

Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem és HORECA: Hunguest Hotels

Legvonzóbb munkaadó – FMCG: Nestlé

Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció: Magyar Telekom

Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika: DHL

Legvonzóbb munkaadó – Információ Technológia: Nokia

Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások: Szerencsejáték Zrt.

Legvonzóbb munkaadó – SSC: IBM

Legismertebb munkaadó: Magyar Posta