A világ 95 országában megkérdezett 4454 vezérigazgató közül mindössze 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy bizakodó cégének következő 12 hónapban várható bevételnövekedésével kapcsolatban – szemben a 2025-ben mért 38, illetve a 2022-es 56 százalékkal. Az eredmények arra utalnak, hogy számos vállalat még nem tudta a befektetéseit pénzügyi eredményekké formálni, miközben a vezérigazgatók olyan összetett működési környezetben próbálnak eligazodni, amelyet a gyors technológiai változások, a geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági nyomás alakít.

2026 döntő év lehet az „AI-éllovasok” és a „lemaradók” közötti versenyben

A vezérigazgatók számára a legfontosabb kérdés az, vajon elég gyorsan alakítják‑e át a működésüket ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológiai változásokkal, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI) is. A megkérdezettek 42 százaléka ezt nevezte meg első számú aggodalmának – jóval megelőzve az innovációs képességekkel vagy a közép- és hosszú távú életképességgel kapcsolatos félelmeket (mindkettő 29%).

Bár széles körben kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, mindössze 12% lát kézzelfogható előnyöket. A megkérdezettek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy jelentős mértékben invesztált a technológiába, és ebből bevételnövekedése is származott, miközben a cégvezetők 56%-a eddig nem tapasztalt jelentős pénzügyi hatást.

A gyors, szervezeti szintű AI-integráció profitkülönbséget teremt: azok a vezérigazgatók, akik az AI-befektetések után már többletbevételeket is realizálnak, két‑háromszor nagyobb arányban jelezték, hogy vállalatuk széles körben beépítette az AI-t termékeibe és szolgáltatásaiba, az ügyféligények generálásába, valamint a stratégiai döntéshozatalba.

Az alapok legalább annyira számítanak, mint a bevezetés mértéke. Azok a vállalatvezetők, akik szerint szervezetük erős AI‑alapokkal rendelkezik – például felelős AI-keretrendszerrel és olyan technológiai környezettel, amely lehetővé teszi a vállalati szintű integrációt –, háromszor nagyobb valószínűséggel számoltak be érdemi pénzügyi megtérülésről. A PwC külön elemzése szerint azok a vállalatok, amelyek széles körben alkalmazzák az AI-t termékeikben, szolgáltatásaikban és ügyfélélményeikben, közel négy százalékponttal magasabb profitrátát értek el, mint azok, amelyek idáig még nem jutottak el.

Mohamed Kande, a PwC globális vezetője kiemelte: „2026 döntő évnek ígérkezik a mesterséges intelligencia szempontjából. Egy szűk vállalati kör már most mérhető pénzügyi eredményekké alakítja az AI-t, miközben sokan továbbra is küzdenek azzal, hogy a pilotprojektek szintjéről továbblépjenek. Ez a szakadék már most megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben – és gyorsan tovább fog nőni azok számára, akik nem lépnek.”

Csökkenő bizalom, fokozódó vám- és a kiberkockázatok

A vezérigazgatók bizalma tovább csökkent, miközben növekedett a külső kockázatokkal szembeni kitettség. Világszerte a cégvezetők egyötöde (20%) úgy véli, hogy szervezetük a következő 12 hónapban nagy vagy rendkívül nagy mértékben ki lesz téve a vámokból eredő jelentős pénzügyi veszteségek kockázatának, bár a kitettség mértéke régiónként jelentősen eltér – a Közel-Keleten 6%, a kontinentális Kínában 28%, Mexikóban pedig 35%. Az Egyesült Államokban a vezérigazgatók 22%-a számolt be magas kitettségről.

A kiberkockázatokkal kapcsolatos aggodalom jelentősen erősödött: a vállalatvezetők 31%-a említi ezt fő fenyegetésként, szemben a tavalyi 24, illetve a két évvel korábbi 21%-kal. A megkérdezettek 84%-a jelezte, hogy a geopolitikai kockázatokra adott válaszaként vállalati szinten erősíteni kívánja a kibervédelmet.

A makrogazdasági volatilitással (31%), a technológiai zavarokkal (24%) és a geopolitikával (23%) kapcsolatos aggodalmak szintén fokozódtak, míg az infláció miatti félelmek kis mértékben csökkentek (27%-ról 25%-ra az előző évhez képest).

A megújulás stratégiai kényszerré válik

A kedvezőtlen kilátások ellenére a vezérigazgatók egyre inkább úgy látják, hogy a folyamatos megújulás elengedhetetlen a növekedéshez. Tízből több mint négyen (42%) jelezték, hogy vállalatuk az elmúlt öt évben új ágazatokban kezdett versenyezni. A jelentős akvizíciókat tervezők 44%-a várhatóan a jelenlegi iparágán kívül fog befektetni, a technológia pedig a legvonzóbb szomszédos szektor.

A vezérigazgatók valamivel több mint fele (51%) tervez nemzetközi beruházásokat az előttünk álló évben. Az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb célpiac – a megkérdezettek 35%-a sorolta a három elsődleges célország közé. Az Egyesült Királyság és Németország (mindkettő 13%), valamint a kontinentális Kína (11%) szintén előkelő helyen szerepel. India iránt gyakorlatilag megduplázódott az érdeklődés éves összevetésben: a nemzetközi befektetést tervező vezérigazgatók 13%-a sorolta a három legfontosabb célország közé.

A megvalósítás terén azonban továbbra is vannak hiányosságok. Mindössze minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy szervezete magas kockázatot is elfogad az innovációs projektekben, határozott folyamattal rendelkezik az alulteljesítő kezdeményezések leállítására, vagy dedikált innovációs központot, illetve vállalati kockázati tőke funkciót működtet.

Az idő is szűk keresztmetszet: a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy idejük 47%-át olyan témákra fordítják, amelyek időhorizontja kevesebb, mint egy év, miközben mindössze 16%-ot szánnak az öt éven túli döntésekre.

„A jelenlegi helyzet legnagyobb ellentmondása, hogy a világgazdasági helyzet (ideértve az összes körülményt) óvatossági reflexet hoz felszínre a vezetőkben, miközben egy olyan technológia időalapú versenye zajlik, ami hosszabb távon alapjaiban formálja át a működést, és láthatóan nem adaptálható gyors intézkedések keretében” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

„Ahogyan a cégvezetők egyre kevésbé aggódnak a rövidebb időhorizontú (pl.:makrogazdasági) kihívások miatt, egyre inkább képesek az iparágukon belüli zavaró és hosszabb távon is fennmaradó tényezőkre összpontosítani. Bár optimistábbak a globális gazdaságot illetően, tavalyhoz képest kevésbé derűlátók a saját bevételi kilátásaik tekintetében, és jellemzően tudatában vannak annak, hogy üzleti tevékenységük alapvető megújítására van szükség. Akár a generatív MI bevezetésének felgyorsításáról vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos üzleti kihívások és lehetőségek kezeléséről van szó, az idei évvel az átalakulás felgyorsul” – összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika inkább pesszimista, de létszámnövekedést várnak minden régióban

A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban a vezérigazgatók nem követik ezt a tendenciát: Nyugat-Európában 32%-uk számít a hazai gazdaság növekedésére, míg 48%-uk visszaesést vár; Észak-Amerikában ez a két arány 31%, illetve 52%.

A vezérigazgatók jellemzően az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban: 39%-uk számolt be arról, hogy legalább 5%-kal tervezik növelni a dolgozók számát. A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65%).

Megatrendek fékezik az optimizmust

A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve azok vállalkozásokra gyakorolt hatásának. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát, valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39% volt). Szintén a megatrendek kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a vezérigazgatók kevésbé bizakodóak saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve (42%-ról 37%-ra csökkent az arányuk).

A mesterséges intelligencia a megújulás katalizátora

A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ban, a megkérdezettek közel háromnegyede (70%) véli úgy, hogy az jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58% számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét, és csaknem fele (48%) mondja azt, hogy növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességüket a következő 12 hónapban. Arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozásuk eredményeit is támogatja: 41%-uk a bevételek növekedését, 46%-uk a jövedelmezőség javítását vizionálja. A technológiai, média- és távközlési szektor a legbizakodóbb a profitra gyakorolt hatást illetően (54%), míg az energia és közmű ágazatok vezetői a legkevésbé optimisták (36%) az MI tekintetében.

A cégvezetők egyre inkább a generatív MI transzformatív előnyeit keresik, és 69% ehhez szükségesnek látja a munkaerő továbbképzését is. Ami az MI-nak tulajdonított aggodalmakat illeti, a kiberbiztonsági kockázatok (64%), a félretájékoztatás (52%), a jogi kötelezettségek és a jó hírnevet veszélyeztető kockázatok (46%), valamint az ügyfelek vagy alkalmazottak bizonyos csoportjaival szembeni részrehajlás növekedése (34%) szerepel.

A dekarbonizáció pénzügyi tervezésbe integrálása még várat magára

A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76%-uk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58%-uk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45%-uk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31% ezt nem is tervezi). A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak: 47%-uk tett lépéseket, míg 29%-nak nincsenek erre vonatkozó tervei.

A felmérés a dekarbonizáció jelentős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26%-a mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54%) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51%) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként.

Újratervezés és hatékonyságnövelés szükséges

A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a 100 millió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56%-a úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább. Ez az arány 27%-ra csökkent azon cégek esetében, amelyek éves bevétele eléri vagy meghaladja a 25 milliárd dollárt.

Szinte az összes vezérigazgató (97%) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76%) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely jelentős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64%) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55%-uk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52%-uk pedig a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet.

További akadály a hatékonyság hiánya. A vezérigazgatók jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat észlelnek vállalatuk rutin tevékenységeiben, a döntéshozatali értekezletektől kezdve az e-mailekig – az ezekre a feladatokra fordított idő körülbelül 40%-át ítélik hatékonytalannak. A PwC visszafogott becslése szerint ez a hatékonytalanság akár 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő produktivitás kiesést is eredményezhet.

„Az idei adatok nagyfokú bizonytalanságra utalnak a vezérigazgatók körében, akik ugyanakkor elszánták magukat a változtatásra. Átalakítják üzleti modelljeiket, befektetnek a technológiába és a munkavállalóikba, valamint kezelik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és lehetőségeket. Ha a vállalkozások azt szeretnék, hogy rövid és hosszú távon is sikeresek legyenek, bizalmat építsenek, valamint fenntartható és hosszú távú értéket teremtsenek, fel kell gyorsítaniuk a megújulás ütemét” – zárta gondolatait Bob Moritz, a PwC globális vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.

Photo by Nitish Meena on Unsplash

A PureCycle technológia egyedülálló tisztítási folyamata révén forradalmasítja az újrahasznosított polipropilént megújuló erőforrássá. A technológia kémiai reakció nélküli tisztítási eljárást alkalmaz, hogy újszerű újrahasznosított műanyagot hozzon létre. Leegyszerűsítve úgy működik, mint egy molekuláris mosógép, amely képes megszabadítani a régi műanyagokat minden szennyeződéstől, szagtól, adalékanyagtól, színtől vagy címkétől, és a műanyagot átlátszó és ultratiszta újrahasznosított műanyaggá alakítja, amely kész a korlátlan további felhasználásra.

A korábbi műanyag újrahasznosítási technológiáktól eltérően a PureCycle alkalmazása nem gyengébb minőségű újrahasznosított, ún. ’szürke’ műanyagot eredményez, hanem a szűz műanyaghoz nagyon hasonló anyagot. Emellett a kezdeti életciklus-elemzés becslése szerint a PureCycle folyamata kevesebb energiát használ fel a meglévő hulladék újrahasznosítására, mint amennyi az első használatú műanyag előállításához szükséges.

Alexandra Keith, a P&G Beauty vezérigazgatója örömét fejezte ki a Világgazdasági Fórumon a PureCycle együttműködés kapcsán, és megerősítette, hogy a technológiát 2024-től további régiókra is kiterjesztik.

iMFLUX – megreformálja a műanyag fröccsöntés jövőjét

Az iMFLUX vállalkozás a Procter & Gamble 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata. Az iMFLUX rendszer autonóm fröccsöntési technológiájának köszönhetően bármilyen formát és termékrészt képes megtervezni és legyártani. A technológia alacsony állandó nyomáson működik, és bármilyen fröccsöntő géppel, műanyag formával vagy anyaggal használható, már működő gépekhez kapcsolva is. Alkalmazásakor kevesebb energiát használnak fel, és kisebb gépekre, kisebb műanyag térfogatra van szükség a gyártáshoz. Bármilyen viszkozitású anyaghoz alkalmazkodik, és gyakorlatilag bármivé formázható, amire a gyártónak szüksége van a termék csomagolásához.

Ez az új technológia lehetővé teszi, hogy jobb minőségű csomagolást állítsanak elő alacsonyabb költséggel és fenntarthatóbban, mint korábban.

Zöld hidrogén – fenntartható jövő a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére

A Procter & Gamble egyik kiemelt környezetvédelmi törekvése a kibocsátás fokozatos csökkentése. A zöld hidrogént sok szakértő a jövő üzemanyagának tekinti, amely részben vagy teljesen felváltja a fosszilis tüzelőanyagokat (olaj, földgáz és szén). A P&G jelenleg a zöld hidrogén közlekedésben történő felhasználását teszteli, és amint a technológia lehetővé teszi, teljesen átáll a használatára.

A modern technológiák alkalmazása mellett a P&G az ellátási lánc hatékonyságának javítására is törekszik, és többek között mesterséges intelligencia segítségével tervezi a szállítmányozás hatékonyságának optimalizálását, nem versenytársak részére elérhetővé teszi a kamionok szállítási kapacitását, adott útvonalakon.

Szándékos vagy nem, a vállalatok többsége kizárja a fogyatékkal élőket. Világszerte több mint 1,3 milliárd ember él valamilyen fogyatékossággal, ennek ellenére a Return on Disability szerint a vállalatok csupán 4%-a összpontosít arra, hogy a fogyatékkal élőket is bevonja.

A Valuable 500 januári brit felmérése rávilágított, hogy a munkáltatóknak el kell gondolkodniuk azon, hogyan és hol hirdetnek szerepeket, nem elég csak annyit mondani, hogy szívesen fogadják a fogyatékkal élők jelentkezését. Minden toborzási platformnak hozzáférhetőnek kell lennie, és kisegítő technológiával kell működnie. A felmérés szerint a vállalatok csaknem kétharmada (63%) nem tudta, hogy szervezetükben hányan tartják magukat fogyatékosnak, és még kevesebben (58%) alkalmaztak olyan politikát, amely aktívan foglalkozik a fogyatékosok befogadásával.

A Valuable 500 egy globális üzleti kollektíva, amely 500 vezérigazgatóból és vállalataikból áll, akik erőiket egyesítve közösen dolgoznak a fogyatékkal élők befogadásán. A kezdeményezést a 2019-es Világgazdasági Fórumon mutatták be, és legfőbb célja, hogy a nagyvállalatok bevonásával lehetővé tegyék a fogyatékkal élők aktív szerepvállalását.

A most bemutatott Generation Valuable program keretében a kollektíva 500 tagja olyan fogyatékkal élő tehetségeket jelölhet a mentorprogramba, akik C-szintű pozíciók megszerzésén dolgoznak. A kezdeményezés új perspektívákat hoz létre, elmélyíti a megértéseket, elősegíti a növekedést és csökkenti azokat a kihívásokat, amelyekkel a C-szint elérésére törekvő fogyatékkal élő tehetségek szembesülnek.

A program első támogatóinak egyikeként a P&G esélyegyenlőségi és befogadási vezetője, Shelly McNamara elmondta: „A P&G elkötelezett a fogyatékkal élők szakmai karrierjének építése iránt, amelynek a Generation Valuable program nemcsak fontos lépcsője, de betekintést kínál a felsővezetés számára a fogyatékkal élők befogadásával kapcsolatban is.”

Sam Latif, a P&G vállalati akadálymentesítési vezetője hozzátette, hogy a vállalat víziója az, hogy termékeit, szolgáltatásait és a munkahelyét a világ 1,3 milliárd fogyatékkal élő embere számára az első számú választássá tegye. Sam, aki maga is vak, a P&G-nél eltöltött 21 éve során számos rendkívül hatásos formatervezést fejlesztett ki a fogyatékkal élő fogyasztók számára.

„A fogyatékkal élők iránti bizalom kultúrájának beágyazása a szervezetekbe alapvető fontosságú – és az olyan kezdeményezések, mint a Generation Valuable, segítenek ebben. Saját tapasztalataimból tudom, mennyire fontos jó kapcsolatokat kialakítani más kollégákkal, engem is a P&G belső mentorprogramja vezetett oda, ahol ma vagyok: az informatikai szerepkörömből a szervezet első akadálymentesítési vezetője lettem, aki globális szinten felelős az innováció előmozdításáért, hogy márkáinkat és vállalatunkat befogadóbbá és hozzáférhetőbbé tegyük.”

A Valuable 500 stratégiájának középpontjában az etikus vezetés áll: mozgósítja a tagokat a valódi változások előmozdítására, biztosítja, hogy a fogyatékkal élők befogadása folyamatosan napirenden legyen, és kézzelfogható megoldásokat kínál.

A Generation Valuable program betekintést nyújt a C-szint szerepköreibe és részlegeibe, minden résztvevőt a szakmai fejlődésük fokozásához szükséges tudással felvértezve, hozzáféréssel és eszközökkel.

A programnak köszönhetően a C-szintű vezetők felbecsülhetetlen értékű betekintést nyerhetnek az üzletági stratégiáikban rejlő hiányosságokba, valamint a fogyatékkal élő alkalmazottak és fogyasztók megélt tapasztalataiba a szervezetükön belül és azon kívül.

A programban összehangolt erőfeszítésekre kerül sor annak biztosítására, hogy a Generation Valuable mentoráltjai az összes üzleti funkciót elsajátíthassák, különösen azokat, amelyek vállalatukra nézve eredmény- és bevételi jelentőséggel bírnak. A programban elsőként résztvevő 75 mentorált kihirdetésére a decemberi Fogyatékkal Élők Nemzetközi Világnapján kerül sor.

Fotó: Elevate Vofm, Unsplash

A Világgazdasági Fórum azokat a létesítményeket ismeri el Sustainability Lighthouse-ként, amelyek mintaként, iránymutatásként szolgálnak arra, hogy hogyan lehet alkalmazni a negyedik ipari forradalom technológiáit a gyártásban, és ezzel új szintre emelik a fenntarthatóságot, illetve a versenyképességet. A Schneider Electric Le Vaudreuil-i üzeme a világon a hatodik, amelyik bekerült ebbe az elitklubba és a vállalat első európai gyára, amely elnyerte ezt a státuszt. Korábban az egyik Egyesült Államokban található létesítmény kapta meg ugyanezt az elismerést a Schneider Electricnél.

Kevesebb energia, hulladék, vízfelhasználás és CO2 kibocsátás

A Le Vaudreuil-i gyár meggyőző példája annak, hogy az adatok hogyan segíthetnek jobb eredmények elérésében a fenntarthatóság területén. Az üzem digitális platformokhoz kapcsolódó IIoT-érzékelőket (Ipari Dolgok Internete – Industrial Internet of Things) telepített, és az ezekből nyert új információk lehetővé tették az optimalizált energiagazdálkodást. Számottevően csökkent az energiafelhasználás, a hulladék mennyisége, a CO₂-kibocsátás, vagy a vízfelhasználás, ráadásul jelentős üzleti növekedést is elértek. Az intelligens gyárban létrehoztak egy speciális víz-újrahasznosító telepet is, amit összekötöttek egy mesterséges intelligencia által felügyelt, felhőalapú elemzőrendszerrel, ami folyamatosan monitorozza a feldolgozott vízmennyiséget, előrejelzéseket készít, ezáltal sikerült 64 százalékkal csökkenteni a vízfelhasználást.

Felére csökkent a hibák száma

A Schneider Electric indiai Hyderabadban található okosgyára az iránymutató kezdeményezéseket minősítő Advanced Lighthouse elismerést kapott. Ez a cég ötödik létesítménye, ami elnyerte ezt a státuszt. A létesítményben a Schneider Electric EcoStruxure IIoT megoldásait vetették be a gyorsabb és jobb döntéshozatal érdekében. A változó vevői igények hatékony kiszolgálására prediktív és preskriptív analitikát, gépi mélytanulást és integrált ipari technológiákat is használnak és ezek alkalmazásával 54 százalékos üzleti növekedést sikerült elérni. A gyártás hatékonysága 9 százalékkal nőtt, a helyszíni hibák száma 48 százalékkal, az átfutási idő pedig 67 százalékkal csökkent.

A Világgazdasági Fórum a McKinsey & Company-val együttműködve 2018-ban indította el a Global Lighthouse Network (Globális Iránymutató Hálózat) kezdeményezést, hogy elismerje a negyedik ipari forradalomban élenjáró gyártókat. A programban elismert vállalatok példát mutatnak arra, hogy a digitális működésre való átállás hogyan eredményezhet termelékenység- és hatékonyságnövekedést, lehetővé téve ezáltal a fenntartható növekedést a negatív külső hatások és kihívások ellenére is.

A jövő technológiái már Magyarországra is megérkeztek

Március elején fogadta az első látogatókat a Schneider Electric szigetszentmiklósi logisztikai központjában kialakított Innovation HUB, ahol a többi között az energiamenedzsmentet, az épületautomatizációt, a termelőberendezések felügyeletét támogató, a csúcstechnológiát képviselő megoldásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.

Az Innovation HUB-ot folyamatosan fejlesztik majd, így a jövőben átfogó képet nyújt a villamos energia világában zajló digitális átalakulásról, az ügyfeleknek és partnereknek kínált energetikai csúcstermékekről, valamint az Energia 4.0 koncepcióról. A létesítmény amellett, hogy látogatóközpontként szemléletformáló szerepet is betölt, az elképzelések szerint oktatási funkciót is kap majd, saját munkatársak és külsősök képzése is szerepel a tervek között.

A tanulmány szerint a vezetőknek az alábbi tulajdonságokra és képességekre lesz szükségük a következő évtized kihívásainak legyőzésére, a vállalatuk növekedésének gyorsítására és a pozitív társadalmi hatások elérésére:

• Érdekeltek bevonása – Az általános bizalom és a pozitív hatás fenntartása úgy, hogy a vezetők a vállalat működésében érintett csoportok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket, valamint ösztönözzék az olyan befogadó környezet kialakítását, amelyben mindenki a közösség részének érezheti magát és kifejezheti a véleményét.
• Érzelem és intuíció – Az elkötelezettség és a kreativitás elősegítése, a vezetők empatikus és nyitott hozzáállásával.
• Küldetés és cél – A közös célok előmozdítása a fenntartható jólét közös jövőképének felvázolásával.
• Technológia és innováció – Szervezeti és társadalmi értékteremtés az új technológiákhoz kapcsolódó felelős innovációval.
• Intellektus és felismerések – A sikerhez vezető új utak felfedezése és fejlesztése a folyamatos tanulás és tudásmegosztás révén.

A felelős vezetés öt eleme

„A klímaválság, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági bizonytalanság minden korábbinál jobban veszélyezteti az emberi jóllétet” – mutatott rá Adrian Monck, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója. „Egy olyan, az érintetteket bevonó szemléletre van szükség, amelynek során a vállalatok a vállalkozó szellemet a céltudatossággal ötvözve, másokkal együtt dolgoznak a működésüknek otthont adó környezet állapotának javításán. Jó hír, hogy a következő generációk készen állnak az ehhez szükséges vezetői készségek elsajátítására.”

„Az új vezetői szemlélet nyomában” (Seeking New Leadership) című jelentés elkészítéséhez több mint 20 ezer emberrel készítettek interjút – köztük a Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségének tagjaival (a jövő vezetőivel); vezérigazgatókkal és más cégvezetőkkel; munkavállalókkal, fogyasztókkal és egyéb érdekelt csoportokkal. Emellett ökonometriai elemzést végeztek a vállalati teljesítményről is, illetve további kutatásokat is folytattak a projekt során.

A jelentés szerint egyre erősödő elvárás a vállalatokkal szemben, hogy a „nyereséges működésért” cserébe oldják meg a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat. A megkérdezett fiatal vezetők 61%-a például úgy véli, hogy egy üzleti modellnek csak akkor van létjogosultsága, ha a nyereséges növekedés mellett pozitív társadalmi hatással is bír. A vállalatvezetők és az érintettek túlnyomó többsége (79% és 73%) úgy véli, hogy a feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeknek a társadalomban betöltött szerepkörük újraértékelésére kell ösztönözniük a vállalatokat.

A vizsgálat szerint sok vállalatvezető viselkedése nem áll összhangban az érintettek elvárásaival, akik több érzelemmel és intuícióval rendelkező, küldetés- és céltudatos vezetőket látnának szívesen a szervezetek élén. A kutatás részeként egy 500 Y- és Z-generációs (azaz 1980 után született) fogyasztóból álló online fókuszcsoportos felmérést is végeztek. Ennek eredményei alapján a fiatalok úgy vélik, hogy a következő évtizedben a felelős vezetés 5 elemét alkalmazó szemléletre lesz szükség a vezetői döntéshozatalhoz.

A fenntarthatóság, a bizalom és az innováció hatása a teljesítményre

A tanulmányból az is kiderül, hogy a nyereség és a felelős vezetés nem feltétlenül zárják ki egymást, sőt, összefüggés van a felelős vezetés és a jobb pénzügyi teljesítmény között. Az Accenture megvizsgálta több mint 2500 tőzsdén jegyzett vállalat pénzügyi teljesítményét, és a fenntarthatóságra, az érintettek bizalmára és az innovációra hatást gyakorló intézkedéseket a 2015 és 2018 közötti időszakban.

 Fő megállapítás: az innováció és az érintettek bizalmának megszerzése terén sikeres vállalatok pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek versenytársaiknál. Üzleti eredményük 3,1%-kal haladja meg a piaci átlagot, és részvényeseiknek is magasabb megtérülést nyújtanak. Ezenkívül azok az iparágvezető innovációikról ismert cégek, amelyek élvezik az érintettek bizalmát és pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek nagyobb arányban rendelkeznek a felelős vezetés mind az öt elemével.

„A szervezeti növekedés, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatás ösztönzése nem pusztán lehetősége, hanem egyenesen kötelessége a vállalatoknak. Ennek első lépése a felelős vezetés fogalmának újradefiniálása” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetői kultúráért és emberi erőforrásokért felelős vezetője. „Az új generáció élen jár ezen a területen. Ők már tudatosan törekszenek arra, hogy ezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva teremtsenek üzleti értéket – természetes küldetéstudattal, az érintetteket bevonva és magától értetődő empátiával. A ‘Young Global Leaders’ és a ‘Global Shapers’ közösségek tagjaival folytatott együttműködés révén nagy örömmel azonosítjuk ezeket az új vezetői készségeket, és ösztönözzük elsajátításukat a világ jövőjét formáló egyének és csapatok körében.”

A vizsgálat az Accenture és a Világgazdasági Fórum Young Global Leaders és Global Shapers közösségei több éves közös kezdeményezésének első lépése. A közös munka célja a felelős vezetés új keretrendszerének megalkotása, és segítségnyújtás a szervezeteknek az optimális környezet kialakításához.

Bővebben: www.accenture.com/responsible-leadership.

Mindössze 3 hónap alatt, 2019 júliusa és szeptembere között nagyjából 620 millió káros videót, képet, megjegyzést és cikket távolítottak el a Facebook, Youtube és Instagram oldalakról. A csatornák erőfeszítéseinek és a megfelelő digitális eszközökbe történő befektetéseinek köszönhetően ezen tartalmak nagy része még azelőtt eltávolításra került, mielőtt a fogyasztók ténylegesen megtekinthették volna őket. Ennek ellenére a többi, több mint kilencmillió káros tartalom eljutott a fogyasztókhoz a három hónapos időszak alatt, ez másodpercenként nagyjából egy káros tartalom megtekintését jelenti.

Közel négymilliárd online felhasználóval, átlagosan több mint napi hat órát az internet előtt töltve, a világ még soha nem volt ilyen szorosan összekapcsolódva – melynek intenzitása csak növekedni fog, mivel a világon egyre több embernek lesz internet hozzáférése. Ennek a növekedésnek az eredményeként pedig egyre több a veszélyes, gyűlölködő és káros online tartalom is.

A GARM világszintű együttműködés célja az internethasználók online védelme, a káros online tartalmak kiküszöbölése, valamint annak megakadályozása, hogy a kártékony szereplők ne juthassanak hozzá hirdetési felülethez. A GARM idén együttműködésbe lépett a Világgazdasági Fórummal, hogy előre mozdítsa törekvésit a digitális környezet biztonságának javítása érdekében.

A szövetséget 2019 júniusában alapította a Hirdetők Világszövetsége (World Federation of Advertisers, WFA), a Nemzeti Hirdetők Szövetségével (Association of National Advertisers, ANA) együttműködésben. A kezdeményezés példátlan koalíciót hoz létre, amely 97 milliárd dolláros globális reklámköltséget jelent 39 hirdető, hat ügynökségi holdingtársaság, hét vezető médiaplatform és hét ipari szövetség révén. A koalíció júliustól egy háromirányú cselekvési terv révén kezdi meg programjának megvalósítását, amely a következőket takarja:

Közös osztályozás: A Szövetség olyan osztályozást dolgozott ki, amelyekkel a reklámipar összehangoltan, azonos módon dönt a káros tartalmakról. A 11 kulcsfontosságú téma olyan területeket fed le, mint az explicit tartalom, a drogok, a spam vagy a terrorizmus, és lehetővé teszi a csatornák, ügynökségek és hirdetők számára a káros tartalmak felismerését, és azt, hogy mindezektől hogyan védhető meg a kiszolgáltatott közönség, például a gyermekek.

Általános eszközök és rendszerek: A Szövetség közös eszközöket dolgoz ki, amelyek jobb kapcsolatokat hoznak létre a hirdetők, a médiaügynökségek és a csatornák között a tartalmak meghatározása érdekében. Ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése javítja az átláthatóságot, és a médiabefektetéseket a biztonságosabb fogyasztói élmények felé irányítja.

 Független felügyelet: A Szövetség közös önértékelési szabványokat dolgoz ki annak érdekében, hogy az internetes ipar szereplői felmérjék saját képességeiket, eszközeiket a káros tartalmak blokkolására, demonetizálására és eltávolítására.

Az új stratégia nagy előrelépés a médiaellátási lánc egészében, a biztonság javítása érdekében tett erőfeszítések felgyorsítása és integrálása felé. A programot tegnap hozták nyilvánosságra a World Economic Media Leaders Davos-i eseményén. Ez a kezdeményezés az első és eddig példátlan együttműködés olyan vállalatok, mint az Adidas, a Bank of America, a Danone, a Mastercard, a Procter & Gamble, a Shell, a Vodafone és számos más vállalat, valamint olyan médiacégek és közösségi platformok, mint a Facebook, a Google, a Teads, a TRUSTX, a Twitter, az Unruly, és a Verizon Media, a legnagyobb kiadók, mint a Dentsu Group, a GroupM, a Havas, az IPG, a Publicis Media, és az Omnicom Group, továbbá számos ipari csoport (pl. MRC, IAB, TAG, ISBA, MMA, vagy az Effie) között.

„A hirdetők egyedülálló szerepet játszhatnak a digitális ökoszisztéma fejlesztésében. Mivel a márkák számos platformot és tartalomszolgáltatót finanszíroznak, biztosíthatjuk, hogy a társadalom élvezhesse az összekapcsoltság előnyeit anélkül, hogy hátrányai is érezhetőek lennének. A GARM első lépései a helyes irányba mutatnak, és a fogyasztók, a társadalom, valamint a márkák javát szolgálják. Örülök, hogy a WFA ilyen kulcsfontosságú szerepet játszik a digitális ökoszisztéma különböző szereplőinek összegyűjtésében egy ilyen kényszerítő közös cselekvési terv kapcsán.” – mondta Stephan Loerke, a WFA vezérigazgatója.

„Ideje létrehozni egy felelős médiaellátási láncot, amely 2030-ra biztonságos, hatékony, átlátható, elszámoltatható és megfelelően moderált módon működik minden érintett, különösen az általunk kiszolgált fogyasztók számára.” – mondta Marc Pritchard, Globális Márkaigazgató, P&G.

 „A felelősség a legfontosabb prioritásunk, és jelentős előrelépéseket teszünk egy mindenki számára fenntarthatóbb és egészségesebb digitális ökoszisztéma felépítése felé.” – mondta Susan Wojcicki, a YouTube vezérigazgatója. – „Fontos lépés ezért annak megismerése, hogy hogyan lehet következetesen azonosítani és kezelni a káros tartalmat, ezért különösen üdvözöljük a GARM által elért haladást.”

„Az emberek és a vállalatok biztonsága a Facebook legfontosabb prioritása. A biztonság iránti elkötelezettségünk és az iparág egész területén fennálló partneri kapcsolatunk megingathatatlan, így bizakodva tekintünk a folytatás elébe.” – mondta Carolyn Everson, VP Global Marketing Solutions, Facebook.

„Meggyőződésünk, hogy ez a példa értékű együttműködés szükséges a változások előremozdítása érdekében. A júniusi bevezetés óta jelentős előrelépéseket tettünk a káros tartalom azonosítása és megszüntetése területén, a márkák, az emberek és a társadalom egészének érdekében.” – tette hozzá Rob Rakowitz, WFA Global Alliance for Responsible Media projektvezetője.

A GARM-ról

A The Global Alliance for Responsible Media (GARM) szövetséget tavaly júniusban alapították Cannes-ban. Célja a biztonságos online környezet megteremtése a márkák és a felhasználók számára – az együttműködő partnerek, így a P&G szerint is ez kritikus és alapvető lépés a márkák, az ipar és a társadalom jövője szempontjából. A GARM több vállalatból álló kezdeményezés, amely egyesíti a hirdetőket, ügynökségeket, médiacégeket, műszaki platformokat és ipari szövetségeket az online biztonság mielőbbi megteremtése érdekében.

A GARM tagjai kiadókkal és különböző platformokkal működnek együtt, hogy többet tegyenek a káros és félrevezető médiakörnyezetek kezelésének, valamint a márkák védelmére szolgáló konkrét cselekvések, folyamatok és protokollok kidolgozásának és megvalósításának érdekében.

Ez a kezdeményezés az első és eddig példátlan együttműködés olyan vállalatok, mint az Adidas, a Bank of America, a Danone, a Mastercard, a Procter & Gamble, a Shell, a Vodafone és számos más vállalat, valamint olyan médiacégek és közösségi platformok, mint a Facebook, a Google, a Teads, a TRUSTX, a Twitter, az Unruly, és a Verizon Media, a legnagyobb kiadók, mint a Dentsu Group, a GroupM, a Havas, az IPG, a Publicis Media, és az Omnicom Group, továbbá számos ipari csoport (pl. MRC, IAB, TAG, ISBA, MMA, vagy az Effie) között.

A kezdeményezés feladata, hogy meghatározza az együttműködést illető konkrét tevékenységeket, folyamatokat és protokollokat a fogyasztók és márkák védelme érdekében, a biztonsági kérdésekkel szemben. Céljuk olyan médiakörnyezet kialakítása, ahol a gyűlöletbeszéd, a zaklatás és a dezinformáció kiszűrhető, ahol a személyes adatok védelme elsődleges.

Iparági szakértők évek óta hangoztatják, hogy a magyar piacról körülbelül 22 ezer informatikus hiányzik. A digitalizáció miatt azonban ez a probléma várhatóan még tovább fog súlyosbodni a következő években, hiszen bár számos állás szűnhet meg az automatizáció miatt, rengeteg új munkakör is születik majd várhatón, sőt a korábbi munkakörök betöltéséhez is egyre több digitális készség elsajátítására lesz szüksége a munkavállalóknak. A probléma tehát komplex, hiszen egyszerre kell a munkaerő utánpótlást biztosítani az új munkahelyekre, illetve a meglévő kollégákat felvértezni digitális tudással, készségekkel, egyszóval átképezni, hogy el tudják látni az új feladatköröket.

Sokan sokfélét gondolnak a technológia és automatizáció munkaerőpiacra kifejtett hatásáról, a Világgazdasági Fórum idén ősszel közzétett előrejelzésében például azt jósolja, hogy 2022-re 133 millió új állás jöhet létre, és 75 millió szűnhet meg a vállalatok digitális transzformációjának eredményeként. A szervezet szerint az új munkakörök elsősorban az alábbi területeken jönnek majd létre: adatelemzés és adattudomány, mesterséges intelligencia és gépi tanulás, ügyvezetés és operatív igazgatás, szoftver- és alkalmazás fejlesztés és elemzés, illetve értékesítés és marketing. Mindemellett leginkább a következő szakterületeken vannak leginkább veszélyben a jelenlegi álláshelyek: adatbeviteli adminisztráció, könyvelés és bérszámfejtés, adminisztratív és felsővezetői asszisztencia, összeszerelés és gyári munka, illetve ügyfélszolgálat.

Egyre költségesebb a toborzás, új megoldások kellenek

Jelenleg több szektorban tombol munkaerőhiány Magyarországon, az új munkaerő megtalálása egyre nagyobb terhet ró a cégekre. Egyes szakértői elemzések szerint egy új munkavállaló felvételére átlagban közel 50 napot fordít egy cég, míg egy-egy új kolléga megtalálása mintegy 1,2 millió forintjába kerül egy vállalkozásnak ma Magyarországon. A toborzás tehát egyre költségesebb és időigényesebb, éppen ezért új, innovatív módszerekre is szükség van a vállalatok erőforrás problémáinak enyhítésére.

„A felnőttképzési piac egyik fontos trendjeként azt látjuk, hogy egyre több nagyvállalat, sőt kis- és közepes cég ismeri fel, hogy egy saját vállalati képzési központ működtetésével több munkaerővel kapcsolatos probléma is orvosolható. Egyrészt a saját képzési centrum enyhítheti a toborzási gondokat, hiszen a vállalkozás saját munkaerő utánpótlását képezheti ki. Másrészt a cégek ki tudják használni a meglévő munkavállalóikban rejlő erőforrás-tartalékokat, hiszen az új munkakörökhöz szükséges digitális ismereteket, készségeket belső képzésekkel, átképzéssel is át tudják adni” – fogalmazott Laczkó Gábor, a Stylers Group informatikai cégcsoporthoz tartozó Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.

A Loop az első olyan globális, „körkörös csomagolási és vásárlási megoldás”, amelynek célja, hogy javítsa a környezetvédelmi teljesítményt és emelje a kényelmet, a jelenlegi e-kereskedelmi megoldásokhoz képest az összegyűjtött, megtisztított, újratöltött és újrafelhasznált csomagolások által. A Loop lehetőséget biztosít a használt termékek összegyűjtésére közvetlenül a fogyasztók lakhelyéről a további újrahasznosítás vagy újrafelhasználás érdekében. A P&G volt az első FMCG profilú vállalat, mely csatlakozott a Loophoz.

A partnerséget a Világgazdasági Fórum éves találkozóján, a svájci Davosban jelentették be, ahol a P&G ismertette az úgynevezett Ambition 2030 fenntarthatósági célkitűzéseit. Emellett a vállalat tartós elköteleződését fejezte ki a fenntarthatósági törekvések mindennapi gyakorlatba való átültetésével kapcsolatban.

A P&G tudósai és mérnökei olyan innovatív gyártási, csomagolási és forgalmazási megoldásokat fejlesztettek ki, amelyek elősegítik a fenntartható életet a részt vevő fogyasztók számára. Tizenegy P&G-márka lesz elérhető a Lopóban a három különböző formátum valamelyikében. A Loop rendszer validálása és optimalizálása valós piaci tanulási kísérleteken keresztül történik 2019 közepétől New Yorkban és Párizsban.

Tartós csomagolás

A háztartások kedvencei, mint a Pantene, a Tide, a Cascade és a CrestTM termékek számára új, fenntartható és újratölthető csomagokat terveztek, amelyek új funkciókkal és luxusminőségű összetevőkkel rendelkeznek.

A Pantene samponjai és kondicionálói egyedi, könnyű, tartós alumíniumból készült flakont kapnak.

A Tide, Amerika első számú mosószere is részt vesz a Loopban: a tisztán növényi alapú mosószer egy új, tartós, rozsdamentes acélból készült tárolót kap, egyszerű csavaros kupakkal és a könnyű adagolást segítő kifolyóval.

A Cascade, folyamatosan keresve a mosogatás élményének jobbá és környezetbarátabbá tételét, új, rendkívül tartós csomagolást fejlesztett ki a Cascade ActionPacs számára, amely egyébként is egyszerűbbé teszi a mosást azáltal, hogy megspórolja az áztatást a fogyasztóknak.

A Crest (blend-a-med) a szájhigiénia területén is törekszik a fenntarthatóságra az új Crest Platinum szájvízzel, amely egyedülálló formulájával friss leheletet biztosít és a lepedékképződés megelőzését segíti egy fenntartható, újratölthető csomagolásban.

Az ArielTM és a FebrezeTM is elkötelezte magát a tartós, újratölthető csomagolás mellett. Ezek a termékek szintén kaphatóak a boltokban, közvetlenül a fogyasztók tesztelik az új utántölthető és újrafelhasználható modelleket.

Újrahasznosítási termékek, újratöltések

Az Oral-B több mint 50 éve innovációs vezetője a szájápolási termékeknek, amely az elektromos újratölthető, és a kézi fogkefék terén is újrahasznosítható megoldásokat tesztel.

Az Oral-B CLIC, a manuális fogkefék új, ikonikus kialakításának köszönhetően tartós fogkefenyéllel rendelkezik, az egyedi kivitelezés azonban lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy csak a fogkefe fejét cseréljék.

A Loop újrahasznosítja a használt kefefejeket a kézi és az elektromos fogkeféknél egyaránt. A Gillette^TM és a Venus^TM prémium utazócsomagot biztosít, melyet a fogyasztó is könnyen tud kezelni. Ezen termékek elhasznált részeit és pengéit a TerraCycle visszagyűjti a fogyasztóktól további újrahasznosításra.

Használt higiéniai termékek újrahasznosítása

A Pampers^TM és az Always^TM a Fater, a P&G és az Angelini Group társulása által kifejlesztett és szabadalmaztatott technológiák alkalmazásával teszteli a fogyasztók otthonából származó higiéniai termékek gyűjtését, mely jelenleg úttörő megoldás. A technológia a használt nedvszívó higiéniai termékeket másodlagos nyersanyaggá alakítja a magasabb szintű alkalmazáshoz.

„Több mint 180 éves múltunk van az innováció és világszínvonalú fogyasztói ismereteket terén, ezekre építünk, amelyek lehetővé teszik felelősségteljes fogyasztást” – mondta Virginie Helias, a P&G alelnöke és fenntarthatóságért felelős főigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy partnerünkkel, a TerraCycle-lel, első CPG-vállalatként a program részévé válhatunk, ez azonban csak egyik eleme annak a stratégiának, amellyel megvalósítjuk az Ambition 2030-as célkitűzéseinket, a fenntartható innováció felgyorsítása és a körkörös megoldások ösztönzése érdekében.”

„Itt az idő, hogy cselekedjünk. Óriási lelkesedéssel dolgozunk azon, hogy globális elérésünk erejét felhasználva megbízható, globális márkáink erősségével fenntarthatóbb megoldásokat teremtsünk. A jól alakítható partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ezt a küldetést megvalósíthassuk, mivel a sikert egyedül nem érhetjük el” – folytatta.

„Örömünkre szolgál, hogy a P&G-vel és más nemzetközi márkákkal, kiskereskedőkkel, a mögöttes szervezetet működtető vállalatokkal, valamint a Világgazdasági Fórummal együttműködve azon vagyunk, hogy új utakat teremtsünk a termékek felelősségteljesebb fogyasztására” – mondta a TerraCycle vezérigazgatója Tom Szaky. „A Loop célja és ötlete nemcsak az, hogy megszünteti a csomagolási hulladékot, hanem hogy nagymértékben javítsa a termék és a vásárlás kényelmét is. A Loop segítségével a fogyasztók képesek lesznek felelősségteljesen használni a termékeket speciálisan tartós, újrafelhasználható vagy teljesen újrahasznosítható csomagolásban. A megbízható márkák, például a P&G ereje és fogyasztóinak elérése révén képesek leszünk a fogyasztási szokások megváltoztatására.”

Hogyan működik a Loop?

VÁSÁRLÁS: A fogyasztók a Loop vagy a Loop partnereinek weboldalán keresztül, megbízható márkák termékeit, immár újratervezett, fenntartható csomagolásban tudják megvásárolni.

SZÁLLÍTÁS: A fogyasztók fenntartható termékeiket a Loop egyedi tervezésű, szállításra alkalmas eszközökben kapják meg, ami nem teszi szükségessé az egyszer használatos szállító eszközöket, mint például a kartondobozokat.

VÁSÁRLÓI ÉLMÉNY: A fogyasztók eleganciát és kényelmet tapasztalnak, miközben elutasítják a csomagolási hulladékot.

BEGYŰJTÉS: Nincs szükség a csomagolás tisztítására és eltávolítására; mivel a fogyasztók a kidobandó termékeiket az egyik Loop zacskóba helyezik. A Loop közvetlenül a fogyasztó otthonából fogja begyűjteni.

TISZTÍTÁS: A Loop tudósokból álló csoportja egyedi tisztítási technológiákat fejlesztett ki, hogy minden termék biztonságosan újrafelhasználható legyen.

ÚJRATÖLTÉS, ÚJRAHASZNOSÍTÁS: A Loop szükség esetén azonnal újratölti a termékeket, és visszaküldi az újratöltött szállítmányt a fogyasztónak. Az olyan termékeket, mint például pelenkák, betétek, borotvák vagy fogkeferészek, újrahasznosítják.

Hogyan válj sikeressé? Hogyan kezeld a sikert, vagy éppen hogyan vond le a tanulságokat? Milyen adottságok szükségesek egy cég indításához? Miként lehet karriert építeni egy vállalkozással? Ezekre és még számtalan más kérdésre is választ kaphatnak a vállalkozó kedvű fiatalok Magyarország legnagyobb üzleti show-ján, a Fiatal Vállalkozók Hetén.

A november 14-i Vállalkozz az Életre napon – amely egyébként a szervező Fiatal Vállalkozók Szövetsége mottója is – ismert cégvezetők árulják el legféltettebb titkaikat a jövőre nézve.

A munka csak kevesek privilégiuma lesz

A Világgazdasági Fórum legfrissebb, idén szeptemberben kiadott jelentése szerint az automatizáció a következő évtizedben 2 milliárd munkahelyet alakít át. 75 millió munkahely meg is szűnik, de közben 133 millió új állás is keletkezik. A dokumentum által idézett cégvezetők szerint 2025-re a vállalataiknál elvégezhető munkák több mint felét már gépek fogják elvégezni. Az átmenet viszont közel sem lesz kockázatmentes.

Az előttünk álló száz évben a gépek közreműködésével az eddigi léptékkel mérve várhatóan 20 ezer évnyi fejlődésnek lesznek szemtanúi unokáink. Sokan vélik úgy, hogy a munka csak kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akiknek erőssége a valós értékteremtés.

Hogy a résztvevők egy kicsit belekóstolhassanak a jövő ízébe, a Fiatal Vállalkozók Hetén még a büfé is digitalizált lesz.

A magyar mezőgazdaság biztos jövőt ígér

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kerekasztal-beszélgetésen vesz majd részt, ahol többek közt arról is beszél, hogyan találhatják meg számításukat a fiatalok az agráriumban. Elöljáróban annyit elárult, a digitalizáció feltartóztathatatlanul és gyorsuló tempóban hódít teret minden területen és ágazatban, függetlenül attól, hogy élni akarunk-e az általa kínált lehetőségekkel, újdonságokkal vagy sem.

„A jelenleg zajló negyedik ipari forradalom a kutatók szerint mintegy háromezerszer annyi változást hoz az emberiség történetébe, mint az 1 híján 250 évvel ezelőtti, első ipari forradalom. Mára már nem a gépi technológia fejlesztésével, hanem az infokommunikációs eszközök elterjesztésével és a hozzá kapcsolódó tudás termelői szintre történő kijuttatásával érhetjük el a robbanásszerű sikereket” – fogalmazott.

Hozzátette, bár az automatizáció Magyarországon még gyerekcipőben jár, a versenyképesség fenntartása kikényszeríti előrelépésünket.

„A fiatalok számára a magyar mezőgazdaság munkavállalóként és vállalkozóként is biztos jövőt ígér. Az agráriumnak precíz és összetett tudásra, modern eszközhasználatra van szüksége, cserébe olyan jövedelmi viszonyokat kínál, amilyet napjainkban a fiatalok elvárnak. Már nem a sáros gumicsizma sztereotípia, hanem a digitalizálódással terjedő precíziós technológiák roham léptékű terjedése jellemzi a folyamatosan változó mezőgazdaságot, GPS-vezérelt kombájnokkal, sorvezetőkkel, automata vezérlésű drónokkal és robotokkal, automatizált üvegházakkal, mikroklíma mérésre épülő fagyvédelmi rendszerekkel, hozamtérképekkel, számítógépek által vezérelt takarmányozással…, hogy csak párat említsünk a korábbi sci-fi filmeket idéző eszközökből.”

A vállalkozás mindig örök

Palásti József, a Fornetti alapítója a Vállalkozz az Életre napon mutatja be új cégét, a Food Universum ételgyárat, a résztvevők pedig meg is kóstolhatják a gasztrovizionista új alkotásait.

A több mint 40 éves vállalati tapasztalattal rendelkező cégvezető mindig új kihívásokat kereső milliárdosként jut majd szóhoz 18 órától a Bálnában. Palásti József 1979 augusztusában nyitotta meg első látványpékségét, azóta rendszerváltást, káoszt, gazdasági fellendülést is visszaesést megélt, de szerinte a vállalkozás mindig örök, annak alapjai megmásíthatatlanok.

„A vállalkozói élet ma attól izgalmas és fontos, mert van egy nagy átrendeződés. Van egy konjunktúra, ami mellékhatásokkal jár, de a pénz olcsó, ami generálja a vásárlókat. Az igények folyamatosan nőnek, egyre nagyobb a kereslet az egészségtudatos táplálkozás, az okoslakások, az intelligens termékek iránt. Szép kihívások állnak előttünk, amelyek megoldásra várnak, engem is ez motivált abban, hogy nyugdíjasként visszatérjek a pályára” – fogalmazott.

A Fiatal Vállalkozók Hete ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A nagy érdeklődésre való tekintettel és a helyszín befogadó kapacitása miatt érdemes mielőbb bebiztosítani a helyet.