Szigorúbban veszik a munkahelyen az etikai normák betartását az elmúlt két évben a magyar válaszadók harmada (34%) szerint. Tízből kilenc megkérdezett (87%) meg van győződve arról, hogy kollégái becsületesen, minden szabályt betartva végzik munkájukat. A pozitív változás elsősorban a vezetői követelmények (44%) és jogszabályi környezet szigorításának (21%) köszönhető, de az ügyfelek (15%), a közvélemény (15%) és a munkatársak (15%) emelkedő elvárásai is hozzájárultak a javuló trendhez.

Ahogy a világon mindenütt, úgy Magyarországon is komoly nyomás alatt vannak viszont a vezetők és a beosztottak is, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére is elérjék a kijelölt pénzügyi célokat. Emiatt a hazai válaszadók több mint harmada (39%) úgy véli, hogy megnőhet cégénél a visszaélések kockázata, és hasonló arányban (36%) vannak azok, akik szerint egyes menedzserek a rövid távú haszonszerzés reményében áthágnák az etikai irányelveket.

A nemzetközi trendekhez (31%) hasonlóan, a hazai kutatásban résztvevők közül is sokan (25%) azt tapasztalják, hogy egyenlőtlenség van a visszaélések elbírálásában, és könnyebben elnézik a vezető beosztású kollégáknál az etikátlan viselkedést.

„Bármilyen válságról is legyen szó, egyértelmű, hogy exponenciálisan nő a korrupció kockázata. Ilyen helyzetben a terveket nehezebb teljesíteni, a nyomás emelkedik, az emberek pedig hajlamosabbá válnak a szabálysértésekre. Most kritikusan fontos, hogy minden cégvezető tudatosan lépjen fel az etikus működés mellett, mert egyetlen korrupciós eset elkövetése is beláthatatlan reputációs és anyagi károkat okozhat” – hangsúlyozta Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője.

Globálisan a kutatásban résztvevők ötöde (21%) állította, hogy cégénél komolyabb csalás vagy szabálysértés történt az elmúlt két évben, míg idehaza minden tizedik (9%) válaszadó tudott beszámolni ilyen esetről. Világszerte közel minden harmadik (29%), Magyarországon minden hatodik (16%) nyilatkozó jelentett az elmúlt két évben visszaélést közvetlenül a vezetőségnek vagy etikai forródróton keresztül. Azok, akik eltitkoltak egy-egy felfedezett szabálysértést, leggyakrabban munkatársi szolidaritásból (36%) tették vagy azért, mert nem tudták, kihez forduljanak az ügyben (29%).

Photo by Samson on Unsplash

Ebben a helyzetben rendezik meg idén a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum éves találkozóját, amelyen a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat több magas rangú vezetője is részt vesz.

„Mivel a szén-dioxid-kibocsátás 80 százaléka az energia előállításához és elosztásához kötődik, a dekarbonizáció szempontjából kulcsfontosságú az energetikai átállás. Jelenleg a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek keltik fel leginkább mindenki érdeklődését. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jelenleg rendelkezésre álló technológiák – a megújulóenergia-termeléstől a digitalizációt és az elektrifikációt támogató eszközökig, amelyekkel jelentősen növelhető az energiahatékonyság – már most számottevő mértékben csökkenthetik a kibocsátást. Nincs időnk a holnap megoldásaira várni, amikor a mostaninál sokkal többet tudunk elérni azzal is, ami ma rendelkezésünkre áll” – hangsúlyozta Peter Herweck, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A már most rendelkezésre álló megoldásokban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti a vállalat tavaly ősszel bemutatott kutatásának eredménye, amely szerint a digitális épület- és energiamenedzsment rendszerek alkalmazásával akár 70 százalékkal is csökkenteni lehet az irodaépületek CO2-kibocsátását.

A magánszektor intézkedései kulcsfontosságúak a kibocsátás csökkentésében. Bíztató, hogy az üzleti világ egyre inkább elkötelezi magát a fenntarthatóság és a szén-dioxid-mentesítés mellett. Ezt mutatja az is például, hogy 2024 januárjára világszerte már több mint 4200 vállalat tűzött ki a Science Based Targets (SBTi) kezdeményezés által validált kibocsátás-csökkentési célokat.

Az elmúlt időszakban különösen nagy figyelem irányult az energiahatékonyság növelésében rejlő lehetőségekre. Az energiahatékonyság növelésének jelentőségét mutatja a Világgazdasági Fórum január 8-án közzétett új jelentése is, amely szerint az ezt szolgáló lépések az energiatakarékos megoldásokkal, illetve az értékalapú partnerségekkel kiegészülve a globális gazdaság számára 2030-ig akár 2000 milliárd dollárnyi megtakarítást is eredményezhetnek, valamint 3000 erőmű megépítését tehetik feleslegessé.

Kibocsátás-csökkentés a teljes ellátási láncban

A klímavédelmi célok megvalósításához szintén fontos lenne a vállalatok „Scope3” kibocsátásának hatékony kezelése. Az ENSZ Global Compact nevű szervezetének elemzése szerint a cégek CO2-kibocsátásának több mint 70 százalékát a szervezetek értékláncai adják.

A globális ellátási lánc elmúlt néhány évben tapasztalt zavarai is hozzájárultak ahhoz, hogy ez a téma is előtérbe kerüljön a vállalatoknál. A Schneider Electric és a Women Action Sustainability (WAS) tavalyi jelentéséhez megkérdezett vállalatvezetők több mint kétharmada azt mondta, hogy a jogszabályi változások arra késztetik őket, hogy az ellátási láncuk részét képező partnerekkel közösen dolgozzanak ki dekarbonizációs terveket. A válaszadók jelezték azt is, hogy a befektetők, illetve pénzügyi szervezetek részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az ellátási lánc szén-dioxid-mentesítésével kapcsolatos információkra.

„Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek komolyan gondolják a szén-dioxid-mentesítést, a saját működésükön túlra kell tekinteniük, és a teljes értékláncukkal kell foglalkozniuk. Fel kell ismerniük, hogy a beszállítók, ügyfelek és egyéb üzleti partnerek ösztönzése és támogatása az energiahatékonyság növelésében, valamint a tiszta energia beszerzése a megoldás fontos részét képezik” – mutatott rá Olivier Blum, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

A geopolitikai kihívások miatt szinte az összes válaszadó (97%) felülvizsgálja terveit, minden negyedik (44%) elhalasztja befektetéseit, minden harmadik (32%) teljesen leállítja a tervezett beruházásokat. A vezérigazgatók leginkább a bizonytalan monetáris politikát, a növekvő tőkeköltségeket és a koronavírus miatti kiszámíthatatlanságot tartják a legnagyobb kockázatnak a vállalkozás növekedése szempontjából.

A kedvezőtlen kilátások ellenére a döntéshozók továbbra is keresik azokat az üzleti lehetőségeket, amelyekkel megszilárdíthatják pozícióikat a piacon. Ennek megfelelően a válaszadók közel fele (46%) tervez cégösszeolvadást vagy felvásárlást az idei évben.

„A gazdasági környezet látványos átalakulása miatt a társaságoknak még hatékonyabbá, innovatívabbá és fenntarthatóbbá kell válniuk, hogy továbbra is vonzóak legyen a befektetők, az ügyfeleik és a tehetséges munkatársak számára. A fejlődést elősegíti egy jól megválasztott akvizíció. Egy gondosan átgondolt és előkészített felvásárlás versenyelőnyt biztosíthat a piacon” – emelte ki dr. Vaszari Péter, az EY Stratégiai és Tranzakciós tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A kutatásban megkérdezett vezetők 39 százaléka a fenntartható működésre fordítana több forrást, míg harmaduk (36%) a tehetséges munkavállalók fejlesztésébe ruházna be. A vezérigazgatók többsége (70%) szerint a rugalmas munkavégzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy felvegyék és meg is tartsák a rátermett szakembereket.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Megszűnik a Figyelő című hetilap és a Világgazdaság napilap nyomtatott változata, a két lap csütörtökön jelenik meg utoljára – értesült a hvg.hu. A döntést a szerkesztőségeknek Csermely Péter, a lapokat kiadó Mediaworks tartalomafejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette be szerda délután. Az újságírók többsége megtarthatja az állását, ők a jövőben az Origo és a Magyar Nemzet gazdasági tartalmainak előállításában vehetnek részt. A bezárást a lap vezetői a növekvő energia- és papírárakkal indokolták.

(Frissítés: A Mediaworks a cikk megjelenése után közleményben számolt be a két lappal kapcsolatos döntésről. Ebben nem megszüntetésről esik szó, hanem arról, hogy „határozatlan időre felfüggesztik” a két lap nyomtatott kiadását. Hozzátették: „A Mediaworks megköszöni a Világgazdaság és a Figyelő olvasóinak éveken át tartó hűségüket és figyelmüket. Az előfizetőket a kiadó külön értesíti alternatív előfizetési lehetőségekről, illetve igény esetén a kompenzációról”. )

A KESMA alá tartozó, körülbelül 500 médiatermék közül néhány sorsa már az április parlamenti választások után megkérdőjeleződött, ironikus módon részben azért, mert a Fidesz túl jól szerepelt rajta, és zsinórban negyedszer is megszerezte a mandátumok több mint kétharmadát. A végső lapzártát eddig három médium számára hozta el a Fidesz sikere: közvetlenül április 3. után, az ingyenes terjesztésű, az ellenzéki települések lakóit célzó City7 szűnt meg, majd április végén a Mediaworks megszüntette a nemzetközi licenc alapján gyártott, futballal foglalkozó FourFourTwo magazint is, amelynek létezése pedig Szöllősi Györgynek, a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, a Puskás Akadémia korábbi kommunikációs igazgatójának mindig is szívügye volt. Ezen kívül, bár nem a KESMA-hoz tartozik, de meg kell említeni a Pesti Srácokból kinőtt Pesti TV-t, amely hivatalosan július elején szűnik meg. Ennek tulajdonosa Vaszily Miklós, illetve a Bizalom Alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinc, és a csatorna háza tájáról az elmúlt időszakban egyre több hír érkezett túlárazott műsorgyártásról és egyéb visszaélésekről. A kegyelemdöfést végül a rendkívül alacsony nézettség adta meg a Pesti TV-nek – írják.

Az állam 2021-ben kevesebbet hirdetett, mint 2020-ban, a médiumok bevétele pedig ezzel hasonló arányban csökkent. Ez a közvetlen kapcsolat mutatja, hogy az állami források esetleges elapadásával a legtöbb kormányközeli lap és hírportál jelen formájában fenntarthatatlan lenne – teszik hozzá.

Fotó: Facebook/Figyelő

A koronavírus-járvány másfél évvel ezelőtti megjelenése után a pandémia elleni harc főszereplői, az oltási programok nagyban meghatározzák a globális gazdaság teljesítményét és a kilátásokat. A világ egyik vezető hitelbiztosítója, a francia hátterű Coface legfrissebb elemzése a korábbinál derűlátóbb, azaz tempósabb növekedést vár a világgazdaságban.

Több lehet

Az előrejelzés szerint a mostani kilátásokat figyelembe véve az idén 5,6 százalékkal növekedhet a globális GDP a múlt évi eredményhez képest, szemben az előző Coface-előrejelzésben lévő, 5,1 százalékos bővülést valószínűsítő prognózissal. A kedvezőbb kilátások viszont nem a világgazdaság egészének köszönhetőek, sokkal inkább annak, hogy az amerikai gazdaság jobban szerepelhet a korábban vártnál.

A világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a globális kereskedelem ledolgozhatja a pandémiás helyzetből adódó hátrányát –  a Coface-szakértők szerint a múlt évi 5 százalékos csökkenést ebben az évben 11 százalékos emelkedés követheti.

Számos kockázat látható

A prognózis az optimistább kilátások mellett a kockázatokra is rávilágít. Az elemzők úgy látják, hogy az oltási folyamat gyorsabban halad Észak -Amerikában és Európában, mint a világ többi részén. Ezeknek az oltási kampányoknak a felgyorsítása, a tavaszi korlátozások hatásaival együtt az új fertőzések számának csökkenéséhez vezetett az ominózus térségekben, az ottani hatóságok ezért már a nyár beköszönte előtt újra „kinyithatták a gazdaságot”. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a beoltottak számának tavasszal látható jelentős emelkedése lelassult a nyári hónapokra, az oltási hajlandóság alábbhagyott, ez pedig késlelteti a biztonságot jelentő nyájimmunitás elérését. Ráadásul az új vírusvariánsok megjelenése miatt több európai országban már berobbant a járvány negyedik hulláma, ami jelenleg is erős bizonytalanságot feltételez a rövid távú gazdasági teljesítmények és előrejelzések tekintetében. Magyarország azonban jelenleg jó úton halad az oltással – július 28-án a lakosság 56%-a volt teljesen beoltva a koronavírus ellen (jóval meghaladva az EU 47,4% -os átlagát), és a legtöbb mobilitási korlátozást megszüntették.

További kockázatot jelent a globális gazdaság teljesítményére az infláció gyorsulása, amely a jegybankokat szigorításokra készteti, ez pedig visszafoghatja az országok belföldi keresletének élénkülését a dráguló import miatt. A Coface elemzői Kínát hozzák fel példaként, ahol egyelőre még visszafogott, alig több mint 1 százalékos az infláció, ám a termelői árak meredek emelkedést mutatnak, 9 százalékkal nőttek, ami 12 éves csúcsot jelent és az infláció gyorsulását vetíti előre.  Az inflációs kockázatok világszerte jelen vannak, ez pedig a politikai kockázatokat is fokozhatja globálisan, de különösen a feltörekvő piaci országokban.

Sokkolta a világgazdaságot a koronavírus járvány: 2020-ban a második világháború óta az egyik legjelentősebb visszaesés következett be. A 2021-es évben viszont növekedés várható, a globális GDP 4,3 százalékos bővülésére lehet számítani. A világkereskedelem volumene pedig 6,7 százalékkal – derül ki a világ egyik vezető hitelbiztosítója, a Coface által készített ország- és szektorkockázati elemzésből, amely szerint a kilábalás azonban az országok, ágazatok között egyenlőtlen lesz. Miközben Kína és több ázsiai ország teljesítménye felfelé húzza a globális gazdasági növekedést, a legfejlettebb gazdaságok nem térnek vissza a válság előtti GDP-szintjükre ebben az évben.

Egyenlőtlen fejlődés jöhet

A Coface szakértői szerint az eltérő ütemű kilábalás a jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódásával járhat, emiatt megvan a veszélye annak, hogy több országban növekedhet az elégedetlenség a kormányok járványkezelésével, gyakoribbak lehetnek a demonstrációk is.

Az elemzésből kiderül, hogy 2020-ban a vállalati csődök száma mérséklődött: világszerte 12 százalékkal, az eurózónában pedig 19 százalékkal, ez pedig a kormányzati támogatási programoknak köszönhető. A kormányzati támogatások ellenére a Coface várakozásai szerint a 2020-ban bekövetkezett sokkhatás miatt 2022-ben növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma, Németországban 2019-hez képest 6 százalékkal, míg Spanyolországban 16 százalékkal.

Mire számíthat Magyarország?

A Coface szakemberei elkészítették a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzésüket is, amely szerint a magyar gazdaság 2021-ben újra növekedési pályára állhat, a járvány okozta jelentős bizonytalanságot és visszaesést követően. Fokozatos fejlődésre számítanak, ahogy az egészségügyi helyzet javulásával enyhülnek a korlátozások. A háztartások fogyasztása várhatóan növekedik majd a lakossági megtakarítások és a fogyasztási hajlandóság emelkedésével, bár a lakosság számára nyújtott segítség szűkösebb volt a többi európai országgal összehasonlításban, korlátozott álláskeresési támogatással és a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésével.

Magyarországon a válságkezelés legfőbb eszköze a háztartások és a vállalkozások számára nyújtott hiteltörlesztési moratórium volt, azonban a bevétel nélkül maradt vállalkozások esetében ez csak részben oldotta meg a gondokat. A kevésbé szigorú korlátozások ellenére a válság jelentős hatással volt a magyar gazdaságra, annak nyitottsága, az autóipartól való függése és a turizmus, valamint a szállítmányozás zsugorodása miatt.  A Coface-prognózis szerint 2021-ben a magyar gazdaság 4 százalékos növekedésre lehet képes. A növekedést pedig a világgazdaság újjáéledése, valamint az autóipar pozitív kilátásai segíthetik, ezen keresztül a magyarországi autógyárak kaphatnak fontos szerepet a kilábalásban.

A Coface szakértői egyúttal figyelmeztettek arra, hogy a befektetéseknél két, egymással ellentétes hatás feszülhet egymásnak. Egyrészről a vállalati befektetések várhatóan mérsékeltek maradnak, mivel a járvány miatt a gyártási kapacitások kihasználtsága csökkent és a vállalatok várhatóan szívesebben használják majd ki szabad kapacitásaikat további befektetések helyett. Ráadásul a bizonytalanság is a beruházások ellen szól. Másrészt viszont a gazdaságösztönző kormányzati lépések keretében várhatóan kedvező finanszírozást és egyéb kedvezményeket kaphatnak a vállalkozások, ez pedig a fejlesztések élénkülését eredményezheti.  A hitelbiztosító elemzői szerint a koronavírus járvány miatti látványos növekedést követően Magyarország államháztartás hiánya várhatóan csökkenni fog 2021-ben, mert valószínűleg nem lesz szükség olyan kiadásokra, amelyekre a járvány miatt rákényszerült az állam 2020-ban. Ebben az évben a Coface-prognózis szerint a magyarországi exportot élénkítheti a gazdaság versenyképessége, a javuló kereskedelmi kilátások és az autóiparban tapasztalható növekvő kereslet.

A költségvetési politika lényeges szerepet játszott a gazdasági talpra állás során

Az első leállás idején, 2020 tavaszán a költségvetési politika jelentette a nemzetgazdaságok fő támaszát, nem úgy, mint a 2008-as pénzügyi világválság idején, amikor a kormányok inkább a monetáris politikára támaszkodtak. A fejlett országok kormányai a Covid-válság kezdetén gyorsan kialakították a közvetlen forrásátutalások rendszerét, hogy tompítsák a magánháztartások terheit, amikor a világgazdaság behúzta a kéziféket. A hitelgaranciák és a vállalkozásoknak nyújtott közvetlen kölcsönök révén a teljes államháztartási mérleget latba vetették a tartós gazdasági károk valószínűségének csökkentése és a foglalkoztatottság fenntartása érdekében.

A következő hónapokban vélhetően további költségvetési ösztönzőkre is sor kerül, de – legalábbis az USA-ban – a kormány megosztottsága csökkentheti ezek körét és méretét. Az USA kormánya 2021 első felében várhatóan 1 billió USA dollárnyi Covid-segélycsomagot bocsát a gazdaság rendelkezésére, de a teljes költségvetési kiadások volumene valószínűleg alacsonyabb lesz, mintha a demokraták átfogó győzelmet arattak volna a 2020-as választások során.

Egy második (és esetleg harmadik) járványhullám idején ez valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy 2021-ben is kitartson a gazdaság lendülete.  A Fidelity International becslései szerint összesen 2 billió dollárnyi ösztönző csomag (benne az 1 billió dollárnyi Covid-segélycsomaggal és más intézkedésekkel) alig 1,5 százalékponttal növelné a 2021-es GDP-t. Ebből az következik, hogy a Covid által előidézett kibocsátási rés aligha fog 2023 előtt bezárulni. Az érme másik oldala, hogy az adóemelések valószínűsége is csökkent. Ez középtávon elősegítheti a növekedést, de hosszú távon fokozza az államadósságok volumenét.

A talpra állás vélhetően hektikus lesz

Európában a második hullám enyhítése céljából bevezetett korlátozások gátat vetnek az első hullám utáni talpra állásnak, és a következő pár negyedévben a növekedés akár negatív is lehet majd. Látva a vírushelyzet ottani alakulását, az USA-ban is hasonló folyamatokra számítunk. A további megszorítások visszafoghatják az USA gazdaságának lendületét, a globális talpra állást pedig hektikussá és kiszámíthatatlanná tehetik.

2021 első negyedévét követően azonban, amikor feloldják a korlátozásokat, megélénkülhet az üzleti aktivitás, bár sok múlik azon, hogy milyen gyorsan és milyen széles körben válnak elérhetővé az esetleges vakcinák. Kína kivételt képez majd, mivel ott a kormány képes volt kordában tartani a járványt, és a monetáris és költségvetési ösztönzők révén már 2020-ban is sikerült növekedést elérni.

A Fidelity International várakozásai szerint Kínában 2021-ben stabilizálódni fog a növekedés. A globális növekedési előrejelzéseket összességében kiegyensúlyozottnak érzik (az IMF legújabb adatai szerint 5,4% lesz), de nem tartják kizártnak, hogy az USA-ban W-alakú, kétlépcsős (double dip) recesszió fog kialakulni.

Átalakulóban a makrogazdasági gondolkodás: a takarékosság várhat

Annak ellenére, hogy az USA költségvetési támogatási csomagja a vártnál kisebb volumenű lesz, az állami költekezés pár évig még vélhetően folytatódni fog.

Az IMF a 2021 utáni időszak vonatkozásában is folyamatos fiskális támogatásra szólított fel (ami éppen az ellenkezője a 2008/09-s válság után hangoztatott takarékossági intelmeinek). Az IMF felhívta a fejlett országokat, hogy használják ki a jegybankok által életbe léptetett alacsony kamatokat és vegyenek fel minél több hitelt. Javasolta az állami fogyasztási és beruházási programok felpörgetését is, hogy ezzel is támogassák a talpra állást. Az ideológiai váltás jelentős, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a költekezési láz már eddig is a második világháború után látottnál magasabbra tolta fel az államadósságok volumenét. Az állami költekezés még a fejlődő országokban is emelkedő mértéket mutat.

A közgazdaságtan három módszert ismer az adósságteher csökkentésére: 1) a diszruptív tőkeáttétel-csökkentést, ahogy a Nagy Gazdasági Világválság idején láttuk; 2) a magas inflációt és 3) az erőteljesebb reálnövekedés által generált magas nominális gazdasági növekedést. A Fidelity szerint a hatalmas adósságteher kezelése a következő negyedévekben továbbra is a világgazdasági fejlődés és a gazdaságpolitikai ciklus egyik legfontosabb makrogazdasági mozgatórugója lesz.

A jegybankoknak más eszközökre is szükségük lehet a fiskális szakadék hatásainak enyhítéséhez

Egyelőre még nem tudják, hogyan alakul majd az infláció 2021-ben. De ha nem lesz jelentős mértékű költségvetési ösztönző csomag, a Fed egymagában nehezebben fog tudni fenntartható mértékű inflációnövekedést generálni, annak ellenére, hogy bevezette a rugalmas, átlaginflációs célkövetést. A már amúgy is laza szabályozás további lazítása vélhetően kisebb hatással jár majd, mint 2020-ban. Ennek ellenére arra számítanak a Fidelity szakértői, hogy a Fed a változó piaci és gazdasági körülményekre reagálva rövid távon további lazításokat fog végrehajtani.

A Covid-19 segélycsomagok kifutásával és a fenyegető költségvetési szakadék hatásának enyhítése céljából a Fed kénytelen lehet hosszabb lejáratú kötvényeket is felvásárolni, fokozni az eszközvásárlás ütemét és határozottabbá tenni az előre tekintő vonatkozó iránymutatását. A gyengébb növekedési és inflációs várakozások miatt Európában további lazításra is számítani lehet. Az egyre megengedőbb monetáris politika így vélhetően strukturálissá válik, főleg a fejlett piacokon.

Az éghajlatváltozás kezd hatással lenni a makrogazdasági politikára

Amerika egy olyan elnökre szavazott, aki elismeri, hogy van klímaváltozás, sőt, tenni is akar ellene, az EU-ban aláírták a Green Dealt, Kína pedig bejelentette a karbonsemlegességi céljait: ezek a jelek arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás fontos téma lesz 2021-ben. Ezek a fejlemények jól demonstrálják, hogy milyen mértékben befolyásolhatja az éghajlatpolitika a világgazdaság egészét, és hogy milyen hatással lehet a makrogazdasági politika alakulására az előttünk álló években. Erre lehet példa a karbonárfolyam emelkedése, tekintve, hogy a tiszta energiahordozókba 2030-ig sok billió dollárt kell még befektetni (a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 16 billió dollárt).

A jegybankok erősen foglalkoznak is a kérdéssel. Közülük több már dolgozik a határozottabb elemzői és szakmapolitikai „gépezet” létrehozásán, hogy jobban megérthessük a fizikai éghajlati kockázatok következményeit, és azt, hogy miképpen tudják a politikai döntéshozók lehetővé tenni a karbonsemleges jövőbe való átmenetet. 2021 júniusában a Bank of England közzé fogja tenni a pénzügyi rendszeren a klímaváltozással kapcsolatban végrehajtott stressztesztek eredményeit. Ez az anyag megbízható nemzetközi keretrendszert alkothat, melyet a többi jegybank is követhet majd.

Az adósságállomány fenntarthatóságának visszaállítása

Nem valószínű, hogy a 2021-es talpra állás zökkenőmentesen zajlik majd. A hatásos vakcina már késve érkezhet ahhoz, hogy megakadályozzon egy újabb, súlyos fertőzési hullámot, és az USA szerényebb költségvetési ösztönző programja csak részben lesz képes enyhíteni a gazdasági diszrupciót. „A talpra állás középtávon attól függ majd, hogy milyen hatékonyan sikerül kezelni a Covid-19 hatásainak enyhítése céljából felvett hitelek hirtelen bővülését, és hogy milyen módszerekkel gondolják az országok (önként vagy kényszerből) biztosítani az adósságállomány fenntarthatóságát. A makrogazdasági politikán és a közgazdasági modelleken a járvány hatására végrehajtott változtatások hatásainak jelentős része még nem látható teljes valójában, és az sem, hogy miképpen fogjuk kezelni a klímaváltozás által jelentett, még nagyobb kihívást. Ha innen nézzük a dolgot, az elefánt még csak épp hogy bejött a szobába” – összegezte Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója.

A PwC Global Economy Watch for 2021 – From the Great Lockdown to the Great Rebound – (Világgazdasági előrejelzés 2021-re – a nagy lezárástól a nagy fellendülésig) című elemzésének idei előrejelzései a gazdaság, a készségek és a társadalom szintjén végbemenő szélesebb körű újraindításhoz kapcsolódó kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak.

Az újrainduló gazdasági növekedés egyenetlen lesz, és attól függ majd, hogy a védőoltásokat sikeresen és gyorsan alkalmazzák-e, illetve, hogy a világ jelentős gazdaságaiban továbbra is laza fiskális, monetáris és pénzügyi feltételek érvényesülnek-e. Egy másik kulcstéma a gazdaságélénkítés és a zöld infrastrukturális beruházások összehangolása, ami fordulatot hozhat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A gazdasági növekedés egyenetlenül indul újra

Noha a világgazdaságban idén piaci árfolyamon számítva 5 százalékos növekedés várható, az előrejelzések szerint a következő 3–6 hónap továbbra is küzdelmes lesz, különösen az északi féltekén a téli hónapokat élő országok számára, mivel elképzelhető, hogy további helyi, illetve országos korlátozásokat kell majd bevezetniük (ahogyan az az Egyesült Királyságban nemrégiben történt).

Néhány fejlett gazdaság teljesítménye például az év első negyedévében csökkenhet, és összességében inkább csak a második félévben indulhat növekedésnek, amikorra a jelentős fejlett gazdaságok várhatóan a lakosság legalább kétharmadát beoltják.

„Bár jó hír, hogy a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a válság előtti szintet, a >>nagy fellendülés<< egyik sajátsága az lesz, hogy a különböző országok, ágazatok és jövedelmi szintek között egyenetlenül zajlik majd. A kínai gazdaság mérete például már most meghaladja a világjárvány előttit, azonban más fejlett gazdaságok teljesítménye – különösen azoké, amelyekben a szolgáltatási szektor a meghatározó, mint az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban, illetve amelyek főként a tőkejavak exportjára épülnek, mint Németországban és Japánban – 2021 vége előtt valószínűleg nem éri el újra a válság előtti szintet” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

A brit, a francia, a spanyol és a német gazdaság növekvő, bár a korábbitól elmaradó teljesítménye miatt ezekben az országokban várhatóan nőni fog a munkanélküliség, ami valószínűleg főként a legalsó jövedelmi szegmensbe tartozó munkahelyeket érinti majd, növelve a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

„A járvány megfékezését követően a döntéshozóknak a fenntartható és széles körre kiterjedő növekedés alapjainak megteremtésére kell összpontosítaniuk, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a zöld gazdaság programjának előmozdítására. A vállalatvezetőknek mind a növekedés, mind a beruházások kapcsán most kell tervezniük, ideértve a meglévő munkaerő továbbképzését, mely egy kulcsfontosságú terület” – hangsúlyozta Polacsek Csaba.

Összehangolt erőfeszítés a zöld infrastruktúráért

A környezet 2021-ben kiemelt hangsúlyt kap, lehetőséget kínálva a nettó nulla kibocsátásra történő gazdasági és politikai átmenet felgyorsítására. A főbb kereskedelmi tömbökben, így az Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban idén az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz kapcsoló jelentős beruházások és szakpolitikai változások várhatók.

A környezetvédelmi projektek közvetlen finanszírozására szolgáló zöld kötvények a fix hozamú értékpapírok globális piacának jelenleg kevesebb mint 5 százalékát teszik ki. 2021-ben a zöldkötvény-kibocsátás várhatóan összességében több mint 40 százalékkal nő, és értéke – első alkalommal – meghaladja az 500 milliárd amerikai dollárt. Emellett tovább nő majd a befektetői érdeklődés a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) alapok iránt, melyek 2025-ig az összes európai befektetési alap akár 57 százalékát tehetik ki.

Az elemzés rámutat, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés aránya világszerte tovább nő, és az EU, India és Kína növekvő kapacitásának köszönhetően valószínűleg gyors ütemben bővülnek a fotovoltaikus napenergia (PV) termelési kapacitások. A jelenlegi trendek mellett a globális villamosenergia-termelési szektoron belül a fotovoltaikus napenergia-termelési kapacitás 2023-ra a földgáz-, 2024-re pedig a szénalapú termelési kapacitást is meghaladhatja.

Foto: Greg Rosenke, Unsplashe

A PwC szakértőinek prognózisa szerint a globális gazdasági növekedés 2020-ban várhatóan körülbelül 3,4%-kal fog növekedni a vásárlóerő-paritás tekintetében, szemben az elmúlt húsz év 3,8%-os éves átlagával.

Várhatóan a szolgáltatások a globális kereskedelemben továbbra is jól teljesítenek, és a szolgáltatásexport globális értéke 2020-ban eléri a rekordnak számító 7 ezer milliárd dollárt. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság valószínűleg továbbra is a szolgáltatások vezető exportőre lesz, bár Kína az év során várhatóan megelőzi a negyedik helyen szereplő Franciaországot.

Bizonytalan kilátások a globális kereskedelemben

Általánosságban elmondható, hogy 2020-ban a globális gazdasági növekedés szerény ütemben folytatódik, mivel a főbb gazdaságok növekedését az alkalmazkodó pénzügyi feltételek, valamint a nettó export és a beruházások helyett egyre inkább a háztartások fogyasztása élénkíti.

„A globalizáció az 1970-es évek óta a világgazdaság meghatározó jellemzője. Az árukereskedelem globális növekedése azonban drámaian lelassult, sőt 2019-ben visszájára fordult. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusának decemberi megbénításával a globális kereskedelem területén a jövőben még több kihívásra kell számítanunk. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az integráció és a kereskedelmi forgalom továbbra is növekszik, csak lassabb ütemben. Tekintettel az árukereskedelem és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatra, 2020-ban is a világgazdaság átlagosnál alacsonyabb növekedése várható” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Több munkahely

A PwC várakozásai szerint a G7 országok körülbelül 2 millió új munkahelyet hoznak létre, amelyen belül öt új munkahelyből négy az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban jön létre. Miközben a G7-ek munkaerő-tartalékai lassan elapadnak, a keresetek tovább emelkednek. A termelékenység növelése nélkül azonban a vállalatok haszonkulcsának szűkülése várható.

Hasonlóképpen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azt várja, hogy a hét legnagyobb feltörekvő gazdaság – az E7-ek – mintegy nettó 8 millió munkahelyet teremt. Az ILO G7-ekre vonatkozó foglalkoztatási előrejelzései azt mutatják, hogy a férfiak és a nők egyenlő mértékben vesznek majd részt a foglalkoztatásban. Az E7 országokon belül azonban az ILO előrejelzései szerint az újonnan létrehozott munkahelyek nemek közötti megoszlása kevésbé lesz egyenletes.

India várhatóan előre lép a globális gazdasági rangsorban

Az IMF legutóbbi becslései szerint 2019 volt az az év, amikor India az Egyesült Királyságot és Franciaországot megelőzve a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett. India előretörése folyamatos, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2025-re Németországot és 2030-ra Japánt is megelőzheti, amivel Kína és az USA mögött a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. Franciaország és az Egyesült Királyság a rangsor hatodik helyéért küzd, relatív pozíciójuk pedig a font euróval szembeni árfolyamától függ, amely 2020-ban ingadozó maradhat.

A kőolaj marad a legnépszerűbb energiaforrás, rekordszinten a megújulóenergia- és atomenergia-fogyasztás

A globális megújulóenergia- és atomenergia-fogyasztás a világ energiafogyasztásának több mint 20%-át teszi ki, ami a valaha mért legmagasabb érték. A megújuló energia térhódítása azt tükrözi, hogy a vállalkozások, a háztartások és a kormányok hogyan alkalmazkodnak és változtatnak hozzáállásukon.

„A megújuló energia legnagyobb fogyasztója várhatóan Kína lesz, majd szorosan utána Európa következik. A világgazdaság számára azonban várhatóan 2020-ban is a kőolaj lesz a legnépszerűbb energiaforrás, amelyet a szén és a földgáz követ. A világ legnagyobb olajfogyasztója 2020-ban az Egyesült Államok és Kína marad” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezetője, illetve a közép- és kelet-európai régió Strategy & Transformation területért felelős cégtársa.

A világ népessége a valaha volt legnagyobb, de egyben a legöregebb is

A világ népessége 2020-ban várhatóan eléri a 7,7 milliárd főt, ami körülbelül 10%-os növekedést jelent az elmúlt évtizedhez képest. Kína, India és Afrika szubszaharai térsége várhatóan a világ éves népességnövekedésének mintegy felét teszi ki. Ugyanakkor a 60 év felettiek száma világszerte várhatóan meghaladja az egymilliárd főt. Kínának várhatóan több 65 év feletti lakója lesz, mint a hat másik legnagyobb feltörekvő gazdaságnak együttvéve.

A változó világgazdasági körülmények hatására az előrejelzések szerint hamarosan jelentős kamatemelkedés lesz megfigyelhető a változó kamatozású hiteleknél. Erre korábban a jegybanki vezetők is tettek utalásokat, és a magyar piacfelügyelet a hitelkiváltások ösztönzésére akcióterv kidolgozásába kezdett.

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője szerint az elkövetkező néhány hónapban, de legkésőbb fél évben minden változó kamatozású hitelt érdemes fix kamatozásúra változtatni, ha valaki szeretné megkímélni a pénztárcáját. „Eddig érte meg változó kamatozású hitelt felvenni. Egy tízmillió forintos hitel esetében a kétszázalékos kamatemelés évi 200 ezer forint többletköltséget jelent. Ha egy hosszabb futamidejű hitelből csak néhány év telt még el, akkor több millió forint is lehet a végén a különbözet” – magyarázta a szakember. Mint mondta, az átváltás a legtöbb banknál költségmentesen zajlik, és bár az elején egy kicsivel magasabb törlesztőkkel találkozhatunk, mint amihez eddig hozzászoktunk, a későbbiek során biztosan nem érik az ügyfelet meglepetések, és ez hosszú távon nagyobb érték a biztonságra vágyó családoknak.

Vincze Krisztián szerint a döntéshez érdemes független szakértőhöz fordulni és megversenyeztetni az ajánlatokat, az idegen bankok ugyanis jellemzően jobb konstrukciókkal állnak elő. „Bár korábban a változó kamatozású volt a népszerűbb hitelkonstrukció, 2018 októberében szigorítottak a feltételeken, felkészülve az idei változásokra. A Magyar Nemzeti Bank is tervez egy ösztönzőprogramot a fix kamatozású hitelek népszerűsítésére. A feltételek közti váltás egyébként általában 3-6 hetet vesz igénybe és semmilyen kockázatot nem rejt magában, ha megfelelő szakember tanácsait követjük” – tette hozzá a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője.