Magyarország a maximális 100-as pontszámból 93,8 pontot ért el, és ezzel a 32. helyet foglalja el az országok rangsorában. A nyolcból csupán két tényező – a munkahely és a fizetés – szempontjából nem érjük el a maximális pontszámot. Az előbbi esetében a munkahelyi zaklatás jogi következményeit, az utóbbinál pedig a törvény által kötelezően előírt egyenlő bérezést hiányolja a felmérés.

„Az egyenlő esélyek megteremtése nem egy adat, hanem inkább egy kirakós, vagyis sok-sok apró, ám annál fontosabb darabból áll össze a teljes kép. A Világbank felmérésének eredménye előremutató, azonban azt is látjuk, hogy a nők egyenlő esélye a munkavégzésben még nem valósult meg maradéktalanul hazánkban. Ezt pedig nem csak az index jelzi, hanem az is, hogy – bizonyos területektől eltekintve, mint a kommunikáció vagy a HR – még mindig kevesebb női felsővezető található a cégeknél. A K&H Csoportnál ezért az esélyegyenlőség biztosítása érdekében figyelünk arra, hogy a nők azonos lehetőségeket kaphassanak a munkába állást, a fejlődési lehetőségeket és a felsővezetői szint elérését illetően is” – emelte ki Medvey Leila, a K&H HR vezetője. „Ez persze nem történik meg magától, vállalati programok és irányelvek kellenek hozzá. Így például évente áttekintjük a fiatal tehetségeinket, hogy plusz támogatást kapjanak fejlődésükhöz. A vezetővé válást szakmai példaképek és külső tanácsadók bevonásával segítjük, vezetői pozíció esetén pedig női jelöltlistát is kérünk” – tette hozzá a HR vezető.

Vannak, akik inkább lejjebb viszik az üvegplafont

Mindeközben egy teljesen ellentétes folyamat is látható: egyre nagyobb divattá válik a 40-es, 50-es évek Amerikáját idéző hagyományos feleség szerep. A tradwife (traditional wife, hagyományos feleség) jelenség lényege, hogy a húszas-harmincas éveikben járó hölgyek feladják a karrierjüket és önálló keresetüket azért, hogy kizárólag az otthoni teendőkre, a gyereknevelésre és a háztartás vezetésére, illetve férjük kiszolgálására koncentrálhassanak. Mindezt persze makulátlan sminkben, hibátlan frizurával, tökéletes alakkal és csinosan kiöltözve teszik. „A közösségi média divatok jönnek-mennek, a cégeknek azonban nem szabad szem elől téveszteni a hosszú távú célt, a befogadó, elfogadó munkahelyi környezet megteremtését” – hangsúlyozta a HR vezető.

Photo by LinkedIn Sales Solutions on Unsplash

Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.

Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.

1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.

1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.

1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.

2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.

1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt.

1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.

2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.

A Világbank arra alapozza a becslést, hogy márciusban 83,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2020 azonos hónapjához képest. Utoljára 2006 júniusában volt ezt meghaladó, 96 százalékos emelkedés. „Az élelmiszerek ilyen nagymértékű drágulása főként annak tudható be, hogy folyamatosan emelkednek az energiaárak és a fenntarthatósági törekvések teljesítése is jelentős többletköltséget ró a vállalatokra” – magyarázta az okokat Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. „Élelmiszerhiánytól nem kell tartani, idén ugyanis globálisan jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, azonban nem feltétlenül ott, ahol valóban szükség lesz rájuk, ezért a szállítási költségek tovább fokozhatják a drágulást” – tette hozzá a szakértő.

A jövő év viszont már más kérdés. Ha a háborús övezetekben idén ellehetetlenülnek a mezőgazdasági munkák, az a két nagy gabonatermelő ország kiesése miatt világszinten komoly problémát jelenthet. A mostani termelési szezonból ezért a lehető legtöbbet kell kihozni a várhatóan kieső termésmennyiségek pótlására. Ez a hazai termelők számára is lehetőséget jelenthet, amennyiben növelni tudják hektáronkénti hozamukat legalább az európai átlag szintjére és ezzel a többlettel ki tudnak lépni a világpiacra.

Fotó: Maria Lin Kim/unsplash.com

A koronavírus-járvány terjedésére reagálva világszerte számos kormány vezetett be kijárási korlátozásokat, amelyek a nem alapvető szolgáltatásokat nyújtói vállalkozásokat szolgáltatásaik felfüggesztésére kényszerítették. A legsúlyosabban a szolgáltatóipart érintették a korlátozások: ide tartoznak az utazási irodák (54 százalékuk zárt be), a vendéglátó és rendezvényszervező cégek (47 százalékuk zárt be), az oktatási és gyermekgondozással foglalkozó cégek (45 százalékuk zárt be), az előadóművészet és szórakoztatás (36 százalékos bezárási arány), valamint a szállodák, kávézók és éttermek (32 százalékuk függesztette fel tevékenységét).

A felmérés eredményei szerint a vizsgált országokban a kkv-k 26 százaléka függesztette fel a tevékenységét 2020 januárja és májusa között – egyes országokban azonban a kis- és középvállalkozások több mint 50 százaléka kényszerült erre. A Facebook-jelenléttel rendelkező magyar és lengyel kkv-k 87 százalékának maradt aktív a működése, míg Romániában és Görögországban a kkv-k 80-80 százaléka volt képes erre.

A Facebookon jelen lévő magyar kkv-k 21 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóinak száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, míg az Egyesült Királyságban ugyanez az arány 28 százalék, Romániában pedig 26 százalék volt.

A női vezetésű kkv-k 7 százalékkal nagyobb valószínűséggel függesztették fel működésüket a férfi vezetővel rendelkező vállalkozásokhoz képest a felmérés időpontjában[2]. A nemek közötti különbség a cégek leállása kapcsán Oroszországban tapasztalható leginkább, ahol 26 százalékos különbség mutatkozik a bezárások arányában. Országos szinten csak négy országban (Romániában, Indonéziában, Olaszországban és Magyarországon) volt gyakoribb a férfiak által vezetett cégek körében a működés felfüggesztése a nők által vezetettnél.

Egyes kormányok pénzügyi támogatások révén képesek voltak ellensúlyozni a COVID-19 hatásait: világszerte a vállalkozások 23 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a világjárvány kapcsán a felmérés készítésének idején. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoztak országos és regionális szinten: például Ausztráliában, Belgiumban és Írországban a vállalkozások mintegy 50 százaléka részesült pénzügyi támogatásban, és a kkv-k nagy arányban (29 százalék) részesültek pénzügyi támogatásban Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni régióban, illetve Európában (30 százalék) és Észak-Amerikában (37 százalék). Több országban, köztük Törökországban, Romániában, Magyarországon és Vietnamban, a kkv-k kevesebb mint 15 százaléka részesült pénzügyi támogatásban a felmérés időpontjában.

Ugyanakkor még azokban az országokban is, ahol támogatás rendelkezésre állt, a helyi kkv-k gyakran említették meg, hogy vagy nem férnek hozzá kellő mennyiségű információhoz a támogatások igénybevételéről, vagy az adott pénzügyi támogatás nem elérhető számukra.  Mind Kanadában (57 százalék) és az Egyesült Államokban (46 százalék) nagy arányban számoltak be arról a vállalkozások, hogy bár a támogatás rendelkezésre áll, nem éltek vele. Az információhiányra és a támogatások elérhetetlenségére nagy arányban (70 százalék) hivatkoztak magyarországi, oroszországi, és indiai kkv-k is.

Ugyanakkor világszerte számos vállalkozás tulajdonosa jelezte, hogy weboldal vagy egyéb online üzleti jelenlét felállításával alkalmazkodott a világjárványhoz. A online irányba való nyitással különösen nagy arányban éltek az írországi (41 százalék), és a brazil (32 százalék) kkv-k.

A vizsgált 54 országból 49-ben a kkv-k legalább egyharmada jelezte, hogy a felmérés készítését megelőző 30 napban digitális csatornákon bonyolították forgalmuk legalább negyedét. Magyarországon a kkv-k 39 százaléka bonyolított legalább ilyen arányú online forgalmat, míg a német kkv-knak csupán 31 százaléka ért el hasonló eredményt, szemben a brit vállalkozásokkal, amelyeknek 56 százaléka érte el ezt az arányt.

Az összes vizsgált ágazat közül az építőiparban volt a legalacsonyabb (27 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek a digitális csatornák az árbevétel legalább negyedét generálták, míg az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő cégek esetében volt a legmagasabb (60%). A koronavírus-járvány súlyos hatása ellenére a kkv-k vezetői világszerte optimistán nyilatkoztak vállalkozásaik középtávú kilátásaival kapcsolatban. A felmérés időpontjában nem működő kkv-k közel háromnegyede (74%) úgy nyilatkozott, hogy a járványhelyzet visszaszorulása nyomán újraindítja majd tevékenységét. Magyarországon a kkv-k 63 százaléka nyilatkozott optimistán, a német vállalatok 58 százalékával és a román vállalkozások 47 százalékával szemben.

A teljes felmérés angol nyelven erről a linkről tölthető le.

A felmérésről

A felmérésben való részvételre való felhívás a felhasználók Facebook-hírcsatornájában jelent meg 2020. május 29. és június 1. között. A felmérés bevezetésében a készítők hangsúlyozták a részvétel önkéntes jellegét, és a kérdőívre adott válaszok kezelésének bizalmas jellegét. A felmérés megkezdése, a válaszadás és a felmérés részleges vagy teljes kitöltése egyaránt opcionális volt. Ha egy válaszadó úgy döntött, hogy kihagy egy kérdést a felmérésben, akkor erre lehetősége volt. A válaszadók semmilyen módon nem részesültek kompenzációban a felmérés megkezdéséért vagy kitöltéséért.

[1]  https://www.oecd.org/trade/topics/small-and-medium-enterprises-and-trade/. A kis-, és középvállalkozások pontos meghatározása a nemzeti statisztikák szerint különbözik. Ez a jelentés egy kkv-t 500 vagy annál kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozásnak tekint.

[2]  2020. május 29. és június 1. között.