Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni… És csak csendben sírni. Főleg, ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok. Interjúk, vallomások és beszámolók alapján íródott a regény, amelyben három különböző korú nő sorsán keresztül kirajzolódik a rendszerváltás utáni Kelet-Európa talán legsötétebb maffiatörténete. A megrázó sikerregényből Kovács Krisztina készített színpadi adaptációt, melyet Paczolay Béla rendezésében mutattak be a Vígszínház Házi Színpadán. Az előadást a koronavírus-járvány miatt 2021. március 13-án először streamen láthatták a nézők, majd 2021. október 8-án megtörtént a színpadi ősbemutató is.

„Emlékszem a próbára a barátnőm vitt el. Amikor kimondtam, hogy a Vígszínház művészbejárathoz megyünk, akkor tudatosult bennem, hogy mindez valóban történik, hogy előadás lesz a regényből, hogy az a történet, aminek a megírása előtt olyanokat mondtak, hogy „húsz évvel ezelőtti nők nyomora kit fog majd érdekelni”, mégsem volt igaz. Nagyon boldog vagyok, hogy ez az előadás megélte a századikat, úgy érzem, hogy valamiféle elégtételt kaptak végre azok a nők, akik hallgattak, akik csendben sírtak. Külön öröm, hogy nagyon sokan jöttek Felvidékről vonattal, busszal, utaztak több átszállással, hogy megnézzék az előadást. Nagyon sok olvasói, nézői visszajelzést kaptam, óriási öröm, hogy hatással van rájuk. Mindhárom színésznő elképesztőt alakít, immáron századszor, nagyon hálás vagyok nekik, hogy ilyen érzékenyen formálják ezeket a karaktereket.” – emeli ki a regény írója, Durica Katarina.

Az előadásban szereplő három nőalak — Hilda, Júlia, Erzsi — különböző szálakon kapcsolódik a maffiához, így mind a hárman másképp érintettek az erőszakos eseményekben. Ezek a szálak azonban több ponton találkoznak, összekapcsolódnak, és lassan kirajzolódik, hogy ugyanannak a történetnek az áldozatai ők, csak másféleképpen. „A regény három szereplője ugyanabban a panelházban él, a mindennapok fizikai keretei nagyon hasonlóak számukra. Ezért úgy gondolkodtunk, hogy a három színész – Kiss Mari, Balázsovits Edit és Márkus Luca – egy közös térben létezik, egymás mellett, mégis valahogy elszigetelve, magányosan. Ennek az egymás mellett létezésnek a megteremtése volt a legizgalmasabb, és az, hogy az elmesélt történeteket hogyan lehet a színészi játékkal élővé, jelenidejűvé tenni” – mesélte korábban az előadás rendezője, Paczolay Béla.

A rendes lányok csendben sírnak erőt és bátorságot ad azoknak a nőknek, akik némán tűrték az erőszakot, akik nem merték felemelni a hangjukat, akik eddig szégyenbe burkolózva éltek. A bemutató óta az előadás többször vendégszerepelt Szlovákiában: Komáromban, Somorján és Dunaszerdahelyen. Mindannyiszor felkavaró és egyben felemelő volt a találkozás a nézőkkel, akik között között sok áldozat és szemtanú is volt.

Fotó: Gordon Eszter, Vígszínház

A produkció különlegessége, hogy Erkel Ferenc eredeti Himnusz-hangszerelése hallható, Presser Gábor zongorajátékával kiegészítve. A teátrum azért választotta az Erkel-féle hangszerelést, mert 1896-ban a Vígszínház megnyitásának idején ez volt a hivatalos változat. A leggyakrabban előadott Dohnányi-féle verzióhoz képest ennek gyorsabb a tempója, hangneme mélyebben van, mindenki számára könnyebben énekelhető.

Arthur Schnitzler (1862-1931) orvos és drámaíró – és ez a párosítás különösen szerencsés, ha az ember a lelket kutatja, vagyis arról ír. Különös érzékenységgel ábrázolja ugyanis az emberi lélek rejtett, irracionális impulzusait, a vágy és a bűntudat dinamikáját, valamint a társas kapcsolatok gyakran önámító mechanizmusait. Traumnovelle című műve ihlette és inspirálta a Tágra zárt szemek című Stanley Kubrick-filmet, míg Magyarországon a színházak legtöbbet az Anatolt és a Körtáncot, pontosabban annak Kornis Mihály által átdolgozott változatát, a Körmagyart játsszák.

„Az Ismeretlen táj igazi vígszínházi darab. Olyan, ami az elmúlt 130 évben meghatározta a színház karakterét. A színészekről szól. A felszínen szerelmi válságokat látunk, valójában azonban a polgári középosztály és a társadalom erkölcsi és értékválságáról mesél. A középpontjában az az útkeresés áll, hogy miként lehet ezekből a válsághelyzetekből kilábalni. Az eredeti mű két helyen játszódik, mi az egészet áttettük egy Bécshez közeli alpesi szállodába, ahonnan egy kétnapos út indul a hegycsúcsra. A hegy folyamatos jelenléte ugyanis nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz. Az emberi kitettség szimbóluma. Megmutatja, hogy az ember milyen apró porszem a teremtett világban, és a lélek pont olyan veszedelmes és ismeretlen táj, mint ez a hegy” – emeli ki Valló Péter.

A történet szerint bár mindenki pihenni jött az alpesi szállodába, senki nem talál nyugalmat, pedig a körülmények adottak lennének a tökéletes kikapcsolódáshoz. Házaspárok, barátok, üzletfelek és művészek nyaralnak együtt, már nem először, de talán most utoljára, mert ezen a nyáron néhányuk sorsa menthetetlenül és végzetesen összegabalyodik. A levegő szenvedélytől fülledt: szerelem, harag, féltékenység, bűntudat, árulás és hűtlenség keveredik benne. Ebben a világban a nyugalom olyan luxus, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

A főszereplő gyógyszergyáros szerepében Ötvös Andrást láthatjuk, feleségét pedig Kovács Patrícia játssza. „Nagyon lecsupaszítva éreztem magam sokáig a próbafolyamatban, mert az ember zavarban van attól, amikor hirtelen semmi másra nem lehet figyelni, csak arra, ami legbelül van. A Wunderlich József által játszott figura és az én karakterem a barátság és a szerelmi hűség mintaképei. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, ők is csalódnak ezekben. Ebben a színdarabban ugyanis az élet olyan helyzetekbe dobja a szereplőket, amik miatt már nem tudnak az elveik szerint élni.” – meséli Kovács Patrícia. „Azt gondolom, az ember azért lesz színész, hogy ilyen szerepeket játsszon. Ma azt mondanánk, hogy Friedrich Hofreiter életközépi válságban van. Az osztrák középosztály felső részéhez tartozik, nem veszi el az energiáját a napi megélhetés, elvileg a csúcson van, de ő a B oldalon érzi magát. Nagyon szeretné, ha történne vele valami, ami ebből a válságból kiszakítja. És ez az ember felmegy a hegyre, ahol vagy leesik, vagy rájön arra, mit kell csinálnia. S érkezik egy váratlan szerelem, ami teljesen felborít mindent. Végre az életében kap egy útmutatást, de kiderül, hogy az sem működik. A viszonyok bonyolultak ebben a darabban: itt nem azért csalnak meg valakit, mert nem szeretik. Friedrichet is mély és igaz szövetség köti a feleségéhez. Azonban az erkölcsi rend és az egész meglévő világrend totálisan felbomlóban van. Ezért nagyon aktuális ez az előadás.” – teszi hozzá Ötvös András.

Az Ismeretlen táj december 5-től látható a Vígszínházban.

Fotók: Vígszínház – Dömölky Dániel

2016. november 5-én mutatták be a Vígszínházban A Pál utcai fiúk című előadást, azóta 1 millió 350 ezer liter vizet töltöttek a Fűvészkert tavát jelképező medencébe, 1000 csomag gittet helyettesítő rágó fogyott, számos üveggolyó elgurult a színpadon, és hamarosan az 500. zászlórudat is eltöri Áts Feri. „A régi történeteket és igazságokat mindig új formákon keresztül kell elmondani a közönségnek, mert akkor érzik az emberek, hogy azok valóban hozzájuk szólnak. Horváth Csaba koreográfussal együtt az elejétől fogva nem egy zenés darab hagyományos mozgásvilágára gondoltunk, hanem valamire, ami drámai, dramatikus, gomolygó formában végigkíséri az egész művet, és az egész előadásnak egy alapvető, korszerű nyelve lesz. Ebből alakult ki aztán a színpadképre – Khell Csörsz munkája – vonatkozó gondolatrendszer is, azaz, hogy mindössze pár elemből kell kibomlania mindennek: az utcának, a grundnak, az osztályteremnek, a felemelkedve üvegházzá váló hídnak.” – emelte ki egy 2017-es interjúban Marton László, az előadás rendezője.

„Nagyon jó és szép alkotói időszaka volt életemnek, amikor ezen a darabon dolgoztunk. Nagyszerű csapat jött össze, Marton László rendező, Radnóti Zsuzsa dramaturg, Grecsó Krisztián szövegkönyvíró és Geszti Péter a dalszövegekkel. Mindig a lakásomon folyt a munka, együtt formáltuk a darabot azzá, amit a nézők a színházban láthatnak. A zeneszerzés viszont magányos tevékenység, azt már egyedül folytattam, négy fal között. Hol otthon, hol a szigligeti alkotóházban. Amikor kész voltam a Mi vagyunk a Grund! demójának feléneklésével, felhívtam három asszonyt a konyháról, hallgassák meg. Mikor lopva rájuk néztem, miközben hallgatták a dalt, láttam, hogy folynak a könnyeik. Akkor lettem biztos abban, hogy jó úton járunk Gesztivel.” – idézi fel Dés László.

Mára közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, és generációk éneklik közösen az előadás dalait. „Nemrégiben sok száz ember előtt, elénekeltük kettesben Wunderlich Józsival a himnusszá lett nagy dalt. Az esten nem a Pál utcai volt a téma, mégis átsuhant az angyal a terem fölött. Ez a varázslat jut eszembe erről a jubileumról. Egyszerűen a szív, az identitás legmélyére ment ez a darab és ez a zene.” – meséli Grecsó Krisztián, a darab írója. „Büszke vagyok rá, hogy én lehettem az első Rácz tanár úr, aki humorral, szigorral, némi szórakozottsággal és sok-sok szeretettel kíséri és figyeli ennek a fiatal társaságnak a küzdelmeit, a harcait, a felnőtté válását. Sokkal több született, mint egy nagy sikerű, hosszú évekig futó zenés előadás. Pedig az sem lenne kevés! Egy igazi ügy, egy fontos találkozás jött létre a Vígszínház és mindenkori közönsége között.” – teszi hozzá Fesztbaum Béla.

Wunderlich Józsefet is a premier óta láthatjuk Boka szerepében: „Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ekkora siker lesz. Nehéz időszak volt az életemben, darabokra voltam szakadva, de a srácokkal egymásba kapaszkodtunk, és mindenünket beletettük. Persze ahhoz, hogy igazán csapatként tudjunk működni Horváth Csaba és Dés Andris munkája elengedhetetlen volt. Az előbemutatón – amikor még nem is volt kész az előadás – a csilláron is lógtak, és az előadás végén szinte felrobbant a nézőtér. Akkor megértettem, hogy milyen nagy szükség van ezekre a történetekre. Hogy mennyire vágyunk Nemecsekké, Bokává, Áts Ferivé válni. Őszintévé, tisztává, erőssé. És hogy mennyire vágyunk tartozni valahová. Egy igazi közösséghez, ahol nap mint nap küzdünk egymásért. Ezt az érzést, a csapatot, a srácokat, a közös élményeket és küzdelmet életem végéig magammal fogom vinni.”

Geszti Péternek a jubileum kapcsán az a kérdés jut először eszébe, hogy Molnár Ferencnek vajon tetszene-e a zenés adaptáció. „Remélem, igen, és jó lenne vele kezet fogni, egy szelfit csinálni, beülni a Víg büféjébe dumálni. Megtiszteltetésnek érzem a mai napig, hogy közöm lehet ennek a halhatatlan műnek az újra gondolásához. A titkai nyilvánosak. Maga az eredeti regény nagyszerűsége, a jól megírt szövegkönyv, az eltalált dalok, a remek koreográfia, a remek szereplők, és az olyan rendezői döntések, mint az, hogy kimaradt a színpadi változatból minden, ami a kisrealizmus felé tolta volna a darabot, így Rácz tanár úron és Janón kívül nem szerepelnek benne felnőttek, ami miatt kizárólag a srácok szinte kortalan történetévé vált az előadás.”

Az 500. előadás különleges mérföldkő a Vígszínház és az alkotók életében, és ünnepe a közönségnek is, akik estéről estére megtöltik a nézőteret. Hiszen a történet mindannyiunkat ugyanarra a fontos kérdésre emlékeztet: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián

A Pál utcai fiúk

zenés játék két részben

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán a színpadi változatot készítette: Grecsó Krisztián

Török Sándor feldolgozását felhasználva, a színpadi változat létrehozásában közreműködött: Marton László, Radnóti Zsuzsa

Rácz tanár úr: Fesztbaum Béla | Gados Béla | Seress Zoltán

Boka: Wunderlich József | Medveczky Balázs | Sándor Péter | Ertl Zsombor

Nemecsek: Vecsei H. Miklós | Hajdu Péter István | Dino Benjamin | Kerek Dávid

Áts Feri: Józan László | Ember Márk | Brasch Bence | Horváth Szabolcs

Geréb: Csapó Attila | Juhász Bence

Csónakos: Király Dániel | Darvasi Áron | Gyöngyösi Zoltán | Csiby Gergely | Rábaközi Gergő | Liber Ágoston

Barabás: Zoltán Áron | Krasznai Vilmos

Kolnay: Tóth András | Turi Péter | Molnár András

Az idősebb Pásztor: Ember Márk | Nádas Gábor Dávid | Ertl Zsombor | Bölkény Balázs | Tóth Dominik | Laczkó Bálint

A fiatalabb Pásztor: Nádas Gábor Dávid | Kovács Tamás | Kövesi Zsombor | Tóth Dominik | Bálint Barna

Csele: Medveczky Balázs | Takács Zalán | Reider Péter | Csiby Gergely | Nánási Attila

Weisz: Szántó Balázs | Kurucz Ádám Konrád | Nemes Tibor | Nánási Attila | Varga Szabolcs

Richter: Csiby Gergely | Kurely László | Nánási Attila | Nyomárkay Zsigmond | Steenhuis Raul

Leszik: Kovács Olivér | Takács Zalán | Nánási Attila | Fülöp Kristóf

Szebenics: Tóth Máté | Virág Péter

Janó, a Grund őre: Gados Béla | Borbiczki Ferenc | Kern András

Kiss: Takács Zalán | Darvasi Áron

valamint: Adamovich Ferenc, Ánosi Gábor, Aranyi András Csaba, Bálint Barna, Balogh Csongor, Bárányos Márton, Barna Krisztián, Besenyi Nándor, Besenyi Norbert, Birta Márton, Bodó Zsombor, Buzási Patrik, Deák Gábor, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Fehér Norbert, Forczek Ágoston, György László, Hegedűs Dániel, Hoffmann Zsombor, Horkay Barnabás, Jónás Roland, Károlyi Krisztián, Kenyeres Bendegúz, Kóbor Balázs, Kolozsvári Ádám, Kopácsi Attila, Kovács Mátyás, Kovács Tamás, Kurucz Ádám Konrád, L. Nagy Attila, Leviczky Dávid, Lugosi Fábián, Mákszem Bálint, Mezei Ábel, Mező Máté, Miskolczi Renátó, Mocsár Patrik, Nádas Zalán, Nagy Csaba, Nánási Attila, Orosz Gergő, Ötvös Zsolt, Perger Mátyás, Perjési Patrik, Pupics Levente, Rábavölgyi Tamás, Reiszner Dárió, Sándor Dániel Máté, Szabó András, Szabó Mátyás Péter, Szakács Richárd, Szeifert Máté, Szelle Marcell, Szigethy Norbert, Tóth Arnold, Tóth Keve, Valkó Bence, Viola Péter, Virág Péter, Virtics Norbert

zeneszerző: Dés László

dalszöveg: Geszti Péter

díszlettervező: Khell Csörsz

jelmeztervező: Benedek Mari

szcenikus: Krisztiáni István

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

kreatív munkatárs: Dés András

koreográfus: Horváth Csaba

koreográfus munkatárs: Horkay Barnabás

világítástervező: Madarász János

zenei munkatárs: Gebora György | Komlósi Zsuzsa | Mester Dávid | Kovács Adrián | Gellért-Robinik Péter

ügyelő: Kuti László | Wiesmeyer Erik | Csepeli Sándor László | D. Mucsi Zoltán | Schmidt Róbert | Röthler Balázs | Görög Zoltán | Varga Miklós |Kabai Márta | Terjék Attila

súgó: Kertes Zsuzsa | Gál Tünde | Mészáros Csilla | Apjok Rodica | Szarvas Éva | Kéner Gabriella

rendezőasszisztens: Várnai Ildikó | Frigyesi Eszter | Egyed Mónika | Patkós Gergő

rendező: Marton László

A fejlesztés egyik legizgalmasabb újítása, hogy fokozatosan elérhetővé válik a Vígszínház elmúlt 130 évének összes színlapja. Az így létrejövő digitális archívumban bárki számára hozzáférhetővé válik ez a színháztörténeti szempontból is egyedülálló anyag. A színművészek adatlapja is kibővült a korábbi víges szerepekkel, munkákkal, míg az előadások színlapjánál a korábbi szereplők és ikonikus beugrások is elérhetők. Külön aloldalon szerepelnek a társulati díjak, valamint a jegyvásárlással és bérletekkel kapcsolatos gyakori kérdések, így a közönség a praktikus tudnivalókat is egyszerűen elérheti. Az új oldal nemcsak informatív, hanem méltó emléket állít a Vígszínház 130 éves múltjának.

A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.

A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

„Különös módon minél régebben vagyok színész, annál jobban félek a bemutatóktól. E félelem ellenére és öreg ember létemre még mindig itt lábatlankodom, az azért van, mert vágyom a szent pillanatokra, amelyekkel ez a játék olykor megajándékoz. Amikor titkot tudok meg önmagamról vagy a partnereimről. Olyasmit, ami nem feltétlenül és nem automatikusan derül ki. Csak a kegyelmi pillanatokban. Ilyenkor mintha villám hasítana bele a sötét éccakába, megvilágítja a tájat, s rádöbben az ember, hogy hol is van. Utána újra sötét lesz, de a világosság emléke megmarad, és segít a tájékozódásban. Vannak játszótársak, akikkel sűrűbben jönnek létre ilyen pillanatok. Én ezért szerettem a Vígszínházat, mely az egyetlen fix pont volt az életemben. A Várkonyi Zoltán köré szerveződött társulatban töltött 19 évet színészi pályám legszebb és legjelentősebb korszakaként tartom számon. Akkor és ott olyan játszótársaim voltak, akikkel sok titkot megtudtunk a bennünk rejlő és a körülöttünk lévő világról” – mesélte egykor Darvas Iván, a pályafutásának ötvenedik évfordulója kapcsán készült interjúban.

Darvas Ivánt páratlan eleganciája, utánozhatatlan sármja, intellektusa, fanyar humora és szikár tartása igazi ikonná avatta. Jellegzetes beszédmódja, különös hanghordozása szinte védjegyévé vált. Játékának belső izzása, ahogy a legapróbb rezdülésekből is sorsot tudott formálni, egyszerre volt zavarba ejtően személyes és elemi erejű. 1965 és 1989 között volt a Vígszínház tagja, majd, amikor elérte a nyugdíjkorhatárt, szabadúszó lett. Válogatott a színházi és filmes ajánlatok között, a Vígszínházban is játszott, de már nem társulati tagként.

A teátrumban látható fotókiállítás minden vígszínházi szerepét bemutatja, valamint beszámolókkal és interjúrészletekkel idézi fel kivételes pályafutását. A Víg Szalonban pedig egykori pályatársai és kollégái – Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Kovács István és Lukács Sándor – emlékeznek rá. A Szegő János vezette beszélgetésben előadásrészleteken, fotókon, és Darvas Iván írásain keresztül idézik fel a kivételes színész és karakteres gondolkodó alakját. A programról egy szerkesztett felvétel is készül, ami a későbbiekben a teátrum Youtube csatornáján lesz elérhető.

„Paradoxnak tűnik, de attól tartok, ez az igazság: a színész nem este héttől tízig játszik. Épp megfordítva áll a dolog: napközben játszunk. Bizony, a teátrum szent dolog. Minden, ami ezen kívül esik, esetleges, homályos, de este hétkor felmegy a függöny, és minden értelmet nyer, világossá válik és tisztán áttetszővé, akár a kristály. Bizony a teátrum deszkái csakugyan a világot jelentik a komédiásnak.”

Víg Társalgó, Darvas Iván 100. születésnapja.

A Vígszínház 129. születésnapján tartott ünnepi rendezvényen Rudolf Péter bejelentette az új évad tervezett bemutatóit. Georg Büchner huszonhárom évesen írta a Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, elmenekülnek a felnőtt élet felelőssége elől. Az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett @LL3t4rgIA is erről a két kamaszról szól. „Bez∞molunk a g4p_be az erettseg.izø gen-z* & a cringy b∞m3rek** kȍzȍtt, bruh!!!!!!” Aki ezt a mondatot nem tudja értelmezni, annak is melegen ajánljuk az előadást. Pont ezért. Az éretlen komédia a zések és a boomerek, vagyis Medveczky Balázs, Márkus Luca, Ötvös András, Kovács Patrícia, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Borbiczki Ferenc, Petrik Andrea, Karácsonyi Zoltán, Zoltán Áron, Kútvölgyi Erzsébet, Csapó Attila, Szász Júlia, Kovács Tamás, Böröndi Bence és Szabó Sebestyén László szereplésével lesz látható.

A botrányos nőügyeiről és kocsmai tivornyáiról híres Sir John Falstaff öregségére dicstelenül és nincstelenül visszavonul a Térdszalaghoz címzett windsori fogadóba. Hogy vagyoni helyzetét megszilárdítsa, Falstaff ostromolni kezd két köztiszteletben álló, jómódú szépasszonyt, és ezzel – hűen önmagához – újabb botrányba keveredik. A Vígszínházban novemberben William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének mulatságos történetét mutatják be Falstaff címmel Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Géza, Kovács Patrícia, Balázsovits Edit, Ötvös András, Sághy Tamás, Hegyi Barbara, Szász Júlia, Orosz Ákos, Zoltán Áron, Wunderlich József, Borbiczki Ferenc, Ertl Zsombor, Gyöngyösi Zoltán, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Gados Béla és Virágh Panna előadásában.

Mary Shelley 19 évesen írta világhírű regényét, az ebből készült új vígszínházi változat, a Frankenstein – A modern Prométheusz teremtő és teremtmény, szeretet és ragaszkodás, beilleszkedés és kitaszítottság viszonyát, valamint az ember mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra. A 2026 februári bemutató rendezője Hegymegi Máté, a főbb szerepekben Ötvös András, ifj. Vidnyánszky Attila, Orosz Ákos, Radnay Csilla, Nagy-Kálózy Eszter, Méhes László, Horváth Szabolcs, Varga-Járó Sára, Gál Réka Ágota, Medveczky Balázs, Bölkény Balázs, Szántó Balázs, Zoltán Áron és Molnár András lépnek színpadra.

A Pesti Színház első bemutatója 2025 szeptemberében Kincses Réka rendezésében a Madame Tartuffe lesz. A szereplők Udvaros Dorottya, Szilágyi Csenge, Hegedűs D. Géza, Horváth Szabolcs, Liber Ágoston, Majsai-Nyilas Tünde, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Balázsovits Edit és Kövesi Zsombor. A rendező és a társulat által jegyzett műben Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt. De hát ahogy Barbara mondja: „Ahol az ellenállás, ott az út!”

Valamikor, a nem túl távoli jövőben – amikor minden megváltozik, kivéve az emberi természetet – a televíziós szappanoperákat már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a szerepeket pedig erre a célra kifejlesztett androidok, úgy nevezett „aktoidok” játsszák. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált… Alan Ayckbourn Robotika című kiber-romkomját Szabó Máté állítja színpadra, Varga-Járó Sára, Kovács Tamás m.v., Méhes László, Petrik Andrea, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde, Lukács Sándor és Szántó Balázs szereplésével 2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban.

Az államtitkár úr lehengerlően szórakoztató, pikáns társadalmi szatíra, bravúros vígjáték a korrupció buja természetéről, némi politikai éllel és nem kevés tanulsággal. Bár a Vígszínház történetének első legendás sikere ez a darab, de még 130 évvel később is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatkozása alkalmával. Sőt, mintha tegnap írták volna… A korrupciós komédiát 2026 márciusától Máté Gábor rendezésében fogják játszani a Pesti Színházban. Az előadásban Wunderlich József, Fesztbaum Béla, Hegyi Barbara, Szilágyi Csenge, Szász Júlia, Kőszegi Ákos, Hirtling István, Karácsonyi Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Telekes Péter, Ertl Zsombor, Gados Béla és Kovács Olivér lép színpadra.

A Házi Színpadon két kortárs ősbemutatóval készülnek. 2025 decemberében Pass Andrea Könnyűvel indul című lírai abszurdját a szerző maga állítja színpadra. Mi lehet a létezés, a születés értelme a mai világban? Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.  A Rebbenő pillantások a kihalás pereméről tudományos-zenés-fantasztikus politikai szatíra civilizációnk szórakoztató végnapjairól egy kisember szemén és könnyekkel telehintett VR szemüvegén keresztül. Vinnai András és Nagy Péter István műve 2026 márciusában debütál.

A 2025/26-os évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek, melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A padlás, a Pinokkió, a Képzelt beteg, A Pál utcai fiúk, a Liliomfi, valamint A diktátor. A bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

A Víg Szalonban már 13 órától várják az érdeklődőket, ahol a Víg Társalgó Podcast részeit vetítik óránkénti bontásban. A kültéri programok 14 órakor vetítéssel és dedikálással kezdődnek, majd Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója 15 órától ismerteti a következő évad tervezett bemutatóit. Ezt követően a társulat tagjai többek között olyan népszerű előadásokból adnak elő részleteket, mint a Pinokkió, a Rémségek kicsiny boltja, A Pál utcai fiúk, A padlás vagy A dzsungel könyve. A délután folyamán szelfi-gép és gyereksarok színesítik az eseménysorozatot, valamint kedvezményes jegyvásárlásra is lehetőséget biztosítanak.

Május 1-jén este a Vígszínházban a Víg129, avagy a Popfesztiváltól a Pinokkióig koncerttel folytatódik az ünnepi programsorozat. A színház elmúlt ötven évének zenés előadásaiból; Presser Gábor, Szörényi Levente, Másik János, Dés László és Kovács Adrián korszakos vígszínházi műveiből hangzanak el részletek nagyzenekari kísérettel, Mester Dávid és Kovács Adrián vezényletével. Olyan előadásokból válogatnak dalokat, slágereket, mint a Popfesztivál, a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Szent István körút 14., a Kőműves Kelemen, A sanda bohóc, A padlás, az Ahogy tesszük, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, A nagy Gatsby, a Szerelmek városa és a Pinokkió. A Hegedűs D. Géza rendezésében megvalósuló koncertet színháztörténeti írások, irodalmi részletek színesítik a társulat színművészeinek előadásában.

Május 2-án pedig a Víg125 dokumentum(játék)filmet vetítik a teátrumban. A négyrészes, játékfilmes elemekkel gazdagított dokumentumfilm a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét meséli el. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.

A kültéri programokon a részvétel ingyenes.

A Vígmajális részletes programja: 

13:00 – 18:00: A Víg Társalgó Podcast részeinek vetítése | helyszín: Víg Szalon (Hegedűs Gyula utca 2.)

A Víg Szalon a Vígszínház legújabb játszóhelye, egy meghitt, szalon hangulatú találkozási pont a színház művészei és közönsége számára, mely a Vígszínház kulturális témájú beszélgetéseinek is otthont ad.

A Víg Társalgó beszélgetés sorozat egyik célja az adott téma körbejárásán túl, hogy olyan elismert színházi alkotókat és szakembereket ültessenek egy asztalhoz, akiket a közönség ritkán láthat együtt. Az eddig közzétett részeket lehet megnézni a Víg Szalonban óránkénti beosztással.

Kültéri programok a Ditrói Mór utcában

15 óra | Ünnepélyes évadhirdetés – Rudolf Péter igazgató ismerteti a 2025/26-os évad bemutatóit

15:30-17:00 | Zenés műsor

Színművészeik részleteket adnak elő népszerű előadásokból (Pinokkió, Rémségek kicsiny boltja, A dzsungel könyve, A padlás, A Pál utcai fiúk).

14:00 és 17:00 között | Gyerekprogramok

Foglalkozások a gyereksarokban: lufihajtogatás, Víg-tetkó készítés, arcfestés

14:00 és 17:00 között | Jegy- és bérletárusítás a főbejárat melletti teraszon, könyvárusítás, szelfigép, dedikálás a főbejárat melletti teraszon és a Víg Szalonban

A kültéri programokra a részvétel ingyenes.

Vígszínház – nagyszínpad

19:00 – 21:45 | Víg129 koncert, avagy Popfesztiváltól a Pinokkióig

A Vígmajálist egy fergeteges koncerttel ünnepelik a Vígszínház társulatával, válogatott dalokkal, slágerekkel, a színház elmúlt ötven évének zenés előadásaiból. Presser Gábor, Szörényi Levente, Másik János, Dés László és Kovács Adrián korszakos vígszínházi műveiből.

A Popfesztivál, a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, a Szent István körút 14., a Kőműves Kelemen, A sanda bohóc, A padlás, az Ahogy tesszük, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk, A nagy Gatsby, a Szerelmek városa és a Pinokkió dalai hangzanak el majd a Vígszínház színpadán, az eredeti szereplők előadásában, nagyzenekari kísérettel, Kovács Adrián és Mester Dávid vezényletével. A koncertet színháztörténeti írások, irodalmi részletek színesítik majd, színészek előadásában.

Május 2-án a Vígszínházban 18 órás kezdéssel vetítik le a Víg125 film mind a négy részét, egy szünettel.

A négyrészes, játékfilmes elemekkel gazdagított dokumentumfilm elmeséli a Vígszínház 1896-tól 2021-ig tartó 125 éves történetét, felvillantja a fontosabb fordulópontokat, az örömteli és fájdalmas pillanatokat. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált filmben a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház.