A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

A Víg Szalon a Vígszínház negyedik játszóhelye a teátrum kulturális tematikájú beszélgetéseinek is otthont ad. A Víg Társalgó beszélgetéseinek szerkesztett változatát csütörtökönként teszik elérhetővé a Vígszínház YouTube csatornáján. Az első rész a színházi világnapon debütált: Az imposztor című színdarabról az előadás olvasópróbája előtti este Spiró György szerző, Rudolf Péter rendező és Kern András színművész beszélgetett. Az estet – melyen sok szórakoztató anekdota és érdekes háttérinformáció is elhangzott – Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette.

A második részben a Z generáció színházhoz való hozzáállásáról ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező és Hegymegi Máté színművész, rendező osztották meg gondolataikat.  Az Ascher Tamás rendező által moderált alkalmon többek között az alábbi kérdéseket járták körbe: Milyen hatással van a színházra az egyre rövidülő figyelmi képesség és a TikTok? Mennyire menő ma a színház és a színészet? Egy színházi előadás, hogy tud úgy megújulni, hogy érdekelje a gyerekeket?

A sorozat harmadik részében Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Érdemes Művész több mint 50 éve tagja a Vígszínház társulatának. Olyan meghatározó darabokban láthatta a közönség, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, az Angyali Johanna vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Az Amadeusban Frau Weber, a Barátom, Harvey-ban Ethel néni szerepében látható vagy Olga, a túrázó hangja Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban. A Házi Színpadon 2006 óta töretlen sikerrel játszik Az élet mint olyan tragikus komédiában. Az est vendége Péter Vladimir volt, a moderátora pedig Lovász László.

Víg Társalgó 1. rész (vendégek: Kern András színművész, Rudolf Péter rendező, Spiró György szerző, a moderátor Nyáry Krisztián irodalmár)

Víg Társalgó 2. rész (vendégek: ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező, Hegymegi Máté rendező, moderátor: Ascher Tamás rendező)

Víg Társalgó 3. rész (A beszélgetésben Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhettük meg. A beszélgetés vendége Péter Vladimir, a moderátor Lovász László)

A magyar költészet napját minden évben különleges műsorral ünnepli a Vígszínház társulata. 2025. április 6-án József Attila, Szabó Lőrinc, Nagy László és Petri György verseit hallgathatjuk meg  Balázsovits Edit, Bölkény Balázs, Csapó Attila, Ertl Zsombor, Fesztbaum Béla, Gados Béla, Gyöngyösi Zoltán, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Hirtling István, Horváth Szabolcs, Hullan Zsuzsa, Igó Éva, Karácsonyi Zoltán, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Petrik Andrea, Presser Gábor, Radnay Csilla, Rudolf Péter, Seress Zoltán, Szántó Balázs, Szilágyi Csenge, Tar Renáta, Telekes Péter, Varga-Járó Sára, ifj. Vidnyánszky Attila, Waskovics Andrea, Wunderlich József és Zoltán Áron előadásában. Az ünnepi műsort április 11-én, a magyar költészet napján mindenki számára elérhetővé teszik a Vígszínház online felületein.

„Furcsa ez a mi egymáshoz kötöttségünk! Mindketten úgy szeretjük a kötetlenséget, a szabadságot, olyan ez a házasság, mint egy örök véd- és dacszövetség.” 2025. április 11-én lesz Márai Sándor születésének 125. évfordulója. Ebből az alkalomból a közönség délelőtt 11 órától felolvasószínházi keretek között ismerheti meg Márai Ilona – Lola naplójának részleteit a Víg Szalonban. Lola naplója és Márai naplóbejegyzései egymásra felelnek ezen a különleges, maratoni színházi eseményen, ahol Hegedűs D. Géza és Takáts Andrea felolvasásán keresztül a Márai házaspár emigrációjának 31 évét, az 1948 és 1979 közötti időszakot követhetjük nyomon. Máraiék örökbefogadott kisfiukkal, a hétéves Janikával együtt 1948 augusztusában hagyták el végleg Magyarországot. Lola ekkor kezdett bele naplófeljegyzéseibe, és az írást – kisebb-nagyobb kihagyásokkal 31 éven át – szinte minden nap folytatta.

„Azt a személyességet és szabadságot kerestük, ami a meghatározó versélmények során születik meg bennünk. Így találtunk rá erre a játékos formára. Az a sérülékeny nyitottság és izgalom, amit akkor érzünk, amikor a saját versmegzenésítésünket az életben először játsszuk el másoknak, sokkal közelebb visz minket egymáshoz, a közönséghez és a választott vershez is” – emeli ki Zoltán Áron a Versmegzenésítés Challenge házigazdája. A Víg Szalon új, költészet témájú sorozata április 25-én indul. A havonta egy alkalommal megrendezett kulturális showműsorban három dalszerző-előadóművész méri össze tehetségét.  A fellépőknek egy hónapjuk van arra, hogy megzenésítsék azt a verset, amelyet a közönség választ ki szavazás útján, a Vígszínház közösségi felületein. Hogy mire jutottak a verssel, az az est folyamán derül ki, ahol egymás számára is első alkalommal mutatják be a feldolgozásukat. Az első alkalmon Szélinger Anna, CéAnne dalszerző-énekes és Horváth Szabolcs színművész, május 23-án pedig Cseri Hanna dalszerző-énekes és Fesztbaum Béla színművész lesznek Zoltán Áron vendégei.

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

Szeptember 10-én a társulat tagjai és bérletesek jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Vígszínház. Rudolf Péter bejelentette a színház negyedik játszóhelyét, a Víg Szalont, amely a Hegedűs Gyula utcában, a hajdani Club Kávézó bérelt épületében nyitja meg kapuit. A Szalonnal az egykori polgári szalonok hangulatát szeretnék megteremteni, ahol írókkal, színészekkel, zenészekkel, alkotókkal találkozhat majd a közönség. Az október 12-i nyitóesemény különleges irodalmi est lesz. Kortárs írók – Dragomán György, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – erre az alkalomra készült, a pesti szalonok hangulatát felidéző szövegeit a társulat tagjai fogják felolvasni. Másnap pedig Az imposztor bemutatójához kapcsolódva Spiró György, Kern András és Rudolf Péter Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni. A közönség szeptember 15-én a Vígnapon már bepillanthat a Liliomfi próbafolyamatába, kulisszajárásokon, dedikáláson, tánctanuláson, jelmezpróbán, csokoládékészítésen és a Víg125 című, a Vígszínház történetéről szóló fikciós dokumentumfilm első két részének vetítésén is részt vehetnek, a társulat tagjai pedig meglepetés produkciókkal is készülnek.

A Vígszínházban már zajlanak a Liliomfi próbái. Szigligeti Endre művét Vecsei H. Miklós átiratában ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra, a zenéért Kovács Adrián és Mester Dávid felelnek. „Bízom benne, hogy sikerül olyan előadást csinálni, ami valahogy felidézi azt az érzést, amit a Liliomfi jelent, ahol virtuózan dolgoznak a színészek, és csapatként van együtt három különböző generáció” – emeli ki a rendező. Az előadás szeptember 21-től Keresztes Tamás, Gál Réka Ágota, Ötvös András, Szilágyi Csenge, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Gyöngyösi Zoltán, Varga-Járó Sára, Zoltán Áron, Méhes László, Borbiczki Ferenc, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond szereplésével lesz látható.

A Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját mutatjuk be. Újjászületés egy részben – áll a darab színlapján. Wéber Kata drámája ugyanis egy családi tragédián keresztül mesél női sorsokról, a traumák feldolgozásáról és az újrakezdés lehetőségeiről. Az Alföldi Róbert rendezte előadásban Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Márkus Luca, Kövesi Zsombor, Radnay Csilla és Waskovics Andrea lép színpadra.

A Házi Színpadon december 6-án mutatjuk be Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzt Zsótér Sándor rendezésében, Lukács Sándor, Balázsovits Edit, Petrik Andrea, Gyöngyösi Zoltán, Szántó Balázs és Liber Ágoston szereplésével. A kétrészes történelmi revüben a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, melynek tétje, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás családja, elbuknak-e az Esterházyak?

Spiró György új változatot készít Az imposztorból a december 7-i bemutatóra. A színház mágikus erejéről és kiszolgáltatottságáról szóló műben egy megmaradásáért küzdő színház a varsói színészfejedelmet hívja meg vendégjátékra, Bogusławski azonban csak a bemutató napján érkezik meg. Ráadásul meglepetten értesül arról, hogy a hazafias operát, amelyre felkérték, a cenzúra betiltotta, és helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania… Az imposztort a Pesti Színházban Rudolf Péter állítja színpadra, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lesz látható.

December 14-én Bodó Viktor rendezésében, Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Virágh Panna (m.v). és Zoltán Áron szereplésével mutatják be a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című darabot. Az előadás egy hazánkban még ismeretlen norvég író, Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan azonos című műve alapján készül. A lebilincselő, hosszan áradó szövegfolyamot Csehov Platonovjának ihletésére írta a szerző. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott rockabilly musical minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után – Varró Dániel új fordításában, Novák Eszter rendezésében – visszatér magyarországi ősbemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Az előadásban Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz lépnek színpadra.

Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcyval, a férfi büszkesége és a lány előítéletei mindenfajta közeledést lehetetlenné tesznek. Ahogy a sorsuk újra és újra keresztezi egymást, vonzalmuk egyre csak fokozódik, mielőtt azonban szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük számos akadályt, de leginkább saját gyengeségeiket. Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet új színpadi változatát Valló Péter rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a Vígszínházban. A teátrumban több mint százéves hagyománya van a világirodalmi nagyregények színpadi adaptációjának.

Fotó: Vígszínház, Gordon Eszter