A BRAVIA TV-ken a Zoom segítségével a felhasználók élhetnek mindazokkal a funkciókkal, amelyek a Zoomot az egyik vezető videokommunikációs platformmá teszik. Ezek közé tartozik a tévéképernyőn történő videokommunikáció, a képernyőmegosztás és az együttműködési eszközök. A felhasználók a BRAVIA CAM fejlett funkcióit is használhatják – a készülék felismeri, hogy az ember hol tartózkodik a szobában, és milyen messze van a tévétől, majd módosítja a hang- és képbeállításokat, hogy azok megfelelőek legyenek.

„Izgatottak vagyunk, hogy a Zoommal együttműködve a videokonferenciák lehetőségét hozhassuk BRAVIA TV készülékeinkre, így a Zoom szolgáltatásai elérhetővé válnak az Android TV platformon” – mondta Shusuke Tomonaga, a Sony Corporation, Product Technology Center BRAVIA TV terméktervezésért felelős vezetője. „Ez a partnerség lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy valósághűbb videokommunikációt élvezhessenek a nappalik nagy TV-képernyőin, így még jobban kapcsolatban maradhatnak a számukra fontos emberekkel, akár otthonról dolgoznak, távolról tanulnak, vagy csak a barátaikkal és családtagjaikkal találkoznak.”

„Nagyon örülünk, hogy a Sonyval együttműködve a Zoomot a BRAVIA TV-kre is elhozhatjuk” – mondta Eric Yu, a Zoom hardveres partnerségért felelős vezetője. „Lehetővé tesszük ügyfeleink számára, hogy mindkét világ legjobbját élvezhessék – a videokonferencia kényelmét a tévéjükön és a Zoom együttműködési lehetőségeinek erejét.”

A Zoom a nyár elejétől lesz elérhető a BRAVIA CAM-mel kompatibilis¹ BRAVIA TV-ken.

Mennyit és hogyan tartjuk a kapcsolatot szeretteinkkel?

A Telenor országos reprezentatív kutatása[1] szerint tízből négy magyar érzi úgy, hogy a mindennapokban kevesebb időt tud szánni a szeretteivel való kapcsolattartásra, mint szeretné. Ez az arány a 40 alattiak körében magasabb (mintegy 45%) a 40 felettiekhez képest (38%), és a 60 év fölöttiek körében a legalacsonyabb (30%). Összességében pedig az is megállapítható, hogy a fiatalabbak intenzívebben kommunikálnak, mint az idősebbek.

A családon belüli kapcsolattartáshoz ideális megoldás lehet a HiperCsoport szolgáltatás, amelyben több kedvezmény mellett a tagok ingyen beszélhetnek egymással. A Telenor adatai szerint a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek kihasználják ezt az előnyt: átlagosan 34,3%-kal többet beszélnek egymással – egyaránt több hívást indítanak és kapnak –, mint a csoporthoz való csatlakozás előtt.  Kifejezetten magas ez az arány azok körében, akik egy már meglévő csoportba lépnek be: az újonnan csatlakozók 75,8%-kal többet hívják a többieket, mint a belépést megelőzően.

A Telenor kutatása szerint, ha személyes találkozásra nincs lehetőség, a megkérdezettek többsége a telefonhívást választja például a szöveges üzenettel vagy a videóhívással szemben, és a legtöbben (70%) a mélyebb, tartalmas beszélgetésekre is ezt a formát választják inkább, amelyet a chat (53%) és a videóhívás (31%) követ. A korosztályi különbségeket tekintve jól látszik, hogy az idősebbekhez képest a 40 év alattiak erre a célra sokkal gyakrabban használják a videóhívást (24% vs. 18,4%) illetve a chatet, szöveges üzenetváltást (11,1% vs. 8,4%). A generációk közti eltérés még hangsúlyosabb abban a helyzetben, amikor valaki csak röviden érdeklődik, hogy a másikkal minden rendben van-e: a 40 év alattiak ilyenkor sokkal nagyobb arányban (38,1% vs. 30,1%) írnak üzenetet vagy indítanak videóhívást (13,9% vs. 6,6%) az idősebbekhez képest.

A közel két éve tartó járványhelyzet a kommunikációs szokásokra is hatással volt. A Telenor kutatása szerint a magyarok a járvány előtti időszakhoz képest intenzívebben telefonáltak mobilon (29%), és a chatalkalmazásokat is gyakrabban használták a tavaly év végi adatfelvételkor. Utóbbit szöveges üzenetek küldésére 31%, videóhívásra 19%, hanghívásra pedig 18% használta többet. Ebben az esetben is erős eltérés mutatkozik az idősebb és a fiatalabb korosztály között. A hagyományos eszközök (vezetékes telefon, mobiltelefon, email és SMS) használata az idősebbeknél gyakoribb, míg az online digitális eszközök (online chat- és konferencia appok) használata inkább a fiatalabbaknál jellemző. Míg a járványhelyzet az idősebbek használati szokásain kevésbé változtatott, a fiatalabb generációkra jellemzőbb, hogy – a vezetékes telefonon kívül – minden eszközt gyakrabban használnak.

Ajánlatok változatos igényekre szabva

A különböző mobilhasználati igényekre megoldást kínálnak a Telenor Hiper tarifái, legyen szükség korlátlan belföldi beszédpercekre, nagy méretű vagy korlátlan mobilnet-keretre, illetve akár mindkettőre. Az egyes korosztályok eltérő hívás- és mobilnet-igényeire pedig ideálisak az ún. családi tarifák. A HiperCsoport szolgáltatás a családi kapcsolattartást könnyíti meg: HiperCsoport már két, azonos ügyfélszámon lévő, aktív, hűségben lévő Hiper tarifa összevonásával létrehozható, a tagok pedig csoporton belül korlátlanul, 0 forintért hívhatják egymást belföldön, mindezt ráadásul 10%, három Hiper előfizetéstől kezdődően pedig 15%-os havidíjkedvezmény mellett.

[1]A kutatást a Telenor megbízásából az Impetus Research készítette 1000 fő megkérdezésével 2021. október 26. és november 3. között. A minta reprezentatív a 18-69 éves magyar lakosságra nem, életkor, régió és településtípus alapján.

A járvány alaposan felforgatta az ügyintézési szokásainkat. A megváltozott helyzetre rendkívül rugalmasan reagáltak nemcsak a cégek, de a szolgáltatásokat használó lakosság is – derül ki a Comnica országos, reprezentatív kutatásából, amely a magyarok ügyintézési szokásait és a cégek, márkák kommunikációs gyakorlatát vizsgálta.

Az első, 2019-ben elvégzett vizsgálat után 2021-ben megismételt kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a járványnak és a digitális megoldások egyre gyorsabb térnyerésének betudhatóan az online és digitális ügyintézési csatornák penetrációja nagyot nőtt. Meglepő, de mindeközben a személyes ügyintézés súlya a korlátozások ellenére alig csökkent, a magyarok jelentős része pedig a jövő digitális tereiben is ragaszkodna a személyesség élményéhez.

Több fronton támad az ügyfél

A kényszerű bezártság közepette látványosan megnőtt azok aránya, akik az ügyintézéshez a lehető legtöbb csatornát igénybe veszik, a telefontól az email-en át a chatbotig. A használt csatornák száma és a közöttük való rugalmas váltás képessége alapján a válaszadók két jellemző csoportra oszthatók, a hagyományos és az innovatív ügyfelek táborára. A digitális eszközöket preferáló, de lényegében minden csatornán támadó, azokat az adott helyzethez igazítva, rugalmasan kombináló innovatív ügyfelek aránya a 2019-ben mért másfélszeresére emelkedett 2021-re. Ezzel párhuzamosan érezhetően megcsappant a csupán két-három eszközt használó, szinte csak személyesen és telefonon, esetleg e-mailen és online ügyet intéző hagyományos ügyfelek aránya, ám még így is erős többségben (70%) vannak.

A személyes ügyintézésben hiszünk

Annak ellenére, hogy az ügyintézés nem elhanyagolható részben a digitális platformokra költözött, a személyesség erejébe vetett hit alig változott a korábbi felméréshez képest. Bár a járvány miatt tartunk a fizikai kontaktustól, továbbra is az tűnik a legbiztosabbnak, ha egy ügyintézővel szemben ülve adhatjuk elő problémánkat. Főleg, ha az még bonyolult is. A dobogós helyek sorrendjében alig van változás a két évvel ezelőtti válaszokhoz viszonyítva, egyedül a kényelem kategóriájában előzte meg az e-mail az online ügyintézést.

A falvakban berobbant a videóhívás

A kutatás több fejezetéből is az derül ki, hogy a személyességre a digitális világban is szükségünk van. Az ügyfélcsatornák közül a videóhívás az egyetlen, ami ezt át tudja menteni az online térbe is.

A videóhívás szélesebb elterjedésében az elmúlt év volt a fordulópont. Míg két évvel ezelőtt a magyarok csupán 1 százaléka használta ügyintézésre, addig idén már kilencszer ennyien éltek vele rendszeresen. A falvakban kétszer annyian videocalloztak, mint a fővárosban, ami nem meglepő, hiszen egyrészt az internetes infrastruktúra ma már a kistelepüléseken is kiépített, másrészt a fizikai ügyintézési pontok hálózata továbbra is gyér.

Chatbot: a jóismerős, akiből nem lett barát

A cégek továbbra is rendületlenül hisznek benne, hogy a chatbotok érdemben segíthetnek a megkeresések kezelésében. A penetrációjuk hatalmasat nőtt az elmúlt két évben: míg 2019-be csak az emberek ötödének volt dolga chatbottal az ügyintézései során, idén már minden harmadik használja, és nyitottabbak is lettek a velük való csevegésre.

A beléjük vetett bizalmunk viszont ez idő alatt alig változott, sőt: két éve még csak a válaszadók 36%-a vélte úgy, hogy a botok nem alkalmasak az érdemi kommunikációra, idén már 40%-uk gondolja így. A válaszadók háromnegyede szerint chatbotok az ügyintézőt támogató asszisztensként lehetnek a leghasznosabbak.

Fejest ugrottak a digitális ügyintézésbe az idősek

Kivétel nélkül minden korcsoportban nőtt a digitális ügyfélcsatornák használata, különösen ami a cégek online önkiszolgáló felületeit illeti. A 60 felettiek valósággal fejest ugrottak a digitális ügyintézésbe: 2019-ben még csupán 43%-uk, idén már 58%-uk használt online csatornákat ügyintézésre.

Ezzel a teljesítménnyel lekörözték a 18-29 éves korosztályt is, amelynek csak 51%-a vett részt online ügyintézésben az elmúlt egy évben. A fiataloknak – főleg, ha még nem hagyták el a szülői házat – persze eleve kevesebb ügyintéznivalójuk akad. A járvány első hullámai pedig inkább az időseket zárták el a világtól, ezért ők kényszerültek rá a leghamarabb, hogy a csekkbefizetéstől az e-receptek kezeléséig, amit lehet, megtanuljanak online elintézni.

Szükségünk van az emberi arcra és hangra

A magyarok csaknem egyharmada a jövőben is személyesen szeretné intézni ügyeit, pontosan úgy, ahogy a járvány előtt. Minden második válaszadó ritkábban fog majd helyben utánajárni a dolgainak, ha erre adódik más lehetősége is, egyötödük viszont eltökélt abban, hogy a jövőben távolról, fizikai találkozás nélkül intézze ügyeit.

A válaszadók többsége szerint viszont a fizikai kontaktusok lecsökkenésével többé vagy kevésbé az ügyintézés személyes hangvétele is sérül majd, pedig igény éppenséggel lenne rá. A túlnyomó többség számára nem túl vonzó egy olyan világ, ahol minden csak online intézhető.

A személyes hangra tehát a távoli ügyintézésben is szükség lesz, például telefonon vagy videóhíváson keresztül. Tízből nyolcan az online ügyintézés mellett továbbra is igénylik az emberi hangot és a beszélgetést az ügyfélszolgálatossal. Negyvenhárom százalék szerint ráadásul a kommunikáció személyességéhez az is fontos, hogy az ügyfél és az ügyintéző lássa is egymást, például egy videóhívásban.

A kutatás teljes terjedelmében itt érhető el: comnica.hu/kutatas2021

A kutatás további megállapításait összegző sajtóközlemény – melyből kiderül, hogy a járványidőszakban új sztárok emelkedtek fel, a webáruházak, futárcégek pedig immár jobban szerepelnek, mint a bankok – itt található: https://comnica.hu/hirek/megvertek-a-futarcegek-a-bankokat-a-pandemia-alatt/

A csoportos videóhívás indításához nincs más dolga a felhasználónak, mint:

• a képernyő tetején található „új videó” gombra koppintani, vagy egyszerűen csak hozzáadni a további résztvevőket a folyamatban lévő videóhíváshoz;
• majd élvezni a barátokkal, családtagokkal, kollégákkal a virtuális találkozót.

A csoportos videóhívás alapvetően az éppen beszélőnek ad lehetőséget saját videóképének megosztására. A felhasználók dönthetnek úgy is, hogy a hívás közben rögzítik saját vagy bármelyik másik résztvevő videóját a képernyőjükhöz, ez a rögzítés azonban csak a saját készülékükre vonatkozik. A felhasználók elnémíthatják magukat, vagy letilthatják videóikat a hívás során, valamint megnézhetik, hogy más résztvevők mikrofonja és videója ki van-e kapcsolva.

Az új funkció hasznos lehet online üzleti értekezleteknél, mesterkurzusoknál és online oktatásnál, diákok szünidői felzárkóztatásánál, de emellett online sportolás és főzőtanfolyam esetében is kiváló.