A PwC Global Entertainment & Media Outlook 2021-2025 című éves felmérése idén 22. alkalommal jelent meg. A felmérés 53 országban a fogyasztók és a hirdetők E&M kiadásainak elemzését és előrejelzését tartalmazza.

Hosszu Gábor, a PwC Magyarország telekommunikáció, média és technológia szakértője szerint a világjárvány 2020-ban lelassította a szórakoztató- és médiaipart, de felgyorsította és felerősítette az iparágat már korábban is átalakító változásokat:

„Legyen szó akár a mozijegybevételek streaming platformokra költözéséről, a mobil eszközök dominanciájáról a tartalomfogyasztásban vagy a tartalomkészítők, a producerek és a forgalmazók közötti egyre összetettebb kapcsolatokról, az iparágon belüli dinamika és erővonalak folyamatosan változnak. Felmérésünk azt mutatja, hogy a tartalom iránti igény, a technológia folyamatos fejlődése, valamint az új üzleti modellek és az értékteremtés új módszerei az elkövetkező öt évben és azon túl is az iparág növekedését fogják szolgálni.”

A felmérés főbb megállapításaiból:

• A globális E&M bevételek 3,8%-os csökkenése – a 2019. évi 2,1 ezer milliárd dollárról 2020-ra 2,0 ezer milliárd dollárra – a legnagyobb éves csökkenés az Outlook 22 éves történetében. A fogyasztói kereslet változása miatt azonban számos E&M szegmensben voltak reménykeltő eredmények.
• A globális E&M bevételek 2021 és 2025 között előrejelzésünk szerint 5%-os összetett éves növekedési ütemben (CAGR) fognak emelkedni, így az iparág bevételei 2025-re elérik a 2,6 ezer milliárd dollárt.
• A hagyományos tv továbbra is a legnagyobb E&M fogyasztói szegmens (219,0 milliárd dollár), de a következő öt évben tovább fog zsugorodni (-1,2%-os CAGR). Mindeközben Magyarországon továbbra is nagyon magas az előfizetéses tv aránya, részben ennek köszönhetően nem növekedtek olyan dinamikusan az OTT szolgáltatások, illetve a nagy szolgáltatók a közelmúltban jelentek csak meg itthon.
• A videó streaming 2020-ban fellendült és növekedési pályája továbbra is folytatódik. A mozi és az előfizetéses videószolgáltatás (SVOD) az előrejelzések szerint 2025-ig 10,6%-os CAGR-rel fog növekedni, ami egy 81,3 milliárd dolláros iparágat eredményez. Eközben a mozik bevételei az előrejelzések szerint 2021-ben a korlátozások enyhülésével fellendülnek, de legalább 2024-ig nem érik el a járvány előtti szintet.
• A videójátékokból és az esportból származó bevételek továbbra is gyorsan emelkednek: 2020-ban elérik a 147,7 milliárd dollárt, és az előrejelzések szerint 5,7%-os CAGR mellett a szegmens 2025-re közel 200 milliárd dolláros (194,4 milliárd dollár) üzletággá bővül.
• A virtuális valóság (VR) a leggyorsabban növekvő E&M szegmens, jóllehet kisebb alapról indul. Bevételei 2020-ban 31,7%-kal, 1,8 milliárd dollárra emelkedtek, és az előrejelzések szerint a következő öt évben több mint 30%-os CAGR-t fognak elérni, és 2025-re elérik a 6,9 milliárd dollárt.
• Az élőzenei bevételek 2020. évi nagyarányú, 74,4%-os visszaesését követően a zenei ágazat erőteljes növekedésre számíthat. Várakozásaink szerint a teljes zeneipari bevétel 12,8%-os CAGR-rel fog növekedni a következő öt évben, egyrészt a digitális streamingnek köszönhetően, amely 2025-re 29,3 milliárd dolláros üzletággá bővül, másrészt azért, mert ismét lehet majd élő koncerteket tartani.
• Az internetes reklámra fordított kiadások először előzték meg a nem internetes reklámkiadásokat ­ – 336 milliárd dollárra emelkedtek 2020-ban, és ezzel, és az előrejelzések szerint a következő öt évben 7,7%-os CAGR-rel erőteljesen növekedni fognak.
• Az internet-hozzáférés 2020-ban az E&M kiadások 34%-át tette ki, ami a 2020-as 694 milliárd dollárról 2025-re 4,9%-os CAGR-rel 880 milliárd dollárra fog növekedni. A mobilinternet-hozzáférés lesz a piac növekedésének motorja: a bevételek 6,1%-os CAGR-rel, a 2020-as 449 milliárd dollárról 2025-re 605 milliárd dollárra emelkednek, amit az 5G elterjedése, a mobiltelefon-technológia fejlődése és a prémium tartalomcsomagok erősítenek. Magyarországon továbbra is erős a vezetékes és mobillefedettség és magas az előfizetői kör. A mobil itthon is dinamikusan növekszik, a szakértők szerint a következő nagy kérdés az 5G hálózatok bevezetése lesz.

Generációváltás: a fiatalok szolgálatában

Nem meglepő, hogy sok fiatal fogyasztó kevéssé követi a hagyományos médiát, és kevéssé érdeklődik iránta. Másrészt viszont fellendültek a fiatal fogyasztóknak szánt, illetve a kisebb produkciós költségvetéssel készülő, de hiteles tartalmakat szolgáltató médiaplatformok. A játékipar központi szerepet játszik a fiatalok körében és az adatfogyasztás jelentős hajtóerejévé vált – sőt, e tekintetben a leggyorsabban növekvő tartalomkategóriává válhat, miután 2025-re a teljes globális adatfogyasztás 6,1%-át adhatja (2020-ban ez az arány 4,7% volt).

Szabályozási változások: a platformok visszaszorítása

A tech óriások szabályozói ellenőrzése újabb változást jelent, amely hatással van a szórakoztató- és médiaiparra. A trösztellenes nyomást fokozzák a nagy technológiai platformok feldarabolására irányuló törekvések és az új médiaszabályozásra vonatkozó kormányzati javaslatok. A jelenlegi szabályozási rendszerek megváltoztatása elkerülhetetlen, ezért létfontosságú, hogy a szektor szereplői a szabályozási kockázatokat beépítsék a tervezési folyamataikba.

Fotó: Mahrous Houses, Unsplash

Egyre népszerűbbek Magyarországon a smart tévék, a Nielsen 2017-es, őszi felmérése szerint a magyar háztartásokban található készülékek 22 százaléka okostévé. A tendenciát az LG adatai is alátámasztják: tavaly augusztus óta több mint 68 százalékkal nőtt az LG okostévé-felhasználók száma, így ma már több százezer háztartásban használják a vállalat intelligens készülékeit hazánkban. A cég itthoni képviselete a televíziók havi magyarországi felhasználási adatait mérte fel 2017 és 2018 augusztusa között, melyekből kiderült, milyen szolgáltatásokat részesítenek előnyben a magyarok az okoskészülékeken.

Bővül a használt alkalmazások köre

Okostévé alatt azokat a tévékészülékeket értjük, amelyek vezetékkel vagy vezeték nélkül csatlakoztathatók internetre, és különböző alkalmazások használatával úgy böngészhetünk vagy nézhetünk filmeket és videókat rajtuk, akárcsak okostelefonjainkon.

A YouGov 2012-es, nemzetközi felmérése szerint az akkori okostévé-tulajdonosok kevesebb mint fele használta készüléke tartalomközvetítő szolgáltatásait. „Bár Magyarországon hosszú ideje magas az aktivált smart tévék száma, korábban jellemző volt, hogy csak limitált számú alkalmazást használtak a fogyasztók ezeken a készülékeken – mondta el Takács György, az LG szórakoztatóelektronikai üzletágának termékspecialistája. – Az LG adatai jól mutatják, hogy ez a trend megfordulni látszik, a magyar felhasználók is egyre szélesebb körben használják ki a készülékek nyújtotta lehetőségeket, és a lineáris televíziózás mellett rohamosan nő az on-demand tartalomfogyasztás. Az elérhető applikációk száma pedig ma már döntésbefolyásoló tényező a vásárláskor” – tette hozzá.

Ingyenes videomegosztás mindenekfelett?

A felmérés eredményei szerint messze az ingyenes videomegosztók a legnépszerűbb és legtöbbet használt alkalmazások, amelyeken csak idén augusztusban a felhasználók 69 százaléka több mint 800 ezer órányi tartalmat nézett meg. Az okostévék azonban az elmúlt néhány évben jócskán kinőtték magukat, és már nem csak internetböngészőről vagy YouTube-alkalmazásról beszélhetünk velük kapcsolatban. Az on-demand szolgáltatásoknak köszönhetően egy adott havi díjért cserébe több ezer órányi filmes tartalomhoz kapunk hozzáférést, amit a lehető legjobb – Ultra HD 4K, sőt akár HDR – képminőségben élvezhetünk.

Nő az on-demand népszerűsége

Nem meglepő tehát, hogy már Magyarországon is rohamosan nő az on-demand videotartalmak népszerűsége. A legnépszerűbb előfizetéses alapon működő on-demand video streaming szolgáltatásokat összesen közel 150 ezer órát nézték a magyarok 2018 augusztusában az LG smart tévéken, ami csaknem duplája a tavaly azonos időszakban mértnek (közel 80 ezer óra). Idén augusztusban az LG okostévé-tulajdonosok 21 százaléka, azaz majdnem minden ötödik felhasználó használta ezen alkalmazások valamelyikét, míg egy évvel korábban ez az arány csak 13 százalék volt.

Mikor, mennyit és mit néznek a magyarok?

A legtöbb előfizetéses on-demand tartalmat – 150 ezer órát – meglepő módon augusztusban fogyasztották a hazai felhasználók. Ezenkívül kiemelkedő volt a december–március közötti időszak is, januárban 114 ezer órányi megtekintett tartalommal. Az ingyenes videomegosztóknál is hasonló a tendencia, itt decemberben volt a legmagasabb az alkalmazások használatával eltöltött órák száma, közel 840 ezer órával.

A 10 leggyakrabban használt alkalmazás között természetesen folyamatosan ott vannak a különböző multimédiás lejátszók. 2017 augusztusában még két nagy híroldal is felkerült a top 10-es listára, ezek idén már nem kerültek a legtöbbet használt alkalmazások közé, ugyanakkor leváltották őket a zenei streaming szolgáltatók. A videojáték streaming egyedül decemberben ért el top nézettséget, és érdekesség, hogy a szeszélyes időjárás miatt idén áprilisban még egy időjárás-jelentő szolgáltatás is felfért a toplistára.

Az okostévék különböző funkcióinak növekvő igénybevételéhez az is hozzájárult, hogy az első smart tévé megjelenése óta az operációs rendszerek kezelőfelülete jelentősen egyszerűbbé és értelmezhetőbbé vált. Lehetőségünk van már például mozgás alapján irányítani az eszközeinket, vagy akár magyar hang alapján is keresni, ezek pedig nagyban hozzájárulnak a felhasználói élményhez.